Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 11. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Előterjesztik az amerikai költségvetést, mely rekordösszeget, 216 milliárd dollárt irányoz elő közvetlen katonai kiadásokra. — Nyugat-Szuharáról tárgyal az Afrikai Egységszervezet a kenyai fővárosban. KEDD: Madridban folytatja munkáját az Európa-találkozó, a NATO- hatalmak feszültségszító lépéseinek jegyében. — TASZSZ-kom- mentár a genfi amerikai magatartásról. — Mubarak befejezi hét országban tett körútját. SZERDA: Havannában megkezdődik a szakszervezeti világkongresz- szus. Fiedel Castro beszéde. Chan Sy-t választják meg új kam­bodzsai miniszterelnöknek. Az amerikai hadügyminiszter az arab­félszigeten tárgyal. CSÜTÖRTÖK: Kalevi Sorsa kap kormányalakítási megbízást Finnor­szágban. Szíriában hivatalosan cáfolják a hamai felkelésről szóló híreket. Az AESZ, ugyancsak a kenyai fővárosban, a csádi hely­zetről tanácskozik. PÉNTEK: Külügyminiszterünk, Púja Frigyes varsói megbeszélései. Nemzetközi chilei szolidaritási nap. Belgiumban elítélik a tüntető vallon munkásokkal szemben alkalmazott erőszakot. A pápa af­rikai utazása. SZOMBAT: Tuniszban üléseznek az arab külügyminiszterek. Haig amerikai külügyminiszter Romániában. Általános sztrájk Portu­gáliában. A hét három kérdése • Havannában szerdán megkezdődött a X szakszervezeti világkong­resszus. Felső képünkön: Gáspár Sándor, a Szaktanács főtitkárai, ^z SZVSZ elnöke beszél. Lent: a világkongresszus magyar küldöttségének tagjai. • A belga fővárosban a héten kétszer is nagyszabású tömegdemonstrá­ció volt. Hétfőn országszerte munkabeszüntetések voltak, csütörtökön pedig az acélipari munkások ezrei tiltakoztak. A képen: a hétfői sztrájk résztvevői Brüsszel utcáin vonulnak. • Kedden felújította a munkáját a madridi találkozó. A képen a meg­nyitó elnöksége. Wojciech Jaruzelski fogadta Púja Frigyest lalt magára az országért, de ön­magában nem oldhatja meg a gazdasági és társadalmi problé­mákat nem állíthatja helyre a párt iránti bizalmat. A szocialis­taellenes erőkkel csak olyan, harcrakész párt szállhat szembe eredményesen, amely a munkás- ' osztály valódi érdekeit képviseli, s amely demokratikusan irányí­tott, - de cselekvésében egységes. • A lublini vajdaságban lévő Swidnik városában a szükségál­lapot előírásainak megsértése miatt kiterjesztették az éjszakai kijárási tilalom időtartamát: pén­tek óta este héttől reggel hatig csak az engedéllyel rendelkezők tartózkodhatnak az utcán. Ideig­lenesen felfüggesztettek minden sport- és kulturális rendezvényt, ismét kikapcsolták a telefonokat és telexeket, átmeneti időre tel­jesen megtiltották a magángép­kocsik forgalmát. A lengyel katonai főügyész ha­lálbüntetés kiszabását indítvá­nyozta Bogdan Walewski, a var­sói külügyminisztérium volt munkatársa ellen, aki hosszú éveken át kémtevékenységet foly­tatott az amerikai hírszerzés szá­mára. Mint a vádbeszédből ki­tűnt, Walewski rendszeresen ada­tokat szolgáltatott ki a Lengyel Népköztársaság és a szövetséges államok társadalmi, politikai és gazdasági helyzetéről, s ezzel ha­zaárulást követett el. A védőügy­véd enyhébb büntetést kért. Három és fél évi szabadságvesz­tésre ítélte a sziléziai katonai körzet bírósága a regionális „Szo­lidaritás” egyik volt tagját, aki a szükségállapot bevezetését kö­vető napokban sztrájkot szerve­zett katonai irányítás alá vont munkahelyén, majd tevékenyen részt vett a katowicei kohóműhen tavaly decemberben tartott okku- pációs sztrájk szervezésében is. (MTI) Francia államosítások korolnak), továbbá 39 nagyban­kot. A Sacllor és Usinor kohá­szati trösztöket már az ősszel — egy külön törvény keretében — államosítottak. Mivel az államosított trösztök számos vállalattal rendelkeznek, az államosítási törvény hatálya mintegy 3500 vállalatra terjed ki, melyek összesen 900 000 dol­gozót foglalkoztatnak. A törvény végrehajtása után az állami szektor részesedése az egész ipar üzleti forgalmából a korábbi 16 százalékról 31 százalékra nő, s az ipari állóeszközök 24 száza­léka lesz köztulajdonban. A jobboldalnak az államosítás megakadályozására irányuló erő­feszítése ugyan kudarcot vallott, de annyit mindenesetre elért, hogy a részvénytulajdonosok jóval nagyobb kártérítést kapnak: az alkotmányjogi tanácsnak január közepén hozott első döntése ugyanis kényszerítette a kor­mányt, hogy mintegy 7—9 mil­liárd frankkal növelje a kárté­rítés összegét, amely így 41—43 milliárd frank között fog mo­zogni. Ezt az összeget 15 év alátt fizetik ki a részvénytulajdono­soknak. Mi történt Madridban? Kéthónapos téli szünet után, kedden, századik ülését tartotta a madridi Európa-találkozó. Az immár csaknem másfél esztendő óta húzódó tárgyalások láttán so­kan joggal teszik fel a kérdést: Még mindig vitáznak és ■ tár­gyalnak? A válasz betű szerint ugyanaz, de más a hangsúly: Madrid jelentősége, nem utolsó­sorban abban áll. hogy még min­dig vitáznak és tárgyalnak. Eb­ben az időszakban ugyanis jócs­kán meggyengültek a nemzetközi kapcsolatok, s tulajdonképpen Madrid maradt az egyetlen mű­ködő kelet—nyugati politikai fó­rum. Ráadásul világos politikai célkitűzéssel, hiszen a Helsinki­vel fémjelzett enyhülési vívmá­nyok oltalmazásáról és tovább­fejlesztéséről van szó, a tárgya^ lási konszenzus módszerével, vagyis az emelkedhet határozottá, amivel mind a harmincöt részt­vevő egyetért. A madridi finisnek most az lenne a feladata, hogy mielőbb egy tartalmas és kiegyensúlyo­zott záródokumentumot fogadjon el, amely intézkedne egy európai értekezlet összehívására a katonai enyhülés tárgyában. A szöveget jórészt már formába öntötték, de változatlanul nézeteltérések áll­nak fenn néhány jelentős kérdés­ben: a NATO-hatalmak behozták a nemzetközi légkör hidegét az ülésterembe is. Mindenképpen nehéz tárgyalások ígénkeznek, hi­szen Madrid olyan, mint amilyen a világ és Európa, ráadásul az Egyesült Államok és szövetsége- • • A japán légitársaság egy DC— 8-as típusú gépe leszállás közben a Tokiói-öböl sekély vizébe zu- hant. A gép 174 utasa közül hu­szonnégyen meghaltak, hetvenha- tan súlyosan, hetvenen pedig könnyebben megsérültek. A ké­pen a repülőgép levált orrát von­tatják ki a vízből. sei, most az újrakezdés során, megpróbálták a végletekig ki­élezni a helyzetet. Madridot szerették volna affé­le lengyel- és szovjetellenes íté- löszékké alakítani, s a nagyobb nyomaték kedvéért külügymi­nisztereikkel vonultak fel a spa­nyol fővárosba. Csak sajnálni le­het, hogy a magasabb szintet nem a közeledés, hanem a konfrontá­ció fokozása céljából vették igénybe. Amikor a névsor vélet­lene folytán az elnöki székben levő lengyel küldött ragaszkodott az előzetes megállapodásokhoz és az előre közösen megbeszélt órá­ban berekesztette a megbeszélé­seket, látványosan megsértődtek, és nyugati részről a konferencia berekesztésével vagy elnapolásá­val fenyegetőztek. Azután egyet- kettőt aludtak, több nem hivata­los tárgyalásra került sor, s a konferencia pénteki, második hi­vatalos összejövetelén. némileg változott a hangulat. Ügy tűnik, hogy különösen a kisebb atlanti országok, s több nyugat-európai szövetséges figyelmeztette az Egyesült Államokat: nem lenné­nek érdekeltek a konferencia „fel- robbantásában", s mivel minden döntéshez konszenzus szükséges, különösen kínos lenne, ha a mad­ridi fiaskóért egyes-egyedül a Nyugatnak kellene vállalnia a tör­ténelmi felelősséget. A madridi megbeszélések tehát a jövő héten folytatódnak, s ha a jelenlegi helyzetben nem is lehet gyors eredményeket várni, nem lebe­csülendő a már említett értékíté­let: még mindig tárgyalnak, alig­hanem Washington eredeti szán­dékával ellentétben . . . Tisztázódni látszanak a frontok Genfben is, a szovjet—amerikai rakéta-párbeszéd során. Legalább­is. ami a két fél, egymástól mind­eddig alapvetően eltérő kiinduló álláspontját illeti. Washington az úgynevezett nulla-megoldást kí­vánja, vagyis lemond a tervezett 572 amerikai eurorakéta telepíté­séről, ha a Szovjetunió felszá­molja a mintegy ötszáz, meglevő közép-hatósugarú rakétáját az or­szág európai részén. Ez jól hang­zik, de ha megvalósulna, felbo­rulna az eddigi egyensúly. Ma­radna ugyanis 986 NATO kilövő­egység, beleértve 162 angol és francia szárazföldi indítású raké­tát és 60, tengeralattjáróra helye­zett amerikai rakétát, míg a Szovjetunió kizárólag repülőgé­pekkel rendelkezne, mintegy 500 egységgel. A félreértések kizárására a TASZSZ ezért ismertette a szov­jet javaslatok lényegét. Eszerint Moszkva hajlandó elfogadni egy valódi nulla-megoldást: az összes közép-hatósugarú fegyverek kiik­tatását, legyenek azok földi, ten­geri, vagy légi indításúnk. Ha ebben megállapodnak, nem le­hetne vita fölényről vagy előny­ről. De a Szovjetunió kész a foko­zatos leépítésre is, oly módon, hogy 1990-ig a jelenleginek egy- harmadára csökkentsék mindkét oldal eurostratégiai fegyvereit. A régi angolszász közmondás szerint a puding próbája az evés:' jó lenne a gyakorlatban kipróbál­ni ezeket az ésszerű javaslato­kat ... Miről tárgyalnak Tuniszban az arab külügyminiszterek ? Az . arab külügyminiszterek rendkívüli, sürgős értekezlete csaknem egyhónapos halasztás után ült össze Tuniszban. Nem ti­tok, hogy az elnapolásra azért volt szükség, mert igyekeztek a lehetőség szerint már előre ren­dezni a sokszor zilált arab'közi sorokat. A jelenlegi tanácskozás hivata­los témája a Golán-fennsík izrae­li bekebelezésének elítélése, amellyel valamennyien egyetérte­nek. Nincs egység viszont a Szí­riái alap-javaslat körül, hogy az arab országok szakítsanak Izrael nyugati támogatóival is. A közép­től jobbra elhelyezkedő arab ál­lamok a Washingtonnal való kap­csolatok fenntartása, sőt erősítése mellett vannak: éppen e napok­ban járt több arab országban Haig külügy- és Weinberger had­ügyminiszter. A minden bizonnyal kompro­misszumos jellegű döntések mel­lett igen lényegesnek ígérkeztek a zárt ajtók mögötti megbeszélé­sek. Hogyan folytatódhat a Fés- ben balul kezdődött arab csúcs: mi legyen a nyolcpontos Szaúdi terv sorsa; lehetséges-e új kap­csolat Mubarak Egyiptomával; egy új háború fenyegetése Dél- Libanonban; a Damaszkuszra ne­hezedő nyomás — mindez csak néhány a lehetséges témák közül. Jamani sejk, a híres szaúd- arábiai olajminiszter, a mjnap azt nyilatkozta, hogy minden olaj- fegyvernél hatékonyabb eszköz lehetne az arab országok egysé­ge és közös fellépése. De vajon Szaúd-Arábia és mások mit haj­landók ezért tenni Tuniszban és Tunisz után? Történt-e előrelépés Nairobiban, az AESZ-értekezleteken? Az Afrikai Egységszerveaetnek a kenyai államfő a soros elnöke, ezért Kenya fővárosában, Nairo­biban tanácskozott a héten az AESZ két bizottsága, amely az afrikai válságterületeknek szente­li figyelmét. Az egyik testület té­mája Nyugat-Szahara jövője, egy olyan népszavazás előkészítése, amely lehetőséget ad a terület la­kosságának, hogy kifejezze aka­ratát. Megállapodást változatla­nul nem sikerült elérni. Marokkó ugyanis csak olyan népszavazást fogad el, amelyet a marokkói hadsereg jelenlétében tartanának meg (az önrendelkezésért küzdő Polisario front Afrika-közi ellen­őrzést kíván), s a marokkóiak egy korábbi népesség-statisztikát tekintenének irányadónak. A Po­lisario szerint ez esetben jelentős tömegek nem nyilváníthatnának véleményt. A másik bizottság Csád helyze­tével foglalkozott. Olyan felhívást tett közzé, hogy február 28-án léptessenek életbe tűzszünetet, március 15-én kezdjenek tárgya­lásokat egy tartós megoldás el­érésére, június 30-ig pedig tart­sanak elnökválasztásokat az or­szágban. A menetrend világos, de máris jelentkezték az első aka­dályok: a törvényes kormány ki­fogásolja, hogy a lázadó hadügy­minisztert, Mabrét (akit több Nyugat-barát afrikai, ország támo­gat) egyenrangú partnerként is­merik el, s az országba küldött 3000 főnyi AESZ békefenntartó erő tétlenségével a lázadókat se­gíti. Az óvatosság ezért «helyén­valónak látszik: nem úgy fest, hogy Nairobiban megtalálták vol­na a tartós csádi megoldás re­ceptjét ... R. E. Púja Frigyes külügyminisztert pénteken lengyelországi hivata­los, baráti látogatásának máso­dik napján fogadta Wojciech Ja­ruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, miniszterelnök. A találko­zón, amelyen részt vett Jozef Czyrek lengyel külügyminiszter is, az eredményesen fejlődő ma­gyar—lengyel kapcsolatok kér­déseiről, valamint a két ország­nak a nemzetközi életben való együttműködéséről volt szó. ÍPuja Frigyest ugyancsak pén­teken fogadta Henryk Jablonski, a lengyel államtanács elnöke is. Állambíróság létrehozásáról szóló alkotmánymódosító javas­latot terjesztett a szejm elnöke elé a Lengyel Egyesült Munkás­párt, az Egyesült Parasztpárt és a Demokrata Párt képviselőcso­portjának elnöksége. Az indít­vány értelmében a miniszterel­nök és a kormány valamennyi tagja, az államirányítás összes vezető tisztségviselője, az állam­tanács elnöke, a legfelső ellenőr­ző kamara elnöke és a főállam- ügyész a létrehozandó állambíró­ság előtt felelne minden olyan tettért, amellyel megsérti az al­kotmány előírásait. Ugyancsak ennek a bíróságnak a hatásköré­be tartozna olyan cselekmények elítélése, amelyek komoly kárt okoztak az állam érdekeinek, vagy veszélybe sodorták bizton­ságát. Az állambíróság a létre­hozása előtt elkövetett ilyen jel­legű cselekményekkel is fog­lalkozna. Marian Orzechowski, a LEMP Központi Bizottságának titkára Lesznóban a vajdasági pártaktí­va értekezletén rámutatott, a szociamuaellenes erők nem mondtak és nem mondanak le a harcról, s ez különféle formában nap mint nap megnyilvánul. A hadsereg óriási felelősséget vál­JJobsa János, az MTI tudósí­tója jelenti: A francia közvélemény nagy megelégedéssel fogadta az alkot­mányjogi tanács csütörtökön es­te hozott döntését, amellyel el­utasította az ellenzéknek az ál­lamosítási törvény ellen emelt .kifogásait, s megállapította, hogy a törvény rendelkezései nem ütköznek az alkotmányba. Hosszú parlamenti harcok után most már szabad az út a tör­vény életbeléptetése előtt. A kormány a jövő héten kinevezi az államosított ‘vállalatok ve­zérigazgatóit, s a szerdai minisz­tertanácson dönt a már kidol­gozott végrehajtási utasítások­ról. Az államosítási törvény értel­mében az öt legfontosabb nagy­ipari tröszt kerül köztulajdonba, s állami ellenőrzés alá kerül a Matra és a Dassault cég is, ezek­nél a részvények 51 százalékát szerezte meg az állám. Százszá­zalékosan államosítják a francia finánctőke két nagy fellegvárát, a Paribas és Suez, pénzügyi trösztöket (melyek számos ipar- vallalat felett Is ellenőrzést gya­szarvasmarha- és baromfiállo­mány. Hangsúlyozta továbbá: a me­gye szőlő- és gyümölcstermesztése máig sem veszített jelentőségéből. Az előadó felhívta a figyelmet, a gazdálkodás időszerű felada­taira. így többek között arra, hogy a tíz—tizenöt évvel ezelőtt épült állattenyésztő telepek ma már folyamatosan korszerűsí­tésre szorulnak. Nagy gondot kell fordítani a talajjavításra, a gyü­mölcsösök gondozására, pótlásá­ra, a zöldség többlettermés hazai és külföldi piacokon történő ér­tékesítésére, az energiatakarékos­ságra. Mindezek megoldásához kérte a mezőgazdasági dolgozók, elsősorban a fiatalok segítségét, akikben a legnagyobb a kezde­ményezőkészség, a tenniakarás vágya. Gál Gyula befejezésül a fiatalokat érintő kulturális és szociális kérdésekkel foglalko­zott vitaindítójában. A beszámoló után dr. Fílius István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagja köszöntötte az ifjúsági parlament résztvevőit. A legfontosabb teendő, hangsúlyozta egyebek között, a tartalékok fel­tárása minden területen, s ehhez elsősorban a fiatalok aktív cse­lekvésére van szükség. A tanácskozás szekcióüléseken, majd ismét plenáris ülésen foly­tatta munkáját, melyen a fiata­lok választ kaptak kérdéseikre, felvetett problémáikra. Végül megválasztották küldötteiket a MÉM országos ifjúsági parlament­jére. R. • Megszaporodtak a tüntetések az Egyesült Államokban a Reagan- kormány salvadori politikája miatt. A képen Washingtonban a tiltako­zók elítélik az amerikai kormányt amiatt, hogy fokozottan támo­gatja a salvadori népirtó rezsimet. Koszorúzás a Gellérthegyen Budapest felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából szombaton koszorúzási ünnepséget tartottak a gellérthegyi felszabadulási emlék­műnél. A magyar zászlóval és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobo­gójával díszített emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai áll­tak díszőrséget. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után az em­lékművön a tisztelet és a hála koszorúját elsőként Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, és Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára helyezte el. Mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók ifjúsági parlamentje (Folytatás az 1. oldalról.)

Next

/
Thumbnails
Contents