Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1982. április 28. Már a jövő évre gondolnak... A lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezet, mint kedve­zőtlen adottságú gazdaság, három évig átmenetileg állami támogatásban részesül. A segítségadás terminusa ez év de­cember 31-én jár le. Kozma Inriréné a közös gazdaság fő­könyvelője elmondja, hogy már előre keresik a megoldást, miképp lehetne a következő esztendőtől pótolni azt a több' millió forintot, ami az állami dotáció megszűnése miatt a jövedelemből kiesik. — Már 1980-ban döntött arról a vezetőség, hogy ipari mellék­üzemágakat létesítünk. Az ebből származó jövedelemből támogat­juk az alaptevékenységet. Ezért létesítettünk cipőfelsőrész-készítő üzemet, ahol 80 asszony és lány dolgozik. Elképzeléseink szerint saját pénzügyi forrásból az idén tovább fejlesztjük ezt a mellék­üzemágat. Év végére 140-en ke­resik majd a kenyerüket ezzel a munkával — tájékoztat a fő­könyvelőnő. A későbbiekben elmondja azt Is, hogy a helyi Almavirág Szak­szövetkezettel közösen egy fém­ipari üzemet létesítenek. A meg­állapodást aláírták már, 1983. ja­nuár 1-ei indul az új üzem. Jár­műalkatrészeket gyártanak majd, itt férfiak dolgoznak. A nagyközségben számos ipari üzem létesült már, és mégis yan szabad munkáskéz. Sokan szíve­sebben dolgoznak lakóhelyükön, minthogy eljárjanak máshová. A melléküzemek fejlesztése munkaerő-tartalékot jelent a szö­vetkezetnek, azonkívül hogy nö­veli nyereségét. A gazdaság szét­szórt területen fekszik. A nagy távolságok drágítják a termelést. Jelentős rét- és legelőterülete van. Ez utóbbi jobb- hasznosításá­ra számos intézkedés történt már. A gyepterületeket legeltetésre használják, csaknem 500 hektár területen lucernát, somkórót ve­tettek, 200 hektáron pedig egy­nyári szálas takarmányt termesz­tenek. — A kedvezőtlen gazdasági kö­rülmények ellenére igyekszünk a saját lábunkon megállni, ezért is keressük az előrehaladás lehető­ségeit. Jobb területeinken részt veszünk a Bajai Kukoricater­mesztési Rendszer által kezdemé­nyezett mozgalomban, melynek célja a hektáronkénti 10 tonna termés elérése. Alkalmazzuk a csávolyi módszert; a gabona tá­rolásában. Egyszóval gyorsan igyekszünk bevezetni minden új kezdeményezést, amely előre vi­szi a gazdálkodást — foglalja össze törekvéseiket Kozma Im- réné. K. S. A BÁCSHŰS TELJESÍTETTE ELSŐ NEGYEDÉVI TERVÉT Növekszik az export sárlókat. Lengyelországba ipari szalonnát és étkezési zsírt külde­nek, ugyancsak dollárelszámolás­sal. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a tervezett keményvaluta- árbevételt nehezebb lesz elérniük, mint az év elején azt gondolták. Ugyanis a világpiacon az idén nagyobb a sertéshúskínálat, mint tavaly volt, s- emiatt 5—7 száza­lékkal estek az árak. Emelkedés­re legfeljebb az esztendő második felében lehet majd számítani. Az árak kedvezőtlen változásával együtt jár a gazdaságosság mér­séklődése. A tervezett exportárbevétel el­érése és a gazdaságosság javítása érdekében az értékesítésen belül igyekeznek növelni a viszonylag jobban eladható áruk arányát. Arra törekszenek, hogy a levá­gott sertésekből minél több érté­kes árut nyerjenek ki, vagyis, hogy javítsák az anyagkihozatalt. Ebben anyagilag közvetlenül is érdekeltté tették a dolgozókat. Az elszámolás alapjául szolgáló ame­rikai dollár árfolyamának erősö­dése a BÁCSHŰS-nak pillanat­nyilag kedvez. • A BÁCSKA Húsipari Közös Vállalat 