Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 14. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 28. vasárnap Megkezdte kongresszusát a Vietnami Kommunista Párt Hanoiban, szombaton helyi idő szerint reggel 9 órakor megnyílt a Vietnami Kommunista Párl V. kongresszusa. A vietnami főváros kongresszusi palotájában 1033 küldött kép­viseli az 1,7 milliós párttagságot. A kongresszuson jelen vannak a testvérpártok, a nemzeti demokratikus pártok és a nemzeti felszabadító mozgalmak küldöttségei is. Az MSZMP küldöttségét Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A központi bizottságnak az előző kongresszus óta eltelt időszakról szóló beszámolóját Le Duan főtitkár terjesztette a kongresszus elé. (Folytatás a 2. oldalon.) Púja Frigyes ma indul Laoszba Púja Frigyes külügyminiszter szombat délelőtt folytatta hivata­los tárgyalásait Szahul Hamid Sri Lanka-i külügyminiszterrel. Jóllehet a magyar diplomá­cia vezetőjének eredeti program­jában ez a szombati tárgyalás nem szerepelt, Púja Frigyes örömmel fogadta el a házigazda újabb találkozóra vonatkozó ja­vaslatát. A szombati megbeszélé­sen főképpen a kétoldalú kapcso­latok bővítésének lehetőségét vizsgálja meg a két fél. A tárgyalások első fordulóján a két külügyminiszter a nemzet­közi politika kérdéseit tekintette át. A colombói napilapok, a rádió és a televízió rendszeresen közöl­nek híreket a magyar külügymi­niszter látogatásáról. Púja Frigyes ma indul tovább délkelet-ázsiai útjának következő állomására, Laoszba. (MTI) GYARAPODOTT A KÖZÖS VAGYON Mérlegzárás az ipari szövetkezetekben Dalosgyerekek találkozója Kodály szülővárosában, a közel­gő centenáriumi ünnepségek előtt minden eddiginél nagyobb össze­fogással készültek a zeneértők és zenekedvelők, s természetesen el­sősorban az énektanárok diák­jaikkal együtt a hagyományos Éneklő Ifjúság idei rendezvényei­re. Tegnap délelőtt a Megyei Mű­velődési Központban tartották a kecskeméti és Kecskemét környé­ki községek általános iskolás ta­nulóinak találkozóját, amelyre 18 iskola 20 kórusa nevezett be. A bemutatón — amelyen egyben több kórus minősítésére is sor került — mintegy ezerháromszáz gyerek lépett fel. A főként Ko­dály, Bartók műveit, népdalokat megszólaltató kórusok igazolták a közönség előtt Fischer István­nak, a városi tanács elnökhelyet­tesének megnyitójában mondott szavait: „az ének. a zene neme­síti az előadókat és a hallgatókat egyaránt". Az Éneklő Ifjúság második na­pi hangversenyére ma. a Kodály Zoltán Zeneiskolában kerül sor. amelyen a megyében működő ének-zenei iskolák kórusai mu­tatkoznak be. Sokarcú közművelődés Az országgyűlés múlt he­ti, tavaszi ülésszakán tár­gyalta többek között a köz- művelődésről szóló 1916. évi V. számú törvény vég­rehajtásáról előterjesztett miniszteri beszámolót. Bács-Kiskun megyében is különös jelentősége van annak, hogy számszerűen is gyarapodjanak a „kimű­velt emberfők”. Expozéjá­ban Pozsgay Imre művelő­dési miniszter — más me­gyékkel együtt — külön szólt Bács-Kiskunról, ahol a közösségek példamutató erőfeszítéseket tettek a köz- művelődési intézményhá­lózat kiépítésében. Ennek az összefogásnak az ered­ményeit mutatjuk be la­punk harmadik oldalán a Sokarcú közművelődés cí­mű képösszeállításunkkal. Megnőtt az érdeklődés közelmúltunk iránt S. oldal Magazin Színikritika t. oldal 5. oldal A szövetkezeti iparban mindig szerényebbek voltak a fejlesztési, tőkehalmozási lehetőségek, mint az állami szektorban. S mivel a szigo­rodó szabályozók a közös tu­lajdonú üzemek „takaróját” is rövidebbre mérik ki, az új tervidőszakban nem vár­ható az eddigit meghaladó „nyújtózkodásuk”, azaz esz­közeik nagyobb ütemű gya­rapodása. Azonban Bács-Kis­kun ipari szövetkezeteiben — mint a most zajló mérleg- záró közgyűléseken a veze­tőségi beszámolókban el­hangzik — 1981-ben is nőtt a legtöbb helyen a tagság közös vagyona. Állami tá­mogatásból, a szövetségi alapból és saját erőből mintegy 130 millió forint jutott beruházásokra. Az év végén 1,5 milliárd forintnál is nagyobb értéket képviselt a megye ötvennégy szövet­kezetének együttes vagyona. A Duna menti Szolgáltatóipari Szövetkezet tovább fejlesztette üzlethálózatát. E cél érdekében tavaly négy beruházást kezdett meg: Baján cipő-gyorsjavító és elektrokozmetikai szalont, vala­mint egy kárpitosüzemet kezdtek építeni, Kalocsán pedig fényké­pészműtermet. Az utóbbi város­ban új szolgáltatóházat adtak át a múlt esztendőben. Bácsalmáson egy ugyanilyen rendeltetésű léte­sítményt az idén terveznek fel­avatni. Az építkezéseken kívül gépvásárlásra is jutott pénz. A fejlesztéssel együtt járt a szolgáltatások körének bővítése, s jelenleg már 37 szakmában áll a szövetkezet a lakosság és a közületek rendelkezésére. Baján nagy jelentősége volt, hogy „csa­tasorba” tudtak állítani egy tíz­tagú szerelőbrigádot a lakások földgázzal való gyorsabb ellátása érdekében. Ez a kollektíva több mint 4 millió forint értékű szol­gáltatást végzett a lakosságnak. A Duna menti szolgáltatóipari Szövetkezet 1981-ben a javítás­karbantartás és az ipari termelés kedvező arányának fenntartásá­val megfelelő szintű jövedelmet tudott elérni. Termelési értéke 49,2 millió forint volt, amiből 29 milliót szolgáltatással állítottak elő. Hárommillió forint nyeresé­get könyvelhettek el dolgozói. Ahol a fejlesztési elképzelések­Terep- és vízrendezés, talajjavítás a Duna, Tisza mentén Az előrejelzések szerint évente két szá­zalékkal gyarapodik Földünk népessége az ezredfordulóig. Ezt az ütemet azonban az élelmiszer-termelés nem képes követni. Kü­lönösen a fejlődő országokban nehéz a helyzet, ahol százmilliók éheznek. A mező- gazdasági termelés világszerte gyorsabb fejlesztésére lenne ezért szükség. Magyarországon is minden lehetőséget meg kell ragadnunk. Nagy tartalék tárha­tó fel a termőföldek megóvásával, éssze­rű hasznosításával. Egymillió hektár jó ter­mőképességű mezőgazdasági területen víz­rendezést, megközelítőleg két és fél millió hektáron pedig általános talajvédelmi fel­A Duna bal partján, a Mohá­csi-szigeten a szomszédos megye gazdaságaival egyeztetett beru­házási terv szerint, már 1981 - ben nagyobb arányú terep- és vízrendezés, javítás, föld-táblá- sítás, valamint csatornaépítés történt. A nyolc évre tervezett térségi melioráció 23 ezer hek­tárjából Bács-Kiskun megyé­ben a Bajai Mezőgazdasági Kom­binát, a hercegszántói, a dávodi, a nagybaracskai szövetkezetek érdekeltsége a legnagyobb. A megye északi felében, Tas­son valósul meg, a Duna menti másik beruházás. Itt a Dózsa Tsz- nek az ésszerű földhasználatát teszi majd lehetővé, az átfogó tereprendezés, táblásítás, talaj- javítás, vízrendezés, belső üze­mi útépítés. A jelenlegi, száznál több földtáblából az általános melioráció után csak harminc- kettő marad, de azok között ezer hektáros is lesz. A feleslegessé vált dülőutak, romos épületek he­lyén, évek múltán búza, kukori­ca, vagy jól gondozott gyep te­rem. A rendezéssel a Dózsa Tsz- nek háromszáz hektárral gyara­podik a szántóföldje anélkül, hogy a szövetkezet összes terüle, te növekednék. A Tisza völgyében Tiszakécs- ke. Lakitelek, Tiszaalpár határá­adatokat szükséges elvégezni ahhoz, hogy az eddiginél többet és biztonságosabban te­remjen. Ahol erre eddig nem volt lehető­ség, azt pedig megműveljék. A VI. ötéves terv mezőgazdasági beru­házásai közül ugyanis a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapott a talajvédelem, a vízrendezés, s mindaz, ami a melioráció fogalmába tartozik. Ezek között a viszony­lag rövidebb idő alatt megtérülő, a legjobb hatásfokú térségi meliorációé az elsőség. Ilyen munkálatok kezdődtek a Duna és a Tisza völgyében, valamint a Tiszántúlon, hazánk legfőbb gabonatermő vidékén. ban kezdődik hasonló jellegű munka, amelynek célja a művel­hető terület gyarapítása, termő- képességének javítása. A Tisza mentén a homokhasznosítás egy­re sürgetőbb feladatait kell majd megoldani. Része ennek a közös érdekű tevékenységnek az erdő­sítés oíyan talajon, amely mező- gazdasági művelésre kevésbé al­kalmas. A legjobb minőségű szán­tókat sok helyen elfoglaló, de már vágásra érett erdősávokat fokozatosan kitermelik. Helyet­# A Kecskeméti Asztalos Kisipari Szövetkezetben készülnek a jel­legzetes koloniálbiitor-elemek. (Opauszky László felvétele) hez kevés az anyagi eszköz, a tag­ság társadalmi munkával segíti a közös cél elérését. A Kat.vmári Vegyes- és Építőipari Szövetke­zet ebben az évben szerelné új­jal helyettesíteni elavult faipari üzemét. A tervezett csarnok 4—4,5 millió forintba kerül, de ehhez a KISZÖV-től kapott hitel és a saját alap együtt is kevés. Ezért a vezetőség a mérlegzáró köz­gyűlésen felhívta a tagságot: já­ruljon hozzá társadalmi munká­val a fejlesztés sikeréhez. A szö­vetkezet dolgozói készek ily mó­don gyarapítani a közös vagyont. Egyébként 1981-ben olyan ered­ményeket ért el a kat.vmári szö­vetkezet, amelyekkel elégedettek tagjai. Az átlagbér-színvonalat 9.3 százalékkal emelték. A ter­melési értékük mintegy 25 millió forint volt, a nyereségük elérte a 3,5 milliót. Különösen sikeresen termelt a kárpitosrészleg, amely együttműködik a Bajai Lakberen­dező, Építő- és Vasipari Szövet­kezettel. Tizenegy dolgozója kö­rülbelül 6 millió forint termelési értéket hozott létre. megfelelő gazdaságosság mellett. A kárpi­toson kívül a vastermékek elő­állítása nőtt, viszont a fa-, a bőr­díszműáru és a betontermékek készítése visszaesett. A Kecskeméti Asztalos Kisipari Szövetkezet tavaly új tanműhelyt helyezett üzembe. kazánházat épített, korszerűsítette a fűtést, többféle felületkezelő berendezést vásárolt, s befejezték a tőserdei hétvégi ház építését. A véget ért fejlesztések költségei 4,2 millió forintot tettek ki. A mérlegzáró közgyűlésen újabbak is szóbake- rültek. A szövetkezet tiszta va­gyona 1 millió 432 ezer forinttal növekedett 1981-ben. A pénzügyi helyzete egész év­ben stabil volt, s a nyeresége de­cember végén megközelítette a 9 millió forintot. A kecskeméti asztalosok a kolonial bútorok gyártásáról nevezetesek, amelyek tavaly 43 százalékát alkották a kínálatnak. A míves termékekből kevesebbet készítettek, mint egy évvel korábban, ellenben a köz­vetett úton exportra kerülő la­boratóriumi berendezésekből lé­nyegesen többet bocsátottak ki. Árbevételét mintegy 29 százalék­kal növelte a szövetkezet egy év alatt. A. T. S. Szellemi tőkénk • A megye legnagyobb térségi meliorációjánál, a Mohácsi-szigeten a csatorna építéséhez előkészí­tették az átereszek betonelemeit. tűk a gyengébb minőségű ho­moktalajon telepítenek felhasz­nálva az Erdészeti Tudományos Intézet kutató munkájának ta­pasztalatait, az izsáki Sárfehér Tsz talajlaboratóriumának táp­anyag-gazdálkodási kísérleteit. Jó ideje mondogatjuk, hogy véget ért gazdaságunk fej­lesztésének* extern ív szaka­sza. Valóban így lenne ez? A tények nagyon sokszor mást bizonyítanak. Kétségtelen, hogy jóval korszerűbben be­rendezett üzemekben, gyá­rakban folyik ma már a ter­melés mégsem olyan intenzi­tással, mint kellene. Helyen­ként a legmodernebb, drága valutáért vásárolt gépeket csodálhatjuk meg, de teljesít­ményük meg sem közelíti azt, amire képes lenne. Miért? Mert hiányzik mellőle a szel­lemi kapacitás. Jó oka van mindennek, kísért még a múlt, a mennyi­ségi szemlélet. Ez a szemlé­let nem ösztönzött a gyors termékszerkezet-váltásra, ver­senyképes termékek gyártá­sára, a hatékony munkára, a technológia korszerűsítésére. S ezen mindenképpen változ­tatni kell, ha meg akarjuk állni helyünket az állandóan éleződő nemzetközi gazdasági versenyben. ' Sokszor elhangzik, hogy ha­zánk nyersanyagokban és energiában szegény ország, ezért fontos cél a szellemi ex­port növelése. Vagyis keve­sebb anyagot és több hasznos munkát tartalmazó árut kell külföldre eladnunk. Ehhez pe­dig, több alkotó képességgel rendelkező szakemberre van szükség. Ebből meg éppenség­gel nem szűkölködünk. Ma­gyarország mindig is rendel kezelt elegendő szellemi tar. talékkal, sőt még felesleggel is. Hosszan sorolhatnám azo­kat o magyarokat, akik kül­földön kamatoztatták tudá­sukat, $ lettek híres tudósok, mérnökök, fizikusok, orvosok stb. hozzájárulva az egyete­mes emberi fejlődéshez. Van tehát szellemi erő, ami­re támaszkodhatunk, s ha ezt mozgósítjuk, sok mindent meg­valósíthatunk nagyobb beru­házás nélkül is. Természetesen a fejlesztések időszakában méginkább szükség van erre. Fontos, hogy az üzemen be­lül az alkotni képes szellemi erők a megfelelő helyre ke­rüljenek, s tudásukhoz mél­tó feladatokat is kapjanak. Emellett az is lényeges, hogy kellő anyagi megbecsülésben részesüljenek, hiszen nagy ér­tékek létrehozására képesek. Sajnos még nincs mindenütt így. Vannak olyan vállalati igazgatók, akik jobban tud­ják, hogy a másik vállalatok­nál kik a legjobb mérnökök, technikusok, mint a szóbanfor- gó üzemek vezetői, s igyekez­nek megszerezni őket. Jobban kellene tehát sáfárkodni min­denütt a szellemi tőkével. Megfelelő gondoskodás mellett kifejlődik a jó alkotó légkör. A Duna—Tisza-közi Állami Építőipari Vállalatnál már hosszú ideje nagy becs­ben tartják az újítómozgal­mat. Ennek köszönheti a cég, hogy dolgozói az utóbbi évek­ben, szinte sorozatban adtak be igen értékes újításokat, s e tekintetben országosan is voltak már az építőipari tár­cán belül első helyezettek. Sőt a műszaki gárda ma már olyan színvonalon áll, hogy jelenleg több mint tíz szaba­dalmuk ügyét intézi az Orszá­gos Találmányi Hivatal. Ezek után már az is természetes, hogy a DUTÉP nemcsak Bács- Kiskunban épít, megrendelé­seket kap az ország más ré­szeiből, sőt külföldről is. Néhány megyei üzemből ér­keztek már olyan információk, hogy nincs elég megrendelé­sük. Félő, hogy számuk szapo­rodni fog. A gazdasági nehéz­ségeken túl ennek oka lehet az is, hogy nem váltottak elég­gé gyorsan termékszerkezetet, vagy ha megtették is, nem megfelelő körültekintéssel. A szellemi kapacitás kellő idő­ben való mozgósítása ennek is ellenszere lehet. Nagy Ottó • A jó minőségű szántókról kitermelik a vágásra érett facsoportokat, erdősávokat. Helyükön tábla- sítják a földeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents