Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

■£ • PETŐFI NÉPE • 1982. március 11. Leonyid Brezsnyev újabb békejavaslatai Ki tud többet a Szovjetunióról? Lezajlottak a megyei döntök (Folytatás az 1. oldalról.) dekeltek, hogy megszűnjék a há­borús veszély, véget érjen a fegy­verkezési hajsza, folytatódjék és megszilárduljon az enyhülés. Ma olyan a nemzetközi helyzet, hogy aggodalommal nézhetünk a nem­zetközi kapcsolatok egész további fejlődése elébe. Az Egyesült Ál­lamok és néhány NATO-szövetsé- gese — nyilvánvalóan a washing­toni nyomás hatására — mindent elkövet, hogy rontsa a nemzet­közi légkört. Jó példa erre a madridi talál­kozón képviselt álláspontjuk — mutatott rá Brezsnyev. Madrid­ban a NATO-tagországok képvi­selői kísérletet tettek arra, hogy a lengyel vezetésnek utasításokat adjanak, miként oldja meg az or­szág belső problémáit. Az érte­kezleten kijutott a rágalmakból a Szovjetuniónak és a szocialista közösség má$ országainak is. A világ legvéresebb, legembertele­nebb, a szakszervezetek és más demokratikus szervezetek tagjait kegyetlenül üldöző rezsimjeit tá­mogató kormányok képviselői Madridban hangzatos beszédeket mondtak az „emberi jogok” vé­delmében. A lengyelországi ese­mények csak ürügyül szolgáltak számukra. Lengyelországban a szocialista rendet senki sem tud­ja megdönteni. Tisztában vannak ezzel azok is, akik bátorítják a lengyel ellenforradalmárokat. Az említett országok Madridban te­hát arra törekedtek, hogy még feszültebbé tegyék a nemzetközi légkört, és ezzel megkönnyítsék az Egyesült Államok Nyugat-Eu- rópával kapcsolatos, vészterhes terveinek végrehajtását. Nyugat- Európát az új amerikai rakéták indítóállásává akarják változtat­ni. Villámhárítóvá akarják tenni, dmely egv esetleges konfliktus­ban magára vonná az ellencsa­pást. A nemzetközi kapcsolatok ala­kulásában most válaszúihoz ér­tünk. Választani lehet a béke megszilárdulásához és az államok közötti békés egymás mellett élés fejlődéséhez vezető út és azon út között, amelyre a hidegháború és a háborús szakadék szélén való táncolás hívei próbálják taszítani az emberiséget. Akaratlanul is felvetődik a kérdés: mi rejlik az ilyesfajta politikai magatartás mögött? Könnyelműség, a nem­zetközi életben szerzett tapaszta­latok hiánya, vagy az emberiség sorsát érintő legfontosabb kérdé­sek megoldásával kapcsolatos fe­lelőtlen, sőt — mondhatjuk — ka­landor magatartás? Nem mi, ha­nem az Egyesült Államok tekin­télyes polgári sajtója mondta er­ről a politikáról, hogy az nem más mint „a politikai katasztró­fa felé vezető irányvonal”. Ne­héz e megállapítás helyességét vi­tatni. Ami a Szovjetuniót illeti. mi továbbra is szilárdan és tántorít- hatatlanul a tartós békére és va­lamennyi állam békés, kölcsönö­sen előnyös együttműködésére tö­rekszünk. függetlenül ezeknek az államoknak a társadalmi és poli­tikai rendszerétől. Az Egyesült Államoknak, a NA- TO-nak militarista, agresszív po­litikája arra kényszerít bennün­ket, hogy intézkedéseket tegyünk uszágunk védelmi képességének megfelelő szinten tartására. A jövőt azonban nem a korlátlan fegyverzetfelhalmozásban látjuk, hanem abban, hogy ésszerű meg­állapodást kössünk a másik fél­lel a katonai szembenállás szint­jének' csökkentéséről. Leonyid Brezsnyev szólt a nuk­leáris fegyverzetek európai csök­kentéséről is. Hangsúlyozta, hogy jelenleg ezt kulcsfontosságú kér­désnek kell tekinteni a nukleáris világháború veszélyének elhárítá­sa szempontjából. A Szovjetunió ezzel kapcsolatban konkrét es messze előremutató javaslatokat tett Indítványozta, hogy mindkét fél csökkentse egyharmadára Eu­rópában tartott nukleáris fegyver­zetét, és a későbbiekben mara­déktalanul vonják ki a kontinens­ről a közepes hatótávolságú és a taktikai nukleáris eszközöket. Az amerikai fél mindmáig nem haj­landó tárgyalni e kérdésekről, es még inkább elzárkózik azok meg­oldásától, azzal az abszurd köve­teléssel takarózva, hogy a Szov­jetunió hajtson végre egyoldalú leszerelést. És ezt nevezik Wa­shingtonban nulla-megoldásnak. % Felfüggesztik a nukleáris rakéták telepítését „Mi azonban nem adjuk fel azt a reményt, hogy sikerül az egyen­lőség és az egyenlő biztonság alapján ésszerű megállapodásra jutni — folytatta Brezsnyev. — Abból a célból, hogy megköny- nyítsük az igazságos megállapo­dást arról, hogy Európában mind­két fél nagymértékben csökken­ti nukleáris eszközét, és hogy jó példát nyújtsunk, a szovjet veze­tés elhatározta: egyoldalú mora­tóriumot alkalmaz a közepes ha­tótávolságú nukleáris fegyverzet telepítésére vonatkozóan a Szov­jetunió európai területén. A már ott elhelyezett ilvpn jellegű fegy­verzetet mennyiségi és minőségi téren egyaránt befagyasztjuk, fel­függesztjük az SS—4 és SS—5 né­ven ismert régi rakéták felváltá­sát az újabb, SS—20 típusúnkkal. Ez a moratórium addig lesz ér­vényben, amíg vagy elérjük az Egyesült Államokkal a megálla­podást az európai rendeltetésű, közepes hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentéséről az egyen­lőség és az egyenlő biztonság alapján, vagy pedig addig, amikor az Egyesült Államok vezetői, nem törődve a népek biztonságával, mégiscsak megkezdik Európában a Pershing—2 rakéták és a szár­nyasrakéták telepítésének gyakor­lati előkészítését. Továbbmenve, a Szovjetunió kész arra. hogy amennyiben nem következik be további kiéleződés a nemzetközi helyzetben, egyoldalúlag, megna- tározott mennyiséggel csökkent­se közepes hatótávolságú rakétái­nak számát". , Brezsnyev annak a remenyenek adott hangot, hogy a Szovjetunió nyugati tárgyalópartnerei kepesek a jóakarat szellemében konstruk­tív lépésekkel válaszolni erre. „E döntéseinket bejelentve az a meg­győződésünk, hogy a világ népéi értékelik a Szovjetunió által ta­núsított békeszeretetet és jóindu­latot” — mondotta. Az SZKP főtitkára ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ameny- nyiben az Egyesült Államok es NATO-partnerei kormányai, sem­mibe véve. a népek békeakaratát, mégis megvalósítják a több száz új amerikai rakéta európai tele­pítésének tervét — ezek a raké­ták képesek arra. hogy a Szovje - unió területén levő célpontokat semmisítsenek meg —, akkor az eddigiektől eltérő hadászati hely­zet jönne létre a világban. Reáli­san megnövekednék a Szovjet­unióval és szövetségeseivel szem­ben fennálló fenyegetés az Egye­sült Államok részéről. Ez arra kényszerítené a Szovjetuniót, hogy olyan válaszlépéseket tegyen, ame­lyek hasoriló helyzetbe hoznák a másik felet, beleértve magát az Egyesült Államokat, annak köz­vetlen területét is. „Ez a körülmény ismét emlé­keztet arra, milyen nagy jelentő­sége van a béke sorsa, a világ­méretű nukleáris pusztítás fenye­getésének csökkentése szempont­jából annak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megállapodás jöjjön létre a hadá­szati nukleáris fegyverzet korlá­tozásáról és csökkentéséről — folytatta Leonyid Brezsnyev. — Mint ismeretes, az Egyesült Ál­lamok nem volt hajlandó hatály­ba léptetni az 1979-ben erről alá­írt szerződést. Washington mind ez ideig nem kívánja folytatni er­ről a kérdésről a további tárgya­lásokat. Ugyanakkor azonban ez a kérdés mindinkább kiéleződik, megoldása mind halaszthatatla­nabbá válik. Először: ha megva­lósulna az az amerikai terv. hogy Európába új rakétákat telepíte­nek, akkor megbomlana a jelen­legi időszakban kialakult egyen­súly a két fél hadászati eszközei között, és ennek a jövőben belát­hatatlan következményei lenné­nek. Másodszor: amennyiben a felek újfajta tömegpusztító fegy­vereket fejlesztenének ki (ha en­nek nem vetnek véget szerződé­ses alapon), akkor kicsúszna a ta­laj a ma még lehetséges, a korlá­tozásról, a csökkentésről és az el­lenőrzésről megköthető szerződé­sek alól.” „Ezért arra hívjuk fel az Egye­sült Államok kormányát, hogy ne állítson mesterséges akadályokat a SALT-tárgyalások útjába, a leg­rövidebb időn belül kezdje meg a tárgyalások felújítását. Azt ja­vasolnánk: mindkét fél vállaljon magára olyan kötelezettséget, hogy nem nyitja meg a fegyverkezési hajsza újabb csatornáját, nem állít rendszerbe tengeri és földi telepítésű, nagy hatótávolságú szárnyasrakétákat.” „Általában az a véleményünk, hogy a világhelyzet maximális önmérsékletet kíván á két szem­benálló tömb államaitól katonai tevékenységükben. Készek len­nénk például arra. hogy megálla­podjunk a haditengerészeti flot­ták tevékenységének kölcsönös korlátozásáról. Lehetségesnek tar­tanánk például a megállapodást arról, hogy a két fél rakétahordo­zó tengeralattjáróit vonják ki őr­járataik jelenlegi nagy kiterjedé­sű területeiről, korlátozzák út­jaikat kölcsönös megállapodással létrehozott területekre. Készek lennénk arra is, hogy megvitassuk a bizalomnövelő intézkedések ki- terjesztését a tengerek és az óceá­nok területére, különösen azokban a körzetekben, ahol a legforgal­masabb hajózási útvonalak ha­ladnak. Egyszóval amellett va­gyunk, hogy a világóceán minél nagyobb része már a legközeleb­bi időszakban békeövezetté vál­jék.” „ „Ezek az új szovjet javaslatok a fegyverkezési hajsza megféke­zését, az új világháború fenyege­tésének megakadályozását ille­tően. Az SZKP és a szovjet kor­mány becsülettel teljesíti a néptől kapott megbízatását, mindent megtesz azért, hogy igazolja or­szágunk dolgozóinak és az egész emberiségnek a tartós békébe ve­tett bizalmát, azt a reményét, hogy a békés föld felett tiszta lesz az ég” — mondotta a többi között a Szovjet szakszervezetek kongresszusán elhangzott beszé­dében Leonyid Brezsnyev. Gáspár Sándor felszólalása A magyar szakszervezeti moz­galom, a magyar dolgozók milliói­nak testvéri üdvözletét és jókí­vánságait tolmácsoljuk a szovjet szakszervezetek kongresszusának. A kongresszus küldötteinek ered­ményes, gyümölcsöző munkát kí­vánunk. A magyar dolgozók tisztelettel és elismeréssel köszöntik a világ legnagyobb szocialista országának szakszervezeti mozgalmát. Mind­annyiunk előtt ismeretes, hogy a Szovjetunió mai eredményeiben milyen óriási szerepet vállaltak a szovjet szakszervezetek. Ezek a tapasztalatok a világ valamennyi dolgozója számára pótolhatatlanul fontosak. Mindmáig a Szovjetunió fejlő­dése bizonyítja a legjobban, hogy a munkáshatalom körülményei között miként bontakozik ki a dol­gozó emberek cselekvő, alkotó ereje, amely — történelmileg rö­vid idő alatt — a világ egyik leg­nagyobb ipari és katonai hatal­mát teremtette meg. A Szovjet­unió az egyedüli hatalom, amely képes a megfelelő tudományos, technikai és anyagi erőt szembe­állítani a világimperializmus ka­landor vállalkozásaival. A Szovjetunió tekintélyét, ere­jét a világbéke megőrzéséért, a fegyverkezési hajsza megfékezé­séért, a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében veti latba. A világ dolgozói nagyra értékelik azt a „Jcövetkezetes, elvi politikát, amely a konfrontáció helyett a tárgyalások, az együttműködés, a kölcsönös bizalom légkörét erősí­ti. A munkáshatalom körülményei között juthatott magasabb szintre a szakszervezetek tevékenysége is. A szovjethatalom körülményei között egyedülálló feltételek jöt­tek létre ahhoz, hogy a szakszer­vezetek még hatékonyabban ki­bontakoztathassák tevékenységü­ket. A hatalom birtokában, a kommunizmust, a szocializmust építő társadalmakban a szakszer­vezetek feladatait a munkáshata­lom iránti elkötelezettség hatá­rozza meg. A jelenkor nagv prob­lémáinak megoldásához elenged­hetetlen a munkásmozgalom, a szakszervezeti mozgalom nagyobb összeforrottsága. A ‘jövő a világ munkásosztályáé, a népeké. Olyan, a dolgozóknak emberibb, szaba­dabb életet biztosító jövő ez, ame­lyért évszázadok óta oly sok ál­dozatot hozott a világ munkás- osztálya. A magyar szakszervezetek a szovjet szakszervezetekkel a le­nini úton haladva internacionalis­ta szellemben, azon munkálkod­nak, hogy még tovább erősödjék a szovjet és a magyar dolgozók testvéri, baráti kapcsolata. A ma­gyar szakszervezetek nevében sok sikert, jó munkát kívánunk a kongresszusnak. ÖSSZEHANGOLT TÁMADÁS A LIBANONI VÁLSÁG ,,MEGOLDÁSA" Izrael és a falangisták szándékai Libanonban általános nyugta­lanságot keltett a bejelentés, hogy a falangista jobboldal a li­banoni belpolitikai válság egy­oldalú „megoldását” tervezi. Ba- sir Gemajel, a falangista milíciák parancsnoka azzal fenyegetőzött, hogy a keresztény jobboldal sors­döntő elhatározás előtt áll, amely­hez szeretné megnyerni a moha­medánok támogatását is, de ha nem sikerül, akkor nélkülük hoz­za meg, és hajtja végre a meg­másíthatatlan döntést. Ibrahim Kuleilat, a független nasszeristák mozgalmának veze­tője azzal vádolta Basir Gema- jelt, hogy a libanoni nemzeti egy­ség aláásására, az ország felda­rabolására készül. A falangista rádió szerint „A fő cél a szíriai, és a palesztin jelenlét felszámo­lása.” Ez utóbbi megfogalmazás egybecseng Jichak Samir izraeli külügyminiszter kijelentésével, miszerint a 30 ezer szíriai kato­na és a 20 ezer palesztin fegyve­res libanoni jelenléte állandó ve­szély a térség békéjére nézve, és egvben felidézi az amerikai saj­• Az izraeli csapatok dél-libanoni betörése és a sorozatos bejrúti terroreselekmenyek miatt ismét növekedett a feszültség a közel-ke­leti országban Képünkön: a libanoni főváros központjában kedden reggel bomba robbant egy gépkocsiban. A merényletnek három ha­lálos és hét sebesült áldozata van. (Telefotó) tóban közölt értesüléseket, ame­lyek szerint Izrael és a falangis- lák együttes, összehangolt táma­dással akarják „megoldani” a li­banoni és a palesztin kérdést. (MTI) Rendkívüli állapot Nicaraguában MANAGUA Nicaraguában hétfőn éjjel rend­kívüli állapotot hirdettek ki az országot fenyegető belső és kül­ső fegyveres támadások közvet­len veszélye miatt. A kormány rendeletét Daniel Ortega Saa­vedra, a kormányzó tanács koor­dinátora jelentette be a mana- guai rádióban és a televízióban. Ortega kijelentette: a rendkí­vüli állapotról szóló döntést a ve­zetés a sandinisták forradalmá­nak védelmében hozta, abból a célból, hogy ezzel megfossza az ellenforradalmi elemeket a népel­lenes összeesküvés lehetőségétől. A rendelet azonnal életbe lépett, és harminc napig maradt érvény­ben. A kormány bejelentését meg­előző órákban ellenforradalmá­rok a hondurasi határ közelében két hidat felrobbantottak. • A szakmunkástanulók versenyének egy izgalmas pillanata. Mint ismeretes, a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társáság, a Lapkiadó Vál­lalat és a Szovjetunió című fo­lyóirat szerkesztősége az 1981— 82-es tanévre is meghirdette a középfokú tanintézetek diákjai részére a Ki tud többet a Szov­jetunióról? elnevezésű politikai vetélkedősorozatot. Az alkalmat az idén a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 65., és a Szov­jetunió megalakulásának 60. év­fordulója szolgáltatja, míg a cél: a baráti ország jobb megismerése, a magyar—szovjet barátság to­vábbi erősítése, a magyar és szov­jet fiatalok kapcsolatainak el­mélyítése. Az iskolai háziselejtezők, majd a két-két megyei eldöntő után a gimnáziumok és szakközépis­kolák négy-négy fős csapatainak 'Bács-Kiskun megyei döntőjét Ba­ján, a szakmunkásképző intéze­tek tanulóiét pedig Kecskemé­ten rendezték meg. A tizenkét gimnáziumi együttes magas szin­tű szellemi viadalából a kiskun­félegyházi Varga Jenő Közgaz­dasági Szakközépiskola került ki győztesen, második lett a Tisza- kécskei Gimnázium, harmadik a kecskeméti Bányai Júlia Gim­názium és Szakközépiskola. Az első két helyezett képviseli majd megyénket az országos elődöntő­ben. A tíz iparitanuló-csoport ver­sengése a 607-es számú kecske­méti intézet elsőségét hozta, őket követi a rangsorban a 623-as ugyancsak kecskeméti, és a 609-es bajai iskola. A 607-es növendé­kei utaznak majd Budapestre. Ebben a tanévben először a középfokú felnőttoktatásban részt vevők számára is meghirdették a vetélkedőt. A nevezők száma tíz volt, a végeredmény pedig a kecskeméti, Komszomol téri Dol­gozók önálló Gimnáziumában így alakult: 1. Dolgozók önálló Gimnáziumának hároméves szak­munkás-szakközépiskolai , tago­zata; 2. ugyanennek a taninté­zetnek a gimnáziumi tagozata: 3._ a kiskunfélegyházi Dolgozók ön­álló Gimnáziumának hároméves szakmunkás-szakközépisk.olai ta­gozata. E kategóriából az orszá­gos seregszemlére az első két he­lyezettet küldik el. TESTVÉRMEGYEI KAPCSOLATOK Bahcsiszeráji vendégek Kecskeméten ötezer-százhatvanhat vagon tel méket készített 1974-től nap­jainkig szovjet exportra a Fém­munkás Vállalat kecskeméti gyá­ra. A könnyűszerkezetes épület­elemek egy alkalommal való ki­szállításához 72.3 kilométer hosz- szú vasúti szerelvényre lenne szükség. Ezeket az adatokat Laczi István termelési főmérnöktől hal­lom. a gyár tanácstermében, ahol közben magyar és orosz szavak peregnek váltakozva. Ugyanis egy összejövetel részesei vagyunk: az itteni brigádvezetők, élenjáró dol­gozók találkozóján a bahcsiszerá­ji Sztrojindusztrija építőipari kombinát háromtagú delegáció­jául. A krími testvérüzemet Viktor Pavlovics Sljahov, a kombinát pártbizottságának titkára. Ljubov Dimilrijevna Zsulid építészmér­nök. az ottani Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, és Va- szilij Alekszandrovics Tomeno gépész, az üzemi pártbizottság tagja képviseli. Vázsonyi Miklós tolmácskodik. aki a Fémmunkás gyár MSZBT tagcsoportjának elnöke. A köl­csönös üdvözlésekből kiderül, hogy 7—8 éve kötik össze, a két üzem dolgozóit baiáti szálak — Kiss László üzemmérnökék Vá­sárhelyi Pál szocialista brigádja például a kinti Siskin-kollektí- vával levelezik —. ele együttmű­ködési megállapodást hivatalosan iriég nem kötöttek. A mostani látogatásnak ez a fő célja. Közös szándék a kapcsolatok szorosabbá tétele a kölcsönös lá­togatások rendszeressé tételével, a termelési, munka versenybeli eredményekről való tájékoztatás­sal, sőt mint tervezik, évente a lelek kitüntetést adományozhat­nak majd a testvérüzem kima­gasló eredményt elérő munká­sainak, újítóinak. A szovjet testvérmegyéből hét­főn érkezett vendégek az első két napon kedvező benyomásokat szereztek hazánkban, a megyében. Tegnap délelőtt a kecskeméti vá­rosi pártbizottságon Fekete László titkár tájékoztatta őket a megyeszékhely társadalmi, gazda­sági. politikai és kulturális éle­téről. Megtekintették a Tudomány és Technika Házát, a Kodály In­tézetet. és más nevezetességeket. A vendéglátók az ötnapos itt- tartózkodásuk alatt elviszik a krí­mieket a székesfehérvári Fém- ’munkás gyárba, a Balatonhoz, és a fővárosba is. A kecskeméti üze­met már bemutatták nekik. Az egykori bahcsiszeráji tatár kánok földjén létrehozott építő­ipari kombinátról sok érdekeset mesél Viktor Pavlovics Sljahov, de bizonyára sokan személyesen is eljutnak majd oda a Fém­munkás gyárból a jövőben az alá­írandó együttműködési szerződés jóvoltából. S ezáltal erősödik a két testvérmegye dolgozó embe­reit összekötő barátság. A. T. S. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT KOSÁRLABDA NB I NŐK: / Szekszárdi Dózsa—KSC 72—67 (42—40) Kecskemét, 100 néző, vezette: Bolgár, Budai. KSC: Bielik (22), Király (12), Sütő (10), Fück (12). Farkas A. (4). Cs.: Hegedűs (5), Kovács (2), Farkas I. Edző: Király Sándor. Két perccel a befejezés előtt még 67—60-ra a kecskeméti csapat vezetett, s innen fordítottak a vendégek. Jók: Varga (24), Támer (17) ill. Bielik.

Next

/
Thumbnails
Contents