Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-06 / 104. szám
1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TuWii T/ W p ) IHw jk - A /$bg|! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 104. szám AfS! 1540 Ft 1982. május 6. csütörtök Miért fogyunk? 3. oldal Tanuljunk meg jól kereskedni 4. oldal Magánszemélyek a fuvarozásban 4. oldal Az óvónőképzés műhelyében 5. oldal Sport 7. oldal Fiatalok és a község Ülést tartott a megyei KISZ-bizottság Lakás, tanulás, munkavállalás — ez a három tényező az, amely általában és egészében meghatározza az egyén és a lakóhely viszonyát, s eldöntheti, hogy az illető, megtalálva számítását helyfoen- marad, "avagy más települést választ magának. E kérdés a községeknél szerepel különös hangsúllyal, és kap tekintélyes helyet a politikai célkitűzések között is, hisz ettől függ a falvak népességmegtartó ereje, képessége. A dolog — jellegénél fogva — elsősorban a fiatalokat érinti. Ennek a problémakörnek a tükrében tárgyalta meg a KISZ Bács-Ki'skun megyei Bizottsága tegnap Gráner Gyulának, a' megyei KISZ-bi- zottsag első titkárának elnökletével Dunavecsén megtartott ülésén á nagyközségi KISZ-bizottság be-' számolóját a fiataloknak a községpolitikai célok megvalósításában való részvételéről. A távlati elképzelések és a közelebbi, gyakorlati feladatok megismerése nem okoz nehézséget a vecseieknek, hiszen — amint az az írásos anyag- / ban is megfogalmazódott — a KISZ-esek közül 19-en tagjai a községi tanácsnak, 10-en pedig a pártbizottságnak, sőt négyen-négyen részt vesznek a végrehajtó bizottságok munkájában, s az ifjúság képviselői ott vannak a Hazafias Népfrontban és a szakmaközi bizottságban is. Ily módon az információk első kézből jutnak a KISZ-esekhez, megoldott az ifjúság' érdekvédelme, és a fiatalok részt vállalnak a lakóhelyük életét, fejlődését meghatározó döntések meghozatalában is. A község középtávú intézkedési terve alapján a KlSZ-tagság konkrét feladatok elvégzésére együttműködési megállapodásókat köt a tanácscsal. A fiatalok közreműködésével végzett munkák közül említésre méltó a sportcsarnok építése, a művelődési ház most folyó rekonstrukciója és a tanuszoda létesítése. Védnökséget vállaltak a környezetvédelem fölött: a Duna-parton szabadidő-parkot alakítottak ki, évente felújítják a községi ligeteket, játszótereket, s kezdeményezői voltak a Tiszta üzem, tiszta gyár járási akciónak. A vecsei ifjúkommunisták társadalmi munkában játékparkot építettek az óvodában, bölcsődében, megjavították az iskola szemléltető eszközeit, midi atlétikai pályát létesítenek, és szervezik a sporttelep felújítását. A községben adottak a feltételek a tartalmas, hasznos szabad idős programok kialakítására. A művelődést szolgáló intézmények — a művelődési ház, a mozi és a könyvtár — vezetői élnek a lehetőséggel, s a községi KISZ-bizottsággal kötött megállapodás alapján gazdag választékot kínálnak a fiataloknak, figyelembe véve a különböző rétegek eltérő érdeklődési körét is. Ez eredményezte azt, hogy a rendezvények látogatottsága tavaly mintegy 50 százalékkal emelkedett. A sportcsarnok megnyitása pedig nagyot lendített Dunavecse tömegsportján. Mindezek azpnban csak hozzájárulnak a vecseiek életkörülményeinek javításához, de az igazi fejlődés alapja a népességmegtartó képesség erősítése. S ahhoz, hogy a fiatalok véglegesen letelepedjenek a községben, szükséges a már jelzett hármas feladat megoldása. A lakásépítésben — nem lévén célcsoportos keret — döntő a magánerő. A tanács olcsó, közművesített telkeket ad a fiataloknak, a KISZ-szervezetek pedig kezdeményezték a munkahelyi kölcsönök összegének emelését, s keresik a költségek csökkentésének módját. Ezért most ifjúsági lakásépítő szövetkezet alakítását tervezik. Dunavecsén nincs középfokú iskola, a továbbtanuló fiatalok kénytelenek más városba menni, ha szakmát, képesítést akarnak szerezni. Máipedig — a statisztikai adatok is bizonyítják — akarnak. Ahhoz, hogy visszatérjenek a községbe, többükkel kell a jövőben ösztöndíj-szerződést kötni. Ez pedig elsősorban a munkahelyek feladata. Miként az is a kedvező munkalehetőséget kínáló és megfelelő jövedelmet biztosító üzemek, szövetkezetek, dolga, hogy segítsék muftkásaik szakmai fejlődését, így például a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését — helyben, kihelyezett tanfolyamok szervezésével. A megyei KISZ-bizottság a beszámolót és az abban megfogalmazott feladatokat elfogadta, majd megvitatta a kalocsai járási KISZ-bizottság jelentését a kádermunkáról. Ezután egyéb ügyekben döntött. V. T. összetett és kényes téma. Mindenki őrzi a maga egyéni, másokéval korántsem mindig egyező fogalmát a vendéglátásról; azon egyszerű oknál fogva, hogy kénytelen-kelletlen bele-belecsöppen — mégpedig elég gyakran — hol a vendéglátó, hol pedig a vendég hálás-hálátlan szerepébe, ha szabad itt egyáltalán szerepjátszásról beszélni. A kultúra az értelmező szótár szerint valakinek, vagy valaminek művelt voltát, műveltségét is jelenti. Különösen alkalmazható e birtokviszonyt feltételező kifejezés a legkülönbözőbb emberi-társadalmi viszonylatok jelölésére. Ezzel el is árultuk: amikor a vendéglátás kultúráját vizsgáljuk, tulajdonképpen egy sajátos emberi viselkedésformáról próbálunk helyzetelemzést adni. , Bács-Kiskun egyik vendéglátó intézményének igazgatója könnyedén elpirul, midőn szóváteszem: ifjú beosztottai kivétel nélkül, nap mint nap, a legjobb magaviseletről tesznek |tanúbizonyságot: mindnyájan európai módon és színvonalon állnak helyt posztjukon. „Saját nevelés" — mondja szerény mosollyal, a főnök, majd hozzáteszi: „elvégre első osztályú egység vagyunk ...” A válasz alapjában véve elszomorító. Ügy tetszhet ugyanis, hogy a visz- szafogottan magabiztos vezető valamiféle kiváltságot határoz meg az általa irányított és nemzetközi tekintélynek örvendő üzlet besorolását illetően. Mintha csupán az „első osztályú" rang természetes és kötelező velejárója lenne a kifogástalan modor, a nem alá- zatoskodó, de a jövevényt megtisztelő meghajlás, a figyelmes meghallgatás és a gyors, nesztelen felszolgálás. Ebből is láthatjuk: a vendégfogadás és -marasztalás atmoszférája, kultúrája nem kizárólag — sőt: elsősorban nem — a tágabb környezet szüleménye. Mert hiába zavartalan-felhőtlen a nyári nap például a Szelidi-tónál, ha a helybéli vendéglő bejárati ajtaján túl a belépőt valami nyirkos hűvösség csapja meg, amiről rögtön ki is derül: nem annyira légkondicionált friss levegőről van szó, inkább a vendéglátók tartásából áradó pincehidegről. Az meg ugyebár csak a vörös bornál előírás, a fogyasztóval szemben viízont egyértelmű és jóvátehetetlen hiba. „A vendéggel való foglalkozás tudomány, kérem, és már megbocsásson ehhez mi jobban értünk” — utasított rendre más alkalommal egy középkorú pincér (úr), akinek bátorkodtam felhívni szíves figyelmét arra, hogy a szomszéd asztalinál ülők már félórája kézzel-lábbal 'integetnek. ,És okításom után természetesen ellenkező irányba suhant tovább, mint a vergődő hajótöröttek láttán egy magán-jacht gazdája, mit sem törődve olyan csekélységgel, mint néhány fuldokló... Végül is további példabeszédek sorolása helyett megállapodhatunk abbán: bármely foglalkozási ág kultúráját mindenekelőtt annak művelője és az adott szakma — ergó: a dolgozó és munkája — közötti kapcsolat minősíti. A vendéglátás esetében ez az alaptétel leegyszerűsíthető „eladó” és „vevő” Viszonyára. Mely viszonyban — a kulturáltság kiteljesedéséhez — nyilvánvalóan az *utóbbinak is vannak kötelmei (lásd: udvarias beszéd, önfegyelem, egymás kölcsönös tisztelete, a berendezés kímélése stb.). Az előzőekben szó esett bizonyos szerepjátszásról is. Ha már itt tartunk, a vendéglátás végsősoron olyan 'játék, ahol a másik fél, a partner mindig jelen van, ahol a vendéglátó mindig szemben áll a vendéggel. A kérdés az: hogyan, milyen indítékkal. Kipeckelten, gőgösen, szemtelenül, csak a borravalóra sandítva, vagy pedig előzékeny, egyenrangú társként, úgy, mint aki szives pártfogásába veszi emberét, mitöbb: árra a rövid időre felelősséget is vállal jólétéért — Brillant-Savarin _igéinek 'szellemében. K. F. / Harmadszor is kiváló a kiskőrösi BORKÖV ■■■■■■■■HMMBH NSZK-beli és svájci cégek a vásárlók között Nyolc éve alakult meg Kiskőrösön a BORKÖV, teljesebb nevén a Mezőgazdasági Szövetkezetek Borászati Közös Vállalata. 1974 óta harmadszor pályázta meg és nyerte el a Kiváló Gazdasági Társulás címet, legutóbb éppen az 1981. évi tevékenységéért. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek az erről szóló oklevelét szerdán délután igazgatótanács-ülésen adtak át a MÉM képviseletében a közös vállalatnál Az ünnepélyes alkalomból kapta meg a Kiváló # Munkáért kitüntetést dr. Szőke Sándor, a vállalat igazgatója, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének kitüntetését Suhajda Mihály, s vállalati elismerést dr. Kudik József né, Csengődiné Acs Zsuzsa és Vaszary László, a BORKÖV dolgozója. A társulást Kiskőrös és a környező, valamint a távolabbi települések szövetkezetei alapították az 1973-as közel-Kéleti háborúval kirobbant energiaválság kezdetén. A külpiaci helyzet gyökeres változása, az értékesítési lehetőségek szerényebb volta, ak- .koriban már előrevetítette árnyékát. Császártöltés, Csengőd, Imre- hegy, Kaskantyú, Kecel, Solt- szentimre, Soltvadkert, Tabdi, továbbá a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság, a kiskunmajsai Jonathán, a lakiteleki Szikra Tsz és a Jánoshalmi Szövetkezeti Közös Vállalat szakemberei, gazdasági vezetői a borászati termékértékesítés újabb lehetőségeinek felkutatását is remélték ettől az összefogástól. Bizonyos, hogy számításaikban kevésbé csalódtak, 23,5 millió dollár elszámolású devizaforint és 104 millió rubel- elszámolású devizaforint volt a szövetkezeti közös vállalat forgalma. Tény, hogy a kiskőrösi járás legnagyobb szőlőtelepítő szövetkezetei mind tagjai a BORKÖV- nek, amely az 1981. év elejei igazgatótanácsi ülésen vitatta meg a társulás több esztendőre szóló fejlesztési tervét. Ennek keretében a szőlőtermesztést; -feldolgozást, borkezelést, palacké^, zást korszerűsítik az erre szakosodott szövetkezeti gazdaságokban. A termőre forduló új ültetvényeken egyre több igényesebb, minden piacon jobban értékesíthető szőlőfajtákkal gazdagodnak a tagszövetkezetek, a feldolgozás, borkezelés, palackozás új módszerei pedig a nagyobb arányú külpiaci | értékesítést alapozzák meg a közös vállalat és alapító gazdaságai számára. K. A. • Dr. Kudik Józsefné laboratóriumvezető, a bor kékderítési vizsgálatát készíti elő. hiszen legújabban az akasztói Béke Szakszövetkezet is jelentkezett a BORKÖV tagjai sorába. Az 1974-es alapításkor befizetett 50 ezer forintos részjegy, ma 450 ezer forintot ér. Tavaly a BORKÖV már 16 milliós árkiegészí-i tést tudott fizetni a tagszövetkezeteinek, és év közbén az elszámoló ár is magasabb volt a szabadpiacon kialakult felvásárlási árnál. Mindez az exportértékesítés örvendetes növekedésének az eredménye. A közös vállalat alapításának évében még nem volt említésre méltó borexport. Tavaly már 16 596 hektoliter kiskőrösi és környéki bort vásároltak meg NSZK- beli és svájci cégek. Qtvennégy- ezer hektó jórészt palackozott italt pedig a szocialista országokba szállított a BORKÖV a MON- IMPEX külkereskedelmi társulás közreműködésével, amelynek a közös vállalat is tagja. Ebből SVÉD FALRENDSZER; „ÖLTÖZTETŐ SZÖVET” Bútor- és textilgyári újdonságok Lakberendezési kultúránkban sok még a tennivaló. A bútor és a különböző lakásfelszerelési tárgyak hazai választéka összehasonlíthatatlanul szélesebb, bővebb ugyan, mint akár 5—10 évvel ezelőtt, a vásárlóknak mégis, sokszor hiányérzete van: nem találja, nem kapja meg, amit keres. A lakások minőségének megváltozása, a házgyári, a társas* és a családi házak arányának növekedése másfajta, nemcsak a korábbiaktól, hanem egymástól is eltérő igényeket támaszt. A kisméretű lakások berendezéséhez a legpraktikusabb az elemes bútor. A hazánkban összesen 8—lOnféle elemes bútort készítő gyárak az igényeket még ma sem tudják kielégíteni, ami némiképp kényelmessé is teszi a gyártókat, az utóbbi egy-két évben ugyanis az eredeti alaptípusokon kívül újjal nemigen rukkoltak ki. Kivétel ez alól például a Kanizsa Bútorgyár, ahol ebben a hónapban kezdik meg a Viktória fantázianevű elemes bútor sorozat- gyártását. Ehhez hasonlót eddig még nem gyártott a hazai ipar, a svéd falrendszer ugyanis térelválasztásra is alkalmas, ezenkívül sarokelem, beépített ebédlőasztal és többfunkciós szekrények tartoznak hozzá. A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat hat éve gyártja a viszonylag olcsó Garzon elemes bútort. Az alaptípust több kiegészítő elemmel, tévészekrénnyel, lehajtható asztallal, áthidaló és sarokelemmel bővítették. Az idén a Szék- és Kárpitosipari Vállalattal hosszú távú együttműködési szerződést kötöttek, aminek köszönhetően a szekrényfalhoz színben, formában illő textilhuzatú egyszemélyes heverők, illetve hamarosan ülőgarnitúrák is készülnek. A lakások nélkülözhetetlen kellékei a függönyök és szőnyegek. A győri Gardénia gyárban megszüntették a szövött és a hurkolt kelmék gyártását, s áttértek — korszerű gépek üzembe állításával — a mostanában keresett, divatos lánckötött függönyök gyártására. Az új berendezéseken szinte korlátlan a mintázási lehetőség, jelenleg apró és nagyohb mintájú, stilizált virággal és le- vélmotívummal díszített, valamint vastagabb, rusztikusabb hatású függönyöket készítenek. A bútorszövet- és szőnyegkínálatban is változás várható, az idén ugyanis teljes kapacitással működik már a Latex két új üzeme Szombathelyen. A múlt évben a hazai bútorszövet-gyártásban a plüss még mindössze 3 százalékot tett ki, az idén már a termelt mennyiség negyede lesz. A kárpitos bútorokat „öltöztető” plüss bútorszövetből 30—40-félét készítenek. A szőnyeggyár újdonsága az úgynevezett ebédlőszőnyeg, amelynek mintázata minden irányban folyamatos, így három méter széles darabjai egymáshoz illesztve bármekkora méretű helyiség padlózatának burkolására alkalmasak. Szövetkezeti lakásépítők 200 településen ~ Kétszáz településen — városokban, községekben — épül szövetkezeti lakótelep az idén, eddig mintegy 500 új otthont adtak át — erről tanúskodik a SZÖVOSZ felmérése, amely a szövetkezeti lakásépítés eredményeit és további feladatait összesíti. Nyolcvanhét lakásépítő szövetkezet tevékenykedik az országban. Munkájukat összehangolják a házgyári programokkal; azokban a megyékben, ahol a nagyobb ütemű iparosodás nyomán a lakásigénylők száma magasabb és a házgyárak kevésbé győzik a termelést, ott a szövetkezetek építik föl a lakások egy részét. Az átlagosnál nagyobb arányban vállalnak részt a lakásépítésben Budapesten, Bács-Kiskun, Veszprém és Zala megyében. A szövetkezeteket mind jobban támogatják a tanácsok: A korábbinál több helyen bocsátanak rendelkezésükre megfelelő, jól előkészített, közművesített építési területet. A szövetkezeti tagok mind gyakrabban nem csupán anyagilag járulnak hozzá a lakásépítéshez, hanem maguk is részt vesznek a munkában; kiássák az alapot, betonoznak, emelik a falakat stb. Változnak az építési formák is. Amíg a korábbi években inkább a négy—ötszintes házak voltak túlsúlyban, addig a szövetkezetek — a tagság igényének megfelelően — most inkább a kétszintes megoldást részesítik előnyben. (MTI) „Légiesedéit” növényvédelem Megyénkben az utóbbi, egy, másfél évtizedben szinte teljesen „légiesedéit” a növényvédelem, a különféle műtrágyák és egyéb vegyi anyagok kiszórása. Jelenleg már 10 helikopter és merevszárnyú repülőgép áll- folytonos készenlétben. Mire a földi gépek felvonulnának, a gépmadarak már el is végezték a munkát, s így most már megvan a lehetősége annak, hogy valóban megelőzzék a termést veszélyeztető betegségek terjedését. A téli hónapokban mintegy 80 ezer hektár gabonaföldet tápláltak a levegőből. Most a gyengéb-1 ben fejlődő kalászosokat serkentik loombtrágyával a kalászoláshoz. A helikopterek teljes kihasználása érdekében gyakran még az összefüggő háztáji kertek védel- . mét is elvállalják. A Kunbaja- bácsszőlősi Állami Gazdaság helikoptere a szomszédos Csongrád megyében is segítkezik, a kiskör | rösiek pedig a helybeli szakszövetkezetek ültetvényei fölött szórják a permetlevet veszély esetén. Számítógép a gyógyítás szolgálatában Félidejéhez közeledik a XVII. Bács-Kiskun megyei műszaki hónap. Tegnap nyolc tudományos előadás hangzott el a MTESZ különböző tagegyesületeiben. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság Kecskeméten a megyéi kórházban az új számítógépes diagnosztikai rendszert mutatta be, amelynek működéséről dr. Galuska László osztályvezető főorvos tartott előadást. A főorvos a megye különböző részeiből érkezett népes hallgatóság előtt elmondta, hogy a kórház izotópdiagnosztikai osztályán a betegek vizsgálatának — színes tévén is megjelenő — képi információit a Super-Ségams program és TPA-i számítógép segítségével dolgozzák fel. A számítógépet ezenkívül a nagy sorozatban végzett pajzsmirigy hormonvizsgálatok kiértékeléséhez és leletezéséhez is felhasználják. A berendezést egyébként tavaly ősszel állították üzembe és két hónappal ezelőtt építették be a Super-Segams programot. Ezzel lehetővé vált a legkorszerűbb izotópdiagnosztikai vizsgálati módszerek alkalmazása és adatainak gyors feldolgozása. Ugyanis a számítógép programozza a vizsgálatokat, s adatait azonnal rögzíti is memóriájában. A gammakamera—számítógéprendszer elsősorban a rosszindulatú daganatok, valamint a szívbetegségek korai felismeréséhez nyújt segítséget Alkalmazásával egyben lehetővé vált, hogy az egész megye területéről fogadjanak betegeket, s a vizsgálatokat elvégezve, a leleteket rövid időn belül a kezelőorvos rendelkezésére bocsássák. Az ülés résztvevői a diaképekkel illusztrált előadás után megtekin • ■tették a megyei kórház izotópdiagnosztikai laboratóriumát, amely a számítógépes vizsgálatok alkalmazása terén országosan is figyelemreméltó eredményeket ért már el. N. O. Avendéglátás '%ültfirá|H
