Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-07 / 81. szám
1982. április 7. • PETŐFI NÉPE • 5 EGY KÖZMŰVELŐDÉSI TÁBOR TAPASZTALATAI Hajósról jöttünk Nem először találkoztak a hajósiak érdeklődő, kíváncsiskodó fiatalokkal, egyetemistákkal és főiskolásokkal a településen. Ugyanis a téli közművelődési gyakorlat egyik színhelye évek óta Hajós. Ebben a tanévben új 'formát próbáltak ki a látogatók: úgynevezett „tömbösített” formát. Ez annyiti jelent, hogy tíz egyetemista, illetve főiskolás diák Vizsgál egy-egy községet, az eddigi 3—4 helyett. Ez az év volt a próba éve, így nagy változásokká nem kerülhetett sor, csak a for- rtia kialakulását, az esetleges letisztulást eredményezhette. Bepillantottak a „gyakorlato- sak” Hajós életébe. Rinortok. jegyzőkönyvek készültek, végigkísérték egy családi ház építését. Nem régen pedig a tábor rész- ,eredményeiről, tapasztalatairól adtak számot Szegeden. Kiss Tamás, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola népművelés tanszékének tanársegédje vezette a hajósi közművelődési gyakorlatot: — Akik hallottak Hajósról, erről a Bács-Kiskun megyei településről, talán annyit tudnak róla. hogy az ország egyik leggazdagabb községe. Akik ismerik e helységet, tudják, hogy nemzetiségi település. Akik jól • ismerik Hajóst, azok a hajósiak. Mi is megpróbáltuk megismerni e községet, a mindennapi élet apróbb 'bajaival, örömeivel. Tapasztalatainkról részletes megfigvelési jegyzőkönyvet állítottunk össze. — Melyek ezek a tapasztalatok? — Érdekes kép alakult ki például a szőlőkultúra vizsgálaté- ban. Vendéglátóink pincéiében többször voltunk tanúi ..szakmai továbbképzésnek". A vitát nem a „kinek van jobb bora" hiúsága indukálta, hanem a szőlőtermesztés és a borkészítés hogyanjának megítélése. Fő hadiszállásunk volt a művelődési ház is. Foglalkoztunk Hajós társadalmát irányító-befolyásoló mechanizmusokkal, a település tudat- szintjének színterével és főbb jellemzőivel. — Hogyan dolaozták fel az összegyűjtött élményeket? • Tóth Károly főiskolai hallgató Szegeden • Jobb oldali képünkön: Ketten a gyakorlatról, — Kukucska János és Ferdinándi Zsolt. — Az információk egy részét már az adott színtéren feldolgoztuk. Ez szemtől szembe beszélgetések, vitatkozások során történt. Az információk másik részét szervezetük működtetésére használják fel. Tapasztalhattuk, hogy mindenféle tevékenység alapja a pontos helyzetismeret és az, hogy a szakember éljen a gyakorlat vonzásában. Ezek táborunk legfontosabb tanulságai! Tóth Károly főiskolai hallgató is részese rvolt a tíznapos gyakorlatnak. — A Hajóson szerzett benyomásaimat nemsokára fel is használhatom, mivel levelező tagozaton folytatom tovább tanulmányaimat Elsősorban mint népművelő örülök annak, hogy megismerkedhettem egv település nroblémáival. a jó ötleteket, kezdeményezéseket elleshettem. Hajóson például a kulturális életet újra felpezsdítette a nemzetiségi táncegyüttes megalakítása.- Észrevettem, hogy a sváb nyelv használata kihalóban van, éppen ez az oka, hogy a mai nagyszülők nem tudnak szót érteni áz unokáikkal. Ez is közművelődési probléma: a nemzetiség nyelve és kultúrája együtt kell. hogy éljen. Ferdinándi , Zsolt az orvosi egyetem hallgatója. A művelődési házban látottakról ad számot: — Tetszik a hajósi ..nyitott ház” elve. Az információk széles körű. sokszínű, gyors és pontos beszerzésének fontos színhelye a művelődési ház. Olyan szolgáltatások kapnak helyet falai között, amelyeket a társadalom informális fórumainak tekintünk. Itt van a könyvtár, a fodrász, a kozmetikus. az ügyvéd, az IBUSZ ki- rendeltsége. Így biztos, hogy bejönnek ide a falulakók. És ez má r siker... A tapasztalatok végösszegzése- ként álljanak itt Czine Mihálynénak, a Népművelési Intézet csoportvezető-helyettesének szavai: — Ezeknek a gyakorlatoknak a célja a valóság feltárása: a problémákat meglátni, de nem megl oldani. Erre tíz nap alatt nem is kerülhetne sor. Természetesen a színhely illetékeseinek az észrevételeket hasznosítaniuk kell. A hallgatók számára pedig azért fontos a közművelődési gyakorlat, mert a valósággal szembesülhetnek. amire nincs mindennap lehetőségük. Ez így van. A hajósi tábor lelkes diákjai '„feltérképezték” a települést. Ha megkérdezzük őket. nem azt mondják el először, amit az útikönyvek, képes folyóiratok írnak Hajósról, hanem a község apróbb bajairól, örömeiről beszélnek. Ez a legfőbb bizonyítók arra, hogy a közművelődési tábor elérte a célját... Borzák Tibor Fotó: Pintér József HAZAI TÁJAKON Várkastély a Bodrogközben A Bodrogköznek csaknem mértani közepén. Sárospataktól és Sátoraljaújhelytől szinte egyenlő — mintegy 30—40 km távolságra emelkedik Pácin vára. Vonzerejét elsősorban hatalmas, értő gonddal kialakított parkja és izgalmas történeti-építészeti múltja jelenti. Bár ezen a hegyvidéken maga a természet a legősibb és legtalálékonyabb „kertépítő”, Pácin várkertje, parkja híven tükrözi az alapjaiban reneszánsz kert. és térbeli elképzeléseket. Sajnos, ma már arra nincsen lehetőség, hogy a hatalmas parkot olyan különleges nö- vériyekkel telepítsük be. mint annak idején hatalmas vagyonú gazdái. De még így, jelen formájában is a természet igen sokat megőrzött az eredeti szépségből és változatos gazdagságból. A romantikus, hatalmas parkból az eredeti értékeket, . szépséget mindjobban hangsúlyozni kívánó ötletességgel 1962—63-ban helyreállított várkastély lenyűgözően tűnik elénk. Láttán első pillantásra megértjük, miért tartják a szakemberek a várat az úgynevezett felvidéki reneszánsz egyik legeredetibb példájának. Pácin várát 1581—1595 között .építtette Magóchy András, akinek a dúsgazdag, 300 000 holdas birtokkal rendelkező Alaghy Judit volt a felesége. Az építkezés 1581-es kezdését hirdeti a volt .|. főhomlokzaton elhelyezett családi címer, alatta magyar nyel- fj vű felirat: „Bátorságos az istent félni veszedelmes elene élni”. Az épület építészeti díszítései, elsősorban a kőfaragások, erősen em- Iékeztetnek az erdélyi mesterek .munkáira, például a tornyokon előkerült vakárkádokban növényi motívumokból szőtt faldíszí- Vfesek, az úgynevezett sograffi- ’.Tók, a felső-magyarországi várak ,f , és kastélyok jellegzetes, kedvelt feldíszítései természetes harmóniában ötvöződnek. , Nem sokkal a vár építésének , — helyesebben a valahai közép- ' ífori alapokon nyugvó vár rene- S's?