Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

1982. április 24. • PETŐFI NÉPE • 3 Ma fejeződik be a közlekedésbiztonsági hét A kecskeméti városi-já­rási közlekedésbiztonsági tanács közlekedésbiztonsági hetet rendezett, az orszá­gos közlekedésbiztonsági hónap keretében. Ennek a rendezvénysorozatnak a megyeszékhelyen igen nagy sikere volt. 0 A Magyar Autóklub megyei szervezete díjmentes fényszóró­beállítási akciója során négyszáz személyautó világítását ellenőriz­ték, ugyanakkor 150 új taggal gyarapodott a klub tagsága. 0 A legnagyobb tömeget a városi tömegközleke­dési fórum vonzotta, ahol számos kérdésre kaptak választ a Kecskeméten élők. A legtöbb kérdést a városi tanács műszaki osztályának címezték, de szóba került a tömegközlekedés is. A fórumon el­hangzottakra még visszatérünk. 1 TS—CG 0 Az Autóközlekedési Tanintézet infobord műszer­rel felszerelt gépkocsija nagy érdeklődést váltott ki, ugyanis a műszerek pontosan bizonyítják, ho­gyan lehet üzemanyag-takarékosan gépkocsit ve­zetni. KEDVEZŐEN BEFOLYÁSOLJA A BETEG TÁRSAS KAPCSOLATAIT A véletlen hozta úgy, hogy a Pszichiátriai Rehabilitációs Szekció Átmeneti Intézmé­nyek Munkacsoportjának ka­locsai tanácskozásakor hagy­ta el gyógyultan az éjszakai szanatóriumot az a fiatalem­Bevált a kalocsai éjszakai szanatórium bér, aki sokáig alkalmatlan­nak látszott emberi kapcso­latok kiépítésére, a rendszeres munkavégzésre. Alkoholista szülei évekig a disznóólban tartották a gyenge idegzetű, minden tekintetben fejletlen gyereket. A Vajas-parti város gyógyintézetének éjszakai szanatóriumában erősödött meg annyira szellemileg és fizikailag, hogy várhatóan a jövőben képes lesz önálló életvitelre. A gyógyítás éveiben megtaka­rított pénzéből remélhetően befizet egy saját lakásra. Évek óta dolgozott nem okoz különösebb nehézséget a társadalmi beilleszkedés. Átmeneti otthon Mintegy fél évszázada ismerték föl először az elmeorvosok: a lel­ki sérültek, a rongált idegzetűek, az elmebetegek nagy csoportjai gyorsabban, könnyebben és biz­tosabban találnak vissza a társa­dalomba, ha rendszeres kapcso­latban maradhatnak családjuk­kal, ha munkaképességük arányá­ban dolgozhatnak, ha elmarad az elmeosztályi beutalás sokkja. No­ha a külföldi tapasztalatok meg­győzően bizonyították az átme­neti kezelési formák előnyeit, ha­zánkban nagyon kevés ilyen in­tézmény működik. Vidéken, Kalocsán, dr. Bányai Béla kezdeményezésére szervez­tek először átmeneti otthont. Bár a kórház igazgatósága helyeselte elgondolását, nem volt könnyű a döntés. Bács-Kiskunban sajnos az országos átlagnál nagyobb szám­ban hullanak ki az -önmagukkal és a társadalommal meghasonlottak a közösségekből, igényelnek or­vosi kezelést, védelmet. Kétség- beejtően sokan betegszenek meg a környezeti ártalmaktól. Egyesek számára elviselhetetlenül gyors az életformaválitás. Hosszú ideje helyihiánnyal küsz­ködnek az ideg- és elmeosztályok. A kalocsai is. A rehabilitáció gyorsítója Vezetője éppen ezért határozta el végül is, hogy a kórházi ágyak egy részét éjszakai szanatóriumi helyként hasznosítja. Nemcsak a gyógyulás ésélyeit növeli ezáltal, hanem az idetartozó esetek nagy részében megrövidíti a kezelés idejét, csökkenti a visszaesés ve­szélyeit Eddigi eredményeiket ismerte el az átmeneti intézjjiények mun- kaqsoportja, amikor a kalocsai kórházat bízta meg az eddigi ta­pasztalatokat összegező tudomá­nyos tanácskozás megrendezésé­vel. A mintaszerű rendezvényen dr. Huszár Ilona egyetemi tanár mél­tatta a rehabilitáció fontosságát, sürgette az ■ átmeneti intézmé­nyek működési körülményeinek javítását, gazdasági, , rendeleti szabályozását és a kalocsaihoz ha­sonló törekvéseket. A kiskunha­lasi származású dr. Zseni Anna­mária egyetemi adjunktus a nap­pali szanatóriumok szükségessé­gét bizonyította. Véleménye sze­rint minden pszichiátriai 'bázis- intézmény mellett — legyen az fekvő- vagy járóbetegeket ellátó -*• létre kell hozni nappali sza­natóriumot. Nagyobbaknál foglal­koztatót is, ahol a települési sa­játosságoktól függően más csök­kent munkaképességűek is hasznos elfoglaltsághoz juthatná­nak. Szakorvosi beutalás vagy ön­kéntes jelentkezés révén kerülhet­nének ide a rászorulók, például a válsághelyzetben kínlódók. A beilleszkedés elősegítöje A dobai védő-munkahelyen — mint ezt Bálint Árpád előadásá­ból megtudták a tanácskozáson részt vevők — a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat 17, a szocioterápiás intézeten kívül teljesen életkép­telen rehabilitálta! foglalkoztat. Egyszerű gépeken, egyszerű moz­dulatokkal havonta százezer autó­üléshuzat-rögzitő kapcsot gyárta­nak 1900 forint fizetésért. A fővárosi országos ideg- és elmegyógyászati intézményben ■tavaly négyszázkilencvenen része­sültek rehabilitációs kezelésben. A különféle átmeneti formák kö­zötti választás lehetősége — han­goztatta dr. Hajtman Pál főorvos — teszi lehetővé, hogy mindenki a számára legelőnyösebb módon kapjon rehabilitációs támogatást. Az egységes szervezeti keretek gazdaságilag is előnyösek, mint ezt példákkal is bizonyította. Dr. Takách Gáspár, a fővárosi Alkohológiai Munkaterápiás In­tézet egyik vezetője a népbeteg­ség jellegű alkoholizmus társadal­mi szintű megközelítésétől, a ki­váltó okok megszüntetésétől re­mél csak tartós javulást. Hiába kerül ki gyógyultan intézetükből a beteg, ha megoldhatatlan lakás- viszonyai kétségbeesésbe kerge­tik, ha munkatársai kirekesztik italozással egybekötött társas szó­rakozásaikból. A.z éjszakai szana­tórium feltétlenül szükséges azok­nál, akiknél krízisállapot áll fönn az alkoholizálás hátterében. Több kellene A házigazdaként is helytálló dr. Bányai Béla gyógyulási statiszti­kákkal is javasolta: tárják széles­re az éjszakai szanatóriumok ka­puit mindazok előtt, akik ezzel a kezelési, rehabilitálási és gondo­zási formával élni kívánnak. He­lyeselné, ha rendeletileg kötelez­nék a pszichiátriai osztályokat átmeneti intézmények létesítésé­re. így elkerülhető, hogy a pszi­chikus beteg mechanikusan cse­lekvőképességét kizáró gondnok­ság alá kerüljön, ami sokszor hát­ráltathatja, nehezítheti a teljes gyógyulást. Kerékasztal-beszélgetés, a pszi­chiátriai osztály megtekintése egé­szítette ki a jó hangulatú, az or­szág minden részéből Kalocsára érkezett orvosok, pszichológusok egyöntetű véleménye szerint ki­tűnően 'sikerült szakmai tanács­kozást. H. N. I ADALÉK A MEGYEI TBIZOTTSÄG ÜLÉSÉHEZ A héten ülést tartott az MSZMP Bács-Kis- kun megyei Bizottsága. A testület több meg­állapításait szerdai lapszámunk közleménye tartalmazza az alapszervezeti pártmunka fej­lesztésére hozott határozatok végrehajtásá­nak megyei tapasztalatairól. A