Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. március 2.. Traktorosok Felsőszentivánon, a Szabadság út 37. szám alatt lakik idős Spengler János és felesége. A takaros kis parasztház hosszú évek szorgalmának eredménye. Emellett felnevelték és az önállóságban segítették két gyermeküket. A feleség háztartásbeli volt, idős Spengler János pedig több mint 22 esztendeig, 1978-ig traktoros. Azóta rokkant- nyugdíjas. Most 56 éves. Mit jelentett számára a foglalkozása? Ha kinéz az ablakon, legszívesebben sírva fakadna, amikor meglát egy traktort. Szégyen, nem szégyen, tavaly ez még meg is történt. Hihetetlen, hogy többet nem ülhet rá... De én voltam a legjobb ! — Pedig annak a nyomorultja! — kesereg a feleség. — Sokszor éjszaka is fel ’kell kelnem, segíteni a férjemnek megfordulni, vagy fájdalomcsillapítót adni. Félre ne értsem, nem a saját áldozatkészségét akarja ihánytor- gatni, csupán érzékeltetni szeretné a férje szenvedéseit. Amihez még azt is kell tudni, hogy nem az a fajta, aki elhagyja magát. De akinek beteg a szíve, a mája. elfagyott a lába, többszöri homloküreg-gyulladásán már csak a műtét enyhíthetett, annak néha elviselhetetlenek a fájdalmai. Egy rossz mozdulat is kínnal jár. Az együttérzésből fakadó asz- szonyi panaszáradatot a férj türelmesen hallgatja, (mindaddig, amíg mindezek okozója, a fülke nélküli MTZ-típusú traktor nem kerül terítékre. Pontosabban képzeletben a vádlottak padjára, amiért nem óvott a csikorgó hidegtől, esőtől, széltől. Amiért a hosszú évekig tartó kegyetlen rázás megviselte az emberi szervezetet. — De én voltam a legjobb traktoros! — szól ekkor közbe Spengler János olyan büszkeséggel, mintha ezért a dicsőségért nem lenne nagy semmiféle ár. S nyomban arról kezd beszélni, hogy a jó traktorosnak mindent kell tudni! Ügy érteni a szántásvetéshez, mint az agronómusnak. Aki mellé oda kell állni, s megmutatni. hogyan kell beállítani a vetőgépet, hogy 120 kiló magot egyenletesen kiszórjon egy adott területre: vagy: a bálázógépet miként kell beigazítani ahhoz, hogy mindig ugyanannyi szalmát fogjon össze — hát, az nem is traktoros! Csak traktorvezető, s ez micsoda különbség! Figyelmeztető szám Spengler János a bácsbokodi gépállomáson kezdett dolgozni, majd a felsőszentiváni termelőszövetkezetben folytatta. Ha a földeken nem volt munka, fuvarozott a traktorral, télen-nyáron készenlétben állt. Ügy volt az akkor is, hogy aki jobban húzott, arra nagyobb terhet raktak. S ő boldog volt, hogy a legszorgalmasabbak között tartják számon. Oda az egészsége. Megérte-e? Ezen nem gondolkozik. Ha elölről kezdhetné, újra traktoros lenne, s ha tehetné, újra menne . .. A felsőszentiváni termelőszövetkezetben a traktorosok foglalkozási ártalmairól beszélgetünk Kovács Antal termelési elnökhelyettessel. Figyelmeztető adatot említ a bajai tsz-szövetség kimutatásából: a mezőgazdasági szövetkezetekben növekszik a rokkantnyugdíjasok száma, ezen belül a traktorosok aránya 40 százalék körüli. Sajnos, éppen azokról a dolgozókról van szó, akiknek a szövetkezeti mozgalom oly sokat köszönhet. Akik, a kezdet rendkívül mostoha körülményei között, becsülettel helytálltak. Közös felelősség Még nehezebb azoknak a helyzete, akiket nem rokkantosítottak le, de betegségük miatt alacsonyabb jövedelmű munkakörbe kerültek'. Csak Felsőszentivánon négy ilyen személy van, akiknek a kisebb kereset lesz az alapja a majdani nyugdíjnak is. Jóllehet a termelőszövetkezetek egyre többet tesznek az üzemegészségügy