Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-11 / 85. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxvii. évi. 85. szám Ára: 1,40 Ft 1982. április 11. vasárnap Gyermekeink egészségéért Minden szülőnek az a vágya, hogy gyermekei testileg és szellemileg egészségesek legyenek. Ehhez nem elég szeretni, helyesen is kell gondozni őket. Az egészséges felnőtté válás már az anya- és gyermekvédelem fejlesztésével megalapozható, s erre rendkívül sokat áldoz Bács-Kiskun megye egészségügyi vezetése. Kezdődik ez a terhesgondozással, folytatódik a kórház, gyermekorvos, védőnő, bölcsődei, óvodai, iskolai orvosok, szakrendeléseken dolgozók munkájával. Céljuk — szűréssel és aktív gondozással — a betegségek megelőzése. Nagy a szülők felelőssége is, mert ha nem ve- 1 szik elég komolyan a megelőzést, akkor hiábavaló az egészségügyi dolgozók lelkes munkája. Erről a munkáról készített képes összeállítást Méhesi Éva fotóriporter lapunk 3. oldalán. i A tojásfestő műhelyében Drágszélen él Pandúr Istvánná, a népi iparművész megtisztelő cím tulajdonosa, aki legutóbb az NSZK-ban aratott nagy sikert szépen motivált írott mintáival. A mostani húsvét alkalmával ezerötszáz színes tojás kerül ki a kezéből. Az ő munkájáról, népművészi ténykedéséről láthaitnak képriportot olvasóink, lapunk negyedik oldalán. Púja Frigyes Algériába látogat Mohamed Seddik Benjahia algériai kü'lügyiminiszter meghívására, Púja Frigyes külügyminiszter április 12-én hivatalos látogatásra az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba utazik. Véget ért a bolgár szakszervezeti kongresszus iHatározat elfogadásával és a szervezeti szabályzat részleges módosításával szombaton befejeződött a bolgár szakszervezetek IX. kongresszusa. Szombaton megtartotta első ülését a bolgár szakszervezetek újjjáválasztott központi tanácsa. A bolgár szakszervezetek közppnti tanácsának elnökévé Petr Djul'ge- rovot, a BKP KB Politikai Bizottságának póttagját választották újjá. Lakótelepeket épít Algériában a DUTÉP A napokban érkezett haza Algériából Dörner Henrik, a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója. Annaba és Soukh-Ahras városokban járt, mindkét helyen lakótelepeket épít majd a DUTÉP. Az erről szóló szerződéseket írta alá a vezérigazgató március 30-án. Megkértük, tájékoztassa lapunkat a nagyszabású vállalkozásról. — A szerződés lényege — mondotta a vezérigazgató —, hogy Soukh-Ahrasban 1700, Annabá- ban 980 lakást építünk fel 170 millió dollárért. A lakótelepek kivitelezését még az idén meg" kezdjük és 1985-ben fejezzük be. Az építkezési előkészítésének és kivitelezésének lebonyolítója a DUTEX Építőipari Export Fővállalkozási Betéti Társulás. Ezt a szervezetet — amelynek a DUTÉP 45 százalékos részarányban társ- tulajdonosa — nemrég hoztuk létre. Tagja a társulásnak a NI- KEX, valamint az ÉMEXPORT Külkereskedelmi Vállalat és a Középület Tervező yállalat is. Ez a felállás nyilván a szerepeket is világossá teszi. Mivel építőipari exportról van szó, ez a külkereskedelem feladata. A lakótelepek terveit a Középület Tervező Vállalat készíti. A DUTÉP pedig a generálkivitelező. — A vállalkozás egyébként valóban nagyszabású, ilyen nagy építkezést külföldön még egy magyar vállalat sem végzett. A két algériai lakótelep kivitelezésének előkészítése lényegében el is kezdődött, az említett vállalatoknál ugyanis sokan foglalkoznak a zökkenőmentes munkakezdés előfeltételének megteremtésével. Még az első félévben hozzáfogunk a helyszínen is a felvonuláshoz — a munkások lakótáborának építéséhez, behajózzuk a szükséges építőipari gépeket, eszközöket, felszereljük a leendő lakótelep közelében levő kőbányákat is megfelelő gépekkel, berendezésekkel. — Nagyon fontos egy ilyen távoli építkezés jó előkészítése. Ősszel megkezdjük a lakótelepek első házainak kivitelezését. Egy év múlva már vállalatunk 400— 450 dolgozója épít az afrikai országban és 600—700 algériai munkást is felveszünk. — Mindez valószínűleg csak a kezdet. Újabb tárgyalások vannak ugyanis folyamatban, az algériai partner további több ezer lakás építésével kívánja vállalatunkat, illetve a DUTEX-et megbízni. Ezen túl raktárak, üzletek, oktatási és egyéb közössségi létesítmények építéséről is szó van. Az algériai félnek az az óhaja, hogy hosszabb távra — 8—10 éves munkára — rendezkedjünk be náluk. Amennyiben a tárgyalások sikerrel zárulnak, 2—3 év múlva vállalatunk 1000 saját és mintegy 1500 ottani munkással dolgozik majd Algériának ebben a részében. Közben más területeken is folytatunk tárgyalásokat. Természetesen ügyelünk arra — mondotta befejezésül a vezérigazgató —, nehogy szétforgácsoljuk erőnket. Külföldi vállalkozásaink nem gyengíthetik hazai teljesítő- képességünket. —y —o KEDVEZŐBB FELTÉTELEK A GABONATERMESZTÉSI TERV TELJESÍTÉSÉRE Meggyorsult a tavaszi vetés • A csávolyi Egyesülés Tsz-ben a nagyüzemi ültetvényt metszi a szőlőtermesztő brigád. Jobb oldali képünkön: Rába-Steiger erőgépével a napraforgó magágyát porhanyitja Bogdán József a felsöszent- iváni termelőszövetkezet Munka Érdemrend arany fokozatával kitün. tetett traktorosa. Az üzemi határszemlék tapasztalata azt bizonyítja, hogy az idén kedvezőbbek a gabonatermesztési terv teljesítésének az előfeltételei. A kemény tél ellenére' csupán a kiskunmajsai és a halasi határban észleltek a szakemberek említésre méltó kiritkulást az őszi kalászosban. Ezekre a helyekre a talajadottságoktól függően, napraforgót, kukoricát, s egyéb takarmányfélét vetnek. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály értékelése szerint április 10-ig a tavaszi kalászosok vetőmagja mind földbe került, befejeződött a magnak termesztett borsó, és kevés híján a tavaszi telepítésű lucerna vetése is. Az őszi kalászosok vetésterülete megközelítőleg 14 ezer hektárral nagyobb, az 1981. nyarán learatottnál. Ebben a növekedésben mindenekelőtt a búzatermesztést anyagilag is serkentő országos jellegű intézkedések eredménye mutatkozik meg, különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetekben, jó eredménnyel végezték, és kellő időben fejezték be az őszi vetésű növények fejtrágyázását, ami a gyorsabb fejlődésüket teszi lehetővé. Akadt néhány gazdaság, amelyik túlságosan korán fejtrágyázott. legfőképpen azért, hogy a repülőgépeket jobban kihasználhassa. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomásnak a közelmúltban összegezett vizsgálatai ugyanis azt bizonyították, hogy a januári és a februári műtrágyaszórás, amelyet a fagyos, havas időszakban végeztek, nem volt olyan hatásfokú, mint a márciusi. A megvizsgált nagyüzemekben, azonos feltételek mellett, a tavaszt nyitó hónapban végzett fejtrágyázás eredményeként egy, másfél tonnával több búzát takarítottak 'be 1981-ben hektáronként, mint a januári, februári tápanyagpótlás után. Ezeket a tapasztalatokat mindenesetre érdemes figyelembe venni a munka szervezésekor. örvendetesen gyarapodott a cukorrépa vetésterülete. Ismét bebizonyítva azt a tételt, hogy a feldolgozó üzemek nagy távolsága ellenére, érdemes ezt az értékes élelmiszeripari nyersanyagnövényt termeszteni, a Duna—Tisza közén. A vetése is hamarosan befejeződik. E hét végéig a cukorrépamagnak 90 százaléka került vetőágyba Bács-Kiskun megyében. Olyan jelentős állattartó gazdaság, mint a tassi Dózsa Tsz, amelynek ezer szarvasmarhát befogadó tehenészete van, a tömeg- takarmány zömét a répa mellék- termékéből szerzi. Az idén 350 hektár cukornövényt vetett, és a répakorona 60—80 százalékát a betakarításkor összegyűjti. Ügy vásárolta a gépsorokat, hogy azok erre képesek legyenek. Az általános takarékosságnak ez is egyik jó eszköze. Felsőszentivánon befejeződött még a felszabadulási ünnep előtt a 400 hektár répa vetése. Bogdán József és traktoros társai készítették elő a magágyat. Tajzán Ferenc, Lugosi József és Markovics Dezső vetette a cukorrépát, valamennyien kifogástalan munkát végeztek. A felsőszentiváni téesz- ben ez volt az első tavaszi növény, amelyik földbe került. Most a napraforgó vetése van soron a nagyüzemi táblákon, a háztájiban pedig a fűszerpaprika. A kukorica vetését még a Bácskában sem kezdték meg, várják a hőmérséklet emelkedését, a talaj felmelegedését, az értékes hibridmagvakat nem akarják kockáztatni. MÁSODIKKÉNT AZ ORSZÁGBAN KISKUNHALASON: Mozgássérültek nevelőintézete Két éve kezdte a szervező munkát Tóth Istvánná, tavaly július 27-én kezdődött az építkezés és tegnap, 1982. április 10-én ünnepélyesen átadták a mozgássérültek kiskunhalasi nevelőintézetét. A 213 négyzetméter alapterületű új létesítményben — amely a Semmelweis kórház integrációs egysége — két foglalkoztató, ambulancia, fürdő, mosdó és egy parányi iroda található. 0 Az épület... A nagyabla- kú. halványzöldre y festett, különleges bútorokkal berendezett, tágas csoportszobákban foglalkoznak a háromtól tizennégy éves Korú gyermekek rehabilitációjával. Olyanok ők, akik valamilyen sérülés következtében nem képesek az akaratlagos mozgásokat végrehajtani. Az új intézetben a felvett 30 gyereknek az egy tanévnyi bentlakásos kezelés majd az utógondozás, másoknak a rendszeres ambuláns munka eredményeként összerendeződnek a mozdulataik, tudásán képesek irányítani mozgásukat, vagyis nem lesznek többé magatehetetlenek. Ez az a cél, amiért a lelkes asszony kezdeményezésére a társadalmi i összefogás kibontakozott. A megyei tanács — 2,1 millió forint értékben — adta a szerkezetet, amihez hozzájött az a 3,2 millió, amely a lakosság, a vállalatok, a szövetkezetek, intézmények dolgozóinak önkéntes felajánlásaiból tevődik ki. Nem csekély az építkezésen elvégzett munkák mennyisége sem: pénzben kifejezve 1,7 millió forint. Az építészeti megformálást a BÁCSTERV vállalta, a lebonyolítást a BÁCSBER Ybl Miklós szocialista brigádja -- ellenszolgáltatás nélkül. Nem kellett fizetni a DUTÉP-nek az alapozásért és a KUNÉP-nek a szerkezet összeszereléséért sem. A szak0 ... és benne a gyerekek. (Méhesi Éva felvételei) ipari munkát nagyobb részben a halasiak végezték. De a társadalmi munkások között ott voltak a megye más településeiről érkezettek, sőt jöttek Százhalombattáról, Nógrádkövesdről is. Az indulást segítette a budapesti Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelő Intézete, ahonnét szakképzett dolgozók' költöztek Kiskunhalasra. Valamennyiük munkáját köszönték meg tegnap, a Semmelweis kórház keretében megrendezett avatóünnepségen — ahol az intézmény létrehozásában közreműködők emléklapot kaptak —, s akik részt vettek az eseményen, azt is láthatták, hogy a nevelőintézet nem üres. Az első kis lakók már elkezdték a munkát — a gyógyulásért. V. T. Az elmúlt hetekben sok megyei üzemben ültek össze olyan dolgozók, akiknek ha egy jó gondolatuk támad, addig nem nyugszanak, míg meg nem valósítják azt. Könnyű kitalálni, hogy az újítókról tűin szó, akik már készülnek ötödik országos tanácskozásukra. S, hogy nem csupán szavakkal teszik ezt, igazolja, hogy míg 1980-ban 4594, addig tavaly 5658 újítást adnak be. Ezzel úgy gondolom megfelelő nyo- matékot adtak szavuknak az alkotni, az elavulton változtatni állandóan korszerűsíteni vágyó emberek. Nagy figyelem kísérte az üzemekben ezeket a megbeszéléseket. A tanácskozások előkészítéséhez segítséget nyújtottak a pártszervezetek, a gaz- ■ dasági vezetők, a szakszervezet és a KISZ. A mozgalom vállalati helyzetét maguk az igazgatók, vagy a főmérnökök elemezték. S a legtöbb helyen nemcsak az eredményekkel, az újítómozgalom jelentőségével foglalkoztak, hanem azzal is, hogy a termelés melyik területén várnak a jövőben segítséget az újítóktól. Mindez kedvező légkört teremtett az alkotó viták kibontakoztatásához. Az újítók például javaslatokat tettek arra, hogyan lehetne az újítási feladatterveket, pályázatokat hatékonyabban bekapcsolni a vállalat műszaki-gazdasági célkitűzéseinek végrehajtásába. Hangsúlyozták az újítómozgalom propagandája javításának fontosságát, az újítási előadók képzésének és továbbképzésének szükségességét, a műszaki információk, szakkönyvek hozzáférhetőségének előmozdítását. A Kecskeméti Konzervgyárban arról is szó esett, hogy a tröszt megszűnése miatt a konzerviparban bevált újítások társgyárak közötti átvételére, illetve átadására keressék a lehetőségeket. T ermésztesen a gondokról is beszéltek. Az újítók kifogásolták a bürokratikus ügyintézést, azt többek között, hogy az újítások elbírálása — elsősorban a nagyvállalati szervezetekben — túl hosszú időt vesz igénybe. Bács-Kiskunban ugyanis — ahol még mindig sok a gyár, a gyáregység — az a sajátos helyzet alakult ki, hogy az újításokat távol az üzemtől, a vállalati központokban bírálják el. Az ügyintézés meggyorsítására egyébként Kiskunfélegy-, házán az Április 4. Gépipari Műveknél olyan javaslat is elhangzott, hogy az újításokkal kapcsolatos szakvélemények kidolgozása ne minősüljön a vezetők munkaköri kötelességének, hanem tegyék abban anyagilag érdekeltté az illetékes szakembereket is. Ezzel a 60 napos elbírálási határidőt lényegesen csökkenteni lehetne. Az alacsony újítási díjak sem ösztönzik a jobb megoldások keresésére képes dolgozókat. Ezért több helyen szóvá tették, hogy az újítások alsó határának összeget módosítani kellene. Még inkább kifogásolták azonban azt, hogy az újításokért járó anyagi elismerés a részesedési és a béralapot terheli és nem a termelési költségeket. Az üzemekben lezajlott nácskozások lényegét úgy meg lehet fogalmazni, hogy az újitómozgalmat is meg kell újítani. Ezt leginkább azzal lehet elérni, ha megszabadítjuk eddigi kötöttségeitől. Erre utalnak egyébként a mozgalom fellendítésére tett javaslatok is. Ezek tolmácsolásával bízták meg azt a tíz küldöttet, akik képviselik majd a megye újítóit májusban az újítók és feltalálók ötödik országos tanácskozásán. Nagy Ottó íais K. A.
