Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

' mm VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! műm 'cLSKtfiv-' i fe&r * : Alkatrészellátás JÓL TELELT A KALÁSZOS AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 77. szám Ára: 1,40 Ft 1982. április 1. csütörtök A mezőgazdasági gépek al­katrészellátása az utóbbi évek­ben sok gondot okoz a terme­lő üzemeknek. Többször elő­fordult az elmúlt esztendők­ben, hogy csúcsmunkák ide­jén álltak egyes erő- és mun­kagépek, valamint más fon­tos berendezések egy-egy rész­egység hiánya miatt. Miként lehetne változtatni a jelenlegi helyzeten, várható-e javulás az idén? Erről tanácskoztak a közelmúltban a Petőfi Népe Szerkesztősége mezőgazdasági rovatának és a Bajai Kuko­ricatermesztési Rendszer veze­tőinek kezdeményezésére. Az ankéton — amelyet a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban rendeztek — jelen voltak a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium, a megyei tanács, a forgalmazó vállala­tok, a mezőgazdasági szövet' kezetek területi szövetségei valamint a termelő üzemek képviselői. A vitában sok vé­lemény, javaslat hangzott el, amelyekre a későbbiekben la­punk hasábjain visszatérünk. VEZETÉSI SZÍNVONAL ÉS EREDMÉNYESSÉG Területi szövetségek jelentése a megyei tanács vb előtt .A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága tegnap dr. Gajdócsi Ist­ván elnökletével ülést tartott. Megvitatta a testület a mező- gazdasági szövetkezetek vezeté­si szervezetének a gazdálkodás eredményességére gyakorolt ha­tását, valamint a továbbfejlesz­tés tennivalóit. A témának két előterjesztője volt: Magony Imre, a Kiskunsági és dr. Varga An­tal, a Bácskai és Dunamelléki Területi Szövetség titkára. Meg­hívták az érintett országos szer­vek képviselőit is. Amint a napirend előadói je­lentésükben megállapították: a VI. .^ötéves terv időszakában szi­gorúbb jeltételek, szerényebb fej­lesztési lehetőségek mellett kel­lett eleget tenni a mezőgazdaság­ban is a megnövekedett meny- nyiségi, minőségi és hatékony- sági követelményeknek. Az össze­tett feladatok teljesítésének fon­tos eszköze, módszere az üzem- és munkaszervezés, a vezetés színvonalának további emelése, fejlesztése. Az elmúlt időszakban a tsz-ek a népgazdaság! terv előirányza­tait, megyei gazdaságpolitikai céljait figyelembe véve sokat tet­tek az eredményes gazdálkodás megvalósításáért. A legtöbb he­lyen javították, fejlesztették a vezetés szervezetét, működteté­sét, gyarapították a személyi fel­tételeket. A tsz-ek testületi szer­vei, vezetői mind szélesebb kör­ben ismerték fel, hogy a vezetés szervezete, működése és a gaz­dálkodás eredményessége kö­zött szoros összefüggés, kölcsön­hatás áll fenn. A sokirányú erő­feszítés hozzájárult ahhoz, hogy a szigorúbb gazdasági körülmé­nyek között is — bár meglehe­tősen differenciáltan — folyta­tódott a töretlen fejlődés a közös gazdaságokban. Az elért eredményekre utal például, hogy a bácskai és a Du­namelléki tsz-ekben 1976-hoz vi­szonyítva az üzemi termelési ér­ték ötven, a nettó árbevétel 75, a bruttó jövedelem 45, a mérleg szerinti nyereség 60, a részesedés pedig 30 százalékkal emelkedett. A termelés minőségi oldalainak, hatékonyságának fejlesztésében is kedvező folyamatok bonta­koztak ki több vonatkozásban. Az üzemek működésére és a gazdálkodás eredményességére számos tényező gyakorolt ha­tást. Kedvező volt például a ter­melési rendszerek tevékenysége, amely ösztönzőleg hatott a veze­tésszervezet korszerűsítésére, a technika, technológia fejleszté­sére. A rendszereknek nagy sze­repük van abban, hogy az em­lített térségben a búzatermelés hozamai nyolcvan, a kukoricáé 56 százalékkal emelkedtek az el­múlt tíz esztendőben, s mérsék­lődött a hozamok ingadozása. Ja­vult a sertés- és baromfiágazat árukiibocsátása, ami a tsz-ektől országosan felvásárolt mennyiség 9—10 százalékát teszi ki. Az utóbbi öt-hat évben a ter­melési szerkezet az alaptevékeny, ségben folyamatosan szakoso­dott, több tekintetben egyszerű­södött. Mind több tsz foglalkozik ipari, kiegészítő, szolgáltató és feldolgozó tevékenységgel. Erő­södött, fejlődött a közös' és ház­táji gazdaságok termelési, szol­gáltatási, forgalmazási kapcsolaJ ta, amely tevékenység évről év­re növekvő ágazatként működik. Javultak a közös gazdaságok­ban a személyi feltételek, gya­rapodott a testületek tagjainak, szakembereinek elméleti és gya­korlati felkészültségé. Kialakult ÚTTÖRŐK ÉS KISZ-ESEK Együttes ülésen vitatták meg a teendőket-A-márt negyedszázada bízta a KlSZ^re a Magyar Űttörők Szö­vetségének elvi-politikai irányí­tását. E pártmegbízatás teljesíté­séről tárgyalt tegnap délelőtt Kecskeméten a KISZ Bács-Kis­kun megyei Bizottsága és a me­gyei úttörőelnökség. Az együttes ülést Gráner Gyula, a megyei KISZ-bizottság első titkára ve­zette, a munkában részt vett Molnárné Kozma Erzsébet, a MÚSZ országos titkára. Az elmúlt időszakban, állapí­totta meg a jelentés, nőtt az út­törő—KISZ testvérkapcsolatok száma: 173 csapatnak 334 test- vér-alapszervezete van. Korábban elég formális volt a nagyobbak és a gyerekek közötti hivatalos viszony, ám az utóbbi években vonzó, elismerésre és követésre méltó tartalommal teltek meg e kapcsolatok. Sőt: terebélyesedett is a mozgalom, mert mind több szocialista brigádnak és rajnak vannak közös dolgai. A pedagó­gus KISZ-szerVezetek segítsége elismerésre méltó. Jó lenne vi- - szont — és ez a megállapítás már a Bajai Tanítókéoző Főiskolára vonatkozik — ha kisugárzó hatá­sú módszertani központtá válna az intézmény. Az úttörők sok mindent kap­tak a felnőttektől. Társadalmi munkában épült uszodát vehettek birtokba Császártöltésen és Tom­pán. A bajai járásiak Káptalan­füreden, a kiskunhalasi járásbe­liek Kunfehértón építettek tábort, a kalocsai járás Öbányán, Kis­kunfélegyháza Kemencén, a kecs­keméti járásiak pedig Bükkszé­ken létesítenek saját tábort. Ál­lami eszközökből is bővült a mozgalmi munkához szükséges létesítmények köre: Ralaton- fenyvesen új úttörővezető-képző tábort, Baján új úttörőházat avat­tak, most dolgoznak a kecskemé­ti úttörő- és ifjúsági házon is. E .napirendi bont vitájában több mint tízen mondták el vé­leményüket — árnyalták tovább az eredményekre, gondokra, ará­nyosan figyelő jelentést. Az együttes ülés után négy to­vábbi téma tárgyalásával foly­tatta munkáját a KISZ Báes-Kis- kun megyei Bizottsága. Először a KISZ-építés helyzetéről hall­gatott meg jelentést a testület, majd a KISZ-szervezetek párt­taggá nevelő munkájáról tájéko­zódott. Szóba kerültek az ülésen a nyári építőtáborozassal kap­csolatos tudnivalók, majd szemé'- lyi ügyek következtek. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága tagjává kooptálta Meződy Pétert, a bajai AUnovi- ZTG üzemmérnökét. A KISZ me­gyei bizottsága tagjává kooptál­ták. I megválasztották a testület an7dssá<*T}olitikai titkárává Szol- lősi Bélát. B. J. Előkészület a tavaszi vetésre és egészében jól működik a tsz- ek belső ellenőrzési rendszere. Ugyanakkor arra is utalt az egyik jelentés, hogy a nagyrészt kedvezőtlen termőhelyi adottsá­gú kiskunsági, homokhátsági tsz- ek az ország és a megye átlagá­nál is rosszabb szakember- és eszközellátottsággal rendelkez­nek. Mindez kihat a vezetésszer­vezet alakulására is. Elfogadha­tatlanul kevés a felsőfokú vég­zettségű szakember a gazdasági vezetők, a műszaki irányítók és a munkahelyi vezetők körében. A bácskai és Duna menti terüle­ten főleg agrárközgazdász és pénzügyiszakembeT-hiány mu­tatkozik, s gondot jelent az után­pótlás. A termelőszövetkezetekben a vezetés érdemibb ellátását még mindig nehezíti számos megkö­töttség és túlszabályozás, amire a jelentés több példát is említ. Nehezen alakulnak -ki az ■ önel­számoló egységek, elmaradt több ágazatban a hatáskörök decent­ralizálása, a felelősség megosz­tása. Esetenként hiányzik az elemző munka, a beosztott szak­emberek hozzáértő véleményé­nek kikérése, nincs kiforrott in­formációs rendszer, gyakran for­mális a határozatok végrehaj­tásának számonkérése. A vitában is elhangzottak alap. ján a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyetértett a tenniva­lók megfogalmazásával, ame­lyeket a területi szövetségek kép­viselnek tagságuk érdekében. A végrehajtó bizottság ezután tájékoztatást kapott az elsőfokú hatósági jogkörök — kisiparigaz­gatási, építésügyi — gyakorlá­sának tapasztalatairól az, illeté­kes szakigazgatási szervek veze­tőinek előterjesztése alapján, majd egyéb ügyekről tárgyalt. T. P. Több borkősav Kunfehértóról A Kiskunhalasi Állami Gazda­ság kunfehértói kerületében fel­épült borkősav üzem, amely 21 állami gazdaság és az ÁGKER gazdasági társulása, évről évre növeli termelését. Tavaly pél­dául 11 százalékkal emelkedett a gyártott borkősav mennyiség az előző esztendőhöz viszonyítva. Többek között erről számolt be a társulás igazgató tanácsának ülésén Katona István a Kiskun- halasi Állami Gazdaság igazga­tója, mint a társulás gesztorának vezetője. A társulás megalakulá­sa óta az elmúlt esztendőt zárták a legnagyobb nyereséggel, amely meghaladta a 26 millió 500 ezer forintot. A borkősav gyártás fejleszté­se azért is fontos mert importot takarítanak meg. Ezenkívül a mellékterméket is hasznosítják, mert a kimosott törkölyből a Cofuna nevű humusztrágyát' ké­szítik. Alkalmazásával azonos műtrágyamennyiség felhaszná­lása mellett bizpnyíthatóan 10 százalék tenméstöfoblet érhető el. Eddig csak a Badacsonyi Ál­lami Gazdaság gyártotta francia., licenc alapján, most a kiskunha­lasiak kezdeményezésére a tár­sulás is hozzákezdett készítésé­hez. Már szerződést is kötöttek a megyei AGROKER vállalattal forgalmazására. Napközben gyakran verő­fényes idő, de éjszakánként erőteljes lehűlés jellemezte az idén a csillagászati tavasz első hónapját. Napfeljötte előtt gyakori volt a mínusz 4 —6 fokos hideg. Elég szá­raz is volt a március. Kecs­kemétem az Agrometeoroló­giai Obszervatórium műsze­rei harmincegy nap alatt csak nyolcszor észleltek csa­padékot. Egész hónapban csupán 22,5 milliméter eső, vagy hó hullott, ami jóval kevesebb az ötvenéves átlag­nál. Késett a kitavaszodás. Bizonyos tekintetben talán ez volt a szerencse, hiszen a nö­vényzet nedvkeringése később indult meg. Kevesebb kárt tett benne az éjszakai, hajnali fagy. Általánosságban az egész me­gyére jellemző ez a helyzet, ösz- szel gondosan előkészített talajba kerültek a magvak. A megye- szerte elvégzett tápanyag-után­pótlás következményeként a nö­vényzet fejlődésének feltételei is jolbbak, mint korábban. A BKR Bács-Kiskun megyei partnergazdaságai 80 ezer hek­táron termesztenek őszi kalá­szost, napraforgót és kukoricát. A termelési rendszer és az érdekelt gazdaságok szakembereinek hely­színi vizsgálatai azt bizonyítják, hogy kifogástalanul teleltek az őszi kalászosok, jól zártak a ga­bonavetések. Ehhez a műszaki feltételek is megvoltak. A bajai termelési rendszer valamennyi taggazdasága idejében elvégezte a kara tavaszi fejtrágyázást. A növényzet megkapta a szükséges tápanyagot, a márciusi esők és a várható továbbá csapadék, a napfény, a felmelegedés hatására gyorsabb fejlődésnek indulhat a növényzet. A BKR taggazdaságai a jobb gabonatermés műszaki és biológiai feltételeit megteremtet­ték, esélyük van arra, hogy a fá­radozásaiknak meglegyen a gyü­mölcse. A Bács-Kiskun megyében mű­ködő többi növénytermelési rend­szer taggazdaságaiban hasonló • Bácsborsódoií a Rákóczi Tsz három gépszerelője, Petrovics Sándor, Ott Tibor és Simó János összeállítja a nemrég vásárolt ásóboronát. A munkaeszközt főleg vegyszer bedolgozására használják. előkészületeket tettek a gabona- termelés fejlesztésére. A Homok­hátságon akad ugyan néhány gaz­daság, ahol a kemény tél miatt kisebb területen klritkult az őszi gabona. A hátralevő időszakban van mód a gondos gyomirtással is minél több tápanyagot vissza­tartani a kultúrnövény megerősí­tésére. Ha ez sem lenne elég, ku­korica, napraforgó még • vethető helyette. Különösen a kukorica vetéste­rületének a növelése célszerű. A sertéstenyésztés a nagyüzemek­ben és a háztáji gazdaságokban megyeszerte igen eredményes. A különféle ipari takarmányok, tá­pok helyett mind több háztáji gazdaság egészítik ki a hízók és tenyészállatok eleségét gazdasági abrakkal, amelyet a háztájiban termesztett. Bács-Kiskun megyében évente átlagosan 35—40 ezer hektáron vetnek a kisgazdaságok kukori­cát takarmányozásra vagy érté­kesítésre. Jól szolgálja a termő­föld hasznosítását, a parlagterü- lejek megmunkálását, ha a nagy- üzemileg kevésbé művelhető szántókon takarmányt termeszte­nek a háztáji és kisgazdaságok. B—«—jrr-fya1 _n ­_...: i i>——i— -<tm • Képünkön: Pozsgay Imre művelődési miniszter beszél az Ország­házban rendezett kitüntetési ünnepségen. Kiváló és Érdemes Művész ki­tüntető címeket nyújtottak át szerdán a Parlamentben a szo­cialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemek el­ismeréséül, hazánk felszabadulá­sának 37. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepségen részt vett: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, miniszter- elnök-helyettes és Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai. A kitüntetetteket Pozsgay Imre művelődési minisz­ter köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta: a szocialista társadalomnak olyan művekre, művészi eszközökre van szüksége, amelyek igaz tartal­mukkal, szépségükkel, az erköl­csi jót szolgáló szándékukkal örö-- met szereznek alkotónak és be­fogadónak egyaránt. A kitünte­téseknél ennek szellemében vá­lasztottak a sok érték közül, vi­lágossá téve egyúttal azt is, hogy a népnek elkötelezett tehetséggel alkotott kiemelkedő műveket ré­szesítik előnyben. A minisz­ter ezután arról beszélt, hogy mű­vész és közönség kapcsolataiban alapvető szerepe van az esztéti­kumnak, s így a magyar művész- társadalom számára is jelentős, hogy az esztétikai nevelés ha­zánkban hivatalos program, az értő közönség megteremtésének programja. A művészetek fon­tosságáról szólva Pozsgay Imre a továbbiakban rámutatott: a leg­nagyobb műveknek a katartikus élményen túlmenően tanító és neéeíő erejük van, megtanítanak bennünket az ember, a társada­lom és a történelem ismeretére, sőt még más számos egyéb hasz­nos ismeretet is képesek tolmá­csolni, ugyanakkor gondolkodá­sunkat' és érzelemvilágunkat is gazdagítják. — Egy ország alkotóereje sok mindenben megnyilvánulhat. Ezért ma, amikor a kormány ne­vében kitüntetéseket, adományo­zunk, akkor gondoljunk arra is, hogy ebben benne foglaltatik né­pünk nagyszerű alkotó képessé­gének felismerése és vele azok személyes teljesítményének el­ismerése, akik ezeket a műveket világra hozták —, mondotta Pozs­gay Imre, majd átnyújtotta a ki­tüntetéseket. ■ Az ünnepség után fogadást ad­tak a Parlamentben a Kiváló és Érdemes Művész Cím új birtoko­sai tiszteletére. Eredményes munkásságuk el­ismeréseként a kulturális és mű­vészeti élet számos képviselőjé­nek irodalmi és művészeti díjat adományozott a művelődési mi­niszter. A kitüntetéseket szerdán a Vigadó nagytermében megtar­tott ünnepségen — méltató sza­vak kíséretében — Rátkái Fe­renc művelődési miniszterhelyet­tes nyújtotta át. Az ünnepségen megjelent Aczél György miniszterelnök-helyettes és Övári Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A 'kitüntetettek névsorát a 2. oldalon közöljük. Dicséretes az a megoldás, ame­lyet a felsőszentiváni termelő­szövetkezet alkalmaz. A sertés­hizlalásra szerződött kistermelők kukoricaföldet is kapnak, ahol maguk termeszthetik meg a ku­koricát a háztáji jószágnak, ki­egészítve ezzel a község takar­mányboltjában beszerezhető tá­pot, aminek mi tagadás, a kukori­cánál magasabb az ára. A magas biológiai értékű ve­tőmagvak többségét idejében megkapták a termelők. A fémzá­rolt napraforgót a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság egy hónappal a vetésidő előtt mind átadta az ér­dekelt gazdaságoknak. Hasonló­képpen tett a kukoricával a ba­jai termelési rendszer, a BKR is. Ezekből a vetőmagvakból ajánla­tos juttatni a nagyüzemekkel szerződéses kapcsolatban levő sertéstenyésztő, -'hizlaló háztáji és kisgazdaságoknak is, ha a szá­mukra kimért földön kukoricát akarnak termeszteni. A megyei kereskedelmi vállalatnak van még készlete a különböző tFAO-szá- ■ mú, érési idejű kukorica fémzá­rolt magvaiból. Ki lehet használ­ni ezt a lehetőséget, mert közös érdeket szolgál. K. A. Irodalomelméleti konferencia Az ország csaknem valamennyi egyeteméről és főiskolájáról gyűl­tek össze a tudományos szakem­berek. fiatal kutatók és egyete­misták az „Egyszerű formák és az elbeszélés elmélete” címet vi­selő háromnapos irodalmi konfe­rencia nyitóeseményén, melyet tegnap délelőtt Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában tartottak. A rendezvényt Szabolcsi Mik­lós akadémikus, a konferencia ügyvezető elnöke nyitotta meg. Beszédében kifejtette egyebek kö­zött: — A hatvanas-hetvenes évek viszonylag élénkebb szellemi mozgásai után ma Európa-szerte egy kicsit megtorpant fejlődésé­ben csaknem mindenfajta, mű­vészetekkel foglalkozó elméleti tudomány. Elősegítették ezt egye­bek között a világpolitikában ta­pasztalható új feszültségek is. ■ Szabolcsi Miklós elmondta még, hogy hazánkban is tapasztalható most egyfajta újraértékelése az, irodalomelméleti és irodalom- történeti gondolkodásnak. Ebben része van a Szegedi Iskola néven nemzetközi hírűvé vált irodalmi műheflynek is. Végül új gondola­tok felvetésére biztatta a jelen­levőket, és kívánt az elkövetkező három napra gazdag, tartalmas vitát Az első előadást Voigt Vilmos­tól, az ELTE folklorisztika tan­székének vezetőjétől hallhatták az érdeklődők, majd Kanyó Zol­tán, a JATE összehasonlító iro­dalomtudományi tanszékének munkatársa vette át a szót, kap­csolódva a korábbi előadás té­májához. Szerda estig több meghívott előadó, fiatal oktató és tudomá­nyos kutató referátuma hangzotí' el, melyet vita követett A rendezvény következő két napján, csütörtökön és pénteken további húsz előadó témáját hall­gathatják meg az érdeklődők. p. a Az MNK elődöntőjében: Ü. Dózsa—Békéscsaba 1—0 (0—0) VIDEOTON—MTK-VM 1—0 (0—0) * Április 18-án a Népstadionban Magyarország—Peru válogatott labdarúgó-mérkőzést rendeznek. Irodalmi cs muvcszcti dijak, kitüntetések átadása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents