Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
KÖZELEBB A GYAKORLATHOZ Laboratórium Izsákon Egy növényvédő szer előállítását, forgalomba hozatalát több tucat tudós sokéves kutatómunkája előzi meg. A gyári kísérletező csoport tevékenysége jószerivel a termék forgalombahozatalával véget is ér. A felhasználók ezután dicsérhetik, illetve elmarasztalhatják őket. Bosszantó néha azt látni, hogy rosszul karbantartott gépekkel, csepegtetik, csurgatják — a hosszú munka eredményét — a vegyszert. Egy-egy permetezéskor több ezer forint is veszendőbe mehet. A drága szer pedig nem oda kerül, ahová szánták. A kutatók egy része nem a holnap ésszerűbb, gazdaságosabb termelésért — aminek gyakorlati hasznát csak évtizednyi távolban várhatjuk — hanem a máért dolgozik. Éppen ezért nagy jelentőségű az üzemi kísérletezés. Még a 70-es évek elején is alig képzelhettünk volna el, egy — a mindennapos gondokkal elfoglalt — termelőszövetkezetben tudományos munkát végző csoportot, pedig az izsáki Sárfehér Termelő- szövetkezetben már évek óta dolgozik ilyen. Dr. Szolnoky Győzővel a szakszolgálat vezetőjével beszélgettünk. Elmondásából kitűnt, hogy ők elsősorban az adott feladat minél gyorsabb megoldásában érdekeltek. Vegyük például azt az egyszerű tényt, hogy a szövetkezet körtésében sárgulni kezdtek a fák. Másutt, bízva a levélanalízis eredményében, a növényvédő szakember lombtrágyázást javasolt volna, itt is ez történt, de úgy, hogy a két vegyszert amely mellett végül döntöttek, összesen négy készítmény közül választották ki. Emellett számos vizsgálatot folytattak a lombtrágyázással. Megállapították, hogy sok gazdaságban használják akár szükség van rá, akár nincs szinte menetrendszerűen keverik a permetlébe. A saját körtésben szerzett tapasztalatokat ezután más gazdaságoknak nyújtandó tanácsadáskor is felhasználják. Hasznos ásványi anyag Régi téma az Alföldön a homokhasznosítás. Izsákon, a laboratóriumban 1981-ben kezdtek olyan anyagokkal foglalkozni, amelyek olcsók, könnyen beszerezhetők és talajjavító hatásukat hosszú időn át kifejtik. Így esett a választás, többek között a Lithofloren nevű ásványi anyagra, amely jó vízmegkötő, valamint csökkenti a deflációs károkat. E mellett a növény számára felvehetpriápanyagokat is tartalmaz. Köztudott, hogy a talaj egyik beltar-. talmi mutatója az ágyagásványok, koloidők jelenléte. A Lithofloren szervetlen agyagásvány, zeolit. Elsősorban a foszfor és a kálium műtrágyák hatóanyagának feltáródását segíti elő, ha az átmenetileg kötődhet az agyagásványhoz. Tavaly csak a pozitív hatást keresték, az idén pedig a gazdaságosságot. Ugyanebbe a témakörbe tartozik a Cofuna humusztrágya hasznosítása is, amit eddig a Badacsonyi Állami Gazdaságban állítottak elő. A gyártási technológiát átvette a Kiskunhalasi Állami Gazdaság — és a megyei AGROKER Vállalattal kötött szerződés értelmében már az idén 400 tonnát hoznak forgalomba. Az összefüggő, nagy szőlő- és gyümölcsültetvényekben mindig gondot jelentett a nyesedék elhelyezése. Néhol talajmarókkal földbe dolgozzák, máshol a tábla szélén, vagy kazánokban égetik el. Izsákon más megoldással is próbálkoznak. Gombákkal beoltották és így 3—4 hónap alatt komposztál- hatóvá vált, ezt műtrágyával dúsítva juttatták a talajba. TUDOMÁNY • Dr. Szolnoky Győző, Juhász Tibor munkatárssal a szőlővesszők víztartalmát méri. Kísérletek a bitumennel Jó néhány évvel ezelőtt még utópiának tűnhetett, hogy az útépítésnél használt bitumen a növénytermesztők ^segítségére lesz. Francia tapasztalatok alapján — akik a sivatagban alkalmazták először — csökkentették ezzel az anyaggal a szélkárt. Felületkezeléskor 4 köbméter bitumenemulziót juttattak egy hektárra, aminek az anyagköltsége 13 ezer 600 forint volt. A fekete folyadék a földfelszínre érve, 1 milliméteres összefüggő réteget alkotva megszilárdul. Növeli a talaj vízmegtartó képességét, kedvezően befolyásolja hőgazdálkodását.' Tavaly a cirokkal próbálkoztak és a 0,3 százalék humuszt tartalmazó talajon jó termést hozott. Az idén a bitumennel kezelt talajop a szegedi Gabonakutatóintézet két új cirokfajtaját a Reményt és a Napsugarat fogják termeszteni. Ilyenkor télutón a szőlészek kíváncsian várják: ültetvényük hogyan vészelte át a telet. Izsák szűk körzetében január második'és harmadik hete volt legkeményebb. Több alkalommal mértek tartósan —18 és —21 Celsius-fokos hideget. A laboratóriumban mintegy 177 darab tőkét vizsgáltak át, így megállapították, hogy a föld feletti részek, vesszők, rügyek, átlagban 52,4 százalékos fagykárt szenvedtek. Tízszer kevesebb víz Növényvédő gépekkel kezdtük, ezzel is fejezzük be, bár nem adtunk teljes képet az izsáki laboratórium munkájáról, amelynek bruttó árbevétele tavaly 2,5 millió forint volt. A szakemberek körében régóta vitatkoznak a csepp megfelelő méretén. A különféle eljárásokkal kijuttatott növényvédő szer nem egyformán fejti ki hatását, és más a munka költsége is. Egyszerű belátni a finom porlasztásos eljárás gazdasági hasznát, hiszen tízszer kevesebb víz szükséges a permetezéshez, mint a hagyományos gépeknél. Igaz, csak szélmentes időben lehet az elsodró- dás veszélye nélkül permetezni, viszont a víz az Alföldön nagy érték. Éppen ezért más megoldással próbálkoznak Izsákon. Az amerikai Rohm and Haas cég ausztriai képviseletének szakemberei a napokban alakítana* át egy Kertitox NA—10-es földi növényvédő gépet, alkalmassá téve a finompprlasztásos permetezésre. Ügy tervezik, hogy nyáron 8—10 permetezés után. bemutatót szerveznek, amikor a szövetkezet almásában a meghívottak felmérhetik a gép munkájának eredményét. Napjaink kutatóinak és gyakorlati szakembereinek egyik legfontosabb feladata, hogy a kutatási eredmények minél gyorsabban hasznosuljanak. Ügy tűnik, Izsákon ez sikerült. • TECHNIKA I MÁJUSS27-2IGÖL Tengeri rezervátum Műszaki hónap A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei Szervezete az idén április 22. — május 27. között rendezi meg a XVII. Bács-Kis- kun megyei műszaki hónapot. A MTESZ tudományos tagegyesületei igen gazdag programot állítottak össze, amely felöleli a megye gazdasági és társadalmi életének eredményeit, fejlesztési lehetőségeit, megoldásra váró gondjait. Megyeszerte 80 rendezvényt tartanak, amelyből kiemelkedik az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Fémkohászati Szakosztályának kétnapos Nemzetközi Alupigment Szimpo- zionja. Ünnepi ülésen emlékezik meg a Közlekedéstudományi Egyesület Kandó Kálmánról, a vasúti villamosvontatás úttörőjéről, halálának 50 évfordulóján, a Magyar Agrártudományi Egyesület Miklós Gyula szőlőnemesí- tőről, a kecskeméti Miklóstelep megalakítójáról, születésének 150. évfordulóján. A műszaki hónap alkalmából két kiállítás nyílik, ezenkívül két filmnapot és két tanulmányutat rendeznek. Szőrtelen uborka A Szovjetunió sok érdekes természetvédelmi területéhez a közeljövőben egy újabb csatlakozik: egy tengeri rezervátum a Csendesóceánban. Ez a terület, amelynek kijelölését most fejezik be, mintegy 63 ezer hektárt foglal el a víz alatt és további néhány ezer hektárt a szárazföldön, Vlagyivosztoktól keletre. Nem véletlenül választották ki ezt a területet: a Szovjet Tudományos Akadémiának kutató expedíciói több éves vizsgálatok után megállapították, hogy itt közel négyezer tengeri halfajta él. A rezervátum egy része lesz a Rimszkij—Korszakov szigetvilág egyik szigetcsoportja is, ahová eddig még nem jutott el a civilizáció. A Po- pov-szigeten kutatóközpont is létesül, ahol nemcsak laboratóriumok lesznek, hanem botanikus kert és tengeri múzeum is. Az üveg alkonya A tel végi tájképhez már szinte elválaszthatatlanul hozzátartoznak a messziről feltűnő, magányos vagy egymás mellett sorakozó fóliasátrak. A jóval drágább és sokkal nehezebben kezelhető üvegházak végnapjai akkor érkeztek el, amikor az ipar már nagy tömegben elkezdte gyártani a műanyag fóliát. Az átlátszó 0,1—0,4 milliméter vastagságú műanyag fóliák a növények számára legfontosabb 400—700 nanométer hullámhosz- szúságú fénysugarakat az üveg-, gél majdnem azonos mértékben engedik át, az ibolyántúli sugarakból és a hosszú hullámú hősugarakból pedig még többet is átbocsátanak, mint az üveg. Az igazsághoz hozzátartozik viszont, hogy a fóliák az üvegnél jóval rövidebb élettartamúak (ezzel szemben nem törékenyek). A fóliaburkolat alatt, a fólián szinte akadálytalanul áthatoló hősugaraktól erősebben felmelegszik a levegő, mint a szabad légtérben. Ennek a hőtöbbletnek egy része éjszakára is megmarad. A növények növekedését még az is serkenti, hogy a fólia alatt páradús légtér alakul ki, mivel a burkolat visszatartja a talaj felszínéről és a növényekből elpárolgott vizet. A páratartalom gyakran eléri a telítettség határát, és ekkor megindul a kicsapódás a fóliasátor belső felületére vízcseppek formájában. Ez nem okoz különösebb fénycsökkentést, legfeljebb a vízcseppek megtörik a fénysugarakat, ami a növények számára kedvezőbb, szórt fényt eredményez. A nedvdús melegházi növényeket (például uborkát, paradicsomot) károsító üvegházi molytetű biológiai leküzdésére a fürkészdarázs bevetését tervezik. Mivel azonban a fürkészda- razsakat mozgásukban akadályozza az uborkanövény szőre, a kutatók most szőrtelen uborkafajta nemesítésén fáradoznak. Holland növénytermesztők két olyan szőrtelen uborkaváltozat termesztésével kísérleteznek, amelyeket régebben szovjet kutatók fedeztek fel. A kísérlet során a keresztezésekből származó első nemzedékű uborkanövények még szőrösek voltak, a második utód- nemzedékben azonban már sikerült ismét szőrtelen egyedeket kapni, amelyeket majd a „szülőnövényekkel” újrakereszteznek. Ha a kísérletek eredménnyel járnak, olyan új uborkafajhoz jutnak, amely az üvegházi moly- tetú károsító hatásától könnyebben megvédhető. • Egy termálvízzel fűtött korszerű fóliasátor belsejébe pillantottunk be, ahol már szedésre érett a retek. MTESZ-RENDEZVÉNYEK Március 22-től 27-ig A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezetének tagegyesületei a jövő héten az alábbi rendezvényeket tartják: Március 22-én a Magyar Meteorológiai Társaság Bács-Kiskun megyei csoportja rendezésében Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában Dr. Szilágyi Tibor Kecskemét éghajlati viszonyairól tart előadást. Március 25-én a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezetének Államigazgatási szakosztálya Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában országos tanácskozást rendez a regionális számítástechnikai hálózat és a területi igazgatás együttműködési lehetőségeiről. A földrengés hat a szervezetre A földrengések némely ember szervezetére bizonyos körülmények között már kitörésük előtt hatnak. Erre a megállapításra jutottak bolgár tudósok. Teljesen egészséges embereknek a földlökések előtti első és hatodik óra között megalapozatlan félelemérzetük, fejfájásuk, szívdobogásuk, szédülésük van és gyengeséget éreznek. Az egyes megkérdezettek fülzúgásról panaszkodtak. és megdagadt, illetve száraz nyelvről. Az esetleges okokat feltehetően az infrahangok hatásában vagy a Föld mágneses terének rendellenességében kell keresni. összeállította: Czauner Péter >:*>:*:*x*»:*x*:* wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm® Tóth István zaklatott idők (70.) — Embereek! Segítseteek óóótani! Szerteszét a messzi pusztán mindenütt mozog már a mező. Rohannak az emberek. Bálint kinyújtott karral köröz a lámpával, pedig már nincs szükség hívójelre, hiszen magas fények lobognak, ugrálnak az árnyékok a parlagon. A jószágok, ha ijedten is, de szabadon szaladgálnak a tágas mezőn. Megmenekült mind . . . Gyűjthetik holnaD a szénát, húzhatják az ekekapát, hordhatnak újkor. Özönlik a nép, a városból ki- hallatszik a félrevert harangok kongása. Botos végre leengedi a lámpát, támolyog a lótó-futó emberek közt. Reszket most már ő is minden ízében. Egy mondat minden búját feledteti. — De jó, hogy köztünk voltál, Bálint... Másnap olyan volt a Május 1. székháza, mint a méhkas. Mindenki tudni akart a villámcsapás részleteiről. Dicsérték a jószágmentés hőseit, kiváltképpen Bálintot — küzdőtársai elmondása után. Rontóné az adminisztrátori íróasztalnál foglalatoskodott. A téesz alapszervezetéhez érkezett népnevelő-füzeteket, szortírozta. Egy irkalapról nézte, .mennyit kell brigádonként szétosztani. Hét ördög költözött belé. olyan lobogó tettvággyal dolgozott, mióta Koczog örökébe lépett. Lelkes tájékoztatókat tartott aktuális politikai kérdésekről, alig volt nap, hogy ne tartott volna röp- gyűlést. Ezen a napon is repdesett az örömtől. Buzgón számolta ki a brosúrákat, s mikor egy-egy kö- teget felkapott, újból és újból csillapíthatatlan izgalommal nyitott bele egy-egy füzetbe. Majdnem mindig a 9. oldalt sjkerült egyből eltalálnia. Ott kezdődött a Botosékról összeállított cikkkomplexum, de ugyanott olvashatott sajátmagáról is. Mondhatni, hiánytalanul boldog ' volt, bár az a bizonyos villám az ő örömébe is belevágott. Valósággal a hideg rázta, hogy Botos Bálintot egyre-másra magasztalták. Aztán csitította magát. Minden csoda három napig tart, majd csak abbahagyják. Rájönnek. hogy kötelességét teljesítette. Az ő dicsősége viszont tartós lesz. Nyomtatásban is megörökítették, szemináriumokon is felemlegetik. De jaj, ide is becsapott az istennyila! Takács, az elnök éppen mellette telefonált a megyére. A szövetkezeti osztálytól kért halasztást valami jelentésre. Megegyeztek. Néhány közvetlenebb mondat után hallja ám, hogy az „egyébként mi újság a Május 1-ben” kérdésre az elnök nagy dicsekvéssel újságolta el, milyen értékeket mentettek meg Botosék az égő istállóból. Rontónéval majd megfordult a világ, amikor a beszélgetés végén az elnök ezt kérte. — Németh elvtárs, szóljatok már át a megyei laphoz. Küldjenek ki egy jótollú újságírót, hadd írja meg ezt a hőstettet.. . Megteszed? ... Garantálod, hogy holnap már itt lesz a riporter? Nahát, ezt köszönöm. Erzsiké eddigi körömmel- foggal kiharcolt diadala elleni támadásnak fogta fel a fordulatot. Szerette volna onnét félrerúgni azt a vénembert. Ne mondja senki, érzi róla, hogy nagy Botos-párti. Persze, most kihasználja a ziccert, hogy kedvencének dicsőséget szerezzen. Azt mond- ‘ ják. hogy az öreg Takács bölcsessége, higgadtsága nélkül sokszor lenne felfordulás a Május 1-ben, gyakran összerúgnák a port volt középparasztok meg agrárproletárok, Bölcs, bölcs — de képzetlen marxista. Ha az volna, elvileg se tartaná helyesnek, hogy valakit feldicsérjenek, mert a véletlen hőssé tette. Még inkább begerjedt, hogy ennek ellenére Bálint nevétől visszhangzott a központ. Nem a népnevelő-füzet 9. oldalánál időztek el, pedig hány elvtársnak nyomta a kezébe kedvesen: „Rólunk is szó van benne ...” Morcosán hajigálta szét az utolsó stószokat. Némelyiket háromszor is meg kellett olvasnia, anynyira nem ott volt már a figyelme. Másnap nem volt maradása a brigádban. Akárhogy is, neki ott kell lennie, ha megjön az újságíró. Éppencsak odavetette Ko- czognak, hogy a pártbizottságra megy. máris biciklire kapott. Ballonját is elfelejtette begomlbolni. úgy hajtott — hátán zöld püffál —, mint egy garabonciás. A pártházban egyenesen az adminisztrátori szobába ment. Ürügyként olyan elvtársat keresett, akiről biztosan tudta, hogy nincs ott. Sopánkodva rogyott le a kis olvasóasztal mellé. — Ejnye, ejnye — pedig hogy siettem!... Jó neked, milyen csend, nyugalom van nálatok. — Kezdett beszélgetni a kislánnyal. — E percben. Volt már épp elég forgalom reggel óta. A fiatalasszony felvette a Szovjet Kultúra egyik számát, lapozgatta, s közönyt színlelve jegyezte meg. — Gondolom, a sajtótól is. — Nem. DISZ-vonalon jártak itt. meg üzemekből. Rontóné megkönnyebbült. Míg elszemlélődött a régimódi, nagy szekrényes faliórán, gyorsan végiggondolta tervét. Ha eddig nem jött, ezután már vonattal kell érkeznie az újságírónak. Autóval már rég ideért volna ... A féltizenegyes jön legközelebb Sz.-ról, addigra vígan kiér. — Hűha, tíz lesz mindjárt! — kapta össze magát, mint akinek egyszerre sietős lett a dolga, s elköszönt. A vonattal sokan jöttek, az utasok ellepték a síneket. Rontóné kapkodta a fejét, kutatott az arcokban. El ne nézze. Előre kiszemelte a legjobb helyet, ahonnét a fő- s a mellékkijáratot egyformán szemmel tarthatta. Kerékpárját a zöld drótkerítésnek támasztotta. Végre-valahára megismerte a riportert, ö az a testes, jóképű, behízelgű modorú fiú. Szép férfias hangja van. Sokszor járt a gépállomáson is. Ha jól emlékszik, vagy két esztendeje a Szabadság Tsz szüreti mulatságán látta először. Megfigyelte hogy csudára bukott a nők után. Mikor már beszívott egy kicsit, ugyancsak markolászta a lányokat tánc közben, s igyekezett mindig homályosabb sarkokba sodródni. Persze, a lányok is szívesen vették a smacizást. és jobbára biztatásnak hatott, ha a kezére vágtak. „Ez az én emberem! Kicsit slampos ugyan de nem ez a fontos. írása dönt és felemel!” — indult csatába Rontóné. Az újságíró a leghátulsók közt kullogott. A „Kimenet” táblánál meg is állt, s a menetrenden kikereste, mikor indul vissza vonat. A menyecske ezután minden lépését ellenőrizte már. Akik a peronon álldogáltak, csak azt látták, hogy a csinos fiatalasszony fejcsóválva néz , a távolodó vonat után. Nem jött, akit ol^án nehezen várt. Majd hogy Sztrelkó Pál — ő volt az újságíró — kisétált a várócsarnok túlsó ajtaján, a „csalódott vendégváró” gyorsan megfordította kerékpárját, és a hátsó kapun elhagyta az állomást. A Rizshántoló Malomnál sűrű rajokban vonultak az utasok a köves úton. Sztrelkó fejét leszeg- ve bandukolt a nyomukban. Erzsik,»-- valamivel túlhajtott rajta, aztán ugrott le a bicikliről. Bevárta, s meglepetést színlelve köszönt rá a fiatalemberre. A riporter szeme felcsillant. Barátságosan üdvözölte, bár látszott, hogy hirtelen nem tudta, hová tegye ismerősei közt ezt a szemrevaló fehérnépet. — Ugye nem tudja, ki vagyok? Ilyenek maguk újságírók. / Látja, én emlékszem magára ... Arról a szüreti bálról. A fiú elpirult, Erzsiké rögtön lecsapott: — Ugye, ugye, huncut ember? Hány kislányt bolondított el' azóta? — kacsintott rá bizalmasan. — Jó kis bál volt — zökkent helyre az újságíró nyugalma. Azt már tisztázta magában, hogy akkor ezzel a nővel nem csintalankodott. Nem vette hát át a bizalmaskodó hangnemet. Arra mindig kényes volt, hogy munka közben ne befolyásolják csábos körülmények. Becsületesen elvégezte dolgát, aztán jöhetett a magánügy. — Az elvtársnő a Szabadság téeszben dolgozik még? — Rossz a memóriája. Nem is dolgoztam ott soha. A gépállomáson találkoztunk. Többször is. — Tényleg. — Megint milyen dörgedelemre készül? Olvasom ám a cikkeit. — Most véletlenül sem. elvtársnő ... Ismer valami Botos Bálintot? Azt hiszem ő az, akiről a télen az a „dörgedelmet” írtam. — ő az. Tán a villámcsapásról lesz szó? — Tud az esetről valami közelebbit? — Most abban a téeszben dolgozom, vele egy brigádban. Munkacsapat-vezető vagyok. f (Folytatjuk.)
