Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

* • PKTÖFI NÉPE • 1882. március 4. A csávolyiak találmánya A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben is keresik az olcsó megoldásokat a gazdálkodás minden területén. A me­zőgazdasági nagyüzem országosan ismertté vált, amikor a kombájnnal betakarított kukorica szárítás nélkül, fóliával bélelt és betakart gödrökben történő tárolását kezdeményez­te. Ezzel a módszerrel jelentős energiát takarítottak meg, hiszen nem kellett szárítani a terményt. Mivel a mezőgaz­daságban sok gond van a raktározással, kevés ugyanis a korszerű tárolótér, egy másik módszert is kidolgoztak Csá- volyon, az úgynevezett légszáraz termény tárolását szintén fóliával bélelt gödrökben. Hat éve kísérleteznek ezzel. Az Országos Találmányi Hivatal ez év január végén szolgálati találmánynak fogadta el az olcsó terményelhelyezési mód­szert. Babies Antal elnök: — A fóliával bélelt és letakart gödrökben évekig eltartható a termény, amely utóérésen megy át, széndioxid keletkezik, ez „konzerválja”. Lényegében hatalmas 1000 ton­nás ..fóliazsákokban” tartósítjuk a búzát, a kukoricát, a naprafor­gót, az árpát, a szóját, sőt a lu­cernagranulátumot is. A tárolási költségek ezzel az eljárással egy- tizedére csökkennek, nem kell épület, szükségtelen a termény forgatása. Az elnök elmondja, 'hogy nem­csak á megyében, hanem az or­szág számos gazdaságában átvet­ték a gödrös tárolást, a gabona­ipar és a vetőmagellátó vállalat is alkalmazza. Pécsváradtól Szerencsig talál­kozunk a csávolyi kezdeménye­zéssel. Jelenleg 22 ezer tonna ter­mény pihen a műanyag takaró alatt. Üjabb lépést tettek a közel­múltban a költségtakarékos be­ruházások alkalmazására. Mivel a talajviszonyok nem mindenütt alkalmasak a gödrös tárolásra, a föld feletti módszert is bevezet­ték. Megállapodást kötöttek a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező Beruházási Vállalattal. Eszerint két betontámfal közé he­lyezik el a már említett módon tárolt terményt. Ez a módszer is 75 százalékos költségmegtakarí­tást jelent. Ebben az esetben a beton támfalak miatt valamivel magasabb a beruházási költség mint a már említett gödrös táro­lásnál. ' Megállapodás szerint a techno­lógiát nemcsak itthon, hanem külföldön ,is alkalmazzák, amenv- •nyiben sikerül az érdeklődést más országokban is felkelteni. Az anyagi ösztönzők hatására a mezőgazdasági üzemek az ősz­szel a tervezettnél több kalászost vetettek. Megfelelő időjárás ese­tén a termés is várhatóan több lesz, mint tavaly. Ezért fontos a gyors és olcsó tárolási módsze­rek alkalmazása. Mindez több­szörösen aláhúzza a csávolyi kez­deményezés jelentőségét. K. S. Inkubátorok Soltvadkertről A MEDICOR soltvadkerti gyárában készülő inkubáto­rok 95 százaléka exportra készül. Az idén is havonta több mint 200 darab hagyja el az üzemcsarnokot. Ebben az évben új típus gyártását is megkezdik, ez az univer­zális készülék mentőautóban éppúgy használható, mint a kórházban. (Pásztor Zoltán felvételei) • Készül a műszerfiók bonyolult berendezése Lehr János keze alatt. • Alsó képünk: Haskó László az • Kacenbach Imréné a plexibú- elkészült inkubátorokat ellenőrzi. rát szereli a készülékekre. AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT TTa egy fizikai munkás, mondjuk egy hozzá nem értő lakatos kezd házat építeni a családjának, arra is tisztelettel figyelünk oda: lám, mer kockáztatni! Azon meg egyenesen elálmélko- dunk, ha egy gyárigazgató vállalkozik ugyanerre. Hi­szen rendhagyó a szereposz­tás, ha neki jut a kőműves- ség, a kubikosság, a cipeke- dés. Rudasi Károly, a BRG kecskeméti magnetofongyá­rának első számú vezetője — két fiával — maga hozott tető alá új otthont a család­nak, több évig tartó munká­val. Szakembert csak spe­ciális műveletekhez hívott. Gazdasági vezetőként sem fél a járatlan utaktól. — A vidéki ipartelepítés út­törői közé számíthatom magam mondja a negyvennyolc éves Rudasi Károly, aki esztergályos­ból képezte magát villamosmér­nökké. — Hatvannégyben jöt­tem az akkori telepre Budapest­ről főmérnöknek. Az volt a felada­tunk, hogy megteremtsük Kecs­keméten a magnetofongyártás alapjait. Az első évben 15 ezer készüléket szereltünk össze a fő­városból kapott alkatrészekből, az állami támogatás ellenére is tíz millió forintos veszteséggel. Jelenleg ez a mennyiség a gyár egyheti termelésének felel meg, s mi gazdálkodjuk ki a vállalati nyereség 40 százalékát. S az sem lényegtelen, hogy minden alkat­részt itt állítunk elő. Sokunknak voltak álmatlan éjszakái sorozat­ban, amíg a kezdetleges üzem a közhasználatú magnetofonok hazai készítésének bázisává nőt­te ki magát. I — Kezdeményezésre itt, a vidéki gyáregységben volt-e lehetőségük? — kérdezem. — Amikor bevezették az új gazdasági mechanizmust, nagyobb önállósággal kezdett a jelen és a jövő formálásán gondolkodni a Budapesti Rádiótechnikai Gyár. Érdekeltté vált a termelés gaz­daságosabbá tételében, a kecs­keméti gyár is. Licencet és know- how-t vásároltunk az NS^K-ból magnetofonfej készítéséhez. Olyan üzletet kötöttünk, hogy termék­kel egyenlítettük ki a tartozásun­Nem konzerválunk semmit • Minden önálló kezdeményezés kockázattal jár — mondja Rudasi Károly. (Tóth Sándor felvétele) kát. A KGST-n belül mi kezd­tünk elsőként kazettás magne­tofonokat gyártani. — Úgy tűnik, ezek a vállal­kozások nem voltak mentesek a kockázattól. Ennek a gyár­nak a kollektíváján mennyi­ben múlott a siker? — A magyar magnetofonké­szítés jövőjét érintő változások­nak ez az üzem volt a színtere. Az itt dolgozóknak, vezetőknek és beosztottaknak a hozzáállásá­tól függött minden. Tudjuk-e olyan minőségben gyártani a fe­jeket. hogy a licencátadó elége­dett legyen velük? Az orsókról a korszerű kazettás készülékekre való áttérésnél sem jelentett az elhatározás egyben már sikert is. Az ilyen döntések előtt természe­tesen megkérdeztek bennünket a vállalat vezetői. — Ügy tudom, a 3M-ként emlegetett munkamódszert, amit még most sem tekinthe­tünk clterjedtnek, a cégen be­lül elsőként önök alkalmazták. Felfogható ez a kockázatválla­lás egy módjának? — Minden önálló kezdeménye­zés rizikóval jár. Ügy láttuk, hogy az idő- és mozdulatelemzé­sen alapuló metódus meghono­sításával növelni tudjuk az ered­ményeinket. Az elképzelések megvalósításához Bakony—Bosch szerelőszalagokra volt szükség. Ha a számítások nem jönnek be termelékenységben, akkor kido­bott pénz lett volna, amit ezek­re költöttünk. I — Emlékszem, hogy nem minden izgalom nélkül kezd­ték meg a motorgyártást. — Azt hiszem, ez érthető volt, hiszen nem kisebb dologra vál­lalkoztunk, mint a japán import magnetofonmotorok helyettesí­tésére. S ráadásul előttünk a vál­lalat egy másik gyárában