1982-ben 1,5 milliárd fo­rint termelési értéket hoz. létre. A tavalyi 45 millióval szemben az iádén csak 14 millió forint nyere­séget irányzott elő. Az első ne­gyedévi elképzeléseit megvalósí­totta a kollektíva, sőt a 185 millió forint. exportárbevétel valamivel több is volt a tervezettnél. Az idén a további legfőbb feladat a termelés gazdaságosságának ja­vítása, a költségék csökkentése. A. T. S. A VI. ötéves tervidőszakban gazdaságunk kiemelkedő fontosságú feladata a külkeres­kedelem mérlegének javítása. Tavaly e tö­rekvések a vártnál jobb eredménnyel jár­tak: a határon túlra eladott termékek érté­ke elérte a behozottakét, s a korábbihoz ké­pest kedvezően alakult a dollárbevételünk és kiadásunk egyenlege is. Természetesen ujjongásra nincs okunk, sok-sok erőfeszítést kell még tennünk, egyebek közt az export összetételének gazdaságosabbá változtatásá­ért és az eddigi eredmények továbbviteléért. Szűkebb hazánk ipara az elő­ző tervidőszakban évente átlag 14 százalékkal bővítette export­ját, s 1980-ban már az összes ter­mékének 33 százalékát értékesí­tette külföldön. A múlt eszten­dőben ennél is gyorsabban nőtt a kivitel, s a dollárral fizető partnereknek 14,3 százalékkal sikerült több cikket eladni, mint előzőleg. Megyénkben az élel­miszeriparé a .döntő szerep a külkereskedelmi árualap előállí­tásában, s e tekintetben fokozta az iparág jelentőségét a BÁCS­KA Húsipari Közös Vállalat ter­melésének megkezdése. Tavaly a bajai üzem már 19 millió dollár értékben exportált húsipari ter­mékeket, az. idei tervükben pedig — mint arról Haszur Antal ter­meltetési és kereskedelmi igaz­gatóhelyettes tájékoztatott — 23 millió dolláros külpiaci árbevé­tel szerepel. A' tavalyinál több áruhoz ele­gendő, összesen 290 ezer sertés felvásárlására kötöttek szerző­dést. Ennek kétharmadát — kor­szerű fajtájú állatokat nevelve — a mezőgazdasági nagyüzemek szállítják. A kistermelőktől vásá­rolt sertések egy része szintén ft ig á S korszérű.géné percenként 250 darab „debrecenit”ké­szít, amennyiben a képen látható programozógombokkal erre állít­ják be. A négyszer nagyobb súlyú, 20 dekagrammos töltelékáruból percenként 100 darabot bocsát ki. megfelel az exportkövetelmények­nek. Komoly sikerként könyvelték el, hogy a múlt év végén megtar­tott higiéniai szemlén a Közös Piac szakértői megfelelő színvo­nalúnak találták a BÁCSHŰS üzemeit, s ezzel megnyílt a kapu — persze csak elméletileg — az EGK, a tőkés integráció országai­ba történő szállítások előtt. Egyelőre a legfőbb, szintén dol­lárral fizető vevő a Szovjetunió, oda küldik az export 75 százalé­kát hasított félsertések és élőálla­tok formájában. Nyugat-Európá- ban, ahol élesedik a verseny, da­rabolt hústermékekre, karajra, tarjára, combra, lapockára és szűzpecsenyére lehet találni vá­• Készül — belföldi értékesítésre — a töltelékáru. SAJTÖPOSTA KÉRDEZZEN — FELELÜNK Mikor változnak meg a temetői körülmények? Az utóbbi időben jó néhány kecskeméti lakos — például Ko­vács Géza, Nagy Imréné és So­mogyi Józsefné — panaszolta el személyesen, illetve levélben, hogy a városi köztemető keríté­sén szabadon ki-bejárnak a va­dak, melyek kevésbé tartják tiszteletben a kegyelet virágait, s megrongálják a sirhalmokat is. Olvasóink úgy vélik, ha a je­lenleginél szilárdabb kerítés zár­ná körül a temetőt, nem ala­kulnának ki ilyen körülmények. Vajon mikorra várható válto­zás? — kérdezik. A közérdekű ügyben informá­ciót kértünk a kecskeméti Váro­si Tanács főmérnökétől, Juhász Istvántól, aki elmondotta, hogy a köztemető kerítésének javítását- pótlását rendszeresen elvégzi a fenntartó, a városgazdálkodási vállalat, mely számottevő össze­Dobák Mihály a csávolyi Egye­sülés Termelőszövetkezet gépmű. helyében dolgozik, szerelőként. Mint Írja, minden évben sorra veszi a közös gazdaság növény- védelmi munkaeszközeit is, me­lyek szétszedése, javítása közben sokszor találkozik vegyszerma­radvánnyal. Ezek zöme veszé­lyes az emberi szervezetre. „Ilyenkor jár-e nekem valami­lyen pótlék, s egyáltalán ki kapT hat efféle juttatást?” — érdek­lődik olvasónk. Nem tudjuk, hogy önt milyen konkrét technikai-technológiai adottságok mellett foglalkoztat­ják, ezért csak általános tájékoz­tatásként közöljük; a munkavéde­lemről szóló minisztertanácsi ren­Nagyon bosszús a tassi Holéczi György né. Leveléből kiderül: Dömsödön vásárolt nemrég egy Lada személygépkocsit, majd azonnal kérte a területi illeté­keseket, hogy a nyilvántartó la­pot mielőbb küldjék meg a me­gyei rendőr-főkapitánysághoz, ahol formanyomtatványon szin. tén bejelentette a vételt. „Arra gondoltam — írja a panaszos —, idejében kerülnek be az új ada­tok az autó forgalmi engedélyé­be, s az illetéktartozást is határ­időn belül rendezhetem. Sajnos, nem így történt. Bár a redőrsé- gi értesítésre pontosan megjelen, tem az úgynevezett átírás céljá­ból, előbb azonban ez illetékhi­vatalba kellett mennem, ahol nem kis meglepetésemre 10p0 forintra bírságoltak meg, mond­get fordít e célra. Munkájának eredménye azonban tiszavirág­életű, mert a dróttal könnyen el­bánnak — csakhogy nem a zárt területre mindenáron bejutni akaró őzek és egyéb vadak, ha­nem az emberek. Mármint azok, akik — például áz éj leple alatt— egyszerűen áttörik, ledöntik a kerítést, hogy azon átgázolva ha­marább jussanak az utcájukhoz, a szomszédos Űrrét felé, vagy ép­pen vissza. E visszás állapot végleges fel­számolásának módját keresik az illetékesek. Ám addig is tenni kell egyet s mást a temetői érté­kek védelmére. A hatóságoknak határozottabban kell fellépniük a köztulajdon semmibe vevői ellen, s e tevékenységüket a lakosság is döntően segítheti, ha óvja a kör­nyezetet, s az ezzel kapcsolatos észrevételeket!, hiányosságokat azonnal közli a temető gondnok­ságával. delet értelmében minden válla­latnál, üzemnél, szövetkezetnéd stb. meg kell teremteni az egész­séges és biztonságos munkavég­zés feltételeit. Erről a gazdálko­dó szervezet vezetője köteles gon­doskodni. A dolgozó viszont jogo­sult megkövetelni a teendője ma­radéktalan ellátásához’ munkavé­delmi szempontból fontos felsze­reléseket, védőeszközöket. Ha a műszaki megoldások ellenére ked­vezőtlen feltételek közepette vég­zi valaki a munkáját — se tényt hivatalosan is megállapítják —, részére bérpótlék fizethető a kol­lektív szerződés, illetve — tsz esetében — a munkaügyi szabály­zat szerint. Azt tanácsoljuk, ké­relmével forduljon közvetlenül a szövetkezet vezetőségéhez, eset­leg a helyi szakszervezethez. ván, késedelmesen tettem eleget befizetési kötelezettségemnek. Helytelennek tartom, ezt az eljá­rást. Vagy talán nincs igazam? Mindenekelőtt leszögezzük: az illetékkel, valamint a forgalmi engedéllyel foglalkozó szervek készséggel felvilágosítják az ér­dekelteket, például arról, mi a legfőbb teendőjük a használt gép­jármű vásárlást követően. Ha magánszemélyek egymás között bonyolítják le az autó adásvételét, az ügyletről írásban szerződést kell kötni. A vevő az ettől számított 15 napon belül köteles leróni az illetéket, a gép­kocsi hengerűrtartalmának min­den köbcentimétere után 2 forint 50 fillért, A késedelem bírsággal jár. Az összeg befizetéséről szóló illetékhivatali igazolás alapján jegyzi csak be a rendőrség a for­galmi engedélybe a meghatáro­zott adatokat. Mint a megyei köz­lekedésrendészettől megtudtuk, e tulajdonosváltozások, tehát az átírások körül még nem ritkák a rendellenességek, melyek elkerü­lése végett az eladónak és a ve­vőnek egyaránt érdeke, hiszen adott esetben közös az ezzel kap­csolatos felelősségük is. Jogosult-e táppénzre a bedolgozó? Kecskeméten, a Fényes Adolf u. 5. szám alatt lakik Nemes Mikilósné, aki a helyi háziipari szövetkezet bedolgozója. A kö­zelmúltban csaknem egy hónapon át volt betegállományban. Orvosi papírjait, valamint a béréről- teljesítményéről szóló igazolást a munkáltató eljuttatta a társada­lombiztosítási igazgatósághoz, ahonnan hosszabb ideje hiába várja a táppénzt. Érdeklődésére azt a válászt kapta: a bedolgozó ne Is számítson ilyen ellátásra. „Azzal eddig Is tisztában voltam — panaszolja levélírónk — hogy az én foglalkozásom rang­ja nem hasonlítható a rendes munkavlszonyhQz, ám az ennyire hátrányos megkülönböztetésről csak most értesültem. Tényleg érvényben van e szigorú sza­bály?” A társadalmilag igen hasznos termelési feladatot végző bedol­gozók táppénzre jogosultságának feltételei változatlanok. Eszerint, akinek a keresete a havi 500, il­letve a napi 20 forintot eléri, az betegsége idejére jogosult a szo­kásos ellátásra. Érdemes megje­gyezni, ha például'egy anya a 10 éven aluli beteg gyermeke ápolá-. sa miatt több napig nem végzett munkát, s ebből, adódóan némileg csökken a havi jövedelme, akkor is egész hónapra minősül bizto­sítottnak, melynek alapján kell részére megálllapítani a táppénzt. Ami a konkrét sérelmét illeti, az jogos, ugyanis — mint az ille­tékesektől megtudtuk — ügyin­tézői tévedés miatt nem kapta meg eddig a hiányolt társada­lombiztosítási ellátást,, melynek kifizetésére haíadékiamnul ín- téákédtek. CTtolfBlóságáni ír CIKKÜNK NYOMÁN Javítást ígér az ingatlankezelő Április 14*1 Sajtóposta rova­tunkban a Kecskeméten levő Szolnoki út 4. szám alatti tanácsi otthonok bérlőinek panaszával foglalkoztunk, nevezetesen, hogy a tatarozás után tarthatatlan ál­lapotok vannak náluk: nem mű-; ködik a ' szennyvízcsatorna, rosz- szak a gázkészülékek, a villany­bekötések, elzárhatatlanok a víz­csapok stb. Sorainkra levélben válaszolt a kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat igazgatója, Már­ton Lajos, aki ezeket írta: Az ÉPSZISZ által felújított szóban forgó lakásokban a bér­lők visszaköltözésével egyide­jűleg keletkezett csatornadugu­lás, amit rövidesen megszüntet­tünk. Majd megismétlődött az eset. Akkor vettük észre, hogy mindennek az oka az épületen kívüli fogadócsatorna — melyet az építés hiányosságai miatt a mai napig nem vett át üzemelés­re a vízmű vállalat —, ám azt is kitisztítottuk. Űjabb hasonló pa­naszról nem tudunk, de ha lesz, azonnal intézkedünk. ■ A belső villanyhálózatot ti szabványok alapján felújítotltuk, a helyiségekben levő készüléke­ket, s egyéb berendezési tárgya­kat is az átlagos lakásfelszerelt­ségnek megfelelően cseréltettük ki. Az esetleges hibák kijavításá­ról a kivitelező folyamatosan gondoskodik. Gázkészülék hely­rehozásával azonban a