ánsz stílusú újjáépítésének előkészülte után meghalt építte- ’ íője, Magóchy András. Felesége, a szép, művelt és szellemes nagyasszony hírében álló, Alaghy Judit Rákóczi Zsigmonddal lépett új házasságra. Végrendelete szerint Pácin várát nem a Magóchy, hanem az Alaghy család örökölte, és, ezzel gyakorlatilag , elkezdődött a vár életében a félszá• A pácini vár • Részlet a vár díszítményéből zadonkénti tulaj donosváltozások sorozata. E ritka értékeket egyesítő várunk csodával határos módon szerencsésebb volt, mint számos sorstársa. Nem égett le, nem dúlta fel a folytonosan kiújuló belháborúk vihara, sőt, változó tulajdonosai viszonylag rendszeres időközönként átépítették, felújították, alkalmassá tették a különböző korok diktálta „modern” esztétikai és kényelmi kívánalmainak kielégítésére. Így például Alaghy Ferenc — az emeleten látható évszámos és címeres ajtókeret tanúsága szerint már 1591-ben jelentős átalakításokat végeztetett, a kastély egyes termeinek díszítéseit gaz- dagíttatta. 1636-ban a Sennyey család birtokába került, és tovább folytatódtak a belső rendezgetések. Ez a fő közlekedési útvonalaink irányából némiképpen kieső, ritka szépségű és értékű műemlék ma már autóval, autóbuszon, változatos turistautakon könnyen megközelíthető, és bátran állíthatjuk: felkeresése megéri az időt és a vadregényes utakon tett emlékezetes sétát. . R. E. Országos népművészeti vásár lesz Kalocsán Kalocsa és vidéke egyebek között a néphagyományok, a népművészet ápolásával szerzett magának hírnevet itthon és a világban. A Duna menti folklórfesztiválok fővárosában minden lehetőség és feltétel megvan arra. hogy újabb nagyszabású rendezvénynek — országos népművészeti vásárnak — adjon otthont. A vásárt azzal a céllal rendezik, hogy kereskedelmi fórumot, hazai és külföldi piackutatási lehetőséget teremtsenek a népművészeti alkotások számára. Kalocsa város Tanácsa, a Népi Iparművészeti Tanács és a Bács- Kiskun megyei Tanács kereskedelmi osztálya 1982. május 29-re és 30-ra, pünkösd szombatjára és vasárnapjára tűzte ki az első vásár időpontját. Az Iparművészeti Tanács javaslata alapján meghívták mindazokat az alkotókat, szövetkezeteket és vállalatokat, akik, illetve amelyek eredeti, hiteles népművészeti termékeket állítanak elő. A vásárnak nemzetközi jelleget ad, hogy a szomszédos szocialista országok is bemutatják népművészetüket. Elkészült a végleges vásári program. Helyéül a kalocsai művelődési központot jelölték ki. Egy helyiségben egy tájegység, szövetkezet vagy vállalat mutatja be és ajánlja majd termékeit. A Csemege Intertourist Vállalat magyar népművészeti termékeket, kiadványokat, hanglemezeket, valamint élelmiszereket árul valutáért, kedvezményesen. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ugyancsak népművészeti kiadványokat, hanglemezeket kínál majd a közönségnek. Az érdeklődésre jellemző, hogy már eddig több mint ötven népművész, illetve szövetkezet és vállalat jelezte: részt kíván venni a vásáron. A hangulatot művészeti műsorok fokozzák mindkét Papon. A Kalocsai Népi Együttes kétórás műsort ad majd a városkerti szabadtéri színpadon. A népművészek színpadán hagyományőrző csoportok szerepelnek. A művelődési központ udvarán pünkösdi népszokásokat mutatnak majd be a Kalocsa környéki és a más vidékekről meghívott népi együttesek. Rendeznek táncházat is. Bizonyára nagy érdeklődés kíséri majd a Liszt—Ko• dály-hangversenyt. Az est szólistája Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész lesz. 'Az országos népművészeti vásárt — az OKISZ. a Népművelési Intézet és a Bács-Kiskun megyei Idegenforgalmi Hivatal támogatásával — a jövőben kétévenként hirdetik majd meg. R. M. NÉPDALKÖRTŐL — PROPAGANDISTAKLUBIG Nyitott .pártház Csátalján Nem szeretem a túlzásokat. S a naponta tapasztalható gondok, megoldatlan feladatok arra intenek, hogy kerüljem a futó élmények által táplált lelkendezést. Ám amit Csátalján, ebben a Baja környéki kisközségben láttam, az igazi örömmel töltött el. Meglepődésem az első percekben kezdődött. Amikor Tóth Kálmán párttitkár kalauzolásával ismerkedtem az épülettel, mely alkalmas a sokrétű kisközösségi éjetre. Ebben a házban egyazon időpontban legalább hatféle foglalkozást lehet tartani. Itt kapott helyet a TIT-szervezet, a KISZ. az MHSZ-klub, az agit-prop kabinet. És a falak között próbálhat a székely népdalkor, munkálkodhat a díszítőművész szakkör. És itt, a pártházban kapott helyet a nemzetiségi klub is. Nyitott pártház — mondhatják joggal. □ □ □ — Mi volt a céljuk kezdettől fogva?—kérdezem a párltitkárt — A járási pártértekezlet előtt felvetődött: jobban ki lehetne, ki kellene használni a jó adottságokkal rendelkező épületet. • Szóba került, hogy erősítenünk kell a tömegkapcsolatokat, s a párttagokon kívül vonzó programot kínálni a pártonkívülieknek is. A másik, hogy szükségünk volt egy állandó helyre a párt- és tömegszervezeti munka zavartalanságához. Ezt elmondtam a járási pártértekezleten is. Sokan egyetértettek velem, bíztattak, összefogtunk. A téesz, a tanács, a Vörös- kereszt aktivistái, a szocialista brigádok: mindenki segített. Felújítottuk, megszépítettük az épületet. berendeztük. Ki anyagot, ki munkát, ki pedig bútort adott. □ □ □ Agitációs és propagandakabinet egy kétezer-egyszáz lakosú kisközségben. (Ahol mellesleg e sokféle funkciót ellátó pártház mellett művelődési ház, könyvtár és mozi is a lakosság épülésére szolgál.) Ez a téma külön is kíváncsivá tett. A lelkes házigaz. da mondja: — Alapvető törekvésünk volt, hogy a tömegpolitikai oktatást színvonalasabbá, vonzóbbá tegyük. Hogy kerüljük az unalomba fulladó színtelenséget, száraz sablonosságot. Ehhez többek között kellemes környezetű, állandó helyiségek kellettek, meg természetesen megfelelő eszközök. Magnetofon, írásvetítő, lemezjátszó stb. És újságok, folyóiratok. • Tóth Kálmán párttitkár Igyekszünk a tudományos ismeretterjesztő módszereket felhasználni. Négy község — Hercegszántó, Dávod, Csávoly és Nagyba- racska — pártalapszervezetei oktatási felelőseinek a továbbképzése itt történik. Működik nálunk a propagandisták klubja is. □ □ □ Elmondja a továbbiakban Tóth Kálmán, hogy a sokféle egyéb törekvések mellett a pártalapszer- vezet erősítését tartják fő feladatuknak. Több mint száz párttag van a faluban; ha jól szervezik meg a munkájukat, ez nem kis' erőt ■jelent. De azt tartják, hogy nem mond ellent ennek — sőt! —, ha egyúttal a pártházban gondoskodnak a szőlészek szakmai képzéséről, a KRESZ-okta- tásróL sőt ha borversenynek, brigádgyűléseknek adnak helyet. Alig van este, hogy ne zajlana az élet a megszépült falak között. Közös munkájuk eredményét mintegy összegzésképpen így summázza a párttitkár: „Messze az idő, amikor idegenkedve néztek be az emberek a pártházba, hogy vajon mi folyik itt a falak között? Ma ez a ház ténylegesen a falué, nemcsak szavakban. És ennek igazán örülhetünk." Varga Mihály KÉPERNYŐ mm Ünnepi műsorok Mit számit az, hogy kicsit sematikusra sikeredett a Tavasz az Oderán; a nagy érzések, a nagy áldozatok, a nagy ügyek mindig megindítják, felzaklatják a nézőket. Mit számít az, hogy időnként ismeretterjesztő motívumok keveredtek a játékfilmbe; mohó kíváncsisággal kutatjuk a világ- történelmi események körülményeit. Mit számait az, hogy láttuk már a Kazakevics azonos című regényéből készült filmet; történései nemcsak ilyen ünnepi alkalmakkor foglalkoztatják, kötik le a nézőket. Az idősebb nemzedék emlékezetében szinte összekeverednek a vasárnap este sugárzott filmben látott személyek, általuk annakidején megismert katonákéval. A kiszolgáltatott, a hadi eseményektől gyötört lakosság ugyanúgy várta a* harc eldőltét, a németek kitakarodását, mint a berlini óvóhelyre szorult idősek, gyerekek. Ez a film több műalkotásnál! Mementó: soha többé háborút! Ezért néztem harmadszor is végig Leon Szaaköv rendező filmjét.. ♦ Az égbolt szabadságáért című dokumentumfilmet „túl magasan” kezdték alkotói. Tudtuk a bevezetésből, a beköszöntő képsorokból : megbecsülésünkre méltó hőst látunk majd. Az olyan filmek hatnak igazán, az olyan riportok ábrázolják maradandóan a választott jelest, amelyekben fokról fokra bontakozik ki a nagy jeliem, ahol a belső és külső küzdés a szemeink előtt zajlik. A rokonszenves pilóta, a tiszteletünkre hasonlóan méltó magyar egészségügyiek találkozásakor vált igazán érdekessé, tanulságossá a történet. * A gellérthegyi műsor közvetítése hevenyészettnek. érződött. Aligha csinált kedvet ahhoz, hogy legközelebb .azok is elmenjenek a nagyszabású sereglésre, akik most otthonmaradtak. A jellegtelen, szürke, helyenként bosz- szantóan magyartalan beszélgetésekből pont az nem derült ki eléggé, hogy mivel, hogyan több, másabb ez az összejövetel, ez az ünnepi műsor a „hétköznapiaknál”. • A televízió jól megdicsérgette önmagát a páva-műsorokért. Persze, persze, nagyszerű kezdeményezés volt a felszabadulási népdal-verseny, a nemzetközi népzenei verseny. Valóban a műsorok hatására alakultak a páva-körök, toborzódtak új éneklő közösségek, amikor. más együttesek bomla- doztak. Csupán kötelességének tett eleget a tévé a népzene „fölkarolásával”! Késlekedve, bizonytalanul ismerte föl tennivalóit. A későbbi sikerek, a későbbi buzgalmak sem mentik a kezdeti ódzkodást, této- vaságot. Az első kecskeméti népzeneiről — például — négy percet terveztek, adtak vagy kettőt, mert valami városligeti cécó elvitte az időt. Még itt voltak, még szerepeltek olyan népművészek, olyan nótafák, olyan dudások, citerá- sok, akik soha-soha nem kerülhettek a képernyőre, akik művészetükkel, varázslatos egyéniségükkel, a századokon át őrzött és finomodott népdalok hiteles tolmácsolásával, bűvölő élményekkel megajándékozhatták volna a tévénézők akkor jóval kisebb táborát. Továbbra is kérdésesnek érzem, hogy a „verseny” alkalmas-e a dalvirágok szépségének érzékeltetésére. A kicsit hosSzadalmas összekötő szöveg ellenére műsorként is szép (!) A négy-Páva az ünnepi műsorkor javához tartozott. H. N.
