Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

Ősi gyógymód U-vitaminnal Kasszasiker a sertésólban A vitamin az a — növé­nyi és állati eredetű táp­lálékban előforduló — ha­tóanyag, amely nélkülözhe­tetlen az ember és az állat . életműködéséhez. • A vitaminok száma meglehe­tősen nagy. Egy részüket mester­ségesen is elő tudják állítani, ez lényegesen megkönnyíti a fel­használásukat A táplálékban je­lenlévő vitaminokat azonban ezek aligha tudják kiszorítani. Éppen ezért a növénynemesítők, kuta­tók az új fajták, hibridek előál­lításakor — számos más mellett— a vitaminok jelenlétét is figye­lembe veszik. A kecskeméti Zöldségkutató Intézet laboratóriumában, ame­lyet dr. Vidéki László vezet, többek között keresik a C- és az A-vita­• A bábolnai BCR Művek hazánk egyik legkorszerűbb takarmánya adalékgyártó üzeme. Képünkön: a vezérlőpult látható. és az NSZK-ban igazolták is ezt, s ezekben az országokban, mint fekólyvédő gyógyszert forgalmaz­zák is. Nemcsak a humángyógyászat­ban. de az állati betegségek gyó­gyításában is használják az U- vitamint, méghozzá takarmány­adalékként. Hazánkban dr. Ta­más József, dr. Hegedűs Mihály és dr. Bokori József, az Állator­vostudományi Egyetem munka- táisai végeztek az U-vitaminnal kísérleteket a sertések — neveze­tesen az oesophageailis — gyomor­fekély okozta kár csökkentéséért. Fz a betegség a gyomor nyelőcsö- vi részén okoz fekélyt és az ipar­szerű sertéstelepek kialakítása után, az utóbbi két évtizedben vált gyakorivá. A betegség kór- oktana még a mai napig sem tisz­tázott. Gazdasági hatása viszont jelentős: növeli a hústermelés ön­költségét. Közvetlen kártétele az elhullásokból, a kényszervágás­ból, a selejtezésekből adódik. A közvetett kár viszont — összeg­szerűen az előbbinél nagyobb — a romló takarmányhasznosítás, s ez növeli a tartási költséget, megnyújtja a hizlalási időt. A kutatók a hazai REANAL Finomvegyszergyárban gyártott— U-vitamint keverték egy évente tíz ezer sertést kibocsátó telepen a hagyományos itápba. A kísér­leti csoport állatai .28 napos ko­ruktól kapták a korpa vivőanya­gú előkeverékkel folyamatosan a 0,02 százalékos U-vitamint. A kí­sérlet értékelésekor megállapítot­ták, hogy a folyamatos adagolás­sal vissza lehet szorítani a beteg­séget, csökkenteni lehet az elvér­zésből eredő elhullást. A fajlagos hízási mutatók pedig egyértelmű­en bizonyították a módszer ered­ményességét. A kísérleti csoport­ban 1 kilogramm testsúlygyara­podáshoz 18,8 százalékkal keve­sebb takarmányra volt szükség, Az állatok átlagban 12 nappal korábban kerültek a vágóhídra, mint a hagyományos módon ne­velt társaik. Mindez, a hizlalási szűkített önköltség sertésenkénti 440,56 forintos csökkenését ered­ményezte. Mivel” a sertéstelepen az eddig megszokott tartási, takarmányo­zási módszeren nem változtattak, hasonló eredményt gyakorlatilag bárhol elérhetnek az alkalmazó gazdaságok. A REANAL már olyan nagy­ságrendben állít elő U-vitamint, ami alkalmas premixek gyártá­sára. A bábolnai BCR Műveket pedig felkérték a forgalmazásra. A „csodagyógyszerként” induló U-vitamin valós értékének meg­ítéléséhez még idő kell, de tény, hogy aki ezt a gyógyszert minél előbb bevezeti, annál nagyobb eredményt és főleg gyorsabban érhet el. min jelenlétét és mennyiségét. Ezt nem könnyű feladat megha­tározni. A módszer a kromatog- ráfia. Igaz, á vásárló, sőt a termesztő is főleg a szemével mér. A tet­szetős küllemű zöldség vagy gyü­mölcs sokkal kelendőbb, mint a kevésbé mutatós, ugyanakkor jobb „belső” tulajdonságú faj-, vagy fajtatársa. A nemesítők azonban a hosszú évek alatt olyan szülőpárokat keresnek, amelyek­nek utódai számunkra a legked­vezőbb tulajdonságokkal rendel­keznek. De nézzük tovább a vitaminok hosszú sorát, amely legvégén az U betűjelet viselő áll. Talán ez a legújabban felismert, de a vi­lág tudományos laboratóriumai­ban a kutatómunka tovább fo­lyik. A vitaminok családjának leg­kisebb „testvéréről" — amelynek a pontos neve S-metil-metionin szulfónium klorid és ' C« CINO.jpS összegképlettel jellemez­hető — először 1940-ben esett szó. Bizonyos élelmiszerek, elsősorban a növényi juice-ok fekélyelle­nes hatását e vegyületnek tulaj­doníthatjuk. Innen a neve: anti- ulcus — fekélyellenes vitamin, vagy U. A vegyület aktivitása alapján csökkenő mennyiségben a következő növényekben talál­ható: petrezselyemzöldje — ká­poszta — fehérrépa zöldje — ré­pa — paprika — sárgarépa — hagyma — fejessaláta. Hasonló tulajdonságú vegyület megtalál­ható a tejben és a paradicsom­ban. Tíz kilogramm friss érett­paradicsomból 250 milligramm vonható ki. Bár nem tudatosan, de a vegyületet hasznosította az a közismert népi gyógymód, ami­kor a sebre félbevágott paradi­csomot, vagy szintén magas U- vitamin tartalmú útifüvet, seb- forrasztó füvet szorítottak. Emel­lett azonban számos jótékony ha­tása van: védi a májat; U-vita- min-injekciókkal csökkenten^ tudják a heveny neuralgiáknál, izületi és tüdőgyulladás során fel­lépő fájdalmakat. De megfigyel­ték sugárvédő hatását is. Japán tudósok 0,13 Coulomb'kilogramm (500 Röntgen) sugárdózissal ke­zelték egereiket. A védő és gyó­gyító hatás lemérhető volt az ál­latok túlélési arányában és a vér leukocytaszámának visszaállásán. Ennek ellenére legfontosabb gyakorlati jelentősége a gyömor- bél-el változásokkal járó betegsé­gek gyógykezelésénél van. A Szovjetunióban, Japánban, az Amerikai Egyesült Államokban • A premixek raktározását, tárolását hatalmas silók szolgálják. HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Robotok Japán, miközben azon az úton ha­lad, hogy a gyári robotok gyártásában világelső legyen, újabban embersza­bású háztartási, hivatali és kórházi robotok készítésébe vágott bele. Egy tokiói cég olyan autóakkumu- 1 latorral működtetett robotot fejlesztett ki, amely a padlón haladva söprűvel ^psszesöpri a szemetet. A robotnak öt "„ujja” van, s ezekkel kitapintja a fa­lakat, a bútorokát. Egy másik japán cég „háromkezű’* robottitkárnőt ké­szít, ennek két „keze” lapozza az ira­tokat, a harmadik rájuk pecsételi a főnök aláírását. E gépnek levél is dik­tálható. Végül a tokiói Waseda Egye­tem mérnökei huszonöt „ujjú” egész­ségügyi robotot fejlesztettek ki. Ez $j#yébek között kitapintja és egy köz- ponti számítógép segítségével diag- nosztálja a mellben található esetleges daganatot. Vízhűtéses kábel Nyugat-Berlinben áram szállí­tására szolgáló vízhűtéses kábelt próbálnak ki. E kábel veszteség­hőjét nem az eddig szokványos külső olajhűtéssel, hanem a cső belsejében áramló vízzel vezetik le. A hűtővíz a kábelben levő ne­mesacél csőben kering; a vizet a kábel nyomvonala mellett felsora­kozó állomásokon folyamatosan hűtik és szivattyúzzák. A számí­tások szerint ennek a kábelnek az átviteli képessége a hagyományo­sénak az ötszörösére növelhető. A nagyobb teljesítményen kívül az is előnye az új eljárásnak, hogy az elvezetett hő esetleg felhasz­nálható. A kísérleti berendezés 300 méter hosszú, s várhatóan az év végéig üzembe áll. Hajhullás ellen A hajhullás a • rákellenes szerek egyik nemkívánatos mellékhatása. Ez a hatás egy hűtőturbánnal, nagyrészt elkerülhető. A hűtés következtében a hajgyökérsejtek véredényei összehú­zódnak, s megakadályozzák, hogy a rákellenes gyógyszerek első nagy adagja beáramoljon a fejbőrbe, mivel a hideg lassítja az anyagcserét, e gyógyszerek kevésbé, vagy egyáltalán nem épülnek bele a sejtmagba. , A hűtőturbánt öt-tíz perccel a véná­ba adott injekció után távolítják el. A műanyag kamrákból álló turbán­ban a víz ammónium-nitráttal reagál, s ilyképpen a turbán a fejbőrt mint­egy 24 Celsius-fokra hűti. Benzin helyett gyermekhinta Az afrikai Zimbabwéban sok helyütt mély kútból kapják az ivóvizet. Ám csak kevés helyen akad áram, vagy benzin, amely- lyel a vízemelő motoros szivattyút működtethetnék. Egy kutatóinté­zetben olyan gyermekhintát szer­kesztettek, amelynek ülődeszkája két merev rúdon függ, s azok szi­lárdan egy forgatható tartógeren­dával vannak összekötve. A ge­rendavégre szerelt kerék egy lánc közbejöttével a hinta ritmusában egy egyszerű szivattyút hajt. A feltalálók bíznak benne, hogy ily módon a hintázó gyermekek fe­leslegessé tehetik a drága moto­ros Szivattyút ott, ahol nincs szük­ség arra, hogy a kutakból a vizet megszakítás* nélkül szivattyúzzák. A fájdalom ellen Borsos árú madarak Hazánk területén csaknem 200 madárfaj fészkel rendsze­resen, s további 15—18 faj al­kalmanként vagy időszakon­ként költ. A Magyarországon előforduló madarak túlnyomó többsége védett, ami azt je­lenti, hogy tilos az elpusztítá­suk, lelövésük, kipreparálásuk, tojásaik vagy fiókáik kiszedé­se a fészekből. Egyes fajok gyors pusztulá­sát okozhatja például a vizes területek lecsapolása, az ártéri erdők kitermelése, nádasok, homokbányák felszámolása, a különböző növényvédő és egyéb vegyszerek mérgező ha­tása, a tudatos emberi pusztí­tás, a tojásgyűjtés, épületek emelése, vagy éppen lebontá­sa, mint például a gólyafészek­rakásra alkalmas kémények ledöntése vagy a tornyok le­zárása. Már eddig is számos madárfaj akadt, amelyek nem bírták tovább az egyenlőtlen küzdelmet, és hazánk területén kipusztultak. A legutolsó év­tizedekben búcsút kellett mon­danunk a kékcsőrű récének, a tavi cankónak, a vándorsó­lyomnak és a vöröskányának. Napjainkban már az utolsó fészkelő sas- és kerecsenpárok megmentéséért folyik a küz­delem. De erősen veszélyezte­tett a barnakánya, a hamvas rétihéja, a kígyászölyv, a gó­lyatöcs, az uhu és a vízirigó is. # A héja eszmei értéke 10 000 forint: ennyivel felel tettéért a törvény előtt az, aki kárt tesz egy ilyen állatban. Honi madaraink eszmei ér­téke 300-tól 50 000 forintig terjed, attól függően, hogy az adott madár milyen ritka. Az eszmei érték persze nem je­lenti azt, hogy ennyi pénzért a madár megvásárolható, mint ahogy a múzeumi műkincs sem eladó, mégis van eszmei értéke. Legmagasabb — 50 000 forint — az „árfolyama” a nagykócsagnak, a szirti, a réti és a parlagi sasnak, a kerecsen-, a kormos- és a ván­dorsólyomnak. valamint a tú­zoknak és a rezneknek. A fájdalomérzékelés az emberi szervezet nélkülözhetetlen jelző- rendszere a betegségek, a káro­sító külső hatások észrevételére. Vannak azonban úgynevezett gyógyíthatatlan krónikus fájdal­mak, amelyek) nem szolgálják ezt a célt. Ezek megszüntetésének le­hetőségét fedezte fel egy magyar tudós, Csillik Bertalan, a Szegedi Orvostudományi Egyetem anató­miai, szövet- és fejlődéstani in­tézetének tanszékvezető profesz- szora. Munkatársaival együtt el­ért kutatási eredményeit első al­kalommal Prágában, az európai anatómusok kongresszusán is­mertették, majd az NSZK-beli Gustaw Fischer-cég kiadásában Stuttgartban és New Yorkban köuyvalakban is közzétették. Az évtizedeken át tartó kuta­tásaik során a neurohisztokémia módszerét alkalmazták. Ez azt jelenti, hogy az idegrendszerben lejátszódó vegyi folyamatokat mikroszkóp alatt láthatóvá tet­ték. Ennek a módszernek a se­gítségével tanulmányozták a ge­rincvelőnek azt a központi ré­szét, ahol az első szinten törté­nik a fájdalom érzékelése. A fáj­dalom persze komplex dolog. Ér­zékelésében az egész idegrend­szer részt vesz. Azonban az ér­zékelés első foka a gerincvelő­nek ebben a központjában van. "A kutatóknak sikerült megfi­gyelni és meghatározni a köz­pont működését. Megállapították, hogy ez sok tekintetben alkal­mazkodik azokhoz a törvénysze­rűségekhez, amelyeket már több száz éve ismer az orvostudo­mány. Ennek a gerincvelő-ideg- központnak kivételes és sajátos viselkedési formái is vannak. Az egyik az, hogy az emberi test perifériái felől — a bőr terüle­téről — elő lehet idézni ebben az idegközpóntban az idegsejtek kö­zötti kapcsolatok ideiglenes szét­választását. Ez a kívánt esetben egyben a fájdalomérzetet továb­bító ingereket is megszünteti. A szegedi professzor első kí­sérleteit feleségével, Knyhár Er­zsébet kandidátussal, majd az Amerikai Egyesült Államok két egyetemén Pasko Rakic profesz- szorral végezte. Az állatkísérle-; tek tapasztalatait is hasznosítva, a Szilárd János professzor vezette szegedi idegkflinika úgynevezett íájdalomambulanciáján Szűcs Attila adjunktus hatékony köz­reműködésével ma már naponta hat-nyolc beteg kezelésével fog­lalkoznak. A hosszú évek alatt kidolgo­zott eljárásra műtét és gyógy­szerek nélkül meg tudják szün­tetni a gyógyíthatatlan krónikus fájdalmakat. Negyvennyolc beteg kortörténeti lapja szerint az öv­sömör után hosszú évekig tartó fájdalmakat, a gerinc, gerincsérv után megmaradó fájdalmakat, a daganatos betegségek utolsó stá­diumában jelentkező, úgyneve­zett terminális fájdalmakat tud­ták megszüntetni. A módszer lényege az úgyne­vezett iontoforézis. Ennek lénye­ge, hogy egy elektródként szol­gáló ólomlap és a bőr közé a vinca nevű örökzöld növény al­kaloidjával átitatott 'textillapot helyeznek, majd az ólomlapra gvenge egyenáramot kapcsolnak. Egyórai kezelés után az említett növényből készült gyógyszer — amelyet a magyar gyógyszeripar gyárt — a bőrben levő idegros­tok végződésein át hat a gerinc­velőközpontra. Szétkapcsolja az idegsejteket, és ezzel megszün­teti a fájdalom érzékelését. A kezelés hatására az idegsejtek ideiglenes szétválasztása két-há- rom hónapig tart. De ennyi idő után a fájdalom rendszerint vég­legesen megszűnik. Az eddigi tapasztalatok sze­rint ezután a gerincvelőközpont­ban visszaáll az eredeti állapot, regeneráció következik be. Ez, el­lentétes eddigi " ismereteinkkel, amelyek szerint az emberi szer­vezetben és általában az emlő­söknél a központi idegrendszer­ben regenerálódás nem következ­het be. Az eljárást a Kőbányai Gyógy- szerárugfyár (már szabadalmaz­tatta. A kutatók előadásai és publikációi alapján már néhány hazai egészségügyi intézményben felkészültek a módszer alkalma­zására, s folyamatban van az el-, járás külföldi szabadalmaztatása is. Jelenleg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia támogatásával a Szegedi Orvostudományi Egyetem több klinikával együttműködve az anatómiai, szövet- és fejlődés­tani intézet vezetésével kísérle­teket kezdtek más betegségekkel járó fájdalmak, ideiglenes meg­szüntetésére is. Csillik Bertalan professzort: ku­tatásainak első nemzetközi elis­meréseként a Jan E. Purkyne Csehszlovák Orvostudományi Társaság tiszteletbeli tagjává vá­lasztották. A metánszállító onas • AL EDOUARD LD-t a világ legnagyobb metán­szállító hajója. Francia gyártmány, hossza 280,62 méter, szélessége 41,60 méter, magassága 21,5 méter. Franciaország energiagondjain a földgáz egyre szélesebb körű alkalmazása segít. Növekszik a föld­gáz felhasználása és ez nemcsak azzal magyaráz­ható, hogy az energiaszükséglet fedezése így Old­ható meg gazdaságosan. A második világháború óta a vegyipar szervesalapanyag-szükségletének je­lentős részét a petrolkémiai ipar földgázbázisából kiindulva állítja elő. A földgázfronton elsősorban a metángáz szállí­tása jelent problémát Európáhan a franciákon kí­vül a belgáknak, a hollandoknak, a nyugatnéme­teknek is. Ázsiában a japánok építenek metánszál­lító hajókat. A metángáz szállítása a tengeren cseppfolyós ál­lapotban történik, tehát a célba érkezés után a szállítmányt vissza kell gázosítani és így lehet be­vezetni az illető ország hálózatába. Metánszállító flottájával Franciaország európai viszonylatban az élvonalban található. Sajnos, nap­jainkban egy metánhajó építési költsége három­szorosára tehető a hagyományos olajszállító hajóé­nak. Francia szakemberek becslése szerint azonban 2000-ben a világtengereken már a metánszállító hajók száma meg fog egyezni az olajszállítókéval. Az oldalt összeállította: Czauner Péter

Next

/
Thumbnails
Contents