Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-30 / 100. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 30. A szövetkezeti zöldségtermesztés és -forgalmazás IDŐSZERŰ TÉMA Az országban a szövetkezeti közös gazdaságok termesztik az áruzöldség 52,5 százalékát, továbbá különböző színvonalon befolyásolják az összes termésből 49 százalékos Üj gépműhely Majsán • Az egész tagság összefogott, s szorgalmával, szakmai tudásával segítette a gépműhely építését a kiskunmajsai Jonathán Tsz-bcn. Egy 12-szer 76 méteres csarnokot hoztak rekordidő alatt tető alá. Itt helyezték el a lakatos-, a forgácsoló- és a traktorjavító műhelyt. A szakmunkások, amikor a karbantartást, felújítást elvégezték, a Fémmunkás Vállalatnak és a kecskeméti MEZŐG£P-nek bérmunkába* is dolgoznak vadonatúj munkahelyükön, ( (Pásztor Zoltán felvétele) A MTESZ az energiatakarékosságért A szövetkezeteknek továbbiakban is kiemelkedő szerepük marad az ország zöldségtermesztésében, s tovább növekszik a kereskedelemben, valamint a feldolgozásban való részvételük aránya is. Indokolt tehát az ágazat helyzetének áttekintése, aktuális is. mert az utóbbi időben a központi párt- és állami szervek napirendre tűztek a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a forgalmazás tanulmányozását, és számos intézkedésen dolgoznak a további feladatok eredményesebb megoldásáért. A Gazdasági Bizottság tájékoztatása alapján a Minisztertanács is több fontos határozatot hozott ebben a témában. Csökkent a terület Az 1976-ban bevezetett árak és szabályozók, valamint a forgalmazásra vonatkozó intézkedések hatása 1978-ra teljesedett k' ajkkor volt a legnagyobb a z<-'.uség vetésterülete mind a nagy-, mind a kisüzemekben. Ettől kezdve azonban csökkent a terület, különösen szembetűnő ez az 1980— 81-es években, amely az 1979. éyi termőterülethez viszonyítva 27 százalékos arányt jelent. A kistermelők hasonlóképpen csökkentették a termelést, ha kisebb mértékben is. A mezőgazdasági nagyüzemektől nyert információk szerint a vetésterület az 1981. évi 68 ezer hektáros szinten marad a tervidőszak végéig. Az üzemek a prognózisok elkészítésekor a jelenleg érvényben levő támogatási és jövedelmezési viszonyokkal számoltak. A csökkenést a nagyüzemi zöldségtermő terület és a termésmennyiség növelésével, a forgalmazási súly és minőségi veszteségek mérséklésével, továbbá a kisüzemi termelés arányának növelésével lehet ellensúlyozni. A nagyüzemi zöldségtermesztés technikai, technológiai színvonala még lényegesen javítható. Növelhetők a termésátlagok, szükséges, hogy munkaerő-kímélő jó termékminőséget biztosító géprendszerek álljanak a termelő üzemek rendelkezésére. A i feldolgozóiparban ezzel szinkronban levő és azonos fogadóképességű berendezések szükségesek. Ez könnyítheti a feldolgozó vállalatok és a mezőgazdasági termelő üzemek együttműködését, csökkentheti a költségeket. Magas kockázat A nagyüzemi terület csökkenésének megállítása érdekében az ár- és a jövedelmezőségi viszonyok kialakításánál jobban figyelembe szükséges venni a zöldségágazatban jelentkező magas kockázatot. Számos ki nefti használt lehetőség jelentkezik a közös gazdaságok kisüzemi termelést szervező . tevékenységében is. Mezőgazdasági nagyüzemeink egy része kistermelés befolyásolásával értékes és más gazdaságok számára is átvehető tapasztalatokat szerzett. Ezeknek gyorsabb és hatékonyabb terjesztése hasznos lenne. Megjegyzendő, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek anyagi érdekeltsége a kistermelés segítésében jelenleg csak igen szerény mértékű. Szükséges, hogy ezen is változtassanak. A rendkívül jövedelemérzé- kény kisüzemi zöldségtermesztés rövid időszakokon belül is teremthet áruhiányt, és ennek kísérőjelenségeként magas termelői és fogyasztói árakat. Ilyen 1 szabályozatlan forgalom kedvezőtlen társadalmi következményekkel járhat. Éppen ezért a nagyüzemi zöldségtermesztés szinten tartására kiemelt figyelmet szükséges fordítani. Nem várható ugyanis, hogy az üzemi termesztést megszüntető közös gazdaságok gyorsan visszaállítják a termelésszerkezetet ebben a munkaigényes ágazatban, ha a társadalmi igények ezt megkívánják. Néhány szövetkezet megszervezte a közös és a háztáji zöldségtermékek nagy- és kiskereskedelmi egységekhez történő közvetítését. Kisebb, időszakosan működő kereskedői piacokat is létrehoztak. Nehezíti az előrelépést, hogy megfelelő gyűjtő-tároló épületekkel, göngyöleggel, üzlethálózattal alig rendelkeznek. Ameny- nviben a mezőgazdasági szövetkezeteknek a jelenleginél nagyobb feladatokat kell ellátniuk a zöldségkereskedelemben, akkor ehhez több eszközt kell részükre juttatni. Ellentmondások Mind a belső, mind az exportpiacokra kerülő áruk értékesítése esetén a legnagyobb súrlódási felületet a termelő és a forgalmazó vállalatok között a bizonytalan. a fogyasztói áraktól sokszor nagymértékben eltérő, robbanásszerűen csökkenő felvásárlási árak, s a következésképpen kialakuló magas nagykereskedelmi árrés okozzák. magas forgalmi költségeket, az esetenként szervezetlen áruterítést, a nagymértékű termékromlást magas árrésekkel kívánják a forgalmazók ellensúlyozni, Ez állandó konfliktusok forrása. A termelő és a felvásárló szervezetek közötti érdekellentétek, a követelményeket már kielégíteni nem tudó forgalmazási sémák és modellek zavart okoznak. A mezőgazdasági szövetkezetek jelenlegi mennyiségi üzemi zöldségtermesztésére várhatóan hosz- szabb távon is szükség lesz. A termelés szerkezetének viszont jobban kell igazodnia a piac és a feldolgozó ipar igényeihez. Hasonlóképpen szükséges fejleszteni a kisgazdaságok termelését is, amelynek jelentősége a következő időszakban sem csökken. Ez utóbbiak tervszerű fejlesztése érdekében nagyobb súlyt érdemes helyezni a mezőgazdasági szövetkezetek szervezésében zöldségtermesztő szakcsoportok létrehozására. Nemcsak a névleges, hanem a valóságos önköltséget figyelembe vevő és garantált árak bevezetése szükséges. Központi intézkedések kellenek, hogy a szövetkezetek erőteljesebben bekapcsolódjanak a zöldségkéíeskedelembe. Ennek érdekében a vállalkozó szövetkezeteket segíteni kell, hogy a közvetítő, vagy a1 nagykereskedelemhez szükséges eszközök — tái ölök. csomagolok, átvevőhelyiségek — használatához hozzájussanak. Kormányzati intézkedésekkel is érdemes támogatni az egyes nagyvárosokban és termelői körzetekben az árverési csarnokok létrehozását. Ide szervezettebben és a jelenleginél kisebb költséggel lehetne szállítani az árut. Az értékesítésnek ez a rendszere pedig visszaszorítaná a jelenleg eléggé élénk spekulációt és árfelhajtást. Perczel János a TOT főosztályvezetője A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége ebben az évben is meghirdette energiatakarékossági pályázatát, amelynek célja továbbra is olyan reálisan és rövid időn belül megvalósítható szervezési intézkedések, üzemviteli vagy technológiai eljárások, új konstrukciók, berendezések, készülékek kidolgozásának és megvalósításának ösztönzése, amelyekkel az energiagazdálkodási kormányprogram végrehajtása meggyorsítható vagy hatékonysága növelhető. Főként olyan javaslatokat várnak, amelyek lehetővé teszik az energiafelhasználás, illetve a technológiai folyamatok energiaszükségletének csökkentését,» import energiahordozók hazai helyettesítését, helyi — eddig kihasználatlan — energiaforrások hasznosítását. A pályázat alapfeltétele, hogy műszakilag kidolgozott és gazdasági számításokkal alátámasztott javaslatot tartalmazzon, s meghatározza a megvalósítás reális lehetőségét és idejét. A pályázatokat a MTESZ végrehajtó bizottsága által megbízott bíráló bizottság foiyämatosan értékeli és továbbítja az érdekelt vállalatoknak, intézményeknek,: bevezetés, illetve a hatóságnak intézkedés céljából, s még az eredményhirdetés előtt javaslatot tesz a hasznosításra is. Az október 1-ig beérkezett, értékelt és hasznosítható javaslatok közül a MTESZ a legjobbakat 50, 30, illetve 20 ezer forinttal díjazza. (MTI) HÁZUNK TÁJA Tarolt a fagy Növényvédelem a kertekben 0 Az időnkénti napsütés kedvezett a csonthéjas gyümölcsök virág' zásának. , • Bármennyire furcsa, az ágakra fagyott víz, csökkenti a hideg károsító hatását. (Méhesi Éva felvételei.) A késő tavaszi fagyok legtöbb gyümölcsösünkben évről évre jelentős kárt okoznak. Az elmúlt hét végén, főleg szombaton hajnalban tarolt a fagy. A becslések szerintit a —4 Celsius fokos hideg jelentős károkat okozott a megye déli részének mélyen fekvő kiskertjeiben, de ugyanígy Kalocsa, Kiskőrös, valamint Kecskemét környékén is. Elsősorban a burgonya szenvedett • károsodást, de a csonthéjas gyümölcsű most virágzó fák is elfagytak, vagy megfáztak. Így fagyok után is felvetődik a kérdés, miként lehetne védekezni. Le kell -szögezni, hogy elsősorban az úgynevezett sugárzási fagyok okozta kárt tudjuk csők" .kenteini. Ennek fizikai alapja, Ihogy a talaj közelében lévő légrétegek 5—8 Celsius-fokkál hidegebbek, mint a 10 méterrel magasabban lévők. Ezért a légmozgást tüzeléssel, füstöléssel tudjuk serkenteni. A másik hatásos módszer — bármennyire furcsa — az öntözés. A gyümölcsös mikroklímáját kedvezően módosíthatjuk, ha per-, metszerűen vizet juttatunk ki a fákra. Ilyenkor a kipermetgzett, es növényi részekre ráfagyó víz literenként 80 kilokalória hőt ad át a környezetének. Ezáltal megvédi a termőrészeket az elfagyástól. /Ha nedvesen tartjuk a talajt, akkor jobb a hőelnyelése, a víz jobb vezetőképessége következtében kályhaként fűti a környezetet. Tudni kell ehhez azl is, hogy a nedves talaj jobban tárolja és vezeti a hőt. A léghőmérséklet, alakításában jelentős szerephez jut. a helyes talajművelés is. Ezért célszérű a felszínt gyommentesen tartani, hiszen ilyenkor nem alakulhat ki talaj menti fagyzug. A lemosó permetezések után néhol már szükséges a második, illetve a harmadik vegyszeres védekezést is elvégezni. Az alma, a körte, a cseresznye, a meggy zöld- bimbós állapotban van, vagy éppen virágzik. A kajszi már' túl van a teljes virágzáson. Ezt a védekezések végrehajtásánál figyelembe kell venni. □ □ □ Az almás-termésűeknél a betegségek közül a lisztharmat és a varasodás ellen, a kártevők közül a takácsatka és a sodrómoly- lárva ellen szükséges védekezni. A körtefákat pedig a körtelevélbolha és a varasodás kártétele ellen kell megvédeni. A csonthéjasok közül az őszibarack igényel nagyobb figyelmet, mivel a kistermelőknek évek óta a tafri- nás levélfodrosodás okoz giondot. A többi csonthéjasnál pedig a monília. Az ajánlott szerek az almánál: lisztharmat és varasodás ellen: a Miltox Special 0,3 százalékos + a Thiovit 0,3 százalékos; a Dithane M—45 0,2 százalékos + Karathane FN 57 0,1 százalékos; a Rubigan 12 EC 0,04 százalékos kombinációját javasoljuk. A takácsatkák ellen pedig keverjünk a permetlébe 0,2—0,3 százalékban Pol— Akaritox-ot. A körténél varasodás ellen jó eredménnyel használhatjuk a Rézoxiklorid 0,5 százalékos oldatát. Fe- hérbimbós állapotban keverjünk a permetlébe a pö- loskaszagú darazsak ellen Bi 58 EC-t, vagy Unifosz-t 0.1 százalékos oldatban. Az őszibarack Védelmekor a tafrinás levélfoltosodás károsítása ellen javasoljuk az Orthocid 0.3 százalékos, és a Zineb 0.3 százalékos oldatával való védekezést. □ □ □ Ismételten felhívjuk a figyelmet a növényvédő szerek használatakor az előírt óvórendszabályok betartására !' 9 Molnár Gáborné fóliában nagyüzemi módszerrel neveli a Hybro-típusú pecsenyecsirkéket. összesen 5830-at. És száz kilogrammonként hat óra munkaidőjóváírást. mivel bértartásra szerződött. De nézzük a szövetkezet és á népgazdaság hasznát. A kilenc ól ailapterülete összesen 1350 négyzetméter. Ha a beruházás költségét összehasonlítjuk a nagyüzemével, rögtön szembetűnik, az első különbség. A háztáji ólak felépítése alig harmada a nagyüzeminek. Méghozzá állami pénzeszközök igénybevétele nélkül. A gondosabb nevelés miatt az állomány i jobb minőségű, egyöntetű. Ezzel a befektetéssel a lakossági vásárlóerőt a népgazdaság szá^ mára hasznosan, termeléssel tudják lekötni. Jelentős szerephez jut a tartalék munkaerő is. A munkán alapuló többletjövedelemmel pedig javul a dolgozók életszínvonala. Ezenkívül a termelés felfuttatásának napjainkban Bócsárí szinte ez az egyetlen lehetséges módja, mivel hitel hiá-' nyában' a nagyüzem csak nehezen tud új ólakat építeni. Eddig —- a korábbi, években — a feldolgozó vállalattól kapott felárakkal sikerült a fejlesztést megoldani. Talán a leglényegesebb a nagyüzemi tartás jövedelmezőségénél, TTogy ezzel a bérnevelési módszerrel csökkenteni tudják az önköltséget. A nagyüzemi termelés feltételei időnként változnak, különösen egyes ágazatok jövedelmezősége. A szabályozórendszer apró rezdüléseit leginkább a borotvaélen táncolok érzékelik. Amikor nehezültek a baromfitartás feltételei 1980-ban, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 25 Bács-Kiskun megyei partnere közül öten hagytak fel a szárnyas jószágök. tartásával. Voltak azonban olyan üzemek, amelyek keresték a fejlesztés lehetőségeit, és találtak is megoldást. A bócsai Petőfi Termelőszövetkezet elsők között próbálkozott az anyagi, kockázatot is vállaló kistermelők bevonásával — egy akkor újszerű megoldásra — a bértartásra. Két éve még úttörők voltak, módszerüket azóta már több helyen alkalmazzák. A szabályozó- rendszer változása is módot ad a tevékenység bővítésére. . Amikor Weinhardt József, a szövetkezet elnöke az elmúlt időszak eredményeit összegezte, megtudtuk: annak ellenére, hogy Bocsa inkább szőlőtermesztő vidék, az apróbb jószágok tartásának iáiig volt hagyománya, mégis már kilenc háztáji ólban nevelnek Csirkét. Üjabb két ól most épül. Ez is bizonyítja, hogy a vállalkozók és a szövetkezet megtalálta számítását. De nézzük sorjában. Ha valaki — lehet kívülálló is — vállalkozni szeretne baromfitartásra, kérőimét a szövetkezet közgyűlése hagyja jóvá. Ezután a közös gazdaság' kiadja a százötven négyzetméteres ól típustervét, és hozzásegíti a kistermelőt kedvezményes fuvardíjazással az építési anyaghoz. Ami bontott épület is lehet. A tag kérhet OTP-kölcsönt, maximálisan ötvenezer forintot, amelynek visz- szafizetéséért a szövetkezet kezességet vállal. Ha már áll az épület, az igénylők hozzájuthatnak kiselejtezett, nagyüzemi ólakban már nem használható berendezésekhez is. Majd az állattenyésztővel. közösen kidolgozzák a rotációk pontos ütemezését. .v Három nappal a naposcsibék szállítása előtt §1 amelyeket a rémi Dózsa Termelőszövetkezetben keltetnek — már megkapja akistermelő házhoz szállítva az indítótápot. Ugyanígy a neveléshez szükséges többi anyagot is. De nézzünk inkább egy elszámolási lapot, Tóth Jánosné legutóbb ne. veit turnusának eredményét. 1982. január 22-én 3760 darab naposcsibét kapott, harmincezer forint értékben. A hizlaláshoz 14,8 tonna — háromféle — tápot szállítottak 100 ezer 700 forintért. A felhasznált gyógyszer, az alom és az egyéb anyagok értéke 3079 forint volt. fezt az összeget levonták az értékesítés 183 ezer 645 forintos eredményéből, tehát Tóth Jánosnénak mintegy negyvenegyezer forint maradt. Ebből kellett fedeznie a 49 napos hizlalás olaj-, elektromosenerg'ia-, amortizáció-, valamint a karbantartás költségét. Emellett munkadíjjjént kilogrammonként egy forintot kapott. 9 Az ól, amellett, hogy kis költséggel épült fel, tökéletesen megfelel az állategészségügyi .követelményeknek. Az idő bizonyított A cikk hosszabb változata a Gazdálkodás című folyóirat ez év 3. számában Jelent meg. Tekintettel a téma fontosságára — a szerző beleegyezésével — néhány fontosabb megállapítást és javaslatot átvettünk. részesedésű kisgazdaságok jelentős részét. Bács-Kiskun megye az ország zöldség- és burgonyatermesztéséből 20 százaléknál magasabb arányban részesedik.