már ku­darcot vallottak az ilyen célú kísérletek. Sokan kételkedtek benne, hogy nekünk nagyobb lesz a szerencsénk. A BRG-mag- netofonok jövőjét tettük kocká­ra. hiszen egy silány motort tar­talmazó készülék csak ronthatta volna a hírnevünket. Jó termé­ket tudtunk csinálni, és elég gyorsan, a vállalatnál ki­fejlesztett motorból. Azt tervez­zük, hogy a fejek és a mechani­kák mellett önálló cikk-ként is ér­tékesítjük majd. I — A mércéjük mindig a nemzetközi szint, a világszín­vonal? — Ahhoz mérjük magunkat, s a termékeink megfelelnek a nagy­világban elfogadott HI-FI minő­ségi követelményeknek. Ha a gyártás egy-egy folyamatát vizs­gáljuk összehasonlítási céllal, ak­kor sem túl kedvezőtlen a kép. Azonban arról nem feledkezhe­tünk meg. hogy a mi lehetősé­geink bizonyos tekintetben szű­kösebbek, mint az azonos profi­lú tőkés cégeké. Fejletlen a ha­zai háttéripar. Minden egyes al­katrészt magunknak kell elkészí­teni. Vagyis az eredményeinkért nagy-nagy erőfeszítéseket kell tennünk. — Az nem kockázatos-e, hogy elsősorban az önálló termék­ként is értékesített fejeket és mechanikákat fejlesztik, tart­ják nemzetközi színvonalon a fokozódó versenyben is, s a komplett készülékek kibocsá­tását viszonylag szerény kere­tek közé szorítják? — Az ésszerűség diktálja ezt. A nemzetközi kooperációs háló­zatba kapcsoldótunk be az emlí­tett termékek tömeggyártásá­val. Ezáltal jelentős gazdaságos exportlehetőségeket használunk ki. A jövőben is arra kell össz­pontosítanunk, hogy ebben az országhatárokat átlépő munka- megosztásban versenyképesek maradjunk. Ez nyereségesebb a komplett készülékek előállításánál. — Min múlik leginkább, hogy egy kezdeményezés mi­lyen gyorsan hoz eredményt? — Szerintem minden új feladat megoldásában érdekeltté kell tenni a dolgozókat. A mi jó gaz­dasági eredményeinkben ben­nük van, hogy az érdekeltségi rendszerünket folyamatosan hoz­záigazítjuk az élethez. Egy-egy intézkedés előtt elemezzük, va­jon hogyan reagálnak majd rá az emberek? A bérezésbe „bevit­tük” már a minőségen kívül a gépkihasználás szempontját, sőt a garanciális költségeink alaku­lása sem közömbös senki szá­mára. Semmit sem konzerválunk, keressük a jobb, ösztönzőbb meg­oldásokat. Tavaly óta több min­dent tartalmazó szakmai pótlé­kot fizetünk a munkásoknak. Ez a differenciálás egyik eszköze. — önök hozták létre talán a legelső gazdasági társulást a megyében, a móriegáti terme­lőszövetkezettel. Laklteleken üzemet alapítottak. A vállalat vezetőivel mindig, mindenben egyetértettek? — Vannak köztünk viták. Én, mint a gyár vezetője felelősnek érzem magam azért például, hogy az itteni dolgozók, akik át­lagon felüli ereményeket produ­kálnak a cégnek, több anyagi el­ismerésben részesüljenek, mint a közepesek. Ez a téma vissza-visz- szatér a vitáinkban. Egyébként jól együttműködünk. Az irányítás mellett Ru­dasi Károly részt vesz a ku­tató-fejlesztő munkában is. Sikeres gyárigazgatóként tartják számon a megye- székhelyen. Vezetői hitvallá­sa ennyiben foglalható ösz- sze: emberközpontú gondol­kodás. s következetesség a vállalati főnökeivel, de a be­osztottaival szemben is. Az eredményeket együttes mun­kájuk gyümölcsének tekinti. A. Tóth Sándor 11 'J V .tJ lit rí iix> x ití Egy kisvállalkozás, amely termelni, szolgáltatni akar Az ország első szőlészeti térképe Elkészült az első országos sző­lészeti térkép, amely a történel­mi borvidékről, szőlészeti ter­mőhelyekről ad részletes átte­kintést. A térkép feltünteti a ta­lajadottságokat, az időjárási vi­szonyokat, a fagy veszély való­színűségét, a napfényes órák át­lagát és más, az ágazat gazda­ságosságát befolyásoló tényező­ket. A térképet hároméves mun­kával a Kertészeti Egyetem Sző­lészeti Kutató Intézete állította össze, s hamarosan megküldik a megyei tanácsoknak, a mezőgaz­dasági üzemeknek, hogy a tele­pítéseknél támpontul használ­hassák. □ □ □ A térképre azért van szükség, mert az elmúlt években jelentő­sen megváltozott a termőhelyek arculata, sok helyen csökkent a teiület, több régi szőlővidéken kivágták a töveket, máshol a re­gi szőlőket újakkal pótoltak ugyan, de nem az eredeti he­lyen. A szőlőterületeknek ez a ..mozgása” nem mindig szolgálta a gazdaságosságot. Nem egy he­lyen maguk a természeti, gazda­sági adottságok is módosultak. E változásokat is feltünteti a térkép. □ □ □ Kitűnik belőle a többi között, hogy Tokaj északi lejtőinek bi­zonyos körzetében, a meredek lejtőkön a nagyüzemi termesztés kevésbé gazdaságos. Ám még­sem célszerű felszámolni itt a szőlőt, kisüzemi körülmények között ugyanis még kifizetődő lehet a művelés. Máshol — Ba­dacsonyban, Csopakon — viszont esetenként azért kevésbé gazda­ságos a szőlőtermesztés, mert műtrágyából, növényvédő szer­ből környezetvédelmi okokból csak korlátozott mennyiséget adagolhatnak, ezért szerényebb hozamokkal kell megelégedniük Ugyanakkor a , Balatonfelvidéken még számtalan kihasználatlan hely kípálkozik nagyobb hoza­mokkal kecsegtető szőlőtermés léshez, és Scmogv megye több vidékén is indokolt lenne szőlőt telepíteni. Példás rend uralkodik Göbölös István irattartójában. A bajai Városi Tanács előadója azonban már fejből mondja a kért ada­tokat amikor a megyében első­ként hivatalosan is bejegyzett kisvállalkozásról kérdezem: — Bajai Gyártáselőkészítő, Alkatrészgyártó, Szerelő és Szol­gáltató Gazdasági Munkaközös­ség. A vezető: Makrai Béla, technikus, géplakatos, gépjármű- kezelő, a tagok: Kuritár Ferenc, okleveles villamos üzemmérnök, elektroműszerész és hegesztő, valamint Süveggyártó László mezőgazdasági gépszerelő — so­rolja, s csak a tevékenységi kör meghatározásához lapozza fel a jegyzőkönyvet. A munkaközösség gazdálkodó szervek megrendelésére gépipa­ri és villamosipari alkatrészek gépi és kézi megmunkálására, részegységek szerelésére vállal­kozik, lakossági szolgáltatásként pedig háztartási kisgépek javí­tását és megbízás alapján laka­tos munkákat végez. Ennyi információ talán elég is lenne annak bizonyításához, hogy ez a kis kollektíva mivel akar foglalkozni munkaidején túl. De a következő két tény — a tagok mindhárman a Ganz Villamos­sági Művek bajai készülékgyá­rában dolgoznak, s a Völgy ut­cában ugyanabban a házban lak­nak — azt is segít megvilágíta­ni: hogyan jött a vállalkozás öt­lete, és miért csinálják. Garázsépítéssel kezdődött — Ismerjük egymást jól — meséli Makrai Béla. — A házból és a munkahelyről is. Rengeteg közös munkánk volt s hasonló az érdeklődésünk is. De igazá­ból a garázsépítés hozott össze bennünket. A garázsok nemcsak az autók­nak adnak helyet, hanem tulaj­donosaiknak is. — Szeretünk bütykölni, dol­gozgatni szabad időnkben — fo­galmazza meg Süveggyártó László. — Az emeletes házból ki kell mozdulni! És fia még keresni is lehet vele... — Természetesen azért ís~ csi­náljuk, mert szükség van a fi­zetéskiegészítésre — így Kuri­tár Ferenc. — De nem a meg­gazdagodás a célunk, hiszen azt sem tudjuk még, hogy mennyit kell adózni. Tisztességes mun­kával akarunk a családnak egy kis pénzt keresni. És ha lehet, akkor nem fusizással. Lehet. Az új rendelkezés a kisvállalkozásokról, gazdasági munkaközösségekről éppen ezt a célt szolgálja. Hivatalossá ten­ni azt, amit eddig féllegálisan úgyis csináltak, s egyúttal a te­vékenység szabályozhatóvá és el­lenőrizhetővé válik. Vagyis: Mindenki jól jár! Novembertől — januárig Makrai Béláék vették maguk, nak a fáradtságot, s idejekorán elkezdték az utánjárást: — Már tavaly novemberben bújtuk a közlönyöket, jártuk a hivatalokat. Akkoriban néhány helyen még nem is nagyon tud­tak az új jogszabályokról, de januárra mi már szinte meg is alakultunk. Beszereltünk min­den szükséges iratot, erkölcsi bizonyítványt, bemutattuk a vég­zettséget igazoló papírokat. Rö­videsen bejegyezték a gazdasági munkaközösséget a bíróságon, s így már dolgozhatunk is. Igaz, a kis kollektíva vállala­ton kívül működik, de számí­tanak a Ganz segítségére, és fő­ként a megbízásokra. A kezdet­kor nem kellett csalatkozniuk a tagoknak. A vállalat vezetői tá­mogatják őket, s 1400 órai mun­kára már szerződést is kötöttek velük. — Termelésirányítók vagyunk Bélával, s tudjuk mikor, milyen sürgős munka van. Azt mi el­vállaljuk — mondja Kuritár Fe. renc. akiről társai állítják, ő a főszervező. — Tulajdonképpen ugyanazt folytatom otthon, mint a gyár­ban, de mégis így jobb — egé­szíti ki Süveggyártó László. — Magam osztom be az időmet, nincs gond a túlórák elszámolá­sával. Egy a feladat: határidőre, jó minőségben szállítani. A vál­lalati megbízás is kedvező szá­munkra, hiszen induláskor az is. merős termékkel könnyebben boldogulunk. Bukás nem lehetséges Támogatás ide, segítés oda, nehézségekkel is meg kell küz­deni. Nézzük a buktatókat is. Például mennyi pénzre volt szükség a felszerelések vásárlá­sához? — Anyagi befektetésünk szin­te nincs. Az indulás mindössze 15 ezer forintba került — közli egy pénztáros pontosságával Makrai Béla. Szerencsés helyzet. A kézi szerszámokat már apránként be­szerezték, van két fúrógép, kö­szörű. Több egyelőre nem is hiányzik. A munkaközösség ugyanis elsősorban a bonyolult szereléseket vállalja. A lakossági szolgáltatáshoz — kisgépek ja­vításához, lakatosmunkákhoz — pedig nem annyira a felszerelés, inkább szaktudás szükséges. Ez pedig mindnyájuknak megvan, sőt, ők együtt szinte mindent elvállalhatnak, ami a gépészet és a villamosipar körébe tarto­zik. A három bajai szakember el­képzelhetőnek tartja, hogy egy éven belül valamilyen határo­zott profil is kialakul. Lehetőség lesz a fejlesztésre is, hiszen a társasági szerződés felhalmozá­si hányadából gépeket tudnak vásárolni. A tervek azt is jelentik, hogy Makrai Béla, Kuritár Ferenc és Süveggyártó László bizakodó. A vezető nem is titkolja: — Mi hárman teljesen megbí­zunk egymásban. Ez az alap. így pedig bukás elképzelhetetlén. Anyagi csőd nem lehet, mert mi nem pénzt, hanem szakmunkát adunk ebbe a vállalkozásba. Er­kölcsi veszteség elvben előfor­dulhat, de ez csak rajtunk mú­lik. Mi pedig dolgozunk, termel­ni akarunk! Váczi Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents