Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 31. szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 6. szombat 21. jogásznapok Kecskeméten Dr. Markója Imre igazságügyi miniszter előadása Ügyvédek, bírák, ügyészek, az államigazgatásiban, vállalatoknál és szövetkezeteknél dolgozó jogászok részvételiével kezdődött meg tegnap Kecskeméten a 21. jogásznapok kétnapos eseménysorozata, amelyet a Magyar Jogász Szövetség, a Közalkalmazottak Szakszervezete és a TIT megyei szervei rendeztek. Dr. Greiner József, a Magyar Jogász Szövetség megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket, a meghívottakat, köztük dr. Markója Imre igazságügyi minisztert, Romany Pált, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Jókai Lorán- dot, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárát, valamint a szomszédos megyék jogászainak képviselőit. Ezt követően Romány Pál megnyitójában hangsúlyozta, hogy e rendezvénynek szép, továbbfejlesztésre érdemes hagyományai vannak. Az esemény kapcsán szólt a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokról, kiemelve a megye sajátosságait, az ebből adódó kötelezettségeket, majd a célkitűzések megvalósításához kérte a jogászok, a joggal közvetlenül kapcsolatban állók segítségét. Dr. Markója Imre nagy érdeklődéssel várt előadására került sor ezután, amely a szocialista törvényesség negyedszázados fejlődését mutatta be. A miniszter bevezetőjében összefoglalta az új jogrendszer kialakításának 1945- től 1956-ig tartó időszakát, a helyes és előremutató törekvéseket éppúgy, mint a torz, a törvényességet sértő eseményeket. lamint az MSZMP 1957. júniusi országos pártértekezletének határozata — mondotta. Előadásának befejező részében az ellenforradalom leverését követő jogi kritikai és elemző munka tapasztalatait taglalta dr. Mankója Imre. A miniszter előadását követően dr. Juhász Tibor, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke megnyitotta a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kétszáz kötetet bemutató kiállítását. — A törvényesség terén elköve- tétt súlyos hibák végleges kiküszöbölése az ellenforradalom utáni időszakra, a Magyar Szocialista Munkáspártra maradt — mondta a miniszter, majd az ellenforradalmat követő időszak főbb törvényességi mozzanatairól beszélt : A délutáni szekcióüléseken dr. Jakucs Tamás, igazságügyi minisztériumi főosztályvezető a pártfogói felügyelet működéséről, dr. Kemenes Béla, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára a szerződési jog kérdéseiről tartott előadást, amelyeket korreferensek egészítették ki. — Ennek az időszaknak az elején a legfontosabb konkrét törvényességi feladat az ellenforradalmárok, az állami, társadalmi rend ellen támadók leleplezése és felelősségre vonása, valamint a közrend és a közbiztonság helyreállítása volt. A szocialista törvényesség teljes helyreállításához, illetve további fejlesztéséhez már iránymutatást adott az Ideiglenes Központi Bizottság 1956. december 5-i ülésének, vaA jogásznapok tegnapi programjának befejezéseként dr. Markója Imre megbeszélést folytatott a megyei, a járási és a városi bíróságok vezetőivel, felkereste a Bozsó-gyűjteményt, majd a Kecskeméti Ügyvédi Kamarához látogatott, ahol dr. Juhász Tibor kamarai elnök tájékoztatta az ügyvédi munkával összefüggő kérdésekről, a kamara tevékenységéről. V. T. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről 1981-ben a népgazdaság alapvetően a tervben meghatározott irányban fejlődött. A külgazdasági egyensúly javult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása meghaladta a tervezettet. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt. Az életkörülményeket javította a lakásállomány gyarapodása, az oktatási és az egészségügyi intézmények hálózatának bővülése. A népgazdasági tervben előírt feladatok teljesítését több külső tényező nehezítette. A tőkés országok gazdasági helyzetével összefüggő kedvezőtlen piaci viszonyok és ezen országok egy részének intézkedései miatt romlottak az exportértékesítés feltételei. A szocialista országokból származó termékek egy részének behozatala a partner országok szállítási lehetőségeinek korlátái miatt a tervezettnél kisebb volt. A belső gazdasági munka javításának ösztönzése, és a kedvezőtlen külső hatások érzékeltetése érdekében is az év folyamán módosultak a gazdasági szabályozórendszer egyes elemei, tovább korszerű- rüsödött a gazdálkodás szervezeti rendszere és az irányítás intézményi rendszere is. A nehezebb körülmények és a szigorúbb feltételek között egyes gazdálkodó szervezetek javították a termelés és az export gazdaságosságát. A termelés a korábbinál jobban igazodott a kereslethez, a termelés mennyisége vállalatonként és ágazatonként differenciáltan változott. Egyes területeken az értékesítés növelését akadályozta a termékek nem kielégítő versenyképessége. 1981-ben a nemzeti jövedelem, előzetes adatok szerint, meghaladta a 620 milliárd forintot, összehasonlító áron a növekedés 1,8 százalék volt, valamivel kevesebb a tervezettnél. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma közel 1 százalékkal csökkent, a munka termelékenysége a népgazdaság egészében 2,5—3 százalékkal emelkedett. A népgazdaság energiafelhasználása valamelyest mérséklődött. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent. A belföldi felhasználás összehasonlító árón az 1980. évivel azonos, értéke a nemzeti jövedelemnél némileg nagyobb volt. A behozatali többlet aránya a felhasználásban csökkent. A lakosság fogyasztása a tervezettnél gyorsabban, 2,4 százalékkal emelkedett. A felhalmozás, ezen belül a beruházás megközelítőleg az előirányzott mértéknek felelt meg. A felhalmozás aránya a belföldi fel- használáson belül tovább mérséklődött. A fejlődés főbb mutatószámai Terv Tény az 1980. év százalékában Nemzeti jövedelem 102,0—102,5 101,8 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 99,0— 99,5 99,9 Ipari termelés 103,0—103,5 102,3 Országos építés-szerelés 99,0 96,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0 100 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 102,2 A lakosság fogyasztása 101,5 102,4 A szocialista szervek beruházásai (milliárd Ft) 182 183,5 Lakásépítés (ezer db) 77 77 Ipar Az ipari termelés 2,3 százalékkal emelkedett. Az állami ipar- vállalatok termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeteké 8,6 százalékkal nőtt. A termelés mennyiségének változása ágazatok és al- ágazatok szerint ás jelentősen differenciálódott. Ebben a kereslet változásán kívül tükröződött a vállalati jövedelemszabályozás hatékonyságra ösztönző hatása is. A gépipar 5 százalékkal növelte termeléséi. Ezen belül kiemelkedően nőtt a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelése, és számottevően bővült a gépek és berendezések gyártása. A f émtömegc i kkiipa r termelése nem érte el az előző évi színvonalat. A vaskohászat termelése csökkent, az alumíniumkohászaté emelkedett. A vegyipar 2 százalékkal növelte termelését. Ezen belül , jelentősen nőtt a gyógyszeripar, a műanyag-feldolgozóipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar termelése, míg a kőolajfeldolgozó iparé — az energiatakarékossággal és az energiafelhasználás szerkezetének átalakulásával összefüggésben — csökkent. A könnyűipar termelése 2,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül számottevően nőtt a papír- és nyomdaipar termelése. A textilipari termelés egészében mérsékelt emelkedése mellett élénk ütemben nőtt a len-, kender-, a gyapjú- és kötszövőipar termelése, imíg a pamutiparé — a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt — csökkent. Az élelmiszeripar 2,4 százalékkal többet, az építőanyagipar ugyanannyit, a bányászat kevesebbet termelt, mint az előző évben. Változott az ipar termékszerkezete, bár a szükségesnél lassúbb ütemben. A gyártmány- és gyártásfejlesztés, az új termékek gyártásba vétele még mindig hosszadalmas. Néhány fontosabb termék 1981. évi termelése a következőképpen alakult: Az ipar energiaellátása megfelelő, anyagellátása a korábbi évekhez hasonló volt. Az energia- igényes termékek termelésének csökkenése, továbbá a racionálisabb gazdálkodás is hozzájárult áhhoz, hogy a népgazdaság energiafelhasználása kevesebb volt az 1980. évinél. Az energiahordozók felhasználásán belül a szén aránya emelkedett, a földgázé nem változott, a kőolaj- és kőolaj- termékeké csökkent. A villamos energia termelését a barnaszén- és a földgáztüzelésű erőművekben fokozták, az olajtüzelésű erőművekben csökkentették. Az iparban foglalkoztatottak száma 33 200 fővel; 2,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb volt a létszámcsökkenés a kohászatban, a gépipariban, a könnyűiparban és az építőanyag-iparban. Az ipari munka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva — 4,5 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. 1981-ben néhány folyamatban levő fontos beruházást részlegesen üzembe helyezték, pl. a márkushegyi és a nagyegyházi szénbányában, a Bitó II. és a Halamba III. bauxitbányában. A Dunai Vasmű konverte- res acélművéhez elkészült az évi 500 000 tonna kapacitású, I. sz. konverter. Megvalósult a Magyar Vagon- és Gépgyár futóműgyártásának exportbővítő beruházása, a BHG Híradástechnikai Vállalat rekonstrukciós bővítése, a Kőbányai Könnyűfémmű évi 5600 tonna alumíniumfólia-termelő kapacitása. A Szekszárdi Húskombinátban átadták a marhavágó-vonalat. Az ipari termékek kivitele ,1981- ben az előző évi szintet valamelyest meghaladta. A belföldi értékesítésen belül 4,2 százalékkal nőtt a lakosságnak eladott termékek mennyisége. A beruházási célú értékesítés 1,6 százalékkal, a termelő ágazatok vásárlásai 1,5 százalékkal emelkedtek. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene — a 'beruházások mérséklődésével összefüggésben — 3,5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 2,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, a csökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeti 'kivitelezők kismértékben fokozták termelésüket. 1981 folyamán 6 százalékkal több építmény kivitelezését kezdték el, mint az előző évben. A kivitelezés alatt álló építmények száma ennek ellenére csökkent, mivel az átadások ütemesebbek voltak, mint korábban. Az építőipari vállalatok növekvő mértékben vállaltak és teljesítettek építési tevékenységet külföldön. 1981-ben folytatódott az építőiparban foglalkoztatottak számának csökkenése. Az év folyamán 12 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebben dolgoztak a kivitelező építőiparban, mint az előző évben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1,1 százalékkal emelkedett. A tervnek megfelelően az év folyamán 77 ezer lakás épült fel, ebből mintegy 23 ezer volt az állami és 54 ezer a magánerőből épült lakások száma. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 1981-foen a mezőgazdasági termékek termelése összességében megegyezett az előző évivel. A növénytermelés az 1980. évi szintnél 2,4 százalékkal kevesebb volt. Az állattenyésztés termelése 2,2 százalékkal emelkedett, A növénytermelés csökkenése főként abból adódott, hogy az időjárás a kalászosok és a szőlő termésében veszteségeket ókozott. ' Az ország szántóföldjein 1981- ben megtermett gabona 8,6 százalékkal kevesebb az előző évben betakaríitottnál. Búzából a korábbinál kisebb területen az előző évinél 24 százalékkal kevesebb termett. A hektáronkénti hozam 16 százalékkal alacsonyabb a kiemelkedő 1980. évinél. A szántóföldi kukoricatermés 4,4 százalékkal több, mint az előző évben. Az eddigi legmagasabb, 5860 kg- os hektáronkénti hozam 10 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Napraforgóból 37, cukorrépából 19 százalékkal nőtt a termés. A növekedés az előző évinél na(Folytatás a 3. oldalon.) A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója Rendezvények Bács-Kiskunban A huszonötödik mezőgazdasági könyvhónapot a kertészkedő településen, Cegléden nyitotta meg tegnap délután Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Beszédében hangoztatta, hogy növénytermesztésünk, állattenyésztésünk, korszerű gazdálkodásunk világszerte elismert fejlődése elképzelhetetlen lett volna az első szakmai könyvhónap óta megjelent 35 millió kötet nélkül. Kitüntetések átadása és film- bemutató után dr. Udvarhelyi László, a Kiadói Főigazgatóság vezetője méltatta a városi-járási pártszékházban látható' könyvkiállítást, a Mezőgazdasági Hírlap- és Lapkiadó Vállalat tevékenységét, a könyvterjesztők munkásságát. A sokszínű, tematikus könyvtárlatot dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója mutatta be a nagyszámú érdeklődőnek, köztük a szomszéd megye és Cegléd párt- és állami vezetőinek, országos hírű kutatóknak. A kereken ötven kiadvány a nagy- és kisüzeme)*, a háztájiban gazdálkodók, a termelés közgazdasági, szervezési problémái iránt érdeklődők igényeit egyaránt kielégíti. Az összesen 400 ezer példányiban kiadott fél- száznyi mű közül kétségtelenül a 2500 rajzzal, 1000 fényképpel gazdagított, kétkötetes Mezőgazdasági Lexikon a legnagyobb vállalkozás. _ A mezőgazdasági könyvhónap Bács-Kiskun megyei rendezvény- sorozata február 8-án, hétfőn délután kezdődik, a lajosmizsei művelődési házban sorra kerülő ünnepséggel, ahol méltatják a mezőgazdasági könyvkiadás, s a könyvhónapok jelentőségét. • Ezt követően előadás hangzik el „Az ismeretgyarapítás felértékelődése a mezőgazdasági gyakorlatban” címmel. A nagyközség művelődési házában árusítással egybekötött kiállításon mutatják be a régebbi és az újabb kiadású szakkönyveket. Eddig a megye tizenhat városa és községe jelezte, hogy a következő hetekben mezőgazdasági szakmai előadásokat szervez. Az első rendezvény — megelőzve az országos és megyei megnyitót — a napokban Lakiteleken zajlott le, nagy érdeklődés mellett. Ezen dr. Király László tanszék- vezető főiskolai tanár beszélt a kisárutermelés népgazdasági szerepéről, jelentőségéről. Több előadás hangzik majd el például a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezetben, az akasztói, a császártöltési könyvtárakban, a katymári művelődési házban. Ezeken a kisegítő gazdaságok jogviszonyairól, a KGST-tagországok mező- gazdasági termelésének helyzetéről, a háztájiban használatos növényvédő szerekről, a kisgépekről és a kisállattartásról esik majd szó egyebek között. Kiskunhalason, a városi-járási könyvtár rendezvényén a baromfitenyésztés lesz a 'téma, a jánoshalmi művelődési házban pedig a növény- termesztés hozamnövelésének biológiai lahetőségeirőil, a baromfihús- előállítás közgazdasági kérdéseiről, a papriikatermesztésről, és a termelőeszközök ellátáskórdései- ről hangzanak el előadások. A kisszállásiakat a ház körüli állattartással és a fólia alatti pa- lántaneveléssel ismertetik meg a szakemberek. A könyvhónap előadásainak helyszínén, és a megye legtöbb könyvtárában mezőgazdasági szakirodalmi bemutatókat rendeznek.
