Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-05 / 30. szám
T p. x r Á-O Várható időjárás az ország területén I II 1.1 AKA> ma estig: továbbra is párás, hideg idő. Éjszaka sokfelé képződő, majd napközben lassanként feloszló köd. Délelőtt átmeneti felhősödés. majd napos idő csapadék nélkül. A legalacso nyabb éjszakai hőmérséklet általában —6, —11 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában —1, —6 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évi 30 szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 5. péntek Téli munka a mezőgazdaságban A háromhetes kemény hideg után,, enyhébbre fordult , az időjárás. Igaz, a hőmérő higanyszála éjszakánként még mínusz 4— 5 fokot mutat, de napközben már ugyanennyivel emelkedik fagypont fölé. A vékony, jeges hóréteg eltűnt az őszi gabonáról, mint ahogy leolvadtak a zúzmarák, és helyenként a vastagra hízott jégpáncélok is a gyümölcsfák ágairól. A mostani tél eddig sokkal hidegebb volt, mint amit a korábbi esztendőkben megszoktunk. Bizonyára kevesebb lesz majd a talajban élő kártevő a tavaszon, de sajnos, ami ezzel jár a nagy hideg okozta gabona kipusztulással is számolnunk kell. Ezúttal három kecskeméti gazdaságból kaptunk információt. Beszámolnak arról, melyek azok a legfontosabb munkák, amelyeket el kell végezniük. A kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezetben reménykedve várják a tavaszt. A 900 hektár őszi kalászos 70 százalékán már befejezték a fej trágyázást. Azokon a területeken, ahol gyengébb volt az őszi vetés, ott gondot okozott a jégpáncél, amit gyűrűshengerekkel törték fel még az olvadás előtt. Ahol meggyöngültek a vetések, ott 10—20 százalékkal több műtrágyát .szórtak ki a földekre, mint amennyit korábban terveztek. Az erőgépek az MTZ-k és a T 150-esek felújítása lassan befejeződik. A hónap közepétől kezdve már a munkagépek javítása jelenti a legnagyobb feladatot. Sajnos hasonlóan a korábbi esztendőkhöz, az idén is krónikus alkatrész-ihiány késleltette a munkát. Tervezik a gazdaság vezetői, hogy elfogadják a BKR erőgépekre vonatkozó szervizajánlatát, amely szerint a bajai rendszer vállalja, hogy megfelelő alkatrészek birtokában, javítja a traktorokat. Addig amíg szervizben pihen a gép, a bajaiak cseretraktort is biztosítanak. Gond csupán egy van: Baja és Kecskemét meglehetősen távol van egymástól, és az erőgépek utaztatása nem olcsó njplatság. Fagykárok a szőlőben A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben az 56 hektáros almáskertben metszik a fákat. A hosszan tartó jégpáncél, az első vizsgálatok tanúsága szerint, nem tett jelentős kárt a rügyekben. Mindez nem mondható el sajnos a 176 hektár szőlő vesszőiről. Csupán 8—10 százalékban találtak ép rügyeket. Az egyes fajták között meglehetősen nagy a szóródás. A Saszla rügyeinek fele például épen maradt, de a borszőlőknél a Kadarkánál, az Ezerjónál, a Piros Szlankánál, jelentős a kár. Éppen emiatt a szőlők metszését még nem kezdték el, hogy a rendelkezésre álló állományból a termőrügyek kiválasztása minél tökéletesebb legyen. A közös gazdaságban az állatok téli ellátása megfelelő volt. A juhokat a korábbi évek gyakorlatától eltérően hosszú ideig kellett takarmányon tartani. Virághagymák belföldre és exportra A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben jó ütemben haladnak a fejtrágyázással. Sok munkát ad a 100 hektáros almáskert fáinak metszése. A gazdaság évek óta termeszt virághagymákat. Az idén 3 millió darabot szállítottak Hollandiába. Sajnos, a vetőmag-termeltető vállalattal