Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-20 / 91. szám
1982. április 20. kedd • PETŐFI NÉPE • 3 GYES ’82 Sok lépéssel előrébb Május elsejétől jelentősen kibővül a gyermekgondozási segélyre jogosultak köre, megváltoznak a gyes igénybevételének eddigi — meglehetősen merev — szabályai. Egy-két kivételtől eltekintve — s egyéni méltánylás alapján olykor még ők is — mindenki jogosult lesz a gyesre, amelynek időtartama alatt szabad lesz munkát vállalni. A változásokról többször tájékoztattunk már, most annak eredtünk nyomába: hogyan fogadták az intézkedést az érdekeltek. Vizsgálódásunk helyszínéül egy főként lányokat- asszonyokat foglalkoztató üzemet, a PNYV kiskunhalasi gyáregységét választottuk. Ahol — s ez külön öröm — nem a tervekről, hanem a már bevezetett új módszerekről kaphattunk képet. Háláson, mert a szükség rákényszerítette őket, még a rendelet életbe lépése előtt „léptek” ... Ha családias a légkör Török Zoltán alig több mint egy hónapja gyáregység vezető a PNYV-nél; azok az újítások, amelyekről most szó lesz; ez alatt születtek. — Ha a gépparkunkat üzemeltetni akarjuk, akkor szükség van a kedvezményekre — szögezi le már az elején Török Zoltán, akiből egyébként nemcsak a főnök, hanem a 37 esztendős textiles múlt is beszél. — A kötöttáru- gyár árnyékában élünk, szövőtanulónak évek óta nem jelentkezik senki, Valahogy elterjedt, hogy nehéz a szakma, a kötés könnyebb. — Tényleg az? Török Zoltán széttárja a kar-/ ját. — Hát!.. Ha nagyon leegyszerűsíteném, talán összehasonlítanám a detektoros és a tranzisztoros rádiót. Amennyivel egyszerűbb az .egyik, annyival . kíván nagyobb tudást a másik: a szövőnő nálunk 12 gépen dolgozik, a kötöttárugyárban 3—5 gép jul egy emberre. Nálunk egy-két dologra kell figyelni, ott pedig isten tudja ' ‘hány mütyürt kel! örökké le.sni: és tudni kell beállítani is! • Illés Istvánná és Jónás Ferencné, ketten a tizennégyből, akik kihasználták a kínálkozó lehetőséget. t Jobbra: Török Zoltán. Amit lehet, megoldunk — olvasható ki a mozdulatból. — Tehát: kevés a munkás. — Kevés bizony, meg kell fogni aki van, mindet. Ehhez családias légkörre van szükség, arra. hogy második otthonuknak érezzék a gyárat. — Nem jelent ez túl nagy laza Ságot J — jÉpjo ellenkezőleg: m.ost bo- fi&átofíuníí 'él égy hatezer1 'íbríri- t‘ós buszsofőrt, mert nem "úgy végezte a dolgát, ahogy kellett. — Csak közbevetőleg: mennyit keresnek a szövőnők? goznunk. Négyen állandó éjszakás, ketten állandó délutános, nyolcán állandó délelőttös műszakot vállaltak. Az utóbbiak miatt tudjuk elengedni szabadságra azokat, akik több műszakban dolgoznak. így össze tudjuk egyeztetni a külön-külön érdekeket. — Gond nélkül? — Nem egészen. Hatkor kezd a műszak, fél hétkor nyit ’ az óvoda, a bölcsőde ... külön állapították meg a munkaidőt. Van, aki 6 helyett 7-kor kezd, és 2-kor végez, ez napi hét óra. — Tervünk feszített, legfontosabb tényezője: az ember. Ezért mindenre fel kell készülnünk — összegzi a változáspk indítékát a változások kiötlője; Török. Zol-; tán. Ami mérhető, és ami nem — Jó kérdés — neveti el magát a gyáregységvezető. — Havonta 4200—4500 forint körül hoznak össze, a bérszínvonal 48 ezer fo- /riht körül van. Villát nem lehet belőle építeni, de a tisztességes megélhetéshez elég. Annyi változat, ahány asszony — A gyárról már sokat tudunk. A változásokról még semmit. — Mint minden több műszakban dolgozó üzemben; nálunk is jár pótlék: délutáni munkáért 20, éjszakaiért 40 százalékos. Aki tehát szabadságra megy, akkor jár legjobban, ha délelőtti műszak helyett megy. Ezt nemcsak engedjük, támogatjuk is. — Gondolom nem pusztán jótékonyságból. — Nem hát — ismeri be Török. — Hatvan asszonyunk van pillanatnyilag gyesen; hiányuk érzékenyen sújtja a termelést. Ezért azoknak, akiknek lassan lejár a gyese, levelet írtunk. Egyetlen kérdést tettünk fel: milyen feltételekkel hajlandók munkába állni. — Az eredmény? — Tizennégyen válaszoltak. Tizennégy megoldást kellett kidol— Lehet, hogy ez rossz a gyárnak, de jó a gyereknek ... — Ebben viszont magának van igaza... Természetes a kivétel Illés Istvánná csévélő is kapott levelet a gyártól: szabadon vá-. laszthat műszakot. Választott is: a délelőttit. Az első gyereke születése után másfél évvel már visz- szajött egyszer dolgozni; három műszakiba. Most, hogy megvan a második apróság, már csak egy műszakos beosztást vállal. A PNYV „beszerezte” bölcsődébe a gyereket. Illésné 3500 forintot keresett a múlt hónapban. — írjon még hozzá 400 forintot — javasolja — ennyi kiegészítést kap az, aki bölcsődébe viszi a gyereket. Aki házhoz hordja, nyolcszáz forintos hozzájárulást kap. Jónás Ferencné szövő 1977 októbere után jelentkezett ismét* munkára, a közbeeső idő alatt két gyereket szült. Első havi keresete — két nap távolléttel — 3200 forintra rúg. A gyárban nem irigykednek a gyesről visszatértekre, természetesnek veszik a velük tett! kivételt. Még azt is,' hogy számukra A gazdaság haszna Kiskunhalason sok-sok forinttal mérhető. Március elején, a termelési tanácskozáson még ez a mondat csúfította a beszámolót: aligha teljesítik a negyedéves tervet. Április közepén dicsekednek: fél százalékkal túl is teljesítették. A titok nyitja: köziben visszacsalogattak tizennégy asszonyt. Most új változások bevezetésén törik a fejüket Kiskunhalason. Az új gyes lehetővé teszi a négyórás munkavállalást, ezért 3 helyett 6 műszak megindítását tervezik, a négyórás beosztások rugalmas elfoglaltságot kínálnának az érintetteknek. Beszélgetnek arról, hogy az egyik raktárt gyes-es műhelynek rendezik be. ahpl még különlegesebb — még jobban személyre szabott —■. időbeosztást szerint dolgozhatnak az asszo- hyok. Nem ünneprontásként, de az igazság kedvéért meg kell jegyezni: hiba lenne a gyes kibővítésében csupán a munkaképes korú asszonyok fokozottabb munkába állításának eszközét látni. A gyes célja és értelme továbbra is egy: lehetővé tenni, hogy az anyák minél tovább gondozzák gyermeküket. Baliai József A pártalapszervezeti munka módszerei a bácsbokodi Aranykalász Tsz-ben A bácsbokodi Aranykalász Tsz pártalap- szervezetének taglétszáma hét évvel ezelőtt is meghaladta a százat, s nyolc pártcsoport — három a nyugdíjasokat, öt pedig a különböző termelési ágazatokban dolgozó kommunistákat fogja össze — is létezett. Boros István, az alapszervezet titkára mégis a következőkkel kezdte a beszélgetést: — Ahhoz, hogy érzékeltessem a nálunk kialakult gyakorlatot, módszereket, vissza kell idéznem az 1975-ös időszakot. Az akkor megválaszott vezetőség olyan célokat tűzött maga elé, amelynek gyümölcse ma már beérett. Ügy véltük, elsőként a pártalapszerve- zet belső helyzetét szükséges rendezni. Olyan pártcsoport-bi- zalmiakat választottunk, akik akarták ezt a megbízatást és dolgoznak is. Határozatképessé kellett tenni a taggyűléseket,, rendezni a pártmegbízatásokat, jobbá tenni a pártépítést, kialakítani az információs rendszert, megteremteni a terrtielés pártirányítását, ellenőrzését, s azt, hogy a kommunisták ösztönzői legyenek az előrehaladásnak. Aktív kommunisták A tennivalóknak ez a felsorolása arra utalt, hogy igen komoly és hosszadalmas munka várt a kommunistákra, a pártcsoportokra, az alapszervezet vezetőségére. Becsületükre legyen mondva, sikerült mindezt — nem is akármilyen módon — megvalósítani. — Aránylag rövid idő alatt a szó igazi értelmében aktivizálódott a párttagság. Ehhez azonban szükséges volt a bizalmiak informálása, figyelmük politikai tennivalókra való irányítása. Azóta is havonta tartunk pártcsoport- bizalmi értekezleteket, ahol a határozatok ismertetése mellett a politikai irodalmat is felhasználjuk. s a feladatokat is megbeszél, jük. A bizalmiak itt számolnak be tevékenységükről, gondjaikról, eredményeikről. A pártmegbízatások felülvizsgálata után a párt- csoportok feladataként szabtuk meg ezek kiadását, ellenőrzését. Jól kialakult ennek a mechanizmusa, hiszen a szűkebb kollektívák évente kétszer értékelik e munkát, a bizalmiak pedig folyamatosan ellenőrzik is. A pártépítésben — bár a taglétszám alig növekedett — minőségváltozás történt, s ez is a pártcsoportok érdeme. A legutóbbi választások óta tíz párttagot vettek fel; hét fizikai munkást, öt nőt, s hét 30 éven alulit. Itt érdemes elidőzni kissé, hiszen 1970- től. nyolc év alatt, mindössze két nő, s fiatalok alig kerültek a pártba. Az ok: a maradi szemlélet, amelyet nagynehezen sikerült leszerelni. A jelenlegi helyzetben a pártcsoportok szinte önállóan készítik el a felvételi javaslatot. A módszerre egy példa: Erdősi Lajos — aki a melléküzemági csoportban feladatként kapta a pártépítési munkát — javasolta a egyik fiatal munkatársa felvételét. A pártcsoport-értekezleten megvitatták és javasolták a vezetőségnek. Az elbeszélgetés után az alapszervezet vezetősége taggyűlés elé terjesztette a felvételi kérelmet, s azt a párttagság elfogadta. Önállósult pártcsoportok — A pártcsoportok önállósága nagyon fontos. Mint már utaltam rá, itt lehet a napi munkára kiadni a megbízatásokat és teljesítésüket számonkérni. Harmadik éve kibővítettük a pártmegbízatások rendszerét. Van mozgalmi és szakmai tennivaló. Egy példát erre is: ifjú Tamási József mozgalmi munkája a községi és üzemi információs rendszer csoportvezetői tennivalóiból áll. Szakmai megbízatása: a sertéskombinátban előkészíti a nedves etetést, és a vágási eredmények minőségének szinten tartását. Ezt úgy is fel lehetne fogni, hogy hivatali kötelesség. Igaz, de a pártcsoport előtt vállalt megbízatás számonkérésekor nem lehet kifogásokat felhozni, hiszen az ott dolgozó kommunisták jól ismerik' a technológiát, a hibákat, az esetleges hanyagságokat. Ez nálunk jól bevált. A termelés pártirányítása, ellenőrzése bonyolult feladat elé állította a hét éve kezdőnek számító pártvezetőséget. Meg kellett is- merniök — s erre módszeresen is törekedtek — a gazdaságot, a termelés szerkezetét, az anyagi lehetőségeket, a központi igényeket. Csakis ilyen módon tudtak, s képesek ma is kezdeményezőként fellépni. — Módszerünk egyszerű. Az adott ágazat szakembereit felkérjük: értékeljék a munkájukat, és adjanak ötleteket, mit lehet és kellene megvalósítani. Ezeket a pártvezetőség reszortfelelőse, de a vezetőség is megvitatja, keresi a megoldás lehetőségeit. Beszámoló taggyűlésen javasoltuk többek között a fenyércirok gyomnövény elleni védekezés kidolgozását, ami ma már országos mozgalommá vált. E módszer, a szakemberek bátorítása tette lehetővé a korábban épített víztározó hasznosítását, öntözőberendezés vásárlását: ma már 200 hektárt látunk pl vízzel. Az természetes, hogy nincs olyan pártfórum, csoportgyűlés, vezetőségi ülés, taggyűlés, ahol ne kerülne szóba a gazdaságpolitika. Különböző szinteken beszámoltatjuk a gazdasági vezetőket, de ehhez a pártbizalmiak, a vezetőségi tagok is felkészülnek. A termelés pártellenőrzéséhez nem elég csupán elolvasni az előterjesztést, tájékozódni kell annak részleteiről, s így formálni a véleményt. A termelésellenőrzés gyakorlata A közös gazdaságban a termelés pártellenőrzésének gyakorlói elsődlegesen a pártcsoportok. A másik ilyen lehetőség a szocialista brigádok értekezlete, ahol természetesen részt vesznek a párttagok, a bizalmiak és a vezetőségi tagok is. Ott pontos képet kaphatnak: a vállalásokból mi nem valósult meg, s arra is, miért nem. Az alapszervezet titkára e fórumok mellett a személyes beszélgetéseket is fontosnak tartja. Alapvető — mondta — az emberek zemélyes véleményének, gondj- .nak közvetlen megismerése, orvoslása. — Mindezeket a feladatokat, amelyek nem voltak könnyűek, képtelenek lettünk volna megoldani politikai tisztánlátás nélkül. Ezért erőteljesen szerveztük elsőként a kommunisták oktatását, majd később — a pártonkívüliek számra is — a tömegpolitikai tájékoztatókat. Nálunk minden tanfolyamnak két propagandistája van, ezért nincs elmaradt oktatás. Nem szeretnék szerénytelen lenni, de a pártalapszervezet tudatos munkájának köszönhető, hogy tizennégyen végezték el a marxista egyetemet, a vezetők megismerkedtek a vezetéselmélettel, és sorolhatnám tovább. A bácsbokodi Aranykalász Tsz pártalapszervezete, ahol több mint száz kommunista dolgozik, példamutatóan tevékenykedik; jól érti és érzi azokat az eszmei, politikai, gyakorlati módszereket, amelyek a pártmunka alapját képezik. A párt vezető szerepe ebben a gazdaságban napi tettekben, alapos szervező, elemző, tevékeny. igazi politikai munkában tükröződik. Gémes Gábor VITÁK KÖZÉPPONTJÁBAN AZ ÖTNAPOS TANÍTÁSI HÉT Befejeződött az országos diákparlament Salgótarjánban vasárnap befejeződött a VII. országos diákparlament. A szombati plenáris ülés után vasárnap délelőtt öt szekcióban élénk vita folyt a diákságot foglalkoztató legkülönbözőbb kérdésekről. A Művelődési Minisztérium intézkedései tervéhez kapcsolódóan sok javaslat is elhangzott, például az, hogy a diákturizmus kedvezményeit terjesszék ki a távolsági autóbuszokra; a megyeszékhelyeken, a legnépszerűbb és leglátogatottabb turistahelyeken, illetve közelükben mindig legyen egy kollégium, amely olcsó szállást biztosít. Az oktatással kapcsolatban kérték a fakultatív tantárgyak számának növelését, s a választott tantárgy tananyagának gazdagítását. Többen felvetették, hogy az iskolai érdemjegy csak a tantárgyi tudást értékelje. A délutáni plenáris ülésen a szekcióvezetők beszámolója után elfogadták a Művelődési Minisztérium intézkedési tervét a középfokú oktatási intézmények ifjúságpolitikai feladatainak megvalósítására,' majd dr. Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes megtartotta zárszavát.. Elismeréssel szólt az országos diákparlament aktivitásáról, örömmel nyugtázva, hogy a minisztérium törekvéseit a küldöttek többsége megértette és támogatja. Rámutatott: a szekcióülések vitája is tükrözte, még mindig sok a félreértés, az értetlenség az ötnapos tanítási hét bevezetésével kapcsolatban. Hangsúlyozta: az ötnapos tanítási hét, akárcsak az ötnapos munkahét társadalmunk jelentős vívmánya. Tévedett aki azt hitte, az ötnapos tanítási hétre egyik napról a másikra zökkenők nélkül át lehet állni. Az átállás gondot okozott még abban az iskolában is, ahol alaposan felkészültek arra. Az ötnapos tanítási hét, a hetenként plusz egy szabadnap diáknak, szülőnek, családnak, iskolának. pedagógusnak jó dolog. Ebből kell kiindulniuk, akiknek az új órarendet, a tananyagbeosztást, a diákok, tanárok napi terhelését és szabad idős programját össze kell hangolniuk. (MTI) Külföldi meteorológusok Kecskeméten íffi'tiöH ;inól .min: hfH adtúhk-.,: .az Inlerkozmosz, kozmikus me- té’pinlógiai állandó, munkacsoportja április 15. ás, 24. között hazánkban tartja soros ülését. A lA- dotnányos szakemberek vasárnap dr. Baráth Józsefnek, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökének társaságában Bács- Klskun megyébe látogattak. A kecskeméti Városi Tiíháes dísztermében megtartott fogadás után városnézés, majd bugaci ' kirándulás alkotta egész napos programjukat. A pusztára fogatokkal érkeztek, megtapsolták a szokásos lovas- és csikósbemutatót (képünkön Toldi Miklós vágtázó „ötösével”) és ismerkedtek a nemzeti parkkal. • • Önkéntes rendőri csoportvezetők tanácskozása Szombaton délelőtt Kecskeméten, az SZMT Művelődési Központjában tartották tanácskozásukat a Kecskemét városi és járási Rendőr-főkapitányság irányításával működő önkéntes rendőri csoportok vezetői. Ezt az alkalmat ünnepélyessé tette az a körülmény, hogy itt nyújtották át az önkéntes rendőri szolgálatért kitüntető jelvényt azok számára, akik hosszabb idő óta végzik ezt a tevékenységet. Az elnökségben helyet foglalt dr. Fehér Géza rendőr ezredes, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, dr. Mező Mihály Kecskemét, város tanácselnöke, Horváth Antal, a járási hivatal vezetője és Magó Ferenc, a járási pártbizottság munkatársa. Paór Ödön rendőr őrnagy beszámolójában elmondja, hogy az önkéntes társadalmi segítők első csoportja 27 évvel ezelőtt éppen Kecskeméten alakult, s ez az időszak bővelkedett eredményekben, sek hasznos tapasztalatot adott. Az önkéntes rendőrök jelentős bűnmegelőző és közbiztonsági feladatokat látnak el, segítik a vállalatok és intézmények belső ellenőrzését, a bűnö- r.és visszaszorítását. Emellett közlekedésbiztonsági munkájuk is igen színvonalas. Az elmúlt évben az önkéntes segítők 25 662 esetben láttak el szolgálatot, ebből 16 429 esetben önállóan. s nem kevesebb, mint 624 feljelentést tettek szabálysértési ügyben, 48 jelzést adtak bűncselekmény elkövetéséről. A továbbiakban az önkéntes rendőrök munkáját tevékenységét értékelte, hangsúlyozva, hogy feladataik ellátását magas fokú társadalmi munkaként ismerik el a párt-, a tanácsi és a gazdasági szervek. A megyei rendőr-főkapitányság jelentőségének megfelelően figyelemmel kíséri az önkéntes társadalmi segítők fáradságos munkáját, s a lehetőségekhez mérten el is' ismeri. A beszámolóihoz igen sokan szóltak hozzá, közöttük dr. Fehér Géza rendőr ezredes és dr. Mező Mihály. Ezután Bitó István rendőr alezredes, a Kecskemét városi és járási Rendőr-főkapitányság vezetője kitüntetéseket nyújtott át. önkéntes rendőri szolgálatért kitüntető jelvényt 25 év után ketten, 20 év után 29-en, 15 év után ötvenen, 10 év után harmincán, s öt év után negyvennyolcán kaptak. Pénzjutalomban 15 önkéntes segítő részesült.
