Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

1982. május 11. • PETŐFI NÉPE • 3 JALTA, HALÁSZTANYA, PIROSKA ÉS MARGÓ A megyei vendéglátás fejlődése Kiskőröst kivéve, a megye öt városában, Kisszálláson és Tompán, valamint az üdülő­helyek többségében a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat az egyik kereskedelmi ellátó. Százhetvennégy egységével jelentős szerepe van a közétkeztetésben is. Az idén újabb üzleteket nyitott a vállalat — s a ré­giek közül többet korszerűsített. • Hangulatos a kalocsai Halásztanya. A Jalta Borozó május 1-től, fel­újítva a megyeszékhely egyik sajátságos vendégfogadója a Batthyány utcában. Házilagos ki­vitelezésben, szenespincék átala­kításával megnagyobbították, já­téktermet és bárpultot építettek hozzá. A nevével ellentétben azonban nemcsak bort. hanem a magyaron kívül orosz és német ételeket is felszolgálnak a pincé­rek. Étlapjain különlegességek, asztalain a kecskeméti Kerámia Stúdióban formált étkészletek, egyáltalán a vendéglátás kultúrá­ja jelzi azt a törekvést, hogy a szovjetunióbeli testvérmegyében levő üdülőhelyről elnevezett Jal­tát a hazai és külföldi vendégek kedvelt szórakozóhelyeként is­merjék. A melegkonyhás pincefo­gadó Kecskeméten az egyetlen olyan vendéglátóhely, amely haj­nali három óráig tart nyitva. Az idegenforgalomban jól hasz­nosítható, épp ezért különleges Jalta mellett érdekelt a vállalat a megye másik négy városa ven­déglátásának a korszerűsítésében is. Kiskunfélegyháza centruma rö­videsen visszanyeri az eredeti ké­pét, azáltal, hogy a Halászcsárdát egy helyiséggel bővítik, ezzel egy­idejűleg -pedig a homlokzatát restaurálják. Kiskunhalason, a KISZ-lakótelepen május 1-én fa­házas pavilont nyitottak. Ennek a használója szerződés alapján árusít cukrász- és fontosabb élel­miszeripari termékeket is. A kis presszóban szombaton, vasárnap tejet és kenyeret is lehet kapni. Annak az elhatározásnak, hogy a kocsmákat fokozatosan meg kell szüntetni, ebben a városban is igyekeznek érvényt szerezni. A Fémmunkás Vállalat gyárával szemben a talponálló átalakítá­sával egy olyan üzletre tettek szert, ahol a dolgozók-reggelit és tízórait vásárolhatnak. A közeljövő legjelentősebb fej­lesztése a halasi cukrászüzem megSpítése lesz. A munkát, tíz­millió forint felhasználásával, az év második felében kezdik és • Baján a Piroska eszpresszó alapvető élelemmel is ellátja a lako­sokat. (Tóth Sándor felvételei) MINDENNAPI ÉLETÜNK Kisfiú tubával A fiúcska olyan volt a ha­talmas trombitával, mintha birkózna vele. Két—három lé­pés után áttette a másik ke­zébe, majd ismét váltott. Az óriási trombita láthatóan ne­héz volt neki. Valójában nem is trombita volt, amit cipelt, hanem tuba, mely a nagyobb fajta rézfúvók közül való. A tuba fénylett, csillogott, és kiszélesedő töl­csérének külső része, mint egy rossz tükör, ijesztőre torzítot­ta a kisfiú orrát meg fülét. A közeli zeneiskolába igye­kezhettek így együtt, hogy be­bizonyítsák: tudják a napi fel­adatot. Utánanéztem. Vajon miért tanulhat egy ilyen pöttömnyi fiúcska tu- bázni? Először arra gondoltam, hogy különös tehetsége lehet a fú­vós hangszerekhez, hogy va­lamiféle csodagyerek, aki már most várományos arra, hogy húsz év múlva hangversenyt adjon a Royal Concert Hall­ban, akiről tanára egy hónap után megjósolta, hogy a világ első számú tubafúvója lesz. Vagy az apja álmát valósít­ja meg? Az apjáét, aki annak idején mostoha fiatalsága miatt nem tudta véghez vinni dédel­getett vágyát, hogy rézfúvós legyen, s m,ost a fiában akarja elérni, amit neki nem sike­rült? Vagy csak azért kell ennek , az aprócska jószágnak heten­te kétszer cipelnie ezt a monst­rum zeneszerszámot, mert az édesanyja az ő megkérdezése nélkül beíratta a zeneiskolá­ba, nehogy kevesebb legyen a barátnőinél, az ismerősök előtt? De miért éppen tubázni ta­nul? Álltam, és néztem utána. Szabályos ritmusban váltogat­ta a terhét: három lépés — csere, megint három lépés — újabb csere. Vitte, cipelte, mint valami súlyos kötelességet, mint ahogy mi, felnőttek ci­peljük életünk terhét. Szerettem volna utánamen­ni, hogy megkérdezzem, sze­ret-e játszani a hangszerén. Hogy megtérül-e számára mű­vészi élményben, harmóniá­ban a fizikai fáradság, az, hogy otthonról a zeneiskolába meg vissza hordja irdatlan ze­neeszközét. Szerettem volna látni har­minc, negyven • év múlva. Lesz-e belőle valami? Eljut-e oda, hogy egy zenekarban játsszék? Zenész lesz-e egy­általán? Vagy fog-e saját kedvtelésére, a családja szó­rakoztatására zenélni? Vagy el fogja felejteni a cipelést, a tüdőt tágító gyakorlást, .a ne­hezen megtanult dallamokat, és sohasem emlékszik vissza a zeneiskolára? Én nyolcéves koromban fűz­fából csináltam sípot magam­nak, és ma is úgy emlékszem vissza a hangjára, mintha szólna. Vajon ő emlékezni fog eny- nyi idő után a tubára? Már nem látom: befordult a sarkon. Onnan már csak né­hány lépés a zeneiskola. Még öt perc, és elkezdheti a mu­zsikálást. Megcsillan-e majd a szemé­ben, miközben fújja a hang­szerét, a művészet gyönyö­rűsége? Tóth Tibor 1983 végéig fejezik be. A cukrá­szat termékeivel megoldja a vá­ros és környéke lakosainak az el­látását.^ Kalocsán, a Petőfi-lakótelepen az új Halásztanya április végétől fogad vendégeket. Az egyedi tár­gyakkal (hálókkal, sással, a ha­lászat hagyományos eszközeivel) hangulatosan díszített vendéglőt a szakmári Petőfi Tsz látja el hallal. Egyszerre hatvanan étkezhetnek. Átalakítják a Kalocsai Csárdát, amely felújítva az esztendő máso­dik felében megnyílik. A Duna-parti város. Baja ven­déglátói is felkészültek a május­tól várhatóan növekvő forgalom­ra. A megyei Idegenforgalmi Hi­vatal kempingjének alkalmi áru­dája és a Pandúr-szigeten levő Vénusz-domb cukrászda május 1- től nyitva áll. A Bokodi úton a Piroska, és a Somogyi Béla úton a Margó elnevezéssel faházas pavi­lont építettek. Mind a kettő szer­ződéses üzlet, s .nevüket — ere­deti módon — a bérlőikről kap­ták. A két eszpresszó, amellett, hogy mint ' vendéglátóegység is teljesíti a feladatát (hurkát, kol­bászt, virslit, süteményt, fagylal­tot, üdítőt, kávét kínál) részt vesz a lakosok alapellátásában. Beve­zették a szombati és vasárnapi tej-, kenyér- és péksütemény­árusítást. A közétkeztetésben évről évre növekszik a vendéglátó vállalat szerepe. Kecskeméten, a leninvá- rosi Toronyház étteremben a kör­nyékbeli kollégiumok ötszáz la­kójának főznek ebédet és vacso­rát; emellett a reggelijüket js el­készítik. A város környékién Bor- bás százharminc általános iskolá­sa. valamint az ottani pedagógu­sok és nyugdíjasok ugyancsak a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalattól rendelnek ebédet. A vállalat szakácsai a munkahelyi és gyermekétkeztetés céljára na­ponta kétezer adag meleg ételt főznek, s ezenkívül több mint 14 ezer az az ételadag, melyet az ét­termekben és vendéglőkben fel­szolgálnak. Méhek a lucernában Hazánkban eddig- kevésbé ismert módszerrel fogják munká­ra a szorgos méheket az alföldi gyepvetőmag-termelési rendszer gazdaságainak virágzó lucerna- földjein. Június második félé­től, a maglucerna virágzásának kezdetététől a táblák szélén he­lyezik el a méhkaptárakat, me­lyek bejárati nyílásait úgy le­szűkítik, hogy amikor a méh a kaptárba bemegy, róla a virágpor egy kaptáron ’kívül elhelyezett gyűjtőbe hull. Az új módszert első ízben tavaly próbálták ki hétszáz hektáron, és általa az igen értékes lucerna­vetőmagból hektáronként 25—40 kiló többlettermést takaríthattak be. Százezer talajminta Befejezte első három­éves talajvizsgálatát a Bács-Kiskun megyei Nö­vényvédelmi és Agroké­miai Állomás, s tapasztala­tait pénteken adták közre Kecskeméten az érdekelt gazdaságvezetőknek. Több mint százezer talajmintát minősítettek, 14 paraméter szerint, ahhoz, hogy a 400 ezer hektár nagyüzemi termőterületen a jövőben az igény szerint történjen a tápanyag-utánpótlás, a műtrágyázás. Az eddigi elemzések szerint ugyanis rövid távú, a termőév megnyerését célozta a hatóanya­gok félhasználása, amit nem min­den esetben indokolt a talajok tápanyagkészlete. Változtatni kell ezen az üzemi gyakorlaton, hangzott el a ta­nácskozáson, és 8—10 évre elő­reláthatóan kell programozni a kemizálást a háromévenkénti ta­lajvizsgálatok szerint. A műtrá­gya kezelése, talajba juttatása is több figyelmet kíván a megfe­lelő hasznosuláshoz. Sok ható­anyag megy veszendőbe, ha nem optimális időben és mélységben kerül a termőföldekbe. A követ­kező hároméves vizsgálat, amely­hez már hozzáfogott az agroké­miai állomás, arra is választ ad, hegy a mostanit mennyire tart­ják be a gazdaságok, és figye­lembe veszik-e a tápanyag-gaz­dálkodásnál a tudományos elem­zéseket. A jövőben, a talajvizsgálat mel­lett, levélanalíziseket is végeznek a pontos tápanyag-utánpótlás év közbeni meghatározására, ellen­őrzésére. Az elmúlt hét végén me­gyénkben is megkezdődtek a tavaszi békehónap rendezvé­nyei. Kiskőrösön az alkalom­hoz illő szép és tartalmas mű­sorral tették még emlékezete­sebbé a megyei megnyitóün­nepséget. Radnóti: Himnusz a békéről című verse volt a be­vezető, s a befejező perceket a szabadszállási Lant irodalmi színpad Béke című műsora — versek, prózai és zenei részek váltakozása — festette alá hangulatilag is, emelkedett és mégis visszafogott stílusban, egyszerű eszközökkel. Említésre érdemes epizódok ezek, hiszen a résztvevők kö­zött bizonyára sokan voltak és lesznek olyanok, akik nem­csak a politikai érvek és té­nyek hatása alatt fogadják be az elhangzottakat, de még szí­vesebben nyitják meg szívüket a művészetek nyelvén tolmá­csolt mondanivaló előtt. Mert a béke gondolata ősidőktől beépül az ember által megal­kotott -képek, szobrok, drámai és lírai alkotások, zeneművek kifejező eszköztárába, s talán minden mást felülmúlva hat a közönségre. Csak helyeselni lehet tehát, ha a különböző gyűlések, csoportos találkozá­sok szervezői nagy figyelmet szentelnek a hangulati ele­mekre, a sokszor talán — egye­sek számára — feleslegesnek tűnő kiégészítő kulturális mű­sorra, vagy egy-egy vers, ze­neszám előadására. Hiszen segítőtársakban nincs hiány, jelentkeznek a hivatá­sos és amatőr színművészek, a színjátszók mellett a diák­ság soraiból kikerült tehetsé­gek, más alkalommal már ki­tűnt és szívesen fellépő elő­adók. Használjuk ki ezeket a lehetőségeket is arra, hogy a békéről kifejtett gondolatok igazán otthont nyerjenek az emberi érzésekben és tudatvi­lágban. A békegyűlések vonulatá­ban még valamire fel kell fi­gyelnünk. Szinte spontánul jelentkeznek a különböző in­tézmények, társadalmi és tö­megszervezetek, iskolák stb., hogy kivegyék részüket a mun­kából, s maguk is aktív ré­szesei legyenek az esemé­nyeknek. Találkoznak egyhá­zi személyek, hogy meghall­gassák a világhelyzetről szó­ló tájékoztatókat, s véle­ményt mondjanak ez ügyben. Szólni akarnak a béke egye­temességéről — az érte foly­tatott küzdelemből is részt vál­lalva — a szövetkezetek tag­jai. Nem kevés községben tar­tanak barátsági esteket, hogy a májusi békehónap a testvéri szocialista országokkal való kapcsolataink — a gazdasági mellett kulturális és idegen- forgalmi vetületének is — ki­fejezője legyen. Szólni kell! — sokan érzik így napjainkban, amikor ül­nek a televízió képernyője előtt vagy hallgatják a rádióból a világban végbemenő esemé­nyek lassan megszokottá vá­ló aggasztó híreit. Szólni, hogy még többen megértsék, mi a teendő, mit tehetünk itt Ma­gyarországon a béke érdeké­ben. T. P. A századparancsnok nem búcsúzik Székely Zoltán, a Volán 9-es számniEr Vállalat Kilián György rie- ivét viselő önkéntes rendőri szá­zadának parancsnoka, amikor a kezdetről kérdezem, kissé elgon­dolkodik, — 'Jól emlékszem, ennek a társadalmi mozgalomnak a csí­rája még 1954-ben fogant meg. Az első önkéntes társadalmi cso­portot akkor alakítottuk, s jel­vényünkre ez volt írva: „A köz­úti közlekedés társadalmi ellen­őre”. A motorizáció ilyen gyors fejlődésére akkor má sem gon­doltunk. Ám ahogy múltak az évek, úgy gyarapodtak a közúti járművek, s ezzel együtt az ön­kéntes rendőri csoportok. Mon­danom sem kell, a közúti balese­tek növekedése miatt erre szük­ség is volt. Régi vágyunk telje­sült 1979 őszén, amikor Kecske­méten, a megyében először meg­alakíthattuk az önkéntes rendőri századot. A hagyományok évtizedek óta mélyen gyökereznek a VQLÁN- gépkocsivezetőkben: kialakítani a helyes közlekedési magatartást, a kulturált autózást, a baleset- megedózéat. A vállalatnál — az egész megyében — több mint százhűszan vállalták az önkéntes segítők sokszor népszerűtlen fel­adatát, a községi körzeti, megbí­zottakkal, a járőrökkel való kö­zös forgalmi, műszaki ellenőr­zést, a telephelyszemlét, s ehhez a munkához, nem sajnálták, saját gépkoeSíjülfát adíjfíiéhtéseft "hasz­nálni. — Az önkéntes rendőri század tagjainak 70 százaléka „törzs­gárda tagnak” számít, hiszen 2— 25 éve szolgálnak. Az önkéntes segítők 90 százaléka szocialista brigádtag, s az állomány fele tagja a pártnak. A múlt évben a század beosztottjait 840 esetben vezényelték szolgálatba. Túl azon, hogy segítették a közleke­dést, részt vettek a vagyonvéde­lemben, majdnem 7300 gépjármű­vet ellenőriztek, helyszíni bírság­ra 748 javaslatot tettek, ittas járművezetőkkel szemben 82 al­kalommal intézkedtek, s 46 te­lephelyet ellenőriztek. A számok önmagukban is je­lentősek, de ha ezek mögé né­zünk, kitűnik: a Volán gépkocsi­vezetőiből, műszaki és forgalmi szakembereiből szerveződött szá­zad munka után több mint 5200 órát fordított a közlekedés biz­tonságának javítására s ez nem kevés! 'Ezen túl: javaslatot tet­tek több balesetveszély megszün­tetésére, körözött bűnözőt fogtak el, részt vállaltak a propaganda- munkában. Az önkéntes rendőri század szervezésében, munkájuk ellenőrzésében, beszámoltatásá­ban igen hatékony segítséget kaptak a pártalapszervezetektőL a vállalat vezetőségétől, s termé­szetesen a kecskeméti városi-já­rási rendőrkapitányságtól. Tett- refíészségüket,' alaposságukat, helytállásukat nemcsak a rend­őrség, de a vállalat is elismeri. A kollektív szerződésben például külön pont rögzíti az* önkéntes rendőri szolgálati évek után járó jutalmat. A század parancsnoka, aki éppen 33 éve dolgozik a VOíLÁN- nál, s nemcsak a vállalat, de az önkéntes rendőri csoport alapító tagja is, nyugdíjba készül. — Az idő felettem is eljárt. Ügy érzem, a vállalatnál a majdnem három évtized alatt az önkéntes rendőri mozgalom megerősödött, tisztelet, megbecsülés övezi tag­jait. 'Én azonban nem akarok búcsúzni, hiszen életem összefo­nódott a közlekedéssel, annak jó és rossz oldalával, eredményei­vel, gondjaival, tennivalóival. Nagyon sok még a magam elé tűzött szakmai és társadalmi fel­adat, amit még teljesítenem kell, s amelyre — úgy érzem — képes is vagyok és amire számítanak... A motorizáció nemcsak a gép­kocsik számában, minőségében, az utak állapotában hozott óriási változást, de az emiberekben is. Székely Zoltán ezzel a motorizá­cióval együtt fejlődött szakmai­lag, nőtt fél politikailag, vált igazi közlekedési szakemberré, az önkéntes rendőri mozgalom egyik parancsnokává. Gémes Gábor . ŰJ JOGSZABÁLYOK A gazdálkodó szervezetek szerződéseiről Tóth Ferenc, az MTI munkatársa írja: Július 1-én lépnek hatályba azok a rendeletek, amelyeket a gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolatainak erősí­tése érdekében alkotott a Minisztertanács. Alapvetően a gaz­dálkodó szervezetek vállalkozási és szállítási szerződésköté­seinek gyakorlatát érintik az új jogszabályok; s arra hiva­tottak, hogy egyfelől nagyobb szerződési fegyelemre késztes­sék a gazdálkodó szervezeteket, másfelől fokozottabban ér­vényesítsék a népgazdasági érdekeket. A szállítási és vállalkozási szer­ződésekre vonatkozó rendelkezé­sek értelmében ezután — egyebek között — mód nyílik arra, hogy a gazdálkodó szervezetek rugal­masan alkalmazkodhassanak az egymás közötti szerződéseik idő­tartama alatt bekövetkező ár­változásokhoz; azaz hogy az ár- szabályozó rendelkezések meg­változása ne nehezítse meg a ki­kötött szolgáltatások teljesíté­sét. Az áruforgalom folyamatos- 1 sága, a lakosság megfelelő áru­ellátása érdekében vált szüksé­gessé a szabályozás, amely sze­rint szállítási szerződéssel kap­csolatos perben a bíróság ideig­lenes intézkedéssel kötelezheti a szállítót a még nem teljesített, de előreláthatóan megítélhető szol­gáltatás teljesítésére. További lé­nyeges változás — mind a szállí­tási, mind a vállalkozási szerző­désekkel kapcsolatosan —, hogy a gazdálkodó szervezetek közötti jogviszonyban 50 százalékkal emelkedik a kötbér'összege, ame­lyet hibás vagy késedelmes tel­jesítés esetért kell fizetni. A Minisztertanács egyik új ren­deleté a vállalkozással kapcsola­tos megbízási szerződéseket sza­bályozza. E jogszabály egyik lé­nyeges rendelkezése lehetővé fe­szi, hogy a megbízott úgynevzett beruházási vállalat eredményfe­lelősséget vállaljon. Ebben az esetben magasabb megbízotti díj­ban állapodhatnak meg — vi­szont ha a szóban ^orgó szerző­dés teljesítése nem kifogástalan, akkor a megbízott csupán indo­kolt költségeire tarthat igényt, megbízotti díjra pedig nem. Szabályozta a Minisztertanács a gazdálkodó szervezetek vállal­kozási, illetve szállítási szerződé­seivel kapcsolatban a verseny- tárgyalást. Ez azt jelenti: a meg­rendelő a versenytárgyalásra vo­natkozó felhívásban közli, hogy több vállalattól, illetve más part­nertől kér ajánlatot és megjelöli az ajánlatok elbírálásának idő­pontját is. E felhívást az Ársza­bályozás és termékforgalmazás című hivatalos lapban teszik köz­zé. A gazdálkodó szervezeteken kívül egyéb jogi. személyek, to­vábbá kisiparosok és gazdasági munkaközösségek is részt vehet­nek az ügyben. A kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert hogy — az érintett miniszterekkel, illetve or­szágos hatáskörű szervek veze­tőivel egyetértésben — megha­tározza a vállalkozási és szállítási szerződések azon körét, amely­ben versenytárgyalás kötelező. (MTI) Szólni kell

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents