Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

TUDOMÁNY • TECHNIKA szaktanacsadó szolgálat A kutatóintézet segíti a kistermelőket A zöldségfélék mintegy fele a kisüzemekből származik. Ez in- dokólttá teszi, hogy a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet ezzel a termelési szektorral is ki­alakítsa a termelési kapcsolatot. Az intézet munkatársai részt vesznek a kiskertmozgalom irá­nyításában, szakmai vezetésében. Foglalkoznak valamennyi hozzá­juk forduló kistermelő gondjaival. Ide tartozik a fajta megválasztá­sa, a talajvizsgálat, a növénybe­tegségek megállapítása, sajátos növényvédelmi és tápaanyag-ellá- 'lási javaslatok kidolgozása, és így tovább. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium megbízá­sából a ZKI 9 személyből álló szaktanátsadó. szolgálata az el­múlt év tavaszától kezdve külö­nösen aktívan tevékenykedik. Egyes modellpzemekben segít meghatározni az optimális faj- és fajtaarányt, művelési módokat. Olyan üzemekről van szó, ahol jól irányítják a háztáji zöldség- termesztést. A szaktanácsadó szolgálat az öt legfontpsabb növényfajta, va­lamint a művelési ágákra ter­mesztéstechnikai útmutatót ké­szít, és a helyszínen ad segítsé­get. A szolgálat a szerződésben vállalt feladatok ellátása mellett a különböző tenyészidőszakok- ban helyszíni tapasztalatcserék és bemutatók szervezésében és lebonyolításában is közreműkö­dik. Érdeklődés a gomba iránt Elhatározták, "hogy elősegítik a gombatermesztés elterjesztését a kisgazdaságokban. Ennek érde­kében kidolgozták egy nagyon igénytelen, nedvesített szalmán 'termeszthető faj, a harmatgom­ba termesztési technológiáját. A Német Demokratikus Köztársa­ságból honosított két fajta — a Gelb, és a Winnetou — szaporító­anyagával már hetedik éve látják el a termelőket. Díjtalanul út­mutatót is adnak. Éves átlagban másfél-kétezer liter csírát érté­kesítenek. Elsősorban Bács-Kis- kun megyében keresik. Nagyobb érdeklődés tapasztalható a másik faj. a laskagomba iránt, amely­nek kutatásával szintén foglal­koznak. Már több hibridet állí­tottak elő. A kisüzemi termesz­tésben ez a faj nagyon megfelel. Farönkbe vagy gyökértuskóba olt­va is szaporítható, de különböző módon előkészített mezőgazda- sági hulladékok — szalma, ku­koricacsutka, -szár. — szintén jó táptalaja. Az intézet kutatói azon mun­kálkodnak, hogy a laskagomba rönkös termesztéséhez szükséges szaporítóanyag értékesítésén kí­vül hőkezelt, csíráztatott táptalajt fs készítsenek eladásra. Már be­szereztek egy három köbméteres hőkezelő berendezést. Az a cél, hogy rövid időn belül szűkebb körzetben el tudják látni a kis­üzemeket csírával átszőtt tápta­lajjal. Kapcsolat más megyékkel Mivel az intézet országos ha­táskörű, más megyékkel is kap­csolatot tart. Szakmai segítséget nyújtanak a kutatók a csongrá­A gyakorlatban is vizsgázott Egyre kevesebb és drá­gább olajjal kell számolni a primőrtermesztésre vál­lalkozó üvegház-, fóliatu­lajdonosoknak. Éppen ezért nagy érdeklődés kísérte a Kertészeti Egyetem Zöld­ségtermesztési Intézeté­ben kidolgozott eljárás be­mutatóját, amelyet az egye­tem soroksári gazdaságá­ban szerveztek. A módszer lényege, hogy olyan kettős falú fóliasát­rat emelnek, amelyben a két fal közé talajvizet per­meteznek. Így gyakorlati­lag télen fűtés nélkül 'ne­velhető a palánta, hiszen a talajvíz a legnagyobb hi­degben is legalább 5—6 Cel- sius-fokos. Ezért elsősor­ban a hidegtűrő zöldségek — a karalábé, a saláta, és a retek — termesztésénél vált be az említett eljárás. Ha számolunk: egyértel­műén bizonyítható életre­valósága. A hagyományos üvegházban egy fejes salá­ta felneveléséhez télen 1— 1,5 liter fűtőolaj szükséges, míg a kettős falú fólia alatt 1 deciliter is elegendő. di korai zöldségtermesztési rend­szer taggazdaságainak közvetí­tésével a kisüzemek fólia alatti termesztéséhez. Baranyában a baksai Ezüstkalász Termelőszö­vetkezetben közreműködnek a zöldségtermesztés szervezésében. Jó a kapcsolat a Tolna megyei kistermesztőkk'el is. Legutóbb a HUNGAROFRUCT Vállalattal kötött szerződés alap­ján Csongrád megyében egy. a népgazdaság számára igen fontos zöldségnövény a nagyrészt tő­kés exportra szállított spárga ter­mesztéséről tartottak számos elő­adást. Öttömös, Ásotthalom és Mórahalom környékén jelentős hagyományai vannak a spárga termesztésének. A ZKI kutatói mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy a korszerű tech­nológia és az új fajták ismerte­tésével megakadályozzák a ter­mőterület folyamatos csökkenését, fokozzák a termelési kedvet. Ter­mészetesen ehhez az anyagi ér­dekeltség megteremtése is szük­séges. A versenyképesség feltételei Sajnos az utóbbi időben a nagy­üzemi zöldségtermesztés nyeresé­ge csökkent az emelkedő költsé­gek, és a nem megfelelő felvá­sárlási árak miatt. Friss és jó minőségű áruval lehetünk csak versenyképesek a belső és kül­földi piacon. Ezért számos zöld­ségféle termesztése egyre inkább a kisüzemekbe tevődik át. Na­gyon fontos, hogy a kutatások eredményei minél előbb elter­jedjenek. Az új fajták, techno­lógiák iránt ma már a háztáji és kisegítő gazdaságokban, kisker­tekben is érdeklődnek. Szüksé­ges, hogy az intézet szaktanács- adó szolgálata még jobban segít­se a kisgazdaságokat. Elsősorban a megyében van ennek nagy je­lentősége, ahol az utóbbiakból ki­kerülő áruk aránya magasabb az országosnál. K. S. A gőzgép történetéből A gőzgép egyik korai ősét 300 évvel ezelőtt 1682-ben Denis Pa­pin francia orvos és fizikus szer­kesztette meg. Elve az volt, hogy a gép hengerében gőz segítségé­vel vákuumot hozzon létre oly­képpen, hogy vizet forralt fel a hengerben mozgó dugattyú alatt, majd amikor a gőz teljesen megtöltötte a hengert, lehűtötte azt hideg vízzel. így a gőz le­csapódott, s helyén légritka tér keletkezett, amely a külső le­vegő hatására a dugattyút leszo­rította. Annak felemeléséről az­tán ellensúly gondoskodott. Pa­pin később hajóba is beépítette gőzgépét, de 1707-ben a Weser folyón folytatott kísérletei köz­ben a kenyerüket féltő halászok összetörték gzt. Így még 100 évig váratott magára a gőzhajó fel­találása (Fulton — 1807). • Papin gőzgépe a párizsi Con- servatoir des Arts et Métiers múzeumban. Hetven éve született Jánossy Lajos Jánossy Lajos, a kiváló ma­gyar fizikus 1912. március 2-án, Budapesten született. Édesapja a Mértékügyi Intézet matematikusa volt, s a Tanácsköztársaság ide­jén tanúsított tevékenysége miatt 1919 után emigrációba kénysze­rült, ezért fia Bécsben végezte középiskolai tanulmányait, majd az ottani egyetemre is beiratko­zott. Később Berlinbe került, ahol egyetemi doktorátust szer­zett 1936-ban, 24 éves korában, a kozmikus sugárzás tárgyában írott disszertációja sikeres meg­védésével. A később Nobel-díj- jal is kitüntetett P. M. S. Blac­kett meghívta a londoni egye­temre, majd Manchester egyete­mén tanított. A fiatal fizikus-professzor ne­ve ekkor már egész Európában jól csengett. 1947-ben az ír kor­mány meghívására elvállalta az Institute for Advanced Studies — az ír egyetem — Kozmikus Fizikai Intézetének vezetését. Egyidejűleg megválasztották az Ír Tudományos Akadémia tag­jának is. A dublini egyetem egyik vezető professzora volt, amikor kézhez vette á magyar kormány meghívását. 1950-ben tért haza Budapestre. Az Aka­démia azonnal rendes tagjának választotta. Itthon Jánossy először az ak­koriban lépülö-jkzerveződő Sza­badság-hegyi MTA Központi Fi­zikai Kutató Intézete kozmikus­sugárzási laboratóriumát irányí­totta, majd 1956-ban — a legne- zebb pillanatokban — az ország egyik legfontosabb kutatóhelyé­nek az igazgatójává nevezték ki. Több mint egy évtizeden keresz­tül állt az KFKI élén, ez az, idő­szak meghatározó fontosságú az intézet történetében is. Alig egy évvel hazatelepedése után, 1951-ben megkapta a Kos- suth-díjat. Jánossy Lajos azok közé a tu­dósok, közé tartozott, akik alko^- tómunkájuktól nem választot­ták el az ismeretterjesztést sem. Még a középiskolai fizikaokta­tás reformjában is szívesen köz­reműködött, rendszeresen láto­gatta a gimnáziumok fizikaóráit. Emlékezetes televíziós ismeret- terjesztő előadássorozata mellett a lapokban is gyakran felbuk­kantak színes és érdekes cikkei. A gravitáció és az. atomok kö­zötti kapcsolatról épp oly ter­mészetességgel értekezett, mint az oktatás és iskolai túlterhelés kérdéseiről. Köztudott, hogy Jánossy az MSZMP Központi Bizottságának tagjaként a hazai tudománypoli­tikai irányítás egyik kulcsszerep­lője volt. A legkülönbözőbb fó­rumokon: kongresszusi előadá­sain,. akadémiai bizottsági ülése­ken a magyar tudomány ered­ményességéért, de az ehhez szükséges feltételek megterem­téséért is síkraszállt. Négy esztendeje, 66 éves ko­rában — szívroham következté­ben — hunyt el. Szimbolikus, hogy éppen óralátogatásra indult egy középiskolába: az utánpót­lás ügye volt talán utolsó gon­dolata MTESZ-rendezvények MÁRCIUS 8-TÓL 12-IG A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezetének tagegyesületei a jövő hé­ten az alábbi rendezvényeket tartják: Március 9-én az Építőipari Tudományos Egyesület kecske­méti csoportja Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házá­ban az építő- és szerelőipari kivitelezési szabályzat megszün­tetésével jelentkező minőségvédelmi problémákat és tenniva­lókat vitatja meg. Előadó: dr. Gálosfai Jenő, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője. Március 10-én az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület öntödéi szakosztálya kibővített ülést tart a Kecske­méti Zománc- és Kádgyárban. Március 11-én az Erdő című lap szerkesztő bizottsága tart ülést Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Ugyancsak ezen a napon és helyen a Magyar Elektrotech­nikai Egyesület megyei szervezete a kommunális és lakóépü­letek érintésvédelmi szabályzatával foglalkozik. Előadó: Jáky József ^villamosmérnök. Március 12-én a Magyar Agrártudományi Egyesület Kecs­keméten, a Tudomány és Technika Házában megyei állat­egészségügyi tanácskozást rendez. Több ezer vizsgálat — Az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Kísérleti Állomásá­nak laboratóriumában évente több ezer vizsgálatot végeznek. Nemcsak saját részükre, hanem az erdőgazdál­kodással foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemek megrendelésére is. Ké­pünkön Rozgonyi Gabriella laboráns a nyárfalomb nitrogéntartalmának meghatározását végzi. mmmmmmmmmmmsaeHn mmmmmmmmmmmmmmmmmmsm Tóth István ­zaklatott idők (59.) — Üljön már le minálunk, még ha el is viszi az álmomat. Megyek, csak kapok magamra valamit. * — Hát csak gyere. Én nem ülök le, még a tanácshoz is kell mennem. Botos egymaga indult hát a székházba. Meg^-megdlidergett. nem aludta még ki jól magát. A csapzott. fázós világ -képei fur­csán keveredtek a tegnapi lako­dalom emlékezetes mozzanatai­val. Egy katonabajtársa hívta meg B-re. Azt se tudta a hű pajtás, hogy dicsekedjen el téesz-brigádvezető barátjával, aki 500 holdon irányítja a gaz­dálkodást, és sokfelé ismerik ne­vét a megyében. Mikor megér­kezett a taxival, az egész nász­nép kivonult tiszteletére a szo­bából. Két sorban álltak fel — a kiskaputól -a" házajtóig. A ci­gánybanda tust húzott. . . Öb­lös nevetésekre emlékezett a fü­le, a fejük felett tarkálló krepp- papír-girlandokra a szeme. Koc­cintások. késnyiszorgás a tányé­rokon, búg a nagybőgő, s a tár­gyak hangjának ezernyi árnya­latát az ember örömének, a táp­lálkozó szájnak, dalolásnak, jó­kedvű. beszédnek, kacagásnak bugyborékoló lármája fogja har­móniába ... Egy-egy szilaj tán­cos fellökött kezétől piros, kék, sárga, rózsaszín, papírorsók hul­lanak az étellel, itallal, virággal rogyásig megrakott asztalokra, a vendégek fejére ... Megtorpant. Ügy belemerült az álmodozásba, hogy majdnem túl­haladt a székház kapuján. Kiskapu, nagykapu tárva-, nyitva volt. Az udvaron kocsi­sok kurjongattak. Három szekér recsegett, billegett kerékagyig sárba merülve az inafeszült lo­vak mögött. Teli zsákkal megra­kodva indultak valahova. A nagykapu egyik szárnyájj Olajos Sándor, az elnökhejyettes fogta; be ne csapja a szél. Félkézzel meg sodrott cigarettáját húzgál- ta el nyelve hegyén. Zárkózott árpát egy pillanatra Bálint felé fordította, mikor az adj istennel elsietett mellette. Halkan utána szólt. — Várnak már ... Valami ké­szül ellened. Én csak úgy mon­dom. Már el is »fordult, felkiabált az utolsó kocsisnak. — Igazíttasd meg a bal hátsó ráfet, héj! Bálint lábai azon hirtelen el­nehezültek. Megint az az emész­tő szorongás fogta el, amilyet a káderosok érkezésekor érzett. Azon volt, hogy mégis megkér­dezi, mi baj lehet, de hogy az .elinökhelyettes szinte menekült előle az utcára, letett szándéká­ról. A lépcsőn rémlett fel neki, hogy a felesége is említett va­lami gyűlést, mikor ő mámoro­sán megérkezett a lhgziból. Az előszobában éppen az el­nökbe ütközött. Ez se nézett a szemébe, csak színtelen hangon mondta;. — Már a második embért akartam érted küldeni. Erre gye­re! — hívta az alsó épületben levő kultúrterembe. A brigádvezető követte Taká­csot, s úgy érezte, hogy már va­lami feltartóztathatatlan erő ha­talmának engedelmeskedik. Csak kullogott engedelmesen, némán. Lehettek vagy negyvenen oda­bent. Majdnem az egész brigád együtt volt. A küszöbnél már alig vitte Bálintot a lába. Mikor látta, hogy beléptekor az embe­rek nagy részének vállai meg­görnyedtek, fejük előre bukott, egészen meggyávult. Ezek se akarnak a szemébe nézni. Ügy viselkednek, mint a nyáj, ami­kor a vihart várja. Csak Rontóné villogott rá le­kezelően. Az előadói asztalnál először egykori iskolatársára,' a vörös hajú párttitkárra tévedt tekiptete. De az sehogy se aka­rózott őt meglátni, csak ült ma­gába roskadtan, fejét két tenye­re közé fogva. Félig elfordult a mellette ülő, száraz, méla. kikül­dőitől is. akinek fakószürke sze­mében némi érdeklődés villant Bálint, és az elnök érkezésére. Szemével intett a dobogóra lé­pő Takácsnak: kezdheti. Botos az első pad végére ku- corodott le. A párttitkár szemét kereste rendületlenül, de az ki­tartóan meredt a terem hátsó falára festett jelmondatra. Az elnök tompa hangon üd­vözölte a brigádot. Látszott, na­gyon nehezére esett az a pár szó is, amit az asztal szélén nyo- morgatva kikínlódott magából. — Botos Bálint fegyelmi ügyét BabosTk elvtárs ismerteti. Már le is ült. A kiküldött ösz- szehúzta szemöldökét. Nem szá­mított rá, hogy Takács ilyen kurtán-furcsán kiveti a nyaká­ból a feladatot. Nem így beszél­ték meg. Haragosan töprengett: a^ párttitkár se? Végül is kény­szeredetten szólásra emelkedett. Szeme ' cirmosra pettyeződött a méregtől, és rögtön Bálintra sze- geződött, aki miatt ilyen kényel­metlen üggyel kell bíbelődni. Ke­nettel jes eréllyel kezdte rá.' — ElvtársakJ Pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott legutóbbi határozata megszabja, hogy ... Sokáig részletezte a határozat főbb pontjait. Bálintnak volt Ideje gondolkozni. Nyomasztó Redélyálllapota fokröl-fokra fá­sult beletörődésbe fordult. Most már mindegy. Nem is meglepe­tés. ami vele történik. Belül ké­szült már rá. de azért még re­ménykedett, hiszen az igazság az ő oldalán van. Ügylátszik, mégse. Hínárok csavarták körül, minden összeesküdött ellene. Nem nézett oda, de így is látta Rontónét teljes diadalában. Mos­tanra minden megvilágosodott Botosnak. Az asszony kezdte el ezt az egyoldalú harcot, amire semmi oka nem volt. Addig ás­kálódott, míg a semmikből nagy ügyet fújt... ő pedig egy, újját se mozdította, hogy kivédje a tá­madásokat. Egyszerűen lehetet­lennek tartotta, hogy sikerüljön őt tönkretenni, miért is védeke­zett volna?! Lassan eljutottak értelméhez az előadó szavai. Mint ahogy rendeződtek előtte a környezet tárgyai. Ég a villany, mellette sá­ros csizmatalp tapad a padlóra, de hogy szomszédja kicsoda, még nem nézte meg. Az előadói asztal nyikorog, ahogy Babosik neki-ne- kidől. Előle a jókora hasadékon látni lehet az elvtárs lazán meg­roggyanó lábait... Ráébredt, hogy a kiküldött régóta hozzá beszél.-í Botos elvtárs nem tűr véle­ményt a magáén kívül. Letorkol­ja, aki önálló gondolatokkal se­gítené a közös munkát... „Hát ezt jól összeszedték . . .” — ámult magában a brigádveze­tő. s majd ehlevette magát kín­jában a következő vádra. — Kiskirályokkal nem épít­hetjük fel a szocializmust. Az elvtárs — nevelés helyett csak büntet. Ki kell mondani nyíltan: ném értjük. Nem értjük, hogy párttag létére, volt középparaszt létére főleg egykori középparasz­tokon csattan Botos elvtárs... botja — nyomta meg az utol­só szót Babosik s egy kis szüne­tet tartott, hogy szellemességét kiízlelje. Jobb kezével gesztiku­lált, a ballal meg rá-rákoppintott az asztalra. Szenvedélyesebb ki­töréseknél íveket karcolt körmé­vel a szálkás deszkára. — Az elvtárs túlságosan elbi­zakodott, visszaélt azzal, hogy a felesége pártbizottsági tag ... Nem átallott megverni egy egy­szerű fogatos dolgozót, mert az nem ugrott mindjárt az első sza­vára ... Rontóné helyke mosollyal nyug­tázta, hogy az előadó elvtárs pont az ő levelének kitételeit sorjáz­za. „Sólyom Diniék jól a szájuk­ba rágták” — ismerte el aléltan az örömtől. „Pontosan az én vé­leményemet ismétli.” — Babosik­ra tapasztott szemét most lesütöt­te; ki ne olvassa belőle gondola­tait. Mindig tudta ő magáról, hogy felette áll ezeknek. Hát­ra fordult, leereszkedően hor­dozta körül tekintetét. „Na mit mondtam?” Botoson is átsiklott pillantása. Gyönyörűséggel töltötte el a sza-r vak ostorcsapásait tűrő ember lesújtottsága, magányossága ■ ott a pad végén. Így akarta őt látni; csakhogy megérte ezt a napot. Ugyan mi is lakozik ebben a je­lentéktelen emberben, ami a többiek fölé emelné? Arca? Kö­zönséges, borostás, jellegtelen pa­raszt arc. A nézése is hétközna­pi. nem világit belőle az a vala­mi, ami egy igazi vezetőnél rög­tön megragadja az embert. Egy jó vezetőn a ruha is másképp áll. Hol van ez Sólyomtól? Az a kisújját alig mozdította, és ki­emelte őt. Rontó Bélánét az isme­retlenségből. Babosik elvtárs már a gyűlés előtt hivatkozott az ő meglátásaira. (Folytatjuk.) • Gyakran rendeznek tapaszta­latcseréket. Képünkön kertészeti szakemberek ismerkednek az in­tézet paradicsom fajtajelöltjeivel.

Next

/
Thumbnails
Contents