Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-07 / 32. szám
FÉLÚTON PN MAGAZIN 5? Kincses” kalendárium Február csillagképe 19-éig a Vízöntő, azután pedig március 20-ig a Halak. Ugyanis a Nap képzelt égi pályáján e csillagképek jegyében halad át. Az égövnek ebben a jegyében született emberek típusát — az asztrológusok szerint — nehez leírni. A „vízöntők” az anyagot a szellem erejével akarják legyőzni. mágiával, titkos tudományokkal és varázslatokkal. Hajlamosak a bölcselkedés, e Gyakran forradalmasító, nagv eszmékért harcolnak, s az életüket is feláldoznák érte. Ha kúriai c éri őket sértődöttnek és megalázódnak érzik magukat, álmodozóvá válnak, mindaddig, amíg egy új eszme fel nem lelkesíti őket. Meg akarnak javulni. szívósan igyekeznek megismerni önmagukat, szeretnék felszabadítani saját tudásuk erőit. Néha beképzeltek és megvetőek. Ismerik a környezetükben élő emberek értékeit, szellemesek, és szeretnek gúnyolódni. Különcök, akikben fellelhető a zsenialitás ,és az őrültség egy-egy jele. A házasságban is megőrzik teljes függetlenségüket. Február a hideg és a vigasság hónapja. Nevét a latin feb- rvm szóból nyerte, ami szíjat jelent. Ugyanis a latin papok híveiket a februári Lupercalia ünnepek alatt szíjjal, bottal ütlegelték. hogy ezzel „megtisztítsák bűheiktőí" őket. Ez a hónap egyébként nem tartozik az ősi római naptár hónapjai közé, Numa Pompiliius csatolta januárral együtt az eredetileg tízhónapos, márciussal kezdődő évhez. Februárnak más elnevezései voltak régebben: Halak hava. Télutó, vp.lamint Böjtelő hava. Február nevét a nyelvújítók többször is megkísérelték magyarosítani. Erdősi Sylvester JóSzűkre szabott szóváltás 5x2 tételben I. FEKETE GÄSPÄRRAL a megyei tanács főelőadójával 1. — Hol főzik Bács-Kiskun- ban a legízletesebb levest, paprikást és pálinkát? — örvendetes, hogy egyre több vendéglő és étterem dicsekedhet a megyében jóízű ételeivel. Ha vendéglátó üzletben étkezem, legszívesebben gulyást fogyasztok, de ked-, velem a vörös boros marha- pörköltet is. Az elmúlt napokban emlékezetes volt számomra a kiskunfélegyházi Halászcsárdában fogyasztott bográcsgulyás és a lajosmizsei Tanyacsárda marhapörköltje. A pálinkák közül legtöbbre becsülöm a Vilmos-körtét, de ahhoz nehéz hozzájutni. Kitűnő kisüstit csinálnak a kecskeméti UNIVER szeszfőzdéjében: nagyon meg vagyok elégedve vele ... 2. — Hol találhatók a megyében a legtisztább „kocsmai” vécék? Vendéglátásunk egyik rákfenéje ez. Jogosan kritizálják bel- és külföldiek egyaránt. A helyzet gyökeres változtatására miniszteri rendelet látott napvilágot: eszerint az osz- tálybasorolásnál kiemelt szempontként szerepel a mellék- helyiségek higiéniája. Ettől sokat várunk. Jó példa, sajnos, nagyón kevés van. Talán a Barokk kávéház Kalocsán, vagy a kecskeméti, szalagházi ételbár, de kulturált a Solti Aranykulcsban az étteremhez csatlakozó új mosdó is. II. FERENCZI ISTVÁN rendőr alezredessel, a megyei rendőrfőkapitányság titkárságának vezetőjével 1. — Milyen kisvállalkozásba foghatnak a rendőrök? — Semmiféle jogilag önálló magánvállalkozásba nem kezdhetnek, de még csak „csendestársként” sem vehetnek azokban részt. Másodállása is csak a rendőrorvosnak, vagy tanári képesítéssel rendelkezőnek lehet. Ez így volt eddig is, nincs változás. Természetesen az otthoni, vagy hobbikerti hasznos időtöltést, a szerény, háztartási igényeket kielégítő termelőtevékenységet nem tilthatjuk meg; csinálja akinek kedve, módja van rá. 2. — Nyithatnak-e magán- nyomozói irodát? — Az elsőből fakad a válasz: nem! Sőt, ismereteink és az érvényes rendeletek szerint más sem, senki. Az aktív rendőrnél egyszerűen ösz- szeférhetetlen. hogy kettős életet éljen, a kívülállók esetében pedig — akármilyen furcsán hangzik is — a személyiséghez fűződő jogok védelme nem engedi ezt meg. Nálunk a nyomozás mindenkor csak megfelelő szakértelemmel, jogilag szigorúan szabályozott keretek között folyhat, ami egyben törvényességi garanciát is jelent az állampolgár számára. A TUDÁS FAJA (Kaján Tibor rajza) III. KANYÓ MIKLÓSSAL a DUTÉP műszaki igazgatójával 1. — Igaz-e, hogy az építők már a négynapos munkahéttel kacérkodnak? — Az építőknél tizenkét éve ötnapos a munkahét, és hát mindenképp az foglalkoztatja az embereket, hogy ha már van szabad szombat, miért ne legyen szabad péntek is. De azért itt még nem tartunk — elvileg! A gyakorlatban viszont időnként vannak gondjaink, különösen a nagyon messze lakókkal, akik pénteken már hazafelé készülődnek. A heti teljesítmény rovására, persze, ez nem mehet, inkább rugalmasan be kell osztani, meg kell szervezni a munkaidőt. 2. — Felkölíözne-e egy házgyári paneltorony tizedik emeletére? — Igen, szívesen. Én egy téglafalazatú, háromemeletes bérházban lakom, s ha ne adj isten, ha az 1911-eshez hasonló, vagy annál kicsivel erősebb földrengés jönne, összedőlne, mint a kártyavár. A panel tizedik emeletén meg semmi sem történne, az ijedségen kívül. A lakások minőségét, a lakótelepek sivárságát kifogásolóknak azt tudnám tanácsolni: menjenek el és nézzenek körül a szomszédos országokban. S aztán ne panaszkodjanak ... IV. DR. KAPITÁNY SÁNDORRAL a GAMF főigazgatójával 1. — Mi a hobbija és a legkedvesebb szórakozása? — A sportolás: egyelőre teniszezem és a síelést gyakorolom. Az idén már háromszor voltam Csehszlovákiában. És hát legkedvesebb mulatságom a három gyerekem. A két nagyobbal együtt járjuk a pályákat. Korábban, amikor még tudományos munkákkal foglalkozhattam, egybeesett a hobbim a munkámmal és a szórakozással, s még pénzt is kaptam érte. 2. — Van-e káros szenvedélye? — Igen, az, hogy mindenkinek az első szóra hiszek és mindent azonnal el is vállalok, mint például ezt a villáminterjút is. Az egész életem hátrányos emiatt. Rengeteg a társadalmi funkcióm, nincs olyan szervezet, amibe bele ne ugranék. Sajnos, sok mindenről le kell emiatt mondanom. V. SAJTOS GÉZÁVAL a kecskeméti Katona József Színház igazgatójával 1. — Mi van akkor, ha valaki megveszi egy előadás összes jegyét? — A színházban — legalábbis Magyarországon — a nézőnek játszanak, nem pedig csak úgy, magáért a művészetért. Minden előadásban a közönség is részt vesz', alakítja, sőt a művészekkel együtt alkotja, ezért is mondjuk, hogy minden fellépés egyszeri és megismételhetetlen. Volt már olyan, hogy alig lézengtek a nézőtéren, akkor kiálltam a színpadra és közöltem: nem játszunk, visszaváltjuk a jegyet, vagy egy másik alkalomra értékesítjük. Érdekességként említem: hat ország — ebből öt nyugati — filmesei készítenek filmet Wagner életéről és júniusban nálunk akartak forgatni. Nem lehet, mondtuk, mert itt akkor még tart az évad. Hát aztán — válaszolták —, megvesszük azt a néhány előadást, a színészek meg nyugodtan elmehetnek szabadságra. Ebből nem lett semmi, úgyhogy kénytelenek voltak átprogramozni a forgatást. 2. — És ha a darab végétől, mondjuk, hajnalig tapsolnak a nézők? — Van egy tűzrendészeti előírás, mely szerint az előadás után 45 perccel ki kell üríteni és le kell zárni a színháztermet. Úgyhogy bármekkora a siker, ezt túllépni nem szabad: csak háromnegyed óráig tapsolhatnak. Hát... szóval... nálunk ilyesmiért még soha nem kellett közbeavatkozni ... (Slraszer András képe) — Miért duzzogsz, pajtikám? (Pásztor Zoltán kepe) Az ördög álarcosbálja A Magyar Hanglemezgyártó Vállalatra igazán nem lehet azt mondani, hogy elárasztja a pia- cott jazz-lemezekkel. Most mégis dicséretes, hogy a legendás hírű Syrius együttes 1972-;ben megjelent Az ördög álarcosbálja című lemezét újra kiadta. A lemez felvételei 1972-ben, Ausztráliában készültek egy Sikeres koncertsorozat alkalmával. A lemezen közreműködő öt kiváló muzsikus sajnos azóta szétszéledt a nagyvilágban. Kik is voltak a zenekar tagjai? Baro- mics Zsolt (alt és tenorszaxofon, vokál), Orszánszki Miklós (ének, basszusgitár, bőgő, hegedű, akusztikus gitár, vokál), Raduly Mihály (szoprán és tenorszaxofon, fuvola, piccoló), Pataki László (zongora, orgona), Veszelinov András (ütőhangszerek, vokál). Hogy miért örülök a lemeznek? És miért ajánlom minden jazzrock kedvelőnek? Tudomásom szerint ez volt az első magyar lemez ebben a műfajiban. Azóta tíz év telt el, sok minden változott a jazz-rock világában, de ez a lemez ma is friss, ma is modern. Orszánszki magávalragadó, igazi rockos éneke, kiváló basz- szus- és Raduly Mihály virtuóz, sokszínű szaxofonjátéka, Pataki zongoraszólói ma is nagy élményt jelentenek. Az együttest nemcsak lemezről ismerem, 1973 nyarán az Aranyhomok kerthelyiségében hallottam őket élő koncerten, mely azóta is felejthetetlen számomra. A szünetben öt-hat kecskeméti zenész beszélgetett, és az egyikük így szólt: — Fiúk, menjünk el gátőrnek !... — stufler — nos Fagyhónak, Barcafalvi Szabó Dávid Enyhegesnek keresztelte el. A hónap „jeles napjai” 2-ával kezdődnek. Ez Gyertyaszentelő, a régi rómaiak tavaszjegyző ünnepe volt, amikor gyertyás, fáklyás körmeneteket tartottak. E nap időjárásából szoktak a falusiak a tavasz eljövetelére következtetni (lásd: kijön-e a medve barlangjából). További jeles dátum 6-a, Dorottya, és 16 a, Julianna napja. Mint a szóiásmondás említi: „ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja” — mármint a jeget. Február 19-e Zsuzsanna napja, a nagyméretű hóolvadás megindulása. Végezetül 24-e jégtörő Mátyás ideje, aki „elviszi a havat és szürke ujjain kiereszti a pacsirtát”. Ezen a napon ha jég van. Mátyás megtöri: „Mikor Mátyás jégen lábal, mehetünk majd mezítlábbal” — mondogattak falun. Szentenciák — gazdáknak Néhány jö tanács a februári tennivalókat illetően. Ha megszikkad, fog»- soljuk meg az ősszel megszántott földet. Vakondtúrást, hangyabolyt egyengessünk el, irtsuk a tüskét, tövist, gazt, dudvát. A szárazabb, melegebb fekvésű földeken a tavaszi árpát, a búzát, a zabot és a borsót cl kell vetni. Csávázzuk a vetőmagot! A gyümölcsösben más teendők mellett itt a téli nemesítés kezdetének ideje. A szőlőben az oltáshoz szükséges vesszőket most kell megválogatni, megszedni. A pincében a borokat okvetlenül le kell fejteni és rendesen széttöltögetni. A baromfiudvarban ebben az időben nagy gondot kell fordítani a tenyésztörzsre, az idegen kakasok ne kerüljenek a tyúkokhoz, mert különben a tenyészet tisztavérűsége csorbát szenved. A virágoskertben a Firus-féléket okvetlenül el kell dugvá- nyozni; orgonát már melegvíz-fürdetés nélkül hajtathatunk. Az amerikai szegfűt hetenként kétszer trágyalevezzük. Milyen a bioritmusom? • Az ábrán folyamatos vonallal jelöltük a fizikai, szaggatottal az érzelmi, pontozottal a szellemmi ritmus görbéjét. Mint látható, ebben az esetben kritikus napnak számított január 29-e, ilyen lesz február 15-e és 26-a. A ritmus: időbeli jelenségben megnyilvánuló szabályos váltakozás — írja az értelmező szótár. Életünket számtalan — hosszabb vagy rövidebb tartamú — ritmus szabályozza, közülük legismertebb, legnyilvánvalóbb a szív dobogása, az alvás és ébrenlét ismétlődése, a nők havi ciklusának váltakozása. Már e példákból is érzékelhető, hogy a ritmus periódusideje igen tág határok között mozoghat. Egyes ritmusok a környezethez való jobb alkalmazkodást segítik; Ez esetben az élőlény csupán válaszol a külvilág szabályosan ismétlődő változásaira. Más ritmusokra egyáltalán nem hatnak a külső ingerek; ezeket a szervezet belső mechanizmusai szabályozzák. Észlelni, felfedezni viszonylag nem nehéz sem a külső, sem a belső ritmusokat — magyarázni, tudományosan megfogalmazni annál inkább. így van ez a pár év óta sokat emlegetett „bioritmussal” is: próbálják, vitatják, támadják. Maga az elnevezés kissé megtévesztő, hiszen az úgynevezett fizikai, érzelmi és szellemi ritmus — ha van — csupán elenyésző része a többi bioritmusnak. A fizikait még a múlt század végén, az érzelmit és a szellemit pedig e század elején fedezték fel, puszta megfigyelés útján, a bioritmus-számítás divatja azonban nem túl régi keletű. Magyarországon például négy éve kezdett terjedni, miután az Interpress Magazin ismertető cikket közölt róla. E három ritmus lényege és jellemzője a következő: A fizikai ritmus 23 napos, e periódus első feléig (11,5 napig) szervezetünk ellenállóbb a betegségekkel szemben, mozgásunk összehangoltabb, gyorsabb, fizikai erőnlétünk jobb. A periódus második felében — akárcsak alváskor — szervezetünk pihenőben van, újratöltődik energiával. Az érzelmi ritmus 28 napos. A szakértők szerint alkotóképességünket, érzékenységünket, hangulatainkat befolyásolja. A 33 napos szellemi ritmus emlékezetünk teljesítőképességét, tanulási, logikai és elemzőkészségünket szabályozza. A veszélyes az — mondják —, ha a különböző fáaisidejű hullámok egyidőben, egy napon, vagy egymást követő napon találkoznak, metszik egymást. Ezek az úgynevezett kritikus napok. Egyes országokban ilyenkor nem engedik dolgozni a pilótákat vagy a gépkocsivezetőket, vagy éppen az ökölvívókat óvják attól, hogy ringbe lépjenek. Meg kell jegyezni, hogy a bioritmusok alkalmazásának statisztikája ezeken a területeken kedvező képet mutat. Mindezek után ismerkedjünk meg a bioritmus kiszámításának műveletével. Szökőévek: 1904 — 1908 1912 — 1916 — 1920 — 1924 — 1928 — 1932 — 1936 - 1940 — 1944 — 1948 — 1952 — 1956 — 1960 — 1964 — 1968 — 1972 - 1976 — 1980 Először is azt kell megállapítanunk, hogy a keresett dátumig hány napot éltünk összesen. Ehhez az adott évből ki kell vonnunk a születési év eggyel nagyobb dátumát. Pl. ha valaki 1950. december 15-én született, és 1982. február 7-én szeretné tudni bioritmusa állását, az a következőképpen számoljon: 1982—1951 = 31. Ezt megszorozzuk 365-ltel: 11315. Hozzáadunk szökőévenként 1 napot: 11 323 (+6). Hozzáadjuk a születési év végéig eltelt napokat és az 1982. február 7-ig eltelt napok számát (17 illetve 38): 11 378. Ez a végösszeg. Már csak annyi a teendőnk, hogy ezt a számot elosszuk 23-mal, 28-cal, ill. 33mal. Az osztás maradéka adja meg, hogy az adott napon melyik ritmusunk hányadik napjánál tart. Pl. 11 378:23 = 494 — maradék: 16 11 378:28 = 406 — maradék: 10 11 378:33 =344 — maradék: 26 Ami azt jelenti, hogy a fizikai a tizenhatodik, az érzelmi a tizedik, a szellemi ritmus pedig a huszonhatodik napjánál tart. Ennek ismeretében felrajzolhatjuk a bionitmusgörbét, amit — ha egyszer már kiszámoltunk — folytathatjuk akár évekig is. Jó szórakozást kívánunk hozzá!