szakvál­lalat, a DEGAZ foglalkozik. Célunk az, hogy a felújított otthonokkal elégedettek legye­nek a bérlőink, ennek ellenére sajnos előfordulnak kisebb-na- gyobb problémák, melyek meg­szüntetésére a kivitelezővel együtt mindent megteszünk. Köszönjük a tárgyilagos vá­laszt, melyhez egyetlen megjegy­zést fűzünk: A kecskeméti IKV-nál is szű-í kös a tatarozásra fordítható költ­ségkeret, amiből következik, hogy takarékosan kell sáfárkodni a fo­rintokkal. Ez utóbbi célt pedig táján jobban szolgálná, ha a vál­lalat nem a hibák gyors kijaví­tására, hanem azok megelőzésé­re fordítana nagyobb figyelmet! Szerkeszti: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Mind gyakrabban érkeznek szerkesztőségünkbe azonos tárgyú panaszok, melyekből arra következtetünk, Kecske­mét számos lakóházát átok sújtja. Mert mi egyébbel ma­gyarázhatnánk, hogy vannak családok, ahol régóta lehetet­len kellemes perceket tölteni a képernyő előtt, hiszen a rossz közösségi antenna miatt enyhén szólva elfogadhatat­lan a tévéműsor vétele. Az idén januárban megjelent egyik Sajtóposta rovatunk­ban nyilvánosságra hoztuk, hogy a Tinódi u. 12-es számú négyemeletes ház lakói több hónapja várják elromlott an­tennájuk rendbehozatalát, s utaltunk a Lánchíd u. 5. szám alatti olvasónk hasonló ese­tére is, akinek jobb híján azt tanácsolta a szerviz, vegyen másik készüléket. Bár a GEL- KA’vezető'műszaki szakembe­re a visszás esetek megszünte­tését ígérte, ám a valóságban nem egészen így alakultak a dolgok. „Írásunk után kijött hozzánk egy szerelő a leninvárosi szerviztől, de anél­kül, hogy alaposan meg­nézte volna az antennát, ki­jelentette, javíthatatlan. Majd a folyosói műszerdobozban matatott, talán kicserélt egy drótot, ami igaz lehfet, mert azóta hiég élvezhetetlenebb a műsorvétel...” — jelezte a fejleményeket panaszosunk. És a napokban újabb le­velet kaptunk, a Simon István u. 5 szám alátti 120 lakásos társasházból. Feladója, Vaj­da Éva azt tudatta velünk, hogy legalább tavaly nyár óta van baj a tévéadás vételével, hiszen a kép villog, ugrál, ho­mályos, egyszóval csak az ide- gesítésre alkalmas. A GELKA pedig ezúttal is csak próbál­kozik a zavar elhárításával. No meg hivatkozik — talán a túlságosan türelmetlen tu­lajdonosok megnyugtatására — az általánosan kedvezőt­len helyi vételi viszonyokra. Való igaz — ezt szakembe­rek is megerősítették —, a kecskeméti térségben nem ideálisak a tévéhulllámok vé­teli lehetőségei, például az adótól való nagyobb távolság, s az úgynevezett helyi árnyé­koló objektumok miatt. E ■ténnyel még csak megbarát­kozik valahogy az ember, de az már nem fér a fejébe, hogy az antennák nyilvánvaló hi­báival a főhivatású javítók- szetelők sem tudnak mit kez­deni. Korábban szóltunk a más me­gyebeli városokban sikeresen működő kábeles, nagyközös" ségii antennarendszerekről, melyek révén kitűnően fog­hatók nemcsak a hazai tévé­adások, de a szomszédos or­szágból sugárzott műsorok is. Megemlítettük, hogy Kecske­méten is foglalkoznak e mű­szaki megoldás lehetőségével. 1 Többet ma sem’ tudunk mind­erről. Ezért értünk • egyet a panaszosok ama álláspontjá­val: az ilyen közügy’orvoslása megérdemelne felelősségtel­jesebb, szervezettebb gondos­kodást is... Ki kaphat veszélyességi pótlékot? Mi a teendő a használt autó vásárlása után? • Kozma Imréné: — Igyek­szünk a saját lábunkon megáll­ni. • Fejlesztik a cipőfelsőrész-készítő üzemet is.

Next

/
Thumbnails
Contents