Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

1982. április 7. • PETŐFI NÉPE • 5 EGY KÖZMŰVELŐDÉSI TÁBOR TAPASZTALATAI Hajósról jöttünk Nem először találkoztak a ha­jósiak érdeklődő, kíváncsiskodó fiatalokkal, egyetemistákkal és főiskolásokkal a településen. Ugyanis a téli közművelődési gya­korlat egyik színhelye évek óta Hajós. Ebben a tanévben új 'formát próbáltak ki a látogatók: úgynevezett „tömbösített” formát. Ez annyiti jelent, hogy tíz egye­temista, illetve főiskolás diák Vizsgál egy-egy községet, az eddi­gi 3—4 helyett. Ez az év volt a próba éve, így nagy változások­ká nem kerülhetett sor, csak a for- rtia kialakulását, az esetleges le­tisztulást eredményezhette. Bepillantottak a „gyakorlato- sak” Hajós életébe. Rinortok. jegyzőkönyvek készültek, végig­kísérték egy családi ház építését. Nem régen pedig a tábor rész- ,eredményeiről, tapasztalatairól adtak számot Szegeden. Kiss Tamás, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola népművelés tanszékének tanársegédje vezette a hajósi közművelődési gyakor­latot: — Akik hallottak Hajósról, er­ről a Bács-Kiskun megyei tele­pülésről, talán annyit tudnak ró­la. hogy az ország egyik leggaz­dagabb községe. Akik ismerik e helységet, tudják, hogy nemzeti­ségi település. Akik jól • ismerik Hajóst, azok a hajósiak. Mi is megpróbáltuk megismerni e köz­séget, a mindennapi élet apróbb 'bajaival, örömeivel. Tapasztala­tainkról részletes megfigvelési jegyzőkönyvet állítottunk össze. — Melyek ezek a tapasztalatok? — Érdekes kép alakult ki pél­dául a szőlőkultúra vizsgálaté- ban. Vendéglátóink pincéiében többször voltunk tanúi ..szakmai továbbképzésnek". A vitát nem a „kinek van jobb bora" hiúsága indukálta, hanem a szőlőter­mesztés és a borkészítés hogyan­jának megítélése. Fő hadiszállá­sunk volt a művelődési ház is. Foglalkoztunk Hajós társadal­mát irányító-befolyásoló mecha­nizmusokkal, a település tudat- szintjének színterével és főbb jellemzőivel. — Hogyan dolaozták fel az összegyűjtött élményeket? • Tóth Károly főiskolai hallgató Szegeden • Jobb oldali képünkön: Ketten a gyakorlatról, — Kukucska János és Ferdinándi Zsolt. — Az információk egy részét már az adott színtéren feldolgoz­tuk. Ez szemtől szembe beszél­getések, vitatkozások során tör­tént. Az információk másik ré­szét szervezetük működtetésére használják fel. Tapasztalhattuk, hogy mindenféle tevékenység alapja a pontos helyzetismeret és az, hogy a szakember éljen a gyakorlat vonzásában. Ezek tábo­runk legfontosabb tanulságai! Tóth Károly főiskolai hallgató is részese rvolt a tíznapos gya­korlatnak. — A Hajóson szerzett benyo­másaimat nemsokára fel is hasz­nálhatom, mivel levelező tagoza­ton folytatom tovább tanulmá­nyaimat Elsősorban mint népmű­velő örülök annak, hogy megis­merkedhettem egv település nroblémáival. a jó ötleteket, kez­deményezéseket elleshettem. Hajó­son például a kulturális életet újra felpezsdítette a nemzetiségi táncegyüttes megalakítása.- Ész­revettem, hogy a sváb nyelv hasz­nálata kihalóban van, éppen ez az oka, hogy a mai nagyszülők nem tudnak szót érteni áz uno­káikkal. Ez is közművelődési probléma: a nemzetiség nyelve és kultúrája együtt kell. hogy éljen. Ferdinándi , Zsolt az orvosi egyetem hallgatója. A művelődé­si házban látottakról ad számot: — Tetszik a hajósi ..nyitott ház” elve. Az információk széles körű. sokszínű, gyors és pontos beszerzésének fontos színhelye a művelődési ház. Olyan szolgálta­tások kapnak helyet falai között, amelyeket a társadalom informá­lis fórumainak tekintünk. Itt van a könyvtár, a fodrász, a kozme­tikus. az ügyvéd, az IBUSZ ki- rendeltsége. Így biztos, hogy be­jönnek ide a falulakók. És ez má r siker... A tapasztalatok végösszegzése- ként álljanak itt Czine Mihályné­nak, a Népművelési Intézet cso­portvezető-helyettesének szavai: — Ezeknek a gyakorlatoknak a célja a valóság feltárása: a prob­lémákat meglátni, de nem megl oldani. Erre tíz nap alatt nem is kerülhetne sor. Természetesen a színhely illetékeseinek az észre­vételeket hasznosítaniuk kell. A hallgatók számára pedig azért fontos a közművelődési gyakor­lat, mert a valósággal szembesül­hetnek. amire nincs mindennap lehetőségük. Ez így van. A hajósi tábor lel­kes diákjai '„feltérképezték” a települést. Ha megkérdezzük őket. nem azt mondják el először, amit az útikönyvek, képes folyóiratok írnak Hajósról, hanem a község apróbb bajairól, örömeiről be­szélnek. Ez a legfőbb bizonyítók arra, hogy a közművelődési tá­bor elérte a célját... Borzák Tibor Fotó: Pintér József HAZAI TÁJAKON Várkastély a Bodrogközben A Bodrogköznek csaknem mér­tani közepén. Sárospataktól és Sátoraljaújhelytől szinte egyen­lő — mintegy 30—40 km távol­ságra emelkedik Pácin vára. Vonzerejét elsősorban hatalmas, értő gonddal kialakított parkja és izgalmas történeti-építészeti múltja jelenti. Bár ezen a hegy­vidéken maga a természet a leg­ősibb és legtalálékonyabb „kert­építő”, Pácin várkertje, parkja híven tükrözi az alapjaiban re­neszánsz kert. és térbeli elkép­zeléseket. Sajnos, ma már arra nincsen lehetőség, hogy a hatal­mas parkot olyan különleges nö- vériyekkel telepítsük be. mint annak idején hatalmas vagyo­nú gazdái. De még így, jelen for­májában is a természet igen so­kat megőrzött az eredeti szép­ségből és változatos gazdagság­ból. A romantikus, hatalmas park­ból az eredeti értékeket, . szépsé­get mindjobban hangsúlyozni kívánó ötletességgel 1962—63-ban helyreállított várkastély lenyű­gözően tűnik elénk. Láttán első pillantásra megértjük, miért tartják a szakemberek a várat az úgynevezett felvidéki reneszánsz egyik legeredetibb példájának. Pácin várát 1581—1595 között .építtette Magóchy András, aki­nek a dúsgazdag, 300 000 holdas birtokkal rendelkező Alaghy Ju­dit volt a felesége. Az építkezés 1581-es kezdését hirdeti a volt .|. főhomlokzaton elhelyezett csa­ládi címer, alatta magyar nyel- fj vű felirat: „Bátorságos az istent félni veszedelmes elene élni”. Az épület építészeti díszítései, első­sorban a kőfaragások, erősen em- Iékeztetnek az erdélyi mesterek .munkáira, például a tornyokon előkerült vakárkádokban növé­nyi motívumokból szőtt faldíszí- Vfesek, az úgynevezett sograffi- ’.Tók, a felső-magyarországi várak ,f , és kastélyok jellegzetes, kedvelt feldíszítései természetes harmó­niában ötvöződnek. , Nem sokkal a vár építésének , — helyesebben a valahai közép- ' ífori alapokon nyugvó vár rene- S's?ánsz stílusú újjáépítésének el­őkészülte után meghalt építte- ’ íője, Magóchy András. Felesége, a szép, művelt és szellemes nagy­asszony hírében álló, Alaghy Ju­dit Rákóczi Zsigmonddal lépett új házasságra. Végrendelete sze­rint Pácin várát nem a Magóchy, hanem az Alaghy család örököl­te, és, ezzel gyakorlatilag , elkez­dődött a vár életében a félszá­• A pácini vár • Részlet a vár díszítményéből zadonkénti tulaj donosváltozások sorozata. E ritka értékeket egye­sítő várunk csodával határos mó­don szerencsésebb volt, mint szá­mos sorstársa. Nem égett le, nem dúlta fel a folytonosan kiújuló belháborúk vihara, sőt, válto­zó tulajdonosai viszonylag rend­szeres időközönként átépítették, felújították, alkalmassá tették a különböző korok diktálta „mo­dern” esztétikai és kényelmi kí­vánalmainak kielégítésére. Így például Alaghy Ferenc — az eme­leten látható évszámos és címe­res ajtókeret tanúsága szerint már 1591-ben jelentős átalakí­tásokat végeztetett, a kastély egyes termeinek díszítéseit gaz- dagíttatta. 1636-ban a Sennyey csa­lád birtokába került, és tovább folytatódtak a belső rendezgeté­sek. Ez a fő közlekedési útvona­laink irányából némiképpen ki­eső, ritka szépségű és értékű mű­emlék ma már autóval, autóbu­szon, változatos turistautakon könnyen megközelíthető, és bát­ran állíthatjuk: felkeresése meg­éri az időt és a vadregényes uta­kon tett emlékezetes sétát. . R. E. Országos népművészeti vásár lesz Kalocsán Kalocsa és vidéke egyebek kö­zött a néphagyományok, a nép­művészet ápolásával szerzett ma­gának hírnevet itthon és a világ­ban. A Duna menti folklórfeszti­válok fővárosában minden lehe­tőség és feltétel megvan arra. hogy újabb nagyszabású rendez­vénynek — országos népművé­szeti vásárnak — adjon otthont. A vásárt azzal a céllal rendezik, hogy kereskedelmi fórumot, ha­zai és külföldi piackutatási lehe­tőséget teremtsenek a népművé­szeti alkotások számára. Kalocsa város Tanácsa, a Népi Iparművészeti Tanács és a Bács- Kiskun megyei Tanács kereske­delmi osztálya 1982. május 29-re és 30-ra, pünkösd szombatjára és vasárnapjára tűzte ki az első vá­sár időpontját. Az Iparművésze­ti Tanács javaslata alapján meg­hívták mindazokat az alkotókat, szövetkezeteket és vállalatokat, akik, illetve amelyek eredeti, hi­teles népművészeti termékeket állítanak elő. A vásárnak nem­zetközi jelleget ad, hogy a szom­szédos szocialista országok is be­mutatják népművészetüket. Elkészült a végleges vásári program. Helyéül a kalocsai mű­velődési központot jelölték ki. Egy helyiségben egy tájegység, szövetkezet vagy vállalat mutatja be és ajánlja majd termékeit. A Csemege Intertourist Vállalat ma­gyar népművészeti termékeket, kiadványokat, hanglemezeket, valamint élelmiszereket árul va­lutáért, kedvezményesen. A Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat ugyancsak népművészeti kiadvá­nyokat, hanglemezeket kínál majd a közönségnek. Az érdeklődésre jellemző, hogy már eddig több mint ötven nép­művész, illetve szövetkezet és vál­lalat jelezte: részt kíván venni a vásáron. A hangulatot művészeti műsorok fokozzák mindkét Pa­pon. A Kalocsai Népi Együttes kétórás műsort ad majd a város­kerti szabadtéri színpadon. A népművészek színpadán hagyo­mányőrző csoportok szerepelnek. A művelődési központ udvarán pünkösdi népszokásokat mutat­nak majd be a Kalocsa környéki és a más vidékekről meghívott népi együttesek. Rendeznek tánc­házat is. Bizonyára nagy érdek­lődés kíséri majd a Liszt—Ko• dály-hangversenyt. Az est szólis­tája Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész lesz. 'Az országos népművészeti vá­sárt — az OKISZ. a Népművelési Intézet és a Bács-Kiskun megyei Idegenforgalmi Hivatal támoga­tásával — a jövőben kétévenként hirdetik majd meg. R. M. NÉPDALKÖRTŐL — PROPAGANDISTAKLUBIG Nyitott .pártház Csátalján Nem szeretem a túlzásokat. S a naponta tapasztalható gon­dok, megoldatlan feladatok arra intenek, hogy kerüljem a futó élmények által táplált lelkendezést. Ám amit Csátalján, ebben a Baja környéki kisközségben láttam, az igazi öröm­mel töltött el. Meglepődésem az első percek­ben kezdődött. Amikor Tóth Kál­mán párttitkár kalauzolásával is­merkedtem az épülettel, mely al­kalmas a sokrétű kisközösségi éjetre. Ebben a házban egyazon időpontban legalább hatféle fog­lalkozást lehet tartani. Itt kapott helyet a TIT-szervezet, a KISZ. az MHSZ-klub, az agit-prop ka­binet. És a falak között próbál­hat a székely népdalkor, mun­kálkodhat a díszítőművész szak­kör. És itt, a pártházban kapott helyet a nemzetiségi klub is. Nyi­tott pártház — mondhatják jog­gal. □ □ □ — Mi volt a céljuk kezdettől fogva?—kérdezem a párltitkárt — A járási pártértekezlet előtt felvetődött: jobban ki lehetne, ki kellene használni a jó adottságok­kal rendelkező épületet. • Szóba került, hogy erősítenünk kell a tömegkapcsolatokat, s a pártta­gokon kívül vonzó programot kí­nálni a pártonkívülieknek is. A másik, hogy szükségünk volt egy állandó helyre a párt- és tömeg­szervezeti munka zavartalanságá­hoz. Ezt elmondtam a járási párt­értekezleten is. Sokan egyetértet­tek velem, bíztattak, összefog­tunk. A téesz, a tanács, a Vörös- kereszt aktivistái, a szocialista brigádok: mindenki segített. Fel­újítottuk, megszépítettük az épü­letet. berendeztük. Ki anyagot, ki munkát, ki pedig bútort adott. □ □ □ Agitációs és propagandakabi­net egy kétezer-egyszáz lakosú kisközségben. (Ahol mellesleg e sokféle funkciót ellátó pártház mellett művelődési ház, könyv­tár és mozi is a lakosság épülé­sére szolgál.) Ez a téma külön is kíváncsivá tett. A lelkes házigaz. da mondja: — Alapvető törekvésünk volt, hogy a tömegpolitikai oktatást színvonalasabbá, vonzóbbá te­gyük. Hogy kerüljük az unalom­ba fulladó színtelenséget, száraz sablonosságot. Ehhez többek kö­zött kellemes környezetű, állan­dó helyiségek kellettek, meg ter­mészetesen megfelelő eszközök. Magnetofon, írásvetítő, lemezját­szó stb. És újságok, folyóiratok. • Tóth Kálmán párttitkár Igyekszünk a tudományos isme­retterjesztő módszereket felhasz­nálni. Négy község — Hercegszán­tó, Dávod, Csávoly és Nagyba- racska — pártalapszervezetei ok­tatási felelőseinek a továbbkép­zése itt történik. Működik ná­lunk a propagandisták klubja is. □ □ □ Elmondja a továbbiakban Tóth Kálmán, hogy a sokféle egyéb törekvések mellett a pártalapszer- vezet erősítését tartják fő fel­adatuknak. Több mint száz párt­tag van a faluban; ha jól szerve­zik meg a munkájukat, ez nem kis' erőt ■jelent. De azt tartják, hogy nem mond ellent ennek — sőt! —, ha egyúttal a pártházban gondoskodnak a szőlészek szak­mai képzéséről, a KRESZ-okta- tásróL sőt ha borversenynek, bri­gádgyűléseknek adnak helyet. Alig van este, hogy ne zajlana az élet a megszépült falak között. Közös munkájuk eredményét mintegy összegzésképpen így summázza a párttitkár: „Messze az idő, amikor idegenkedve néz­tek be az emberek a pártházba, hogy vajon mi folyik itt a falak között? Ma ez a ház ténylegesen a falué, nemcsak szavakban. És ennek igazán örülhetünk." Varga Mihály KÉPERNYŐ mm Ünnepi műsorok Mit számit az, hogy kicsit se­matikusra sikeredett a Tavasz az Oderán; a nagy érzések, a nagy áldozatok, a nagy ügyek mindig megindítják, felzaklatják a néző­ket. Mit számít az, hogy időn­ként ismeretterjesztő motívumok keveredtek a játékfilmbe; mohó kíváncsisággal kutatjuk a világ- történelmi események körülmé­nyeit. Mit számait az, hogy láttuk már a Kazakevics azonos című regényéből készült filmet; törté­nései nemcsak ilyen ünnepi al­kalmakkor foglalkoztatják, kötik le a nézőket. Az idősebb nemzedék emléke­zetében szinte összekeverednek a vasárnap este sugárzott filmben látott személyek, általuk annak­idején megismert katonákéval. A kiszolgáltatott, a hadi események­től gyötört lakosság ugyanúgy várta a* harc eldőltét, a németek kitakarodását, mint a berlini óvó­helyre szorult idősek, gyerekek. Ez a film több műalkotásnál! Mementó: soha többé háborút! Ezért néztem harmadszor is vé­gig Leon Szaaköv rendező film­jét.. ♦ Az égbolt szabadságáért című dokumentumfilmet „túl magasan” kezdték alkotói. Tudtuk a beve­zetésből, a beköszöntő képsorok­ból : megbecsülésünkre méltó hőst látunk majd. Az olyan fil­mek hatnak igazán, az olyan ri­portok ábrázolják maradandóan a választott jelest, amelyekben fokról fokra bontakozik ki a nagy jeliem, ahol a belső és külső küz­dés a szemeink előtt zajlik. A rokonszenves pilóta, a tisztele­tünkre hasonlóan méltó magyar egészségügyiek találkozásakor vált igazán érdekessé, tanulságossá a történet. * A gellérthegyi műsor közvetí­tése hevenyészettnek. érződött. Aligha csinált kedvet ahhoz, hogy legközelebb .azok is elmenjenek a nagyszabású sereglésre, akik most otthonmaradtak. A jelleg­telen, szürke, helyenként bosz- szantóan magyartalan beszélgeté­sekből pont az nem derült ki eléggé, hogy mivel, hogyan több, másabb ez az összejövetel, ez az ünnepi műsor a „hétköznapiak­nál”. • A televízió jól megdicsérgette önmagát a páva-műsorokért. Per­sze, persze, nagyszerű kezdemé­nyezés volt a felszabadulási nép­dal-verseny, a nemzetközi népze­nei verseny. Valóban a műsorok hatására alakultak a páva-körök, toborzódtak új éneklő közösségek, amikor. más együttesek bomla- doztak. Csupán kötelességének tett ele­get a tévé a népzene „fölkarolá­sával”! Késlekedve, bizonytalanul ismerte föl tennivalóit. A későbbi sikerek, a későbbi buzgalmak sem mentik a kezdeti ódzkodást, této- vaságot. Az első kecskeméti népzenei­ről — például — négy percet ter­veztek, adtak vagy kettőt, mert valami városligeti cécó elvitte az időt. Még itt voltak, még szere­peltek olyan népművészek, olyan nótafák, olyan dudások, citerá- sok, akik soha-soha nem kerül­hettek a képernyőre, akik művé­szetükkel, varázslatos egyénisé­gükkel, a századokon át őrzött és finomodott népdalok hiteles tol­mácsolásával, bűvölő élmények­kel megajándékozhatták volna a tévénézők akkor jóval kisebb tá­borát. Továbbra is kérdésesnek érzem, hogy a „verseny” alkalmas-e a dalvirágok szépségének érzékel­tetésére. A kicsit hosSzadalmas összekö­tő szöveg ellenére műsorként is szép (!) A négy-Páva az ünnepi műsorkor javához tartozott. H. N.

Next

/
Thumbnails
Contents