Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-29 / 99. szám

PEREMKERÜLETEK jjg iáimte, Tisztelettel tudatom kedves olvasóinkkal, hogy az elmúlt szombaton az általam meg­kérdezett telepiek valameny- n.vien reggeliztek, ebédeltek. Munkanélkülit nem találtam. Minden házban villannyal vi­lágítottak. Még a legelhanya­goltabb házban is kényelmes ülőbútorokat láttam. Tapsol­nom kellene örömömben, ha Hajdú Ernő 1935-ös riportjá­hoz hasonlítom a mostani ál­lapotokat. Ma is összeborzong az ember „A Voelker-telep a város legnépesebb, legnagyobb nyomorban élő része vasúti átjáró, orvosi rendelő és nap­közi otthon után vágyik”, döb­benetes megállapításain: „a szerencsétlen gyerekek hét­számra nem látnak sem tejet, sem meleg ételt, széket és ké­pet még egy helyen sem lát­tunk... A következő udvar­ban csonttá soványődott ku­tya ... Villanyt nem fogyasz­tanak, még petróleumlámpát is kevesen ... A férfi egy ín­ségmunkán van, vagy munkát keres, az asszony pedig reg­geltől estig dolgozik.” A fiatalabbak, a középko­rúak közül ma is sokan a haj­dani Benedek-féle baromfifel­dolgozóból kifejlesztett gyár­ban keresik megélhetésüket, mint szüleik, nagyszüleik. Eszükbe sem jut, hogy a sze­zon után, vagy jövőre munka nélkül maradhatnak. Az öre­geket annak idején kesergető létbizonytalanság ismeretlen számukra. Különösebb erőfe­szítés nélkül vásárolhatnak te­levíziót, húst hetente kétszer- háromsZor, -nem gond a gyere' kék öltöztetése. Az’ első világháborút követő évektől 1932-ig római számok­kal jelzett utcákon nézgelőd- ve a szépítő buzgalom számos bizonyságát fedeztem föl. Az egykori X., ma Márvány ut­cai Medgyesi László házának udvarán, üvegházában 1200-fé- le kaktusz pompázik. A város­ból is — így mondják — ki­sétálnak érdeklődők a pompás gyűjtemény megtekintésére, ha száraz az idő. A mamillá- riák. az Arisona államban ho­nos szárazságtűrő növények a máshonnan beszerzett kétszikű zárvatermők tüskeruhája, ..gyapjúkoszorúja'' máskor is gyönyörű, de egy-egy kihdó- sabb eső, olvadó hó sártenger­ré változtatja a telep egyik főutcáját, akárcsak félszázada, amikor a kis Laci itt gyere- keskedett. Elszakított terület­ről menekült szülei örültek az akkor még vertfalú, parányi szobás háznak is, mert évekig egy pótvágányra tolt vagon­ban „laktak”. Mozdonyvezető édesapja protekciósán jutott az átmeneti szálláshoz, amelyben a most Magyar—Szovjet Ba­rátság mezőgazdasági termelő- szövetkezetben dolgozó fia született. Mások is kipofozták az örö­költ, vagy vásárolt házat, meg- toldották egy-két helyiséggel, újrafalazták düledező részeit, már amennyire a többnyire kis telkeken ez lehetséges. A talán négy méter „széles” Várpalota utca 14-es számú ház udvarán tenyérnyi szobát ragasztanak a századforduló táján épített, kisablakos, föld­höz ragadt házhoz. Az albér­lőként parányi, sötét szobát, és még kisebb konyhát bérlő Urbán Kálmánék — mindket­ten a Baromfifeldolgozó Gyár betanított segédmunkásai — segítik a 17 esztendős ifjú Puskás Jánost, aki szintén a közeli nagyüzemben dolgozik. A fiatalemberé lesz a szoba. Az egygyerekes házaspár öt éve szoronkodik a szűk helyi­ségekben havi 1200 Ft-ért. A háztulajdonos, Varga Ambrus negyedszázada vásárolta az egykor banyakemencés házi­kót 26 ezerért. Kicsit meglep a BACSÉPSZER csoportveze­tőjének elégedettsége. Rosszul érintené, ha lebontanák a ter- tyedt viskókat a komfort nélküli épületeket. „Hagyjanak létez­ni” bennünket, ezt kéri az újságíró közvetítésével. Szi­lárd burkolatú út, járda épí­téséhez, a vízvezeték-hálózat továbbvezetéséhez szívesen hoz-< zájárulna pénzzel, munkával, ha többet törődnének velük. Ma már a legeldugottabb községben is karnyújtásnyira van minden háztól a víz. Az egyik utcai kútnál összeverő­dött idősek elkeseredve pa­naszkodnak a lehetetlen kö­rülményekre. „Nincs szemét- szállítás, a vasút árkába hord­ja a nép a házi hulladékot.” ^ „Döglött macskák, ki^tyák is teremnek ott, meg másféle tü­nemények”, csatlakozik véle­ményéhez szomszédja. Ren­geteg kispénzű nyugdíjas él errefelé. Munkásemberek vol­tak, igazán nem tehetnek ar­ról, hogy valamikor csak idénymunkákkal foglalkoztat- ! tik őket, és kevés a nyugdíj­alapjuk. Ha nem fér el a szűk utcákon a kuka, küldje­nek más autót, vagy lovas ko­csit. Legalább hetente egy­szer. Mérgesen dörmögi az egyik nyugdíjas: „Ha itt élne valaki autós fejes, biztosan lennének útjaink”. „Kétszáz méterről cipeljük a vizet”, ke­sereg egy házaspár. Kézenfek­vő a kérdés:- „mit csinál a ta­nácstagjuk?" ' „Azt sem tudjuk, hol keres­sük", válaszoltak a megszólí­tott járókelők, amikor helyi képviselőjük aktivitásáról ér­deklődtem. Még az a hölgy sem tudta, hogy kit választott, aki éppen a tanácstaggal be­szélgetett. „Te lennél?" csó­válta a fejét hitetlenkedve, amikor közölte a bizalmukkal megtisztelt „én vagyok az”. Meddig maradhatnak ennyi­re egyedül gondjaikkal a Vá­rosháza híres órásának, Voel- ker Rolandnak telkéből par­cellázott területen, főként a húszas évek nyomorúságában kialakult számozott utcák la­kói. Akár a Kapisztrán utca felől, a Malom közön át, akár a Mikszáth körút pompás vil­lái, akár a modern kertészeti főiskola felől közelítjük meg napról-napra fájdalmasabbnak érezzük szomorú sivárságukat. A „történeti” Voelker-telepet szegélyező, övező Lórántffy Zsuzsa, Mátra, Avar, Fenyves és már említett utcák szívet- lelket gyönyörködtető látvá­nya, a gondozott előkertek szépsége, péíctás kommunális ellátottsága, folyamatos fej­lesztése egyre inkább sürgeti a munkástelepiek létföltételei­nek javítását. Heltai Nándor FEKETE SAROK Nagyszerű Újítás: Itt a szemclkontcner. Eddig ingben-glóri- ában is le lehetett vinni a hulladékot a tárolóba, most fel kell öltözni. A félperces munkából tízperces, a kényelmes meg­oldásból kényelmetlen lett. Ráadásul nem is túl higiénikus: a konténer teteje pár nap (legfeljebb egy hónapi alatt örökre el­romlik. ennek hatása majd nyáron lesz nyilvánvaló, amikor jobban érzik a szag és rajzanak a legyek — a guberálók min­denesetre már most ellepték a tárolókat. Az új szemétszállítási módszer nyilvánvalóan megtelel a szemétszállítók érdekének: feleannyit kel] dolgozni, mint eddig. No persze miért is vet­ték volna figyelembe a szállíttatok érdekeit — elvégre nem a cégek versenyeznek a kegyeinkért, hanem fordítva, hiszen a szállítók vannak nyereghen.' Csak arra lennénk kíváncsiak, hogy mennyivel fizetnek kevesebbet a lakók, hogy elvégzik a szállítók tele munkáját. Gyanítjuk: az új módszer ugyanannyi­ba kerül, mint a régi... ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1982. ÁPRILIS Nemzeti zászló Kecskemétnek Ebberi az évben Kecskemét másodszor kapta meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Nemzeti Zászlaját. Az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalatot, a Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz-t, és dr. Agud Károlyt, a HNF OT Társadalmi munkáért kitüntetésével jutalmazták. KépeinkkeU — az új széchenyi- városi rendelőt, a sportpályát, a leendő Széchenyl-llgetet, az ár- , pádvárosi, készülő iskolát ábrá­zolják — ezt á nevezetes ese­ményt köszönti ük. A tavalyi eredményeket jól mutatja egyetlen szám: majdnem 103 millió forint a kecskemé­tiek által végzett társadalmi mun­ka értéke. A kitüntetettek ebben nyújtottak kimagaslót. A vízmű­vekek a fásításban és a parkosí­tásban, az MSZB Tsz dolgozói a gyermekintézmények patronáló- ‘ sában, dr. Agud Károly a 100 000 lakos, 100 000 fa mozgalom meg­valósításában emelkedett ki. A HNF városi bizottságának Kiváló társadalmi munkáért kitüntetését kapta Fischer István, Szemerédi Árpád, Zsámok Ferencné és So- hnjda Ferenc. OTTHON MAGÁNERŐBŐL Műkertvárosi lehetőségek ****** ijßM st w' .3$. fii $ß. M fit !<■«"** «* * * * A magánlakás-építtetők elsőként Bács-Kiskunban Kecskeméten szövetkeztek, s alakították meg a Népfront Lakásszövetkezetet. Azóta 680 lakás épí­tését fejezték be, s gondoskodnak azok fenntartá­sáról, üzemeltetéséről. Néhány éves erőgyűjtés, a korábban összegyűlt belső gondok megoldása után most újabb lendületet yett a szervezés. Jelenleg a megyeszékhely szövetkezeti lakásépítésének több mint 80 százaléka tartozik hozzájuk. A város kü­lönböző helyein épülő sorházas és egyedi foghíjtel­keken éppen 100 otthon építése van folyamatban, ahol a tagok saját munkájukkal is részt vesznek a kivitelezésben, jelentősen meggyorsítva és olcsóbbá is téve azt, Néhány éve vetődött fel a gondolat, 'hogy a Mű- kertvárosban rendelkezésre álló, összefüggő terüle. ten folyamatos építkezést kezdjenek. Az előkészí­tés főbb feladatait a lakosság igényének felmérése, a tanáccsal történő egyeztetés, a különfelé megbe­szélés jelentette. A munkálatok újabb szakaszba ér­keztek, mert megkezdődött a kivitelezés. A DUTÉP illetékesei azt ígérik, hogy több mint 100 lakás blokkszerelését végzik el az idén, s 80—90 otthon műszaki átadását is befejezik. Az utolsó ütemben épülő lakások kulcsait 1983 végén, 1984 elején kap­ják meg a tulajdonosok. A házgyári technológiával épülő földszint plusz 3 szintes épületekben egyenként 11 lakás lesz, s '22 ilyen épületben összesen 242 család jut új otthon­hoz. Egyedi központi fűtésűek lesznek a házak, amelyekben megfelelő helyiségeket rendeznek be a közös ügyeket intéző alkalmazottaknak. Megvan a lehetősége a garázsépítésnek is. A 242 lakás csaknem egyenlő részletekben tar­talmaz másfél, két, illetve 1 plusz 2 fél szobás la­kásokat. Az előző típusokra (tehát az 1,5 és a 2 szobásakra) már túljelentkezés van, a nagyobbak­ra néhányan még jelentkezhetnek. A szervezők arra számítanak, hogy a kivitelezés megkezdése után az érdeklődők új hulláma rohan­ja meg a műkertvárosi ABC-vel szemben lévő la­kásszövetkezeti irodát, ahol Bene Jánosné irányí­tásával már folynak az előkészületek a hitelszer­ződések megkötéséhez, azoknak a zömében fiatal, fizikai dolgozó építtetőknek, akik az első épületek­be költözhetnek be. Gyenei Ferenc LAPSZÉL KÉRDŐÍV Önök szerint milyen a gyerme­kük? Egészséges? Beteges? Be­teg? Ez az utolsó, az 32. kérdés azon az íven, amelyet a napok­ban kapnak meg a 15. számú gyermekkörzet lakói orvosuktól, dr. Pongrácz Józseftől. Ha ponto­san, lelkiismeretesen töltik ki az iveket, hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük fejlődéséről, esetle­ges betegségeiről megbízható adatbank készüljön, ami a továb­bi gyógyításhoz, kezeléshez nél­külözhetetlen. Szó van róla, hogy esetleg az egész várost felmérik, ha dr. Pongrácz József rokon­szenves vállalkozása kedvező ha­tású lesz. Ez önökön, a 13. körzet lakosain is múlik... MAGÁNTAXIK Tizenhárom magántaxis állt munká­ba Kecskeméten, legtöbbjük Ladával fuvarozza ügyfeleit. Az árak? Kilomé­terenként 9,B0-at kérnek, ez azonos a VOLAN-taxl viteldíjával, de a masze­kok nem számítanak fel 8 forintos kiállási költséget, s közület részére nem vállalhatnak szállítást. A teher­fuvarozás lránt Is rengeteg az érdek­lődő, eddig nyolcán kaptak engedélyt, s további harmincán várnak arra, hogy megvehessék a teherautót. LAKÁS SPORTOLÓKNAK Ebben az évben is négy lakást kap a KSC: az elsőt, egy kétszobás taná­csi bérlakást már januárban kiutal­ták Puskás Bélának. A tanács végre­hajtó bizottsága a további három ott­hon sorsáról is döntött. Kétszobás szövetkezeti lakást kapott1 Gönczi Ró­bert Európa-bajnoki bronzérmes ököl­vívó és Nagy Péter válogatott röplab­dádé. Kétszobás tanácsi bérlakást Horváth László focista. A KSC, a szö­vetkezeti lakásokért 30 ezer forintot, a tanácsi bérlakásért 48 ezer forintot utalt át a tanács fejlesztési alapjára. HARMINCKÉT ÚJ GARZONOS A tanács végrehajtó bizottsága egyetértésben a KISZ városi bi­zottságával — 32 fiatal házast je­lölt ki a széchenyivárosi garzon­ház (hivatalos nevén: Fiatal Há­zasok Otthona) lakójául. Az egy­szobás lakások használatbavételé­ért a zömében gyerektelen házas­párok 30 ezer forintot fizetnek, egyben vállalják, hogy öt éven át havi 800 forintos ifjúsági taka­rékbetétben takarékoskodnak. SZELEIFALU — LESTÄRVÄROS? Furcsa témát vetettek föl a nagy sikerű tanácstagi beszámolók alkalmával a Szeleifaluban: any-" nyit fejlődtek, hogy már „kinőt­ték” a falu megnevezést, s sze­retnék, ha környéküket Lestár- yárosnak __ neveznék. A népfront helyi szervei is megtárgyalják a kívánságot, s döntenek róla. Kü­lönös a kívánság, hiszen például Düsseldorf is „Dorf”, azaz falu, s mégsem tartják falusinak ma­gukat az ottaniak ... ÜJ UTCÁK Az alsószéktói Bíró Lajos ut­ca, Bajnok, Nomád és Csap utcák által határolt területen levő épü­letek még mindig a korábban használatos 116 valahány szám­mal voltak ellátva. E nehezen ke­zelhető házszámokat három új ut­ca — Alma, Csengő, Csákány — megnevezésével szüntette meg a tanács. Egyúttal a hunyadivárosi Buzogány és Lant utcára merőle­ges, a Sólyom utcával párhuza­mos utcát Kard utcának nevezték el. SAKKVERSENY ARCUEILBEN Testvérvárosunk sakkcsapata 1981-ben járt Kecskeméten, ekkor a 13—17 éves fiatalok csaptak össze. Viszonzásként a hónap ele­jén Fischer István tanácselnök-he­lyettes vezetésével és T. Nagy Fe­renc szakvezető részvételével há­rom fiú és három lány utazott versenyezni Arcueilbe. Mind az egyéni, mind a csapatviadalban kecskeméti győzelem született, az egyéniben Vidéki Sándor szerez­te meg a bajnoki címet. A nyá­ron Kecskeméten megtartandó III. Nemzetközi Gyermek Sakkver­senyre meghívtak areueili fiatalo­kat is. VÁROSNÉZŐ pönifogat Még alig pár éve is volt konflis a városban. Ha ez nem is, de pó­nifogat lesz: május elsejétől a Szikrai Állami Gazdaság indít rendszeres városnéző pónijáratot — főként, természetesen’ a gyer­mekek számára. RENDELET AZ ÁLLATTAR- TÁSRÖL Kecskemét város Tanácsa 1959- ben alkotott rendeletet az állat­tartásról, ezt 1976-ban módosítot­ták. Most ismét korszerűsítésre szorul a szabály: a tervezetet a napokban tárgyalta meg az igaz­gatási és jogi bizottság. Azt ter­vezik, hogy körzetenként hatá­rozzák meg, hogy milyen állatok, milyen körülmények között, mi­lyen mennyiségben tarthatók. Mi­vel a kérdés majd’ minden vá­roslakót érint, a közeljövőben az összes lakóterületi pártalapszer- vezet és körzeti népfrontbizott­ság véleményezi a tervezetet, amelynek végső formájáról ta­nácsülés dönt majd. Szerkeszti; Ballai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents