Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-29 / 99. szám
1982. április 29. + PETŐFI NÉPE • 3 ÖNHATALMÚLAG — MINDENKIT KÁROSÍTVA Engedély nélküli építkezések Az engedély nélküli építkezések esztendők során országos gonddá nőttek. Olyannyira, hogy a Minisztertanács tavaly májusi határozatában megállapította: „A többszöri újraszabályozás ellenére sem kielégítő az építési rend és fegyelem, még ma is nagy számban kerül sor olyan építkezésre, amelynél figyelmen kívül hagyják — megsértik — az építésügyi jogszabályokat és a területrendezési terveket. E helyzet kialakulásához a központi szabályozás, irányítás és ellenőrzés hiányosságai, továbbá a területi és a helyi tanácsi szervek munkájának gyöngeségei is hozzájárultak”. — Mi történt a kritikus, számos gyakorlati feladatot is magában foglaló kormányhatározat megjelenése óta Bocs* Kiskun megye székhelyén? — érdeklődtünk Molnár Ernőnél, Kecskemét város Tanácsa építésügyi főelőadójánál. — A megyében évek óta Kecskeméten a legnagyobb arányú az engedély nélküli építés — kezdte Molnár Ernő. — 1981-ben, amikor a minisztertanácsi helyzet- elemzés napvilágot látott, tanácsunk 563 ezer forint építésrendészeti bírságot szabott ki a szabálytalanul, önhatalmúlag építkezőre. A több mint félmilliós bírság összegében nem jelentéktelen — mégsem fejezi ki azt az együttes kárt, amelyet a törvényt megkerülő lakosok maguknak és a településeknek okoznak a tiltott helyen — terv és. hozzájárulás nélkül — való építkezéssel. Ennek ugyanis két vesztese van: az egyik az állampolgár, aki a saját zsebe ellen vét, a másik a település lakossága, amelyet a zugépítkezők helyenként hátrányos helyzetbe hoznak. Miért? Azért, mert a tanácsi tervekben szereplő más, fontosabb létesítmények létrejöttét akadályozzák, késleltetik. — Tudna erre példát mondani? — Hogyne! H. I. és neje az Izsáki út mentén, az Alföld benzinkút közelében 10 éve engedély nélkül épített egy sátortetős (két szobából, előszobából, konyhából, étkezőhelyiségből, mosdóból és egy kamrából álló) családi házat. Egy évvel később tudomást szereztünk az esetről. A tulajdonost, akinek tanácsi jóváhagyás híján nem lett volna joga, hogy a telkén építkezzen, 17 ezer forint pénzbírsággal büntettük. Emellett úgy határoztunk, hogy a házra csupán ideiglenes fennmaradási engedélyt adunk, amely visszavonásáig érvényes. — Egy több százezer forintért és feltehetően sok munkával létrehozott házban ideiglenes engedéllyel lakni aligha lehet jó érzés. Mi a helyzet most? — Bekövetkezett, amire a tulajdonosok eddig is számíthattak. Március 18-án, a városrendezési tervnek érvényt szerezve, postáztuk a tanácsi határozatot. Ebben elrendeltük, hogy a lakóépületet és az ahhoz tartozó valamennyi melléképületet le kell bontani, s a bontási törmeléket a tulajdonosnak a helyszínről el kell szállítania. Az Énekes utca és az Izsáki út közti keskeny sávot ugyanis, amelyen a lebontandó ház is áll, a tanács zöldövezetté nyilvánította, és kisajátította erdősáv céljára. Ezzel egy- időben az 1972. évi ideiglenes fennmaradási engedélyt visszavontuk. A házat tehát le kell bontani. A határidő: 60 nap. — Mi lesz a családdal? — Nem messze, az Énekes utca és a Pillangó utca sarkán kaptak egy telket. Ott építik fel a másik házat. A véglegeset. — Kár, hogy így történt. Kár, hogy valakinek kétszer kell házat építenie ahhoz, hogy egy legyen. .. — Ha idejében tájékozódnak, hol érdemes telket venni, hol célszerű egy háznak alapot készíteni, s legfőképpen, ehhez engedélyt is kérnek,- elkerülhet• Az engedély nélkül épített családi ház — mellette a városképrontó tákolmányok — az Izsáki út mentén. ték volna mindezt. A felesleges költekezést, a haszontalan munkát. A tanulság: a tőlek sehol sem valamiféle „magányos sziget”, nem független a településtől. Annyira nem, hogy az Izsáki út menti „udvar” a környezetet csúfító, rozoga tákolmányaival és rendezetlenségével mindenképpen megérett a szanálásra. — Az eset nyilvánvalóan nem egyedi. Akad még ehhez hasonló. .. — Valóban. Említhetném a Zápor utca 21. számú ház tulajdonosát, M. 7.-t, akinek az épülete — engedély nélkül építette — a szó valódi értelmében útba esik. Azaz, utat akarunk elvezetni az ő telkén át, hogy a közlekedést megjavítsuk. Ezért a szép nagy házért is kár lesz, de nem tehetünk mást: le kell bontani! — A lakás az ember életének részévé válik. Nagyobb megfontolást kíván tehát, hogy ki, hol, s hogyan építkezik? — Az építésrendészeti bírság alapját képező értéktáblázat szorzószámai — a minisztertanácsi határozat nyomán, az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeletére — ma már 'nagyobbak, illetve differenciáltabbak. A városrendészeti szempontból elrendelt bontások végrehajtásának szoros határideje van. Amiről kevés szó esik: az engedély nélküli építkezés összes következménye nemcsak az eredeti telek tulajdonosát sújtja, — elterjedt gyakorlat, hogy garázs, szerszámoskamra, vagy állati ól címén egyesek házat építenek —, hanem kénytelen viselni annak minden terhét az örökös, vagy az új tulajdonos is — mondta végezetül Molnár Ernő főelőadó. Kohl Alttal Készülődés a békehónapra Tegnap, Kecskeméten, a Hazafias Népfront megyei bizottságán tanácskozást tartottak a béke és barátsági munkabizottság tagjai, a tavaszi békehónap előadói. Az időszerű nemzetközi kérdésekről, a béke és barátsági hónap feladatairól dr. Sütő Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője tartott tájékoztatót, majd Polgár István, megyei népfronttitkár-helyettes előterjesztése alapján sor került a program megbeszélésére és elfogadására. A májusi hagyományos békehónapi események ismertetésére még visszatérünk lapunkban. Telekajánlat Katonatelepen két híján száz. villannyal ellátott telek várja az építkezőket 35 forintos négyzetméterenkénti áron. Kadafalván — itt víz és villany van — szintén ajánlanak házhelyet négyzetméterét 46 forintért. Aki szívesen építene sorházat, annak Fel- sőszéktót ajánlhatjuk. Itt — az összes közművel — 128 ezer forintért adnak meghatározott nagyságú telket. VÁLASZ CIKKÜNKRE Több információt adunk partnereinknek Érdeklődéssel olvastuk a Petőfi Népe március 10-i számában A piac minőséget és választékot kíván című cikket. Ügy véljük, hogy ez az írás valósághűen ismerteti a termelés és a piac összefüggéseit, sajátosságait. A Baromfiipari Vállalatok Trösztjének megszűnése után a termelők közelebb kerülnek a külpiachoz. A vállalatok önállósulásával megvalósulhatott a termelők rég óhajtott igénye, hogy közös érdekeltségen alapuljon a külkereskedelemmel kialakult együttműködés. Miután valamennyi baromfi- ipari termelővel külön-külön társasági szerződést kötöttünk, kötelességünknek érezzük, hogy a korábbinál több információt nyújtsunk partnereinknek. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a külpiaci helyzetről és az üzleti tevékenységünkről rendszeresen adunk jelentéseket, továbbá sajtószemléket a külföldi szaklapokban megjelenő hírek alapján. Készséggel adunk tájékoztatást a sajtó képviselőinek. V5r5s Imre a TERIMPEX vezérigazgatója Kisvállalkozások AZ UTÓBBI hónapokban Bács-Kiskun megyében is sokat vitatott téma lett a kisvállalkozások ügye. Vannak, akik a szocializmusban elképzelhetetlennek tartják létjogosultságukat, mások a kiegyensúlyozottabb áruellátást, a szolgáltatások megjavítását, a szükségletek jobb kielégítését várják tőlük, s úgymond az „ipar háztáji gazdaságait" látják bennük. Ügy gondolom, az utóbbiak álláspontját érdemes közelebbről vizsgálni. Az elmúlt évtizedek viszonylag kedvező feltételeket nyújtottak gozdasági életünk tervszerű fejlődéséhez. A hetvenes évek közepétől, a világgazdasági helyzet romlása miatt azonban már sok jel mutatott arra, hogy új utakat is kell keresni, ha helyt akarunk állni a nemzetközi gazdasági versenyben, s meg akarjuk őrizni eddig elért eredményeinket. Az egyik ilyen lehetőség, ha a szocialista üzemek fejlesztése mellett igénybe vesszük az egyéni erőforrásokat is, elsősorban a lakosság ellátásának, szükségletei jobb kielégítésének előmozdítására. Ehhez pedig több rugalmas, az igényekre gyorsan reagáló kisüzemre, ha úgy tetszik, kisvállalkozásra is szükség van. MINT AHOGY a mezőgazdaságban a háztáji termelés nem kérdőjelezi meg a korszerű nagygazdaságok létét — sőt jól kiegészítik egymást — úgy az iparban, a lakossági szolgáltatásban is hasonlóról van szó. Sőt maguk a szocialista szektorba tartozó üzemek, gazdaságok . is előmozdíthatják a felügyeletük mellett működő leányvállalatok, szövetkezeti szakcsoportok létrehozását. Ugyanakkor a magánkezdeményezés alapján létrejövő kisvállalkozások, gazdasági munkaközösségek, polgárjogi társaságok is állíthatnak elő olyan termékeket, nyújthatnak olyan szolgáltatásokat, amelyek nemcsak a lakosság ellátását javítják, hanem a szocialista nagyüzemekben is jól hasznosíthatók. BACS-KISKUNBAN eddig mintegy harminc gazdaspgi munkaközösség, polgárjogi társaság, kis szövetkezet kezdte meg működését. Többségük a lakossági szolgáltatásokat bővíti, s vannak közöttük olyaír nők is, amelyek vállalatok, szövetkezetek részére gyártanak különböző eszközöket. Jelentős azoknak a kis gazdasági közösségeknek a száma, amelyek szervezésre, számító- gépes feldolgozási rendszer kidolgozására és egyéb szellemi tevékenység elvégzésére vállalkoznak. A lehetőségek tehát adottak, és munkára vállalkozók is bőrén akadnak. Mert egy szabályról azért nem feledkezhetünk meg: szocializmusban élünk, tehát munka nélkül jövedelemhez jutni kisvállalkozásban sem lehet. A megye lakóinak csaknem 20 százaléka nyugdíjas, sokan közülük munkaképesek. Sőt szívesen vállalnának munkát. Több a szabad idő, amióta ötnapos a munkahét. Vagy a szünidős diákoknak is jól jön egy kis jövedelem. Ezenkívül sokan vannak, akiknek bizonyos családi célkitűzéseik valóraváltá- sához nem elegendő a fizetésük, szükség van mellékesre is. A JELEK AZT MUTATJÁK, hogy sokan vannak, akik —, akár főfoglalkozásuk mellett — szeretnének valamilyen kisvállalkozásba belépni. Erre utal az is, hogy a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatóságán több mint 350-en érdeklődtek a megalapítás feltételei iránt. Am nem mindegy, hogy milyen kisvállalkozások jönnek létre, mert csak olyant érdemes alakítani, ami iránt igény mutatkozik. „Vevők vagyunk ezekre is” — hirdeti a Belkereskedelmi Minisztérium hiánycikkek listáját tartalmazó kiadványa. Azok, akik a megyében ilyen cikkek gyártására alapítanak kisvállalkozást, nyilván sikerre számíthatnak. Nem kevésbé azok is, akik háztartási gépek, elektroakusztikai cikkek vagy mezőgazdasági kisgépek javításával kívánnak jövedelemhez jutni. Keletje lenne olyan nyomdaipari termékeknek is, mint a névjegykártyák, meghívók, de sokszor mutatkozik igény jegyzetek és egyéb írott szövegek sokszorosítására. Találnának elegendő munkát az épületfelújításra, -fenntartásra, lakásfelújításra vállalkozó munkaközösségek, kisszövetkezetek, . mert Bács- Kiskun megyében nagyon sok a leromlott épület. A vasútnál korábban is gond volt — különösen hétvégeken — a vagonok kirakása. Rendszeres elfoglaltságot találnának azok, akik az ilyen munkára társulnának. MAGÁNJELLEGŰ kezdeményezésekről — mint említettem — már hallani, de a szocialista szektor még nem mozdult. Pedig hányszor panaszkodnak vállalati igazgatók, hogy bizonyos kiegészítő tevékenységet nem tudnak kellő időben elvégeztetni. Ugyanakkor joguk lenne leány vállalatot, vagy kisvállalatot létrehozni. Ezzel sok esetben megoldhatnák többek között a kötőanyagok, csomagolóeszközök gyártását, vagy akár több nagyüzem is létrehozhatna közös csoportokat karbantartási stb. munkák elvégzésére. Csupán a lehetőségekből villantottunk fel néhányat. Ezek mind azt igazolják, hogy az ilyen jellegű kisvállalkozások olyan hiányzó láncszemei gazdasági életünknek, amelyekre egyre inkább szükség van. Nagy Ottó HARMADSZOR IS BÖRTÖNBEN A PETŐFI NYOMDA SZILÁDY KÁROLY-EMLÉKKÖNYVE Mit hoz, mit ígér a jövő? TÖBB MINT EGY EV a fiatalkorúak nevelőintézetében, ösz- szesen három év és hat hónap börtönben. Besurranó és betöréses lopások, járművek önkényes elvitele, gépkocsivezetés ittasan. Vétségek, bűntettek — sorozatban. A priusz gazdája: Madácsi Károly alkalmi erdőmunkás, szabadszállási (Erdő 3.) lakos. Utoljára 1981 decemberében szabadult. Alig 24 esztendős. Nem mondhatni, hogy sokáig bírta: 1982. március 28-án ismét kitelt a becsület. Most előzetes letartóztatásban várja a bírósági tárgyalást, ahol különös és többszörös visszaesőként elkövetett, személyi tulajdont károsító, vagyon elleni bűncselekmény miatt vonják felelősségre. AZON A NAPON, délelőtt feltörte és kirabolta egy 80 éves gazdálkodó tsz-nyugdíjas szabadszállási tanyáját. De előbb még reggel felkereste az idős embert, hogy megmagyarázza, miért is maradt távol a korábban beígért napszámosmunkától. Feltehetően ekkor — látva a férfi és felesége készülődését a vásárba — határozta el: visszatér „körülnézni”, a házba. így hát nem ment messzire; míg ki nem tisztult a levegő, elbújt a közeli fenyvesben. Attól nem kellett tartania, hogy észreveszik, hisz a legközelebbi szomszéd is kívül esett a hallótávon. A nyitott fáskamrában talált egy csákányt, amivel egykettőre fölfeszítette a lakásajtót. A konyhai kredencfiókban két bögrében há-‘ romszáz forintnyi apró-, alattuk 2100 forint papírpénzre bukkant. A polcról elemeit egy női karórát is. Következett a kisszoba, ahol a tükörasztalon levő retikülből egy köves aranygyűrűt vett magához. Mivel a másik szobában hasztalan kutatott — a zsákmányt pedig kevesellte —, ismét az előző helyiségben próbálkozott. Feltépte az éjjeliszekrényt, ahonnan nyolcezer forintot vágott zsebre. A két takarékbetétkönyv viszont (tartalmuk 13 200 forint) elkerülte figyelmét. Hasonlóképpen megmenekült a tükörállványon két imakönyv alatt lapuló tízezer forint is. A sértett elképesztő és makacs lezserségére. könnyelműségére jellemző, hogy a nyomozók ezt követően még három alkalommal fedezték fel ugyanott, a „szentírás” alatt az ötszázasokat. („Jó helyen vannak, a jóisten vigyáz rájuk” — hangzott az indoklás.) MADÁCSI a pénz apraját mindjárt a vásárban —, minthogy első útja természetesen oda vezetett —, a céllövöldében el is szórta. A nagyját meg lakásától pár száz méterre, a műút mellett, egy telefonpózna tövében, nylonzacskóba csomagolva rejtette el. Igazán gyanússá akkor vált a fiú, amikor négy nappal később, kecskeméti tekergése közben haverjaival, a szórakozóhelyeken, szokatlan költekezésbe verte magát. Szeitert László törzszászlós, a kunszent- miklósi rendőrőrs helyettes parancsnoka április 2-án műszakból, az erdei brigádból „kérte el”, s szállította fogdába. Kihallgatása során a bizonyítékok súlya alatt Madácsi Károly mindent töredelmesen bevallott. A fegyházban megint lesz majd ideje elgondolkodni sorsán. Vajon eszébe jut-e, hogy még fiatal, előtte az élet, s hogy számára ugyan mit ígérnek, mennyit^is érnek a jövő évtizedek? (kutasi) B Á N K - B A N, DRAMA ÓT FELVONÁSBAN, ami KATONA JÓZSEF. A SZERZŐ ÉLETRAJZÁVAL II ADTA HORVÁTH DOME. A mi JtaéataM a ■inOnk urjaa kiállt»»«« ■ 18 5 6 „Alkotó emlékezés” Nincs annál szebb feladat egy újságíró számára, ha jó hírekkel, kedvező ajánlatokkal örvendeztetheti meg olvasóit Örömmel tudatom tehát: ma tanulságos, látványos nyomdatörténeti kiállítást nyit meg Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára. Itt mutatják be a hagyományait újabban példásan ápoló, így a város- és művelődés- történetet is gazdagító Petőfi Nyomda Szilády Károly-emlékkönyvét. 1841. július elsején, a II. ti- zedbeli 502-es számú házban, az Aranyhomok éttermi bejáratának -helyén állt épületben ifjú diák lépett a díszes ünneplő közönség elé. A 16 esztendős Acs Károly jogakadémiai hallgató nagy sikerrel adta elő az első kecskeméti könyvnyomda alapítására írt versét. Tapsolt Csányi János, Katona egykori hivatali főnöke, maga is .tollforgató ember. dicsérte tanítványát a nagyhírű Tatay professzor, talán nem i? sejtve, hogy éppen az ő görög nyelvtan- és olvasókönyvével kezdi meg a szalkszentmártoni születésű nyomdász könyvkiadói munkásságát. Az ünnepség méltó volt az alkalomhoz. Kecskeméten a szélmalmoktól eltekintve, itt a tipográfus műhelyében sokszorozta először gép az emberi munkát. A hajdani Plébánia utcai műhelyben szinte áhítattal készített ábécés könyvekből tanulták meg ezrek és ezrek a 'betűvetést. A nyomtatómestert ugyan alaposan lekötötte munkája, de tanácsadóként, ösztönzőként jó ügyekben hasznosította a Magyar Kurírt előállító bécsi nyomdában szerzett tapasztalatait, a pesti egyetemi tipográfiában Kazinczy műveinek szedésével növelt szakmai ismereteit. Három évtizedig dolgozott Kecskeméten, vált az egyik legtekintélyesebb honi nyomdásszá, a homoki metropolis gazdasági, kulturális élet fellendítőjévé Igaza volt a Fővárosi lapokban halálakor közölt nekrológnak: „Nem aféle nyomdász volt, ki csak álmoskönyv, naptári vagy siralmas históriák által kívánt boldogulni, hanem nyomdászati működésének maradandó nyomait is óhajtotta hátrahagyni kiadásai által”. Erről a gyönyörű életpályáról ad tartalmas áttekintést a Petőfi Nyomda 250 oldalas kiadványa. Ablaka István ajánlása szerint: „Gyűjtőhelye azoknak a korabeli kiadványoknak, amelyek nemcsak Kecskemét, de a kecskemétiek múltját is jelentik." A Tóth Sándor által Kriston Szidónia közreműködésével szerkesztett könyv Szilády följegyzései, egykori újságcikkek hasonmás közlésével ismerteti meg a nyomtatómester életével, munkásságával az emlékkönyv olvasóit. A fakszimilék nemcsak értékes tudnivalókkal szolgálnak, hanem fölidézik a kor stílusát, hangulatát. Szilády Kárcüy életművének jelentőségét még jobban kidomborította volna,' ha a gondosan tipografizá'lt könyvben helyet kapott volna a már-már tudományos fölkészültségű mester híres Könyvnyamdászati Műszótára, a magyar nyelvújítási törekvések értékes dokumentuma. Szívesen láttuk volna Toldy Ferenchez, a magyar népdalok 'kinyomtatására írt ajánlkozását. „Szenvedelmesen vágyódom ezen igazán nemzeti munkának kiállítója lenni. De részemről meg is adnám neki a könyvnyomtatói savát-borsát, magyarosan.” Jókai, Arany, Bajza leveleinek másolataival is tükröztethették volna széles körű irodalmi kapcsolatait. A Betűk, eszközök, különféle készületek dokumentumai pontos képet adnak a múlt század közepének nyomdatechnikájáról. A Tankönyvek, irodalmi kiadványok kézikönyvek 1841-től 1871- ig című rész a leggazdagabb, a legsikerültebb. A megyei könyvtár helytörténeti gyűjteményéből fogékony szakértelemmel válogatott művek újra és újra bizonyítják, hogy országos jelentőségű műhely volt Sziládyé. A Törvénycikkek, hirdetmények a szabadságharc korából nélkülözhetetlen kiegészítője lehet a tervezett várostörténetnek. A nyomtatómesterség stílusáról, színvonaláról leginkább Az alkalmi kiadványok, oklevelek, üdvözlőlapok, emléklapok, gyászlapok, műsorplakátok, meghívók, színlapok, cégkártyák fejezet tájékoztat. A nagyvárossá gyarapodó település hétköznapjainak és a legapróbb munkákban is maximális csínre törekvő műhelynek dokumentumai a közölt nyomtatványok. A kötet bizonyára sokak figyelmét irányítja Sziládyra, mert az 1958-ban, 1959-ben és 1981- ben megjelent szerényebb kivitelű életrajzok gyakorlatilag elérhetetlenek. Az utókor — mint a kötetet bevezető Varga Mihály is említi — nem feledkezett meg Kecskemét első nyomdászáról, de nagyon kellett már a művek reprodukcióival munkásságának jelentőségét érzékeltető kiadvány. . Mondanom sem, kell talán: gondosan sokszorosította a Petőfi Nyomda a 22 íves könyvet. A kezdeményező Bagi Béla szerkesztő gondozásában az olvasókhoz kerülő sorozat újabb kiadványa jó színvonalú munka, mint a vállalat igazgatója írta „alkotó emlékezés". Bl. N.
