Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

— VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA — XXXVII. évi. 106. szám Ára: 1,40 Ft 1982. május 8. szombat Huszonhét éves a Varsói Szerződés „A szocialista közösség országai a nemzetközi feszültség enyhíté­sére, a fegyverkezési verseny megszüntetésére irányuló össze­hangolt külpolitikai irányvona­lukban figyelembe veszik az im­perializmus fokozódó agresszivi-. tását” — mondotta Anatolij Grilbkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés szervezete egye­sített fegyveres erői törzsének fő­nöke a védelmi szerződés fennál­lásának 27. évfordulóján a TASZSZ szovjet hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Anatolij Gribkov emlékezte­tett a Varsói Szerződés létrejöt­tének körülményeire, és hozzá­fűzte: „Amíg fennmarad a NA­TO, amíg a militarista körök folytatják a fegyverkezési haj­szát, addig a Szovjetunió, a Var­sói Szerződés többi tagországával együtt tovább erősíti katonai-po­litika: szövetségét”. (MTI) VENDÉG A TÁVOL-KELETI PRIMŐRJEI TERÜLETRŐL Szovjet pártvezető látogatása Kecskeméten ^ ! V. P. Lomakin, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának hazánkban tartózkodó tagja, a távol-keleti primőrjei te­rület pártbizottságának első titkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, a Szo­cialista Munka Hőse tegnap egész napos lá­togatást tett Kecskeméten. A szovjet párt­vezetőt elkísérte a megyeszékhelyre Ny. I. Darcsiev, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének tanácsosa és Bajkál Gabitov, a nagykövetség első titkára is. A vendéget délelőtt Romány Pál, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára fogadta, és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, fejlődéséről, a minden­napi gondokról. Szólt a testvér­területi kapcsolatokról, melyek között első helyen tartja számon Bács-Kiskun megye a Szovjetunió Krím területével immár több mint hükz éve tartó baráti együttműkö­dést. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezt követően válaszolt a szovjet vendég kérdéseire, majd V. P. Lomakin tájékoztatta Romány Pált szűkebb hazája, a primőrjei terület helyzetéről. Kecskemét szovjet vendége a megyei pártbizottság székházában • Városnézésen a szovjet ven­dégek. Balról a második V. P. Lomakin. (Tóth Sándor ' felvétele) lezajlott beszélgetés után az Al­föld Áruházba látogatott. Itt Le- hoczki József, az Alföld Keres­kedelmi Vállalat igazgatója, és Hegedűs Ferenc, az áruház igaz­gatója fogadta és tájékoztatta a kedves vendéget és kíséretét. V. P. Lomakint kora délután fogadta dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, a megyei ta­nács elnöke és Szabó Attila, a m 'n megyei tanács apparátusi pártbi­zottságának titkára. A fogadás után a távol-keleti szovjet pártvezető „A munka és győzelme az elmúlt hatvan évben” címmel előadást tartott a megyei tanács nagytermében. A szovjet vendégek kecskeméti látogatása a városközpont nevezetességeinek megtekintésével ért véget. R. M. KIVÁLÓ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK Ünnepség Halason és Kalocsán Tegnap két Bács-Kiskun megyei élelmiszeripari válla­latnál tartottak ünnepséget abból az alkalomból, hogy a közösségek elnyerték az Élel- mezésipari Dolgozók Szak- szervezete és a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi-' nisztérium által adományo­zott Kiváló Vállalat címet. Elmúlt évi tevékenysége alapján eredményesen pá­lyázott a címre a Kiskunha­lasi Baromfifeldolgozó Vál­lalat és a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat. Kiskunhalason Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és Orbán Józsefné, az ÉDOSZ alelnöke nyújtotta át dr. Nagy