Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

I • PETŐFI NÉPE • 1982. március 9. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A BAROMFITENYÉSZTÉS ÉS -FELDOLGOZÁS JÖVŐJE Üj építkezések közösen A ' KGST-országok által a 80-as években integrációs alapon létesülő közös objektumok zöme az energiá­val kapcsolatos. Az APN felkérésére ezekről számol be Alexandr' Kovalkin, a KGST Villamosenergetikai Állandó Bizottsága szovjet tagozatának felelős titkára. — A jelenlegi ötéves terv in­tegrációs építkezéseinek listáját a 4 millió kilowatt teljesítményű hmelnyicki atomerőmű nyitja ,meg, amely négy ország — Ma­gyarország, Lengyelország. a Szovjetunió és Csehszlovákia — zászlaja alatt épül. Az erőmű'az első. sokoldalú projektum az atomenergetika te­rületén. Az az energiamennyiség, amelyet az egyes országok majd kapnak az erőműtől, egyenesen arányos hozzájárulásuk nagyságá­val. A megállapodás feltételei sze­rint a Szovjetunió vállalta ma­gáré a fő építési és szerelési mun­kák elvégzését, valamint az erő­mű üzemeltetését a nukleáris tü­zelőanyag biztosításával együtt. Az atomerőmüvet a szovjet mun­kásokkal közösen lengyel szak­emberek építik. Lengyelország részvétele kifejeződik továbbá azoknak az új elektrotechnikai berendezéseknek a szállításában is. amelyek az országban jelen­leg tapasztalható ismert nehézsé­gek ellenére rendszeresen eljut­nak a nemzetközi piacra. Magyar- ’ ország és Csehszlovákia — az építkezéshez, való hozzájárulásuk gyanánt — ;i Szovjetuniónak mé­rőkészülékeket. távközlési eszkö­zöket. gépezeteket, gépeket, ezen belül Ikarus autóbuszokat és Tat­ra típusú tehergépkocsikait szál­lított. Az atom békés célú felhaszná- í lásával összefüggő közös építke­zés Ukrajna hmelnyicki területén a Goriny folyó partján folyik. A leendő erőmű iparivíz-ellátására a közelben 20 négyzetkilométer te­rületű víztárolót létesítenek. Ép­pen itt van most a munkák dön­tő frontja. 1984-ben a négy ener­giablokk egyike, egymillió kilo­watt teljesítménnyel, már ipari árajnot továbbit a. KGST-orszá- gok energiarendszerébe. Pontosan ugyanilyen négy. ..mil­liós" reaktort építenek be a dél- ukrajnai atomerőműbe, amely a nyikolajevi területen Konsztan­tyinovka település közelében épül. Építésében a Szovjetunió és Ro­mánia vesznek részt. Ebben az erőműben már beszerelték a re­aktor testét, folyik a kisegítő rendszerek szerelése, befejezésé­hez közeledik a legszilárdabb be­tonból készült reaktorburkolat építése. Az atomerőművek építésével egyidejűleg folyik két nagyfeszült­ségű — 750 kilovoltos — távve­zeték felállítása. Az elsőt a hmel­nyicki atomerőmű — Rzeszóv (Lengyelország) irányításában Ma­gyarország, az NDK. Lengyelor­szág, a Szovjetunió és Csehszlo­vákia. a másodikat a dél-ukraj­nai atomerőmű — Isaccea (Ro­mánia) — Dobrudzsa (Bulgária) irányában Bulgária, Románia és a Szovjetunió készít. A 80-as években valamennyi európai KGST-ország hozzáfog az atomerőművek új családjának épí­téséhez, amelyek a „milliós” reak­torokkal lesznek ellátva. Ismeretes, hogy a legnagyobb teljesítményűek egyben a leggaz­daságosabb aggregátok. ®lcsóbb mondjuk egy 400 megawatt. tel­jesítményű aggregátot, mint 5 darab 80 megawattosat szállítani. De ennek megvan a maga sza­bálya: az aggregátegység kapaci­tása nem szabad, hogy megha­ladja az egész rendszer terhelé­sének 5 százalékát. Ellenkező esetben egyetlen ilyen gigászi építmény balesete az energiag.yű- rű különböző pontjain kellemet­lenségek egész láncolatát vonná maga után: megszüntetnék mű­ködésüket más erőművek aggre- gátjai, sőt még az egymástól több száz kilométerre levők is. A létrehozandó 750 kilovolt fe­szültségű nemzetközi villamos- hálózat, amely gyakorlatilag az összes európai KGST-tagországra kiterjed, lehetővé teszi minden egyes országnak jóval nagyobb, sőt gazdaságosabb erőművek épí­tését és hatékony üzemeltetését. Szovjet—finn kereskedelem A Szovjetunió és Finnország kétoldalú kereskedelmi forgalmá­nak értéke az előzetes adatok szerint a múlt évben meghaladta ■d/r ötmilliárd rubelt. A gyors üte­mű fejlődést mutatja, hogy 1967 »óta a két ország közötti árufor­galom több mint 80-szorosára nőtt. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban 18—20 milliárd rubeles kölcsönös forgalmat irányoztak elő. Ehhez jelentősen hozzájárul­nak a közös beruházásokban végzett munkák. Egyebek között Finnországban 1000 megawattos atomértékű beruházási munkát vé­geztek a Szovjetunióban, a jelen­legi középtávú időszakban lehe­tőség nyílik arra is. hogy meg­kétszerezzék a szovjet beruházá­sokon végzett munkájuk értékét. Egyébek között a finn cégek is részt vesznek az „évszázad üz­letében": az Urengor—Ungvár közötti gázvezeték-építők elhe­lyezésére létesítenek komplett te­lepüléseket. Az együttműködést bővítik a vasúti és a tengeri szál­lítás közös fejlesztésével is. Szövetkezeti szakcsoportok Megyeszerte a legtöbb állatte­nyésztési ágban a keeelihez, a kis­kunfélegyházihoz nagyjából ha- ' sonló a helyzet. Külön emljtést érdemelt a baromfi. Az 1975-ben mindössze öt és fél milliós állo­mány. az átmeneti visszaesés után, 1980-ban már hat és félmil­lióra nőtt. Bács-Kiskun mező- gazdaságában a yágótyúk-terme- lés ugyanezen idő alatt 24 ezer tonnáról 38,9 ezer tonnára emel­kedett. 1981-ben néhány Szövetkezet a növénytermesztést sújtó jégve­rés okozta veszteség áthidalására, a viszonylag rövid idő alatt meg­térülő, és kevesebb gonddal , járó kacsatenyésztést szorgalmazta. Így tettek például Bátmonosto- ron, ahol a Kossuth Tsz tagsága terven felül sok ezer víziszárnyast nevelt és értékesített a közös gazdaság javára. Üjabban a liba­tenyésztés, hizlalás iránt nőtt az érdeklődés. A keceli Szőlőfürt, a kecskemé­ti Alföld Szakszövetkezet és több áfész liibatenyésztő szakcsoporto­kat szervez. Dusnokon a Munkás— Paraszt Tsz tagsága döntött úgy a zárszámaoó közgyűlésén, hogy 1982-ben már százha/tvanezer ludat nevel fel a nagyüzemben és a közös gazdaság szervezésé­ben a háztájiban. Rendszerként működik .Kiskunfélegyházán húromszáz- nyolcvanhét tagja van a helyi Lenin Tsz által szervezett liba­tömő közösségnek. A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat öt éve alakította meg az egyszerű lúdtársulást a termelés szervezésére, a kereske­delmi követelményeknek meg­felelő fajta tenyésztésére. Ennek a programnak a szolgálatába ál­lította Pesit és Bács-Kiskun megyé­ben működő víziszárnyas-tele- peit. A múlt évben a vállalat már 623 ezer kövérlibát vett át a me­gye termelőitől, s 250 tonna liba­májat, ötezer-kétszáz tonna liba­húst. 40 tonna tollat állított elő. A lúdtársulás a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által előzetesen elismert rend­szerként működik. Kiskunfélegyházán a mező- gazdasági üzemek, a fogyasztási szövetkezetek, a baromfiipar, va­lamint a kistermelők között pél­dás kapcsolat alakult ki a te­nyésztésben, a forgalmazásban, a feldolgozásban. A Vörös Csillag Tsz részt vesz azokban a kísérle­tekben. amelynek célja, hogy több lúdtojást lehessen keltetni és értékesebb tenyészanyagot kap­ni. A közös gazdaság eddig évente 250 ezer lúdtojást keltetett a 14 ezres törzsállomány termelésé­ből. A naposl'ibákból százezret a szövetkezet közös telepén nevel­tek fel, százötvenezret pedig a háztáji termelőknek adtak át fel­nevelésre vagy hizlalásra. A gaz­daság gondoskodott a kisterme­lőkhöz kihelyezett víziszárnya­sok takarmányáról, a termény, a táp szállításáról, a készáru for­galmazásáról. A nagyüzemi telepen négy lúd- fajtát tartanak. Ezek keresztgzé­séből alakítják ki az eddiginél jobb májtermelő képességű faj­tákat, hibrideket. Az előző terv­időszakban létesített tenyésztele- pet a VI. ötéves terv során újabb épületekkel egészítik ki. Ennek célja a törzsállomány további nö­velése, ugyanakkor a keltetőállo­mást is újabb gépekkel szerelik fel. A Vörös Csillag Tsz szakem­berei, a szövetkezetben már eddig jól bevált keltetőgéptípust fel­használva, házilag készítik el a libatojás-keltetőt, megközelítőleg 60 ezer forintos költséggel. Szá­mításuk szerint gépenként több százezer forintot takarítanak meg ezzel a megoldással. A Vörös Csillag Tsz libate­nyésztő, hizlaló, libatömő tagjai ezzel a tevékenységükkel köz­hasznú munkát végeznek, s nyug­díjjogosultságot szereznék még akkor is, ha a szövetkezetnek csu­pán ebben az ágazatában dolgoz­nak a háztájiban. * Bács-Kiskun megyében pár évvel ezelőtt öt­ezer-száz tonna vágóliba volt a termelés. 1980-ban már megköze­lítette a hatezer-négyszáz ton­nát. Az idén átadják Hu a termetes szervezése má­sutt is ilyen ütemben fejlődik, akkor a víziszárnyasok tartása még jobban fellendül. Félegyhá­zán, Kiskunhalason, Kiskunmaj- sán a fogyasztási szövetkezetek szervezik a lúdtartást. Mind a három áfész körzetében szakcso­port működik, amelyek a barom­fiipari vállalatoknak és a fogyasz­tási szövetkezetek feldolgozó, közös vállalatainak adják át a pecsenye- é^ hizlalt libát. Kis­kunfélegyházán a helyi áfész beruházásaként 120—150 ezer lúd feldolgozására alkalmas vágó­üzem épül, amelyet előrelátha­tólag még az idén átadnak. A legnagyobb libatenyésztő, hiz­laló városban korszerű feldolgozó létesül, amelynek hasznát lát­ják a termelők. A baromfifel­dolgozó vállalatokkal ésszerűen együttműködve, az üzem a terve­zett teljesítményének a megkét­szerezésére is képessé válhat. Csupán egyetlen nyitott kérdés marad, hogy lesz-e piaca ennek a megnőtt árumennyiségnek? K. A. A szőlőtermesztésben, ültetvénytelepítés­ben élenjáró, a kertészeti ágazatokban évti­zedek óta kiemelkedő eredményt felmutató Bács-Kiskun az állattenyésztésben is a leg­A termelési szerkezet módosu­lását jól érzékelteti Kiskunfél­egyháza és környéke mezőgazda­sága. A növénytermesztésben, a kertészkedésben továbbra is jeles­kedő kiskun város a víziszárnyas- tenyésztés egyik központja lett: Félegyházán az egy lakosra szá­mított hústermelés 280—285 ki­logramm évente az országos 150—160 kilogrammal szemben. Az V. ötéves terv idején a leg­nagyobb ültetvénytelepítő közsé­gek közé tartozó Kecelen, ahol a nagyüzemben és a kisgazdaságok­ban ezer hektárnál jóval nagyobb területen szőlőt, gyümölcsöt ter­mesztenek, napjainkban évente 20—22 ezer sertést, 75—80 ezer libát, több száz szarvasmarhát hizlalnak meg. Annak idején, az 1950-es években, a beszolgálta- tási rendszer szerint előírt ezer-, ezerkétszáz hízott sertést is alig tudta évente előteremteni a la­kosság. Ezzel szemben Kecelen nap­jainkban az anyagi érdekeltség­gel párosult szerződéses te­nyésztés, hizlalás, amelyhez a Szőlőfürt Szakszövetkezet, és az áfész nyújtja a takarmánybe­szerzés lehetőségét, a kereskedel­mi szolgáltatást, s mindazt amit nagyüzemi háttérként szokás em­legetni, az állattartás gyors üte­mű fellendülését hozta magával. elsők közé sorakozott fel. Mezőgazdasági össztermék-értékesítésének már 1980-ban 50 százalékát tette ki az állattenyésztési ágazatok teljesítménye. 9 Lúmpú/is a kelteié« előtt. Sikeres kísérletek a libatársulásoknál A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Emberölés Mélykúton Tavaly, december 4-én éjszaka Mélykúton, a Nagy utca 101. szám alatti lakásban megfojtot­tál; idős Faddi Ferenc 63 éves nyugdíjast. 'A tettest — ponto­sabban a tetteseket — nem kel­lett sokáig keresni, hiszen azok i> a házban laktak: ifjú Faddi Ferenc, az áldozat 19 éves fia. és Iiapavi István 55 éves földmű­ves. Ha csupán ennyit tudnánk az ügyről, bizony nem értenénk, miért kapott viszonylag alacsony börtönbüntetést a két tettes. Ah­hoz azonban, hogy a tragédia va­lamennyi részletével tisztában legyünk, végig kell követnünk a rendőrségi nyomozás, illetve a 'bírósági tárgyalás során megálla. pított tényeket, körülményeket, okikat és következményeket. Az ügy megítélése még így sem egy­szerű. nem tartozik a szimpla esi lek közé. elsősorban azért nem. mert egv fiú ínflotta meg az ap­ját. S az ilyen bűncselekmény elbírálásához a bírónak nem csu­pán alapos jogi ismeretekre, de lélektani jártasságra is szüksége van . .. Mi indította a fiút arra, hogy apját megölje? Ki ez a fiatalem­ber? Ifjú Faddi Ferenc nem el­vetemült bűnöző, bíróság előtt még nem állt. Munkahelyén, a mélykúti UNIVEREXPO ipari szövetkezetnél a termelő- és a közösségi munkában kiemelke­dően dolgozott. Többször kapott jutalmat, szóbeli dicséretet. Tár_ su a bűncselekményben anyai nagybátyja, Rapavi István ala­csony, vékony termetű, gyenge fizikumú ember, tüdőbeteg, eny­he fokban gyengeelméjű, de nem annyira, hogy ez korlátozná cse­lekménye következményeinek fel­ismerésében. A két család együtt lakott a mélykúti Nagy utca 101. szám alatti házban: Faddiék hárman — az apa, anya és a fiú — Ra- paviék ugyancsak hárman: a nyolcvan négy éves Rapavi Pál fiával, Rapavi Istvánnal és an­nak lánytestvérével. Meglehető­sen szűkösen voltak az egyszoba konyhás lakásban hatan. A kö­rülményeket súlyosbította, hogy a nyugdíjas idős Faddi Ferenc minden pénzét italra költötte. Ha megkapta a nyugdíjat, az összeggel hetekre is eltűnt és ivott. Ha elfogyott a pénz, haza­ment, alkalmi munkát vállalt, s tovább ivott. Gyakran alaposan berúgva tért haza. s ilyenkor ve- veszekedést kezdeményezett, kést vett elő, és azzal fenyegette fiát, sógorát és az egész rokonságot. A többiek azonban kitértek a verekedés elől. A kiélezett viták idején ifjú Faddi Ferenc inkább elment otthonról, sőt azt is meg­tette, hogy a ház padlására hú­zódott, és ott aludt éjszaka. Ap­ját soha nem bántotta, noha idős Faddi Ferenc — például öt évvel ezelőtt — egy alkalommal szőlő­karóval fejbevágta a nagyon iilíis Rapavi Pált, de az. esetből m>m lett bírósági ügy. A múlt év december 4-én este ifjú Faddi Ferenc otthon 'meg­ivott egy féideci púlirYkát és mozi­ba ment. Kilenc óra körül érke­zett a lakás elé, de már messzi­ről hallotta, hogy otthon megint veszekedés van. áll a cirkusz. Va­lóban: idős Faddi ittasan kiabált, szidott mindenkit. A fiú kérte az apját, hogy maradjon csendben, de idős Faddi kifogásolta a „fiú beavatkozását”, s tovább vesze­kedett. Fia ismét kérte, hagyja abba a cirkuszolást, vagy ha nem tud csendben maradni, inkább menjen el otthonról. A részeg ember azonban foly­tatta a kiabálást, a veszekedést, és nem távozott a lakásból, sőt kijelentette, ha kés lenne nála, használná a fiával szemben. ‘ A fiú ezt nem vette komolyan, ki- vezétte apját az utcára, és a rend­őrség ' táján magára hagyta, ö pedig hazament s lefeküdt. Idős Faddi viszont újra megjelent a lakásban, veszekedett, kiabált, félig levetkőzött, és a konyhában lévő ágyára feküdt. A veszeke­dést azonban nem hagyta ab­ba. A fiú szintén feküdt már — elmúlt tíz óra —, és az ágyában rádiót hallgatott. Egy idő után ismételten kérte á részeg apját: maradjon csendben, mert nem hall semmit a kiabálástól. Idős Faddi nem hallgatott el. A fiú felkelt, felöltözött, s azt mondta az apjának, menjen ki vele az udvarra. Az apa erre el­hallgatott, és az ágy végénél ké­szenlétben lévő kést magához vet­te. de nem támadott, csak ült az ágy szélén, kezében a késsel. Ifjú Faddi Ferenc- ezután méi* sokszor megismételte a kérést, hogy az apját kicsalja az udvarra, állítása szerint azért, hogy ott le­beszélje a veszekedésről, vagy el- küldje otthonról. A részeg ember nem volt hajlandó kimenni, ha­nem felszólította a fiát, ne bánt­sa, mert ha odamegy hozzá, meg­szórja. A fiatalember viszont egy hir­telen mozdulattal elkapta az apa kést tartó kezét, megcsavarta, amitől az az ágyon hanyatt dőlt, de a kést tovább szorította. Ek­kor szólt a támadó Rapavi Ist­vánnak, aki a szobában volt, hogy jöjjön segíteni, vegye ki a. kést az apja kezéből. Rapavi ugrott, és elvette a kést, a tűzhelyre dob­ta. A fiú elengedte apja csukló­ját, s rövid dulakodás után két kézzel megragadta az idős em­ber torkát, szólt Rapavi István­nak, hogy fogja meg idős Faddi kezét. Rapavi észrevette és meg­értette a fiú szándékát, sőt egyet is értett azzal, hogy megfojtsák az öreget. Nem habozott tehát, amikor segíteni kellett, tevékenyen bekapcsolódott az emberölés vég­rehajtásába: lefogta az áldozat mindkét kezét, rátérdelt a comb­jaira, s így gyakorlatilag képT telenné tette a védekezésre. Ifjú Faddi Ferenc azonban ki­fáradt fojtogatás közben, s ezért elengedte az apja torkát, majd a háta mögé ült az ágyon, és bal karjának átölelő mozdulatával szinte présbe fogta az áldozat torkát — közben persze Rapavi „vigyázott”: nehogy kicsússzon a kezük közül a már alig lélegző ember. Amikor észrevették, hogy idős Faddi Ferenc halott, elenged­ték. Ismét fekvő helyzetbe tet­ték az ágyra, betakarták, azután ők is lefeküdtek ... Amint a bevezetőben említet­tük, a tetteseket nem volt nehéz kézre keríteni. Be is ismerték a cselekmény elkövetését, bűnössé­güket sem tagadták. A Kecske­méti Megyei Bíróság a közelmúlt­ban megtartott tárgyaláson ifjú Faddi Ferencet nyolc évi bör­tönre ítélte, és öt évre eltiltotta a jtözügyeklől.» Az ítélet kisza­básánál súlyosbító tényezőként vette figyelembe a büntetőtanács, hogy a bűncselekményt apja sé­relmére követte el. és a végrehaj­tás során nagyfokú kitartást ta­núsított. Enyhítő körülmény volt viszont viszonylag fiatal ko­ra, önkéntes és őszinte be­ismerő vallomása. valamint az, hogy idős Faddi Fe­renc évek óta — így az eset nap­ján is — zaklatta, fenyegette a családját és a fiát. Rapavi Ist­vánt öt évi fogházra ítélte a bí­róság, és négy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet még nem jogerős. G. S. Értékes tenyésztojást keltetnek a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben. (Straszer András felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents