Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-19 / 66. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: tovább vastagodik a felhőzet és — főleg a nyugati országrészben — ismétlődő eső, majd záporeső várható. Az általában déli, a Dunántúlon délutántól északnyugati szél gyakran élénk, néha erős lesz. A hőmérséklet hajnalra északkeleten 0 és —2, máshol 0 és plusz S. kora délutánra 8 és 13 fok közé várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 66. szám Áfa! 1,40 Ft 1982. március 19. péntek Kádár János látogatása a KISZ Központi Bizottságánál Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károlynak, az- MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának kíséretében, csütörtökön látogatást tett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának székházában, ahol találkozott a KISZ KB titkárságának tagjaival. Fejti György, a KISZ KB első titkára tájékoztatást adott az ifjúsági szövetség munkájáról. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1981. évi népgazdasági terv végrehajtásának tapasztalatairól, s megszabta az irányító szervek ebből eredő további feladatait. A kormány jelentést hallgatott meg a vállalatoknál, szövetkezeteknél és költségvetési szerveknél 1981-ben végzett pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól. A jelentés, miközben megállapítja, hogy az elmúlt évben a gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzete kiegyensúlyozottabbá vált, számot adott a pénzügyi fegyelmet sértő szabálytalanságokról, valamint azokról az intézkedésekről, amelyek arra hivatottak hogy megakadályozzák azpk jövőbeli ismétlődését. A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról és tapasztalatairól. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyta. Megállapította, hogy a népi ellenőrzés munkája és javaslatai hathatós segítséget adtak az időszerű társadalmi-gazdasági feladatok megoldásához. A kormány kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy irányító munkájukban hasznosítsák a jelentésben összegezett tapasztalatokat. A Minisztertanács megerősítette az Állami Tervbizottságnak az észak-déli metróvonal beruházási javaslatának véglegesítésére vonatkozó határozatát, amely szerint a vonalat a Szilas-patakig meghosszabbítják. A beruházói program szerint az észak-déli metróvonal Árpád- hídig terjedő szakaszát — az Ár- pád-híd átépítésével összehangoltan kell kiépíteni és üzembe helyezni. A kormány elfogadta azt a feladattervet, amely az állami szervek tennivalóit összegzi a KISZ X. kongresszusán elhangzott javaslatok megvalósításában. Megbízta az Állami Ifjúsági Bizottságot, hogy a feladattervben foglaltak végrehajtását folyamatosan ellenőrizze. Határozott a Minisztertanács a Kiváló és az Érdemes Művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. (MTI) Megemlékezések a Tanácsköztársaságról és a KISZ megalakulásáról A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 63. és a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrejöttének negyedszázados évfordulójáról megyeszerte ünnepségekkel és műsoros rendezvényekkel emlékeznek meg. Kiskunfélegyházán ma délután a Villamosszigetelő- és Műanyaggyárban kerül sor nagygyűlésre a kettős évforduló alkalmából. Ezen dr. Filius István. a megvei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Budapesti Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolájának igazgatója mond besz.édet. Szombaton a megyei KISZ-bizottság kibővített ünnepi ülést tart, amelyre meghívták a jubiláló ifjúsági szövetség egykori megyei alapító tagjait is. Vasárnap Lakiteleken és Orgoványon emlékeznek meg a Tanácsköztársaság leverését követő fehérterror áldozatául esett kommunistákról és támogatóikról dr. Dombóvári Ottó, a KISZ megyei bizottságának titkára délelőtt 11 órakor Orgoványon ünnepi beszédet mond, majd a nap további részét a fiatalok különböző műsoros rendezvények megtekintésével töltik. A Tisza menti községek és a kecskeméti járás többi településén kívül is megyeszerte ünnepi ösz- szejöveteleken, koszorúzásokon és találkozókon emlékeznek meg e két történelmi évfordulóról. ÉLELMISZER-KÍNÁLAT AZ ÜNNEPEK ELŐTT Tavaszra készül a kereskedelem Hogyan várják az új évszakokat? Mire számíthatunk mi, vásárlók a BÉK üzleteiben? — érdeklődtünk Boros Tibornál, az élelmiszer-kereskedelmi vállalat igazgatóhelyettesénél. Elmondta: minden alapvető termékből zavartalan az ellátás. Lisztet, vajat, margarint, cukrot, tejet, kenyeret, fűszereket, háztartási-vegyi cikkeket — így a tavaszi nagytakarításhoz való tisztító- és súrolószereket — bőven kínálnak a boltok. A máktermés tavaly kevesebb volt a korábbi éveknél, dióbélből viszont annál több a készlet. A háziasszonyok megelégedésére, hatodik éve folyamatosan kapható élesztő. Az alapvető áruk mellett a megyei élelmiszer-kereskedelmi vállalat több új cikkel bővítette választékát; Árusít szójabab kon- zerveket — ezek felhasználására nemrég bemutatót is tartottak —. negyedkilós csomagolású cukrozott gyümölcsöt „Sugát” elnevezéssel (a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet terméke), valamint többféle, baromfihúsból készített felvágottat. Ez utóbbiakat pulykajava néven, pulyka és szárnyasfelvágottként, s mint baromfivirslit hozzák forgalomba a megyeszékhely öt üzletében, de kaphatók lesznek az orosházi készítmények rövidesen Kiskunfélegyházán is. A tavalyi kedvező tapasztalatok nyomán a BÉK ismét kínál vásárlóinak vetőburgonyát'. Ebbxi a múlt évben öt vagonnyi fogyott el kisebb-nagyobb tételben az idén viszont már hét vagon az indulókészlet. A két fajta, apró és nagyobb szemű, fémzárolt burgonyát 25 élelmiszerüzletben árusítják. A tavasztól keresettebb jégkrémből évente csaknem kétmilliót adnak el. Kelendők a sütemé• A kiskunfélegyházi 'üzletben. nyék is. 200—500 cukrászterméket vesznek egy-egy nagyobb üzletben, ABC-ben. Növekedésre, számítanak az édesipari áruk iránti keresletben a következő hetekben, amely már a húsvéti felkészülés időszaka. Ekkor kétszáz mázsa csokifigurával, feleannyi cukordrazséval, 6000 tortakarikával, 3000 beiglivel. üzletenként 150—200 üveg kölnivel és számos különleges likőrrel várják a vásárlókat. A kenyér-, a péksütemény-, s a tejellátás ebben az időszakban is az igényeknek megfelelően alakul. Füstölt sonkából. tarjából, csülökből és darabolt combból mintegy 400 mázsa a kereskedelmi vállalat ünnepi kínálata. Több. kedvező változás tapasztalható, a BÉK munkájában. A vásárlás könnyítésére * (egyszerűsítésére) néhány napja a szódáspatront nem a pénztáraknál, nem az egyes részlegeknél adják, hanem — önkiszolgálással —, a polcról éppúgy levehető, mint bármi más. Három kecskeméti üzletben: a széchenyivárosi 1176-os, a leninvárosi 1165-ös és a Petőfi Sándor utcai 1175-ös ABC-ben hangszóróval tájékoztatják a vevőket, mit hol találnak a számozott polcokon. A bébiételből a BÉK kiskunfélegyházi csemegeüzlete kínálja a legtöbbet: harminc különböző fajtát. Az élelmiszer-kereskedelmi vállalatnak e legnagyobb forgalmú üzletében — amelynek 1982. évi terve 68 millió forint bevétel — a bébiételeket és -italokat már a bejárattól jól látható, gondosan rendezett állványon tartják. K—1 MÁSFÉL EZER HEKTÁR TAGSÁGI TELEPÍTÉSSEL Szőlőtermesztő szakcsoport Kiskőrösön, Szabadszálláson Az előző ötéves tervben 6 ezer hektár ültetvénnyel gazdagodott Bács-Kiskun szőlőterülete. Ebből több mint 2 ezer hektárt Kiskőrösön és a járásban telepítették a nagyüzemek és állami, valamint szövetkezeti támogatással a kistermelők Az V. ötéves tervben elvégzett munka része annak a hosz- szabb távú programnak, amelynek célja, hogy a legkeresettebb, és kiváló minőségű bort adó szőlőfajtákkal váltsuk fel a Homokhátságon és a megye más szőlővidékén a felújításra már nem alkalmas, kiöregedett ültetvényeket. Az új tervidőszakban folytatódik a szőlőtelepítés, bár a korábbinál szerényebb ütemben. A mezőgazdasági szakigazgatás adatai szerint 1985-ig várhatóan 5 ezer hektárt ültetnek el, ebből 3500 hektár az üzemi, 1500 hektár pedig tagsági kezdeményezéssel és anyagi befektetéssel valósul meg. Való igaz, hogy állami gazdasági dolgozók, szövetkezeti tagok és más munkakörökben foglalkoztatottak hajlandók arra, hogy részt vállaljanak a közös érdeket szolgáló munkában. Ha értelmét látják fáradozásuknak, anyagi áldozatra is hajlandók. íme néhány példa: Kiskőrösön az állami gazdaságban tavaly novemberben alakult meg a szakcsoport. Nyolcvanheten vállalkoztak arra, hogy az állami gazdaság által előkészített 30 hektáron, és a nagyüzemtől kapott szaporítóanyaggal, nagyüzemi táblán, szőlőt ültessenek. A föld az állami gazdaságé, amelyet a szerződés szerint a vállalkozó az ültetvény termőre fordulása után 25 évi használatra vesz át a nagyüzemtől. A szőlő a telepítő tulajdona, ezért a közterheit ő viseli. A társulás tagjai OTP-hitel igénybevételével és saját anyagi eszközeik fel- használásával nagyüzemi módon telepítettek, ezért állami támogatásban is részesültek. Ez hektáronként megközelítőleg 90 ezer forinttal csökkentette a . beruházási költségeiket. Egy kisebb terület kivételével, az állami gazdasági csoport még az ősszel elültette a 30 hektárt. Csupán a fagy akadályozta meg a munka teljes befejezését, amelyet a kora tavaszra hagytak. Ha az ültetvény termőre fordul, akkor a telepítő napi áron az állami gazdaságnak adja át a szőlőtermést. Ennek 10 százaléka a földhasználati díj, viszont a gazdaság a végtermék értékesítéséből, a borászat eredményéből visszatérít bizonyos összeget a tagoknak. 9 Néhány év múlva a szakcsoport borát is az Aranyhomok Tsz ászokpincéjében érlelik. Előbb azonban bővítik a borászati üzemet. • Jó minőségű lett a szabad- szállási termelőszövetkezet bora. Az Aranyhomok Tsz szaktechnikusa mintát vesz. Ami a szakcsoport ültetvényén nagyüzemi módszerrel elvégez-, helő, mint a helikopteres permetezés. a vegyszerbeszerzés, a teljes gépi munka, azt a gazdaság térítésért elvégzi, hiszen mindez a nagyüzemi technológiának a része. Ami viszont hiányzik, az igényes, a hozzáértő kézi munka, azt a tagok végzik el az ültetvényen. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban azt tervezik, hogy 1985-ig 100 hektár szőlőt ezzel a módszerrel tudnak elültetni, és megművelni. Szabadszálláson két éve alakult meg az Arany homok Tsz szőlőtermesztő szakcsoportja. A nagyközség szőlőszerető dolgozói, valamint a Lenin és az Aranyhomok Tsz tagjai a helyi tanácstól kapott állami tartalékföldön, OTP-hitel és saját anyagi eszközeik igénybevételével 1981-ben 13 hektár szőlőt ültettek Szabadszállás aranyegyházi határrészén.' Az' alapítók huszonnyolcán voltak. Azóta az újabb jelentkezőkkel ötvenötre nőtt tagjainak száma. s az ültetvényük 9.7 hektárral gyarapodott. A közös gazdaság, amely a megyei borversenyeken számos alkalommal szerzett értékes díjakat tájjellegű boraival, bővíti borászati üzemét, pincéjét, hogy a szakcsoport szőlőtermésének is legyen helye, ha ültetvényük termőre fordul. A maga módján a kiskőrösi és a szabadszállási csoport tevékenyen részt vesz Bács-Kiskun szőlőtermelésének fellendítésében, az ültetvények felújításában. Megközelítőleg másfél száz hektárt ők telepítenek a tervidőszak végéig a tagsági üítelvénynek* szánt 1500 hektárból. K. A. Bizony-bizony, az Idegen Szavak Szótárában eléggé szigorúan ítélkeznek a lokálpatrióták felett, amikor ezt mondják: ez a szűkebb vidék túlbecsülése, túlhajtott szeretete, a kisebb jelentőségű helyi érdekeknek az országos ügyek elé helyezése. Nekem jóval inkább tetszik a másik meghatározás, mely szerint a lokálpatriotizmus helyi érdekű hazafi- ság. Ebben ugyanis semmi kivetnivaló nincsen, sőt. Két dolog gyorsan idekívánkozik. Az egyik: ez a német nyelvből mostanára a magyarba ugyancsak beépült, igazából meghonosodott — nekem kedves — szó jókora jelentés- változáson ment át az utóbbi évek alatt. Ami azt jelenti, hogy jóval pozitívabb a csengése, mint régebben. A másik, ami ezzel összefügg, hogy nagyon megnövekedett a hazai lokálpatriótáink száma. S tegyük hozzá: jó hogy így történt. Hogy a fenti két állítás mennyire igaz, többek között az is bizonyítja: újságcikkekben, rádió- és tévéműsorokban éppen úgy dicsérően szólnak sokan erről a témáról, mint a legkülönfélébb tanácskozásokon. Vagyis: nem hogy negatív jelenségként kezelendő, netán elítélendő a lokálpatriotizmus, hanem ellenkezőleg: múltunk és jelenünk jobb megismerésére, hazafiságunk erősítésére irányuló törekvés, egyértelműen. Említettem, hogy mostanában örvendetesen sokasodnak nálunk a lokálpatrióták. Nos, ha ezt a jelenséget úgy fogjuk fel, hogy ma többen vannak olyanok, akik szenvedélyes szeretettel törődnek falujukkal, városukkal, igyekeznek azt minél jobban megismerni, fejlő- dését-gazdagodását elősegíteni, akikor csak örülhetünk a változásnak. Különösen, ha ez a törekvés egybeesik az egész ország, a nép és nemzet nagy és szép ügyeinek a megismerésével, az ezzel kapcsolatos áldozatvállalásokkal. De miért is ne lehetne így? Miért kellene szembeállítani egymással a haza és a szűke bb haza szeretetét? Minél inkább megfér egymással a két dolog egy emberben, annál tudatosabb an élő s gondolkodó emberről van szó szerintem. Megfigyelhető egy másfajta változás is az utóbbi esztendőkben. Míg régebben elsősorban — néhol kizárólag — csak egyes honismereti gyűjtök, helytörténeti kutatók számítottak lokálpatriótának, napjainkban a legkülönfélébb munkaterületeken dolgozókra illik rá ez a jelző. A példákat hosszan lehetne sorolni. Mondhatnánk a tsz-elnököt, aki faluja művelődését segíti hathatósan, míg országos gondokon is töpreng; községi párttitkárt, aki sokoldalú tevékenységével a falu lelke, mozgatója, miközben hozzájárul a néprajzi gyűjtéshez, a helység valóságának feltárásához; a szocialista brigádvezetőt, aki részt vesz a honismereti gyűjtőmunkában, kiállítást rendez és mozgósítja társait a kulturális rendezvényiekre, s országjáró körutakon ismerkedik a legtágabb hazával. Mindig örömmel tölt el, ha egy-egy faluban, városban azt látom, hogy vannak emberek, akik kitartó szorgalommal, érdeklődéssel és hozzáértéssel foglalkoznak azzal a településsel, ahol élnek. Miközben — ez hamar kitűnik a beszélgetéskor — ismerik az ország ügyes-bajos dolgait, alapvető törekvéseit, és odafigyelnek a világ eseményeire, ök az igazi lokálpatrióták. S jó, hogy egyre többen vannak. V. M. '
