Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évf. 95. szám Ára! 1,40 Ft 1982. április 24. szombat NAPIRENDEN AZ EGYETEMI, FŐISKOLAI IFJÚSÁG MOZGALMI ÉLETE Befejeződött a KGST szakcsoportjának ülése Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára tegnap délelőtt fogadta a Kecskeméten ülésező KGST Raktárgazdálkodási Csoport tagjait. A bolgár, román, NDK, lengyel, szovjet és magyar szakbizottsági bagókat tájékoztatta Bács-Kiskun politikai, gazdasági társadalmi és kulturális életének fejlődéséről. Szólt arról is, hogy a megye települései ' szoros testvéri kapcsolatokat építettek ki szovjet, lengyel, román, jugoszláv és olasz városokkal!!, területekkel. A szakbizottság nevében Halász Andor, a KGST-titkárság magyar szakértője, F. Abrosin, a Szovjetunió Anyagi-Műszaki Bizottsága Raktári Igazgatóságának vezetője és Molnár Zoltán a szakbizottság tagja megköszönte, hogy Bács-Kiskun megye megfelelő körülményeket teremtett Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában a tanácskozás megtartására. A KGST Raktárgazdálkodási Csoportjának 13. üléséről készült jegyzőkönyvet ugyancsak tegnap írták alá a szakbizottság tagjai. Ezen az aktuson jelen volt Romány Pál- első titkár is. Fontos a vita S. oldal T udomány—technika 4* oldal A rádió és televízió jövő heti műsora , 5—€. oldal • A Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat 3. sz. gyáregysége Lajosmi- zsén acélszerkezetű víztornyokat és különböző tartályokat gyárt. Termékeik nemcsak hazánkban keresettek, jelentős az exportjuk is, mivei termelésük 30 százalékát a KGST-államokon kívül a közel-keleti országokba (Irak, Szíria, Jordánia, Líbia) szállítják. A képen: Csehszlovák megrendelésre készülnek a 200 köbméteres víztornyok. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A Magyar Kommunista Ifjúsági Szöyetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott, amelyen megjelent és felszólalt Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője és Korcsog András, művelődési minisztériumi államtitkár. , . | A testület tagjait Fejti György, a KISZ KB első titkára tájékoztatta az MSZMP KB április 7-i üléséről, majd Nagy Sándornak, a KB titkárának előterjesztésében a központi ‘bizottság megvitatta az egyetemi, főiskolai fjúság mozgalmi munkájának tapasztalatairól, korszerűsítésének irányáról szóló előterjesztést. A napirendet az egyetemeken és főiskolákon lezajlott széles körű vita után, annak tapasztalataira építve tárgyalta meg a testület. A központi bizottság megállapította: a feladatok megfogalmazásához jó S alapot biztosít az, hogy az elmúlt évben magas pártfórumon foglaltak állást a felső- oktatás fejlesztésének fő kérdéseiről. a KISZ X. kongresszusa kiindulási alapul szolgáló határozatokat hozott, valamint az ifjúsági parlamentek is feltártak számos, az egyetemi, főiskolai képzésben, és a hallgatók szociális helyzetének javításában megoldásra váró problémát. A központi bizottság legfontosabb feladatul azt jelölte meg, hogy az egyetemi, főiskolai hallgatók aktivitását mindenütt a társmaiam és a szűkebb környezet számára is hasznos, előremutató cselekvéssé formálják. Mindezek alapján az a cél, hogy a KISZ növelje politikai szerepét a felsőoktatásban, szolgálja eredményesebben a szocialista értelmiségképzés ügyét. Vegyen részt az oktató-nevelőmunka tartalmának, módszereinek és intézményrendszerének korszerűsítésében, ösztönözzön a képességek szerinti legjobb tanulmányi munkára; járuljon hozzá — országosan és helyileg egyaránt — ahhoz, hogy a hallgatóknak a szociális helyzetük, élet- és munkakörülményeik javításával összefüggő reális javaslatai megvalósuljanak. Feladat, hogy bővítsék a hallgatók szakmai, közéleti, politikai szereplésének intézményen belüli színtereit, lehetőségeit, ösztönözzék és segítsék elő az egyetemisták, főiskolások részvételét az intézményen kívüli politikai, társadalmi, közművelődési feladatok megoldásában. A központi bizottság hangsúlyozta, hogy az elfogadott program megvalósításához nélkülöz- hétetlen az intézmények pártszervezeteinek támogatása és segítsége, az állami szervek konstruktív együttműködése, s a törekvéseket támogató oktatók bevonása a közös munkába. Az elkövetkezendő időszakban az egyetemi, főiskolai KISZ-szervezetek feladata, hogy a határozat alapján kidolgozzák saját feladataikat, cselekvési programjukat. Kiváló szövetkezetek Az OKISZ Szövetkezetpolitikai Főosztályának vezetője. dr. Tóth József, szerdán adta át két bajai’szövetkezetnek az Ágazat Kiváló Szövetkezete oklevélét. A kitüntető címet 1981. évi tevékenysége alapján a Duna menti Szolgáltató és Ipari Szövetkezet, valamint a Lak- berendező és Építőipari Szövetkezet nyerte el. Tegnap a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezetnek, valamint a Kecskeméti Épület- karbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnek Fábi Andor, az OKISZ Pénzügyi Osztályának vezetője. a Kiskőrösi Vegyes és Építőipari Szövetkezetnek dr. Fóriánné Somogyi Ilona, az OKISZ Művelődési és Szociálpolitikai Főosztályának vezetője adta át az Ágazat Kiváló Szövetkezeté kitüntetést A Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet Miniszteri Dicsérő Oklevélben részesült. a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet a Megye Kiváló Szövetkezete címet nyerte el. A két utóbbi kitüntetést Gál József, a KI- SZÖV Ellenőrzési Irodájának vezetője nyújtotta át. Sablonok nélkül Az ötletes munkás úgy segít magán, ahogy tud. A feladatot gyakran rövidébb idő alatt is képes megoldani, méghozzá úgy, hogy a minőség is javul. A szakma csínját-bínját ismerő „fortélyos" ezermester speciális mérő-beállító eszközöket — sablonokat — készít magának. Minek annyit méregetni, illesztgetni, ha nem muszáj. Meg aztán a derékszög így biztos, hogy 90 fokos, az egy méter garantáltan 1000 milliméter. Az ötletes szocialista brigádvezető úgy segít magán, ahogy tud. Minek annyit töprengeni, ha nem muszáj. Vannak mindenki által használt, jó bevált sablonok: nem kell mást tenni, mint alkalmazni ezeket. Hát még ha a vállalati mun- kaverseny-szabályzat is erre ösztönöz, s a vezetők is jobb néven veszik a megszokott módon való versengést, mint az újszerű, netán „rázós” ötleteket! Hogyan is állunk tehát a sablonokkal? Nos, ami a termelőmunkában — különösen nagyobb darabszám, sorozat esetén — oly hasznos, sőt nélkülözhetetlen, az a szocialista munkaversenyben szükségtelen és káros. •Mert az nem árt, ha mondjuk egy asztalnak mind a négy lába pontosan egyenlő hosszúságú. De hol van akárcsak két teljesen egyforma munkahely, közösség, brigád? Terhe Dezső, a megyei párt- bizottság titkára mondta a minap: „Megállapíthatjuk, hogy a 25 éves múltra visszatekintő szocialista muhkaver- seny-mozgalomnak ma már szép hagyományai vannak. Az alap le van rakva: van mire építeni. Am a mozgalmat meg kell újítani, a változó körülményekhez kell igazítani." Mire gondolt a megyei párt- bizottság titkára? Mindenekelőtt arra, hogy a szocialista munkaverseny nem csak a brigád ügye! Legalább ennyire az egész vállalati közösségé is. Hiszen azt mondjuk: a felajánlásoknak a gazdasági célkitűzésekhez kell igazodniuk. Ha pedig így van, s a felajánlások teljesítése, vagy nem \teljesítése is befolyásolja a vállalat eredményeit, akkor nincs a cégnél egyetlen ember — vezető, vagy beosztott, brigádtag, vagy nem brigádtag — akinek ne lenne „ügye" a munkaverseny. Am a munkahelyi feladatok változnak, olykor egyik napról a másikra. Hogyan is volt ez régebben? „Vállaljuk az éves terv kétszázalékos túlteljesítését.” Bizony ez a „vállalás” ma már nem vállalás. Félreértés ne essék, ismét csak nem „a” szocialista brigádról, „a” vállalatról beszélek. A termelési terv két, vagy akár 12 százalékos túlteljesítése ugyanis önmagában még nem ok az elégedettségre. Mert egy sor kérdés azonnal fölvetődik. Például az, hogy mennyi volt a ráfordítás? Milyen a termékek minősége? Elkelt-e az áru, vagy a raktárakat tömtük degeszre? A brigádok többsége ma már olyan vállalásokat tesz, melyek a minőség javítását, a termelékenység növelését célozzák. S van már ahol negyedévenként felülvizsgálják, s ha kell, módosítják felajánlásaikat. A brigád azonban egyénekből szerveződik, akik mindannyian a saját fejükkel gondolkodnak: olykor időtlenek, elképzelnek valamit. Számtalan példa igazolja: az a vállalat, amelyiknél teret, sőt támogatást kapnak az egyéni kezdeményezések, jóval előbbre tart, mint azok a cégek, ahol az értetlenség és érdektelenség betonfalába ütköző dolgozóknak már régen elment a kedvük attól, hogy valamire is javaslatot tegyenek, kezdeményezzenek. A munkaverseny mai tartalommal való megtöltésére, sablonoktól való megszabadítására receptet adni — éppen a rugalmasság, nyitottság, problémaérzékenység, megoldás- keresés igénye miatt — nem lehet. Az egyik városi pártvégrehajtó bizottsági ülésen javasolta valaki nemrég, hogy alakítsanak ki a település valamennyi__ ipari üzemére egyformán érvényes értékelési rendszert. A végrehajtó bizottság elvetette az ötletet, mondván, hogy a nagyon is eltérő múltú, adottságú, tevékenységű vállalatok mindegyikében nem lehetnek pontról pontra azonosak a követelmények és a normák. A változó körülményekhez igazodó munkavefseny-moz- galom erkölcsi-anyagi megbecsülése sem maradhat változatlan ott, ahol a legjobban „adminisztráló" brigádoknak kedvezett eddig a szerencse. A „ma neked, holnap nekem" elvvel is szakítani kell. Ha egy közösség ismét a légjobban dolgozott, nem lehet kizáró ok az, hogy tavaly is ö volt a győztes. Az értékelésnek csakis a tényleges teljesítmény lehet az alapja. Sitkéi Béla A Nőtt a hústermelés és a tejfogyasztás TÍZ évvel a kormányprogram után A műszaki hónap szakmai tanácskozásai A Bács-Kiskun megyei XVII. műszaki hónap május 27-ig tartó eseménysorozatában, nagy érdeklődést kiváltó szakmai tanácskozás zajlott le pénteken a Tudomány és Technika Házában. Nemcsak szűkebb hazánk, hanem a szomszédos megyék szakemberei is eljöttek Kecskemétre a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Bács-Kiskun megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség közös rendezvényére. A hazai szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzete, közép- és hosszú távú szakosodásának méreted, arányai volt a téma,- lŰtóA ezzel kapcsolatban hangzott el dr. Bíró István, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójának, Munkácsi László, a TAURINA közös vállalat igazgatójának és dr. Szentmihályi Sándor, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet tudományos igazgatójának az előadása. Elöljáróban a résztvevők megválasztották dr. Molnár Mihály igazgatót a MAE állattenyésztési szakosztálya Sántha Lajos halálával megüresedett elnöki tisztségébe, és kiegészítették a szakosztály szaporodásbiológiai csoportját. Az utóbbi egy-két évtizedben mezőgazdaságunk egyik legfontosabb ágazatává fejlődött a hazai szarvasmarha-tenyésztés. Az .1972- ben megjelent kormányhatáröaat adta meg a lendületet, amely első ízben fogalmazta meg az ágazat fejlesztési célját, irányát, s jelölte meg a feltételeket. Mindenekelőtt a tejtermelést kellett fokozni, hogy egy évtized alatt a tejelő tehenészetekben el lehessen érni az évi 5 ezer kilogrammos átlagos termelést. A szaporulatot úgy irányítani, hogy minden tehénnek évente egy borja legyen. A hústermelést a hazai ellátás és az exportkötelezettségek teljesítése érdekében növelni. A szarvasmarha-állomány már jelenleg is képes arra. hogy az ország 10 milliónál több honpolgárának megtermelje a mindennapi tejet, tejterméket, sőt exportra is jut az ágazat termékeiből. 1972 óta kialakult az ipari jellegű tejtermelés, vágóállat-nevelés. A megnőtt tejtermelésből évente átlagosan 170 litert fogyaszt el egy-egy ember. Ez a mennyiség azonban alacsonyabb az európai átlagnál. ■Nagy szerepet vállaltak a tejtermelésben a nagyüzemek mellett a háztáji és kisgazdaságok. Részt vettek a nagyüzemek tejelő állományának a gyarapításában is. Többek között negyedmillió értékes üszőborjút éppen a kisüzemektől szereztek be az állami és szövetkezeti tehenészetek az állomány kiegészítésére. Nem sikerült viszont megfelelő mértékben fejleszteni a húshasznú szarvasmarhatartást, mindenekelőtt a gazdaságok érdektelensége és egyéb okok miatt. Ezek között említették meg a tanácskozás előadói a beruházások elmaradását, lelassulását. Elmaradásunk a gyepgazdálkodás, a melléktermék-hasznosítás (Folytatás a 2. oldalon.)- ilí“ ,. „-..'.'-va**,.-w'■ ^ff— jggSgjgg • Évente hétszázötven borjút nevel fel értékesítésre a gyepgazdálkodásra alapozott húshasznú szarvasmarha-állomány szaporulatából az Izsáki Állami Gazdaság. Képünkön: a kemény hideg ellenére jól áttelelt jószágok a sarjadó füvet fogyasztják. A METEOROLÓGIA ELŐREJELZÉSE: 9 Virágok hóesésben. (Tóth Sándor felvétele) Marad a szokatlan hideg Az elmúlt hét nap során az átlagosnál jóval hidegebb volt, szeles, erősen felhős időjárás uralkodott hazánkban. Az ország északi területein igen kis meny- nyiségű csapadék hullott, a déli részeken és a Tiszántúl nagy részén 10 és 40 milliméter közötti értékeket mértek. A csapadékban gazdag területeken a talaj nedvességtartalma a sárosodási küszöb fölé emelkedett, így ezeken a részeken a földek géppel csak nehezen járhatók. A talajhőmérséklet is a vártnál alacsonyabb volt, szerencsére azonban a kukorica, a cukorrépa és a borsó vetését nem akadályozta. Az évszakhoz képest hűvösebb időjárás hatására a fák virágzása elhúzódik. Az erős éjszakai lehűlések viszont komoly károsodást okoztak a már virágzó fáknál. A hideg idő miatt a méhek sem mozogtak, így a fák beporzása sem érte el a várt mértéket. Tegnap az ország több részén — így megyénkben is — sűrű pely- hekben hullt a hó. Az -előrejelzések szerint folytatódik a szokatlanul hideg idő. A hajnali órákban kezdetben —3, plusz 3, később —1, plusz 4 fokra hűl le a levegő. Délután 10— 15 fok közötti értékekre számíthatunk. Az alacsony léghőmérsékletek miatt a talajhőmérséklet is 10 fok alatt marad, így a melegigényes növények vetése, ültetése még nem ajánlott. A jövő héten jelentős mennyiségű csapadék nem várható. Kisebb eső, zápor sokfelé kialakulhat, helyenként hózápor is lehetséges. Április utolsó hete a növényi fejlődés beindulásának időszaka tavasszal, ezért nagy jelentőségű a mezőgazdaság számára időjárásunk kedvező, vagy kedvezőtlen hatása.