Gyula igazgatónak az okle­velet. Az átadásnál jelen volt Böjti Zoltán, a MÉM főosztály­vezető-helyettese, Princz László, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa titkára, és Mol­nár Ferencné, az ÉDOSZ megye­bizottságának titkára. f A kiskunhalasi üzem 1980 előtt a kecskeméti baromfifeldolgozó­hoz tartozott. Ezt követően a ba­romfitröszt vállalataként műkö­dött, s az idén vált teljesen ön­állóvá. Időközben csaknem új gyár született, modern gépekkel és technológiával. A halasi vál­lalat ma már az ipar egyik leg­korszerűbb baromfifeldolgozó üzeme, amely a rekonstrukció után nem csupán teljesítette, de felül is múlta terveit. Ebben dön­tő szerepe van az újszerű isme­reteket magas fokon elsajátító, a berendezéseket eredményesen működtetni képes munkásgárdá­nak. A vállalat az elmúlt évben 27 ezer 500 tonna baromfit dol­gozott fel, a korábbinál nagyobb választékot, és jobb minőséget ki­eÍ m­fi J IMBm • Hatezer darab konyhakész csirke hagyja el Kiskunhalason a fel­dolgozószalagot óránként. (Méhesi Éva felvétele) nálva a nagyrészt külföldi vásár­lóknak. Kalocsán Kovács Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes és Balogh Károly- né, az EDOSZ főtitkára adták át a Kiváló Vállalat oklevelet Jánosi István igazgatónak. Az ünnepsé­gen részt, vett Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat megközelítőleg 200 ezer lakos alapellátásáról gondoskodik. Tizenkét üzemegysége négy járás 58 településére szállítja, a kenye­ret és a péksüteményt. A kalo­csai termékek minősége köztu­TANÁCSKOZÁS A PARLAMENTBEN A béke- és barátsági hónap megyei megnyitója Kiskőrösön Az Országos Béketanács elnök­sége és az Európai Biztonsági és Együttműködési Magyar Nemzeti Bizottságának elnöksége közös ta­nácskozást tartott tegnap délelőtt a Parlament vadásztermében. Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára ismertette a békehónap programját, melynek jelentős eseménye lesz a május 9-én a Budapesti Sportcsarnok­ban a KISZ és a Magyar Üttörők Szövetsége rendezésében megtar­tott ifjúsági nagygyűlés. Május 9. és 16. között lesz az „európai hét”, melynek keretében tudományos tanácskozásokat tartanak. Talál­kozót rendez a Magyar Írók Szö­vetsége, az OBT, és a Hazafias Népfront, amelyen a résztvevők nyilatkoznak arról: hogyan kíván­ják segíteni a békeharcot. Nagy érdeklődésre tart számot az az ér­telmiségi nagygyűlés is, amelyet az Akadémián május 27-én ren­deznek meg. Több százan gyűltek össze pén­tek délután a kiskőrösi művelő­dési központban a hagyományos béke- és barátsági hónap Bács- Kiskun megyei rendezvénysoro­zatának megnyitójára. Az ünnepi nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának titkára, dr. Szilágyi Júlia, az Országos Béketanács el­nökségének tagja, dr. Dobos Lász­ló, a Hazafias Népfront megyei elnöke és dr. Major Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Újhelyi József, a HNF kiskő­rösi bizottságának titkára köszön­tötte a megjelenteket, majd dr. Szilágyi Júlia lépett a szónoki emelvényre. — Országunkban hagyománya van annak, hogy a tavasz e zöl­/ 5 • A kiskőrösi ünnepi megnyitó résztvevői. dellő, virággal borított szép má­jusát a béke és barátság hónap­jának rendezvényei teszik még gazdagabbá. A Hazafias Népfront és az Országos Béketanács fel­hívására az egész országban be­szélgetések és eszmecserék foly­nak az emberiséget leginkább ér­deklő kérdésekről, a békéről, és a biztonságról — mondta beveze­tőként a szónok. Megemlékezett a 37 évvel ezelőtti május 9-ről, az európai béke első napjáról, a fa­sizmus felett aratott győzelemről. Ezután a békét veszélyeztető ha­talmi körök fenyegető terveiről s ezek megakadályozására tett szov­jet indítványokról, javaslatokról beszélt: — A béke ügye oszthatatlan, békében élni minden ember el­idegeníthetetlen joga. S hogy ez valóban így legyen, nem sajnál­juk erőinket a legnemesebb ügy; a békéért való tevékeny cselek­vésre. Az Országos Béketanács elnök­ségének tagja ezután a békemoz­galom kitüntető jelvényét adta át Árdánházi Tibornénak és dr. To- ponári Ferencnének, a békemoz­galomban kifejtett eredményes munkájukért; Petrás Ferenc em­léklapot kapott. Az ünnepség to­vábbi részében a szabadszállási Lant Irodalmi Színpad tagjai mu­tatták be műsorukat. A nagy­gyűlés előtt és után sokan tekin­tették meg a művelődési központ előcsarnokában Rév Miklós fotó- kiállítását, melyet Vietnam, em­ber, táj, művészet címmel rendez­tek meg. N. M. V.. Hét és fél milliárdnál többet érő termék a háztáji és kisgazdaságokból Magyarország mezőgazdasági területének 8—9 százalékát mű­velik a kisgazdaságok, de a másfél millió kistermelőnek csu­pán 25 százaléka dolgozik élethi­vatásként a mezőgazdaságban, a többi a népgazdaság más ágaiban, vagy már nyugdíjas. A kisterme­lők tulajdonában 51—52 milliárd forintot érő gép, épület, ültet­vény, tenyészállat, kert és egyéb eszköz van, s milliókat ér az a tudás, szakmai ismeret, amit évek során át felhalmoztak. Gaz­dasági épületeik együttes alapte­rülete 27 millió négyzetméter. Ilyen anyagi és szellemi java­kat nem gyümölcsöztetni, mond­va csinált okokkal elherdálni még hazánknál jóval gazdagabb or­szágban is bűnnek számít. Bács- Kiskun megyében tavaly 7 mil­liárd 600 millió forint értékű ter­méket értékesítettek a kisgazda­ságok. Ez 41,3 százalékát tette ki szűkebb hazánk mezőgazdasága összes termelésének. Különösen az állattenyésztés eredménye szá­mottevő. Célszerű hát minden akadályt elhárítani a háztáji és kistermelés fejlesztésének útjá- ból. Ennek módját, a fejlesztés le­hetőségeit vitatták meg pénteken Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a műszaki hó­nap eseményeinek sorában tartott értekezleten, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület, a ta­karmányozási és állattenyésztési felügyelőség, a szövetkezetek szö­vetségei, és a megyei tanács me­zőgazdasági, élelmezésügyi osztá­lya szervezett. Bevezetésként dr. Molnár Mihály, a megyei takar­mányozási és állattenyésztési fel­Befejeződött az Akadémia közgyűlése doftan kiváló. Az elmúlt hat év során 51 új termékkel jelentkez­tek a piacon. Közkedvelt a kü­lönféle ízesítésű Fincsi-csemege, a Susi nápolyi, a Pufóka termék­család, és a Szaturnusz-szelet. Az 50 grammos mininápolyi-szeletek Kanadában, Kuvaitban és Dubai­ban is keresettek. A vállalat új termékére, a kukoricapehellyel készült kenyérre Ausztriában és az NSZK-ban is felfigyeltek. A kalocsai és környékbeli sütőüze­mekből 80 tonna kenyér, és 120 ezer darab péksütemény "kerül naponta a fogyasztók asztalára. S. B. Pénteken zárt üléssel folytató­dott a Magyar Tudományos Aka­démia 142. közgyűlése az MTA vári kongresszusi termében. A ta­nácskozáson részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP Központig Bi­zottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Szentágothai János az MTA el­nöke beszámolt az elmúlt közgyű­lés óta végzett akadémiai testü­leti munkáról. Az elnökség és az általa esetenként kiküldött több­féle munkabizottság számos or­szágos érvényű, nagy jelentőségű témában tájékozódott és foglalt állást. Egyebek között megtárgyal­ta és véleményezte a közoktatás helyzetéről szóló jelentést és ja­vaslatot tett a fejlesztés főirá­nyaira. Foglalkozott a felsőokta­tási intézmények kutató-fejlesztő munkájával. A Minisztertanács felkérésére véleményt nyilvánított a lakásépítés, lakásfenntartás, la­kásgazdálkodás és -elosztás irány­elveiről. Kerekasztal-konferencián volt szó a települések fejlődésé­nek hazai problémáiról, s vitát rendezett az elnökség a hazai élel­miszeripari és a fejlesztését szol­gáló kutatások helyzetéről, jövő­beli feladatairól. Pál Lénárd, az MTA főtitkára jelentést tett az akadémiai kutató­intézetek 1976—1980. közötti tevé­kenységéről. A tudományos kuta­tás — miként a jelentésből kitűnt — gazdasági fejlettségünknek megfelelően járul hozzá a világ tudományos információ-termelé­séhez. A tervidőszak második fe­lében — a világgazdasági és a ha­zai társadalmi-gazdasági felvétel­rendszer változásainak hatására — megkezdődött a kutatási és fejlesztési feladatoknak a lehető­ségek szerint való átrendezése. Az átállást jelentősen segítették az 1977—78-ban született párt- és állami határozatok, amelyek nyo­mán erősödött a kutatás kapcso­lata a társadalmi, gazdasági fo­lyamatokkal. A megváltozott kö­rülmények hatására bővült a 70-es évek végén három új főiránnyal az országos távlati tudományos kutatási terv. Ezek: gazdaságpoli­tikánk továbbfejlesztésének tudo­mányos megalapozása, az ország természeti erőforrásainak átfogó tudományos vizsgálata, valamint a társadalmi struktúra, életmód és tudat alakulása Magyarorszá­gon. Az plnöki és a főtitkári referá­tum után vita következett. * A közgyűlés pénteki ülésén megválasztották az új rendes és levelező tagokat is. Az új levelező tagok sorában szerepel dr. Balázs Sándor, a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet főigazgatója is. ügyelőség igazgatója elemezte a kistermelői állattenyésztés szerve­zésének tapasztalatait, különös tekintettel a sertéstartásra, -for­galmazásra. Dr. Vendégh Ferenc MÉM-miniszterhelyettes válaszolt ezután az előzetesen írásban' fel­tett kérdésekre, miközben széles körűen ismertette a kistermelés ágazatonkénti országos eredmé­nyeit. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok ez irányú szervező munkáját, terveit részletezte Szé­les István, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt osztályvezetője, végezetül a kisüzemi állattartás nagyüzemi hátterének, a tenyész­állat-nevelésnek, a takarmány­termelésnek, -ellátásnak gyakor­lati kérdéseiről számolt be több gazdaság és a gabonaipar képvi­selője. K. A. Számítógépes épület­nyilvántartás A tervszerű lakásfelújítás és a kommunális szolgáltatások egy­szerűbb ügyintézésére számitógé­pes épületnyilvántartási rendszert vezetnek be az idén hét vidéki .nagyvárosunkban — jelentették be pénteken Székesfehérváron, az ország 82 ingatlankezelő és város­gazdálkodási vállalatát összefogó ingatlankezelési társulás igazgatói tanácsülésén. Elsőként Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs, Gj*ŐT, Székesfehérvár és Zalaegerszeg tanácsi bérlakásainak műszaki, épületfenntartási és szolgáltatási adatait összegezik. Az így feldol­gozott városi adatbank nemcsak az adatszolgáltatást könnyíti meg, hanem az épület-karbantartás és -felújítás gazdaságos megtervezé­sére, a lakbér, a fűtés-melegvízdij gépesített számlázására, valamint a lakáscsere és a lakásgazdál­kodás lehetőségeinek, illetve igé­nyeinek pontosabb egyeztetésére is alkalmas. Emellett az egységes számító- gépes épületnyilvántartás a fenn­tartó ingatlankezelő vállalatok belső ügyvitelét is jelentősen egy­szerűsíti. A memóriában tarolt adatokból, illetve az elvégzendő fenntartási munkák hálódiagra- mos kiviteli tervéből a számítógép automatikusan megadja a szüksé­ges létszámot, munkaórát, elvég­zi a bérszámfejtést. A módszer egyben az eddiginél előrelátóbb anyagbeszerző és készletezési te- vékenységetj jobb kapacitás- kihasználást is eredményez.

Next

/
Thumbnails
Contents