Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-16 / 39. szám
1982. február 16. • PETŐFI NÉPE • 3 FONTOS LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁS Csatornák, kémények, olajkályhák Évente a lakosok csaknem egymillió meg- végzik. A múlt évi szolgáltatásaik érteke 65 rendelését teljesíti a Bács-Kiskun megyei miUió fori vo, _ ötmillióval tsbb az i980. Kommunális Szolgáltató Vállalat. Dolgozol feladataik nagy részét házhoz hívás alapján évinél. Legjelentősebb a vállalat településtisztasági munkája. Öt üzeme hatvan szippantógéppel üríti a megtelt derítőket, s tevékenységükre általában kevés a panasz. Mutatja ezt a tavalyi, viszonylag csekély számú (négy) reklamálólevél, amelyek nyomán viszont — okkal — több elbocsátásra is sor került. Ez a következetesség a lakosság bizalmának megtartásáért érthető, hiszen a településtisztasági ágazat dolgozói, az iskolákon, az óvodákon, a vállalatokon és más intézményeken kívül, 25 ezer lakost keresnek fel eszlendőnkéni, hogy a házaktól a felgyülemlett mérgező anyagokat (bomlástermékeket) elszállítsák. Ezzel sok helyütt — ahol elegendő pénz híján ma még nincs mód csatornázásra — egyfajta közműpótló szerepet is betöltenek, amivel védik a települések higiéniáját és az emberi környezetet. Ez az alapvető szolgáltatás — mint Gaál Ödön igazgató elmondotta — tavaly lehetővé tette, hogy a megyében 385 ezer köbméter szennyvizet összegyűjtse- nek és az ártalmatlanító telepekre hordjanak. Ezeken a telepeken részletesen vizsgálják, meny- t\vi és milyen összetételű mérgezőanyagokat, nehézfémsókat stb. tartalmaz a háztartási és a közületi szennyvíz, s ennek megfelelően hatástalanítják. A korszerű kiskunfélegyházi gyűjtőhelyről például az ott kezelt, évi 3a ezer köbméter szennylé mintegy 66 százalékában megtisztítva jut el hasznosításra, a mezőgazdaságba. Hasonlóan jói segíti a káros anyagok elbontását a vállalat dolgozóinak kitartó munkájával, s a megye vezetőinek hatékony támogatásával épült kecskeméti ártalmatlanító telep. A 6 millió forintért, csupán négy ,és fél hónap alatt, első ütemként megépített tisztítóhelyen szippantókocsikból, zárt csőrendszeren át bocsátják a bomlástermékeket az úgynevezett szikkasztó- árkokba. Ez különben az ország legkorszerűbb ártalmatlanító telepe, ahol a talaj összetételét ti• Alkatrészek raktáron. zennégy észlelőkútból vett minta vizsgálatával ellenőrzik. Ritkán haíllani a településtisztasági ágazat egy másik fontos szolgáltatásáról, amely nélkül nem lehetne zavartalan a szennyvíz elvezetése. Ez a csatornamosás' és -tisztítás, amelyet nagy teljestíményű gépekkel, erős vízsugárral végeznek. Újabban egy belga gyártmányú, kézzel hordozható gépet is használnak, amely- lyél egyszerre 52 méteres szakaszon tudják a dugulást megszüntetni, anélkül, hogy a csatornát ezalatt bárhol meg kellene bontani. Számottevő lakossági igényt elégít ki a vállalat tüzeléstechnikai részlege, amely a múlt év szeptemberétől napjainkig 9 ezer olajkályhát javított meg, főképp magánszemélyek részére. Mivel a megyénkben igen elterjedt az olajkályhával történő fűtés, a karbantartók a téli alkatrész- készletet már évközben, folyamatosan beszerzik és raktározzák. Az idén változás, hogy a Mechanikai Művek januártól már nem gyárt olajkályha-alkatrészeket — ezek előállításával 1982-től a Sasad Tsz egyik melléküzemága foglalkozik. Az átállás, várhatóan, nem okoz nehézséget; február közepétől számítanak a kisebb alkatrészek kibocsátására. majd pedig — március elejétől — megérkeznek a nagyobb tartozékok is, a következő fűtési szezonra való felkészüléshez. A biztonság kedvéért a vállalat feliratkozott a Tüzeléstechnikai Alkatrészellátó Társulatba. A megye 380 ezer kéményének a tisztítása, a mind jobban terjedő kazánfűtés, a különböző intézmények tüzelőberendezéseinek a karbantartása (a mezőgazdasági baromfikeltetőket, csibe- és libanevelőket, valamint a szociális helyiségeket is ma már ipari kazánokkal fűtik), szintén nagy feladatot ró a Bács-Kiskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállalatra. A legnagyobb gond a kéményseprés, amelyet mindmáig nem tudtak kellőképpen megoldani. A kiskunhalasi járásban például mindössze egyetlen kéményseprő seper, mert nincs több jelentkező erre a munkára. K—1 Gyulasi Gábor, a KPM Közúti Igazgatósága kecskeméti géptelepének vezetője korábban a ZIM kecskeméti gyárában dolgozott, s még onnan a barátság Szabó Lajossal, a gyár nyugdíjas főmérnökével. Nem is csodálkozott, amikor felkereste. (Tudja róla, örökmozgó ember, vérében van a másokon való segítés szándéka). Jól sejtette jövetele célját. — Gábor! Segítsetek... — vágott mondókája közepébe. — Van egy régi munkatársam, a ZIM- ben magkészítő csoportvezető volt, Bársony Jánosné, aki évek óta mozgásképtelen. Nem tudja még a szobáját sem elhagyni, mi lenne, ha . . . — Értem Lajos bácsi, beszélek a brigádokkal. Néhány nap telt el, de a Bánki Donát és a Béke többszörös arany- koszorús szocialista brigádok tagjai nemcsak az elhatározáson, hanem az első lépéseken is túljutottak. Nem kis utánajárással sikerült egy vadonatúj kiutalást szerezniük, majd megvásárolniok a rokkantkocsit. Hideg februári délelőtt. A két brigád megbízottai Gyulasi Gábor és Szabó Lajos csöngettek Kecskeméten, a Fürdő utca 11. számú ház kapuján. Bársony Jánosné az ablakon adta ki a kulcsot. Arcán meglepődés — hova ez a sok ember —, de bent a két parányi, takaros szobában már hol sírt a meghatottságtól, hol nevetett a boldogságtól. Látszott rajta, szeretne mindenkit megölelni, megcsókolni, hiszen a mozgás, az élet lehetőségét hozták el számára. — Nehéz életem volt, már egészen kisgyermek koromban megtanultam a félelmet, ötéves voltam, amikor elhurcolták az apáKét brigád összefogott • A brigádok megbízottjai átadják a rokkantkocsit. • Bal oldali képünkön: Bársony Jánosné Gubányi Mária, az egykori munkásasszony. (Méhesi Éva felvételei) mat, akit később ... — régi a seb, mégis felszakadt, zokogni kezdett. Bársony Jánosné Gubányi Mária, annak a Gubányi Mihálynak a lánya, aki téglagyári munkásként öt gyermeket nevelt, s a Tanácsköztársaság idején lett a pórt tagja. Bizalminak választották. A fehérterroristák cipelték el a kecskeméti törvényszékről, és az orgoványú erdőben elevenen kettéfűrészelték .. . Ma egy utca emlékeztet a nevére ... — Marika a legjobb munkások közé tartozott — idézte fel a közelmúltat Szabó Lajos. — A magkészítés kemény munka, de ő. képes volt tízszeresét teljesíteni a normának. Kecskeméten elsőként szerezte meg a sztahanovista címet. Bársony Jánosné a téglagyár-, ban kezdett dolgozni, s a legnehezebbet csupán a nehézzel cserélte föl, amikor a