Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 113. szám Ára: 1,40 Ft 1982. május 16. vasárnap Az újítók és feltalálók országos tanácskozása Az építők székiházában szombaton rendezték meg az újítók és fel­találók V. országos tanácskozását, ahol 600 küldött részvételével vi- itaitták meg a mozgalom eredményeit, gondjait, a továbbá fejlődés le­hetséges módozatait. A küldötteket a vállalatok, szövetkezetek, intéz­mények újítóinak, feltalálóinak tanácskozásán választották, még­pedig az élenjárók közül; a 600 küldött eddig együttvéve csaknem tízezer hasznosított újítással! és 500 találmánnyal gyarapította válla­latát, a népgazdaságot. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Lázár György, a Mi­nisztertanács éllnöke, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, ott voltak a minisztériumok, társadalmi szervezetek kép­viselői. A tanácskozást Földvári Aladárt, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd Puszta Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke mondott előadói beszédet. \ Az Országos Találmányi Hiva­tal elnöke adatokkal illusztrálta az újítómozgalom jelentős fejlő­dését: az V. ötéves tervidőszak­ban csaknem megkétszereződött, 3,6 milliárd forintra emelkedett az újítások pénzben mért eredmé- nye, az újítóknak 216 millió fo­rintot fizettek ki, ami szintén csaknem duplája az előző ötéves tervidőszakban kifizetett összeg­nek. Hasonló arányban nőtt a ta­lálmányok száma és értéke is: öt év alatt 16 milliárd forint hasz" not hoztak a feltalálók az ország­nak, a találmányi díj pedig elérte az 1,1 milliárd forintot. Mindez azonban nem jelenti aZt, hogy az újítói és feltalálói mozgalomban rejlő lehetőségeket most már kihasználná az ország, ellenkezőleg: a mozgalomban a lehetségesnél jóval kevesebben vesznek részt, sőt egyes területe­(Folytatás a 2. oldalon.) Kiváló szövetkezet a pálmonostorai Keleti Fény VENDÉGEK A KRÍMBŐL # Szerdán érkezett Bács-Kiskunba az Ukrán Szovjet Szocia­lista Köztársaság Krím területi pártdelegácidja. Az öttagú test­vérmegyei küldöttség hétvégi programjáról lapunk harmadik oldalán számolunk be. KÉSZÜL A WAGNER-FILM Ünnepi küldöttgyűlésen talál­koztak tegnap Pálmonostorán a kultúriházban, a helyi Keleti Fény Termelőszövetkezet gazdái. Abból az alkalomból, -hogy kollektívá­juk harmadszor nyerte el a Ki­váló Szövetkezet címét. Veres Sándor, a tsz pártveze- tőségének titkára köszöntötte a megjelent vendégeket, közöttük dr. Korom Mihályt, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bi­zottság titkárát, a körzet ország- gyűlési képviselőjét, dr. Romány Pált, a Központi Bizottság tag­ját, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának első titkárát, és Cseterki Lajos országgyűlési képviselőt. Hegedűs János, a termelőszö- vetkézet elnöke értékelésében szólt az elmúlt év eredményeiről, és a távoli múltról is. Arról, hogy 1949. szeptember 8-a, a megala­kulás óta a szövetkezet tagsága mekkora utat járt be. Akkor ki­lenc, újat vállaló alapító tag kezdte itt a munkát. Ma már 1136-an dolgoznak a szocialista nagyüzemben. Az eredményeik imponálóak. A bruttó jövedelem á múlt évben meghaladta a 41 millió forintot. Ehhez az kellett, hogy több ágazatban rekorderedményt érje­nek el. A 463 hektár lucerna töb­bet fizetett, mint bármikor a ko­rábbi esztendőkben. Dohányter­mésük is hektáronként 123 kilo­gramm volt, nagyobb az előző két év átlagánál. A mennyiségi növekedés mellett dicséri az ott dolgozók munkáját, hogy javult a betakarított dohány minősége is, és természetesen ezzel egyenes arányban az árbevétel. Szólt a termelőszövetkezet el­nöke arról például, hogy a mar­hahizlalásnál az előző két évhez viszonyítva egy kilogramm súly- gyarapodásnál 23“dekagramm ab­rakot takarítottak meg. Sokat lendített a szövetkezet szekerén a • Dr. Korom Mihály köszönti a szövetkezet tagságát. tőkés piacon értékesített pecsenye­bárány. Halászatuk is rekordot ért el ta­valy. Összesen 160 tonna halat fogtak ki a tavakból. Jelentős szerepe volt ebben a szegedi Ha­lászati Szövetkezettel végzett ter­mékeny együttműködésnek. In­nen kapják ugyanis az egészséges halivadékot és a tenyésztéshez nélkülözhetetlen szaktanácsot. A szocialista brigádmozgalom­ban 330-an versenyeztek az el­múlt esztendőben. A szocialista brigádok vállalták, hogy 1 millió 693 ezer forintot megtakarítanak. Amit vállaltak, teljesítették, hisz végül 1 millió 757 ezer forinttal gazdagodott a szövetkezet. Az eredményes munkáért járó oklevelet dr. Korom Mihály adta át Hegedűs Jánosnak, a szövet­kezet elnökének. A terület szövetségi titkára, Magony Imre pedig egy serleget nyújtott át abból az alkalomból, hogy a közös gazdaság harmad­szor nyerte el a Kiváló Szövet­kezet kitüntetést. A Központi Bizottság titkára gratulált elsőként a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter által adományozott Kiváló Mun­káért kitüntetéshez Hegedűs Já­nosnak, Veres Sándornak, Kiss László főagronómusnak, Czibolya Mihály és Takács Mihály trak­torosoknak. A Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért ki­tüntetését Bontovics Gáspár ága­zat vezető kapta. Sz. P. M. t 1 "-9BÉ Eredményes ismeretterjesztés Megtartotta küldöttgyűlését a TIT megyei szervezete A TIT Bács-Kiskun megyei szervezete tegnap délelőitt tartot­ta Vili. küldöttválasztó és tiszt­újító gyűlését Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza kongresszusi termében. Az elnök­lő Brenyó Mihály kecskeméti gimnáziumigazgató nyitotta meg a tanácskozást. Köszöntötte a megye ezernyolcszáz TTT-tagj'á- nak képviselőit s a meghívott vendégekét, köztük az elnökség­ben helyet foglaló dr. Simon Gyu­lát, a TIT Országos Ügyvezeitő Elnökségének tagját, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökét, Ka- tonics Sándort, a megyei pártbi­zottság titkárát, dr. Major Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét, Hidy Pétemét, a TIT országos központjának osztályvezető-he­lyettesét. A küldöttgyűlés részt­vevői egyperces néma felállással adóztak az utóbbi években el­hunyt TIT-tagok emlékének. Ezután három jelentés hangzott el. Elsőként dr. Krajcsovszki Jó­zsef, a társulat megyei elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést az elnök­ség írásban előre kiadott beszá­molójához. A VII. TIT-kongresz- szus óta eltelt öt év munkáját összegző, a következő fél évtized főbb feladatait rögzítő jelentések egyebek között hangsúlyozzák, hogy a közművelődési párthatá­rozat és törvény lendítően hatott az ismeretterjesztő tevékenység­re. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy fellendült az üzemi kultu­rális élet, s fokozottan igénylik a munkahelyeken a TIT közmű­velődési szolgáltatásait is. A megyében a közművelődés egységes rendszerében jelentős tényezővé vált a társulat tevé­kenysége, tisztázódott helye és szerepe. Az ismeretterjesztő elő­adások túlnyomó része időszerű kérdésekkel foglalkozott. Né­hány területen — így például a szabadegyetemek, nyári egyete­mek, az i degennyelvoktatás és a baráti kör mozgalom szervezé­sében — hagyományteremtő sze­repe volt a megyei TIT-szervezet- nek. A jövőben — ezt követelik meg az igények —* még több ön­álló kezdeményezésre lesz szük­ség. A megyei szervezetnék, a he­lyi szervezeteknek és csopor­toknak egyik fő érdemük volt, hogy mindenkor gyorsan, rugal­masan reagáltak a hazai és nemzetközi politikai társadalmi­(Folytatás a 2. oldalon.) | MÁJUS 18: A Komszomol XIX. kongresszusa Fazekas László, az MTI tudósí­tója jelenti: Megérkeztek Moszkvába az el* só külföldi küldöttségek a Kom* szomol május . 18-án kezdődő XIX. kongresszusára. A tanács­kozásra -mintegy 120 országból várnak delegációkat, (köztük a magyar fiatalok képviselőit Fej­ti Györgynek, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának veze­tésével. A kongresszus munkájában mintegy ötezer választott küldött vesz részt. Egy-egy küldött a Komszomol 8500 tagját képviseli. A küldöttek foglalkozás szerinti megoszlása jól tükrözi a Kom- szomolon belüli arányokat: kö­zülük minden harmadik az ipar­ban dolgozik, töibib mint 15 szá­zalék képviseli a mezőgazdasági dolgozókat, 15 százalék az értel­miséget és csaknem tíz százalék a tanulóifjúságot. A kongresszus tiszteletére pén­teken Moszkva központi kiállító- termében nagyszabású képző­művészeti kiállítás nyílt. A be­mutatott több mint kétezer fest­mény és szobor fiatal művészek alkotása, és a szovjet fiatalok életével ismerteti meg a látoga­tókat. I m Nagyon drága a világsztárok ideje, sokba kerül a több száz j közreműködőt foglalkoztató Wagner-film. Munkatársainknak j mégis sikerült megszólaltatni több híres művészt, bepillanthat- i tak a szigorúan őrzött helyszínekre. A 4. oldalon színes előze­tes tudósítás révén olvasóink is részesei lehetnek a forgatás I semmihez nem hasonlítható hangulatának, ráérezhetnek arra, hogy milyen légkörben dolgozik Richard Burton, a zeneszerző megszemélyesítője (képünk), korunk egyik legnagyobb mű- I vésze. 'T^IMT^n ITT ' I 'T|-~|E' T~1T 11PMW i li ll«< 1 I >■! i'!»»' iW |iIH I 11 I | r™ A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Az első negyedévben élénkült a gazdasági élet Bács-Kiskunban Az országostól eltérő, sajátos gazdasági szerkezettel ren­delkező Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi életét az első negyedévben mérsékelt élénkülés jellemezte. Tapasz­talható volt ez a megye több gazdasági ágazatában. A beruházások alakulása Az Állami Fejlesztési Bank Területi Igazgatóságának tájé­koztatója alapján 1982. I. negyed­évében Bács-Kiskun megye szo­cialista szervezetei 768,5 millió forintot használtak fel beruhá­zásokra, 0,7 százalékkal keveseb­bet, mint az előző év azonos idő­szakában. Állami beruházásokra 155 millió forintot fordítottak, 0,3 százalékkal többet, mint tavaly az első negyedévben. Ezen belül a célcsoportos lakásberuházásokra 12,9 százalékkal, tanácsi célcso­portos lakásberuházásokra 31,5 százalékkal fizettek ki többet. A beruházások anyagi-műsza­ki összetételében az építésre 10,8 százalékkal kevesebb, a gépi be­ruházásokra fordított összeg pedig 6,5 százalékkal több volt, mint 1981. I. negyedévében. A gépvásárlásokon belül 12,1 szá­zalékkal emelkedett a belföldi gé­pekre, 9,4 százalékkal a tőkés im­portból származó gépekre törté­nő kifizetés, és 2,4 százalékkal csökkent a ráfordítás a szocialista importgépekre. Áz 1980-ban meghirdetett ener­giaracionalizálási programra a mezőgazdasági üzemek élénken reagáltak. 1982-ben az I. negyed­év végéig 15 szövetkezet és 5 ál­lami gazdaság nyújtott be pá­lyázatot. E program keretében a kukorica'nedves tárolását, az olaj gázenergiával való kiváltását, és a termálvíz hasznosítását kíván­ják megoldani. Ipar A megye szocialista iparában az elmúlt év második felében be­következett termeléslassulást az év elején számottevő növekedés váltotta fel. Az ipari termelés vo­lumene 6,2 százalékkal haladta meg az előző, és 22,4 százalékkal az 1980. év hasonló időszakáét. A megyében 7,8 százalékkal emel­kedett a nehéz-, 5 százalékkal az élelmiszer- és 3,3 százalékkal a könnyűipar termelése. Bács-Kis­kun szénhidrogén-mezőin 19 szár zalékkal több kőolajat, és 32 szá­zalékkal több földgázt hozták fel­színre mint a bázisidőszakban. A magnetofongyártás megkétszere­ződött, míg a fürdőkádé 8,7 szá­zalékkal elmaradt az előző év azo­nos időszakáétól. 1982. első három hónapjában a szocialista iparban hatvanötezer- hétszáztízen dolgoztak, 272-vel kevesebben, mint egy évvel ko­rábban. A fizikai foglalkozásúak száma ötvennégyezer-négyszáz- harmincnyolc fő volt, alig egy százalékkal kevesebb, mint az 1981. I. negyedévében. A szocialista ipar tevékenysége 6,6 százalékkal javult, és a ter­melés bővülése teljes egészében a termelékenység javulásából származott. Az ipar 5,1 milliárd forint termelési értéket állított elő, ugyanakkor csaknem 5,3 mil­liárd forint értékű terméket ér­tékesített. A külkereskedelem ré­szére a tavalyinál 12,8 százalékkal több árut adott át. Ezen belül a rubel értékesítésű export 6,4 szá­zalékkal csökkent, a tőkés ex­port 39 százalékkal emelkedett. Építőipar A szocialista kivitelező- építő­ipar saját építési-szerelési mun­káinak 1982. évi előirányzata meg­haladja a hárommilliárd forintot, ami 208 millió forinttal több, mint az előző évi volt. Az I. ne­gyedév végéig megkötött szerző­dések értéke az éves előirányzat 84 százalékát teszi ki. Az eluta­sított építési igények számotte­vően növekedtek, összesen 784 millió forint értékben, aminek nagy része megyén kívüli igény volt. A megyei szocialista kivitelező építőipar teljes saját termelése 1982 első három hónapjában el­érte a 720 millió forintot. A sa­ját építési-szerelési munkák érté­ke 525 millió forint, — összeha­sonlítható áron — 3,7 százalék­kal volt kevesebb, mint 1981. I. negyedévében. A szocialista épí­tőipar tizenegyezer-nyolcszáz- nyolcvanöt dolgozót foglalkozta- • tott. Tavaly az építőipari szerveze­teknél a fenntartási munkák ará­nyának növelése volt tapasztal­ható, ami az év első három hónap­jában tovább folytatódott. Több mint 71 millió forint értékű ja­vító-, karbantartó-, felújitómun- kát végeztek, ami kétszerese az 1981. első negyedévinek. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági terme­lésében 1982-ben kiemelt helyen szerepel a gabonaprogram, a (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents