Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-18 / 65. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 65. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 18. csütörtök Kádár János és René Maugé találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában megbeszélést folytatott René Maugéval. az Ecuadori Kommunista Párt főtitkárával, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást országuk helyzetéről és pártjaik előtérben álló feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről, amelynek során különös figyelmet fordítottak Közép- és Latin-Ameri- ka helyzetére. A két párt vezetői kifejezték aggodalmukat az imperialista köröknek a Karib-térségben fokozódó beavatkozási kísérletei miatt. Támogatásukról biztosították a népelnyomó diktatúrák és szövetségeseik ellen, a szabadságért, a társadalmi igazságért áldozatosan küzdő salvádori. guatemalai és más latin-amerikai hazafias erőket. Megerősítették szolidaritásukat a kubai és a nicaraguai néppel, amelyek országaik függetlenségét és forradalmi vívmányaikat védelmezték. Kifejezték pártjaik egyetértését a legutóbbi mexikói, nicaraguai és kubai kezdeményezésekkel, a térség problémáinak tárgyalásos úton történő rendezésére, amelyek egyaránt jól szolgálják az amerikai földrész, a világbéke és a nemzetközi biztonság ügyét. Megerősítették készségüket a pártközi együttműködés elmélyítésére és hangsúlyozták, hogy a jövőben is elősegítik a mindkét nép javát szolgáló kapcsolatok erősítését a Magyar Népköztársaság és az Ecuadori Köztársaság között. A találkozón jelen volt Milton Jijon. az Ecuadori Kommunista Párt főtitkárhelyettese és Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) Szovjet küldöttség látogatása Tegnap kétnapos látogatásra rangos szovjet küldöttség érke- , zett Bács-Kiskun megyébe. A delegáció vezetője Eldarova Roza Bászirova, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége Állandó Bizottságok Osztályának vezetője. Tagjai: Junevicsjusz Viktorasz Viktorovics, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége Tanácsi Osztályának helyettes vezetője, Sulejko Vaszilij Alexandrovics, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége Titkársága Információs Szektorának vezetője, Szolovjev Borisz Joszifovics, az Orosz Föderatív Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa mellett működő Tanácsi Osztály vezetője, Ko- vesznyikov Jevgenyij Mihaj- lovics, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége Jogi Osztályának főreferense. Gyevonyivsz' kij Pavel Nyikolajevics, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége Nemzetközi Osztályának referense. A küldöttség március 15-én érkezett hazánkba, hogy tanulmányozza az MSZMP XII. kongresszusának határozataiból eredő állami, tanácsi feladatok megvalósításának módszereit, a helyi államhatalmi szervek terület- szervezési, gazdasági, lakásgazdálkodási tevékenységét, a társadalmi és tömegszervezetekkel való kapcsolatait, a tanácstagok választókerületi munkáját. A vendégeket Kecskeméten dr. Árvay Árpád, a megyei tanács vb titkára fogadta, majd tájékoztatta őket Bács-Kiskun- megye gazdasági, társadalmi életének fejlődéséről. A delegáció tagjai nagy érdeklődést tanúsítottak azok iránt a sajátos módszerek iránt, amelyekkel Bács- Kiskunban megoldották az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését. Árvay Árpád. részletesen beszélt a magyar tanácsi rendszer működéséről, a helyi tanácsok munkájáról, annak korszerűsítési törekvéseiről, az ügyfélszolgálati irodák tevékenységének tapasztalatairól. Kérdésekre válaszolva ismertette, hogyan hozták létre a közös tanácsokat, szólott a megyei tanács szervezeti felépítéséről, a tanácsi bizottságok és a tanácstagi csoportok szerepéről, a tisztségviselők közötti munkamegosztásról. A tájékoztató után a vendégek megtekintették Kecskemét nevezetességeit, majd a városi tanácshoz látogattak el, ahol dr. Mező Mihály tanácselnök ismertette a megyeszékhely társadalmi, gazdasági fejlődését. Délután a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetbe mentek, itt Kosa Antal tsz-elnök mutatta be a gazdaságot. A szovjet küldöttség ma Soltvadkert nagyközségben és Kiskőrös városban tanulmányozza a tanácsok tevékenységét. N. O. • A szovjet küldöttség megtekintette a játékházat. f3 5 : ■ - ■ ’Ti -V ‘ «• v v ' v . •- » . i . v- .-v ' „MINDANNYIUNK SORSÁRÓL ÉS JÖVŐJÉRŐL VAN SZÓ” Jóváhagyta a megyei tanács a hosszú távú környezetés természetvédelmi koncepciót Tegnap ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács. Az ülésen részt vevő tanácstagokat, országgyűlési képviselőket és meghívottakat, köztük dr. Gonda György államtitkárt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke üdvözölte, majd a végrehajtó bizottság nevében az alábbi napirendet terjesztette elő: — Jelentés a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról. — Tájékoztató a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett tevékenységéről és a fontosabb tárgyalások eredményéről. — A megye hosszú távú környezet- és természetvédelmi koncepciója. Előadó: Tohai László, általános elnökhelyettes. — Előterjesztés a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1982. évi ellenőrzési tervének jóváhagyására. Előadó: Miklós Zoltán, a megyei NEB elnöke. — Különfélék; személyi ügyek; interpellációk. A napirend elfogadása után Tohai László általános elnökhelyettes a megye hosszú távú környezet- és természetvédelmi koncepciójával kapcsolatos napirendhez, melyet írásban is megkaptak a tanácstagok, szóbeli kiegészítést fűzött. Tohai László beszéde A tudomány álláspontja szerint egymilliárd éve van élet a Földön. A világmindenség sok millió bolygója közül csak nagyon kevés rendelkezik az élet születéséhez és fenntartásához szükséges feltételekkel. Mai technikai felkészültségünkkel eddig sehol sem tudtuk földünkön kívül az élet nyomát felfedezni. Napjainkban — az ember történetében talán először — komolyan aggódni kell e ritka és felbecsülhetetlen — számunkra egyetlen — természeti adottságért. Az élővilág — benne az emberiség — sorsáért felelősséget érzők egyre többen és határozottabban figyelmeztetnek a szakszerűtlen beavatkozások végzetessé válható következményeire. Azokra a veszélyekre, amelyek a légkör szennyezésével és roncsolásával, a föld elsivatagosodásával, a tengerek és folyók élővilágának tömeges pusztulásával az egész világot fenyegetik. A környezetvédelem nem lehet csupán a nemzetközi szervezeteknek. az erre hivatott szakembereknek. vagy az országok kormányainak az ügye. Mindannyiunk sorsáról, jövőjéről van szó, tehát feladatunk van valamennyiünknek. amelyet előreláthatóan, tudatosan és szervezetten kell vállalnunk és végrehajtanunk. A megye környezet- és természetvédelmi koncepciója is e feladatok megoldásához kíván segítséget, támpontot nyújtani. Az előterjesztés részletesen elemzi a megye környezet- és természetvédelmének jelenlegi helyzetét. értékeli az eddig végzett munkát, összegezi a jövőben megoldásra váró legfontosabb feladatokat. Elkészítésében, — súlyának, jelentőségének megfelelően — sokan részt vállaltak, így igazi kollektív munka eredménye. Az anyag összeállítását megyei környezetvédelmi szakemberek végezték. akiknek munkáját ezúton is köszönöm. Tohai László az írásos anyag-, ban részletesen kifejtett helyzet- értékelés és feladatok néhány jellemző vonására külön is ráirányította a figyelmet. Mint mondotta : — Megyénk környezetvédelmi helyzete jobb az országos átlagnál. ami elsősorban abból adódik, hogy kevesebb az erősen szennyező elavult ipartelep, mint az ország hagyományos iparvidékein. Ez nem jelenti azt. hogy nincsenek komoly gondjaink és halaszthatatlan feladataink a környezet- védelemben. Folytatni kell a talajjavító munkát A megye gazdasági szerkezete indokolja, hogy különös figyelmet fordítsunk a mezőgazdasággal ösz- szefüggő környezetvédelmi tevékenységre. Bács-Kiskun megye termőföldjeinek mintegy 40 százaléka homoktalaj, amelyből 160 ezer hektár minősége nem éri el a 8 aranykorona értéket, tehát igen gyenge termőképességű. Az ország deflációval, vagyis a szél okozta talajelhordással veszélyeztetett területének több mint negyede itt található. Megyénkben tehát nagy gondot kell fordítani a homoktalajok megkötésére, termőképességének javítására, a szél kártételének — mint pl. a homokverésnek — csökkentésére, valamint a homok komplex hasznosítására. Hosszabb távon mintegy 100 ezer hektár homokterület védelmét és megfelelő hasznosítását kell megoldanunk. A korábbi ötéves tervekben jelentős állami támogatással milliárdos nagyságrendű összeget költöttünk talajjavító munkákra, s ezen belül meliorációra. A megkezdett munkát a következő években a szűkebb anyagi lehetőségek között is feltétlenül folytatni kell. Fontos érdeke ez a népgazdaságnak még akkor is. ha a befektetések csak hosszabb távon térülnek meg, hiszen a termőtalaj semmivel sem pótolható tényező. A homok hasznosításában mindig nagy szerepet játszottak a szőlő- és gyümölcsültetvények. Az elmúlt két évtizedben 27 ezer hektár szőlőt és 16 ezer hektár nagyüzemi gyümölcsöst telepítettek megyénk gazdaságai. A VI. ötéves tervben legalább ötezer hektár szőlőültetvényt és kétezer hektár gyümölcsöst szükséges telepíteni a megfelelő talajelőkészítés után. E nagy feladatot csak akkor lehet megvalósítani, ha a jelenleginél kedvezőbb közgazdasági feltételek jönnek létre a gazdaságok számára. A gyenge homoktalajok jelentős részét erdőtelepítéssel hasznosítottuk, s ezt a jövőben is folytatni kívánjuk. A felszabadulás óta a megyében levő erdőterület megkétszereződött, s jelenleg az összes terület 15 százalékát borítja erdő. A továbbiakban is szükséges évente egy-másfél ezer hektár erdő telepítése, melynek fele környezetvédelmi feladatot is ellát. A gyenge termőképességű vízállásos területek hasznosításának célszerű módja lehet a halastavak létesítése, amely termelési, ellátási és környezetvédelmi érdekeket egyaránt szolgál. A műtrágyázás jelenleginél tökéletesebb megoldásával arra kell törekednünk, hogy csak annyi és olyam hatóanyagot szórjunk ki, amire a növényeknek ténylegesen szükségük van. Fejlesztenünk kell tehát az agrokémiai állomások hálózatát, hogy mindenütt megalapozottan ismerjük a talaj- és növénykultúra állapotát, műtrágyaigényét és szakszerű legyen a műtrágya tárolása és adagolása. Vigyázzunk a vegyszerek használatára Megkülönböztetett felelősséggel kell bánni a növénytermesztésben nagy szerepet játszó növényvédő és gyomirtó szerekkel. Ezek nagyobb része súlyos méreg, amelynek szakszerűtlen használata beláthatatlan következményekkel jár. Erre utal az a sajnálatos jelenség is. hogy a megye néhány körzetében egyre több ásott kútban jelenik meg az arzén. A szennyezés okát még nem sikerült pontosan felderíteni, de valószínűsíthető, hogy a régebben használatos arzéntartalmú rág- csálóirtó-szerek meggondolatlan elásásából származik. A vegyszerek áttételes hatását nehéz nyomon követni. Ma már több országban törekszenek a mérget tartalmazó növényvédő szerek használatának mérséklésére, vagy más természetes módszerekkel — pl. rezisztens fajták kitenyésztésével — való védekezésre. Addig is. amíg e módszerek elterjedhetnek, kerülni kell e szerek túladagolását, és kezelésüket az előírások szigorú betartásával kell megoldani. A nagyüzemi állattartó telepeken keletkező nagy mennyiségű híg trágya az előre számítottnál nagyobb mértékben szennyezi a talajt. A különböző helyeken — így a megyében is folytatott kísérletek eddig nem jártak megnyugtató eredménnyel. Várható, hogy felül kell vizsgálni a jelenleg alkalmazott technológiát és át kell térni az almos trágyázásra. Ezzel a megoldással a környezet- szennyezés megszüntethető, s emellett értékes szerves trágyához juthat a mezőgazdaság. A nagyüzemi állattartó telepek esedékes rekonstrukciója során az átállás feltételeit meg kell teremteni, s ehhez központi segítséget is adni kell a gazdaságoknak, legalább kedvezményes hitelnyújtással. A továbbiakban az előadó a megye természeti értékeiről szólott. Óvjuk természeti értékeinket — Megyénkben található a Kiskunsági Nemzeti Park nagy része. Ezt a nemzeti és nemzetközi értéket a megye lakói magukénak érzik és a jó gazda gondosságával igyekeznek védeni, megőrizni. A természeti értékek megvédése és hosszú távú fenntartása csak úgy biztosítható, ha a nemzeti park területén gazdálkodó mezőgazda- sági üzemek termelési feladataik teljesítése során fokozott figvel met fordítanak a természetvédelmi előírások megtartására, és természetkímélő gazdálkodási technológiákat alkalmaznak. Ennek fontosságát egyre több gazdaság érti meg és alkalmazza. Indokolt az a törekvés is, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából értéktelen területeket — mint például a mozgó homokbuckák, szikes tavak és szikes puszták, mocsarak — amelyek természetvédelmi szempontból viszont a legértékesebbek a nemzeti park kezelésébe kerüljenek. A hazai és nemzetközi tudomány számára legértékesebb területek megfelelő védelme így biztosítható megfelelően. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági termelés és a természetvédelem valós érdekeit egyeztessék és kölcsönös megértéssel rendezzék az érdekelt szervek a nemzeti park egész területén. A környezetvédelem másik nagy átfogó területe a vízvédelem, amely magában foglalja a felszíni és a felszín alatti vizek védelmét. A tiszta, jó minőségű víz az élet bölcsője volt. s ma is nélkülözhetetlen feltétele, ezért védelme az élővilág szempontjából kiemelkedő fontosságú. Megyénket 123 kilométer hosz- szúságban határolja a Duna és 30 kilométer hosszan a Tisza. A természetes vízfolyások és a nyílt belvízi csatornahálózat hossza 5100 kilométer. A megyében levő természetes tavak felülete mintegy 7200 hektár. A vízfolyások és tavak többsége elfogadható tisztaságú, bár kisebb-nagyobb mértékben mindegyik szennyezett. A Dunát időközönként erősen szeny- nyezik a felső szakaszán levő, valamint egyes közép-dunántúli üzemek a Sió-csatornán keresztül, s ez tömeges halpusztuláshoz is vezet. A megyei szakaszon számottevő szennyezés nem éri egyik folyónkat sem. A vizek és a levegő tisztaságáért A felszíni és a felszín alatti vizek legnagyobb szennyezését azok a településeink — főleg városok — okozzák, amelyeknél az ipari és kommunális szennyvizek elvezetését és megfelelő minőségű tisztítását eddig nem tudták megoldani. Erősen szennyezett a Dong- ér és a Csukáséri főcsatorna, s jelentősen szennyezett a Sárköz vízrendszer. E helyzet javulásának előfeltétele a szennyezést kibocsátó városok, illetve üzemek szennyvíztisztító-műveinek megfelelő teljesítményre való fejlesztése és működtetése. A legnagyobb javulást a napi 24 ezer köbméter kapacitású kecskeméti mechanikai tisztítómű üzembe helyezése hozhatja, amelyre várhatóan a jövő év végén kerül sor. Javítani kell egyes ipari üzemek szennyvíztisztítóinak hatásfokát is. Ilyen feladat a kiskunfélegyházi gyapjúmosó lanolinszennyezésének leválasztása, a baromfi- feldolgozó és konzervüzemek szennyvizeinek alaposabb tisztítása, a mérgező nehézfémsókat tartalmazó ipari szennyezések kiszűrése és méregtemetőkben való elhelyezése. Ennek feltételeit központi támogatással és a szennyezést okozó üzemek anyagi eszközeinek összefogásával, társulás keretében lehet és kell megoldani. Az OKTH tervei szerint hosszabb távon kialakul a nagyobb régiókat kielégítő méregtemetők hálózata. amelyből az elsőt rövidesen Budapesten valósíthatják meg. A megye csatornázatlan vagy csak részben csatornázott településein egyre nagyobb gondot okoz a szennyezett és növekvő magasságú talajvíz. A vezetékesvíz-el- látás gyors növekedése és az ettől lényegesen elmaradó csatornázás következtében a talajvízszint — főleg a városokban egy-másfél méterrel emelkedett. Szennyezik a talajvizet a rosz- szul kezelt és illegális szeméttelepek, továbbá a szippantókocsikkal szállított szennyvizek, ha nem megfelelően kezelt ártalmatlanítóhelyeken eresztik le azokat. A Kommunális Szolgáltató Vállalat a megye egész területén megoldotta a szennyvízkezelést — legutóbb Kecskeméten. Ugyanitt környezetvédelmi laboratóriumot hozott létre. A környezetvédelmi érdekek megkövetelik, hogy a gyűjtésben részt vevő egyéb szervezetek is csak a megfelelően kialakított és ellenőrzött helyeken üríthessék ki a szennyvizet. E tevékenység szabályozására a legrövidebb időn belül megyei tanácsrendeletet kell kiadni, s ennek betartását szigorúan ellenőrizni. A levegő tisztasága megyénk területén általában elfogadható. Súlyosabb szennyezés azonban időközönként és kisebb körzetekben előfordul, amelyre a lakosság — jogosan — nagyon érzékenyen reagál. Évek óta gondot jelent a kecskeméti Zománc- és Kádgyár flu- órszennyezése. A helyzet a vállalat által végzett beruházások eredményeként valamelyest javult, de nem oldódott "meg. Gyakori és heves lakossági panasz tárgva a Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti fehérjefeldolgozó üzemének bűzszennyezése is, amely sok környékbeli lakos életét keseríti meg. A vállalat mindent elkövetett a helyzet javítáItoiytatás a 3. oldalon.)
