Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-27 / 97. szám
4 • PETŐFI NÉPE » 1982. április 21. Megújul-e az űjítómozgalom? Fiatal ■ műszakiak makacsul hajtogatják, a gépipari nagyvállalatnál: őket bizony hat lóval sem lehet az újítási iroda környékére húzni! A három ifjú mérnök ugyanis hulladékhasznosítási eljárást talált ki, és ezzel évente több százezer forintos hasznot hajt, s egyúttal megszabadítja a vállalatot a környezetet veszélyeztető vegyi anyagoktól is. Az ötlet jónak találtatott, ezúttal a megvalósítással sem késlekedtek az illetékesek, ám a „kiagyalók” nem kaptak egy árva vasat sem! Az indok: őket ezért tartják, hogy örökösen új, megoldásokon törjék a fejüket. Azaz: az újítás munkaköri kötelességük. Lehet, hogy nem ez a legjellemzőbb eset, mindenesetre baj van az újitómozgailommal, noha a számok tetszetősek, és örvendetesek is. Az ötödik ötéves tervben az előzőhöz képest 48 ezerről 69 ezerre nőtt a hasznosított újítások száma. Az ebből származó eredmény pedig meghaladta a 3,6 milliárd forintot. Mégis — ki ne tudná? — jó néhány vállalatnál, »sőt egy-egy ágazatban megcsappant az újító kedv, holott ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak mindegyikre. Elgondolkoztató például, hogy miért virágzik az újítómozgalom Ózdon, a Kohászati Művekben, és miért halódik évek óta a Lenin Kohászati Művekben? t Mikor az újítási kedv Ciío.cke- néséről beszélünk, többnyire búra alatt, természetes közelségből kiemelve vesszük szemügyre ennek a szellemet frissítő, a munkát, terméket egyaránt megújító mozgalomnak a helyzetét. Pedig ahol fejetlenség uralkodik, az újdonságokkal szemben szinte beteges a szakmai presztízsüket féltők idegenkedése, és csikorog a kuta- tás-fejlesztés-termelés-értékesítés (divatos szóval innovációnak nevezett) láncolata, ott nem számíthatunk áz alkotó energiák fel- szabadulására. Mindezek mellett sajátos gondok is nehezednek az újító mozgalomra. Egy a sok közül az érdekeltség sokat vitatott, máig sem rendezett helyzete. Ismeretes, hogy a részesedési alapból fizetett újítói díjak azért váltottak ki ellenérzést, mert a nyereség- részesedés fizetésekor az egész kollektíva megrövidült. Ha támadható is az ilyen okoskodás, ia tényeken nem változtat: a díjazás feszültségek forrása lett a vállalatoknál. Idén, január elsején módosítottak a szabályon. Az újítási díjat ugyan továbbra is a részesedési alápból kell fizetni, azonban az alapnak ez a része mentesül a progresszív nyereségadó tterhe alól. Továbbra sem megnyugtató viszont az úgynevezett eszmei díjak kifizetésének ügye. Sok helyütt ezen a címen a méltánytalanul alacsony ösz- szcggel honorálják az alkotókat, s a közreműködői dijak fizetésében pedig ahány ház, annyi szokás.' Javában folynak az újítók és feltalálók vállalati tanácskozásai, hogy május közepén összeülhessenek az újítók és feltalálók ötödik országos tanácskozásának küldöttei. A példaként említett gépipari vállalatnak a tanácskozása még hátra van. Csak remélhető, hogy a pórul járt fiatal mérnökök erőt véve magukon, mégis ott ülnek majd a széksorokban —, s ők is a megújulást szorgalmazzák. G. L. F. A TÁRGYALÓTEREMBŐL; Ittas vezetés Alig van nap, hogy ne adnánk hírt olyan közlekedési balesetekről, amelyeknek előidézője egyértelműen az ittasság, az alkoholos állapot volt. Nem egyszer szívszorító tragédiákról kell beszámolnunk, jóvátehetetlen könnyelműségről, ahol fiatalemberek, életerős férfiak esnek áldozatul a felelőtlenségnek. Nem elég, hogy a közvélemény elítélje ezeket az eseteket, az ilyen jelenséget. Arra van szükség, hogy ki-ki önmaga döntsön helyesen, amikor néhány 'pohár után volán mögé akar ülni, vagy ha ő erre képtelen, a körülötte lévő józanok bírják rá erre. Az ittas állapot miatt történt közlekedési balesetek száma és aránya ugyanis már önmagában drámai figyelmeztetés. Az elmúlt évben például Bács-Kiskun megyében összesen 1359 közlekedési baleset történt és ebből 1029-et az ittasság okozott. Vagyis „csupán” 330 volt azoknak a száma, akik nem ittak. A közlekedési szabályokat bizonyítottan is' megszegőket természetesen nem csak a közvélemény ítéli el, hanem a bíróság is. Általános tapasztalat, hogy a közlekedési bűncselekményeknek több, mint kétharmadát az ittas vezetés jelenti. Ebben azok is benne vannak, akik — bár italos állapotban irányítják a járművet — a véletlen folytán mégsem okoznak balesetet. De azok is szerepelnek a statisztikában, akik karamboloznak. Az első csoport — tehát' akik „csak” ittasan vezetnek — mégsem teljesen. Ahhoz ugyanis kevés a rendőr, hogy minden járműveze. tőt minden útja során igazoltassanak és ellenőrizzenek. - Ha ugyanis ez megoldható lenne, kétségtelenül sokkal magasabb lenne az arány. Így azonban vannak „szerencsések”, akik alkalmanként, vagy eddig mindig megúszták a szondázást, s csak akkor derül ki róluk az italozás, amikor tragédiát okoznak. Olvasóink nagyon jól tudják, hogy önmagában az ittas vezetés is bűn. Olyan bűn, amit büntetnek a bíróságok. Bizonyára tisztában volt ezzel Lovass Nagy István is (Miske, Szabadság tér 4.), de úgy gondolta nem lesz semmi baj ha ittas állapotban vezet. A múlt év november elején a déli órákban Kalocsa lakott területén, különböző közuta. kon személygépkocsijával úgy vett részt a közlekedésben, hogy az előzőleg elfogyasztott szeszes italtól közepesen részeg volt. Később a vérében két ezrelék alkoholkonceintrációt mutattak ki. A Szőlők köze utcában a Miskei út kereszteződése felé haladva ittassága és emiatt a sebesség helytelen megválasztása miatt a kanyarban kisodródott és a vizesárokba futva felborult. Abban szerencséje volt, hogy csupán kisebb sérüléseket szenvedett és abban is, hogy az adott helyen és időben éppen nem volt másik jármű, vagy gyalogos. A bíróság Lovass Nagy Istvánt a járművezetéstől egy év és hat hónapra eltiltotta, 10 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, s kötelezte a bűnügyi költégek megfizetésére is. Az ítélet jogerős ... A két további eset már ebben az évben, januárban történt. Nyúl Sándor (Nyárlőrinc, Kossuth utca 28.) a Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat kecskeméti leraka- tánál dolgozik, mint áruösszeállító. Január 8-án este fél nyolc körül Nyárlőrinc belterületén enyhén ittas állapotban vezette a személygépkocsiját. A rendőr igazoltatta, s a szonda elszíneződött. Később a vérvizsgálat 1,13 ezrelék alkoholkoncentrációt mutatott ki. Nyúl Sándort a bíróság egy évre tiltotta el a járművezetéstől és 3200 forintot kell megfizetnie. Megállapították róla, hogy narkomán alkoholista, ami azt jelenti, hogy az alkohol élvezete immár szenvedéllyé vált nála. Ilyen körülmények között eltűnődhet az ember azon, hogy vajon elegendő-e csupán egy esztendőre eltiltani a járművezetéstől? Az ítélet mindenesetre jogerős. Szintén ittas vezetés vétsége miatt ítélte el a bíróság Tercsi Andrást (Kecskemét, Madách u. 16.), aki belső ellenőr az SZTK kecskeméti igazgatóságán. A három ügy szereplői közül talán ő örülhet legjobban annak, hogy a rendőr megállította 1982. január 23-án a délutáni órákban, Kecskemét belterületén. Mert bár lehet, hogy hazaért volna baleset nélkül, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy tragédiát okoz. Vérében ugyanis 2,15 ezrelék volt az alkoholkoncentráció. Óriási felelőtlenség így gépkocsiba ülni és elindulni a forgalmas utakon, átkelőhelyekkel tarkított városrészen. Tercsi Andrást egy év és öt hónapra tiltották el a járművezetéstől és ötezer forint pénzbüntetést kell megfizetnie. Említettük, hogy a statisztika csupán azokat tartja számon, akik ittasan vezettek és megállította őket a rendőr. De hányán lehetnek, akik egyelőre megúszták ezt? Sajnos nem tudjuk, vagy csupán akkor értesülünk róla, amikor elütött valakit, vagy kisodródott, karambolozott. Ügy gondoljuk, hogy elsősorban nem a rendőrtől, az igazoltatástól való félelem a legjobb visszatartó erő, hanem az önfegyelem, a felelősségtudat. Mindenki elsősorban önmagának legyen szigorú bírája s akkor nem kerül az igazi bíróság elé. G. S. az erősebb segíti a gyengét Ha a mezőgazdasági termelést és a lakosság élelmiszerellátását vizsgáljuk, akkor hazánk a világ élvonalába tartozik. Európában például a negyedik helyen állunk az egy főre jutó élelmiszer-kalória és összes fehérjefogyasztás alapján. Magyarország exportjának több mint negyede élelmiszer. Ez az arány az egy évtizeddel ezelőttinek két és félszerese. A növekedés, amely meghaladta a nemzetközi átlagot, úgy jellemezhető, hogy az agrártermelés a mind magasabb követelményekhez igazodva teljesítette kettős feladatát. Előteremtette a kiegyensúlyozott ellátáshoz szükséges árualapot. Ugyanekkor az ágazat jelentős részt vállal a kivitelben is. Miközben a termelés jelentősen bővül, a mezőgazdaságban dolgozók száma tíz év alatt több mint kétszázezerrel csökkent. — Bármilyen látványos, elismerésre méltó az eredmény, az ágazatra jellemző a szakmai műveltség és a kellő számú szakember hiánya — mondotta az országgyűlés őszi ülésszakán Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. — Bár a szocialista nagyüzemekben, az országban 23 ezer egyetemi, főiskolai diplomával rendelkező szakember tevékenykedik, számuk kevés és az eloszlásuk sem megfelelő. Most induló sorozatunkkal az 1982- es Bács-Kiskun megyei helyzetképet és a szakemberhiány felszámolására irányuló törekvéseket szeretnénk bemutatni. Megváltozott szemlélettel Amíg néhol á nagy és erős üzem integrációs körzetében szakemberek „kölcsönadásával” igyekszik gyengébb társain segíteni, addig a lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezet fiatal vezetősége a szakembertabella foghíjait igyekszik pótolni. Az elnök távoQlétében Menybe» József növénytermesztési fő- ágazatvezető készséggel számolt be az elmúlt két esztendő változásairól. — A 8200 hektáron gazdálkodó, kedvezőtlen adottságú té- eszünkben két éve még csak 21 felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember dolgozott. Idén már öttel többen vannak. A termékszerkezet is módosult, piaco- sabb, nagyobb jövedelmet hozó növényekkel javítjuk a szövetkezeti eredményt. A hektáronként alig másfél tonnányit termő rozs. táblák egy részének helyén dupla olyan jövedelemmel napraforgót, magot hozó lucernát és silócirkot termesztünk. A hetvenes évek végén az almaültetvény megérett a fejszére. A figyelemmel végrehajtott „ifjítás”, korszerűsítés után tavaly már ötven tonnányi exportminőséget is hozott. Nálunk nemcsak a termékszerkezet korszerűsödött, hanem a vezetési szemlélet is. A legnagyobb értékű beruházások élére új, fiatal és jó szakembere, két kerestünk. Nagyobb lehetőség Andor László állami gazdasági munkahelyét változtatta szövetkezetire. — Négy évig a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban üzemeltető mérnökként dolgoztam. Azzal az ígérettel láttam munkához Nyárlőrincen, hogy kisgépek, hiányzó eszközök tervezésé, vei foglalkozhatom. Ez minden fiatal gépész számára kecsegtető, nekem ráadásul a hobbim is. Kezdetben végeztünk ilyen munkát, később azonban csak a szám íze keseredett... Éppen ezért, amikor ez a lehetőség kínálkozott, szívesen jöttem László- falvára műszaki főágazatvezető- nek. • Menyhel József: — Megfeleld posztra megfelelő ember kell. • Andor László: — Bár kevesebb a jövedelmem, de jól érzem magam. — Két éve a műhely jószerivel csak az új alkatrészek beépítésére volt alkalmas. Azóta sok minden változott, több mint egymillió forintot költöttünk az esz. közökre és az épület korszerűsítésére. Bekötőutat is építettünk, de vettünk két próbapadot és diagnosztikai műszereket is. — A mezőgazdasági nagyüzemekben az egyik legfontosabb (tartalék az energiafelhasználás ésszerű csökkentése. Ez pedig a gépek jobb üzemeltetésével érhető el. Elsőként a gabonaszárítót szereltük fel egy DNSZ automatikus nedvességszabályzó műszerrel, és jobb szigeteléssel csökkentettük a hőveszteséget. Ez százezer forintba került, de már tavaly százötvenezer forint megtakarítást jelentett. Az erőgépek gázolaj fogyasztását pedig üzemóra számláló berendezésekkel igyekszünk majd kordában tartani. A próbamérések alap-, ján a felhasznált üzemanyag mennyiségét — kellő szervezéssel — negyedével lehetne csökkenteni. — Ha sikerülne a gépek üzemeltetését központosítani, az alkatrész-javítást a lehetőségekhez mérten megoldani és jobb szerviztevékenységet végezni, akkor azt hiszem teljes mértékben elégedett lehetnék. Ez körülbelül hárommillió forintos beruházást jelent. A haszon azonban — bár nehezen mérhető — ennek többszöröse. Nem a mának telepítünk A lászlófalvi embereknek a szőlőművelést tanulni kell, hi; szén a sivár homokon eddig főleg egynyári növényekkel foglalkoztak. Éppen ezért, amikor a közös gazdaság nagyszabású — 304 hektáros — telepítés) programba kezdett, a munka irányi-, tására megfelelő, nagy tapasztalaid szakembert kellett keresni. A telepítéskor elkövetett hibákat nehezen és csak nagy költséggel lehet javítani. Ezenkívül jó, ha az, aki a telepítést irányítja, később a termőültetvény gazdája is lesz. Ország József a lakitelekij Szikra Termelőszövetkezetből jött Lászlófalvára dolgozni. — Furcsán néztek rám, amikor első munkahelyemet, a Szik. ra Tsz-t — ahol 11 évig dolgoztam — felcseréltem az Egyetértés Termelőszövetkezetre. A, lakásomat nem kellett megváltoztatni, hiszen jelenlegi munkahelyem szinte ugyanakkora távolságra van, mint a régi. — Nekem ez az új munkakör elsősorban lehetőséget jelent, hogy bizonyítsam tudásomat. Amellett, hogy a telepítés gyakorlati munkáját irányítom, az itt élő embereket a szőlő sze- retetére is nevelni kell. Tavaly például szőlőtermesztő betanított munkás tanfolyamot szerveztünk, ahol sokan ismerkedtek a nagyüzemi szőlő munkáival. Ez a gazdaság részéről is áldozatvállalási, hiszen a dolgozók két hónapig tényleges teljesítmény nél. kül csak munkabért kaptak. Reméljük azonban, hogy később ez megtérül. A telepítés, amit a Közép-magyarországi Pincegazdasággal kö. zösen végzünk, több mint százmillió forint értékű beruházást jelent. Elég nagy felelősség. Szeretném ezt a munkát tökéletesen elvégezni. Ha ezt befejeztük, marad a hagyományos ültetvény korszerűsítése. Emellett az eddigi részesműveléssel szemben növelni kell a nagyüzemi táblák arányát. A lászlófalvi példa bizonyítja: vannak olyan üzemek, amelyek amellett, hogy más segítségére szorulnak, maguk is igyekeznek gondjaikon, bajaikon segíteni. Czauner Péter A ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSFORGALMAZÁS GONDJAI Közelebb a fogyasztókhoz! Az ország gyümölcstermelésének 10, zöldségtermelésének 20 százaléka megyénkből kerül ki. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Bács-Kiskun mezőgazdasági nagyüzemeiben és kisgazdaságaiban a megtermelt zöldség, gyümölcs zöme a legmagasabb igényeket is kielégíti. Hogy ezt a fogyasztó, illetve a felhasználó másképpen látja? Nem véletlen. Az út ugyanis, amíg az áru a fogyasztóig eljut, kacskaringós, s meglehetősen hosszadalmas. A zöldség-, gyümölcsforgalmazást elemezte nemrégiben a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. A tapasztalatokról és a legfontosabb tennivalókról az osztály élelmiszeripari és kereskedelmi csoportvezetőjétől, dr. Papp Gézától kaptunk tájékoztatást. A mezőgazdasági termelők kertészeti termékeiket értékesíthetik saját, vagy kiskereskedelmi boltban, átadhatják a ZÖLDÉRT- nek, (az áfészekmek, illetőleg közvetlenül a HUNGAROFRUCT- nak, a konzerv- vagy hűtőiparnak. Mind a fogyasztó, mind a termelő szempontjából az első, két értékesítési lehetőség lenne a legkedvezőbb. A mezőgazdasági üzemek és a belföldi fogyasztópiac közvetlen kapcsolata kezdeti lépéseit rója. A szakosítással a zöldség-, gyümölcstermelés szerkezete is egyszerűsödött. Ez akadályozza a gazdaságok saját boltjának létesítését, hiszen a nagyüzemek megközelítőleg sem képesek így teljes áruválasztékot kínálni. Az üzlet fenntartása számottevő költséget és egyéb terhet ró rájuk. Ä megoldás a társulás és még inkább a kiskereskedelemmel való szorosabb kapcsolat. A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy a kiskereskedelmi hálózat nem szervezi a termelőket, akik maguk sem tudtak eddig hatékony lépéseket tenni a fogyasztó- piac közvetlen befolyásolására. A nagyüzemek általában nem képesek kellően előkészíteni az árut, mert a kézi munkaerő kevés, emellett hiányzik a szükséges válogató, osztályozó, csomagoló, és hűtőEerendezés, Kénytelenek olyan vevőt keresni, amelyik azonmód, eredetiben veszi át az árut. A termelők tehát tulajdonképpen az exportvállalatnak, a tar- Itósítóipairnak és a szövetkezeti forgalmazó ' szerveknek szállítanak. Az exportárak még azonos minőség mellett is — magasabbak a ZÖLDÉRT szerződéses • A hévízfűtésű fóliasátorban palántát nevelnek a tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz tagjai. árainál. A gazdaságok úgy ítélik meg, hogy az export elengedhetetlen. Á termés 30—50, e’gyes esetekben 70 százalékának külpiaci értékesítésével növelni lehetne a jövedelmezőséget. Talán így elviselhető a tartósítóipar igen alacsony árszintje. Ha ehhez még hozzátesszük a konzervipar ellentmondásos árpolitikáját — tudniillik, hogy egyes idénygyümölcsök termelői árjavaslatát elfogadhatatlannak tartja, de a forgalmazó szervektől mégis beszerzi a kereskedelmi haszonnal megnövelt áron a szükséges nyersanyagot .— akkor több tanulságot is levonhatunk. Tény, hogy az .értékesítés módja nem felel meg a MÉM' korábbi irányelveinek. Amnak, hogy első helyen áll a fogyasztói szükségletek kielégítése, majd az ipar nyersanyagellátása, és ezt követi az export. Az áfészek hivatásszerű feladata a kistermelésből származó gyümölcs- és zöldségféle felvásárlása. A Bács-Kiskun megyei fogyasztási és értékesítő szövetkezetek az átvett összes termékből elenyésző mennyiséget továbbítanak közvetlenül a fogyasztóknak, beleértve saját boltjaikat, vendéglátó üzemeiket is. Nagyobb mértékben, többnyire a ZÖLDÉRT, a megyén kívüli szövetkezeti vállalatok és a tartósítóipar számára vásárolnak fel jutalék ellenében. Ez mindenekelőtt azért hiba, mert a kistermelő szektor a lakossági fogyasztás árualapjának fő forrása. A fogyasztókhoz mégis a ZÖLDÉRT közvetítésével jut el a termék. Ezen az állapoton azonban az áfészeknél hiányzó gyűjtő-, tároló és feldől- . gozási lehetőség megteremtése' nélkül nem lehet változtatni. Legsürgetőbb feladat a termelők, felvásárlók érdekeinek összehangolása, és az áru útjának rövidítése. Ehhez nyilvánvalóan beruházásra is szükség van, kétségtelen viszont, hogy a közvetlen kapcsolatok megteremtésére az .eddiginél következetesebben kell törekedni. Kovács Klára • Ország József: — Magamnak is bizonyítok.