ZIM kecskeméti gyárába ment. A férje is ott dolgozott. Talán a bútorgyárban — ott érte el a nyugdíjkorhatárt — volt a legkönnyebb a munkája. — Tíz éve operáltak, azóta nem voltam az utcán, azt sem tudom, hogy merre lakom... — mondta a ma 67 éves asszony. — Nem találok szavakat arra, hogyan köszönjem meg ezeknek az embereknek ... A vendégek búcsúztak, de nem véglegesen. Mint mondták, szívükön viselik ennek a munkásasszonynak a sorsát. Humanitás, emberszeretet — e két brigád tagjainak nem jutott eszükbe nagy szavakat hangoztatni. Segíteni akartak, visszaadni egy embernek az életbe, a társadalmunkba vetett hitét. Nemesen, munkáshoz, emberhez méltóan gondolkodtak, cselekedtek ... Gémes Gábor K eső esti párbeszéd Feleség: Na, itt van! Férj: Ki van itt? Vársz valakit■ ? Feleség: Az újságban van itt! Újabb utazási ajánlatok külföldre . . . Férj: Aludjunk inkább, már késő van! Feleség: Ha most elalszunk, akkor lekéshetünk egy olcsó utat! Férj: Az alvás a legolcsóbb . . . Feleség: Te örökké csak aludni akarsz! Férj: Miért, te mit akarsz? Feleség: Menjünk Velencébe! Férj: Minden évben ezt fnondod. Feleség: Igen, mert Velence' csodálatos. Gondola, galambok, nászút, nászéjszaka ... Férj: Mennyiért? . Feleség: Kettőnknek tízezer, öt nap, ebből három velencei éjszaka! Férj: Itthon ötszázból kijön öt nászéjszaka ... Feleség: Minden évben ezt mondod! Férj: Spórolni kell! Feleség: Akkor menjünk Egyiptomba! Pálmafák, piramisok, múmiák... Férj: Ne piszkálj a múmiákkal elalvás előtt! Feleség: Akkor itt van Kuba! Szivar, rum, Hemingway . .. Férj: Mennyi? Feleség: Ketttőnknek kereken hatvanezer... Férj: Sok! Feleség: Neked minden sok. Bárcsak Hemingway felesége lettem volna! Férj: Ezért nem jött Hemingway Magyarországra. Feleség: Neki ne lett volna hatvanezer forintja?! Férj: Sokan elisszák a pénzüket. Adjál hatvan forintot holnapra! Feleség: Spórolni kell! De .itt van Párizs! Eiffel-torony, Bastille, Mona Lisa ... Férj: Bárcsak Mona Lisa férje lettem volna! Ű éjjel is csak mosolygott, nem beszélt ennyit. Feleség: Már az is baj, ha tervezgetek? Férj: Ha ilyen drágán tervezgetsz, akkor tényleg a Bas- tillc-ba kerülünk! Feleség: A Bastille az olyan, mint a Hilton? Férj: Csak rácsosabb. Olyan, mint Vác vagy Sopronkőhida. Feleség: Mit akarsz Sopronkőhidán? Menjünk inkább Bécsbe, ott jobb cuccok vannak ! Férj: Mennyiért? Feleség: Kettőnknek hétezerből kijön ... Férj: Ezért mentek a törökök csak Kőszegig. Feleség-.^Miféle törökök? Férj: Hát az a nyolcszázezer annakidején. Nekik hárommilliárdba került volna ez az út. Isztambulból még többe ... • Feleség: Mit beszélsz? Elaludtál?! Férj: Seherezádé ... Feleség: Nem bánom, menjünk akkor Isztambulba! Férj: Galata Szeráj, Jedi- kulé . .. Feleség: Ne horkolj!... Férj: Mi az? Hol vagyok?! Feleség: Itthon fekszel mellettem az ágyban... Férj: Miért ébresztettél fel? Álmomban a milói Vénusz- szal vacsoráztam Párizsban! Feleség: Bezzeg, erre nem sajnálod a pénzt, te smucig! Torma László A szegedi akadémiai bizottság pályázata A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága pályázatot hirdetett számos témakörben tudományos dolgozatok írására. A szegedi bizottság elnökhelyettesétől, dr. Tan- dori Károlytól kapott tájékoztatás szerint az alábbi témák feldolgozásával vehet részt bárki a pályázaton: A népi demokratikus államszervezet kialakulásának kezdetei egy dél-alföldi megyében; A szocialista gazdaság létrehozása, különös tekintettel a szövetkezeti mozgalomra és valamelyik dél-alföldi megye iparosítására; Égy dél-alföldi megye településeinek funkcionális fejlődése és . igazgatástörténete; A társadalmi struktúra változásai egy dél-alföldi megyében a felszabadulástól napjainkig; A dél-alföldi nemzetiségiek története 1945 után; Kisvárosok szerepe a Dél-Alföld társadalmi-gazdasági életében: Egy kisebb dél-alföldi falusi térség társadalmi-gazdasági rendszere; Mozgás- korlátozottak munkába állítását akadályozó objektív és szubjektív tényezők; A Dél-Alföld mezőgazdasági termőterületének jelentősége, szerkezeti összetétele és hatása az előállítható növényi produkcióra ; Termelékenységnövelés, illetve önköltségcsökkentés technikai, technológiai módosításokkal, korszerűsítéssel, automatizálással, szervezéssel vagy kooperációval; Az energiafelhasználás szerkezetének javítása, az energiafelhasználás csökkentése ipari, építőipari, illetne mező- gazdasági üzemben; Mikro és mini számítógépek fel- használása folyamatvezérlésben, mérési adatgyűjtésben és feldolgozásban; Biológiailag aktív vegyüle- tek kutatása és hasznosítása terén elért új eredmények. A pályamunkák terjedelme nem korlátozott. A pályadíj összege háromezer forinttól ötezer forintig, kivételesen értékes munkák esetében tízezer forintig terjedhet. A pályamunkákat az akadémiai bizottsághoz kell beküldeni (Szeged, Somogyi u. 7. I. e. 101), legkésőbb 1983. szeptember 30-ig. Eredményhirdetésre 1983. decemberében kerül majd sor. KÉPERNYŐ Népművelés, népművelők Sokan csak legyintenek, ha a népművelésről, a népművelőkről esik szó. Igazuk van. Megszállottaknak, a tudás fáklyásainak, a legkiválóbb értelmiségieknek, szinte hősöknek mondják mások a közművelődésért munkálkodókat. Nekik is igazuk van. Egyik vélemény sem elfogadható, noha mindkettőben megtalálhatók az igazság elemei. Ki kell mondanom: a pillanatnyilag státuszos népművelők közül számosnak semmi köze munkájához. Alkalmatlanok olyan munkakörök betöltésére, melyekben csak az egyéni kiválóság diadalmaskodhat a mostoha körülményeken. Aligha várható a műveltség céltudatos terjesztése olyanoktól, akik sohasem vonzódtak a könyvekhez, sohasem gondolkodtak a világról, sohasem élveztek egy-egy hangversenyt, színházi előadást, akjk kétségbeejtő- en tájékozatlanok napjaink valóságában. Hogyan kerülhettek ilyen beosztásba reménytelenül pályatévesztettek? Mert más — látszólag, így fölfogva — kényelmes állást nem találtak a faluban, a városban a tanácsi vezető (igazgató, főagronómus, párttitkár stb, a nem kívánt törlendő) feleségének, fiának lányának, vejének testvérének, mert a korábbi posztjain lehetetlenné vál. Valakinek is élni kell; mert az érettségizett kislány, nagyfiú számára az orvosi, a mérnöki, a bölcsész, a közgazdász pálya a közepes (?) bizonyítvány miatt elérhetetlennek bizonyult és így jobb híján a népművelés-könyvtáros főiskolai tagozatra jelentkezhettek (csak). A ilyenek járatják le azokat, akik nagyon komolyan veszik a művelődéspolitikai irányelveket, akik tehetségesen, naponta megalázva és naponta megújulva, önmagukat folytonosan gazdagítva dolgoznak, akik egyre többen lesznek, akik nagyobb megbecsülést érdemelnének. Kegyetlenül nehéz a sorsuk; hiába kínálja szegény népművelő a régi és a mai kultúra kincseit szinte ingyen, a drága bóvliért tolakodnak az emberek. Mit tehet ilyenkor a Felelős? Szép jelentéseket ír? Boldogul, szeretni fogják, pleesni, jutalom doszt. De Gramscival tartok: „az optimizmus pagyon gyakran nem egyéb, mint az önnön lustaság, az önnön felelőtlenség és a semmittevés igazolásának egyik módja: ugyánakkor a mechanikus gondolkodásmód egyik formája”. A közömbösség itt-ott oldható ügyes receptekkel, de a kifinomult hivatali háttérbe szorítás szinte kivédhetetlen. Ma már nem kell ugyan a megyei pártbizottság első titkárának úgy figyelmeztetni a tanács és más illetékes szervek tisztségviselőit,' mint a Bács-Kiskun megyei Népújság 1952. február 20-i számában az akkori első titkárnak: „a kulturális munka lendületesebb kibontakozásának legfőbb gátja a megnemértés, a kulturális munkának a lebecsülése”. Nem fordulhat elő, mint húsz éve a megye- székhelyen, ahol a város egyik vezetője tanácsülésen vonta felelősségre a vonatkozó párthatározatáért szorgoskodó művelődési állandó bizottságot. A kultúra megyei irányítói sem fogadják elkedvetlenítő közönynyel a megyét azóta elhíresítő olyan kezdeményezéseket, mint a kecskeméti népzenei találkozók, a kalocsai indíttatású folk- lór-sereglés, a megyeszékhelyről elindított filmklub-mozgalom, a tanyai népművelés. A közművelődés, a népművelők helyzete ma sem rózsás, ma sincs összhang teljesítmény és megbecsülés, igény és lehetőség, feladat és feladat között, ugyanakkor nagyszerűen boldogulnak az ügyeskedők, a helyezkedők. Érről tudósított szombat délután a Pályahűség. Az előzetes bemutató után kirobbant vita győzött meg arról, hogy egyenetlenségei, kócossága ellenére hasznos filmet csinált Bánki Szilárd, aki maga is népművelőként kezdte. Kiderült, hogy ezért, azért a meghívott „módszertani igazgatók”, meg „kapcsolatrendszereket” fabrikálok egy csoportja menynyire elszakadt attól az élettől, amelynek jobbítását tőlük is várja a társadalom. A szombathelyi tanintézet első végzős évfolyamáról készített dokumentumfilm csak szaporította a megoldásra, válaszra váró kérdéseket? Így hiszem magam is. Ezért tettem föl a kezemet, amikor az ankétot követő vitán a Pályahűség bemutathatóságáról kérdezték a résztvevőket! Igennel szavaztam: a népművelés állapotának végiggondolására ösztönzi az érdekelteket és újabb, egy-egy problémakört alaposabban elemző filmeket sürget. □ □ □ A Stúdió ”82 kimozdult a fővárosból és a nagyvilágból. Szép gyomai riport után a Szórakaté- nusz-ról láthattunk követésre buzdító képsorokat. Kerényi József, az épület tervezője szokásához híven előretekintett és a további tennivalókra hívta föl a közvélemény figyelmét, örültünk a kezdeményezést méltató figyelemnek, elismerésnek, de a nyilván akaratlan riporteri szépítés többet árt, mint használ. (A játékház és a játékmúzeum valóban olcsó egy-egy település számára, ha olyan- támogatást kap létesítéséhez, mint a kecskeméti.) □ □ □ Szakemberek társaságában néztem végig a szegedi körzeti stúdió Az alföldi szőlő című dokumentumfilmjét. Pontos helyzetképnek minősítették a Siklósi Szilveszter által rendezett műsort. A köztünk ülő kertbarátok véleménye már megoszlott: egyesek kicsit általánosnak érezték. Mindenképpen hasznos vállalkozás volt! Heltai Nándor
