Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-30 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 15. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 30. kedd Kádár János fogadta Egon Bahrt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta Egon Bahrt, a Német Szociálde­mokrata Párt SDP elnökségének tagját, valamint a kíséretében lé­vő Eugen Selbmannt, az SDP parlamenti frakciójának külpo­litikai tanácsadóját. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nem­zetközi helyzetről, különös te­kintettel az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdé­seire, az enyhülési politika to­vábbi megerősítésének lehetősé­geiről. Foglalkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szociáldemokrata Párt kö­zötti rendszeres párbeszéd tovább folytatásának fontosságával, amely jól szolgálja a Magyar Népköz- társaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti sokrétű és jól fejlődő kapcsolatokat, s egyút­tal a nemzetközi béke, a biztonság ügyét. A találkozón részt vett Besecz János, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a külügyi osz­tály vezetője és Horn Gyula osz­tályvezető-helyettes. (MTI) FOLYrATÓDOTT A VIETNAMI KOMMUNISTÁK KONGRESSZUSA Barátsági nagygyűlésen vett részt a magyar küldöttség Maróthy László beszéde HANOI A kongresszus nyitónapján, szombaton elhangzott három be­számoló feletti vitával, hozzászó­lásokkal folytatta munkáját va­sárnap a vietnami kommunisták tanácskozása, amelyen a külföldi vendégek is szót kaptak. A küldöttek szombaton nagy figyelemmel hallgatták Le Dúc Tho-nak, a politikai bizottság tag­jának, a KB titkárának előter­jesztését a párt építéséről. Pham Van IJong, a VKP KB Politikai Bizottságának tagja, mi­niszterelnök a gazdasági helyze­tet értékelte beszámolójában. „A néhány nappal ezelőtt a szovjet szakszervezetek kongresz- szusán és Taskentben Leonyid Brezsnyev által előterjesztett ja­vaslatok újólag nyomatékosan bizonyítják, hogy az SZKP és a szovjet kormány szilárdan követi a párt XXVI. kongresszusán ki­jelölt irányvonalat, következete­sen megvalósítja a 80-as évekre a kongresszus által elfogadott bé­keprogramot” — jelentette ki Mi­hail Gorbacsov, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagja, a köz­ponti bizottság titkára. A szov­jet küldöttség vezetője a Viet­nami Kommunista Párt kongresz­szusának második napján, vasár­nap mondta el felszólalását. Az MSZMP-nek a Vietnami Kommunista Párt ötödik kong­resszusán részt vevő küldöttsége a főváros Hoan Kiem kerületé­nek pártiskolájában barátsági nagygyűlésen találkozott a kerü­let aktivistáivall. Hoang Linhnek, a kerületi párt- bizottság első titkárának üdvözlő szavai után Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, a magyar delegáció vezetője lépett a mikrofonhoz. Köszöntötte a megjelenteket, és átadta az MSZMP Központi Bi­zottsága a párttagság, egész népünk üdvözletét, tolmácsolta Kádár János, az MSZMP KB el­ső titkára jókívánságait. Méltatta a vietnami nép által elért jelen­tős eredményeket. Ez utóbbiak kivívását — mondotta — nagy­mértékben megnehezítette az ál­landósult külső fenyegetés, az imperialista blokád. Nagyra értékeljük azt a követ­kezetes, elvi szilárdságot, helyt­állást, amelyet a párt tanúsított és tanúsít ma is a pekingi hege- monisták gazdasági, politikai, katonai agressziójával szemben — hangsúlyozta Maróthy László. Mély tiszteletet, megbecsülést váltott ki a magyar küldöttség­ből a központi bizottsági beszá­moló nyílt, őszinte, kritikus és önkritikus hangvétele, amellyel a kialakult nehéz gazdasági hely­zettel foglalkoztak. ..Meggyőződésünk — mondotta* Maróthy László —, hogy a poli­tikai beszámolóban a gazdasági építőmunka feladataként kijelölt stratégiai irányvonalat követve, a célok teljesítésével úrrá lesznek a mostani megpróbáltatásokon”. Foglalkozott a jelenlegi nemzet­közi helyzet néhány elemével, el­sősorban a Délkelet-Ázsiára ha­tást gyakorló kínai és amerikai politikáról, Peking és Washing­ton nyílt együttműködéséről be­szélt. Ebben a helyzetben külö­nösen fontos a szocialista orszá­gok összeforrottsága, békepoliti­kája — hangoztatta a szónok. Végül a két párt, a két nép kapcsolatairól beszélt. A magyar küldöttség vezetője hangoztatta: barátságunk, együttműködésünk elmélyítését továbbra is interna­cionalista kötelességünknek tart­juk. Maróthy László beszédét a nagygyűlés résztvevői nagy tet­széssel fogadták. KATONÁK ŐRIZTÉK A „DEMOKRÁCIÁT” Választási színjáték Salvadorban Heves harcok közepette tartot­ták meg vasárnap Salvadorban az alkotmányozó nemzetgyűlési „választásokat”. A szavazóhelyi­ségeket az első jelentések szerint csak azokban a helységekben nyitották meg, amelyek a hadse­reg ellenőrzése alatt állnak, de az ország legsűrűbben lakott tar­tományai közül háromban eleve gyakorlatilag lehetetlenné vált a szavazási színjáték megrendezése. Usulutan tartomány hasonló ne­vű székhelyén hivatalosan is be­jelentették a szavazás felfüg­gesztését, mivel a városban egész nap házról házra folyó harc dúlt a hadsereg és a hazafias erők alakulatai között. A hatvan tagú alkotmányozó nemzetgyűlés képviselőinek meg­választásával a Salvador! junta és legfőbb támogatója, az amerikai kormány a salvadori rezsim „de­mokratikus” voltát akarta bizo­nyítani. A választási színjátékot a salvadori hazafias és demokra­tikus erők egyöntetűen elutasí­tották, csak a jobboldali pártok és a kereszténydemokrata párt maradványa indított jelölteket. A junta a választások „szabad és demokratikus” jellegének bi­zonyítására nemzetközi megfi­gyelőket hívott meg az országba. A mintegy hatvan meghívott ál­lam közül csak nyolc küldte el képviselőit Salvadorba, Európá­ból egyedül a brit konzervatív kormány megfigyelői tartózkod­RÓMA Számos olasz parlamenti kép­viselő, szakszervezeti vezető és egyházi személyiség követelte Spadolini miniszterelnökhöz in­tézett levelében, hogy az olasz kormány támogassa a közép­amerikai probléma békés eszkö­zökkel való rendezését. MADRID Ezer spanyol közéleti személyi­ség követelte az El Pais című tak vasárnap a közép-amerikai országban. Az első (becslések szerint a mintegy 2 millió választásra jo­gosult állampolgár közül körül­belül 600 ezren szavaztak. A fő­városban, San Salvadorban kato­naság őrizte a szavazóhelyisége­ket, de a főként szegények lakta külvárosokba már nem jutott elég katona: itt a szavazóhelyiségek nem is nyitottak ki. Az ország más helységeiben az eredetileg kijelölt szavazóhelyiségek jó ré­sze azért maradt zárva, mert a szavazás lebonyolításáért felelős tisztségviselők egyszerűen otthon maradtak. Vasárnap Salvador egész terü­letéről harcokat jelentettek a hírügynökségek. Az összecsapá­sokban elesettek vagy megsebe­sültek pontos számát nem lehet tudni, becslések szerint a harc­ban álló felek veszteségei meg­haladták a száz embert. A sebe­sültek között van egy chilei és egy uruguayi újságíró is. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítás! Front és politikai szárnya, a Forradalmi Demokra­tikus Front (FMLN—FDR) fel­szólította a lakosságot, hogy ne menjen el szavazni. A szavazóhelyiségeket helyi idő szerint délután hat órakor zár­ták be. Még nem hangzott el hi­vatalos bejelentés arról, hogy mikorra várható az eredmények nyilvánosságra hozása. madridi lap hétvégi számában közzétett felhívásában a salvado­ri válság politikai rendezését. A felhívást aláíró személyiségek el­ítéltek mindenféle külföldi be­avatkozást Közép-Amerikában. WASHINGTON A hatvanas és a hetvenes évek vietnami háborúellenes megmoz­dulásai óta az egyik legnagyobb tüntetéssorozat szombaton zaj­lott le az Egyesült Államok fővá­• A szavazók páncélkocsik „vé­delmében” sorakoznak a választó­helyiség előtt (Telefotó — AP — MTI — KS) rosában és több nagy városában. A tüntetők most is a kormány külföldi — ezúttal salvadori — beavatkozása ellen tiltakoztak. Washingtonban 75—80 ezer tüntető vonult fel. Követelték a salvadori juntának nyújtott ka­tonai segítség beszüntetését, a salvadori nép önrendelkezési jo­gának biztosítását. Ugyanakkor elítélték az Egyesült .Államok Kuba, Nicaragua és más latin­amerikai országokkal szembeni intervenciós fenyegetőzéseit is. A washingtoni nagygyűlés rész­vevőihez intézett üzenetében Ed­ward Kennedy szenátor szintén elítélte az amerikai kormány Salvador irányában követett ve­szélyes politikáját. Állást foglalt a Duarte-rezsimnek nyújtott ka­tonai segély leállítása, a konflik­tus tárgyalásos-politikai megol­dása mellett. A Reagan-kormányzat salvado­ri intervenciós politikája ellen tüntettek szombaton az Egyesült Államok más városaiban is. Tiltakozások, tüntetések világszerte-------------— E ZERKÉTSZÁZ IFTÜ DALOS DÍSZHANGVERSENYE A Kodály-ünnepségek kezdete Kecskeméten — Európai színvonalú énekes kultúráról, komoly zenei felké­szültségről tett itt tanúbizonysá­got valamennyi kórus — jelentet­te ki a vasárnapi, Kecskeméten rendezett Éneklő ifjúság dísz- hangversenye után zenei életünk egyik szaktekintélye. Lelkesedés és ügyszeretet dol­gában persze a szombati hason­ló rendezvény résztvévői, a kecs­keméti általános iskolák kórusai sem maradtak el. Vasárnap a Kodály Zoltán Ének-zenei Álta­lános Iskola és Gimnázium, va­lamint Zeneművészeti Szakkö­zépiskola volt a házigazdája a kó­ruséneklés legkényesebb Ízlésű szakembereiből iá elismerést ki­váltó eseménynek, a megyei ének­zene tagozatos iskolák találko­zójának, melyen csaknem ezer­kétszáz fiatal dalos gyűlt össze. A Kodály-iskola gyönyörű dísz­termében tíz ének-zene tagoza­tos intézmény tizenöt kórusa mu­tatta be ünnepi repertoárját. Ez a rendezvény — bátran ál­líthatjuk — ünnepélyesebb és különlegesebb volt a korábbi évek minden hasonló esemé­nyénél. Erdei Péter karnagy, a szakmai értékelő bizottság elnö­ke mondta köszöntőjében, — Az Éneklő ifjúság kecske­méti rendezvényei kezdetét je­lentik az 1982-es év Kodály-cen- tenáriumi ünnepségeinek A mai alkalom is példázza: méltóképpen adózunk a város nagy zeneszerző szülöttének. Je­lentősnek nevezhető ez az ese­mény még azért is, mert teljes számban most első ízben gyűlt össze megyénk ének-zene tago­zatos iskoláinak valamennyi kó­rusa. A Kodály szellemében fo­gant tanítás eredményeiről is­mét megbizonyosodhattunk. A bemutatókat követő szakmai értékelés után okleveleket adtak • A szombati rendezvényen a kecskeméti Lánchíd utcai Általá­nos Iskola énekkarát és fú­vószenekarét Kuna Lajos vezé­nyelte. át a szereplő énekkaroknak. A díszhangversenyen nyújtott pro­dukció alapján arany fokozatra minősült a kiskőrösi Petőfi Sán­dor Általános Iskola ének-zene tagozatos, hetedik-nyolcadik osz­tályos vegyeskara (karnagy: Bol­dog Ivánné), a Kodály-iskola ötödik osztályos kórusa (Scheily Mária), a Kodály-iskola hatodik osztályos kórusa (Ordasi Péter), a Jánoshalmi Általános Iskola kórusa (dirigensek: Gerhart László és Karsai Péter), a Du- napataji Általános Iskola ének­zenei tagozatos kórusa (Szalai Szabolcsné), a bajai Kállai Éva Ének-Zenei Általános Iskola kó­rusa (Vancsura Béláné), a kis­kunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola ének-zenei ta­gozatos kórusa (dr. Somogyvári Zoltánná), a Kodály-iskola ve­gyeskara (Ordasi Péter), vala­mint hetedik osztályos kórusa (Sipos Erzsébet), a Kodály-iskola kamarakórusa (Ordasi Péter) és 102 tagú leánykara (Rozgonyi Éva). Kecskemét város Tanácsának tiszteletdíját a házigazdaként is példamutatóan helytálló Kodály- iskola nyerte el. A különdíjat az iskola öt kórusvezetőjének Fischer István, a városi tanács elnökhe­lyettese adta át. A rendezvényen részt vevő valamennyi kórusnak oklevelet és jutalmat szavazott a megyei úttörőelnökség. A jutalmak és oklevelek átadá­sát követően a díszterem ismét megtelt énekszóval. Kodály Ber­zsenyi versére írt, Magyarokhoz című kánonját 1200 gyerek éne­kelte az összkarban, az évfordu­lóhoz méltó ünnepélyességgel, magas fokú muzikalitással. P. E. Huszonnégy esztendő óta minden tavasszal fásítási hó­napot tartanak Magyarorszá­gon. Egy 1958-as kormány- rendelet adta hozzá az indíté­kot. A rendelet megalkotója azt a becsüíétes szándékú, kö­zös érdeket szolgáló kezde­ményezést elevenítette fél, amelyet hajdan a madarak és a fák ünnepeként emleget­tek. A tavaszi fásítási ünnep napjainkban új tartalmat, még nagyobb jelentőséget ka­pott. Sokat változott az elmúlt évtizedekben az életforma. Terjed a gépesítés városon és falun. A vegyi anyagok hasz­nálata az élet és a termelő- munka valamennyi területén egyre szélesebb körű. / Mind­ezeknek olyan a hatása, ami­től már nem függetlenítheti magát az ember. Aki a többre, a jobbra vágyik, annak óvnia kell a természetet. Ellenkező esetben mások é$ saját maga életlehetőségét korlátozza. Azért olyan fontos a fa, az erdő, az élővilág, az egész kör­nyezet védelme, amelyet 1976 óta a törvény is előír. Ezerkilencszázhetvenöt ta­vaszán, az országos fásítási hónap kecskeméti megnyitó­ján ünnepeltük az egymillio­modik hektár erdőt, és mind­azokat, akik azt elültették, gon­dozták, felnevelték. A megye- székhelyen a Széchenyiváros közelében a nagy esemény megörökítésére emlékparkot is avattak akkor. Sajnos, en­nek azóta nincs gazdája, leg­feljebb bitorlója. Hazánkban a felszabadulás óta most már 1,7 millió hektár­ra megnőtt erdőterületen ér­vényesülhet az erdők gazda­sági, védelmi és szociális-üdü­lési szerepe. Az erdők jóté­kony környezetvédelmi ha­tást is kifejtenek. Védik a ta­lajt a szél, a víz romboló ha­tásától, tisztítják a levegőt, javítják a víz minőségét, óv­ják az élővilágot, pótolhatat­lan a szerepük az emberek felüdülésében és a tájvéde­lemben. Az erdőtelepítés, fásítás idényjellegű. A tavasz kezde­tétől rügyfakadásig tartó né­hány hét alkalmas rá. Ez az időszak általában március utolsó és április első két hete közé esik. Március 18-án Ko­máromban zajlott le az orszá­gos fásítási hónap megnyitó­ja. Jelmondata: fásítással az egészséges környezetért! Szűkebb hazánkban is so­kan fáradoznak ennek érdeké­ben. Társadalmi szervek, in­tézmények, vállalatok, gaz­daságok vesznek részt a fásí­tásban, a környezet szépítésé­ben. Tavaly megközelítőleg egymillió forinttal támogatta a kecskeméti erdőfelügyelő­Wlillllll«l' lil' 'MIIII Ilii I1TÍ ség a társadalmi fásítási ak­ciót. A cserjékből, facseme­tékből, melyeket akkor az is­kolák, óvodák, bölcsődék, gaz­dasági egységek körül elül­tettek, száznegyven hektár zöldfelületű sövény- és par­kosított terület alakult ki Bács-Kiskun megye települé­sein. Az idén is javában folyik a társadalmi akció. Városok, falvak lakossága fogott ösz- sze környezetének csinosítá­sára. Ez ideig háromszázöt­venezer forintot érő cserjét, suhángot, facsemetét kértek és kaptak a tavaszi idényre. Amit nem tudtak elültetni a rügy­pattanásig, azt) ősszel folytat­ják és fejezik be. Hasznos kez­deményezés az iskolaerdő, amelynek lényege, hogy min­den oktatási intézmény — ha erre alkalmas területei) tud szerezni —, létesítsen hazai fajokból élő fagyűjteményt, erdőt, amelyet évente gyara- píthat, $ gondozását fenntar­tását vállalja. Császártölté­sen már évek óta megvan az iskolaerdő, az ottani oktatási intézmény tanárainak kezde­ményezésére.. Ismerkednek a természettel, védik a fákat, a madarakat, óvják a környeze­tet Császártöltésen és a me­gyében másutt a természet sze- retetére nevelt fiatalok. Sze­rencsére egyre több a segítő­társuk az idősebb korosztá­lyokból. Méltán megérdemlik az elismerést. ■aaaHBBBHoaaraS aaMsaarc; ■ ’mmm&mammmaaamaamfam • Koncert közben a Kodály-iskola ötödik osztályos kórusa. (Méhesi Éva felvételei) Fásítás • S'; •' VJ' •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents