Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE t •__________________________________________________ __ ■ ' ■ A Z MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 67. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 20. szombat Kádár János fogadta Pierre Joxe-ot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára pénteken a KB szék­házában fogadta Pierre Joxe-ot, a Francia Szocialista Párt parlamenti frakciójának elnökét, a nemzetgyűlés francia—magyar baráti csoportjának elnökét, aki kül­döttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón méltatták a két par­lament közötti kapcsolatok fejlesztésének jelentőségét, a magyar—francia gazdasági, kulturális és más terüle­teken folyó együttműködés kiszélesítésében. A találko­zón jelen volt dr. Pesta László, az országgyűlés ma­gyar—francia baráti tagozatának elnöke. (MTI) DR. ÁBRAHÁM KÁLMÁN KECSKEMÉTEN Véleménycsere a város rendezési tervéről • A délelőtti eszmecsere a városi tanács épületében zajlott le. Bács-Kiskun székhelyének az ezredfordulóig szóló általá­nos rendezési tervét a múlt esztendőben hagyta jóvá a vá­ros tanácsa. Olyan elképzelést tett magáévá a testület, amelynek kialakításában a szakembereken kívül a lakosság is részt vett. Ezúttal is nagy gonddal készítették el a fej­lesztés tervezetét, folytatva a századfordulóig visszanyúló hagyományokat. Többek közt ezeket mondotta el dr. Mező Mihály tanácselnök, a tegnap délelőtti összejövetelen a ta­nácsházán, ahová meghívták dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési minisztert, akivel részletesen megis­mertették az általános városrendezés tervét. Jelen volt dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára, s más párt- és tanácsi vezetők, valamint a napirenden szereplő munká­ban érdekelt szakemberek egy csoportja is. A jövőre vonatkozó elgondolá­sokat dr. Korbonics Dezsőné, a Városfejlesztési Tervező Intézet osztályvezetője vázolta. Kiindu­lásként sorra vette az utóbbi két évtized városfejlesztési eredmé­nyeit beszélt a gyalogosközpont kialakításáról, a lakásépítkezé­sekről,az új megyei kórházról, az új lakótelepekről, s szólt azokról az ellentmondásokról is, amelye­ket az elfogadott általános rende­zési terv igyekezett feloldani. E tervezet kidolgozásakor cél­ként nyitott városszerkezet lebe­gett a szakemberek szeme előtt. Törekedtek Kecskemét karakteré­nek megőrzéséue, nem feledkez­tek meg . a környezetvédelem szempontjairól, s a lakosság nö­vekvő szabad idejével kapcsola­tos követelményekről sem. Gon­doltak a közeleső hét kis telepü­lésre, amelyek együttélése a vá­rossal régen kezdődött. Számol­tak a népesség várható növeke­désével, ugyanakkor a tanyás tér­ségek hosszú távú fennmaradásá­val is. A történelmi városközpont egyedi arculatát akár áldozatok árán, tovább őrzik. A „földszin­tes” városrész szanálását ésszerű keretek közt tartják — erről és még nagyon sok mindenről gon­doskodik a távlati rendezés terve. A tájékoztatóhoz kapcsolódva kifejtette véleményét Szaikolczai Pál, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára, Kerényi József, a Bács megyei Tervező Vállalat főépítésze, országgyűlési képvise­lő és Farkas Gábor építész, Ybl- díjasok, valamint Borbély Lajos megyei főépítész. Több javaslat­tal éltek az építésügyi ágazat munkájának korszerűsítése érde­kében. Dr. Ábraihám Kálmán sok egyéb közt beszélt azokról a világten­denciákról, amelyeket a jövő te­lepüléseit megtervező építészek­nek figyelembe kell, venniük. Kecskemét általános rendezési tervét igen jónak értékelte, tet­szettek a miniszternek a szőlős területekre, a zöldövezeti bok­ros családiház-építésre vonatko­zó elképzelések, s az ezeket a te­rületeket majdan érintő, a város­sal és egymással összekapcsoló sugaras-gyűrűs útrendszer is. Délután a helyi ingatlankezelő és távfűtő vállalatnál folytató­dott a program, ahol a gondokról és eredményekről Márton Lajos igazgató tájékoztatta dr. Ábra­hám Kálmánt. A. T. S. V, A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HŐSI KÜZDELMEIRE EMLÉKEZÜNK Megyei ünnepség Kiskunfélegyházán A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 63. évfordulójára emlékeztek tegnap a kiskunfélegyházi Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár 2-es számú gyárában. Tulkán György igazgató köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, a gyár, valamint Kiskunfélegy­háza más üzemeinek, intézményeinek dolgo­zóit, és az elnökség tagjait, köztük dr. Filius Istvánt, az MSZMP Bács-Kiskun megyei végrehajtó bizottságának tagját, Farsang Pé­ter és Pécsi Mihály 1919-es veteránokat, a város párt-, állami és tömegszervezeteinek vezetőit. A Himnusz elhangzása után a Móra Fe­renc Gimnázium diákjai mutatták be az év­fordulót felidéző irodalmi műsorukat. Ezt követően dr. Filius István mondott beszédet. Filius István beszéde A Magyar Tanácsköztársaság győzelme és 133 napos fennállása hazánk történelmének egyik leg­ragyogóbb fejezete, melynek pél­dájából ma is sok erőt meríthe­tünk. A Tanácsköztársaság hősies küzdelme a világ proletariátusa harcainak is jelentős állomása; volt, amikor hazánk a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom nyomában a világ forradalmi mozgalmainak élvonalába ke­rült. A Tanácsköztársaság nap­jainkra is szóló egyik legfőbb példája, hogy országunk képes a nemzetközi haladás kezdemé­nyezői között méltó helyet elfog­lalni, időben felismerni a törté­nelmi szükségszerűséget és bát­ran, határozottan cselekedni. A magyar munkások 1919-ben, Oroszország határain kívül, első­nek hódították meg a hatalmat, és vetettek véget a tőkés kizsák­mányolásnak. Történelmi példa számunkra az is, hogy szocialista forradalom csak úgy győzhet, ha a forradalom vezető ereje a marxizmus—leni- nizmus talaján áll a proletár in­ternacionalizmus szellemében cselekszik, és szoros szövetség­ben működik a parasztsággal, va­lamint az azonos érdekű dol­gozó rétegekkel. A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt is hatalmas vál­lalkozásba kezdett, korszakos je­lentőségű feladatok megoldásához fogott. Tapasztalatai fontos ta­nulsággal szolgáltak a nemzetközi munkásmozgalom további harcai­hoz és a hazánk felszabadulását követő időszak teendőihez. Törvényszerű volt A Magyar Tanácsköztársaság kikáltása nem véletlen esemény volt, hanem törvényszerű követ­kezménye az akkori hazai és nemzetközi helyzetnek. Az I. világháború kiélezte Ma­gyarország régen felhalmozódó súlyos ellentmondásait, a magyar munkásosztályt forradalmi cse­lekvésre ösztönözte a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győ­zelme. A különleges történelmi helyzet lehetővé tette, hogy a ma­gyar munkásság nem fegyveres úton, hanem a régi rendszer sok körülmény okozta összeomlása­kor polgári forradalommal, bé­kés eszközökkel vegye kezébe a hatalmat. Ez a tapasztalat ugyan­csak történelmi jelentőségű lehet a proletariátus osztályharca szá­mára, a forradalmak lehetséges útjainak megválasztásához. 1918. október 31-én Budapesten a forradalomtól egyébként tar­tózkodó Nemzeti Tanácsot az elégedetlenségből kibontakozó őszirózsás forradalom hatalom­ra segítette. Ebben már a mun­kásság döntő kezdeményező sze­repet töltött be, de még forradal­mi pártvezetés nélkül. A mun­kásság és a katonaság forradal­mi fellépéséhez azonnal csatla­kozott a parasztság is. Rövidesen kiderült azonban: az újonnan létrehozott hatalom bizonytalan alapokon áll. Ez ösz­tönözte a következetes szocialis­ta forradalom híveit a Kommu­nisták Magyarországi Pártja meg­alakítására, ami 1918. november 4*én történt meg. Ettől kezdve a kommunisták, mindvégig meg­őrizve a forradalmi lendületet kezdeményezők és szervezők vol­tak, tömegeket mozgósítottak, tervszerűen készültek a politikai hatalom — átvételére. Egyre na­gyobb hatást gyakoroltak a szo­ciáldemokrata balszárnyra, an­nak helyi forradalmi erőire. Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült a kommunista és a szociáldemokrata párt azzal az elhatározással, hogy az új párt az egész proletariátus nevében át­veszi a hatalmat, melyben a proletariátus diktatúráját a munkás-, katona- és parasztta­nácsok gyakorolják, továbbá megteremtik a proletariátus osz­tályhadseregét. Forradalmi Kor­mányzótanács néven megalakult a proletárdiktatúra kormánya, és március 21-én megszületett a Magyar Tanácsköztársaság, a proletárdiktatúra, hatalma. A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja vezetőinek történelmi érdeme, hogy helyesen ismerték fel a nemzetközi helyzet és a bel­ső viszonyok alakulását, s kihasz­nálták a lehetőséget, hogy fegy­veres harc nélkül, a szövetsége­sek megnyerésével teremtsék meg a proletariátus diktatúráját. A felemelkedés útján A Forradalmi Kormányzóta­nács kiáltványban tette közzé a nagybirtokok, a bányák, a nagy­üzemek, a bankok és a közleke­dési vállalatok szocializálását, és azt, hogy a földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosz­tással, hanem szocialista terme­lőszövetkezetekkel valósítják meg. Sajnos ez utóbbi döntés túl korainak bizonyult. A nép hihetetlen lelkesedéssel fogadta a proletárdiktatúra ki­kiáltását. A városok és falvak proletárjai, akiknek évszázado­kon keresztül a kizsákmányolás, a megalázottság jutott osztály­részül, gazdái lettek az ország­nak, és megnyílott társadalmi, emberi felemelkedésük útja. Az ország jelentős részében március 21-e előtt, is forradalmi tanácsok gyakorolták a hatalmat, 21-e után pedig minden helység­ben a tanácsok irányítottak. A fiatal proletárdiktatúra el­sődleges feladata az elnyomás és a kizsákmányolás nélküli állam- hatalom megszervezése, védel­mének biztosítása és a termelés folytatása volt. Nagyszabású programokat dolgoztak ki a szo­cialista állam berendezkedésé­re, a nép minden oldalú felemel­kedésének elérésére. A nehézsé­gek közepette is a nép államá­nak építő, alkotó jellege nyilvá­nult meg. Az ország történetében először nyújtottak teljes szabad­ságot a nemzetiségieknek. A Tanácsköztársaság a hábo­rúban teljesen szétzilálódott, tönkrement gazdasági állapotot örökölt a rablógazdálkodást foly­tató úri rendszertől. Egyidejű­leg a nemzetközi imperializmus gazdasági blokádja és túlerőben lévő fegyveres hatalma is fe­nyegetett. "V. Súlyos volt az ország pénzügyi válsága, az inflációt nehezen le­hetett lefékezni. Az ipar gyor­san végrehajtott szocializálása irányítási nehézségeket okozott, akadozott a termelés, áruhiány miatt nem volt normális keres­kedelem, csak az 'anyagi javak államilag szabályozott elosztása folyt. A Tanácsköztársaság ilyen ne­héz helyzetben is nagy erővel munkálkodott népjóléti politi­kájának kidolgozásán és megva­lósításán, az igazságos bérezés bevezetésén. Sokat fáradoztak a rendkívül elmaradott népegész­ségügy fejlesztésén. A Tanács- köztársaság művelődési, oktatásig és nevelési programja az óvodák-” tói az egyetemekig terjedt. Fel­ismerték a politikai képzés je­lentőségét, támogatták a művé­szetet, az irodalmat és annak terjesztését. 133 nap Minden nemes, szép és hasz­nos törekvést visszavetett azon­ban a nyugati imperialista kö-. rök agresszív támadása, mely­nek legfőbb indítékát az ameri­kaiak bécsi missziójának vezető­je a következőkben fogalmazta meg: „Ha Magyarországon nem fojtjuk el a bolsevizmust, ez to­vábbterjedését fogja elősegíteni.” Nem egészen egy hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltása után megindult az intervenciós háború, amikor április 16-án haj­nalban a román hadsereg meg­támadta a magyar Vörös Had­sereg védelmi vonalát. A proletárállam fegyverbe hí­vó szavára a dolgozók tömegesen kérték felvételüket a hadsereg­be. A politikai és katonai vezetés súlyos küzdelmek után újjászer­vezte a hadsereget és megszilár­dította a frontokat, dicsőséges katonai sikereket ért el, de a túl­erő hatalmas volt, 133 nap hősies küzdelme után, a nemzetközi és a hazai reakció vérbe fojtotta, megsemmisítette az első magyar ^szocialista államunkat. De csak az államhatalmat si­került legyőzni, a szocializmus eszméjét és gyakorlati tapasz­talait nem. A Tanácsköztársasá­(Folytatás a 2. oldalon.) rí •• j rr •• Sütőüzem Soltvadkerten A soltvadkerti áfész 1973- ban hozta létre sütőüze­mét. Nem a haszon miatt, hanem azért, mert a kör­zetéhez tartozó három község lakóinak kenyérel­látását másként nem tud­ta megoldani. Azóta a fo­gyasztók nem panaszkod­nak, a soltvadkerti kenyér jó ízű, kifogástalan minősé­gű. Sajátos gondjai vannak, viszont a szövetkezetnek, köztük a legégetőbb a mun­kaerőhiány. Mindebből azonban a fogyasztónak a kenyér minőségén semmit sem szabad észrevennie. Erről szól írásunk a 3. ol­dalon. ŰJ MÓDSZEREK, KÍSÉRLETEK Tartalékok az állattenyésztésben A megyei takarmányozási és állattenyésztési felügye­lőség a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a megyei tanács felügyelete alá tartozik. Hatósági és szolgál­tatási feladatokat lát el, jelentősen elősegíti a tenyésztési színvonal állandó és gazdaságos növelését, a minőség javítá­sát. Más szóval számottevően hozzájárul a húsprogram meg­valósításához. Az állattenyésztés ma már a megye mezőgaz­dasági termelési értékének felét adja. Az ötödik ötéves terv­időszak alatt az országosnál gyorsabban fejlődött. Dr. Molnár Mihály a felügyelő­ség igazgatója elmondja, hogy el­sőrendű cél a tartalékok feltárá­sa. A genetikai kutatások azt bi­zonyítják, hogy az eredményeiket folyamatosan lehet növelni. Példa erre — többek között — a tejho­zam emelkedése. Az intenzív tej­termelés soha nem volt jellemző a megyére, de a magasabb hoza­mú fajtákkal történő keresztezés meghozta az eredményt. Az ötö­dik ötéves tervidőszak alatt mint­egy 50 százalékkal nőtt a tejter­melés. Tavaly a mezőgazdasági nagyüzemekben a. tehenenkénti hozam meghaladta a 4000 litert. Hazánkban elsőnek Bács-Kiskun megyében a háztáji gazdaságok­ban is bevezették a magyartarka és a holstein-fríz keresztezését és az utódokat a nagyüzemek átvet­ték a tenyésztőktől. A tejhozam még tovább növel­hető. Természetesen ehhez megfe­lelő takarmányozási technológia, gondozás szükséges. A jelenlegi állomány képes az eddiginél jobb eredményekre. Ugyancsak kísérletek kezdőd­tek _ a húsmarhatenyésztés fej­lesztésére, ennek érdekében Izsá­kon, Kiskőrösön, Kiskunhalason az állami gazdaságok bevezették a szabadtartásQS módszert. A magyartarka-óllományt hereford- dal, majd limousine-vel kereszte­zik. A jószágok edzettek, télen- nyáron a bekerített legelőn van­nak. A Herceghalmi Állattenyész­tési Kutatóintézettel együttmű­ködve, a felügyelőség a lajosmi- zsei Béke Szakszövetkezettel együtt kezdeményezte a magyar alföldi szarvasmarha, más néven a magyar' szürke, és a magyartar­ka keresztezését. Az eredmény , biztató, az állomány — amely szintén állandóan a bekerített le­gelőn van — jószágonként napon­ta 1000 gramm súlygyarapodást ér el. Szorgalmazzák a takarmányozá­si tartalékok kiaknázását. A ku­koricaszár időben betakarítva, kö­zepes értékű réti szénával egyenlő. Egyre több termelőszövetkezetben foglalkoznak hasznosításával. A kisszállási Bácska például több mint 100 hektáron legeltetett a kombájnnal betakarított kuko­ricaföldön. A szárat kitűnően ér­tékesítette a juhállomány. A ka­lászosok szalmatermését hason­lóképpen jól lehet hasznosítani. Nem elhanyagolandó a cukorré­pafej és a levél felhasználása sem. Ha azt vesszük figyelembe, hogy az összes kalászosok vetés- területe átlagosan 130 ezer hek­tár körül van, és megközelítőleg annyi a kukoricáé is, akkor köny- nyen kiszámíthatjuk, hogy micso­da értékről van szó. A felügyelőség szolgáltatásai kö­zé tartozik a laboratóriumi vizs­gálat. Tavaly több mint 9 ezer fontosabb takarmánymintát el­lenőriztek. Az eddigiekből is látszik, hogy milyen sokféle tevékenységet vé­geznek az itt dolgozó szakembe­rek. A körzeti felelősök közvet­len kapcsolatban állnak a mező- gazdasági nagyüzemekkel és a kisgazdaságokkal egyaránt. Ez utóbbiak szerepe a megyében je­lentősebb az országosnál. Ezért ebben a szektorban is nagy gon­dot fordítanak a korszerűsítésre. A kisüzemek irányítása, termelé­sének befolyásolása, azért is fon­tos feladat, mert a megye összes mezőgazdasági termelésének több mint 40 százalékát adják. A takarmányozási és állatte­nyésztési felügyelőség időben ész­leli az ágazatban jelentkező vál­tozásokat, megteszi a szükséges javaslatokat, a népgazdasági ér­dekeknek megfelelő .módosítások­ra. A korszerű módszerek, a be­vált kísérletek elterjesztésére ta­pasztalatcseréket rendez. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents