Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 59. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 11. csütörtök Kádár János fogadta Ho Damot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap délelőtt a Központi Bizottság székházában íogadta Ho Damot, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának póttagját, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, Étre Sándor, a Magyar Népköztársaság phenjani, valamint Kim Jong Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Ho Dam délután a Pest megyei Hernád községbe látogatott, ahol a helybeli termelőszövetkezet tevékenységével ismerkedett. Este a vendég megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát. (MTI) t Mesterbrigád a harmadikon A Duna—Tisza közi Építőipari Vállalat egyik elismert munkásközössége a Gagarin ifjúsági szocialista brigád, amelynek tagjai szobafestők. Róluk szóló riportunk színhelye a kecskeméti Széche- nyiváros egyik épülő tízemeletes lakóháza. Mi ösztönzi jó és sok munka elvégzésére, mi tartja össze a kollektívát, mivel tennék még tartal- * masabbá a brigádmozgalmat vállalatuknál? — többek közt erről folyik a beszélgetés Szikszai István brigádvezetővel, és egyik régi társával. Kenderes Istvánnal, akik képünk előterében láthatók. (Cikkünk a 4. oldalon) Kiállítás Moszkvában A kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepek anyagából ma kiállítás nyílik Moszkvában, a Szovjet Képzőművészek Szövetségének kiállító- termében. A hét év anyagából válogatott magyar és szovjet képző- és iparművészek alkotásait bemutató — gyűjteményes kiállítást magyar részről Kátai Mihály festőművész, az alkotótelep művészeti vezetője nyitja meg. A rendezvényen négytagú magyar művészküldöttség vesz részt. „A VÁROSFEJLESZTÉS ELKÉPZELHETETLEN VÁROSSZER ETET NÉLKÜL” Kiskunfélegyháza a megyei tanács vb napirendjén A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap^ dr. Gajdócsi István elnökletével, ülést tartott. Napirendjén a Kiskunfélegyházi városi Tanács végrehajtó bizottságának tevékenységéről készült jelentés szerepelt, melyei dr. Dobos Ferenc tanácselnök terjesztett elő. Az ülésen részt vett Sztano- jev András, a városi pártbizottság első titkára is. A jelentés mintegy öt esztendő munkáját fogta át, s arról a nem kis erőfeszítésről adott számot, amelyet a tanácsi vb-testület a lakosság jpbb, kulturáltabb ellátása, életkörülményeinek javítása érdekében fejtett ki az elmúlt időszakban. A város ás vonzáskörzetében élő csaknem nyolcvanezer főnyi lakosságról való gondoskodás, a dinamikus fejlődéssel járó és még elmaradást hordozó feszültségek feloldása — lakáshelyzet javítása, óvodai, bölcsődei, egészségügyi, kommunális- és közműellátás, az iskolai oktatás tárgyi ás személyi feltételeinek biztosítása, sportfejlesztés stb. — állt ennek a tevékenységnek a középpontjában. Mindezt a tanácsi költségvetési és fejlesztési alapokkal való eredményes gazdálkodás, a pénzeszközök célszerű felhasználása, a lakosság növekvő és nagyarányú társadalmi segítsége tette lehetővé. Ez utóbbira jellemző, hogy öt év alatt 186 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, ami nyolcszorosa a korábbinak. Az egy lakosra jutó összege ennek több, mint ezernyolcszáz forint, s ebben a szocialista brigádok vállalása és városfejlesztő tevékenysége is benne foglaltatik. Jelentős eredmények születtek iparban és mező- gazdaságban egyaránt. Az utóbbinál — a nagyüzemek mellett és azokkal együttműködve — kiemelkedő volt a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenysége, amely kedvező irányba hatott a lakosság életkörülményeinek alakulása szempontjából is. Az ötödik ötéves terv során 1776 lakás épült a városban, s jelentősen nőtt a közműhálózatba bekapcsolt lakások száma. A legnagyobb gondot a nem megfelelő vízellátás okozta, amit a még jelenleg is épülő II. számú vízimű old meg majd, ami kétszeresére emeli a víztermelő kapacitást. A feladatok között változatlanul szerepel az ugyancsak nem kielégítő szenny- és csapadékvíz-elvezető csatornahálózat növelése, a város belső úthálózatának korszerűsítése, az egészségügyi ellátás színvonalának itovábbfejlesztése, a növekvő létszámnak megfelelő iskolák építése, a gyermekétkeztetés megoldása az igényeknek megfelelően stb. Közismert, hogy a művelődés tárgyi feltételei nem kielégítőek Kiskunfélegyházán: korszerűtlen a mozi, a művelődési központ és a könyvtár. A hatodik ötéves tervben ezen úgy kívánnak segíteni, hogy az újonnan épülő iskolákat több célúvá fejlesztik, remélve, hogy enyhít a meglévő gondokon. A városi tanács vb munkájának mérlegre tétele arra is választ adott, hogy előbbre léptek az államigazgatási munka korszerűsítésében, egyszerűsítésében, sikeres volt a társadalmi- és tömegszervezetekkel való együttműködés. Amint a megyei testület vitájában is hangsúlyt kapott: fontos feladat továbbra is a városkörnyéki községek munkájának segítése a kölcsönös érdekek alapján. A pártszervezetek, a pártbizottság és a tanácsi testületek közötti jó együttműködésről Sztanojev András szólott, s annak a véleményének adott hangot, hogy városfejlesztő tevékenységet városszeretet nélkül nem lehet elképzelni. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a város vezetőinek szándéka találkozott a közvéleménnyel, s elnyerte annak támogatását. A megyei tanács vb elismeréssel nyugtázta az elért fejlődést, ebben a városi tanács vb tevékenységét, s határozatában a feladatok további színvonalas elvégzésére irányította a figyelmet. A végrehajtó bizottság ezután bejelentéseket hagyott jóvá. T. P. Szándék és bizalom S Sokan, sokféle címen, sokfelé tanulunk. Tizenöt, húsz, harminc, \vagy akár ötvenéves fejjel fis. Jóllehet ma már nem sikk, még kevésbé dicsőség beiratkozni egy iskolába, ámbár folyton és notóriusan mellé járni elég nagy szégyen, mindig is az volt... A tanulásról, minden gondolkodó lény örökérvényű, szent kötelméről szólásmondások, népi bölcsességek tucatját, klasszikus lángelmék szállóigékké kristályosodott sorait idézhetném. Bennem mégsem ezek, de még csak nem is első tanítóim hatására eresztett kiirthatatlan gyökeret, s vált mindmáig létfontosságú törvénnyé az okulnivágyás. Nagyapám mondta egyszer régen, tanévzáráskor, az ajándékkönyvet szorongatva: „Fiam, addig van közöd igazán magadhoz, embertársaidhoz és a világhoz, amiben élsz, míg olthatatlannak érzed magadban a tudásszomjat". A jó öreg intelmére rímel valahol egyik közeli barátom érvelése. Amikor megkérdezték tőle, miért is jelentkezett az esti politikai iskolára, ilyesmit válaszolt: „Egyszerűen nem hagynak nyugton az itthoni, s távoli dolgok, történések. Annyi mindent látok, hallok, olvasok, annyi minden homályos előttem. Kíváncsi vagyok a mélyebb összefüggésekre, fölfogni, értelmezni szeretném legalább ezt a kort, amiben élek". Nem túl eredeti és filozofikus szavait a nagyon is tiszteletre méltó óhaj és szándék, illetve az annak valóra válásába vetett feltétlen bizalom és hit okán ajánlom most mindenki figyelmébe. , A napokban jelent meg a Petőfi Népe hasábjain az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának pályázati felhívása a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemre. E haladóknak szánt politikai képzési forma tehát már 1982—83~ra is „sínen van", míg kezdőknek indítandó kistestvére, a marxista—leninista esti középfokú iskola szervezését csak {ezután kezdik )meg a városi-járási pártbizottságok. Amiből látható: az állami tanintézetekhez hasonlóan a politikai oktatás háza táján is javában tart a következő tanév előkészítése. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a propaganda- és művelődési osztályok munkatársai. A buzgalom és bizoda- lom tömeges megnyilvánulásával kell az idén is számol- niok. Lankadatlan ugyanis az érdeklődés a marxista középiskola iránt csakúgy, mint a vele egyenrangú, ám évente csupán 25—30 személyt befogadó, 5 hónapos bentlakásos pártiskola iránt. Az elöbbin egyébként tavaly 65 csoportban 1275-en végeztek itt Bács- Kiskunban, ez év júniusában pedig 55 osztály várhatóan ezernél is több hallgatója veheti át a bizonyítványt. Es ha már a számoknál tartunk, még két érdekesség: a kurzusokon résztvevőknek kb. a fele a párttag, és csaknem háromnegyede munkásember. A nemrég kiadott hivatalos útmutató szerint a marxista középiskola kétéves kihelyezett tagozatainak alapvető feladata az alapszervezeti pártvezetőségi tagok, a szakszervezeti tisztségviselők, a K1SZ- titkárok, a tömegszervezeti propagandisták, az alsóbb szintű vezetők és az utánpótlásukra kiszemelt fizikai dolgozók elméleti Jelkészítése a part politikájának alkotó alkalmazására és végrehajtására. Az első évben az előadások és szemináriumok döntően társadalom- és gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, a másodikban a két fő téma: a pártélet és az ideológia. Mielőtt bárkit is elriasztanék e száraz és tényszerű ismertetéssel, sietve közreadom, amit a megyei oktatási igazgatóság egyik felügyelő tanárától hallottam a minap: „Már ez az alapfokú képzés is sokkal izgalmasabb, pezsgőbb, életsza- gúbb, mint azt a kívülállók, a brosúrákat lapozgatok elképzelik. Igaz, hogy elméletet oktatunk, de a példatár mindig a napi politikai gyakorlat. És nemcsak általánosságban, hanem megfelelve a helyi sajátosságokra, problémákra is. Szinte minden alkalommal napirendre kerülnek például a szocialista világrendszer ellentmondásai, a legfrissebb kül- és belpolitikai események kapcsán; vagy gazdasági fejlődésünk mutatói, a tervezés, a nyitottabb gazdálkodás, a termelési szerkezet helyes megválasztásának gondjai, a vezetés emberi tényezői, lenini elveinek, érvényesülése napjainkban stb., stb.” Időszerű, húsbavágó kérdések? Igen. Ha mindenkor kielégítő, megnyugtató választ nem is, az eligazodáshoz biztos fogódzót, a megértéshez, további ismeretek megszerzéséhez tám- és kiindulópontokat mindenképp kaphatnak a hallgatók. S bizony ez nem kevés. Kutasi Ferenc V Közművelődésünk hat éve Tanácskozott az országgyűlési képviselők megyei csoportja A közművelődési törvény, végrehajtásának megyei tapasztalatait tárgyalta meg tegnapi ülésén az országgyűlési képviselők Bács- Kiskun megyei csoportja. A megbeszélésen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, országgyűlési képviselő, valamint Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. Bács-Kiskun megyét nem érte készületlenül az 1976- ban életbelépett közművelődési törvény — mondta tájékoztatójában dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Ugyanis a megyei párt- és tanácsi szervek már korábban elemezték és értékelték Bács-Kiskun kulturális életét, közművelődését, és meghatározták a távlati tennivalókat. Ezeket erősítette meg a jogszabály, amely a kultúrát és a művelődést mindennapjaink szerves részének tekinti. A közművelődési intézmények, munkahelyek, társadalmi és tömegszervezetek figyelmét ráirányította a tényre: tevékenységüket csak a lakosság valós érdekeire, érdeklődésére építve végezhetik eredményesen. A tanácskozáson elhangzott, hogy az elmúlt néhány évben a mezőgazdaság mellett a közművelődés fejlődött a legnagyobb mértékben megyénkben. Ez akkor is igaz, ha figyelembe vesszük, amit a tájékoztató is tartalmazna feltételek nem mindenütt kedvezőek. A lakosság sajátos rétegződése, az ingázók, bejárók nagy száma tovább nehezíti a helyzetet. Az azonban megállapítható, hogy a munkásság művelődéséért sokat tesz a TIT. a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a MTESZ, továbbá külön említést érdemelnek a szocialista brigádok. A termelőegységek elsősorban az oktatást helyezik előtérbe. Bár differenciált képet mutat a szövetkezetek közművelődési tevékenysége, a gazdaságok sok jó kezdeményezés megvalósítói. Például több helyen is segítik a tanyán, külterületen élő tagjaik kultu- rálódását. Igényes és sokoldalú a megye értelmisége, de — amint az megfogalmazódott — az általuk választható kínálat nem elégíti ki igényeinket. Számos program, akció és intézmény szolgálja a fiatalok művelődését. Óvodák, iskolák, könyvtárak, úttörőházak, TIT-klubok, szakkörök teremtenek ehhez lehetőséget, de nem feledkezik meg erről a színház és a mozi sem. A törekvéseket segítendő a közoktatási és közművelődési intézmények együttműködésének sajátos formái bontakoztak ki: integrált nevelési intézmények Dunapatajon, Jánoshalmán, vagy a nevelési központ Kecelen. Szép hagyományai vannak a nemzetiségi kultúra ápolásának is. A közművelődés színtereiről az előadó elmondta, hogy a megyében 115 művelődési otthon jellegű létesítmény található, ám a helyzet mégsem nevezhető jónak. Húsz településen új építésére, másik 25 helyen korszerűsítésre, bővítésre volna szükség, márcsak azért is, hogy megfelelő helyet kaphasson a szépen fejlődő amatőr művészeti mozgalom. Szakmai és tartalmi megújulás jellemző a könyvtárakra. 1981-ben négy egységet újítottak fel, ám ennek ellenére az adottságok, elhelyezési körülmények mostoha volta következtében — elsősorban Baján és Kecskeméten — csökkent a felnőtt olvasók száma. Emberközelibbé váltak a múzeumok, s a gyűjtés mellett egyre inkább vállalják az ismeret- terjesztés feladatát is. Nőtt az érdeklődés a kiállítások iránt, amit fokoz, hogy számos országos hírű létesítménnyel büszkélkedhetünk: Kecskeméten a Bozsó-gyűjtemény, a játékház, a Naiv Művészeti Múzeum, Kalocsán a Schöffer-gyűjtemény, Kun- szentmiklóson a Diószegi-gyűjtemény. Mindez jelzi, hogy jó a hírünk idehaza és határainkon túl is. Művészeti alkotóműhelyeink — a Ko- dály-intézet, a Kerámiastúdió, a rajzfilmstúdió, a tanyaszínházi kollektíva, a zománcművészeti, a fafaragó és fotós alkotótáborok — hatása messzire sugárzó. Fontos tény, hogy létrejöttüket, munkájukat a tanácsok mellett a vállalatok, mezőgazdasági üzemek is támogatják. S noha a közművelődés területi koordinálása tanácsi feladat, mégis ott lehet igazán eredményes munkáról szólni, ahol a társadalmi irányítás a gyakorlatban is jól működik. A képviselők a tájékoztatót követően számos kérdést tettek fel. Szóba kerültek a témával kapcsolatos helyi problémák és a megvitatásra érdemes javaslatok is. Ezután megbeszélték az ország- gyűlés tavaszi ülésszaka előtti teendőket. V. T. OTP-hitel kistermelőknek A rövid- és középlejáratú lakossági hitelek között mind nagyobb arányú a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztéséhez nyújtott kölcsön összege. A múlt évben az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatósága erre a célra mintegy százmillió forintot juttatott, több mint ötezer személynek. Az idén az ötnapos munkahét bevezetése és a januárban hatályba lépett jogszabályok hatására az eddigieknél is fokozottabb érdeklődés várható. Alátámasztják ezt, hogy az eltelt két hónapban a múlt év hasonló időszakához képest jelentősen megnőtt a mezőgazdasági kölcsönt igénylők száma. A hitelpolitikai irányelvek ebben az évben sem változtak, a kölcsönnyújtás feltételei azonban igen. Mindenekelőtt— bár a mezőgazdasági kölcsönkeret országosan meghatározott — Bács-Kiskun megyében az OTP gyakorlatilag minden jogos igényt ki tud elégíteni. Meggyorsult az ügyintézés, a kérelmek elbírálása legfeljebb két napig tart. Mostantól az OTP nem ellenőrzi a pénz rendeltetésszerű felhasználását, ha az igénylő bemutatja valamelyik nagyüzemmel kötött termelési szerződését. Bővültek a kedvezményes mezőgazdasági termelési hitelek. Ezek közé tartozik például a nagyüzemi szervezésben történő szőlő- és gyümölcstelepítés, vagy a szerződéses állathizlalás költségeinek megelőlegezése. Az ilyenfajta hitelek iránti igények ugrásszerűen megnövekedtek a mező- gazdasági szakcsoportok létrejöttével (például Szabadszálláson, Jakabszálláson, Kiskőrösön, Kecelen). Kiemelkedően magas a kedvezményes mezőgazdasági kölcsön összege a kiskőrösi járásban. Ez év január elsejétől a méhész szakcsoportok, illetve szakszövetkezetek tagjai is hasonló segítséget kaphatnak. Ezek a mezőgazdasági hitelek általában ötvenezer forintig terjedhetnek, s 5-—10 évi időtartamra adják. Visszafizetésüket akkor kell megkezdeni, amikor a vállalkozás már hasznot, hoz, vagyis az ültetvény termőre fordul, illetőleg a jószágot értékesítik. A rövid- és hosszú lejáratú mezőgazdasági kölcsönök kamata 6—8 százalék. A kamatterheket gyakran vállalja a kistermelő helyett a nagyüzem (például a baromfi- feldolgozó, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a HUNGARO- NEKTÁR), s csaknem minden esetben a szervezett termelésben részt vevő kölcsönigénylő kezese is a szövetkezet vagy a vállalat. A mezőgazdasági hitel iránti kérelmet az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának valamennyi fiókjánál be lehét nyújtani. A kedvezőbb feltételek természetesen nem azt jelentik, hogy a pénzintézet nem vizsgálja az igénylő fizetőképességét. A gyorsabb ügyintézés, a tágabb lehetőségek azonban az eddigieknél rugalmasabban szolgálják a kisegítő- és háztáji gazdaságok árutermelésének bővítését. K. K.
