Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-17 / 89. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évi. 89. szám Ára: 1,40 Ft 1982. április 17. szombat KÖZGAZDÁSZOK VITAFÓRUMA Hol tart a magyar szőlőtermesztés ? • Zsitvaj Attila kiegészíti az írásos beszámolót. Bács-Kiskun mezőgazdaságának a szőlő- és bortermelés az egyik legjelentősebb ágazata. Az ország szőlőterületének egyharmada itt található, az árubor mennyiségének pedig közel a fele innen kerül a kül- és a belföldi piacokra. Érthető, hogy miért érinti a megye lakosságát olyan érzékenyen az ágazat eredményességének változása. • 'A vitafórum résztvevői. Éppen ezért adott tegnap. Kecskemét ott. hont a Magyar Közgazdasági Társaság vitafórumának. Délelőtt az Erdei Ferenc Művelődési Központ, ban dr. Romány Páli a megyei pártbizottság első titkára köl szöntötte a megjelenteket; Közöttük dr. Csikós Nagy Béla államtitkárt, a!---;— t ársaság elnökét, ágazati minisztériumi képviselőjét, dr. Vendégh Ferenc .rrániszberhelyettest, valamint dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnökét. Ezúttal a szőlő- és borfeldolgozás közgazdasági kérdéseiben érdekelt szakemberek mondhatták el véleményüket az ágazat gondjairól. A vitához, a hazai szőlőtermelésről és borgazdaságról kiadott írásos felmérés szolgált alapul. Zsitvai Attila a MÉM főosztályvezető-helyettese kiegészítő hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy — nemcsak Bács-Kiskun megyében — az ágazattal súlyának megfelelően kell bánni. A világ borkereskedelmében V—VI. helyen állunk. Jók a devizamutatóink, hiszen a mezőgazdaság más ágazataival összehasonlítva, 3—5- szöröse a hektáronkénti valutahozam. Alapkérdésként a termelés színvonalában történő előrelépést fogalmazta meg. Ezután Tóth Sándor az Állami Gazdaságok Országos Központjának szaktanácsadója szólt a Kaié. konyság és jövedelmezőség alakulásáról. — Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk a világpiacon a számunkra kedvezőbb áralakítás miatt a készletezést kell megoldani. Ez pedig beruházás, esetleg hitel nélkül aligha valósítható meg. A termelés gépesíthetősége is — ami Részben gátat szab a tenyészte- rület növelésének — dollárigényes beruházás. A gyors megoldást pedig sürgetni kell,' hiszen a III. és IV. Ötéves tervidőszak telepítési megtorpanását pótolni kell. Az elmúlt esztendőkről már elmondható, hogy az országos évenkénti háromezer hektáros telepítés meg tudja teremteni a szükséges biológiai rotációt. A vitaindítók elhangzása után a meghívottak egészítették ki az elmondottakat. A köztudott tényt érvekkel is 'bizonyították: szőlő- termesztés kézi munka nélkül nincs. Ezért azok a gazdaságok, amelyek ezt felismerve, már intézkedtek a megváltozott szabályozórendszer lehetőségei kpzott, bizonyos lépéselőnyre tettek szert. A termelők részéről ismét felmerült az igény a jó és megfelelő mennyiségű szaporítóanyag minél előbbi terjesztésére, valamint <a telepítéshez szükséges állami támogatásra. Például, ha a teljes vertikumot, tehát a termelést és a feldolgozást együtt nézzük, egy hektár beruházási költsége 600 ezer forint, és ez állandóan növekszik. A gyors rekonstrukciót sürgeti az is, hogy a szőlőfeldolgozás tároló- és gépi berendezései csak a mennyiségi kívánalmaknak tesznek eleget. A vitában elhangzottak összegzésekor, dr. Csikós Nagy Béla elmondta, hogy az első alkalommal, amikor ezt á témát tárgyalták, 1976-ban sokkál több gond és ellentmondás volt. A közeljövőben egy kisebb bizottságot hoznak létre, amely az ankét írásps anyagát és a hozzászólásokban elhangzottakkal kiegészítve, ajánlással — mielőbbi intézkedést sürgetve — terjeszti a tárcaszintű vezetés elé. Cz.P. Marjai József és Ny. Talizin tárgyalásai Április 15-én és 16-án Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese és Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese részvételével Budapesten tartották a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos' együttműködési kormányközi bizottság nemzeti tagozati elnökeinek soros találkozóját. A tárgyalásokon áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kölcsönös bővítésének lehetőségeit. Ennek megfelelően számos javaslatot dolgoztak ki. A két ország illetékes minisztériumai tárgyalásokat folytatnak a mezőgazdasági együttműködés bővítésére irányuló magyar javaslatokról, egyebek között a magyar kukoricatermesztési rendszerek Szovjetunióban való alkalmazásáról, valafnint komplett sertés- és baromfitelep szállításának lehetőségéről. Tárgyalások kezdődtek a mind-, két ország számára népgazdasági szintű megtakarítást eredményező vegyipari együttműködés kialakításáról. Vizsgálják a Szovjetunió likinói autóbuszgyárának rekonstrukciójában való magyar közreműködés lehetőségét is. Szakértői tárgyalások folynak szovjet könnyű-, élelmiszer, és fafeldolgozó-ipari, valamint kereskedelmi és lakossági szolgáltató üzemek magyar—szovjet együttműködéssel történő rekonstrukciójáról és bővítéséről. Magyar és szovjet szakemberek együttesen vizsgálják a Szovjetunióban üzemelő Ikarus autóbuszok, valamint a Magyarországon üzemelő szovjet gyártású tehergépkocsik műszaki kiszolgálásának javítási lehetőségeit. 1 Kádár János nemzetközi gazdasági és pénzügyi szakemberekkel találkozott A Magyar Nemzeti Bank ^szervezésében április 15—17. között Budapesten ülésezik a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó konzultatív csoport. A harminctagú csoport 1978- ban azzal a céllal alakult, hogy választ adjon a nemzetközi gazdasági-pénzügyi életben mutatkozó problémákra. A csoport elnöke, dr. Johannes Witteveen, több nagyvállalat és bank igazgató- tanácsának tag-, ja, ismert nemzetközi pénzügyi szakember; tagjai különböző nemzetiségű neves közgazdászok, politikusok, bankárok és üzletemberek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Parlamentben találkozott a budapesti ülés résztvevőivel. Fekete János, a Magyar Nemzeti "Bank első elnökhelyettese, a • Kádár János fogadta a Harmincak Tanácsának képviselőit a parlamentben. (Fotó — MTI KS) csoport tagja tájékoztatta Kádár Jánost a budapesti ülésszak munkájáról, amelynek során a nemzetközi pénzügyi rendszer és a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseit vitatják meg. ■ A csoport elnöke, dr. Witteveen a résztvevők nevében méltatta a létrejött találkozót, köszönetét fejezte ki a fogadtatásért, ismertette céljaikat és eredményeiket. Ezt követően Kádár János eszmecserét folytatott a csoport tagjaival időszerű nemzeközi politikai és gazdasági kérdésekről. A megbeszélésen jelen volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi- Bizottság titkára és Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. (MTI) ÖTVENEZER HEKTÁR HOMOKOT LEHETNE HASZNOSÍTANI Fásítási ünnepség Kunfehértón • Védő erdősávokat telepített központi majorjában a gazdasági épü letek köré és szépen parkosította az egész majort a kunfehértói Előre Termelőszövetkezet. Napról napra több friss hajtás található az erdők fáin, bokrain. A megkésett tavasz beköszöntésére mindinkább kivirul a természet. A március 18-án Komáromban megnyitott országos fásítási hónap is végéhez közeledik. Emlékfák ültetésével egybekötött idényzáró megyei ünnepségét pénteken rendezte meg Kunfehértón az Előre Tsz-ben a Bács-Kiskun megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség, a Kiskunsági Erdő- és 'Fafeldolgozó Gazdaság, az Országos Erdészeti Egyesület kecskeméti csoportja. Ilyen időszerű eseménynek alkalmasabb helyet ritkán lehet találni, mint éppen Kunfehértót. Példaszerű majorfásítást végzett itt az Előre Tsz. A község határában jelentős terület a Kiskunsági Nemzeti Park felügyelete álá tartozik az itt honos növényritkaságok védelme érdekében. A közelmúltban védettnek nyilvánították a szövetkezeti major közelében fekvő erdőt is, értékes faállományának megóvására. A rendezőszervek képviseletében Szűr szabó Dénes mezőgazda, sági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettes köszöntötte a szakembereket, majd Rada Antal a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának osztályvezetője méltatta az erdőtelepítés. fásítás jelentőségét, az abban országszerte részt vevők dicséretes tevékenységét. Végezetül Gó'bölös Antal a Kecskeméti Erdőfelügyelőség igazgatója nyújtotta át a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatal elismerő okleveleit emlékérmeit a hármas célú erdősí- • tés, faültetés előkészítésében, a társadalmimunka-akciók szervezésében, az ültetésben, a faállomány gondozásában kiemelkedő munkát végzetteknek. Az idei fásítási hónap keretében megközelítőleg 150 millió facsemetét ültettek el — mondotta az ünnepség előadója. Ebből 90 milliót az erdőfelújításhoz, 60 millió facsemetét a telepítéshez és fásításhoz használtak fel. 1981-ben már 1,7 millió hektárra növekedett hazánk erdősített területe. A népgazdaság faigényének kielégítésén kívül védelmi, szociális szerepük is van az erdőknek. Védik a talajt az erózió és a defláció romboló hatás áltól, tisztítják a levegőt, javítják a víz minőségét, védik az élővilágot. 1981-ben 8300 hektárt erdősítettünk az országban — mondta Rada Antal. Ahhoz, hogy az eddigi ütemet megtartsuk, a VI. ötéves tervben mintegy 50 ezer hektáron kellene (erdőt telepíteni. Ez csak úgy érhető el, ha a társadalom mintegy 18—20 ezer hektár erdősítés, fásítás végrehajtását magára vállalja. Nagyon sokat tehet a társadalom a termőterület védelmét szolgáló erdőtelepítésben. Ilyenek országszerte akadnak az elhagyott munkaterületek helyén és egyéb, úgynevezett roncsolt területeken. Bács-Kiskun megyében a mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan 50 ezer hektár ho-*-. moktalajon lehetne folyamatos erdősítéssel hasonló célokat elérni. A kunfehértói fásítási ünnepségen tizenhármán kaptak elismerő oklevelet, illetve emlékplakettet. K. A. unka és hivatás! I m - ■ i^~-' ''■ ? I Nézem a tömött polcokat a könyvesboltban, jóízűen csemegézek a szép külsejű kiadványok lapozgatása közben^S nézem a keresgélő, válogató, olykor segítségre szoruló vásárlókat. Mondom később a bolti eladónak, hogy szép. hivatása van. Ö meg csak néz rám, azt hiszi Viccelek vele. Legalábbis úgy kapja fel a fejét, mintha hottentottául vagy szingalézül szóltam volna hozzá. Amikor nagyjából megérti, hogy tulajdon-' képpen mire ,is gondoltam, ezt mondja: — Persze, cipelhetem itt ezeket a . .. Gondolom, vackokat akart mondani, valami ilyesmit minden bizonnyal. Az arckifejetéséböl ezt olvastam ki. Máskor a falusi népművelőhöz szólok ugyanígy, most már persze kíváncsiságból; vagy tán titokban kissé gyanakodva. A hivatás szó jelentését ő érti, és mondja is a magáét rögtön. Hogy így meg úgy, elege van már ebből az egészből; különben is nem sokáig csinálja már," unja az egészet. A továbbiakban megtudom, hogy több mint három esztendő óta dolgozik jelenlegi beosztásában. Majdnem azt írtam: azóta tölti be hivatását. Anélkül, hogy szándékomban állana feketébbre festeni a valóságot, eltúlozni a negatív jelenségeket, megemlítem; a hasonlóan lehangoló példákat folytathatnám, csupán a saját tapasztalataim — s noteszaim — segítségével. Mindegyik azt bizonyítaná, hogy vannak emberek — nem is kevesen —, akik naponta úgy mennek munkahelyükre, hogy azt nem örömmel teszik, hanem muszájból, jobbik esetben megszokásból. Hogy vannak emberek, akiknek a munkájuk elvégzése nem jelent egyet hivatásuk gyakorlásával. Hogy ez olykór — vagy sokszor — a gyakorlatban így van ma még, annak több oka is van. Az egyik, hogy meglehetősen sokan félreértik a szó alapvető jelentését, s azt leszűkítik viszonylag kevesekre. Mert, hogy az orvos, a pedagógus, a művész a hivatásának él, azt mindenki természetesnek veszi. Ám ha mondjuk a szót egy éttermi felszolgálóra vagy egy művezetőre vonatkoztatom, akkor bizony ezt sokan eléggé furcsának érzik. Pedig a hivatás és a hivatásszeretet szempontjából nem tehetünk különbséget az- emberek foglalkozása alapján. Mert határozott életcélja, elképzelése lehet mindenkinek, s azt bárki megvalósíthatja szenvedélyes szeretettel, nagyszerű igyekezettel. S amint ez így van, légyen bárkiről is szó, abban az esetben mindenkinél igenis a hivatástudat meglétéről van szó. Aki ezt felismeri, annak azután több öröme lesz a mindennapi . elfoglaltságaiban, munkája végzésében. Ez viszont magával hozza — hogy a talán hangzatosnak tűnő boldogság szót ne használjuk —, o nagyobb és több örömet, a, megelégedettség érzését. Annak a felismerését, hogy szükség van ránk, hogy mindaz, amit lelkesen végzünk, nélkülözhetetlenül fontos do~ lóg. Enélkül meglehetősen szegény lenne az ember élete. A másik ok, hogy egyesek nem tapasztalhatják álmaik valóra válását. Vagy nem egykor elképzelt munkakörben munkálkodhatnak, vagy pedig nehézségek, akadályok tornyosulásával fokozatosan elment a kedvük, s most ten- genek-lengenek a megszokott, bénító szürkeségben. Jórészt a pályaválasztási tévesztések is „bűnösök" ebben. Ha valaki színész vagy „külkeres” akart lenni, s most mondjuk könyvelő, az évtizedes keser- géssel fizet a pályaválasztási tévelygéseiért. Mi hát a teendő? Az előbbi példákra visszautalva: kedvem lett volna a könyvesbolti eladónak és a falusi népművelőnek megmagyarázni, hogy szerintem nekik nagyon szép hivatásuk van — illetve az lehetne, ha rájönnének erre, ha rákapnának foglalkozásuk „izére’’, ha igyekeznének megszeretni azt. Mélységes ragaszkodás, elfogult szeretet nélkül szó sem lehet• hivatásérzetről, hivatástudatról. Munka hivatás nélkül: fából vaskarika. Elszegényített, elszürkített és összezsugorodott élet. Olyasvalami egyben, ami keseríti az életet, tönkreteszi a közérzetet. így pedig hosszú távon nem élhet az ember. Legalábbis emberi életet nem. Varga Mihály
