Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-24 / 70. szám
1982. március 24. • PETŐFI NEPE • S Változatlan adottságokkal, de hatékonyabban Beszélgetés a kalocsai áfész elnökével Bár a kedvezőtlen adottság fogalma a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kapcsolatosan honosodott meg, a kalocsai áfész helyzetét is így jellemezhetjük. Annak idején városi pozíciójából kiszorult, amikor a jogszabályok már lehetőséget adtak visszaszerzésére, pénze nem volt rá. Tevékenységében a bolti kiskereskedelem aránya 75 százalékos, 13 község, 19 szállás (tanyacsoport) tartozik működési körzetéhez. A 170 bolt többsége egy-, kétszemélyes. Több mint egy évig helyettesítette a szövetkezet időközben nyugdíjba ment elnökét Tamás Sándor. Amikor az idei rész- közgyűléseken első számú vezetőnek választották, legalább annyian fejezték ki részvétüket, mint ahányan gratuláltak neki. — Éppen húsz esztendeje dolgozik a szövetkezetben. Mint hallottam, a könyvelőtől kezdve az elnöki posztig majdnem minden munkakört kipróbált. Jó ismerője tehát helyzetüknek. Milyennek ítéli meg? — Nehéznek, de nem reménytelennek, mint sokan vélik. A múlt évi 495 millió forintos árbevételünkkel szemben a 7,7 millió forintos nyereség adottságainkhoz (és általában a kiskereskedelem jelenlegi körülményeihez) viszonyítva nem rossz eredmény. Az előrelépéshez, pontosabban a látványos fejlődéshez azonban kevés, ilyenre nem is tudunk vállalkozni. De arra igen, hogy az elkövetkező években a forgalmat növeljük, s a nyereségszint csökkenését megállítsuk. — Hogyan tudják ellensúlyozni a költségnövekedés általános tendenciáját? — A szövetkezet egész területét átfogó takarékoskodással. Ez mindenekelőtt a létszámra vonatkozik, vagyis a munkaviszonyukat megszüntetők helyett nem veszünk fel új dolgozót. Ez nálunk annál inkább indokolt és szükségszerű, mivel az áfészek között a szakképzettség színvonala itt a legjobb, a bérszínvonal viszont egyike a legalacsonyabbaknak. — Várnak-e valamilyen megoldást a szerződéses üzemeltetési rendszertől? — Sóikat nem, az eddig meghirdetett egységeinkre ugyanis egyetlen jelentkező sem akadt. Nem azért, mert aránytalanul sokat kértünk, még csak nem is érdeklődtek a feltételek iránt. Ez önmagában érzékelteti, hogy szövetkezetünk azokon a területeken vállalta magára a lakosság alapellátását, ahol az átlagosnál is alacsonyabb a haszon. — Ez a jövőben sem változik. Mi a kiút? — Következetesen folytatjuk a kisboltok forgalmának felmérését. elemzését. Ahol lehetséges egy személyt bízunk meg két tanyai bolt vezetésével (váltott rendszerben), egy-két órai forgalom miatt indokolatlan az egész napos nyitvatartás. Ezzel eddig is tisztában volt mindenki, de nem értett egyet, mert más volt a szemlélet. Az ellátás színvonalának megítélésében nagy szerepe volt az árusítás időtartamának. Pedig hogy ez energiafelhasználásban mit jelent, nem kell hangsúlyozni. — Ügy tudom, takarékossági terveik között szerepel az energiafogyasztás csökkentése is. Az avatatlan úgy képzeli, a kereskedelemben ezt a hűtőszekrények kikapcsolásával lehet elérni. — Erről szó sincs, sőt . egyre több hűtőre van szükség. A nyitott hűtőket viszont be kell fedni, takarékoskodni lehet a világítással, a reklámköltségekkel és így tovább. A legtöbbet azonban az energiagazdálkodás javításában a fűtési mód megváltoztatása jelenti, az olaj- és villanykályhákat hagyományos tüzelé- sűekre cseréltük. A beruházás máris megtérült a költségek csökkenésével. Sokat várunk a szervező intézet segítségével kidolgozott új szállítási módszertől is, évente mintegy hétszázezer forintot nyerünk a szállítások észszerű megszervezésével. — Törekvéseik, érthetően, a tevékenységükben legmagasabb arányt képviselő kereskedelem gazdaságosságának javítására irányulnak. Más területen mik az elképzeléseik? — A vendéglátás fejlesztése a mostani ötéves terv feladata, elsősorban a különböző okok miatt bezárt egységeink felújítása. Erre nemcsak elköteleztük magunkat a lakosságnak, a tagságnak, hanem a vendéglátás nyereségszintünket is emelni fogja. Ezen kívül szolgáltató és ipari szakcsoportok szervezésével igyekszünk gazdaságossági mutatóinkat javítani. Beruházásaink fokozatos megvalósításában pedig a korábbiaknál nagyobb mértékben számítunk tagjaink anyagi segítségére. Kovács Kiár» A KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM IDEI TERVEI KISZ-lakótelep épül Lajosmizsén A lajosmi/sei tanács Építési-Költségvetési üzeme jelentős részt vállal hosszú évek óta a nagyközség fejlesztésében és a kommunális feladatok ellátásában. Az alig 110 dolgozót foglalkoztató üzem az elmúlt öt év alatt például 85 lakást épített. Nevéhez fűződik a járási szociális otthon tavaly átadott, 60 személy befogadására alkalmas új épületszárnya, valamint a Központi Általános Iskola szintén a múlt évben befejezett, nagyobbszabású rendezvényekre is alkalmas — sportcsarnoka. Ratkai István üzemvezetővel a napokban arról beszélgettünk, milyen feladatokat kell megoldaniok ebben az esztendőben. — Volt mit tennünk a télen is — mondotta Ratkai István —, de most, hogy megérkezett a tavasz, sokasodik a munkánk. A napokban látunk hozzá a Mező fmre utcában annak a KlSZ-la- kótelepnek az építéséhez, ahol 1985-ig 138 lakásba lehet beköltözni. Az első két — egyenként 6 lakásos — ház alapozását most kezdjük. Az E 5-ös út mentén az idén négyszintes, 33 lakásos, kis* sé távolabb pedig 16 lakásos, OTP-s ház építéséhez látunk hozzá. Ezenkívül még egy 8 millió forintos építkezésen is dolgozunk. A Budapesti Politur Vegyipari Szövetkezet részére 500 négyzetméteres műhelycsarnokot építünk. A múlt ősszel már végeztünk az alapozással, s remélhetőleg az év végére át is adjuk a létesítményt. Kommunális szolgáltató tevékenységünk sokkal könnyebb lesz. mint az előző években volt. Két. mintegy másfél millió forint értékű új géppel gyarapodtunk. Egy kuka-szemétgyűjtő gépkocsival és egy nagy teljesítményű földmunkagéppel. Az utóbbi jelentős segítséget nyújt majd az út- és járdaépítéshez és a különböző tereprendezési munkához. Szennyvízszippantó kocsit is vásároltunk, amellyel gyakorlatilag megoldottnak tekinthető a nagyközségben a folyékony hulladék összegyűjtése. Dolgozóink most munkálkodnak a játszóterek és parkok rendbehozásán. Mintegy 100 szabadtéri padot és sok játszóeszközt kell felújítanunk és befestenünk a kihelyezés előtt. O L. A mozgássérültek javára A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház XI. szintjén újabb kiállítást láthattak az érdeklődők, az egészségügyi klub szervezésében. A tárlatot Egri János, a televízió főmunkatársa és dr. Makay László kórházigazgató főorvos nyitotta meg. Különböző merész fantáziával rendelkező alkotások kerültek a látogatók elé, amelyek megvásárolhatók. A kiállító művészek között szerepel Szegvári Károly is, aki munkás-paraszt család leszármazottjaként 1920. január 9-én született Tószegen. Pályafutásának kezdetétől fogva szociális és humánus beállítottságú ember. Mély humanitása minden alkalommal kézzelfoghatóan nyilvánul meg művészetében. Festői nyelvezetét igyekszik mindenki számára közérthetővé tenni. Műveivel javarészt a hazai tájat, s ott is többek között leginkább a tanyavilágot ábrázolja. Festményeibe állandó jelleggel beleötvözi a gyermekkor küzdelmekkel telített szenvedéseit, amelyek egyéni romantikát adnak képeinek. A külföldi műértő közönség jóval előbb fedezte fel, mint a hazai. 1968-ban kiállítása nyílt meg Olaszországban, a Vatikánban, ahol Antonio Bo- naintó akkori polgármester aranyéremmel tüntette ki. Továbbá a Moszkvai Hadtörténeti Múzeumban háborús témájú alkotásaival szerepelt, amelyek a katonaélet kemény, oly sokszor megdöbbentő valóságát ábrázolják. A műveiből származó bevételek összegéből alapítványokat létesített, amelyek közül egyik legfigyelemreméltóbb a tószegi: ötvenezer forint. Stipendiumadomány támogatja az általános iskola végzős diákjainak továbbtanulási lehetőségét. Amennyiben ez a fent említett összeg kimerül, úgy azt a művész megújítja. Nem kevesebb érdeme van a fóti gyermekek részére történő felajánlásának sem. Kiskunhalason hat műalkotással jelentkezett, melyek mindegyike megvásárolható. A képek összegének egy részét (kb. huszonötezer forintot) felajánlotta dr. Makay László kórházigazgató főorvosnak, hogy azt fordítsa a kórház területén felépült Mozgássérültek Gondozó Intézetének a javára. Az új intézmény nagy örömmel fogadta a művész újabb humánus megnyilvánulását. Köztudott, hogy milyen jelentős összegeket emészt fel hazánkban az egészségügynek ez a kérdése: rehabilitáció. Sok helyen temérdek erőfeszítésbe, rengeteg társadalmi munkába került a létesítmények felépítése, üzembe helyezése. Kiskunhalason is így történt, azonban a meglevő felajánlás által a kezdet zök- kenőmentesebb lett. Épp ezért a leendő gondozottak és a vezetőség nevében köszönet jár Szegvári Károly festőművésznek, mély emberségéért. Beszedics Antal Krím, Bács-Kiskun és Krím Testvérmegyékről ír a Fáklya Ügy látszik, mind jobban tudatosodnak azok az értékek, amelyeket Bács-Kiskun és a szovjetunióbeli Krím immár két évtizedes barátsága hozott Erre utal, hogy alig egy hónap leforgása alatt sorra ilyen cikkek jelennek meg a magyar nyelvű szovjet lapokban is. A Lányok, asszonyok után a Szovjetunió jelentkezett beszámolójával, amelynek V. Makarenko, az Ukrán Kommunista Párt Krím megyei Bizottságának első titkára a szerzője. Ugyancsak ő írt beköszöntőt Termékeny kapcsolatok címmel a Fáklya legújabb, idei 6. számában: „Rendszeresen elküldjük egymáshoz küldöttségeinket, információcserét folytatunk a pártós ideológiai munkáról, kölcsönösen tanulmányozzuk egymásnak az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban elért eredményeit. Huszonöt vállalat és gazdaság tart fenn közvetlen kapcsolatokat egymással. Az eltelt húsz év alatt sok hű barátra tettünk szert Bács-Kis- kunban. Jó, elvtársi kapcsolataink alakultak ki velük. A társadalmi, politikai és gazdasági területeken folytatott együttműködésünk elősegíti mindkét megye gazdasági fejlődését, erősíti hivatalos, szakmai és személyes kapcsolatainkat.” Szerkesztői tudatosságra vall az összeállítás. A hátsó borító színes fotója a csodálatos krími tengerpart üdvözletét küldi, utalva egyben a 11. oldal képes riportjára. Itt Jalta múltja és jelene mutatkozik be. Jellemző a „szovjet Riviéra” központjaként is emlegetett város pezsgő életére, hogy tavaly több mint 2 millió üdülővendéget, köztük 160 ezer külföldit fogadott. L. Kajmakov arról számol be, hogy magyar nyelvű szakkör is működik a fekete-tengeri félszigeten, a „Béke és a külföld népeivel való barátság megyei házában.” A csoport foglalkozásait Alekszandr Csejpes vezeti. Mint elmondta: „Tolmácsként végzett munkám segítségemre volt a beszélt nyelv elsajátításában, szókincsem bővítésében. Látom, hogy ma már sokan szeretnék földijeim közül megtanulni a magyart, és igyekszem ebbben segíteni nekik ” A testvérmegyei összeállítás az 50 millió lakosú Ukrajnát bemutató lapszám szerves részeként látott napvilágot. Nyugdíjasok a pult mögött Bővül a nyugdíjasok munka- vállalási lehetősége a belkereskedelemben és a vendéglátóipari hálózatban. A jövőben időkorlátozás nélkül vállalhatnak fizikai munkát az élelmiszer-kiskereskedelemben, a vendéglátóiparban, szállodákban, idegenforgalmi hivatalokban, utazási irodákban, valamint a Fővárosi Dohánybolt Vállalat üzleteiben. Többen dolgozhatnak az iparcikk-kereskedelemben is fizikai munkakörben, az eddigi 840 óra helyett 1260 órát. Valamennyi kereskedelmi vállalat és szövetkezet lehetőséget kapott arra, hogy az eddiginél nagyobb létszámban — nem fizikai — munkakörökben is korlátlan ideig foglalkoztasson nyugdíjasokat. amíg keresetük nem haladja meg az évi 30 ezer forintot. A vállalatok várhatóan főként saját, a szakmában több évtizedet eltöltött nyugdíjas szakembereiket alkalmazzák, akik az új rendelkezések alapján több jövedelemre tehetnek szert, s munkájukkal jelentős mértékben enyhíthetnek majd a kereskedelem gondjain. (MTI) AUTÓMENTÉS MAGÁNVÁLLALKOZÁSBAN Miként lehet lyukat beszélni valakinek a hasába? Helyet foglaltam a fogorvosi karosszékben és kijelentettem: — Sajnos, figyelmeztetnem kell, hogy a fájdalomcsillapító injekciók nincsenek rám hatással. — Badarság — felelte határozottan a fiatal orvosnő, olyan magabiztossággal, amilyen a 25—26 éveseknél szokásos. Es beadta az injekciót. — Üljön csak nyugodtan, mindjárt érezni fogja, hogy elzsibbad a szája széle. En engedelmesen ültem és vártam, de szokás szerint semmi efféle nem történt velem. — Az ínye sem veszítette el az érzékenységét? — tudakolta a fiatal teremtés, és ráncba vonta a bájos homlokát. Megcsóváltam a fejemet. Az orvosnő megérintette az ínyemet valamilyen fogorvosi szerszámmal, és én fájdalmamban felkiáltottam. — Igen bonyolult eset — jelentette ki a fogorvosnő. — Várjon még egy kicsit, addig más páciensekkel foglalkozom. En ott ültem és hallgattam a rendelőben dolgozó, páciensek fölé hajló négy fogorvos- nö szapora csacsogását. — Dehogy, akármit mond isi — heveskedett az egyik barna arcú, barna hajú teremtés — a „Los Jraquere” együttes ezerszer jobb, mint a „Van-Van"... — Én tegnap a „Boldog napjaink" című filmet láttam — csicsergett egy nádszálhoz hasonló termetű, magas, szőke orvosnő. — De miféle boldog napok ezek, amikor a film olyan szomorú, hogy az embereknek valósággal könnybe lábad a szeme, különösen a végén, amikor az a férfi... — Hát azt hallotta-e, hogy tegnap csuda klassz cipők voltak az üzletben, tudja, olyan divatos sarkúak ... — Hogy tetszik magának Rámán? A főorvos sofőrje? Tudja, ő meg a főnővér ... — Ezt aztán nem gondoltam volna, hogy valaki ráfanyalodjon ... — Mindig drapp színű blúzt hord . . . — örökösen dühös, mint valami fúria ... — Valóban fúria. Azt mondják, hét férj menekült már el mellőle... — Mindig drapp színű... — A cipője? — Dehogy a cipője — a blúza.' — Lehet, hogy fúria, de Rámán is megéri a pénzét... — Olyan, mint a páva ... — Inkább pulykakakas ... Ereztem, hogy a fejem szédülni kezd, és minden egyre gyorsabban forog körülöttem. Ebben a pillanatban odalépett hozzám az orvosnőm. Gépiesen kinyitotta a számat. — Fáj? — kérdezte. — Nem — habogtam. — No látja. — Benyúlt a számba valamilyen fogorvosi szerszámmal, én azonban semmit sem éreztem. Fejemben őrült sebességgel forgott Rámán, és drapp színű cipőt viselt. Életemben most először értettem meg, mit jelent a „lyukat beszélni a hasába” — bár az én esetemben inkább a fogába — kifejezés. Alberto Pelli (Gellért György fordítása) • A Kecskeméti Autóklub műszaki állomásán dolgozó Osza János szerelő saját gépkocsijával és az állomáson készített utánfutóval áll a bajba jutott autósok rendelkezésére. Ez mint szolgáltatás a városban az első, és mint ilyen jellegű magánvállalkozás, az országban az egyetlen. A képen: munkában az egyszemélyes szolgáltatás.
