Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1982. március 26. AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) kult művelődési bizottságok, amelyek mintegy 50—60 ezer ember közvetlen bekapcsolódását tették lehetővé a közművelődés irányításába. Ugyanakkor 1980- ban létrejött a Művelődési Minisztérium, mint egységes művelődési irányító szerv: felöleli és egységes rendszerbe foglalja a közoktatást, a szakmunkásképzést, a felsőoktatást, a közművelődést, a művészetek irányításával összefüggő állami tennivalókat, valamint a tömegkommunikációs eszközök kulturális tevékenységének szakmai orientálását. A minisztériumnak döntően elvi—politikai, és csak kisebb részben közvetlen hatósági eszközökkel kell feladatát megoldania. A tanácsok tevékenységét elemezve elmondotta, hogy általában javult az irányítás szakszerűsége, emelkedett a színvonal. Külön megemlített néhány megyét, köztük Bács-Kiskunt és néhány várost — Kiskunhalast is —, ahol a közösségek példamutató erőfeszítéseket tettek a művelődési intézményhálózat kiépítésében. Az elkövetett hibákat elemezve pedig rámutatott: ezek leginkább tájékozatlanságból eredtek, de rossz tradíciók és más okok miatt még mindig túlzottan sok az álcselekvés, a hamiskodás és az önbecsapás. A legnagyobb baj itt is változatlanul a bürokrácia. Együtt az iskolákkal Ezután az iskola közművelődési szerepéről szólt beszámolójában a miniszter. Az 1970-es évek közepétől az oktatási és közművelődési intézmények kapcsolata több irányban fejlődött. Különösen fontosak a tanulók tanórán kívüli kulturális nevelésében elért eredmények. Emelkedett a rendszeresen olvasók száma, nőtt az amatőr művészeti csoportokban, szakkörökben részt vevő fiatalok aránya, sikeresek a különböző kulturális rendezvények, gyarapodtak a tudománybaráti körök, többen járnak kiállításra, nagyobb szambán veszik igénybe a komolyzenei hangversenybérletet. A jó irányú fejlődéssel azonban nem lehetünk megelégedve, mivel üteme a kívánatosnál lassúbb, a szükséges feltételek megteremtése nem mindig sikerül, s a legtöbb gondot az okozza, hogy a fiataloknak viszonylag vékony rétegét érinti. A közoktatás és közművelődés kapcsolatainak erősítése különösen fontos napjainkban, mivel az ötnapos tanítási hét általánossá válása nagyobb igényekét támaszt a kulturális intézményekkel szemben. A közoktatás és közművelődés együttműködésében külön fejezetet jelentenek a különböző integrációs törekvések., amelyek a hetvenes évek végén felerősödtek. Az általános művelődési központokat — amelyek óvodát, általános iskolát, könyvtárat, művelődési otthont, filmvetítési és tü- megsportolási lehetőséget is magukban foglalnak — alulról jövő kezdeményezés hozta létre. Megjelenésük azt bizonyítja: csak az alulról felfelé építhető, u művelődési szükségleteket és érdekeket időben felismerő és figyelembe vevő, a fejlődési törekvéseket észrevevő és kibontakoztató művelődésirányítás képes időtálló, a kor követelményeinek hosz- szú távon megfelelő intézmény- rendszert kialakítani. Ennek felismerése és elismerése segíthet a meglevő szemléleti gátak és az egymást korlátozó intézményi érdekek megszüntetésében. Az értelmiség hajtóerő A következőkben a család megváltozott jellegéről és szerepéről beszélt Pozsgay Imre, majd rátért az értelmiség mai feladatainak elemzésére. Nem az az értelmiségi — hangsúlyozta —, aki teljesített bizonyos tanulmányi feladatokat, diplomát szerzett, s akit nagyobb személyes tudás különböztet meg másoktól, hanem az olyan ember, aki túljutott a látszaton, és képes felfogni a jelenség mögötti lényeget, aki tudása alapján hisz a haladásban. Az egész értelmiséget a közművelődés hajtóerejének kell tekinteni. Hogy ez az erő működjön is, ahhoz közösen kell keresni a lehetőségeket, megteremteni a feltételeket és a legalkalmasabb formákat. Szólt arról, hogy egyes vélemények szerint ezen az úton manapság nehéz elindítani az egyetemi ifjúságot. Ezzel kapcsolatban kiemelte: ha a nemzedékek közötti távolságokat nem sikerül megszüntetni, akkor fennáll annak a veszélye, hogy mindaz, ami a felnőtt társadalom számára útkeresés, az ifjúság számára perspektívavesztésnek, kiúttalanságnak látszik. Ezért olyan felelősségteljes a kérdés, hogy miképpen fogunk politizálni — nemcsak az ifjúsággal, de egyben az egész társadalommal. Ezért kell megtalálni az együttműködés új formáit a közművelődésben, a kulturális életben mindazokkal, akik bomlasztás helyett társadalmi fejlődésünk új tartalékainak megtalálásához akarnak hozzájárulni. Ha sikerül az egyetemi, főiskolai fiatalságnak bebizonyítani, hogy vannak valódi értékeink és bevonni őket társadalmunk erkölcsi újjáépítésébe, akkor ezzel már a népművelői pályán is elindítottuk őket. Vonzó á nehézségek idején is A miniszteri beszámoló ezután kitért a hivatásos népművelők helyzetére. Többségük lelkesen, elkötelezetten végzi munkáját. Gondjaik azonban bőven akadnak. Sokan úgy érzik, hogy ebben szerepet játszik a rossz fizey tés. a túlszervezettség, az intézmények nyomasztó teherviselése, -vállalása is. A jövőben jövedelmükre, keresetükre nagyobb gondot kell fordítani. Oiyan népművelőkre van szükség, akik nem életkörülményeik miatt, hanem a megoldatlan feladatok miatt elégedetlenek. A beszámoló utolsó része a politikai kultúra terjesztésének időszerű kérdéseivel foglalkozott. A 14-17 ÉVES FIATALOK 72 SZÁZALÉKA KÖZÉPISKOLÁS. KÖZÉPFOKÚ SZAKISKOLÁS VAGY SZAKMUNKÁSTANULÓ A 18-22 ÉVES NÉPESSÉGNEK 1980 BAN 9.2 SZÁZALÉKA TANULT FELSŐFOKÚ INTÉZ MÉNYBEN ISKOLÁZOTTSÁGI SZÍNVONAL mLi AZ ISKOLÁZOTTSÁGI SZÍNVONAL EMELKEDÉSE AZ ISKOLÁZOTTSÁGI SZINT ALAPJÁN TIZENHÉT EURÓPAI - TÍZ TŐKÉS ÉS HÉT SZOCIALISTA - ORSZÁG SORÁBAN HAZÁNK A HATODIK A szocializmus nemcsak akkor lehet vonzó, amikor sikert sikerre halmoz — mondotta a miniszter —, hanem a nehézségek idején is, ha az emberekben sikerül felébreszteni a felelősségtudatot azon értékek iránt, amelyeket az új társadalom már létrehozott, és személyes törekvéseikkel egybevágó feladatot tud adni számukra. Ennek a követelménynek a teljesítéséhez a legjobb politikai feltételt a szocialista demokrácia fejlesztése adja. Kulturális politikánk az egész ország biztonságos haladását kívánja elősegíteni. A szocializmus biztosíték, hogy Magyarország nem vállhat többé a hanyatlás területévé. Az iskola és a közművelődés pedig arra szolgál, hogy mindenki közreműködésével olyan emberek éljenek a hazában, akik ragaszkodnak ehhez a földhöz és van érzékük az időhöz, történelemhez, az értékhez és a mértékhez — mondotta végezetül Pozsgay Imre. A miniszteri beszámolót vita követte. Baráth Endre (Pest m.), Medvetzky Antalné (Baranya m.), Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m.) és Szurgyi Istvánná (Szolnok m.) után dr. Várkonyi Imre, az Actio Catholíca országos igazgatója, Bács-Kiskun megyei képviselő emelkedett szólásra: Dr. Várkonyi Imre felszólalása Bács-Kiskun megye már 1974. június 25-én, majd 1975. április 29-én értékelte a megye közművelődését. Mint ismeretes, a közművelődésről szóló törvény 1976- ban született meg. A törvényre és annak végrehajtására tehát a megye minden vonatkozásban felkészült. Megyénkben az ipari bázis nagyarányú növekedése a megye hat városában és az ipartelepítésre kijelölt nagyközségekben kiemelten jelentkezett. Azonban a megye munkássága nem tekinthető egységesnek. Jelentős az eltérés műveltségi szintben, iskolai végzettségben és szakképzettségben. Aránylag szűk réteget alkotnak a nem első generációs munkások, és nagyon jelentős a más társadalmi rétegekből ide beáramlók aránya. Közművelődési szempontból a legtöbb és — sajnos —, ma is megoldatlan feladat az ingázók és a munkásszállásokon lakó dolgozók között jelentkezik. Itt azonban el kell mondani, hogy sokat tesz a munkásság művelődéséért a közművelődési intézmények mellett az SZMT, a TIT és a MTESZ is. A közösen megszervezett munkásakadémiák közül igényességével és sokoldalúságával a bajai tűnik ki. A TIT-előadá- sok mintegy felét a fizikai dolgozóknak, mindenekelőtt a munkásoknak tartották. Tudjuk, hogy a tudás hatalom. És azt is tudjuk, hogy a tudást a jó könyveken keresztül lehet elsősorban elsajátítani. Ez Bács- Kiskun megyében kétféle módon valósul meg. A szakszervezeti könyvtári hálózat a munkahelyi, a tanácsi pedig a területi ellátásról gondoskodik. Megyénk támogatja a dolgozó parasztság művelődését is. Több helyen szép, mozgalmas a kulturális élet, így például Rémen és Vaskúton. De az igazsághoz tartozik, hogy bizonyos helyeken semmiféle kezdeményezést nem találunk. Másutt az erőfeszítés nem hozott eredményt. Nagyon őszintén és sajnálattal állapítjuk meg. hogy nem növekedett a szövetkezeti fenntartású művelődési otthonaink száma. Az iskolák körzetesítése jó dolog. De rá kell mutatnunk, hogy ennek következtében romlott a külterületi lakosság kulturális ellátása. Az értelmiség nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy munkahelyén megteremtsé azt az életformát. amelybe beletartozik, hogy létrehozója és terjesztője legyen a kulturális és művészeti értékeknek. Mindenki tudja, hogy bizonyos iskolák elvégzése önmagában még nem jelent igazi műveltséget. De azt is tudjuk, Yyogy az iskola minden műveltség alap- ja. Ezért arra irányul a megye vezetőinek törekvése, hogy az általános iskola nyolc osztályát mindenki végezze el. 1949-ben még csak 13.7 százalék volt azoknak a számaránya, akik a nyolc osztály befejeztével megszerezték a legalapvetőbb ismereteket. Ez az arány 1980-ra 58.9 százalékra emelkedett. A nagy javulás ellenére sem vagyunk elégedettek, mert az országos átlagtól 7.2 százalékkal vagyunk elmaradva. Hasonló a helyzet a középiskoláknál: 1980-ban a megyei lakosság 15,9 százalékának volt középiskolai végzettsége, ám a lemaradásunk 7,5 százalék. Érdekes módon a felsőfokú képzettségnél már közel sem ilyen nagy az eltérés: 4,1 százalék a megyénkben, szemben a 6,5 százalékos országos átlaggal. A fiataloknak több mint száz klub áll rendelkezésére. Sajnos, nem mindenki él a közművelődésnek ezzel a lehetőségével, s nem használjuk ki eléggé a könyvtárakat sem. Megyénkben is mindent el kell követnünk, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével növekedjen a lakosság műveltsége, helyesen, hasznosan lehessen eltölteni az egymás utárv következő két pihenőnapot. Bács-Kiskunban többféle nemzetiség lakik. Arra törekszünk, hogy az anyanyelvi ismereteken kívül saját nemzeti hagyományaikat is megőrizzék, és tudásukat a magyar lakossággal együtt és ugyanolyan szinten gyarapít- hassák. Megyénkben is érezhető a demográfiai hullám. Ennek következménye: 325 tanterem hiányzik. Mindent megteszünk, hog f ezeket a tantermeket felépítsük, de úgy, hogy a demográfiai hullám levonulása után ezek más közművelődési célra igénybe vehetők legyenek. Természetesen a feladatok egyik napról a másikra nem oldhatók meg. De vannak olyan jelenségek, amelyek már ma is büszkeséggel töltenek el bennünket. Lehetne bizonyos hiányosságok fölött siránkozni, de ennek semmi értelme. A problémákat csak a dolgozó emberek tudják megoldani. Én úgy látom, hogy megyénkben nem alacsony a számuk, és a hasznos tevékenység egyre növekszik. Ezután Fábryné Dobái Ilona (Heves m.j, Gilányi János (Szabolcs m.) Király István Budapest), Kapinva Miklósné (Tolna m.). Szabó Mária (Veszprém m.), Pál József (Győr-Sopron m.), Vallyon Aladárné (Csongrád m.), és Gárdái Zoltánná (Komárom m.) felszólalása következett. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja véget ért. A tanácskozáson felváltva elnökölt Apró Antal. Cservenka Ferencné és Péter János. Az ülés ma délelőtt 10 órakor a közművelődési törvény végrehajtásával foglalkozó beszámoló fölötti vitával folytatódik. (MTI) A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ NÉPESSÉG A VÉGZETTSÉG JELLEGE SZERINT, 1930 1980 40 mLi A számítástechnika az államigazgatásban Országos tanácskozás a megyeszékhelyen Az ágazati minisztériumokból, a Központi Statisztikai Hivataltól, s az ország minden részéből a megyei és a városi tanácsoktól mintegy 80 szakember gyűlt ösz- sze tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, hogy a számítástechnikának az államigazgatásban való alkalmazásáról tárgyaljanak. A vendégeket, mint házigazda, Leitner László, a Neumann János Számítógép Tudományi Társaság megyei szervezetének titkára köszöntötte, majd Varga Lajos, a KSH főosztályvezetője nyitotta meg az értekezletet. Ezután Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, az NJSZT országos vezetőségének tagja, a megyei szervezet elnöke tartott bevezető előadást. — A számítástechnika alkalmazásának egyik alapvető feltétele — mondotta többek között az előadó — az olyan egységes 'és korszerű információs rendszer megszervezése, amely alkallhras számítógépes feldolgozásra. Erre az államigazgatásban is voltak már törekvések, de ezek még nem hozták meg a várt eredményeket. Főleg azért nem, mert 'a szándékokat és az érdekeket nem sikerült 'megfelelően összehangolni. Mindez arra késztetett több ágazati minisztériumot és területi tanácsot, hogy saját hatáskörben próbálkozzon az információs rendszer tökéletesítésével. Bács-Kiskun megyében hasonló folyamat zajlott le. s törekvéseink megvalósításához a főhatóságoktól jelentős támogatást kaptunk. Részt vállaltunk az egységes tanácsi információs rendszer, valamint a miniszámítógépek tanácsi tervezésben és a döntéselőkészítésben való alkalmazásának kidolgozásában. A számítástechnika államigazgatásban történő felhasználásában még csak a kezdeti lépések történtek meg. A leggyakoribb a lakásigénylések gépi nyilvántartása, helyenként pedig már pénzügyi és műszaki adatfeldolgozással is foglalkoznak. A tanácsok lemaradásának a számítógépek alkalmazása terén az a fő oka, hogy hiányoznak a személyi és tárgyi feltételek. Az ezzel kapcsolatos kutatások is még csak a kezdet-kezdeténél tartanak. A helyzet javulását várjuk a kecskeméti számítóközpontba telepített TPA 1140-es kisgéptől, a KSH adatgyűjtésének korszerűsítésétől. A bevezető előadás után dr. Kondricz József, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat vezérigazgatója arról számolt be. hogy az országban már több számítóközpontjuk vállalkozott államigazgatási szervek adatainak gépi feldolgozására. Elsősorban a pénzügyi elszámolások, a tervezés, a műszaki információk szolgáltatása, és a lakásigényilések nyilvántartása vált korszerűbbé ilv módon. A SZÜV törekvése az, hogy 80 százalékban egységes típusrendszerbe gyűjtött adatfeldolgozásra vállalkozzanak, míg 20 százalékban a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást végeznek. A következő előadást dr. Szombati Zoltán, a kecskeméti Városi Tanács V. B. osztályvezetője tartotta arról, hogy milyen eredményeket értek el az információs rendszer kidolgozásában. Leitner László arról adott számot, hogy a kecskeméti számítóközpont milyen eredménnyel kapcsolódott be a tanácsi igazgatás számítógépes adatfeldolgozási . igényeinek kielégítésébe. Az előadásokat tartalmas eszmecsere követte, majd a vendégek látogatást tettek a SZÜV kecskeméti számítóközpontjában. N. O KÖZELEBB A FOGYASZTÓKHOZ Találkozó két megye kereskedőivel A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat az igen jelentős export mellett tavaly 862 vagon vágott baromfit és több mint 45 millió tojást értékesített belföldön. Bács-Kiskun északi részének, Fejér megyének és Budapestnek az ellátásából veszi ki részét. A két vidéki területen 17,9 százalékkal adott el több árut, mint egy évvel korábban. Az itthon forgalomba hozott cikkek 90 százaléka csirke volt, de a tavasztól őszig tartó szezonban pecsenyelibát és kacsát is szállít üzletfeleinek. A pulykahús iránti igényt saját termelés híján más feldolgozó cégtől történő beszerzéssel elégíti ki. Az ország legnagyobb baromfi- ipari vállalata arra törekszik, hogy növelje az itthoni értékesítést. eleget téve ellátásbeli kötelezettségeinek. (Ez gazdasági előnynyel is járhat: valamelyest^ védettebbé válik a világpiaci áringadozásokkal szemben.) E szándékot tükrözte a cég művelődési házában tegnap megtartott összejövetel, ahová meghívták a két megyében található jelentős kereskedelmi partnereiket, az érintett városok kereskedelmi osztályainak képviselőit, s eljött néhány nagyobb bolt. áruház vezetője is. A vendégeket Gulyás Gyula gazdasági igazgató üdvözölte. A vállalati elképzeléseket, lehetőségeket ismertető írásos anyagot Gerhardt Antal áruforgalmi főosztályvezető szóban kiegészítette. Kifejtette: erősíteni akarják kapcsolataikat a hazai fogyasztókkal, a kereskedelmi hálózaton keresztül. Fontosnak tartják, hogy üzletfeleik jól ismerjék a feldolgozó nagyüzem helyzetét, elgondolásait. É viszonyban fokozottan érvényre akarják juttatni a „mindent a fogyasztókért” elvet. Ennek elősegítésére rendezték meg ezt a "találkozót. Áprilisban a vendéglátóipari és egyéb megrendelőiket tájékoztatják hasonló módon. A főosztály- vezető beszélt arról is, hogy milyen tényezők befolyásolják esetenként a szállítóképességüket egyes áruk tekintetében. Azeidén várhatóan libaaprólékkal bővíthetik az olcsóbb termékek választékát. Folytatják a megkedvelt libazsiradék értékesítését. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat új kezdeményezése. „közeledése” a fogyasztókhoz, nem merül ki a vevők tájékoztatásában, amit egyébként a jövőben rendszeressé tesznek. Közös árubemutatókat és értékesítési akciókat is terveznek. Az idén novemberben „baromfi- hónapot” szerveznek, amihez az UNIVER ÁFÉSZ-t és a BÉK Vállalatot mar megnyerték. Lesz kóstoló és reklámáron való árusítás is. Ez év januárja óta az élelmiszer-törvény szigorú előírásai szerint kell csomagolni a baromfi- termékeket. A tegnapi öszejöve- telen a vállalat szakemberei ismertették az árura helyezett címkéket. is a rajtuk megtalálható ^adatokat, amelyeket a fogyasztók érdekében tüntetnek fel. A korszerű feldolgozó üzemeket Vincellér Károlyné termelési osztály- vezető mutatta be a vendégeknek. A. T. S. Újabb gabonatárolók (Folytatás az 1. oldalról.) sősorban bértárolással igyekezett helyzetén könnyíteni. A jelenlegi ötéves terv fejlesztési progiamjában is lő feladat a megyei gabonáíorgalmi es malomipari vállalatnál a raktarfa- rőhely növelése. Ismét mintegy 50 ezer tonna bővítést terveznek. Ebből a tervidőszak első évében, tavaly 29 ezer tonna raktárteret üzembe helyeztek. Az idén 5000 tonna termény elhelyezésére lesz lehetőség a bővítésnek köszönhetően. Jövőre 8000 tonna befogadóképességű tároló épül. Az állami célcsoportos beruházási keret felhasználására a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium új pályázati rendszert dolgozott ki, mely szerint állami támogatással mezőgazdasági üzemek is építhetnek tárolókat. A megyéből összesen 25 ezer tonna terményt befogadó raktár építésére nyújtottak be pályázatot, pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételével a gabonaipar is. Tovább keresi a lehetőséget a felvásárló vállalat az együttműködésre. Közös raktárt épít a bátyai termelőszövetkezettel. Dr. Molnár Istvántól, a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat igazgatójától nyert információ szerint mindent megtesznek a várható nagyobb termés- mennyiség átvételére és elhelyezésére. A bértárolás továbbra is jelentős segítség és már most tárgyalnak a gazdaságokkal, keresik az új lehetőségeket. Szélesebb körben alkalmazzák a csávói,yi Egyesülés Termelőszövetkezet által kezdeményezett fóliás tárolási módszert is. K. S.
