Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-29 / 124. szám
TUDOMÁNY • TECHNIKA □ ÚJÍTOK, A fejlődés ÜJlTÄSOK alkotásra késztet Két héttel ezelőtt, az újítók és feltalálók ötödik országos tanácskozásán Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese a következőket mondta: Egyesek szerint hazánkban a műszaki-technikai színvonal emelkedése egyre jobban szűkíti az újítási lehetőségeket. A nemzetközi tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy a tudományos-technikai forradalom nem fékezőleg, hanem ösztönzően hat az újítások, találmányok kidolgozására, alkalmazására. Közben ugyanis fokozatosan fejlődik a munkások, a műszaki-gazdasági szakemberek műveltsége, szakmai hozzáértése is. Ugyanezen a tanácskozáson Marjai József miniszterelnök-helyettes pedig így fogalmazott: „Gazdaságpolitikánknak határozott törekvése olyan légkört, közgazdasági környezetet létrehozni, erősíteni, amely fegyelmezett, gondos alkotó munkára ösztönöz, sőjt kényszerít.” A technikai fejlődés tehát nélkülözhetetlenné teszi, a gazdaság- politika pedig ennek megfelelően támogatja az újítók és feltalálók munkáját. Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban? Étről kérdeztük Fáy Ferencet, a Duna— Tisza közi Állami Építőipari Vállalat ipari főmérnökét, az országos tanácskozás küldött-résztvevőjét. — On újító, feltaláló, s — a hatáskörébe eső területeken, illetve mértékig — egyszemélyi elbíráló is. Ugyanakkor vezető mérnök, műszaki ember. Érzése szerint milyen rangja van ma Magyarországon az újító- és feltaláló mozgalomnak? — Egyértelműen: növekvő. Az országos tanácskozás ráirányította a figyelmet e tevékenységre, annak jelentőségére. Erre éppúgy nagy szükség volt, mint arra, hogy találkozzunk, eszmét cseréljünk. Ma, amikor örökösen a hatékonyságról beszélünk, minden gazdasági vezetőnek fel kell ismernie az újítómozgalomban rejlő tartalékokat, és mindent meg kell tennie azért, hogy a jó javaslatokat mihamarabb hasznosítsák a vállalatánál. — Hadd kérjem: maradjunk még a kérdés technikai oldalánál^ Sokan úgy vélik, minél fejlettebb, korszerűbb a technológia, annál nehezebb újítani. Azaz a „primitív” eszközöket viszonylag köny- nyű tökéletesíteni, ám az automatizált gépsorokat, a numerikusán kódolt megmunkálóközpontokat termelékenyebbé tenni, ez már fogós feladat. — Először is: a technika sosem olyan fejlett, hogy annál jobb ne lehetne. Másodszor: a technikát ki kell szolgálni, működtetni kell: Ez egymással összefüggő részelemek bonyolult láncolata. Mondok egy példát: mi itt a házgyárban 258-féle sablont használunk. Az elmúlt években a sablonok tökéletesítésére 50 újítást fogadtunk el. Ezek egymásra épülnek, egymással szinkronban vannak. Ellenkező esetben előfordulhatna — mint ahogyan elő is fordult korábban —, hogy az újonnan bevezetett eljárás több kárt okoz, mint hasznot, mert ellentmond minden korábbi jó megoldásnak. — Az ön által említettek csak megerősítik azt, hogy a korábbinál szélesebb ismeretekre, nagyobb tudásra van szükség. Nem lehet, hogy ez bátortalanítja el a leendő újítókat? — Határozottan állítom, hogy nem. Ismét egy példa a saját munkahelyemről.. Nálunk 70 körül van a mérnökök száma, akik közül minden második harmincévesnél nem idősebb. Ez igen nagy szellemi kapacitás, amelyet csak' tovább növelnek a munkások és a technikusok. Azt gondolja, hogy a fizikai dolgozók nem törekszenek állandóan a munkájuk ésszerűsítésére? Bizony sokat1 gondolkodnak, s egyre-másra ötlenek ki új eszközöket, munkafogásokat. Én úgy fogalmaznám meg, hogy a mérnökök elméleti tudása a fizikaiak gyakorlati tapasztalatával együtt érvényesülhet igazán. És igen örvendetesnek tartom, hpgy vállalatunknál egyre több- a fizikai munkás—mérnök összetételű alkotóközösség. — A tanácskozáson a technikai fejlődésből adódó lehetőségeken túl hangot adtak a felszólalók a hasznosítás és az érdekeltség zökkenőivel kapcsolatos észrevételeiknek is. Milyen tapasztalatai vannak ezen a területen? — A DUTÉP-nél alapelv, hogy a javaslatokat gyorsan el kell bírálni, s amint lehet, meg kell valósítani. Ebben találkozik a vállalat és az újítók érdeke. Mi a lehető legrövidebb időn belül véleményezzük és elbíráljuk a javaslatokat. Ha az ötlet jó, kísérleti jelleggel azonnal bevezetjük. Eközben a gazdasági osztály elkészíti az előkalkulációt, és az újító kézhez kapja az előleget. Ezt követően gazdasági szakembereink egy vagy két esztendőn át figyelemmel kísérik az újítás, a találmány sorsát, gondosan elemezve a javaslat alkalmazásának gazdaságosságát, hasznát. Az utókalkulált díjazást az 1982-ben életbe lépett sí&bá- lyozómódosítás értelmében a progresszív adómentes részesedési alapból fedezzük. — Ugyanezek a rendelkezések módot adnak az újítások, találmányok hasznosításában közreműködők anyagi ösztönzésére is. Menynyiben viszi ez előre a mozgalom ügyét? — Rubik Ernőt hadd idézzem, aki felszólalt a tanácskozáson és azt mondta, hogy véleménye szerint az emberek többsége fiatalkorában képes a legeredményesebben feltalálni, újítani, alkotni. Az idősebb, tapasztaltabb kollégákra pedig az a feladat vár, hogy segítsék a tehetségek kibontakozását. Hétköznapira fordítva a Rubik által elmondottakat, ahhoz, hogy az újítást, találmányt a termelőmunkában lássuk viszont, sok ember összehangolt munkája szükséges. Nálunk, az ipari főmérnökségen például a gépészeti üzemekben dolgozók készítik el a prototípusokat. A gazdasági osztály szakemberei végzik az elő- és —utókalkulációt. Érdekeltté tettük őket, amiként a területek vezetőit is, hogy figyeljenek föl az ötletekre, javaslatokra, és ne hagyjanak elveszni azok közül egyetlen megvalósításra érdemest sem. Sitkéi Béla Körbejáró tévékamera Egy angol cég olyan ipari tévékamerát fejlesztett ki, amely kis méreteinek köszönhetően alkalmas arra, hogy nehezen hozzáférhető helyeken készítsenek vele felvételeket. Körben forgó fejrésze félpercenként tesz meg. egy fordulatot. A rendszert már bevezették az Egy angol cég olyan hajtóanyagot dolgozott ki, amely a repülőgépek üzemanyagába keverve megakadályozza, hogy balesetkor a kiömlő üzemanyag meggyulladjon. Az adalékanyag egy nagy molekulasúlyú polimer, amely bár éghető, csökkenti a ki- ömlő üzemanyag gyúlékonyságát. A repülőbalesetekhez hasonló körülmények között végzett kísérleegyik londoni repülőtéren, ahol hajtóművek ellenőrzésekor használják. Régebben ez a vizsgálat 2—3 napig tartott, mivel a hajtóműveket le kellett szerelni a repülőgépről. Most ez a művelet feleslegessé vált, a tévékamerás ellenőrzés fél óra alatt elvégezhető. tek szerint az adalékból 0,3 százalék elég már* ahhoz, hogy a ki- ömlő üzemanyag a legtöbb esetben ne gyulladjon meg. A kuta- . tások most arra irányulnak, hogy a módosított hajtóanyaggal az üzemanyag-szivattyúknál és -szűrőknél fellépő problémákat megoldják. Ha ez sikerül, az új hajtóanyagot a jövőben bevezethetik. PÁFRÁNYFENYŐ A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) lombhullató növény, a ma élő magvas növények körében a legrégibb nemzetség. Élő kövületnek számít^ hiszen a felső triász időszak óta megvan. Kelet-Ázsiában a kolostorkertekben ősidők óta mint szent fát ültetik. Üjabban azonban a páfrányfenyőt nemcsak Dél-Kínában, hanem Japánban. az Egyesült Államokban, Furópában. stb. is kedvelik park-, és néhol útmenti faként. Hatalmas termetű, szép törzsű fa, ezért eszményi nagyvárosi fává változhatna, annál is inkább, mert jól tűri az ágak visszavágását. Fagyálló, sőt bizonyos fokig tűzálló is. Ellenáll a rovaroknak, mert leveleiben rovarölő hatású anyagok vannak, s a baktériumok, a vírusok és á gombák okozta fertőzésekre sem érzékeny. Egyetlen „szépséghibája” az, hogy a szaga szokatan, sokaknak nem kellemes. Drezdában , már több mint 220 ilyen fa virul. Berlinben 33. igaz. közülük 14 a fried- richsfeldi állatkertben. Páratlan vastagságú földkéreg A Szovjetunió legdélibb csücske, amely közvetlenül határos Afganisztánnal, Pakisztánnal, Indiával és Kínával, földrajzi és geológiai adottságainak sok ellentmondásával régóta foglalkoztatja a tudósokat. Tudnivaló, hogy e tad- zsikisztáni területen vannak a Szovjetunió legmagasabb, általában lakhatatlan hegyei. A Turáni Alföldet övező hegyek, köztük a Pamir csúcsai 700 méter felettiek. A csúcsok, a gerincek mindenütt eljegesedtek. A Pamírtól kib. 8000 négyzetkilométernyi területet 20—30 méteres vagy még vastagabb jég borít. Ezen a tájon még a völgytalpak is négyezer méter magasan vannak. A közelmúltban értek véget azok a helyi kutatások, amelyeknek adatai lehetővé teszik, hogy kialakítsák bolygónk kérgének legvalószínűbb modelljét e térségre vonatkozóan. Sikerült kísérleti úton megerősíteni azt a feltevést, hogy a földkéreg e helyen páratlanul megvastagodott. A kéreg, ami az óceánok alatt igen vékony, a nagy kontinentális területek alatt pedig általában 30—40 kilométeres vastagságú, a Pamir és a Himalája alatt eléri a 75 kilométert .is. Sehol másutt a világon nem védi ilyen vastag „páncél” földünket. A tudósok egy része azt tartja, hogy itt megkétszereződött földrétegről van szó, másak szerint viszont a megvastagodás grandiózus hegyképződési folyamatok eredménye, amelyek során az égbenyúló hegyvonulatok sajátos „csomóba” kötődtek, s ez a földkéreg szokatlan mértékű be- gyűrődését eredményezte. Képünkön a kutatást végző nemzetközi tudóscsoport táborát láthatjuk a hófödte hegyek lábánál. A geofizikusok nyolc ízben törték meg a hegyek birodalmának évezredes csendjét, öt-tíz tonnás trotiltölteteket robbantva fel, és regisztrálták a detonációk értékes információkkal szolgáló lökéshullámait. A hágók tövében, a magasan fekvő völgyekben, a gerincek nehezen megközelíthető pontjain számos regisztráló automatát, gravimetriai és geomagne- tifcai berendezést, műszert helyezett el az expedíció. Olaj az erdőből Az Egyesült Államokban a többi között két fafaj'tömeges termesztésével kísérlik meg a kőolajszükséglet egy részének a fedezését. Az egyik az Arborecal euphorbia, a gumifa rokona, amelyből a nyersbenzinhez hasonló párlat nyerhető. Az eddigi eredmények alapján egy hektár ültetvény kb. 1600 liter terméket ad. Az előállítás költsége egyelőre másfél-kétszerese a nyersola- ból készült benzin világpiaci árának. A tudósok remélik azonban, hpgy fejlett agrotechnikai módszerekkel a hektáronkénti haszon az 5—10-szeresére növelhető, s ekkor e párlat árban is Amióta megbolydult a világ energiagazdálkodása, kutatók ezrei foglalkoznak új energialehetőségek tanulmányozásával. A Napból a Földre özönlő energia például hallatlanul) nagy mennyiségű, ebből azonban ma még csupán annyit termelhetünk ki gazdaságosan, amellyel évente körülbelül 400 000 tonna olaj helyettesíthető. Ez pedig a mai olajfelhasználásnak csupán a tízezredé. A legnagyobb létesítmény eddig a kaliforniai naperőmű, ennek teljesítménye 10 megawatt. Napenergia1 szempontjából egyébként Kalifornia szerencsés vidék: gombamódra szaporodnak a napenergiával fűtött és hűtött házak. Azt tervezik, hogy 1985-re Kaliforniai olaj- és gázfogyasztásának 15 százalékát helyettesítik, a „napipar” pedig legalább 30 000 embert foglalkoztat majd. A nem éppen napsütötte • Svédország egyik falujában (Lambakov) félszáz házát szereltek fel — egyenként 60 négyzetméteres — kollektorokkal, s az általuk összegyűjtött hőt központilag tárolják és osztják el.; Mindenesetre a falu teljed fűtőenergia-szükségleté- nek legalább 90 százalékát fedezik ily módon. Napjainkban már mintegy 7 millió négyzetméter felületű kollektor van használatban a világon, s ezek az aránylag egyszerű berendezések a. ráversenyképeS lesz a nyersolajtermékkel. A másik növény, a Brazíliában újra felfedezett Copaibafa, amelynek gyantáját az indiánok használták bőrbetegségek gyógyítására. A vegyelemzés szerint a' fa nedve lényegében azonos a gázolajjal, és Diesel-motorok üzemanyagaként akár közvetlenül is használható. Mivel mindkét fafaj a szárazföldi forró, félsivatagi területeken honos, elterjesztése nem csökkentené az élelmiszer-termelésre szolgáló mezőgazdasági területet. juk eső napenergiának 40—60 százalékát értékesítik.. Ausztráliában az egyik cég 1981-ben kezdte el az olcsó, hatásos, tartós és nagy teljesítményű napelem tömeggyártását'. A szerkezet különlegessége, hogy követi a Nap járását, és 300 C-fok hőmérsékleten koncentrálja a napsugárzást. A berendezés ott gazdaságos, ahol az évi napsütéses órák száma minimum 2500 és az energiaköltségek meghaladják a kilowattonkénti 3,5 centet. Képünkön: az ipari napelem és feltalálója (MTI Külföldi Kép- szolgálat — KS) Életmentő galambok Az USA tengerparti mentőszolgálata idomított galambokkal kísérli meg felikutatni a hajótörötteket. Honoluluban öt galambot tanítanak be arra, hogy csőrükkel bekapcsoljanak egy rájuk erősített parányi rádiót, mihelyt na- . rancsszínű mentőcsónakot, vagy mellényt látnak a vízen. Ez a mentőfelszerelések színe, akárcsak azoké a mellényeké, amelyeket a közútjainkon dolgozó munkások1 hordanak. A betanított galambokat helikopterek viszik majd magukkal. Különböző égtájak felé röptetik őket, s azt remélik, hogy tőlük a pilóták hamarabb megtudják, hol kell keresniük a hajótörötteket. A kísérletek végzői szerint a galambok 90 százalékos biztonsággal találják meg a narancsszínű foltot a tengeren,—és adják le a jelzést. Téves jelzés ,eddig ritkán fordult elő. Hogyan ugrik a bolha? Kiszámították, hogy a bolha tízszer olyan nagyot ugrik, mint amekkorát puszta izomereje lehetővé tesz. Ez azért lehetséges, mert a leghosszabb harmadik pár ugrólába tövében egy resilin nevű fehérjéből álló „rugó” található. A resilin a legjobb guminál is jobb hatásfokkal tárolja a mechanikus energiát, 97 százalékban visszaalakítja azt. A bolha ugrás előtt összehúzza a lábait, hogy a resilint jól leszorítsa, majd kilövi magát. Resilin található az igen jól repülő szitakötő és a skorpiólegyek szárnymozgató szerkezetében is: a bolha az utóbbiak leszármazottjának tekinthető. Az egykori repülőszerkezet alakult át ugrószerkezetté. Minél nagyobb emlősökön élősködik a bolha, annál jobb ugró. A madarak bolhái egyáltalán nem tudnak ugrani, mivel ez számukra nyilvánvalóan előnytelen. összeállította: Nagy Ottó Láthatáron a „napipar” immmmámmmÉaámmmÉmmmmmmmmÉrnmmmmmmmmmmlmmmmmmmmmmmmmmmmámmmmmmmm (5.) A három főnöki iroda közül Fülöpének van a legnagyobb előszobája, ezért itt tartják a jelentősebb értekezleteket. Az elő-, illetve titkári szoba közepén hosz- szú asztal állong, a fal mellett pedig, az ablak jótékony fényeihez közel, a titkárnő íróasztala, természetesen sok-sok telefonnal. Gitta, a műszaki igazgató titkárnője, e pillanatban elmerült figyelemmel szemléli az értekezletek asztalát; nyolc feketés csészét helyezett el rajta az imént, s most azt ellenőrzi: egyenlő-e az egymástól való távolságuk. Ahol valami bibéje van a szimmetriának, ott finom, alig rebbenő mozdulattal igazít a tányérkán; nemsokára olyan az asztal, mintha tervezőmérnökök álmodták volna rá a nyolc — műszaki értelemben vett — műtárgyat. Gitta elégedett '■pillantással jutalmazza tulajdon szépérzékét és hozzáértését, majd hirtelen íróasztalához ugrik, mert az ott álló két főző közül az egyikből élénk pöfögések közt csöpögni kezd a kávé. Nyílik az ajtó, és belép rajta a gazdasági igazgató. — Csókolom, Gittuska. A titkárnő arcán csaknem minden vonás megolvad. — Jó napot, Réz kartárs! Amaz beleszagol a levegőbe. — Kávézunk, kávézunk? — Ó... Csak egy kis frissítő, Réz kartárs, a nehéz szállítási értekezlet előtt... A férfi a pénztárcája után nyúl. — Mennyivel tartozom? — Ugyan, drága Ernő! — kiáltja sértetten Gitta. — A repikávé- ból főztem! Réz a fejét csóválja. — Ilyen gazdagok vagyunk? Nekem bármikor van négy forintom egy kávéra — de, van-e erre a nyolcra harminckét forintja a vállalatnak? Erre nem gondolunk, Gittuska? , — Nem. — A nő vállat von.' — Nem vagyok közgazdász. A férfi leül, rágyújt. — Látja, látja... Pedig, mennyit könyörögtem magának valamikor, még személyzetis koromban, hogy maga is iratkozzék be az egyetemre. Emlékszik? Az asszony elmereng. — Nem én.'Mikor? — Huszonöt éve. Amikor én is beiratkoztam a Közgázra. Mit ostromoltam akkor magát is! Ma már a vállalat vezető közgazdásza lehetne, nem egyszerű titkárnő! — Egyszerű titkárnő? — Az asszony sértetten kihúzza magát. — A műszaki igazgatóság egyszemélyi, felelős titkársága vagyok! — Háromezerkettőért — bólint Réz. — És? — A dupláját kaphatná, ha akkor hallgat rám és beiratkozik az esti egyetemre! De magácska az estéit mással töltötte... Az asszony elmosolyodik, elégedetten. — Ezt el lehet mondani— Közelebb hajol a férfihoz. — Jut eszembe, Emőkém: maga másért is ostromolt engem annak idején ... Emlékszik? — Nem én! — pislog riadtan a férfi. — Pedig így volt! Mit könyör- gött, hogy menjek fel egyszer magához! . — Mikor? — mered rá döbbenten Réz. Gitta habozás nélkül válaszol. — Ezerkilencszázötvennégy július huszonegyedikén, este fél tizenegykor. — Hol? —kérdi a férfi elhűlve. —■ A Szigeten. A Szabadtéri Színpad háta mögött, egy előadás után. — Merőn nézi Réz Ernőt. — Csak nem akarja azt mondani, hogy nem emlékszik rá?! A férfi bizonytalanul bólogat. — Valami rémlik... — Tűnődő pillantással méregeti Gittát. — És? 7 — Tudja, azóta is sokat töprengtem ezen... — És? Az asszony a földet nézi. — És úgy döntöttem: nem törődöm a világ szájával! Igenis: fölmegyek magához! 6. — Ugyan, kedvesem — motyogja a férfi falfehéren —, aludjék rá még néhányat! Az ilyen fontos döntéseket nem szabad elsietni 1 — S megkönnyebbülten felléleg- zik, mert az asszony asztalán megszólal a telefon; véget lehet vetni e szörnyen kínos beszélget tésnek. — Igen — mondja Gitta a telefonba. — Máris! — Leteszi a kagylót. — Elnézést, drága Ernő, a főnököm hív! — S indulna befelé, Fülöp Géza szobájába, ám amaz megelőzi. Az ajtóban szinte összeütköznek. (Folytatjuk.) iV Éghetetlen hajtóanyag
