Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-23 / 94. szám

Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő várható. Az északi« észak­keleti szél többfelé élénk« időnként crőp lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —2« plusz 3« a legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 14 fok között alakul. (MTI) IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA, XXXVII. évi. 94. szám Ára: 1,40 Ft 1982. április 23. péntek Kádár János megbeszélése Khaled Bagdassal Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházéban találkozott Khaled Bagdassal, a Szíriái Kommunista Párt főtitká­rával, aki küldöttség élén tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a két párt vezető­ié eszmecserét folytatott idősze­rű nemzetközi kérdésekről, min­denekelőtt a közel-keleti térség fejleményeiről. Megerősítették álláspontjukat a közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezése mellett, ame­lyet csak valamennyi érdekelt fél, köztük a palesztinok egyetlen törvényes képviselőjének, a Pa­lesztinái Felszabadítás! Szervezet­nek a részvételével lehet megva­lósítani. Ezzel összefüggésben tá­mogatták a nemzetközi konferen­cia összehívására vonatkozó szov­jet javaslatot. Megelégedéssel méltatták a Ma­gyar Népköztársaság és a Szíriái Arab Köztársaság sokoldalú együttműködésének fejlődését, amely jól szolgálja a két nép ér­dekeit. LEONYID BREZSNYEV ÜZENETE Legyen az Indiai-óceán békeövezet MOSZKVA■ Az Indiai-óceán térségének békeövezetté változ­tatása elősegítené a légkör javítását ebben a térség" ben — szögezi le Leonyid Brezsnyev abban az üze­netében, amelyet az ennek a témakörnek a meg­vitatására' Üj-Delhibe összehívott nemzetközi érte­kezlet résztvevőihez intézett. Az SZKP KB főtitká­ra. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé" nek elnöke csütörtökön Moszkvában nyilvánosság­ra hozott üzenetében a többi között hangsúlyozza: a Szovjetunió támogatja a térség országainak e bé­keövezet létrehozására irányuló javaslatait. E cél érdekében indítványozta a Szovjetunió a haditen­gerészeti flották tevékenységének kölcsönös korlá­tozását, valamint a bizalomépítő Intézkedések ki- terjesztését a tengerek és óceánok térségére, külö" nősen ott, ahol forgalmas tengeri útvonalak vannak. Az új-delhi értekezlet az Indiai-óceán békeöve­zetté változtatásáról olyan időszakban ülésezik, ami­kor a világ e térségében — az Egyesült Államok militariZmusa következtében — a katonai és poli­tikai feszültség növekedése tapasztalható. Az Egye- sült Államok hatalmas haditengerészeti és légi erő­ket állomásoztál itt, egyebek között hadászati atom­fegyvereket, új katonai támaszpontokat létesít, s ide telepítik az intervenciós célokat szolgáló, gyor­san bevethető erőket is. Mindezek az intézkedések — hangoztatja az üze­net — jogos aggodalmat keltenek az Indiai-óceán térségében fekvő országok népeiben, hiszen vészé* lyeztetik e népek- biztonságát, és fenyegetik a Szov­jetunió és más szocialista országok biztonságát is. Ezért támogatja a Szovjetunió a békeövezet meg­valósítását célzó javaslatot és egészíti ki azt újabb indítványokkal. Mindamellett tudjuk — folytatódik az üzenet -—, hogy a békeövezet gondolatának van­nak ellenzői, akik arra törekednek, hogy az Indiai­óceán országait leigázzák és megteremtsék katonai uralmukat ebben a térségben. Mindezek a körülmények még inkább szükséges­sé teszik valamennyi békeszerető ország és nemzet, valamennyi demokratikus társadalmi erő aktív har­cát az Indiai-óceán békeövezetté változtatásáért — hangsúlyozza üzenetében Leonyid Brezsnyev, vége­zetül annak a meggyőződésének ad hangot, hogy az Űj-Del'hibe 'összehívott nemzetközi tanácskozás fon­tos lépés ezen az úton, és sikeres munkát kíván az értekezlet valamennyi résztvevőjének Olasz vendég a megyei pártbizottságon Rendőrorvosok tanácskoztak Hogyan harcolnak az olasz kom­munisták a békéért? Erről tartott előadást tegnap délután Kecske­méten Cesare Remondi, az Olasz Kommunista Párt Központi Bi­zottsága pártoktatási szekciójá­nak munkatársa, az Emilia Ro­magna tartományi és a Modena megyei pártbizottság tagja. Az- előadás után az olasz vendéget fogadta Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára — s ez­zel befejeződött Cesare Remondi Bács-Kiskun megyei hivatalcSs programja. A pártelőadó' — amint' arról már hírt adtunk — hétfőn érke-' • Cesare Remondi válaszol az elő­adása után feltett kérdésekre. zett megyénkbe; kedden Kecske­méttel ismerkedett, szerdán Ka­locsán es Kecelen járt. Tegnap reggel fogadta őt dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, ezután a nyárlőrinci Szikra Álla-- mi Gazdaságban tett látogatást Cesare Remondi. Az Olasz Kommunista Párt KB pártóktatási szekciójának munka­társa ma Budapest nevezetessé­geit tekinti meg, majd hazauta­zik. AZ EPITOK napirendjén Javult a tervelőkészítő munka Ismeretes, hogy a termelési-gaz­dálkodási terveket a szakszerve­zeteknek is véleményezniük kell. A jóváhagyó szó kimondásának joga a bizalmi testületeket illeti meg. i Az Építő-. Fa* és Építő­anyag-ipari Dplgozók Szakszerve­zetének megyei bizottsága a teg­napi, Kecskeméten megtartott ülé­sen azt vizsgálta, hogyan , kap­csolódtak be a munkahelyi de­mokrácia e fontos szervei az idei te.rvek kialakításába a hozzá tar­tozó tizenhat vállalatnál, gyár­ban. Megállapították, hogy a terv- tárgy/iló bizalmi testületi összejö­vetelek kritikus légkörben zajlot­tak le, A cselekvökészség minde­nütt kidomborodott. Sok észrevé­tel hangzott el az üzemekben a szervezésbeli gyengeségekkel kapcsolatosan. Lényeges előrelé­pésként értékelhető, hogy a gaz­dasági vezetés és a szakszervezet jobban együttműködött a tervké­szítés különböző fázisaiban, mint korábban, s ezáltal érdemibb volt a tömegszervezeti véleményalko­tás. Az érintett építőipari egységek dolgozói 1982-re az-előző évinél 5,2 százalékkal magasabb terme­lési érték elérését tűzték ki cé­lul, együttesen. A kereslet mér­séklődése miatt három üzemben csökkentett előirányzatot hagytak jóvá. Megyei rendor-fokapitanysa- gok életvédelmi nyomozói, kri- minalisták. igazságügyi orvos­szakértők és rendőrorvosok gyűl­tek össze; szerte az országból, azon az úgynevezett esetmegbe­szélő tudományos ülésen, mélyet tegnap rendeztek meg Kecskemé­ten, a megyei tanács nagytermé­ben. A tanácskozást dr. Fehér Géza rendőr ezredes, a Bács-Kis­kun megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetője nyitotta meg. Üdvö­zölte a megjelenteket, mindenek­előtt Ladvánszky Károly rendőr altábornagyot, belügyminiszter­helyettest, dr. Földes István ren­dőrorvos ezredest, a BM egész­ségügyi csoportfőnökét és dr. So­mogyi Endre egyetemi tanárt, a Magyar Igazságügyi Orvosok Tár­sasága elnökét. Egy rövid, Bács-Kiskun neve­zetességeit bemutató színes film vetítése után dr. Tóth Antal ren­dőr- alezredes, a megyei rendőr­főkapitányság helyettes vezetője rajzolt villanásnyi, ám annál ki­fejezőbb képet Bács-Kiskun me­gye bűnügyi helyzetéről. Ezt kö­vette a tulajdonképpeni érdemi munka, dr. Zavilla Norbert ren­dőrorvos alezredesnek, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság ve­zető orvosának elnökletével. Először „Emberölés? Közleke­dési baleset?” címmel a dr. Pap János rendőrorvos őrnagy vezet­te Bács-Kiskun megyei szakem­ber-csoport ismertetett egy rend­kívül bonyolult, halállal végződő bűnügyet, részletesen beszámol­va a nyomozás buktatóiról, s a bravúros, felderítésről. Az erede­ti helyszínen, illetve a boncolás során készített fotókkal, maket­tekkel, továbbá fizikus, műszaki, közlekedési és nyomszakértők meghallgatásával tökéletesen re­konstruálták a történteket. Köz­ben sok izgalmas, olykor az el­járások helyességét is kétségbe vonó kérdést kaptak az előadók. Az eset általános tanulságainak összesítése után a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság, 'munka­társainak közreműködésével- egy különös segélynyújtást tártak föl. annák minden következményével; valamint konkrét példák alapján a halálokok megállapításának ör- vosszakértöi nehézségeit elemez­ték kimerítő alapossággal a tudo­mányos értekezlet résztvevői. A tanácskozás Ladvánszky Károly zárszavával ért véget. Megemlékezések Lenin születésének évfordulójáról Vlagyimir Iljics Lenin születé­sének 112. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepség volt a szovjet állam megalapító­jának, a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő személyiségé­nek budapesti szobránál, a Dó­zsa György úti Felvonulási té­ren. A szovjet és a magyar himnusz hangjai után a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizott­sága és budapesti bizottsága ne­vében Szabó József, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora és Somogyi Sái)dor, az MSZMP bu­dapesti bizottságának titkára ko­szorúztak. A Minisztertanács ko­szorúját Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszter és Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke helyezte el. A Szovjetunió budapesti nagy- követségének .nevében Vlagyimir Bazovszkij nagykövét és Valerij Muszatov követtanácsos koszo­rúzott. * Bács-Kiskun megyében a kecs­keméti Lenin-szobornál rendeztek koszorúzási ünnepséget. A mun- kásőrzenekar indulójára felsora­koztak a 880-as számú Trencsé- nyi József úttörőcsapat leendő tagjai, majd a magyar és a szov­jet himnusz elhangzását követően a fogadalomtétellel és a kék, meg a piros nyakkendők megkötésével felavatták az új kisdobosokat és úttörőket. (Folytatás a 2. oldalon.) • Koszorúzás a kecskeméti Lenin-szobornál, IPARIRÁNYÍTÁS — VÁLTOZÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Megkezdődött a műszaki hónap Tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házának kongresz- szusi termében ünnepélyes keretek között nyitották meg a XVII. Bács-Kiskun megyei műszaki hónapot. Az ünnepi rendezvényen ott volt Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke, Füzesi János, a MTESZ főtitkárhelyet­tese. A résztvevőkéit dr. Kapitány Sándor, a MTESZ megyei szerve­zetének alelnöke köszöntötte. Az alelnök megnyitójában han­goztatta, hogy a műszaki hónap során több mint nyolcvan ren­dezvényre kerül sor. A tagegye­sületek az elkövetkező hetekben kiemelten foglalkoznak a műsza­ki tudományos eredmények gya­korlati hasznosításával, a tapasz­talatok széles körű. gyors elter­jesztésével. örvendetes előrelé­pés, hogy a rendezvények csak­nem felét a megye más-más vá­rosában és községében tartják. Bízunk abban — mondotta —, hogy a megye műszaki-, agrár- és közgazdász-értelmiségében nem­csak gondolatokat ébresztünk, hanem tettekre is serkentjük őket. Ezután felkérte Rabi Béla ipari minisztériumi államtitkárt az iparirányítás korszerűsítésének időszerű gazdaságpolitikai kérdé­seiről szóló előadásának megtar­tására.' Előadása bevezető részében az államtitkár emlékeztetett arra. hogy 1968-ban általános változást vártak a gazdaságirányítás re­formjától. Nem volt azonban kel­lő erő az irányító szervekben ah­hoz. hogy valóban működőképes­sé tegyék az új mechanizmust. Ehhez az irányítás intézményi rendszerén is változtatni kellett. Ezért, került sor 1981 elején az Ipari Minisztérium létrehozására, ami nem egyszerűen a három ipari tárca összevonását jelenti. Sokkal inkább azt, hogy a magyar ipar irányítását korszerűsíteni kellett, alkalmassá tenni a válto­zó körülményekhez való igazodás­ra. Követelmény volt az is, hogy a gazdaságirányítás négy elemét — a tervezést, /a szabályozórend­szert, a vállalati irányítást, a vál­lalati szervezeti struktúrát — meg­felelő összhangba hozzák. A ve­zetés korszerűsítésének célja vé­gül is az volt, hogy az ágazati irányítás váljon koncepcionális irányítássá, olyan rendszerré, amely nem a beavatkozást, a di­rekt módszereket alkalmazza, ha­nem a középtávú és távlati fej­lesztés megfogalmazásával foglal­kozik. Az előadó a továbbiakban beszélt arról, hogy a miniszté­rium hogyan kapcsolódik be . a vállalati gondok leküzdésébe, a vállalati és népgazdasági érdekek összehangolásába. Hangsúlyozta, hogy az irányítás korszerűsítése nem egyszeri aktus, állandóan-fi­gyelembe kell venni a változó gazdasági körülményeket. El­mondta, hogy a vállalatok decent­ralizálása nem cél, hanem eszköz, amely a rugalmasabb, a körülmé­nyekhez jobban alkalmazkodó gazdálkodást teszi lehetővé. A jö­vőben is sor kerül szervezeti vál­toztatásokra, de ezek célja nem feltétlenül a vállalatok kisebb egységekre való bontása lesz. Végezetül az államtitkár a hát­téripar fejlesztésének fontosságát emelte ki. Ugyanis a vállalatok korábban túlzottan törekedtek a késztermékek gyártására, emiatt a kelleténél kevesebb üzem fog­lalkozik alkatrészek, részegységek készítésével. N Mindenképpen indokolt az a figyelem, amely hosszú évek óta kíséri Bács-Kiskun kuko­ricatermelésének alakulását. Az 1970-es évek elején 121 ezer hektár volt a vetésterü­let, az össztermés ezzel szem­ben 377—378 ezer tonnát tett ki. Azóta a termelési rendsze­rek térhódításával az átlagho­zamok tovább nőttek, de emel­kedett a kukorica termelési kockázata, és a költsége is. Többek között ezzel függ össze e növény vetésterületé­nek a csökkenése. Helyette in­kább a jövedelmezőbb kalá­szos gabonát, a napraforgót, a cukorrépát termesztik. Éppen ezért olyan fontos, hogy a sze­mes kukoricának szánt 108 ezer hektáron az elérhető leg­jobb termést takaríthassák be a\ nagyüzemek és-a kisgazda­ságok. Ennek a feltételeit jórészt még az ősszel előkészítették. Az őszi mélyszántásra előirány­zott 130 ezer helyett, 134 ezer hektárt munkálták meg, s elő­reléptek a talajerő-gazdálko­dással is a nagyüzemek. A ko­rábbinál több és értékesebb magvakat szerezlek be, min­denekelőtt a .300—500 közötti FAO számú kukoricafajtákból, hibridekből. Ezekből a legtöbb nagyüzem a háztáji és kisgaz­daságoknak is kellő mennyi­ségben juttatott. így tett például a keceli Szölöfiirt Szakszövet­kezet, ahol a nagyüzemi'és. a tagsági vetést a hét elején kezdték meg. Az elmúlt évben április 25-e táján a megyében tervezett te­rületnek már 60 százalékán volt földben a kukorica vető­magja. Az idén a kései' kita­vaszodás miáiT nem ilyen ked­vező a helyzet. Bács-Kiskun déli felében, ahol előbb mele­gedett fel a talaj, gyorsabban haladnak a munkával. A Bács­almási Állami Gazdaságnak kilenc gépcsoportja dolgozik a napraforgó- és a kukorica- földön, 12 település határában. A gyakorlott szakmunkások váltott műszakban vetnek, csü­törtökön 600 hektáron volt földben a tengeri magja, és aznap a szomszédos kunbajai Béke Csillaga Tsz 200 hektár kukoricájának vetését is befe­jezték. A nagyüzem mezőgazdászai a helyszínen segítették a mun­kát, hiszen a termés alakulá­sa a vetés minőségétől nagy­mértékben függ. A bábolnai IKR - partnere az üzem, éppen ezért törekszik a legjobb mi­nőségű munkára. Városföldön a Dózsa Termelőszövetkezet szintén gondosan előkészített magágyba, gyomoktól vegy­szerrel védett, tápanyaggal el­látott szántóban 1830 hektár kukoricát termeszt. Bozsik Mi­hály. Czakó Menyhért, Dobált István, Schrobár László szak­munkások két műszakban dol­goznak. A maggal együtt az úgynevezett biológiai hatásfo­kozót is a magágyba juttatják. Ennek az a szerepe, hogy a hideg talaj okozta stresszha­tástól megóvják a fiatal nö­vényt, amelynek fejlődését is serkenti ez a szer. A kukorica igen fontos ter­mény a városföldi Dózsa Tsz- ben, ezért féltő gonddal vi­gyázzák a szakmunkások és a szakvezetők is a vetés minő­ségét a munka helyszínén nap nap után. Nagy mennyi­ségű abraktakarmányt ter­meszt a szövetkezet a város­földi sertéshizlaló közös vál­lalatnak. A háztájinak is sok takarmány kell, ezért hét ter­ményboltban forgalmazza azt a közös gazdaság. A bácsalmásihoz, a város­földihez hasonló jó példa má­sutt is. szép számmal akad. A BKR szakemberei külön-külön a helyszínen vizsgálták meg a vetőmagvak minőségét, csak a legmagasabb értékűeket en­gedték felhasználni április 15-e, a vetés kezdete óta. Fel- sőszentiván, Csávoly, Rém, Bo- rota. Dunapataj, mezőgazdasá­gi üzemeinek szakmunkásai és szakvezetői is azon fáradoz­nak, hogy a növény számára legalkalmasabb időben, kifo­gástalan munkával tegyék magágyba a hátralevő 10—12 nap alatt a kukoricát. A mű­szaki és szervezeti felkészülés, a gazdaságok közötti együtt­működés a biztosíték erre. A jó termést alapozzák meg ez­zel az igyekezetükkel. Rendkí­vül fontos, hogy a szakembe­rek ott legyenek a nagyüzemi ’ táblákon, ahol gondos munká­val most készítik elő a leendő betakarítást. Kiss Antal K. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents