Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 63. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 16. kedd Húszéves a Kozmosz- program Kis Csaba, az MTI tudósítója írja: Húszéves a világűrkutatás ed­digi legnépesebb mesterséges- hold-családja, a Szovjetunió Koz­mosz típusú mesterséges holdjai­nak sorozata. Az első Kozmosz jelzésű szputnyikot 1962. március .16-án indították, s ma már a so­rozat több mint 1340 holdja szol­gáltatott adatokat a világűrről. A Kozmosz sorozat számos koz­mikus feladat megoldásában töl­tött be úttörő szerepet. A Koz­mosz—4 sugárzott elsőnek rend­szeresen televíziós képeket a Föld­re. A Kozmosz—45-ön alkalmaz­ták első ízben a szovjet 'tudósok az infravörös felvételek techniká­ját. A Kozmosz—122 volt a pro­totípusa az időjárás-kutató mester­séges holdaknak, amelyek alap-^ ján azután kifejlesztették a Me­teor típusú időjárási szputnyiko- kat. Ezek a holdak váltak a szov­jet oceanográfiai mesterséges hol­(Folytatás a 2. oldalon.) Kedden délelőtt, a Kreml kong­resszusi palotájában, több mint ötezer küldött és mintegy három­száz külföldi vendég jelenlétében megnyílik a Szovjet Szakszerve­zetek XVII. kongresszusa. A 130 millió szervezett dolgozót képvise­lő delegátusok megvitatják a szak- szervezetek ötéves tevékenységé­nek eredményeiről és a követke­ző öt évre szóló feladatairól ké­szült beszámolót, amelyet Sztye- pan Salajev, a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsának el­nöke terjeszt elő. Ma kezdődik a szovjet szakszervezeti kongresszus Gáspár Sándor vezeti a magyar küldöttséget A külföldi vendégek között lesz a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának küldöttsége. Gás­pár Sándornak, a SZOT főtitká­rának vezetésével. A delegáció va­sárnap érkezett a szovjet főváros­ba. Hétfőn a magyar küldöttek a kongresszus más külföldi ven­dégeivel együtt koszorút helyez­tek el V. I. Lenin mauzóleumán és az ismeretlen szovjet katona sírjánál. A Szovjet Szakszervezetek XVII. kongresszusát megelőzően — a múlt év augusztusától * kezdve — megtartották a különböző szin­tű szakszervezeti testületek be­számolóit. újjáválasztották a ve­zető »szerveket. A több mint 3 millió szakszervezeti csoport, a félmilliót meghaladó műhelybi­zottság, a 750 ezer alapszerv tag­gyűlésein. az ágazati, területi szak- szervezeti kongresszusokon mint­egy 20 millió felszólaló fejtette ki véleményét, tett javaslatokat a szakszervezeti munka továbbfej­lesztésére. (MTI) BÁCSBOKOD, BÁCSBORSÓD: NAGYKÖZSÉG Bácsbokodnuk és Bácsborsódnak 11)82. január­jától nagyközségi közös tanácsa van. A két te­lepülésen napjainkban ötezer ember él. A hé­ten megnéztük, milyen előzményei voltok a nagyközséggé válásnak, hogyan javult a lakos­ság életszínvonala, s mit tesz a tanács különö­sen az iskolások helyzetének javításáért. írunk a felszíni vizek elvezetését szolgáló társadalmi összefogásról is. Mindezekről olvashatunk har­madik oldali képes riportunkban. A változó gazdasági körül­mények között, amikor állan­dó téma a termékszerkezet­váltás, a termelékenység növe­kedése, a munka minőségének javítása, különös figyelmet ér­demel, hogy a dolgozók mi­lyen aktivitással járulnak hoz­zá a célkitűzések valóra vál­tásához. Az a gazdasági.vezető, ' aki nem vészi igénybe a kü­lönböző munkafolyamatokban részt vevők alkotó kezdemé­nyezését, javaslatait,, jószeré­vel le is mondhat a sikerről. Egyegy vállalat, üzem gazda­sági eredményeiben ott tük­röződik az is, hogy a maga posztján mindenki megfe'e. lően helytállt-e a termelésben. A gazdasági vezetés és a munkapadnál dolgozók közötti kapcsolat fontos láncszemei a munkásfórumok. Az eltelt év­tizedekben — az üzemi de­mokrácia szélesedésével — igen sokféle munkásfórum jött létre az üzemekben. Ilyenek a bizalmitestületek, a termelési tanácskozások, a munkabrigá­dok értekezletei, a szocialista brigádok üzemi fórumai, a szo­cialista brigádvezetők válla­lati tanácskozásai, az újítók rendezvényei, az ifjúsági par­lamentek és nem utolsósor, ban a szakszervezeti bizott­ságok, mint végrehajtó szer­vek. Nem véletlenül említettem elsőként a bizalmitestülete­ket, amelyek ma már a szak- szervezeti taggyűlések után a legfelsőbb munkásfórumok szerepét töltik be. Ezek ugyan­is nemcsak a szakszervezeti, hanem az üzemi demokrácia sokrétű kérdéseivel is foglal­koznak. Súlyuk különösen azó­ta növekedett, amióta meg­szűntek a vállalati szakszer­vezeti tanácsok. Jogaik közé tartozik a vállalat gazdasági tervének véleményezése. Egyet­értési joguk van a bérfejlesz­tés elveinek, arányainak; il­letve mértékének elfogadásá­nál, a részesedési alap felosz­tásánál, a vállalati szociálpo­litikai terhek elfogadásánál, s minősítik a vállalat magasabb vezető beosztású dolgozóinak munkáját. A bizalmitestületek csak azóta rendelkeznek ezekkel a jogkörökkel, amióta a vállala­ti szakszervezeti tanácsok megszűntek, tehát most bon­togatják szárnyaikat. Biztató azonban, ahogyan feladataik el­végzéséhez hozzákezdtek. A megyében eddig lezajlott bi­zalmitestületi ülések azt tanú­sítják, hogy a nehéz gazdasági körülmények között is tudnak felelősségteljesen dönteni, s egyre inkább a vállalat egé­szét átfogó gondolkodás jel­lemzi tevékenységüket. Ter­mészetesen eközben a dolgo­zók érdekeinek védelméről sem feledkeznek meg. Márpe­dig az egyéni és a közösségi érdekek ütköztetése nem köny- nyű, de mint kiderült, a reali­tásokat messzemenően figye­lembe veszik e testületek. Jól jel, hogy a gazdasági ve­zetők egyre inkább partnerek­nek tekintik a szakszervezeti aktivistákat. Az Április 4. Gép­ipari Művek kiskunfélegyhá­zi gyárában például bekapcso­lódtak a VI. ötéves terv kidol­gozásába. Hasonlóképpen az idei tervek elkészítésébe is. A bizalmitestületi ülésen a vezérigazgató tájékoztatót tar­tott. amely felett élénk vita alakult ki. Ily módon sok jó kezdeményezés, javaslat for­rásává vált ez~ a vállalati ter­veket tárgyaló tanácskozás. örvendetes változás az is, hogy az effajta fórumokon nem a bólogató emberek gyüle­kezete ül. Nem fogadnak min­dent úgy el. ahogyan azt elő­terjesztik. A Duna-Tisza közi Állami Építőipari Vállalatnál a bizalmitestület például visz- szaadta átdolgozásra a válla­latvezetésnek a törzsgárdaszaj bályzatot. Az Alföldi Cipő­gyárban a vállalati szociálpo­litikai tervet nem hagyták jó­vá. A Volán Vállalatnál ugyan­csak több részletkérdésben nem értettek egyet a vállalat- vezetéssel. . A megyében 268 helyen mű­ködik bizalmitestület. A ki­sebb üzemekben, — mintegy 120 helyen — a szakszerveze­ti taggyűlés dönt a vállalati tervekről. A bizalmitestület sikeres tevékenysége azon is múlik, hogy a szakszervezeti bizottságok előzőleg állást fog­lalnak-e a tervekről, ellátják-e javaslatokkal azokat, ugyanak­kor az is fontos, hogy a testü­let tagjai előbb konzultálja­nak azokkal a dolgozókkal, akiket képviselnek, hiszen az ülésen csak így adhatnak han­got a munkások véleményé­nek. KOSZORÚZÁSOK, ÜNNEPSÉGEK MÁRCIUS 15-ÉN Történelmi zászlók a kiskőrösi nagygyűlésen Hétfőn az 1848—49-es polgári forradalom és szabadság- harc évfordulóján országszerte koszorúzási ünnepségeken, ifjúsági nagygyűléseken emlékeztek ifjúmunkások és diákok, felnőtt dolgozók százezrei a 134 évvel ezelőtti történelmi eseményekre, a forradalmár elődökre. • A jubileumi stafétazászló át­adása. lót, amelyet a KISZ megalaku­lásának 25. évfordulója tisztele­tére* az alapító tagok adományoz- 4 nak a mai KISZ-fiataloknak. Az ünnep reggelén sok ezer fő­városi fiatal gyűlt össze Budapes­ten a nemzeti színű és vörös zász­lókkal díszített Március 15-e té­ren. Petőfi Sándor szobránál ko­szorúzási ünnepségen tisztelettel adóztak a költő és forradalmár emlékének. Budapesten a Múzeumkertben mintegy hatezer fiatal sorakozott fel a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a KISZ Közpon­ti Bizottsága rendezte nagygyű­lésen. 1848-as daloktól, indulók­tól volt hangos a kert, ahol a forradalmi ifjúsági napok nagy­szabású demonstrációjának el­nökségében volt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, továbbá a párt*, az álla­mi, a társadalmi, a tömegszerve­zetek, a fegyveres erők és testü­letek számos vezetője. Varga Sabján László, a KISZ KB titkára üdvözölte az egybe­gyűlteket, majd Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mon­dott ünnepi beszédet. Az ünnepi megemlékezést kö­vetően koszorút helyezett el az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márvénytábla alá az MSZMP Központi Bizottsága nevében Korom Mihály és Pozs- gay Imre, az MSZMP KB tagja, rnűvelődési miniszter. Koszorúz* ta"k a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa, a fegyveres erők és testü­letek, a Történelmi Emlékbizott­ság és a Magyar Ellenállók. An­tifasiszták Szövetsége képviselői is. Bács-Kiskun megyében Petőfi szülőföldjén, a várossá válásának tízéves jubileumát ünneplő Kis­kőrösön volt a megyei március 15-i ünnepség. A Himnusz után — nagyszámú közönség előtt — Dombóvári Ottó, a megyei KISZ-bizottság titkára nyitotta meg a forradalmi ifjúsági napok megyei rendezvénysorozatát. Kürtjeire és a Rákóczi-induló hangjaira páncélkocsik hozták az ünnepség helyszínére népünk szabadságharcainak jelképeit: Rákóczi és 1848. zászlóit, a Ta­nácsköztársaság csepeli Vörös ezredének és Nógrádi Sándor 1945-ös partizánosztagának lobo­góit, valamint azt a stafétazász­A Zászló című vers és a Szó­zat elhangzása után a háromszo­ri díszsortüzet követően Farkas József, a HNF megyei titkára mondott ünnepi beszédet, amely­ből az alábbiakat idézzük: Farkas József beszéde Március 15-e fontos szerepet tölt be nemzeti önismeretünk erősítésében, népünk történelmi tudatának és szocialista hazafisá- gának gazdagításában is. Egyben megnyitója ünnepeink sorának, amelyek március 21-ével a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának évfordulójával, április 4-évef. fel- szabadulásunk ünnepével és má­jus elsejével, a világ dolgozóinak nemzetközi demonstrációjával együtt kiegészítik egymást és szo­ros kapcsolatban vannak. Olyan eseményekre emlékeztet­nek a tavaszi dátumok, amelyek­től időben ugyan távolodunk, mégsem felejtjük őket. mert életünk, sorsunk alakulását sok ezer szál fűzi hozzájuk. Természetes az ifjúság kötődé­se ezekhez a napokhoz. De ugyan­így természetes, hogy a tavasz ünnepeivel, üzeneteivel, tanulsá­gaival nemcsak az ifjú nemzédé- ké. hanem az egész népé. Ezt az örökséget a magyar nép most 1982 tavaszán is büszkén vállalja, és az emlékezésben megtalálja pél­daképeit. Március I5-én minde­nekelőtt Petőfire, 1848-ra emlé­kezünk. Sok szó esik mostanában arról, hogy a megváltozott körül­mények között, a felszabadult, szocialista országban nehéz for­radalmárnak lenni. Ma már nem azok a lehetőségek állnak fiatal­ságunk előtt, mint az említett nagy napokon és korszakokban. De a forradalmiság, a nagy tet­tek megvalósításának igénye to­vábbra sem szűnhet meg. Es eb­ben példát kaphatunk Petőfitől. Fiatal volt, lelkes és indulatos. És egyben felkészült harcosa a szabadságnak, demokráciának, a nép felemelkedésének. Gazdag is­meretek birtokosa arról a korról, emebben élt, és amely meghatá­rozta tetteit. Valamennyien is­merjük küzdelmének célját: ..Ha ® Farkas József ünnepi beszédet mond. majd a bőség kosarából Min­denki egyaránt vehet”. Ezek az eszmék ma is élnek, a ma társadalmának, forradalmá­rainak célja sem más. mint Petőfi és mellette a nagy tavaszok részt­vevőinek céljai. A mi. mai mun­kánk az elődök életművének folytatása. Petőfit. a cselekvésre szólító program tette forradalmár­rá. és mai fiatalságunkat is, ugyanúgy, mint népünk egészét, a mai cselekvési program szólítja forradalmi tettekre, a fejlett szo­cialista Magyarország megterem­tésére. Így március tanítása nem egv történelmi korszakra szólt, hanem a mára, és a jövőre is. A mi fór- (Folytatás a 2. oldalon.) • A résztvevők. (Straszer András felvételei) I«»;^ S-m§m ■

Next

/
Thumbnails
Contents