javításáért, rehabilitációs munkakörök létrehozásáért, átfogóbb, központi intézkedésekre is szükség van. Mindenekelőtt a traktorvezetők — régóta sürgetett — korkedvezményének megállapítására. Tudomásunk szerint az Egészségügyi Minisztérium támogatja a tsz-szövetségek kérelmét, teljesítése azonban a társadalom anyagi lehetőségeitől függ. A traktorosok foglalkozási megbetegedései a gépek modernizálódásával nem csökkentek a kívánt mértékben, legfeljebb más természetű bántalmak keletkeznek. Jelenleg az ország traktorállományának még igen kis százaléka mondható minden tekintetben egészségre ártalmatlannak. Ha néhányán azt vallják is, hogy a munkának az egészség volt az „ára”, valamennyiünk közös felelőssége, hogy a kedvezőtlen munkakörülményeknek minél kevesebb áldozata legyen. Kovács Klára A BAROMFITENYÉSZTÉS ÉS -FELDOLGOZÁS JÖVŐJE Pecsenyecsirke a közösben és a kisüzemben A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 1982-re 29 ezer tonna áru feldolgozására szerződött a mezőgazdasági szövetkezetekkel. A szárnyasok mintegy 70 százalékát itt vásárolja fel Bács- Kiskunban. A vállalat hatásköre kiterjed még Pest, Komárom, Fejér és Szolnok megyére. A szerződések mintegy 70 százaléka pecsenyecsirkére vonatkozik. Ez egyúttal jelzi, hogy a broiler- baromfi meghatározó jellegű a tenyésztésben és a feldolgozásban. Tájékoztatásul szükséges megjegyezni, hogy a megye északi fele tartozik a kecskeméti vállalathoz, a déli része pedig a kiskunhalasi baromfifeldolgozóhoz. • Csomagolják a konyhakész terméket a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. (Straszer András felvétele) Két nagy partnergazdaságuk a hartai Erdei Ferenc Termelő- szövetkezet, amely 2555 tonna, és a császártöltési Kossuth Termelőszövetkezet, amely 2373 tonna árut ad az idén. Ezenkívül még van tíz megyei partnere a halasiaknak. Közülük a bócsai Petőfi 1 millió pecsenyecsirkét ad le. A közösből 900 ezret, a többit a háztájiból. Ezt a gazdaságot azért érdemes külön megemlíteni, mert jó modell arra, hogyan lehet irányítani a háztáji gazdálkodást. Ebben az esetben az élelmiszeripar is besegített. U*gyanis a közös gazdasággal és a szövetkezeti tagokkal megbeszélve, hat helyen épült háztáji istálló. Az ipar ehhez úgy járult hozzá, hogy olajkályhákat adott a fűtéshez, amelyek öt esztendei használat után a gazdák tulajdonába mennek át. Az istállók gyorsan elkészültek, amelyekben már baromfit tenyésztenek. Nagy jelentőségű az ilyen kezdeményezés, mert részben önerőből, részben hitelből jóval hamarabb és olcsóbban épülnek fel a baromfiólak. Fejlődő szakcsoportok A kecskeméti Alföld és az ' Egyesült Szakszövetkezetben viszont szakcsoportot szerveztek. Ezeknek a gazdaságoknak nincs közös baromfiállományuk. Az Alföld Szakszövetkezet a megyén kívüliekből is szervezett be baromfitenyésztőket. Itt is megemlíthetjük azt a jó szervező munkát, amit a közös kezdeményezett. Hasonlóképpen — mint Bócsán — a tagság önerőből és OTP-hitelből istállókat épített. Több tag tízezer darabon felül tenyészt pecsenyecsirkét évente. Az elmúlt esztendőben megtalálták számításukat a gazdák. ezért az idén a tavalyinak többszörösét szeretnék értékesíteni. Az elnök, dr. Domokos Zoltán elmondja, hogy már 370 tagja van a szakcsoportnak, és az idén 1 millió 700 ezer pecsenyebaromfi beadására szerződtek. A háztáji baromfitenyésztés szervezésében hagyományai vannak a fogyasztási szövetkezeteknek. Már mintegy húsz esztendeje foglalkoznak ezzel. Ugyanazokat a szolgáltatásokat adják a tagoknak, mint a termelőszövetkezetek, hitelbe naposcsibét, almot, táptakarmányt, valamint egészségügyi szolgáltatást és szaktanácsadást. Az elszámolás az áru szállításakor történik. A szakemberekkel egy hozzávetőleges számításit véigeztünk. Egy 1000 négyzetméteres istálló 3—3,5 mijlió forintba kerül a nagyüzemben. Ebben 130 ezer pecsenyecsirkét tudnak felnevelni évente. Háztáji kivitelezésben az építési költségek körülbelül a felébe kerülnek. Igaz, hogy mintegy tíz háztáji gazdaság képes előállítani évente ekkora mennyiségű baromfihúst. Figyelemre méltó azonban, hogy nem (cell a nagyüzemnek beruházni. A naposbaromfi-ellátjás viszonylag zökkenőmentes. A megyében 11 nagyüzemi keltetőál- lon'ás működik. A tizenkettedik g Bábolnai Mezőgazdasági Kombináthoz tartozik. Hatvankét magánkeltető is van. Az elmúlt esztendei összesítések szerint csaknem 23 millió 500 ezer naposcsirkét értékesítettek. Csak összehasonlításul: kacsából 2 millió 600 ezer, libából több mint 70C ezer kelt ki. Megjegyzendő: a már említett bábolnai üzem mintegy 40 százalékban ilátja el a kecskeméti feldolgozó iparhoz tartozó partnereket naposcsibével, a rémi Dózsa Termelőszövetkezet pedig 60 • százalékban. A feldolgozó ipar a szerződés- kötéseknél ragaszkodik ahhoz, hogy a keltetőüzemek képviselői is megjelenjenek. A feltételek között ugyanis szerepel, hogy időben szállítsák az alapanyagot. Tavaly a baromfiipar a pe- csenyecsirke-nevelés ösztönzésére azoknak a nagyüzemeknek, amelyek teljesítették a szerződést, kilónként 1 forint, amelyek túlteljesítették, azoknak 2 forint felárat fizetett. Az idén ez megszűnt. A világpiacon ugyanis az utóbbi időben csökkenten a baromfiárak. A visszaesés azonban csak átmeneti. Friss információ Bizonyítja ezt az a friss információ, amelyet dr. Babicz Fe- renctől, a rémi Dózsa Termelő- szövetkezet elnökétől . kaptunk aki vezetőségi tagja a Baromfi- ipari Egyesülésnek. Ez a szervezet a tröszt megszűnése után létesült. Feladata: összehangolni a tenyésztést és a feldolgozást, elő. segíteni a belső ellátás zökkenő, mentességét, az export fejlesztését. — Vannak olyan jelzések, Rogy hő az érdeklődés a pecsenyebaromfi iránt, az átmeneti visszaesés után. Az eddiginél jobb árajánlatokat kaptunk —, tájékoztat dr. Babicz Ferenc. Nemcsak az északi körzetben, vagyis a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat partnereinél, hanem a Bácskában és a Duna mellékén is nő a tenyésztési kedv. Itt is a pecsenyecsirke a meghatátározó az ágazatban. Az összes mennyiségnek több mint 90 százalékát adja. A közös gazdaságok 6,6 százalékkal többet szerződtek az előző évinél. Devizát takarítanak meg A rémi Dózsáról még érdemes elmondani, hogy alapító tagja a Hunniahibrid baromfitenyésztő társulásnak, amelynek ügyintézője a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet. A társulás Hollandiából szerzi be a legkorszerűbb fajtákat, és nem dollárral íizet, hanem tenyésztő jóssal.. Évente mintegy 10 milliót ad a külföldi partnernek. Ebből 3 milliót a rémi Dózsa. Megjegyzendő, hogy nemcsak devizamegtakarítást érnek el, hanem még dollárt is kapnak, mert a baromfinál nagyobb értékű áruval fizetnek. Előnyös üzlet tehát számukra a holland együttműködés. A kedvező árak és a korszerű technológia elősegíti, hogy a pe- csenyecsirke-tenyésztésben mind a nagyüzemek, mind a kisgazdaságok megtalálják számításukat, hiszen 50—60 nap alatt lemegy egy turnus, és az áru értékesítésével gyorsan jutnak pénzhez. Az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás által okozott károk egy részét is baromfitenyésztéssel ellensúlyozták a közös gazdaságok. A tiszakécskei Béke- és Szabadság Termelőszövetkezetben például a íóliatélep dolgozói, az állattenyésztőkkel együttműködve, a műanyag fedél alatt, zöld- séghajtatás után csirkét neveltek. Mostanában ebben az ágazatban is törekednek a költségek csökkentésére, az energiatakarékosságra, a takarmány jobb hasznosítására. Értek is el figyelemreméltó eredményeket egyes gazdaságok. A fejlesztés két módszerével találkozunk. Az egyik a szakosítás — például a már említett rémi Dózsa Termelőszövetkezet esetében, ahol csak tenyészanya- got nevelnek, és a keltetést végzik. Másutt a pecsenyecsirkét állítják elő. A teljes vertikumra való törekvés valósult meg — ez a másik módszer — a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben, ahol a törzsállomány-neveléstől kezdve, a keltetéssel folytatva, a végtermék előállítására is berendezkedtek. A baromfi- tartás a termelőszövetkezet csaknem legjövedelmezőbb ágazata. Az a tapasztalat, hogy megyénkben törekednek a pe- csenyecsirke-tenyésztés fejlesztésére a gazdaságok. Céljaikat azonban behatárolja a barömfi- ipar feldolgozási lehetősége, a belső és külső piac felvevőképessége. K. S. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Üzemi lapokban olvastuk Vándorló műbőrkabátok Az emberi hiszékenység eddig sem szegényes példatárát újabb, ugyancsak meglepő történetekkel gazdagította az a négy ember, akiknek bűnügyében február 23- án hirdetett ítéletet a Kecskeméti Járásbíróság. Az ügy elsőrendű vádlottja és természetesen a csalások fő szervezője Sárközi Jó- zsefné, született Kolompár Anna (Budapest, IX. kér., Ifjúmunkás utca 32.), jelenleg 44 éves, eddig öt alkalommal volt büntetve csalás, zsebtolvajlás, üzérkedés és garázdaság miatt. Társa, a másodrendű vádlott, Nikolics Péter (Érd, Leányka utca 7.) fuvaros, hat esetben állt bíróság előtt főleg üzérkedés és devizagazdálkodást sértő bűncselekmények miatt, de ittas járművezetésért is felelősségre vonták már. 1980. november 4-én 4200 forint pénzbüntetést róttak ki rá, és egy évre eltiltották a járművezetéstől. Nikolics élettársa, Botos Mária, az ügy harmadik szereplője. A negyedikről később szólunik. Az első három vádlott ismeyte egymást. Sárköziné és Botos Mária együtt nőtt fel, egészen kicsi koruk óta közös nevelőjük volt. Botos Máriának 1980-ban -toll- gyűjtésre jogosító engedélyt adott ki a budapesti VII. kerületi tanács. Így, mint tollgyűjtő, gyakran felkerekedett élettársával, Nikolics Péterrel, és főként a Bács-Kiskun megyei tanyavilágot látogatta. Egy alkalommal velük ment Sárközi József né is, és hármasban úgy döntöttek, hogy külföldi állampolgárnak adják ki magukat, műbőrkabátokat fognak árusífani úgy. mintha azok valódi ! y.' •! ’./üllők volna. A magyar nyelvet törve beszélték, hogy az egyszerű, vidéki emberek jobban higyjenek nekik. Elhatározták azt is, hogy a műbőrkabátok árusítása mellett — ha erre alkalom kínálkozik — pénzt is lopnak. Egy évvel ezelőtt indították az akciót: Budapesten az Ecseri téri piacon folyamatosan 37 darab műbőrkabátot vásároltak, átlagosan 620 forintért. Elérkezett a nyár, amikor úgy döntöttek, elindulnak a kabátokkal a tanyák felé. Nikolics Péternek volt egy almazöld Ladája, de mert őt eltiltották a vezetéstől, megkérte Szabó Zoltán érdi lakost, akit abban az időben ismert meg, hogy vezesse a Ladát. Szabó erre vállalkozott. Először — a múlt év július 23-án — a túrkevei tanyavilágba utaztak, ahol Sz. L. tanyája elé kanyarodtak. Az első próbálkozás azonban n"em sikerült. Az illető nagyon alaposan és gyanakodva kezdte vizsgálni a „külföldiek” által kínált portékát. Így aztán Sárközinéék jobbnak látták, ha kereket oldanak. Néhány ngp múlva viszont már Orgová-ny határában gurult az almazöld Lada, s hamarosan L. M. tanyaudvarán fékezett. A két asszony törve a magyar nyelvet, azt akarta elhitetni a kiszemelt vásárlóval, hogy ők jugoszláv állampolgárok. A műbőrkabátok darabjáért négyezer forintot kértek, mondván, hogy azok kesztyűbőrből vannak. L. M. — noha felére alkudta az összeget — beugrott, és három darab kabátot vett meg tőlük összesen hatezer forintért. A további jó üzletek reményében Pálmonostorát keresték fel. A módszer változatlan volt — külföldiek, törik a magyar nyelvet, viszont príma árut kínálnak. Több sikéres üzletet is kötöttek, volt aki két (mű) bőrkabátot is vásárolt tőlük, összesen 2500 forintért, másnak egyet adtak el 1300 forintért, egy harmadiknak pedig — hosszas alkudozás után — 1200 forintért adták el a 620 forintos kabátot. Kiskunfélegyháza következett. Itt — természetesen mindenlhol a tanyákra mentek — két kabáttól sikerült megszabadulniuk összesen 3400 forint ellenében. Kecelen a háromezer forintra tartott árut ezerért adták oda, persze még így is sokat kerestek rajta. Kaskantyún az ötezerre tartott kabátot végül is 1500-ért adták. Ebben a tanyában azonban más lehetőség is kínálkozott: amikor a sértett megvette a kabátot,' a szekrényhez ment, s onnan vett ki pénzt, de az ajtót nem csukta be. Amíg számolgatott és — mert a „külföldiek” bort is kértek — egy hordóból bort engedett, Botos Mária egy óvatlan pillanatban a szekrényből kiemelt egy papírdobozt: 30 ezer forint volt benne. A pénzt elvitték, de elemeitek még két darab olajfestményt is, mondván, hogy szükségük van azokra. A tanya tulajdonosa már csak a csalók távozása után kapott észbe, kerékpárral „üldözőbe vette” az almazöld Ladát. Természetesen eredmény nélkül. Július 29-én a déli órákban ke- % veredtek el az ágasegyházi tanyákra. B. T. tanyája két épületből áll. A háziasszony a mellék- épületben volt, főzött. Igaz, bezárta a főépület ajtaját, de a kulcsot a zárban hagyta. Sárköziné szállt ki elsőnek a kocsiból, köszönt, de senki nem fogadta a köszönését. Körülnézett. Bement a főépületbe, ahol egy hokedlin táskát talált. Széthúzta a zárat, belenyúlt, és alaposan meglepődött: a táska tömve volt ötszázasokkal. Sárköziné nem sokat tétovázott, a pénz nagy részét átpakolta saját táskájába, visszarohant az autóihoz, s a társaság lihegve távozott. Később megszámolták a zsákmányt: 170 ezer forint volt. A hokedlin lévő táskában azonban még így is 30 ezer forint maradt. Erre aztán nem lehet mondani, hogy a kárvallott család túlságosan vigyázott volna a -pénzére ... Ebből az ösz- szegből a gépkocsit vezető Szabó Zoltán is kapott ötezer forintot. Amikor a nagy zsákmányt elosztották, még nem sejtették, hogy az almazöld Lada rendszámát néhány nappal ezelőtt egy gyanakvó asszony felírta ... A bíróság előtt először mindenki mindent tagadott, de jöttek a tanúk, a tárgyi bizonyítékok, az ellentmondások, s végül az ítélet. A Kecskeméti Járásbíróság Sárközi Józsefnét halmazati büntetésként három évi -börtönre ítélte, további három évre eltiltotta a közügyektől, s kötelezte az okozott károk — közöttük a 170 ezer forint — megfizetésére is. Nikolics Péter egy év négy hónapi börtönt kapott, s két évre tiltották el a köz-ügyektől. Botos Mária büntetése két év hat hónapi börtön, három év közügyektől való eltiltás, és 19 ezer forint kártérítés megfizetése. Szabó Zoltánt — aki az orgazdaság vétségét követte el — a bíróság hatezer forint pénzbüntetéssel sújtotta, amit meg nem fizetése esetén hatvan napi szabadság- vesztésre kell átváltoztatni. Elrendelte a bíróság a nyomozás során lefoglalt összesen 23 darab műbőrkabát elkobzását, feloldotta viszont az almazöld Lada gépkocsira 100 ezer forint értékben elrendelt bűnügyi zárlatot. Az ítélet Szabó Zoltán vonatkozásában jogerős, a többiek enyhítésért fellebbeztek. G. S. A januári—februári üzemi lapokból ezúttal azokat a cikkeket részesítettük előnyben, amelyek a lakossági ellátással, a szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Narancsdzsem, mexikói saláta A Kecskeméti Konzervgyárban már az elmúlt egy-két évben elkezdték a termékszerkezet korszerűsítését — adja tudtul a Konzervgyári Híradó januári száma. Paradicsomporral és csemegekukoricával jelentkezett a gyár a piacon, majd nem sokkal később gyártani kezdték a különböző bébiételeket. -Ebben az esztendőben tovább bővítik a bébiételek és -italok választékát, s megjelennek az üzeletek polcain a gyümölcs-alapanyagú készítmények. -Választékosabb kínálatot nyújtanak a húsos „papikból” is, és forgalomba kerül a halból készült bébiétel. A felnőttek és a csecsemőkorból kinőtt gyerekek -is kedvükre válogathatnak az ínyencségek között. Már az idén kapható lesz az alma- és a narancsdzsem, s az argentin és a mexikói saláta. Díjbeszedők, telefonosok és a pszichológus Az áramszolgáltató vállalatok feladata a lakosság mind teljesebb, mind zavartalanabb kiszolgálása villamos energiával — állapítja meg a DÉMÁSZ -Híradó cikkírója. Tény az is — folytatja a szerző —, hogy a szolgáltatás színvonala, valamint az ilyen tevékenységet folytató vállalatok és a fogyasztók közötti kapcsolat jelen-tős mértékben befolyásolja a lakosság közérzetét, hangulatát. Éppen ezért a DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatósága újszerű kísérletbe kezdett. Meghívtak egy pszichológusnőt, s előadássorozatot szerveztek nyolcvan érintett dolgozónak. A figyelem középpontjában a kapcsolatteremtés, annak formái, a magatartás és a viselkedés a kapcsolattartásban témakörök álltak. S ha még nem is állítható, hogy ezentúl a pénz- beszedők udvariasabban „hajtják be” a fogyasztók számlatartózásait, a telefonközpont-kezelők udvariasabban szólnak bele a hallgatóba, s a szerelők előzékenyebben és lelkiismeretesebben járnak el egy-egy panaszos ügyében — a cél,-'kétségkívül ez. Lakókocsi bérelhető Lakókocsi hóban, fagyban. Nem mindennapi látvány, valljuk be, különösen -nem olyan helyen, -mint a Normafa — írja a Volán Hírlap februári száma. A fővárosiak közkedvelt sí- és szánkóparadicsomában január végétől látható azon lakókocsik egyike, amelyeket tavasztól bérelni lehet majd a Volántouristtól. Aki úgy gondolja, már most lekötheti a nyári üdüléshez a lakókocsit, ám valamelyik — a vállalat által szervezett — kül- vagy belföldi útra is befizethet, mert a bemutatott lakókocsiban Volántourist-irodát is berendeztek. Ezt a kezdeményezést akár tovább is lehet fejleszteni — véli a cikkíró. — Az országban ugyanis nagyon sok helyen rendeznek szombaton vagy vasárnap olyan szabadtéri programokat, amelyek tömegeket mozgatnak meg. S. B.
