Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

v^au^ 2 • PETŐFI NÉPE 1982. március 14. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Genscher nyugatnémet, külügyminiszter Washingtonban tárgyal. — Budapestre érkezett Ho Dam, a Koreai Népi Demok- ratiKus Köztársaság külügyminisztere. — Habib amerikai külön- megbizott befejezte közel-keleti tárgyalásait. KEDD: Leonyid Brezsnyev eszmecserét folytatott Moszkvában Mauno Koivistóval, a Finn Köztársaság új elnökével, akinek ez volt az első külföldi útja. — Berlinbe érkezett Jasszer Arafat. — Ha­zautazott Pekingből a francia Kommunista Párt küldöttsége. SZERDA: Nicaraguái tiltakozás az ország légterének amerikai kém- repülőgépek által történt megsértése ellen. — Khamenei elnök nyilatkozata szerint Irán folytatja háborúját Irak ellen. — Char­les Haughey alakította meg az új ír kormányt. — Pertini olasz köztársasági elnököt fogadta Hirohito japán császár. CSÜTÖRTÖK: Közös közleményt adtak ki a szovjet—finn csúcsta­lálkozó eredményeiről Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője Bécsben Kreisky kancellárral tárgyal. — Államcsíny a volt holland gyarmat. Suriname Köztársaságban. PÉNTEK: Mitterrand francia elnök villámlátogatása Washingtonban. — A madridi találkozót november 9-ig elnapolták. — Jaruzelski tábornok beszédében a nemzeti megértést sürgette. — Michel Rocard francia államminiszter Budapesten tárgyalt. SZOMBAT: Lengyelországban megkezdődött a „Barátság 82” had­gyakorlat lengyel parancsnoksággal, a Szovjetunió és az NDK katonáinak részvételével. — Amerikai tiltakozás az osztrák kor­mánynál Kadhafi bécsi kijelentései miatt, a líbiai vezető befe­jezte hivatalos látogatását. Pahr osztrák külügyminiszter Wa­shingtonba utazott. — Franciaországban véget ért a járási vá­lasztások kampánya. A hét három kérdése: Hogyan alakul a kelet—rnyuga ti viszony a hét diplomáciai eseményei nyomán? Az új finn államfő első útja Moszkvába vezetett. A szovjet- linn csúcstalálkozón hangsú­lyozták: ma minden államnak komoly erőfeszítéseket kell ten­nie egy nukleáris katasztrófa elhárítására, valamint az enyhü­lési folyamat érdekében. Brezs­nyev és Koivisto annak a meg­győződésének adott hangot, hogy nincs olyan regionális vagy vi­lágprobléma, amelyet ne lehetne politikai eszközökkel rendezni. A mintaszerűen jól fejlődő szov­jet—linn kapcsolatok kedvező hatással lehetnek Európára, a kelet—nyugati viszonyra. Egyfajta erőpróba színteré­vé vált legutóbb Madrid, az európai biztonsági és együttmű­ködési találkozó színhelye: el­sősorban az amerikai küldött­ség. néhány NATO-ország kép­viselőinek támogatását élvezve a konferenciát kudarcra akar­ta kárhoztatni. Hidegháborús hangú, .szovjetellenes „nyilat-, kozat-offenzívájuk” mégsem ért célt. A semleges és el nem köte­lezett országokkal együtt a szo­cialista államok delegációi elér­ték. hogy csak elnapolták a ta­nácskozást, maga „a helsinki fo­lyamat" tovább tart. November 9-én találkoznak újra a küldöt­tek a madridi kongresszusi pa­lotában. (Amely közben — a labdarúgó-világbajnokság szer­vező bizottságának központjá­vá válik ...) . Washingtonban két fontos „nyugat—nyugati” tanácskozás­ra került sor: előbb Genscher nyugatnémet külügyminiszter és alkancellár járt ott, majd Mitterrand francia köztársasági elnök repült oda a menetrend­szerű Concorde-járattal, hogy a visszaindulásig rendelkezésre álló négy óra alatt Reagan el­nökkel tárgyaljon. Sem az NSZK. sem pedig Franciaor­szág nem ért egyet a reagani enyhülés-ellenes politikával, s külön gondot okoz mind a két nyugat-európai országnak az az amerikai gazdasági-pénzügyi nyomás, amelyet a magas ka­matlábak fenntartásával az USA elsősorban épp tőkés szövetsé­geseire fejt ki. További véle­ményeltérés forrása a „földgáz- cső" üzlet, amelynek megakadá­lyozására Washingtonban még mindig mindent elkövetnek, de. amely mellett mind Párizsban, mind Bonnban továbbra is kiáll­nak. S ez nemcsak gazdasági természetű kérdés, hanem a mai körülmények között igenis poli­tikai kérdés: Moszkva és Bonn meg Párizs viszonyának alaku­lására nagy befolyással van. Mi történik Iránhan és Irán körül? / Megszaporodtak a teheráni jelentések a héten, de ezek vál­tozatlanul ellentmondásosak és az iráni probléma bonyolult vol­tát igazolják. íme: az iszlám or­szágok közvetítő küldöttsége, amely a másfél éve folyó iraki— iráni háború befejezésén fára­dozik, az iráni fővárosban járt, javaslataikról a teheráni parla­ment elnöke a megegyezésre hajló módon nyilatkozott. de utána Khomeini ajatollah már keményebb hangú beszédet mon­dott. Khamenei, az iráni állam­fő pedig kijelentette, hogy Irak ellen a háborút mindaddig foly­tatják, amíg Bagdad eleget nem tesz Teherán követeléseinek. Egymást érik a hírek és cá­folatok Khomeini ajatollah sú­lyos betegségéről, az iráni té­vé viszont sietett filmtudósítást adni arról, ahogyan az imám a teheráni labdarúgókat fogad­ta Dzsamaran városban levő rezidenciáján ... Az iráni rendszer elleni ame­rikai összeesküvésről a New York Times részletes leleplezést közölt: a CIA kelet-törökországi táborokban iráni ellenforradal­márokat képez ki kok millió dol­lár felhasználásával. Madani tengernagy, a sah haditengeré­szetének egykori parancsnoka és Bahram Aryana, a korábbi ve­zérkari főnök áll a rendszer el­len szervezkedő ellenforradalmá­rok sokezres csapatai élén. Irán­ban ismétlődnek a terrorakci­ók, illetve a hatóságoknak a mudzsahedinek elleni fellépé­sei. Nagy figyelmet keltett világ­szerte a moszkvai Pravda cik­ke, amely a szovjet—iráni kap­csolatokat elemezte, megállapít­va, hogy bár a Szovjetunió je­lentős segítséget nyújt Iránnak, a teheráni vezető körökben je­lenlevő .szovjetellenes csopor­tok és személyiségek tevékeny­sége nyomán mégsem alakult ki szorosabb együttműködés a két ország között. Mi várható a tengerjogi konferencia 11. ülésszakától? A hét elején New Yorkban is­mét összeült a nemzetközi ten­gerjogi konferencia. A mostani — amely legalábbis április vé­géig tart — már a 11. ülésszak, az eredmény azonban még min­dig várat magára, még mindig nem rajzolódnak ki az emberi­ség jövője szempontjából is igen fontos nemzetközi egyez­mény körvonalai. Pedig olyan nagy horderejű kérdésekről kell dönteni, mint például az egyes országok parti vizeinek kiterje­dése, a nyílt tengeren való halá­szat. a tengeri környezetvéde­lem, a tengerfenék ásványi kin­cseinek kutatása, a tengerszoro­sokon való áthaladás és így to­vább. Egy éve már úgy látszott, kö­zeli a megállapodás lehetősé­ge. az amerikai kormány haj­lani kezdett arra, hogy elfogadja az országok nagy többségének álláspontját, de aztán a Reagan- kormányzat időt kért a készülő megegyezés új megvizsgálásá­ra, utána pedig — visszatán­colt • Washingtonban tárgyalt a nyugatnémet külügyminiszter. Képünkön: Hans-Dietrich Gen­scher Reagan elnök társaságában — háttal fiáig külügyminiszter. Novemberben folytatódik a madridi találkozó A madridi találkozó pénteki ülésén elfogadta a semleges és el nem kötelezett • országoknak az ülés elején beterjesztett ama ja­vaslatát. hogy a madridi találkozó munkáját november 9-ig szüne­teltessék. Jóváhagyta a szünet utáni napokra a november 9-től 12-ig terjedő időszakra érvényes munkaprogramot is. így a madri­di találkozó legközelebbi teljes ülését november 9-én, kedden tartják. A szovjet küldöttség vezetője megállapította, hogy a madridi találkozó most véget ért tavaszi ülésszaka az elszalasztott lehető­ségek időszaka volt. Nem a szov­jet küldöttségen nyúlt, hogy ez az ülésszak nem a találkozó befejező szakasza lett. Mindennek oka — mondotta —. hogy az Egyesült Államok és több NATO-ország küldöttsége obstjukciós magatar­tást tanúsított és egyik kísérlete a másikat követte, hogy a mad­ridi találkozót ítélőszékké, egy szuverén állam belügyeibe való nyílt beavatkozás eszközévé vál­toztassák. Ez a magatartás élezte ki a légkört és akadályozta a zá­ródokumentum szövegezési mun­káját. Papp Istvánné külügyminiszté- riumi főosztályvezető értékelésé­ben megállapította, 'hogy a ma­gyar küldöttség a-Jcomoly nem­zetközi helyzet és a találkozón ki­alakult nehézségek ellenére sem borúlátó, a madridi találkozó jö­vőjét illetően, hiszen minden részt vevő küldöttség elkötelezte magát a helsinki folyamat mel­lett. • A patthelyzetet eredményező ír választások után a dublini parla­ment Charles Haughey-t nevezte ki miniszterelnöknek. Képünkön: a kijelölt kormányfőt rendőrök védőgyűrűjében kísérik hívei a par­lamenti szavazás után. (Telefotó — AP — MTI — KS) • A héten átalakítottak a kínai kormányt. A több miniszter levál­tását is jelentő lépést Csao Ce-jang miniszterelnök részletezte az Országos Népi Gvűlés (Parlament) Állandó Bizottságának ülésén. Az úgynevezett „77-ek” (vagy­is most már mintegy 120 fejlődő ország, akiknek ez a „77-es" elnevezése még egy régebbi nemzetközi konferencián volt egységes fellépésük emléke) most azzal fenyegetőznek, hogy az USA nélkül is keresztülvi­szik a tervezett megegyezést, amely a tőkés nagyhatalmak ro­vására és a fejlődő országok előnyére szabályozná a világ­tenger helyzetét. Az amerikai ellenlépés: Nagy- Britanniával, az NSZK-val és ha hajlandó erre. Franciaor­szággal együtt szervezné meg a tengerfenék ásványi kincsei­Tollhegyen Nem kell mindig kaviár — mintha ez lenne a jelszó Brüsszelben, a Közös Piac székhelyén, amikor az európai közösség urai szovjetellenes szankciókon törik a fejüket. A Szovjetunióból származó behozatal csökkentését hatá­rozták el: néhány — szinte luxuscikknek számitó — por­tékáról mondanak le: kaviár­tól szőrméig. Arra is vigyáz­nak, hogy százalékarányban meg értékben túlságosan ne apasszák le a szovjet áruk im­portját. Amit most tilalmi lis­tára tettek, abból a Szovjet­unió 1980-ban 900 millió dol­lár értékben szállított Nyugati Európába, viszont a Szovjet­unióból származó import évente összesen 12 milliárd dollár! Így aztán az import- korlátozó intézkedések aligha minősíthetők másnak, mint jelképes jelentöségüeknek. A Közös Piac különböző testületiéiben még egy vita bontakozott ki a Szovjetunió­nak és más szocialista orszá­goknak végzett élelmiszer­szállítások körül. A Strass­nek kutatását és kiaknázását. Az USA-t nagyon érdekli néhány stratégiai nyersanyag, ami a tenger mélyén található. így például a kobalt és a mangán­érc. S még egy washingtoni fe­nyegetőzés: ha létre is hoznák a tervezett 36 tagú, új nemzet­közi tengeri hatóságot, az Egye­sült Államok esetleg megvonná attól anyagi támogatósát. Már­pedig az első tervek szerint az USA adná a nemzetközi ható­ság költségvetésében a bevétel 25 százalékát. Az amerikai gon­dolkozás ez: pénz beszél! Pálfy József bourg-i közös piaci parlament­ben egyes jobboldali képvise­lők kifogásolták, hogy mind­eddig a közös piaci mezőgaz­dasági alapból támogatott, így tehát igen olcsó vajat expor­táltak nagy mennyiségben. Egyes számítások szerint éven­te egymilliárd 200 millió dol­lárjába került a Közös Piac, országainak, hogy áron alul adták el a vajat „a keleti ve­vőknek". A strasßourg-i parlamentben azt a vádat is megfogalmazták, hogy amikor Carter amerikai elnök gabonaembargót rendelt el a Szovjetunió ellen, az eu­rópai közösség országai vidá­man szállítottak moszkvai megrendelésre minden meny- nyiségben . .. Nos, a brüsszeli bizottság most visszautasította a vádat, megállapítván, hogy fsak a szokásos ütemben és mennyiségben exportáltak ga­bonát az embargó ellenére is. Be szállítottak... A példák bizonyítják, hogy az üzlet az üzlet, a nagy hangú politikai nyilatkozatok értékét — le kell szállítani. Az üzletembereknek pedig előhb-utóbb megint — kelt kaviár. (p) Miről volt szó a falugyűléseken ' f » " á ■»7 „Az utóbbi húsz esztendőben annyit változott a falusi ember sorsa, hogy azelőtt álmodni sem mert volna erről. A helyzetét azonban mindenki önmagához és másokhoz is vi­szonyíthatja. Ma már egyre több fiatal kerül vissza a város­ból a községekbe, akik azt is észreveszik, hogy a nagyobb településekhez képest a kisebbek igen-igen lemaradtak. Elő­rehaladásukért, gyarapodásukért a falusi emberek már-már összehasonlíthatatlanul többet tesznek, mint a városiak, a különbségek mégis nőnek. Egy agrármérnök mondta el ezt a véleményét, ami egyúttal summázata is lehet az idei fa­lugyűléseken elhangzottaknak. Március nyolcadikéig megyénk­ben befejeződtek a községek sajátos fórumai, amelyeket 140 településen és 17 városkörzet­ben tartottak meg több mint huszonhétezer résztvevővel. A tanácsvezetők hagyomá­nyos beszámolóján kívül majd­nem minden rendezvényen a fő napirendi pontok között sze­repelt a kereskedelmi ellátás, a helyi sajátosságoknak, válto­zásoknak megfelelően azonban más közérdekű témákat is meg­tárgyaltak. Bócsán például a gazdaság vezetői, Dunatetétle- nen az országgyűlési képviselő tartott beszámolót. Borotán a múlt évi társadalmi munkát összegezték. Kecelen a szakszö­vetkezeti nyugellátást tárgyal­ták meg. Mind a hivatalból felkért, mind az önkéntes — közel két­ezer — felszólaló által elmondot­ttik hűen tükrözik a falusi és a városi peremkerületi lakosság helyzetét, közérzetét, sajátos gondjait. De képet adnak arról is, hogy az itt élők megértés­sel veszik tudomásul a nehéz­ségeket. s nem várnak ölhetett kézzel kívülről jövő segítségre. A mind kevesebb központi fej­lesztési alapot társadalmi mun­kák felajánlásával kívánják kiegészíteni. Az utóbbi időben a községekben jóformán már csak ilyen formában épült út. járda, s változatlanul kész a la­kosság ezeknek az akcióknak a folytatására. Kalocsán a fásításra és a tan­uszoda építésre. Garán a műve­lődési ház, Jakabszálláson a nyolctantermes iskola létreho­zására ajánlották fel segítségü­ket Újsolton bármilyen közsé­gi fejléizféshtrtí?n !A' fcttaJbbí'ak’á kai ellentétben nem növekedtek a társadalmi munkavállalások, viszont ugrásszerűen a kész­pénz-hozzájárulások. Ennek a feladatok változása az oka, ne­vezetesen az, hogy kifejezetten szakmunkára van szükség az új létesítmények építésénél. Az idei. minden eddiginél kri­tikusabb hangnem megkérdője­lezte, vajon helyes-e. hogy az amúgyis szűkös fejlesztési for­rások apadását a falusiak min­dig jobban érzik? Ha az út. a járda a községekben helyi érdek, akkor a városokban vajon miért közérdek a park, a játszótér? A bírálatok súlypont­ja azonban azokra a gondokra terelődött, amelyeknek megol­dása nem kerül pénzbe. csak figyelmesebbnek. körültekin­tőbbnek kellene lenni. # Az ötnapos munkahét beve­zetésével a falusi lakosság keres­kedelmi ellátásában néhány he­lyen zavarok voltak. Furcsá­nak vélik, hogy nem ott, ahol egyetlen bolt működik, hanem ahol kettő vagy három is, csak éppen ezek nyitvatartási idejét nem hangolták össze. Elfogad­hatatlannak tartják azt is, hu a tanácson lassú az ügyintézés, vagy udvariatlanságot tapasz­talnak. A kereskedelem gondja­it megértik, de: talán nem min­dig ezek az okai a szűkös vá­lasztéknak, a töltelékáruk hiá­nyának, a száraz kenyérnek. Pél­da erre, hogy egyetlen falusi boltot sem lehet találni. ahol szűkös lenne az italválaszték, Valamilyen keresett szeszesital hiányozna a polcról. Legalább ekkora figyelmet kellene szen­telni a vegyiáruknak, az alapve­tő élelmezési cikkeknek! Különös véletlen, hogy az utolsó falugyűlés időpontja az idén március nyolcadikára esett. Az azonban szinte törvénysze­rű, hogy a falun élő nők hely­zete minden alkalommal szóba került. A háztartási munkáju­kat jelentősen megkönnyítő gé­pek ma már minden otthonban megtalálhatók. Ezek rendkívül sok energiát fogyasztanak. An­nak idején, amikor a községe­ket villamosították, ezzel nem számoltak, nem is számolhat­tak. Most viszont a csúcsidőben zavarokat okoz. Mivel ma már a legtöbb nő dolgozik, az esti órákra marad a mosás, a vasa­lás, pontosabban maradna. Mert a hálózat több településen nem bírja el a terhelést. A felvetett problémák közül jó­formán ez volt az egyetlen, ami­nek megoldása elképzelhetetlen a helyi erők összefogásával, ami­hez központi segítséget kérnek. Ne higgye azonban senki, hogy a mostani falugyűléseken csak panaszok hangzottak el. A köz­ségi lakosok érzékenyen rea­gálnak a kedvező változásokra is. Féltek az új üzemelési for­máktól, attól, hogy a szerződé­k eáWf’ é/bmben ait'" fajb'Asrfítíitak'" hogy bővült a választék, udvar, riasabb a kiszolgálás ezekben a* boltokban. Örömmel mondták el azt is. hogy sokkal jobban vi­gyáznak az emberek a környezet tisztaságára, s ma már nem azt közösítik ki, aki feljelenti a szemetelőket, hanem azt, aki vétkezett. A társadalmi tulajdon védelmére is ugyanez vonatko­zik. Az idei falugyűlések — épp úgy, mint a korábbiak — egy- egv község fejlődésének közös értékelésére teremtettek alkal­mat. Mutatják azonban azokat az erőfeszítéseket is, amit az ország, illetve a helyi közösségek, egyének tesznek az itt élők kö- , rülményeinek javításáért, tük­rözik a lakosság közérzetét, han­gulatát. Megyénkben különö­sen nagy jelentősége van a kis településeken élők munkájának, jogos az elvárásuk, hogy a közö­sen termelt javakból az eddigi­eknél többet, arányosabban kap­janak vissza. Kovács Klára TESTVÉRI KAPCSOLAT A KRÍMMEL Megjelent a Szovjetunió összesen húsz nyelven — köz­tük magyarul — jelenik meg a Szovjetunió című képes folyóirat, amelyet Gorkij alapított még 1930-ban. A márciusi szám cím­lap-fotója Olga Bicserovát, a tor­nász világbajnokság mindössze 15 esztendős aranyérmesét mutatja be. Ellen Berger, a Nemzetközi Tornász Szövetség női technikai bizottságának elnöke így jellemzi: „komoly, gondolkodó ember, aki képes megtalálni és kiküszöbölni a hibáit, s teljes erőbedobással igyekszik megvalósítani a kitű­zött célt”. A vezércikket V. Makarenko, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottságának első titká­ra írta Üj eredmények és tervek címmel. Abból indul ki, hogy a Bács-Kiskunhoz fűződő testvér- megyei viszonyban mindennapi valósággá válnak azok az elvek, amelyeket nyaranta újrafogal­maznak a szocialista országok párt- és állami vezetői a fekete­tengeri félsziget nagy jelentőségű megbeszélésein. Tavaly ugyan át­tekintette a lap a két évtizedes múltra visszatekintő együttműkö­dést, de a szélesedő gazdasági, tu­dományos, társadalmi, kulturális és sportkapcsolatok indokolttá te­szik a részletesebb számbavételt. A kölcsönös haszonnal járó pél­dák között szerepel: összehangolja tevékenységét a krími Kalinyin Mezőgazdasági Főiskola és a Ker­tészeti egyetem kecskeméti főis­kolai kara. A Kujbisev gépgyár laboratóriuma új technológiát dolgozott ki az öntvények formá­zókeverékének elkészítésére és összetételére a Duna—Tisza közén gyűjtött tapasztalatok alapján. A Magaracs Szőlészeti és Borászati Intézet és a borászati szovhozok krími egyesülése összefogott a magyar kutatókkal és szakembe­rekkel a termesztés gépesítése és a szőlőnemesítés érdekében . .-. Nem feledkezik meg Bács-Kis- kun megyei élményeiről Jurij Ro­gov, a Szovjet Rádió hazánkban dolgozó tudósítója sem. Nagy kedv­vel készített riportjai között em­líti azt is, amely a Kiskunhalasi Állami Gazdaságot mutatta be. Mikrofonnal Magyarországról című beszámolójában írja egye­bek között. „Gyakran ellátogatok , klubfoglalkozásokra, találkozom a Moszkvai Rádió magyar nyel­vű adásainak hallgatóival. A gyakorlatban látom, milyen aktí­van munkálkodnak a magyar- szovjet barátság erősítésén a klub tagjai Bács-Kiskun és Komárom megyében.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents