Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. március 26. PÁRTMUNKA A BAJAI AUGUSZTUS 20. TSZ-BEN A legjobbaknak köztünk a helyük Általánosan elfogadott és eléggé gyakran hangoztatott vé­lemény, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a pártmunka feltételei az átlagosnál kedvezőtlenebbek: első­sorban azért, mert a tagság szétszórt, egymástól távoleső munkaterületeken dolgozik. Nos, így van ez a bajai Augusztus 20. Termelőszövetke­zetben is, ahol a Duna-töltés oldalába vetett kukoricát több mint huszonöt kilométer választja el a Csávoly határa alatt hullámzó gabonatábláktól. Szabó István, a gazdaság párt­titkára azonban hamar meggyőz arról, hogy a nagy távol­ságok nem jelentenek feltétlenül elszigeteltséget, különösen az egyes ember és a közösség viszonylatában nem. Tettvágy, munkaidőn túl is Mivel a hátrányos helyzet má­sodik tényezőjeként általában az idős, vagy legalábbis a nehezen „mozdítható” tagságot emlege­tik. először az iránt kezdek ér­deklődni, hogy vajon vannak-e olyanok az alapszervezetben, aki­ket aktív közéleti személyiség­ként tartanak számon — még­pedig nem csupán a termelőszö­vetkezetben, hanem a lakóhely szélesebb közösségében is? Szabó István — aki maga is beletartozik ebbe a sorba (tanács­tag. NEB-tag. bizottsági elnök a termelőszövetkezetek területi szö­vetségében és elnökhelyettese a József Attila Művelődési Ház tár­sadalmi vezetőségének) — gondol­kodás nélkül kezdi sorolni a ne­veket : — Jakab Ferencné, aki jelenleg eladóként dolgozik az egyik zöld­ségesboltunkban, tagja a párt- alapszervezetünk vezetőségének, és huzamosabb ideje ő tölti be a vöröskeresztes szervezet titkári tisztjét is. Mégpedig olyan jól, hogy beválasztották a városi ve­zetőségbe is. Aztán említhetem Radics Sándort, a növényter­mesztési ágazat vezetőjét, az el­lenőrzési bizottság elnökét, aki emellett az alapszervezeti veze­tőségnek is tagja. Ez utóbbi mi­nőségben — Valacsay Lászlóval, a gépjárműüzem vezetőjével, a KISZ-alapszervezet titkárával együtt — olyan diszkóműsorokat szerveznek, hogy ide jár szóra­kozni Baja-Szentistván minden fiatalja. A személyzeti vezetőnk, Hotnonnai László, szintén tagja a pártalapszervezeti vezetőségnek (ő a szervezőtitkárunk), de mint propagandista, rendszeresen tevé­kenykedik a gazdaságon kívül is — ráadásul nem is akárhogy, ér­demeit éppen a napokban ismer­ték el egv szép kitüntetéssel. És — bár még nem párttagok — velük egv sorban kell említenem Saj­óik Józsefnek Kaszás Editet. Az egyik kertészeti dolgozó, a má­sikuk üzemgazdász, mindketten tagjai a városi tanácsnak. Egy közbeszólás A névsort hosszan lehetne folytatni még. hiszen az Augusz­tus 20. Termelőszövetkezet 433 aktív dolgozója közül minden ha­todik párttag, s mint látható, az aktív közéleti tevékenységet foly­tatók köre nem szűkíthető a pártalapszervezethez tartozókra. Hogy mennyire nem, azt jól bi­zonyítja a szocialista brigádok né­hány nappal ezelőtt tartott ta­nácskozása is. A húsz kollektíva háromszáz tagja egyebek mellett arról adott számot, hogy a napi munkaidő korábbinál intenzívebb kihasználása mellett is maradt energiájuk arra, hogy önkéntes munkával segítsék az olyan fon­tos társadalmi célok megvalósí­tását. mint amilyen például a környezet védelme, vagy az ifjú­ság nevelése, a parkok ápolásá­val. az iskolák és egyéb gyer­mekintézmények patronálásával ugyanis mintegy 300 ezer forintos értékben járultak hozzá tavaly a városfejlesztéssel kapcsolatos cé­lok megvalósításához. Ezzel egy­idejűleg jelezték, hogy akcióikat folytatni kívánják 1982-ben is: így például továbbra is részt akarnak venni a balatonberényi úttörőtábor építésében, amely a bajai gyerekek nyári pihenését szolgálja majd. És hogy miért említem mind­ezt most, egy termelőszövetkezeti pártszervezet munkájáról szólva? Mert a pártvezetőségnek nagy gondot kell fordítania az adott közösség szemléletének formálá­sára is. Ilyen vonatkozásban pedig két­ségtelenül első számú feladat az. amit az idevágó határozatok úgy fogalmaznak meg: a termelőszö­vetkezeti tagságban tovább kell erősíteni a tulajdonosi tudatot és az ezzel járó felelősségérzetet. — Sokféle módja van ennek — mondja Szabó István, aztán elme­sél egy jellemző példát. Nemrégi­ben történt, hogy a gépjármű­üzem termelési tanácskozásán fel­állt az egyik dolgozó és javásolta: jutalmazzák azokat a gépjármű- vezetőket. akik az átlagosnál ke­vesebb gumiköpenyt és egyéb al­katrészt koptatnak el. A javas­latot el is fogadták, de az egyik párttag kiegészítésével, aki fel­állt és azt mondta: egyetért, de szerinte úgy lesz valóban igazsá­gos, ha ezzel egyidejűleg bünte­téssel — például prémiumelvonás­sal sújtjuk azokat, akik viszont az átlagosnál hamarabb rontják el, teszik tönkre a rájuk bízott ér­téket. — Azt mondjuk és azt valljuk, hogy a szövetkezeti demokrácia fejlesztése szempontjából is igen fontos: a tagság alaposan ismer­je a jogait és a kötelességeit — folytatja a párttitkár. — És. hogy ezt a kettőt mindig együtt lássa, együtt értse! Ennek érdekében pedig egy ilyen apró közbeszólás­sal is sokat tehetünk — sőt gyak­ran csak ilyen spontán, hétköz- napiasan egyszerű módszereket célszerű alkalmazni. Bírálat helyett dicséret! Hétköznapiasan egyszerű, szin­te magától értetődő az is, amit Szabó István az utánpótlással kapcsolatosan mond. Én mégis a példamutatóan merész, a követés­re méltóan emberséges vélemé­nyeknek kijáró örömmel írom le, adom tovább: — Mostanában sok új tagot vettünk fel és szinte valameny- nyit a KISZ-alapszervezetünk ja­vaslatával. Bizonyos idő távlatá­ból már azt is kijelenthetem: nem csalódtunk azokban, akikaKISZ- ből kerültek hozzánk: elégedet­tek vagyunk az aktivitásukkal, a felelősségérzetükkel egyaránt. Különben érdekes helyzet állt elő: amíg a pártszervezetünk het­venhét tagot számlál, addig a KISZ-alapszervezet csupán har­mincötöt.'Nem azért persze, mint­ha ők maguk elhanyagolnák az utánpótlást. Ellenkezőleg, nagyon- is nagy gondot fordítanak rá. Am az az érzésem, hogy sokszor az indokoltnál magasabb igényeket támasztanak. Felfigyeltem például arra, hogy milyen sok becsületesen dolgozó fiatallal szemben vannak fenn­tartásai a KISZ-vezetőségnek. Utánajártam a dolognak, és ki­derült: az esetek jelentős száza­lékában arról van szó, hogy az il­lető nem jár pontosan taggyűlé­sekre. vagy ha el is megy, szinte mindig előbb távozik, mint ahogy a megbeszélést befejezik. Azt vi­szont nem vették figyelembe, hogy miért mennek el!? Példaként az Ódor-házaspárt említeném: mindketten fizikai dol­gozók, a legszorgalmasabbak kö­zül. Két csemetét nevelnek, albér- Jfttbeo. Mpst .készülnek saját há- zát .éVehi: el­előbb összejöjjön, a férj éjszakai műszakot vállalt. Ilyen körülírté-* nyék között teljesen érthető, hogy az asszonyka fél ötkor feláll és elmegy, függetlenül attól, hogy befejeződött-e a taggyűlés vagy sem — az óvodában nem marad­hatnak a gyerekei. Ugye nyilvánvaló: ezek a fia­talok nem bírálatot — dicsére­tet érdemelnek! Meg kell talál­nunk tehát a módját, hogy a legtöbbet vállaló, leg- különb fiataljainkat ne vá­laszthassa el tőlünk az olyasfé­le formalizmus, amely csak az órát tartja szemmel, nem pedig magát az embert, annak szép szándékait, küzdelmes helytállá­sát.... Káposztás János Mi kerül a húsvéti asztalra? Hamarosan itt a húsvét. kedves tavaszi ünnepünk, amikor terített asztalok várják a locsolkodókat. Vajon mire számíthatnak ünnep előtt a háziasszonyok, milyen fi­nomságokat találhatnak az üzle­tekben? Erre kerestük a választ a Bács-Kiskun megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat kis­kunfélegyházi húsüzemében. — Már februárban megkezdtük a felkészülést — tájékoztatott Bí­ró Imre igazgató. — Annyit már­is mondhatok, hogy az ilyenkor hagyományos füstölt árukból minden igényt ki tudunk elégí­teni. összesen 47 tonna különböző füstölt árut — kötözött sonkát, darabolt lapockát stb. — szállí­tunk március végétől a boltokba. Újdonság, hogy a füstölt sonka egy részét kötözés helyett hálóba kötjük. Ez a módszer természete­sen nem változtat, a minőségen, de üzemünk dolgozóinak munká­ját könnyebbé teszi. Mint minden évben, az idén is küldünk a boltokba bárányhúst. akinek erre támad étvágya, ebből is vásárolhat az ünnepi asztalra. Az üzemben örökítettünk meg néhány mozzanatot az ünnepi el­látásra való előkészületekből. O. L. HÁZUNK TÁJA A gyümölcsfa telepítésének időszaka Tóth István zaklatott idők A hobbikertekbe ilyenkor ke­rülnek végleges helyükre a már kiválasztott gyümölcsfák. A lakos­ság ellátásában az egyik legna­gyobb szerepe a sok termést adó alma- és körtefának van. Ha ilyen fákat telepítünk, nem­csak a fajta megválasztásánál, va­lamint a termékenyülés szem­pontjából fontos fajtatársításnál kell körültekintően eljárni, ha­nem a terület kiválasztásánál, an­nak előkészítésénél is. Jó tudnunk azt, hogy az inten­zív koronaforma, a termőkaros orsó. karcsú orsó. vagy a sövény élő falat képez, éppen ezért cél­szerűbb ezeket a fákat kertünk hátsó részén elhelyezni. A sorok irányát kertünk alakja határoz­za meg. A talajelőkészítés egyik legfon­tosabb mozzanata a telepítést megelőző tápanyagfeltöltés. Meg­felelően járunk el. ha négyzetmé­terenként 10 kilogramm szerves- trágyát és fél kilogramm vegyes műtrágyát juttatunk ki a termő­földre. A terület jobb kihasználása és a jó termés érdekében legalkal­masabb, ha ferde karú sövény- korona-formát alakítunk ki. Ennek létrehozása egyszerű. A suhángot. az also koronaszintnél kell visszavágni úgv. hogv a \ áz­tál zs megköss, obbila .at képező hajtás kivételével a többi fejlődő hajtást tőből el kell távolítani. Az oldalvezérágakat a fajta nö­vekedési erejétől függően 30—45 • Az oldalágak a vízszinteshez viszonyítva 30—45 fokos szög­ben dönthetők. fokos szögbeh megdönthetjük. Három ágemelelnél többet ne ne­veljünk. Ezek távolsága egymás­tól legalább 80 centiméter legyen. A korőna és a termőfelület ki­alakításánál arra kell töreked­nünk. hogy az a hajtásrendszer tengelyéiül ne legyen több egy ma- és körtefa jtak biológiai tel­jesítőképessége csak az együtt vi­rágzó, kölcsönösen jól terméke­nyülő kombináció alkalmazásával érhető el. A nyári almafajták közül jó pollenadó az Egri piros, a téli fajták közül pedig a Golden De- liciosus. a Jonatán M—41, és a Starking. A körték közül pedig a ÚJDONSÁGOK BIAFOL FÓLIAGYÁRTÓ gép­során megkezdte a termelést a leninvárosi Tiszai Vegyikombinát. A legkorszerűbb japán gépeken polipropilénből 10—15 mikron vastagságú, tehát a cigarettapa­pírnál is vékonyabb csomagoló­fólia állítható elő. Ezt az új ké­szítményt elsősorban csomagoló­anyagnak szánják, de a hártya­vékonyságú fólia olyan tulajdon­ságokkal rendelkezik, amelyek mezőgazdasági, főleg kiskert i, dísznövénytermesztői felhaszná­lását is indokolja. Az eddig gyár­tott műanyagokkal szemben nőtt szakítószilárdsága. COFUNA HUMUSZTRÁGYA. Alkalmazásával azonos műtrágya- mennyiség felhasználása mellett bizonyíthatóan 10 százalék ter­méstöbblet érhető el. A Cofunát alaptrágvaként és kiegészítő trá­gyaként egyaránt használhatjuk. Száz négyzetméter felületre mint­egy 15 kilogrammot ajánlatos a Iciiaíiia sekélyen hemunkálni. Eddig a Badacsonyi Állami Gazda sár# gvái tolta. He a közel­múltban kötött -'W'i /ödest :. mo­hai,isi Aljami Gazda .aggal. ahol átve|iél a gr,utasi szabadalmat. Négy venl: i logra m m ns zsá kok­ban fogják főt gnlmazni, s ebben az esztendőben mintegy 400 ton­nányi kerül az üzletekbe. Vilmos, a Bosc-Kobak. valamint a Hardenporl téli vajkörte. Az új fajták közül jól tárolhatónak bi­zonyul az Idared és a Gloster C9 téli alma. A IIYDROSOL elnevezésű víz- függönyös palántanevelő, -hajta­tó berendezés már 160 helyen ta­lálható az országban, de a Kerté­szeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézete által kialakított fóliasá­torra a külföldi megrendelők is számítanak. A hagyományos hé­vízzel fűtött fóliáknál 40—50 Cel- sius-fokos vízre volt szükség, míg ennél a berendezésnél elegendő 10—30 Celsius-fokos is. A léte­sítmény beruházási költsége négy­zet méterenként 400—800 forint. * A BUVIPLANT új terméke a Budapesti Vegyiműveknek. Első­sorban a zöldség-, dísznövényter­mesztéssel, valamint a gyümölcs- telepítéssel foglalkozóknak ajánl­ható. Előnye nz a harmonikus lápanyagellátás, az azonnali és tartós hatás. Az. ,.A" típusú, a zöldségfélék­nél és a palántanevelésnél hasz­nálható. Vetéshez négyzetméte­renként 0,5—1 kilogrammot, a palántaneveléskor, ha füldkcve- réshez használjuk, 1—3 kilo­grammot keverjünk köbméteren­ként. A ,,B" típusút szőlő, körte, al­ma telepítésekor juttassuk az ü|i ti lőgódorbe 30—60 grammos ada­gokban. Az ..A” és ..Ti" típus 20 kilogrammos papírzsákban vásá­rolható. de tervezik az. „A” típu­sú, 1 kilogrammos dobozos cso­magolású árusítását is. (74.) — Fogd már be a pampuládat! Nem a te eszedhez való dógok ezek ... Hanem te Pista, tudod-e, hogy okosabb ember a fiad, mint mi... Nem félszívvel csinálja a dolgát. Nem ábrándozik azon, hogy majd visszajön még az egyéni parasztizálás kora . .. An­nak már lőttek, Pisti ... Én oda­fent kiokoskodtam. Amit ezek a kommunisták elhatároztak, azt végig is csinálják . . . Meg ott zajlanak a dolgok a szemem előtt. El tudod képzelni, mi tö­méntelen gépet gyárt hónapról hónapra a mezőgazdaságnak az ipar. vegyszert, műtrágyát meg a vegyipar. Mink is „bedolgozunk” jócskán ott Csepelen ... Hiszed, nem hiszed, nem sok idő múlva feleslegessé válnak a gépállomá­sok is. Miért? Ahogy erősödnek a téeszcsék, úgv győzik saját erő­ből a gépesítést. maguknak ... Tizenöt-húsz év. és produkál an.v- nyit a nagyüzem, hogy a kister­melő — a legjava is — eltörpül amellett. — Hát... hát... ennyire meg­agitálták Sándor bátyámat is? — hüledezett Koczog őszintén. Monoki leintette. — Csak hnggyad .. . H;\ tudnád, mit ál nem gondoltam én egyet­len nap alatt is. mióta szorul a zabszem... Idefigyelj öcsém: nagy szarban vagyunk. Nemcsak én. de te is .. . És Koczoggal is ismertette nz újsághírt. A téesz-brigádvezető bizony se holt. se eleven nem volt utána. Mikor szólni volt képes, ő is rátett. — Tudja, ki miatt is veszett meg Pista fiam? Csenda Péter lányá­ba habarodott bele. — Hijnye, azt a betyár!... — Akkor össze kell szedni mégjob- ban az eszünket. .. örök életre csak nem tipornak el bennünket ezekért a fekete vágásokért... Tán még az lenne a legjobb, ha a pénzünk java menne rá kárté­rítésre ... Beszámítják tán, hogy én mégiscsak csepeli munkás va­gyok. nem is a legrosszabb. Meg­pendítettek már nekem olyasmit is. hogy csoportvezetőségre is al­kalmas lennék. Mert. hogy én még selejtet nem adtam ki a ke­zemből ... Nálad is csak „enyhí­tő körülmény", hogy téesz-brigád­vezető vagy; nagy blama lenne, annyira rád húzni a vizeslepe­dőt ... Meg hát a fiad is igazi újtipusú ember . . . Marha voltam én is. hogv Balázst nem beszél­tem rá, próbálja meg kérni felvé­telét a téesz.be. Egyszerű tagnak volt kulákokat is veszegetnek fel, hallottam másfelől is . . . Az is csak nyomna a latba, ha Balázs bent, lenne. .Csak sínylődik avval a kis földdel . . . Hej. csak ebből másszunk ki mégegvszev. A Május 1. téesz közgyűlésé­nek eleje olyan volt. mint minden összejövetelé. Gyülekeztek, beszél­gettek. füstöltek. Akkor kezdte érezni mindenki, hogv más érte*

Next

/
Thumbnails
Contents