testület külö­nös figyelmet szentelt a pártdemokráciának. A vitaindítót, a jelentést, a hozzászólásokat és a javaslatokkal kiegészített feladat-ösz- szegzést külön kiadványban kapják meg az irányító pártszervek és az alapszervezetek. Jó alkalom volt ez a tanácskozás arra is, hogy sok más mellett a viták lényege se ma­radjon homályban. Egymást követő hoz­zászólások győztek meg a véleménynyilvání­tás, meggyőzés és meggyőződés fontosságá­ról. F ontos a vita (egy ideig) Abból indult ki az eszmecsere, hogy a po­litikai, társadalmi és gazdasági életben vég­bement változások, a szocialista építés mai viszonyaiból eredő szükségletek középpont­ba állítják az alapszervezetek munkáját. Po­litikai érzékenységük növekedése, kezdemé­nyezőkészségük erősödése, a gazdasági és társadalmi tevékenység helyi politikai felté­teleinek tudatosabb átalakítása számottevően ■ hozzájárult ahhoz, hogy a megye gazdasága, a lakosság életszínvonala, kulturális élete to­vább fejlődjön a gazdálkodás több feltéte­lének megváltozása ellenére is. Mivel a dön­tési jog- és hatáskörök 'decentralizálása nö­velte az állami szervek és gazdálkodó egysé­gek önállóságát, felelősségét — gyarapodtak azok a tennivalók is. amelyekhez a helyi pártszerveknek és alapszervezeteknek van közük. A hatásos cselekvéshez, a határozatok kö­vetkezetes végrehajtásához egységre van szükség. Ehhez pedig az igazi, kiküzdött meggyőződésen át vezet az út. Különösen napjainkban, amikor az élet minden terüle­tén a felgyorsult változás jeleivel találko­zunk, s minduntalan létre kell hozni az el­vileg szilárd meggyőződésnek azokat az ele­meit, amelyek biztos fogódzót nyújtanak az eligazodáshoz, és a cselekvés előfeltételeit je­lentik. Ennek egyik legjobb eszköze a hely­zet kritikai elemzése, a határozathozatalt megelőző vita. az önkritika, önmagunk és mások meggyőzése. Ahhoz pedig, hogv ne el" vont ideákkal, vagy alkalmasint a televízió képernyőjével vitatkozzunk, éppen az alap­szervezetek és pártcsoportok teremthetnek jó alkalmakat. Nem kevés múlik rajtuk, hogy élővé, termékennyé, tettekre serkentővé vál- jfj hasson a párbeszéd. Ma is érvényes gondolatokat fejtettek ki a vitáról a kommunista tanok kidolgozói. Bi­zony. adódnak olvan helyzetek, mint például századunk második évtizedében a termény­adó bevezetése, amikor az új szovjet állam­ban ez vált fő politikai kérdéssé. Lenin így írt: „a vita kissé kapkodó jellegű. Ebbe a hibába, nagyon is érthető oknál fogva, mind­nyájan beleesünk”. Mit lehet ilyenkor tenni? A kapkodás, vé­letlenszerűség elkerülhető alapos felkészülés­sel. ha tudjuk, hogy mire kell választ adni. Az előkészítésben jó szolgálatot tehetnek a pártcsoportak. Meg kell ragadni minden al­kalmat arra, hogy elvi alapon mondjunk vé­leményt — a gyakori beszédtémaként sze­replő vállalkozásról, a szubjektív emberi té­nyezőkről, a háztáji gazdálkodásról, a mun­kahelyi demokratizmusról. településfejlesz­tésről ... Vagyis ne hagyjuk a személyes részérdekeket, visszahúzó gyengeségeinket érvényesülni. Hiszen a pártnak van prog­ramja. kongresszusi határozata, a változások­ra reagál a Központi Bizottság, vannak a me­gyei pártértékezleten, pártbizottsági üléseken hozott és helyi határozatok. Van elvi ala­punk. Ne féljünk a nézetek ütköztetésétől, in­kább készüljünk rá. Annál inkább, mert lé­teznek olyan jelenségek, amelyek vitára éret­tek. Hiszen elismerjük az érdekek szerepét és azt, hogy az ellentmondásokat nem eltus­solni, hanem feloldani kell. De mi történik akkor, ha az ellentétek nem jutnak felszín­re? Az ilyen állapotot mozgalmunk klasszi­kusa, akinek csütörtökön volt a 112. születési évfordulója, állóvíznek nevezte, amelyet be­lep a békalencse és „olyan emberek tűnnek fel, akik tórdenállva imádják a spontanei­tást”. S nyomban hozzátette: „de mi meg tu­dunk szabadulni ettől a békalencsétől”. Vagy­is attól a felfogástól, hogy hagyunk mindent a maga útján menni, a dolgok meg vannak H írva a sors könyvében, majd csak lesz vala­hogy. ■ Ezzel ellentétben jó példák sora bizonyítja — a MEZÖGÉP-nél, az MMG-ben Kecske­méten, a kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Műveknél, a MEDICOR soltvadkerti telepén, a vaskúti Bácska Tsz-nél és másutt —. hogy a pártalapszervezetek politikai támogatásban részesítik azokat a vezetőket, akik kockáza­tot vállalnak a társadalmi szükségletekkel B összhangban álló célokért, a hatékonyabb gazdálkodásért, a korszerűbb és jobb minőségű termékek előállításáért. Nagyon helyesen te­szik, mert a magára maradó ember kivül-be- lül védtelenné válik, nehezebb a bizonyítás és könnyebben elvérezhet. Utólag már késő mér­legre tenni az érveket és ellenérveket. A bi­zonytalanság nagyon sokba kerül, drága a tétlenség. Hol mondaná el időben véleményét a párt tagja, ha nem az alapszervezeti fórumokon, a taggyűléseken. S miután ki-ki hangot adott a nézetének, világos és valóban összefoglaló jellegű zárszó segítheti elő az egységes állás- foglalást. Lapunk egyebek között városfejlesztési kér- B désben kezdeményezett vitát a kecskeméti Centrum leendő hasznosításáról; olvasói vé­leményeket közlünk Kodály Zoltán centená­riumi évében a hangszeres zenét tanuló fia- , tailok foglalkoztatásáról; megküldve cikkein­ket az illetékeseknek, válaszokat sürgetünk a fölvetett problémákra; s a Sajtóposta rova­tunkat is heti háromhasábosra bővítettük a korábbi kettőről. Természetes, hogy rendszerint van egy ha­tár, amikor már nincs helye tovább a vitá­nak, hiszen értelmetlen: a cselekvést odázná el. A pártalapszervezeti tagok tudják, hogy melyik oldalon állnak és hová tartoznak. De ehhez is szükség volt a történelem néhány kiélezett helyzetére. A vélemények ütközteté­sétől most sem kell félni, mert hatásosan se­gíthet hozzá az elvi egység alapjához, a kiküzdött és próbára tehető meggyőződéshez. ■MsulatZ '/Cj^íCL POLITIKUS IZGALMAK A Társadalmi Szemle Mezőgazdasági fogadónap 1T« f ff •• •• Kiskoroson A kistermelők és a'nagyüzemi gazdák, valamint mások, a mező- gazdaság iránt érdeklődők szá­mára rendez fogadónapot április 28-án, szerdán a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya Kiskőrösön, a járási hi­vatal II. emeleti tárgyalótermé­ben. Az osztály képviselőin kívül je­len lesznek a gabonaipar, az ál- latforgalmi és (húsipari vállalat, a járási földihivatal, az AGRO- KER megbízottai, valamint az ál­lattenyésztés és egészségügyi szak­emberei. Ha valaki kisvállalkozást sze­retne indítani, érdeklődhet a fel­tételekről. A termelés fejlesztésé­nek lehetőségeiről, a hitelek fel­vételének módjairól is felvilágo­sítást adnak. Délelőtt 9 órától délután fél 4 óráig (ebédszünettel) a kisterme­lőket fogadják. Ebéd után, 2-től fél négyig a mezőgazdasági tár­cáihoz tartozó nagyüzemek, válla­latok vezetőit informálják ugyan­abban a helyiségben. Vonat helyett buszok A MÁV értesíti az utazóközön­séget, hogy április 26—30-ig Kis­kunfélegyháza—Kistelek állomá­sok között a Budapest Nyugati­ból 7.25 órakor, a Cegléd állo­másról 9.39 órakor, a Szeged ál­lomásról 11.45 órakor április 26-ig Gyoma—Mezőberény állomások között a Budapest Keletiből 9.10- kor, a, Lökösházáról 10.08-kor in­duló vonatok helyett vonatpótló autóbuszok közlekednek. új száma " SZENZÁCIÓHAJHÁSZ kijelen­tésnek tűnhetik roppant izgal­masnak mondani a párHklméleti és politikai folyóiratának, a Tár­sadalmi Szemlének az új számát, de aki kézbe veszi a példányt, aligha cáfolja meg a minősítést. A gyenge termelőszövetkezetek­nek gyakorlatilag nincs pénzük fejlesztésre, de a Politikai Bizott­ság mégis emellett foglalt állást, mert nem akarta kockáztatni, hogy a mezőgazdasági üzemek egyharmada leszakadjon az át­lagtól, s kilátástalan helyzetbeke­rüljön — így summázható egy mondatban Zsuffa Ervin cikke a mezőgazdasági nagyüzemek diffe­renciált fejlődéséről.-- SZEGEDEN nemcsak né­hány ember, haném egy széle­sebb réteg igényeit elégítjük ki, amikor házgyári elemekből nagy­méretű, sokszobás, garázsos, ker­tes, milliós értékű lakásokat épí­tünk — mondja Komócsin Mi­hály. a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára egy interjú-, ban, amely a politika oldaláról veszi szemügyre a bérszabályo­MÉQ NÉHÁNY ClM: A dolgo­zókkal — a dolgozókért — beszél­getés szakszervezeti vezetőkkel; szóba kerül egy diktatórikus haj­lamú — azóta leváltott — igaz­gató is. Mi a helyzet Lengyelor­szágban, miért kényszerült a szükségállapot (bevezetésére a Nemzeti Megmentés Katonai Ta­nácsa? Ezt Pataki István cikké­ből tudhatjuk meg. FONTOS, ÉRDEKES tanul­mányt tesz közzé a Társadalmi Szemle új számában dr. Romany Pál kandidátus, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának el­ső titkára. A szocialista agrárát­alakulás és a falu változásai cím­mel a Folytonosság és megújulás rovatban. Az 1956-os ellenforra­dalom utáni konszolidáció része­ként a megújuló párt a mező- gazdaság szocialista átszervezését, az agrártermelés növelését és a falu korszerűsítését tűzte hármas agrárcélul maga elé — állapítja meg a szerző, majd azt vizsgálja, hogyan sikerült mindhárom fel­adatnak megfelelni. „A falu vál­tozásai — írja —, a falusi társa­dalom átalakulása mögött ott ta­láljuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését és iparosodását, de jelentős a falun kívüli — ipari, városi — közösség, az egész nép­gazdaság általános fejlődésének a hatása is. Hogy ez milyen? „Nem tör­vényszerű a falvak elnéptelene­dése” — állítja dr. Romány Pál. „Szocialista viszonyok között minden lehetőség megteremthető, hogy a falusi településhálózat jö­vőjét illető mindennemű bizony­talanság megszűnjék. A falut az urbanizált településhálózat része­ként indokolt értelmezni, de Er­dei Ferenc intelmét sem feledve: sarkalatos követelménye volt a falupolitikánák, hogy a várossal való közeledés ne pusztítsa el a falu autonómiáját." E téma fontosságát mutatja, hogy ősszel Kecskeméten tudo­mányos konferenciát rendeznek róla. B. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents