Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-12 / 60. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982 március 12. e ELŐNY A GYORSASÁG, RUGALMASSÁG MINDIG VAN, AKI FOLYTATJA A MUNKÁT Építő kisszövetkezet alakult Kunszentmiklóson HÁZUNK TÁJA Célszerű a fagykárok figyelembevételével metszeni... Jelenleg tizenheten vannak: kőművesmesterek, szakmunkások, segédmunkások. Feladatuknak elsősorban kislakások, üdülők építését, lakossági szolgáltatások végzését tekintik, de vállalnak mást is. A vállalkozás elnevezése: Kunszent- miklósi Építő Kisszövetkezet. A szövetkezés gondolatát néhány — régebb óta kisiparosként dolgozó, s az építtetők körében ismert — kőműves vetette föl. Az ötlet valóra váltásához Szilágyi József termelőszövetkezeti építésvezető — időközben a szövetkezet megválasztott elnöke — személyében segítőtársra leltek. A kisszövetkezet március 1-én megalakult. A tényleges tevékenység azonban csak áprilisban kezdődhet meg. — Azok a szövetkezeti tagok, akik munkaviszonyban álltak, jelenleg a felmondási idejüket töltik — tájékoztat Szilágyi József. — S a kisiparosoknak is szükségük van erre ^ néhány hétre. hogy a munkákat, amelyeken jelenleg dolgoznak. befejezhessék. Kothencz Ferenc kőművesmester kisiparosként dolgozott, ám a szövetkezet elnökhelyettesévé választották, s brigádveze- tíiként fog tevékenykedni. Tőle kérdezem: — Tervet a következő esztendőre a kisiparos is készít. Munkát is vállal jó előre. Mi lesz most e vállalások sorsa? — A szövetkezet megalakulásakor jegyzőkönyvben rögzítettük, hogy mindazt a munkát, amit a korábbi kisiparosok már elvállaltak, a szövetkezet azonos időben, az eredeti megállapodásnak megfelelő munkabérért elvégzi. Így az építeni szándékozót nem éri veszteség, s a volt kisiparosok becsületén sem esik csorba. Két. egyenként öt-iit tagú építőbrigád fog főállásban dolgozni a szövetkezetben. A harmadik brigád tagjai, s a szövetkezet laka. tosa korábbi munkaviszonyukat egyelőre fönntartva. mellékállásban kívánnak tevékenykedni. — Milyen megrendelésekre számitanak, s milyen módszerrel végzik majd a munkát? — A kér. désre Szilágyi József válaszol: — Érdeklődőkben nincs hiány. Építkezők, lakásukat felújítani szándékozók szép számmal megkerestek már bennünket. A kislakásépítés mellett nagyobb megrendelésekre is számítunk. így foglalkoztat bennünket egy állami és egy termelőszövetkezeti építkezés elvállalásának gondolata. Meg kell mondani azonban: ehhez először is az kell. hogy Ismét a kecskeméti barackról Hozzászól a külkereskedő A sárgabarack-termesztésről, az ágazat időszerű kérdéseiről eddig megjelent gondolatébresztő cikkeket szeretném kiegészíteni a friss export, a forgalmazás lehetőségéivel, a további közös feladatainkkal: Jelentős friss piaci árucikk a sárgabarack akkor is. ha az országok többségében nem friss állapotban, hanem nyári kompót- ként fogyasztják. Kereskedelmileg érdekes gyümölcs ez, mert a skandináv országokban, s még az NSZK északi részén is úgyszólván eladhatatlan. Értékesítése Angliában pedig szoros korlátok között van. Felvevőpiacaink- az NDK. Csehszlovákia, Lengyelország, valamint az NSZK, Svájc. Ausztria, Anglia, Jugoszlávia, Olaszország. A sárgabarack nagy termelője Spanyolország, Franciaország, Görögország és a kiterjedéséhez viszonyítva Svájc. Olaszországi termelése nem számottevő, ott a primöridőszakban Spanyolországból. Görögországból származó sárgabarackot forgalmaznak. Jelentős termelője még Jugoszlávia, Magyarország, Románia. nem utolsósorban Ausztria és Csehszlovákia. A sárgabarack piaci helyzete évente változik. A korai fagyok bizony gyakran befolyásolják valamennyi ország termelését. A magyar exportlehetőség természetesen alá van rendelve az össz- piaci kínálatnak. Kedvezőtlen esetben ugyanis, a hazai jó termés egybeeshet néhány más országéval. Szerencsés esetben pedig viszonylag kiegyensúlyozott piacra szállítunk. Érdekes az is, hogy a sárgabarack augusztus első felében — függetlenül árától, vagy minőségétől — kikerül a fogyasztók érdeklődési köréből, mert más nyári gyümölcs, új íz lép a helyére. A teljesség igénye nélkül, az alábbi követelményeket támasztják a külföldi vásárlók a sárgabarack friss exporttal szemben. Legyen a gyümölcs mutatós színe- zettségű. tiszta, foltoktól mentes héjazatú. A legkisebb mérete legalább 40 milliméter, egyes külföldi piacokon, vagy adott piaci helyzet esetén ez alapfeltétel is. Fontos, hogy göngyölegként azonos érettségi fokú és színezettsé- gü legyen, nem lehet „térképes”. Mindemellett legyen érett, de nem túlérett és teljesen egészséges. A szállítást, kereskedelmi forgalmazást jól tűrje, mentes mind a clas- terosporium, mind a molyfertőzéstől. Utóbbi miatt évente több vagon árut zárolnak, illetve visz- szautasítanak a külföldi hatóságok. Fel kell tenni a kérdést, melyik hazai fajta felel meg ezeknek a követelményeknek ? Akad néhány, de sajnos, nem • Követelmény a pontos mérés. (Slraszer András felv) ezek adják a termes zömét. Hogy csak a végleteket említsük, u rózsa-típusú barack zöme többnyire 40 milliméter alatt, nagy termés esetén 36 mm alatt van. A február 5-i cikkben felvetődött ugyan az apró gombócbarack exportja, de ez sajnos, az évenkénti megyei külpiaci értékesítés 10"ipát sem teszi ki. Ez a típus az FMC gépi feldolgozásnál lekerül a szalagról és erre friss exportra szánt termelést szervezni felelőtlenség lenne. A szegedi mammut. a nagykőrösi óriás, a ceglédi bíborkajszi viszont szép külleme és mérete ellenére nem bírja el a szállítást. A magyar kajszi számos jó tulajdonsága mellett is hajlamos a foltosodásra. A magyar sárgabarack íze, zamata a sajátos éghajlati, lalajadottságok miatt egyedülálló. A magyar nemesítők sok hazai fajtát kutattak fel, állítottak elő. Ezek exportalkalmasságáról nem tudtunk ez idáig egyértelműen meggyőződni, mert ezt csak a szervezett próbaszállítás után, a piaci vélemény alapján állapíthatjuk meg. Folyamatosan tesz- szük ezt a kertészeti egyetemmel közösen a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság, a dunavecsei Béke, a lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezetben a fajta, valamint az érettségi fok helyes meghatározása érdekében. Sajnos, egyetlen szervezetnek sem sikerült egyértelműen megoldani a fajtakérdést. A gépi feldolgozással új korszak kezdődött, jelenleg 4 FMC sárgabarack-osztályozógép dolgozik a megyében. Célszerű tehát a gépi feldolgozást, a nagy távolságra történő szállítást jól elviselő sárgabarack-fajták meghonosítása, olyanoké, amelyek legjobban megfelelnek az ismertetett magas követelményeknek. Anélkül, hogy egyértelműen állást foglalnánk a külföldiek mellett, azt azért nyíltan meg kell mondani, hogy a spanyolok és görögök néhány fajtája jóllehet halEgy hete már, hogy kellemes tavaszi idő járja, a házi- és hobbikert-tulajdonosok egyre hosszabb időt töltenek a szabadban. Szükség is van rá, hiszen a kemény téli fagyok után hetek kellenek ahhoz, hogy éledjen a határ, és rügy- fakadás előtt számos teendő van a kertekben. ránkbízzák ezt a munkát. A szövetkezet most alakult, nem ismernek még bennünket, csupán azt kérhetjük: bízzanak bennünk. — A munkamódszerünkről annyit: kisipari módon dolgozunk. Előnyünk a gyorsaság, a rugalmasság és a jó minőség. Mindez a jó kisiparosnál is megvan. A többlet, amit nyújtunk, a nagyobb kapacitás ennek megfelelően a rövidebb határidőkre történő kivitelezés, s nálunk nem fordulhat elő, ami a kisiparosnál sajnos igen, hogy lebetegszik a mester, és nincs aki folytassa a munkát. — Többe kerül-e a megrendelőnek, ha a szövetkezettel dolgoztat? És megfordítva a kérdést: milyen jövedelemre számitanak a volt kisiparosok? — Adott anyagból, hivatalos díjtételek szerint dolgozunk. Áraink a kisiparénál alig lesznek magasabbak. Ám ezért garantáljuk a folyamatos munkavégzést, a gyorsaságot és a jó minőséget. Ami a tagok kereseti lehetőségeit illeti, aki mesés összegekre gondol, az téved. A jövedelemszint átlagát az első esztendőben havi nyolcezer forintban határoztuk meg. Becsületes munkával tisztességes bért szeretnénk keresni, s az eddiginél jobb munkakörülményeket kívánunk teremteni önmagunk és társaink számára — mondta Szilágyi József és Kothencz Ferenc. S. B. Az idén fel kell készülni a me. zei pockok elleni védekezésre is. A tavalyi kedvezőtlen időjárás nyomán ezeknek a kártevőknek a szaporodása erőteljesebb volt, mint bármikor a korábbi időben. A telelőre vonult egyedek zöme egészséges, életerős. A nagy hidegek miatti pusztulás kisebb volt a vártnál. Éppen ezért a kitavaszodást megelőzően célszerű védekezni a rágcsálók ellen. 1 (iMümölcsöskertekben az al- ■ körtén kívül metszhetjük • ■ •• t és a köszmétét is. V •, még a csonthéjas gyü- nio.* . tszésével, különösen vonat I. ' az őszibarackra. ' Ahol iá in védekeztek a nyúlrágás ellen, ott jelentős kártétellel számolhatnak a kiskerttulajdono- sok. Ha a fiatal csemete törzsének háromnegyede elpusztult, akkor inkább mondjunk le róla, s addig, amíg lehet, telepítsünk újat. Idősebb fákat célszerűbb megmenteni. Éles késsel vágjuk egyenesre a roncsolt felületet és kenjük át sebkezelő pasztával. Kiváló erre a Cellcid és a Santar SR. Utána mérjük meg a seb hosz- szát s ennek alapján vágjunk életerős oltóvesszőket a saját, vagy azonos fajtájú fakoronából. Az éles késsel megvágott vesz- szőket alul és felül toljuk a kéreg alá. Majd az így beoltott felületet zsineggel kötözzük át. Az oltóvesszők ily módón valóságos hiúként működnek és a sérült részben egybeforrnak az anyafával. Tudni kell. hogy az oltás forradáshelye később megvastagszik. tehát szépségéből veszít a törzs, de a fa maga megmenekül. A szőlőben nemcsak a teli fagy, hanem az ónos eső is pusztított. Sokhelyütt jelentős fagykárokkal kell számolni. Minden egyesülőkét vizsgáljuk tehát át, hogy a rügyek miként vészelték át a telet. Csak ezek ismeretében kezdjünk hozzá a metszéshez. A vizsgálatnál a vesszőt és a rügyeket metsz- szük ketté, ha a rügy belső része zöld. akkor nem károsodott, ha fekete és keménv, akkor elpusztult. Ha nagymértékű fagykárt észlelünk. célszerű mfgvárni a rügyek fakadását és csak akkor metsszünk, amikor azok kihajtottak. Sz. P. M. A bedolgozók érdekvédője ványabb színű, mint a mi hazai fajtáink — de jobban megfelel a piaci követelménynek, s bizonyos termelési és feldolgozási munkafolyamatok gépesítési feltételeinek. Enélkül ugyanis nehezen képzelhető el a sárgabaracktermelés fenntartása, illetve szélesítése. A gyenge minőségű, apró méretű sárgabarack exportja nem válhat gazdaságossá. Az elöhűtés nélküli, vagy nem kielégítően hűtött szállítmányok gyakran romlottan érkeznek és reklamációkhoz vezetnek. Való igaz, hogy még messze vagyunk az ideális helyzettől. A HUNGAROFRUCT is hosázú évek óta szorgalmazza a sárgabaracktermesztés, -feldolgozás megoldását, s nem ok nélkül tettünk és teszünk erőfesztéseket a gyümölcs feldolgozásának gépesítésére, a minden követelménynek megfelelő fajták meghonosítására. A kedvezőbb helyzet bekövetkezéséig igyekszünk piacokat szerezni a .16—40 mm-es árunak is. Üjra hangsúlyozom, hogy a gazdaságos termelés és export problémáinak megoldásához hozzátartozik a minimális 40 milliméteres nagyság is. Az 1934-es kecskeméti gyümölcskiállításról megjelent füzet előszavában erre is emlékeznek: „Nagyon boldogok lennénk mi kecskemétiek, ha mindenki, aki a kecskeméti gyümölcsöt megtekinti. boraink és gyümölcseink, szeszeink lángját megízleli, érezne valamit abból a csendes, kitartó és áldozatos szeretetből, amellyel a kecskeméti ember ezt a munkáját évszázadok óta most is végzi. Ezzel kiérdemelte az ország legnagyobb gyümölcsexport-városa cijnet". F. telelössóií tudatában kell együttesen közreműködnünk. Gycnes István a HUNGAROFRUCT Bács-Kiskun megyei kirendeltségének vezetője Harmonikus családi élet, egészséges. értelmes gyermek, olyan munka, amit szívesen végez az ember — kívánhat-e bárki ennél többet magának? Gazdik Péterné- nek. a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet dolgozójának mindez sikerült. Szerencsés véletlen? Bizonyára volt benne az is. Az okok azonban inkább Gazdik Péterné egyéniségében keresendők, amelyre következtetni lehet abból is, ahogy a szövetke zetben eltöltött húsz esztendőről beszél. □ □ □ Kunszentmiklósi születésű. 1962- ben került Kalocsára, azóta a szövetkezetben dolgozik. Sokféle munkakört betöltött, volt admi nisztrátor, árukiadó, személyze tis, most már hatodik éve a MEO ' vezetője. Melyiket csinálta a legszíveseb .ben? Mindig azt, amelyikkel éppen megbízták. Mert mindegyiknek egyformán volt szépsége, nehézsége is. Például a mostani beosztásnak is van hálás és hálátlan területe. A termékeiről világhírű szövetkezetnek fokozottan kell vigyázni a minőségre, s az ellenőr felelőssége is nagyobb. A munka szépségéről bizonyára nem kell külön szólni, hiszen a kalocsai kézimunkákat mindenki ismeri. Ha választani lehetne, talán mégis a személyzeti munka mellett döntene. Az, hogy a szövetkezetben csak száznegyvenen dolgoznak helyben, ezerhatszáz a bedolgozók száma, sajátos gondokat vet fel. Ezeket feltárni, rajtuk enyhíteni — Gazdikné így vallja — egy nőnek nemcsak kötelessége, hanem öröme is. Nincs abban semmi szégyellnivaló. sőt büszkének kell rá lenni, hogy a gyengébb nemre jellemző a szociális érzékenység, a megértés, a segítőkészség, a gondoskodási vágy. A női egyenjogúság nem azt j«tant», tiogv lelki sajátosságainkat megtagadjuk, hanem azt, hogy a kötelezettségek teljesítésében. az elismerésben egyaránt egyforma legyen a mérce. S egyben azt is, hogy a munkáltatónak oda kell figyelni a nődolgozók sajátos problémáira, s törekedni megoldásukra. A szövetkezet viszonylag szerencsés helyzetben van, hiszen a kisgyermekes anyáknak — éppen a bedolgozói jellegből adódóan — nincsenek óvodai gondjai. Mivel a kalocsaiak vannak a legkedvezőbb helyzetben megyénk városai között, itt ugyanis minden gyermeket fel tudtak venni az óvodába. a helyben foglalkoztatottaknak sincs okuk panaszra. Korántsem jelenti mindez, hogy a, nőpolitikái határozatok végrehajtásában már nincs is több tennivaló. A bedolgozó nők nem régóta már jogosultak a fizetett Tóth István zaklatott idők (64.) Már az árokhoz értek, üz’/egy Zsoldosné földje ez, az utolsó ezen az oldalon. Fiatalasszony még, igen harciasán, izgatottan számolja az öleket. Orra fölött szigorú ránc sötétlik, pislantani se mer, nehogy elszalajtson egy tenyérnyit is a nyolcszáz négyszögölből. Előbb azt hitte, még kisebb is lesz ez a földdarab, de minél jobban közelednek a tizenötödik ölhöz, annál inkább* bizonyos, hogy jelentősen szélesebb az árokpartnak futó parcella nyolcszáz négyszögölnél. Márpedig borzasztó kár, mert éppen a legszélére esik öt gyönyörű meggyfa. Pont arra a sávra., amellyel több a terület. A menyecske arca csupa szín- változás. Hebeg-habog. ijedt is. hogy másé lesz a meggyfa, mérges is, hogy — ugyan mi jogon vennék el tőle? — Na emberek, hogy ítélnek? — mutatja barna fogait Koczog. örül, hogy nem egymagának kell döntenie. Sósné már újból köztük va»-, vadul fénylik a szeme. — Ha másnál nem lehet elnézni. itt se lehet! Mások is így gondolják. Bizony szívta a fogát mindenki, mikor a régi földből másnak jutott egy csíkocska. De már túlvannak szabadságra, gyermekgondozási segélyt azonban még nem kaphatnak. Kivételes méltányosság -címén ugyan — a szövetkezet is közbenjárt ebben — néhányuknak már folyósítják a segélyt, ez azonban még nem általános. Több elismerést kellene kapniuk a társadalomtól a bedolgozóknak, akik sokszorosan hozzájárulnak gazdaságunk gyarapodásához, értékeink növeléséhez — mondja Gazdikné. hiszen nemcsak az iparnak ..segítenek1’ be. oroszlánrészt vállalnak a háztáji gazdálkodásból is, amellett, hogy gyermekeiket nevelik. önmaga helyett a térítőkét, blúzokat hímező parasztasszonyok szorgalmáról, ügyességéről és természetesen gondjaikról szívesebben beszél. Hiszen munkakörének változásával nem szakadt el tőlük. helyzetük javítása továbbra is szívügye. Mint a szövetkezet párttitkárának, a szövetkezeti bizottság. valamint a Hazafias Népfront nő- és rétegpolitikai bizottsága tagjának, úgy érzi. ez kötelességé is. Mondhatná bárki, könnyű annak. aki Gazdik Peteméhez hasonlóan megtalálja helyét az életben. Mindehhez csak annyit, a szövetkezet hosszú éveken át többszörös vezetőségváltással küszködött, mindig viharos előzményekkel. Hogy ez a termelés és az eredményesség visszaesésében nem tükröződött, abban a szövetkezet párttitkárának nem csekély érdeme volt. □ □ □ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javításában kifejtett tevékenysége elismeréséül a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki Gazdik Péternét. K. K rajta. A fene bánná azt a másfél ölnyi sávot, lenne vele boldog Zsoldosné, csak fejeznék már be. Viszont azok a drága jó meggyfák! Ez már túl sok engedmény lenne a fiatalasszonynak. Sóhajtoznak, ájvájoznak. némelyek konokul nézik a földét. Se té — se tova. Senki nem akar engedni Hogyne! Az az öt meggyfa másnak is jól jönne. Még ha a nyolcszáz négyszögölébe esett volna, de így?! Jusztse! Lám, a sors így úgy akarja, hogy inkább senkie se legyen, mint egy szerencsésé. Hatalmas sivalkodás vág az irigység amúgy is fortyogó üstjébe. Uramisten, még ilyet! Három parcellával visszafelé fekete gombolyag ugrál, tipeg, guggol, hajlong, toporzékol a szántás szélén. — Az meg Törőné! Mi van vele, megbolondult? — Az ura meg csak nézi! Sokan odaszaladnak Koczog is, a brigódvezető. Bálint a nyomában. Visít az öregasszony’, mint a tébolyodott. Térdreesik. belekapaszkodik a háztáji földjüket jelölő t'övekbe. Rángatja, csavarja, szipogva, hörögve kapkodja a levegőt. szája végén nyál csurog. Sipitozik, s egyre hajtogatja. — Drága jó istenem, drága ..jó istenem, tekints le" rám!... Nem engedem, nem engedem! — si- l:ong fel az égre. vicsorítja rossz, sárga fogait. Majd megint könyörög. — Drága jó istenem, tekints le rám! Nem engedem, nem engedem. Rettenve nézik. Koczog vigyázva fogja meg a vitustáncot rángó öregasszony karját. — Mivel nincs megelégedve, néném? — Nincs isten az égben... Niiincs! Ha még ezt is elveszik tőlünk, gyámoltalan öregektől! — jajveszékel. a néne. Ráncos arcán elmaszatolódik a könny, ahogy földes kezével fejét szorongatja, arcát karmolássza. Elrántja magát a brigádvezető kezéből, újra nekiesik a karónak. Most csak fél kézzel cibálja, másik kezével a földet csapkodja. Így elveszti egyensúlyát, eldől, és most már fakete kendős fejét is veri. döngeti a száraz fűcsomós gyalog- út-szegélyhez. Rettenetes látvány. Nem törődik öregségéig megbecsült fekete ünneplőjével a vén Törőné. csak fetreng. tekereg a földön, mint egy összekunkorodott kis fekete hernyó, ha a levélről lehull az út porába. Az ember, az öreg Törő csak áll fölötte fásultan. Éles csontjaira ráfeszülő, kicserepesedett bőre remik a férfias befelé-sírás-