Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE t •__________________________________________________ __ ■ ' ■ A Z MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 67. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 20. szombat Kádár János fogadta Pierre Joxe-ot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Pierre Joxe-ot, a Francia Szocialista Párt parlamenti frakciójának elnökét, a nemzetgyűlés francia—magyar baráti csoportjának elnökét, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón méltatták a két parlament közötti kapcsolatok fejlesztésének jelentőségét, a magyar—francia gazdasági, kulturális és más területeken folyó együttműködés kiszélesítésében. A találkozón jelen volt dr. Pesta László, az országgyűlés magyar—francia baráti tagozatának elnöke. (MTI) DR. ÁBRAHÁM KÁLMÁN KECSKEMÉTEN Véleménycsere a város rendezési tervéről • A délelőtti eszmecsere a városi tanács épületében zajlott le. Bács-Kiskun székhelyének az ezredfordulóig szóló általános rendezési tervét a múlt esztendőben hagyta jóvá a város tanácsa. Olyan elképzelést tett magáévá a testület, amelynek kialakításában a szakembereken kívül a lakosság is részt vett. Ezúttal is nagy gonddal készítették el a fejlesztés tervezetét, folytatva a századfordulóig visszanyúló hagyományokat. Többek közt ezeket mondotta el dr. Mező Mihály tanácselnök, a tegnap délelőtti összejövetelen a tanácsházán, ahová meghívták dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési minisztert, akivel részletesen megismertették az általános városrendezés tervét. Jelen volt dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára, s más párt- és tanácsi vezetők, valamint a napirenden szereplő munkában érdekelt szakemberek egy csoportja is. A jövőre vonatkozó elgondolásokat dr. Korbonics Dezsőné, a Városfejlesztési Tervező Intézet osztályvezetője vázolta. Kiindulásként sorra vette az utóbbi két évtized városfejlesztési eredményeit beszélt a gyalogosközpont kialakításáról, a lakásépítkezésekről,az új megyei kórházról, az új lakótelepekről, s szólt azokról az ellentmondásokról is, amelyeket az elfogadott általános rendezési terv igyekezett feloldani. E tervezet kidolgozásakor célként nyitott városszerkezet lebegett a szakemberek szeme előtt. Törekedtek Kecskemét karakterének megőrzéséue, nem feledkeztek meg . a környezetvédelem szempontjairól, s a lakosság növekvő szabad idejével kapcsolatos követelményekről sem. Gondoltak a közeleső hét kis településre, amelyek együttélése a várossal régen kezdődött. Számoltak a népesség várható növekedésével, ugyanakkor a tanyás térségek hosszú távú fennmaradásával is. A történelmi városközpont egyedi arculatát akár áldozatok árán, tovább őrzik. A „földszintes” városrész szanálását ésszerű keretek közt tartják — erről és még nagyon sok mindenről gondoskodik a távlati rendezés terve. A tájékoztatóhoz kapcsolódva kifejtette véleményét Szaikolczai Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Kerényi József, a Bács megyei Tervező Vállalat főépítésze, országgyűlési képviselő és Farkas Gábor építész, Ybl- díjasok, valamint Borbély Lajos megyei főépítész. Több javaslattal éltek az építésügyi ágazat munkájának korszerűsítése érdekében. Dr. Ábraihám Kálmán sok egyéb közt beszélt azokról a világtendenciákról, amelyeket a jövő településeit megtervező építészeknek figyelembe kell, venniük. Kecskemét általános rendezési tervét igen jónak értékelte, tetszettek a miniszternek a szőlős területekre, a zöldövezeti bokros családiház-építésre vonatkozó elképzelések, s az ezeket a területeket majdan érintő, a várossal és egymással összekapcsoló sugaras-gyűrűs útrendszer is. Délután a helyi ingatlankezelő és távfűtő vállalatnál folytatódott a program, ahol a gondokról és eredményekről Márton Lajos igazgató tájékoztatta dr. Ábrahám Kálmánt. A. T. S. V, A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HŐSI KÜZDELMEIRE EMLÉKEZÜNK Megyei ünnepség Kiskunfélegyházán A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 63. évfordulójára emlékeztek tegnap a kiskunfélegyházi Villamosszigetelő és Műanyaggyár 2-es számú gyárában. Tulkán György igazgató köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, a gyár, valamint Kiskunfélegyháza más üzemeinek, intézményeinek dolgozóit, és az elnökség tagjait, köztük dr. Filius Istvánt, az MSZMP Bács-Kiskun megyei végrehajtó bizottságának tagját, Farsang Péter és Pécsi Mihály 1919-es veteránokat, a város párt-, állami és tömegszervezeteinek vezetőit. A Himnusz elhangzása után a Móra Ferenc Gimnázium diákjai mutatták be az évfordulót felidéző irodalmi műsorukat. Ezt követően dr. Filius István mondott beszédet. Filius István beszéde A Magyar Tanácsköztársaság győzelme és 133 napos fennállása hazánk történelmének egyik legragyogóbb fejezete, melynek példájából ma is sok erőt meríthetünk. A Tanácsköztársaság hősies küzdelme a világ proletariátusa harcainak is jelentős állomása; volt, amikor hazánk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomában a világ forradalmi mozgalmainak élvonalába került. A Tanácsköztársaság napjainkra is szóló egyik legfőbb példája, hogy országunk képes a nemzetközi haladás kezdeményezői között méltó helyet elfoglalni, időben felismerni a történelmi szükségszerűséget és bátran, határozottan cselekedni. A magyar munkások 1919-ben, Oroszország határain kívül, elsőnek hódították meg a hatalmat, és vetettek véget a tőkés kizsákmányolásnak. Történelmi példa számunkra az is, hogy szocialista forradalom csak úgy győzhet, ha a forradalom vezető ereje a marxizmus—leni- nizmus talaján áll a proletár internacionalizmus szellemében cselekszik, és szoros szövetségben működik a parasztsággal, valamint az azonos érdekű dolgozó rétegekkel. A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt is hatalmas vállalkozásba kezdett, korszakos jelentőségű feladatok megoldásához fogott. Tapasztalatai fontos tanulsággal szolgáltak a nemzetközi munkásmozgalom további harcaihoz és a hazánk felszabadulását követő időszak teendőihez. Törvényszerű volt A Magyar Tanácsköztársaság kikáltása nem véletlen esemény volt, hanem törvényszerű következménye az akkori hazai és nemzetközi helyzetnek. Az I. világháború kiélezte Magyarország régen felhalmozódó súlyos ellentmondásait, a magyar munkásosztályt forradalmi cselekvésre ösztönözte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme. A különleges történelmi helyzet lehetővé tette, hogy a magyar munkásság nem fegyveres úton, hanem a régi rendszer sok körülmény okozta összeomlásakor polgári forradalommal, békés eszközökkel vegye kezébe a hatalmat. Ez a tapasztalat ugyancsak történelmi jelentőségű lehet a proletariátus osztályharca számára, a forradalmak lehetséges útjainak megválasztásához. 1918. október 31-én Budapesten a forradalomtól egyébként tartózkodó Nemzeti Tanácsot az elégedetlenségből kibontakozó őszirózsás forradalom hatalomra segítette. Ebben már a munkásság döntő kezdeményező szerepet töltött be, de még forradalmi pártvezetés nélkül. A munkásság és a katonaság forradalmi fellépéséhez azonnal csatlakozott a parasztság is. Rövidesen kiderült azonban: az újonnan létrehozott hatalom bizonytalan alapokon áll. Ez ösztönözte a következetes szocialista forradalom híveit a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakítására, ami 1918. november 4*én történt meg. Ettől kezdve a kommunisták, mindvégig megőrizve a forradalmi lendületet kezdeményezők és szervezők voltak, tömegeket mozgósítottak, tervszerűen készültek a politikai hatalom — átvételére. Egyre nagyobb hatást gyakoroltak a szociáldemokrata balszárnyra, annak helyi forradalmi erőire. Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült a kommunista és a szociáldemokrata párt azzal az elhatározással, hogy az új párt az egész proletariátus nevében átveszi a hatalmat, melyben a proletariátus diktatúráját a munkás-, katona- és paraszttanácsok gyakorolják, továbbá megteremtik a proletariátus osztályhadseregét. Forradalmi Kormányzótanács néven megalakult a proletárdiktatúra kormánya, és március 21-én megszületett a Magyar Tanácsköztársaság, a proletárdiktatúra, hatalma. A Kommunisták Magyarországi Pártja vezetőinek történelmi érdeme, hogy helyesen ismerték fel a nemzetközi helyzet és a belső viszonyok alakulását, s kihasználták a lehetőséget, hogy fegyveres harc nélkül, a szövetségesek megnyerésével teremtsék meg a proletariátus diktatúráját. A felemelkedés útján A Forradalmi Kormányzótanács kiáltványban tette közzé a nagybirtokok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállalatok szocializálását, és azt, hogy a földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezetekkel valósítják meg. Sajnos ez utóbbi döntés túl korainak bizonyult. A nép hihetetlen lelkesedéssel fogadta a proletárdiktatúra kikiáltását. A városok és falvak proletárjai, akiknek évszázadokon keresztül a kizsákmányolás, a megalázottság jutott osztályrészül, gazdái lettek az országnak, és megnyílott társadalmi, emberi felemelkedésük útja. Az ország jelentős részében március 21-e előtt, is forradalmi tanácsok gyakorolták a hatalmat, 21-e után pedig minden helységben a tanácsok irányítottak. A fiatal proletárdiktatúra elsődleges feladata az elnyomás és a kizsákmányolás nélküli állam- hatalom megszervezése, védelmének biztosítása és a termelés folytatása volt. Nagyszabású programokat dolgoztak ki a szocialista állam berendezkedésére, a nép minden oldalú felemelkedésének elérésére. A nehézségek közepette is a nép államának építő, alkotó jellege nyilvánult meg. Az ország történetében először nyújtottak teljes szabadságot a nemzetiségieknek. A Tanácsköztársaság a háborúban teljesen szétzilálódott, tönkrement gazdasági állapotot örökölt a rablógazdálkodást folytató úri rendszertől. Egyidejűleg a nemzetközi imperializmus gazdasági blokádja és túlerőben lévő fegyveres hatalma is fenyegetett. "V. Súlyos volt az ország pénzügyi válsága, az inflációt nehezen lehetett lefékezni. Az ipar gyorsan végrehajtott szocializálása irányítási nehézségeket okozott, akadozott a termelés, áruhiány miatt nem volt normális kereskedelem, csak az 'anyagi javak államilag szabályozott elosztása folyt. A Tanácsköztársaság ilyen nehéz helyzetben is nagy erővel munkálkodott népjóléti politikájának kidolgozásán és megvalósításán, az igazságos bérezés bevezetésén. Sokat fáradoztak a rendkívül elmaradott népegészségügy fejlesztésén. A Tanács- köztársaság művelődési, oktatásig és nevelési programja az óvodák-” tói az egyetemekig terjedt. Felismerték a politikai képzés jelentőségét, támogatták a művészetet, az irodalmat és annak terjesztését. 133 nap Minden nemes, szép és hasznos törekvést visszavetett azonban a nyugati imperialista kö-. rök agresszív támadása, melynek legfőbb indítékát az amerikaiak bécsi missziójának vezetője a következőkben fogalmazta meg: „Ha Magyarországon nem fojtjuk el a bolsevizmust, ez továbbterjedését fogja elősegíteni.” Nem egészen egy hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltása után megindult az intervenciós háború, amikor április 16-án hajnalban a román hadsereg megtámadta a magyar Vörös Hadsereg védelmi vonalát. A proletárállam fegyverbe hívó szavára a dolgozók tömegesen kérték felvételüket a hadseregbe. A politikai és katonai vezetés súlyos küzdelmek után újjászervezte a hadsereget és megszilárdította a frontokat, dicsőséges katonai sikereket ért el, de a túlerő hatalmas volt, 133 nap hősies küzdelme után, a nemzetközi és a hazai reakció vérbe fojtotta, megsemmisítette az első magyar ^szocialista államunkat. De csak az államhatalmat sikerült legyőzni, a szocializmus eszméjét és gyakorlati tapasztalait nem. A Tanácsköztársasá(Folytatás a 2. oldalon.) rí •• j rr •• Sütőüzem Soltvadkerten A soltvadkerti áfész 1973- ban hozta létre sütőüzemét. Nem a haszon miatt, hanem azért, mert a körzetéhez tartozó három község lakóinak kenyérellátását másként nem tudta megoldani. Azóta a fogyasztók nem panaszkodnak, a soltvadkerti kenyér jó ízű, kifogástalan minőségű. Sajátos gondjai vannak, viszont a szövetkezetnek, köztük a legégetőbb a munkaerőhiány. Mindebből azonban a fogyasztónak a kenyér minőségén semmit sem szabad észrevennie. Erről szól írásunk a 3. oldalon. ŰJ MÓDSZEREK, KÍSÉRLETEK Tartalékok az állattenyésztésben A megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a megyei tanács felügyelete alá tartozik. Hatósági és szolgáltatási feladatokat lát el, jelentősen elősegíti a tenyésztési színvonal állandó és gazdaságos növelését, a minőség javítását. Más szóval számottevően hozzájárul a húsprogram megvalósításához. Az állattenyésztés ma már a megye mezőgazdasági termelési értékének felét adja. Az ötödik ötéves tervidőszak alatt az országosnál gyorsabban fejlődött. Dr. Molnár Mihály a felügyelőség igazgatója elmondja, hogy elsőrendű cél a tartalékok feltárása. A genetikai kutatások azt bizonyítják, hogy az eredményeiket folyamatosan lehet növelni. Példa erre — többek között — a tejhozam emelkedése. Az intenzív tejtermelés soha nem volt jellemző a megyére, de a magasabb hozamú fajtákkal történő keresztezés meghozta az eredményt. Az ötödik ötéves tervidőszak alatt mintegy 50 százalékkal nőtt a tejtermelés. Tavaly a mezőgazdasági nagyüzemekben a. tehenenkénti hozam meghaladta a 4000 litert. Hazánkban elsőnek Bács-Kiskun megyében a háztáji gazdaságokban is bevezették a magyartarka és a holstein-fríz keresztezését és az utódokat a nagyüzemek átvették a tenyésztőktől. A tejhozam még tovább növelhető. Természetesen ehhez megfelelő takarmányozási technológia, gondozás szükséges. A jelenlegi állomány képes az eddiginél jobb eredményekre. Ugyancsak kísérletek kezdődtek _ a húsmarhatenyésztés fejlesztésére, ennek érdekében Izsákon, Kiskőrösön, Kiskunhalason az állami gazdaságok bevezették a szabadtartásQS módszert. A magyartarka-óllományt hereford- dal, majd limousine-vel keresztezik. A jószágok edzettek, télen- nyáron a bekerített legelőn vannak. A Herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézettel együttműködve, a felügyelőség a lajosmi- zsei Béke Szakszövetkezettel együtt kezdeményezte a magyar alföldi szarvasmarha, más néven a magyar' szürke, és a magyartarka keresztezését. Az eredmény , biztató, az állomány — amely szintén állandóan a bekerített legelőn van — jószágonként naponta 1000 gramm súlygyarapodást ér el. Szorgalmazzák a takarmányozási tartalékok kiaknázását. A kukoricaszár időben betakarítva, közepes értékű réti szénával egyenlő. Egyre több termelőszövetkezetben foglalkoznak hasznosításával. A kisszállási Bácska például több mint 100 hektáron legeltetett a kombájnnal betakarított kukoricaföldön. A szárat kitűnően értékesítette a juhállomány. A kalászosok szalmatermését hasonlóképpen jól lehet hasznosítani. Nem elhanyagolandó a cukorrépafej és a levél felhasználása sem. Ha azt vesszük figyelembe, hogy az összes kalászosok vetés- területe átlagosan 130 ezer hektár körül van, és megközelítőleg annyi a kukoricáé is, akkor köny- nyen kiszámíthatjuk, hogy micsoda értékről van szó. A felügyelőség szolgáltatásai közé tartozik a laboratóriumi vizsgálat. Tavaly több mint 9 ezer fontosabb takarmánymintát ellenőriztek. Az eddigiekből is látszik, hogy milyen sokféle tevékenységet végeznek az itt dolgozó szakemberek. A körzeti felelősök közvetlen kapcsolatban állnak a mező- gazdasági nagyüzemekkel és a kisgazdaságokkal egyaránt. Ez utóbbiak szerepe a megyében jelentősebb az országosnál. Ezért ebben a szektorban is nagy gondot fordítanak a korszerűsítésre. A kisüzemek irányítása, termelésének befolyásolása, azért is fontos feladat, mert a megye összes mezőgazdasági termelésének több mint 40 százalékát adják. A takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség időben észleli az ágazatban jelentkező változásokat, megteszi a szükséges javaslatokat, a népgazdasági érdekeknek megfelelő .módosításokra. A korszerű módszerek, a bevált kísérletek elterjesztésére tapasztalatcseréket rendez. K. S.