nézeteltérésük támadt. A szabályos szerződés ellenére a vetőmag-termeltető kevesebbet akart fizetni a hagymákért, mint amennyiben megállapodtak. Arra hivatkoznak, hogy kedvezőtlenebb áron értékesítették a különben jó minőségű hagymákat. A Magyar— Szovjet Barátság Tsz vezetői vallják, hogy ez egyoldalú, önkényes szerződésmódosítás. Épp ezért az árcsökkenést nem vehetik tudomásul, hiszen a termelés költségei nem voltak kevesebbek, mint a korábbi esztendőkben. Körülbelül félmillió virághagyma válogatása és értékesítése még hátravan. A néhány hagymát tartalmazó tasakokból hamarosan vásárolhatunk majd az üzletekben is. sz. p. m. Az erőgépek zömét már felújították SZEGED ES A PAPRIKA Hazánkban két fűszerpaprika-termelő tájkörzet van. Az egyik Kalocsáé, a másik Szegedé. Az elmúlt néhány esztendőben mindkét körzetben gondok voltak a paprikatermesztésben és -feldolgozásban. A kalocsaiak még mindig keresik a nehézségekből kivezető utat. Szegeden, ahol a paprikafeldolgozó vállalat nem csupán őrleményt állít elő, hanem húskonzerveket, levesporokat, ételízesítőket, fagylaltporokat is gyártanak évek óta nyereséges a vállalkozás. Az új technológiákat még újabbakkal váltják fel. A szegediek nehézségeiről és sikereiről szól írásunk a 4. oldalon. BÁCS-KISKUNBA LÁTOGATOTT HAVASI FERENC Gazdaságpolitikai aktíva a megyei pártbizottságon Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Bács-Kiskun megyébe látogatott. Kecskeméten Romány Pál az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye társadalmi, gazdasági életéről. A Központi Bizottság titkára Kecskeméten aktívaértekezleten találkozott az állami, társadalmi és gazdasági szervek, valamint a vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek számos vezetőjével. A vendéget és a résztvevőket Romány Pál üdvözölte, és rövid beszédet mondott. Ebben hangsúlyozta: Bács-Kiskun egyik jellegzetessége, hogy az ipar és a mezőgazdaság fele-fele arányban veszi ki a részét a termelési érték előállításából. Az iparon belül meghatározó az élelmiszeripar. A 2,7 százalékos termelésnövekedés, amely az elmúlt évben a megye iparában bekövetkezett, teljes egészében az élelmiszert előállító ágazatból származott. A mezőgazdaság magas részaránya nagy felelősséget jelent, amelyet a megye vállalt a múltban, és vállalni fog a jövőben is. Ennek a tudatában volt képes Bács- Kiskun mezőgazdasága az 1980. évi sikeres esztendőt tavaly megismételni, s 29 milliárd forint értékű élelmiszert és más mezőgazdasági terméket előállítani. A megyei pártbizottság első titkára ezt követően a településszerkezetről és a falvak, városok ellátottságáról éj tett szót. Említést tett arról, hogy 100 új otthonra a Duna—Tisza közén jutott a legtöbb megszűnt lakás, s kitért a megújuló városok gondjaira és a megoldást célzó intézkedésekre is. A feladatokról és a teendőkről szólva Romány Pál hangsúlyozta, hogy sok tartalék rejlik még a vállalatok együttműködésének javításában, az ipar és mezőgazdaság fejlesztési irányának helyes meghatározásában, a tudományos intézetek és főiskolák szellemi kapacitásának hasznosításában, a szomszédos megyékkel kialakított gazdasági kapcsolatok nyújtotta lehetőségek kiaknázásában. Felszólalások eredményekről, gondokról Az ülés első felszólalója dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára volt, aki a megyeszékhely gazdasági életének helyzetéről és feladatairól adott számot. Elmondta, hogy a város ipari termelésének értéke 1981-ben meghaladta a 10,7 milliárd forintot, ami 3 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi. Az üzemek árbevételük 50 százalékát exportból érték el, amelynek felét a nem rubel elszámolású piacon értékesítették. A versenyképesség növelésére a városi pártbizottság kezdeményezte, hogy az ipari üzemek működjenek együtt a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolával oly módon, hogy a tudomány és technika legújabb vívmányait hasznosítsák a termelésben. A város 13 üzeme kötött eddig ilyen megállapodást a GAMF-fal. Az ipar feladatait 1982-tben a termelés 5—6 százalékos, az export 10—ill százalékos növelésében jelölte meg az előadó. Hangsúlyozta azt is, hogy javítani kell a termékek minőségét, csökkenteni a fajlagos anyagfelhasználást, s racionálisabban gazdálkodni az energiáival és a munkaerővel. A következő hozzászóló Gál Gyula, a megyei tanács vib mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, a termelőszövetkezeték eredményeit ismertette. Rámutatott arra, hogy a szövetkezetek mintegy fele rossz természeti adottságok között gazdálkodik. Ennek ellenére az elmúlt évben nem növekedtek a gondok, s a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek állami támogatása is visszafogottabbá vált. A szőlőtelepítésről szólva az előadó elmondta, hogy bár az üzemi telepítés csökkent, a szövetkezetek által ösztönzött tagi, háztáji és szakcsoporti telepítések aránya növekszik. A gyümölcstermesztési ágazat viszont évek óta súlyos gondokkal küzd. Figyelmet érdemel az állattenyésztés is. Az ország megyéinek összehasonlító adatai szerint Bács- Kiskuniban van a legtöbb szarvas- marha és sertés. Kiemelkedő a szerepünk a baromfitermelésben is. A hús- és állati termékek feldolgozásában ugyanakikor Bács- Kiskun megye elmaradottsága alig csökkent. Szót kért a tanácskozáson Szendrey Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója is, aki Bács-Kiskun vállalatainak gazdálkodási, pénzügyi eredményeit elemezte. Mint mondotta, az előzetes adatok szerint a megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek 10—11 százalékkal növelték árbevételüket 1981-ben. Nyereségük is csaknem ennek arányában emelkedett. Az V. ötéves terv végén a megye ipara termékeinek 34 százalékát a külkereskedői ermben értékesítette. 1981 -ben viszont már több vállalatunk tőkés exportjának visszaesését figyelhettük meg. A VI. ötéves terv időszakában a gazdálkodó szervezetek az előző időszakihoz mérten évi 3—3,5 százalékkal kívánják növelni fejlesztési kiadásaikat. A bank természetesen a hitelpolitikában alkalmazni fogja a gazdasági élet által megkövetelt szigorúbb feltételeket. A fő cél, hogy a beruházási szándékok és a népgazdaság érdekei találkozzanak. A Központi Bizottság titkárának beszéde Felszólalt az ülésen Havasi Ferenc is, aki bevezetőjében megköszönte a megyei pártbizottságnak, hogy tehetősége nyílt az aktíván való részvételre. Mint mondotta, a felszólalások meggyőzték róla, hogy Bács-Kiskun életében is érvényesülnek mindazok a törekvések, amelyeket a Központi Bizottság kívánatosnak tart. Majd azokról a körülményekről szólt, amelyek a politikát, a gazdasági életet befolyásolják. Hazánk egy ideje a nemzetközi figyelem homlokterébe került, elismerik sikereinket. A véleményekből azonban csak azt szabad elfogadni, ami reális. A politikai hangulat kiegyensúlyozott. Közéletünk nyilvánossága előtt a közelmúltban mérlegre tettük szocialista múltunkat és az elmúlt 25 év alatt elért eredményeinket. Ez részben azért volt fontos, mert a jelenlegi lakosság jelentős része akkor még nem is élt, nem ismeri az akkori körülményeket. Részben pedig azért, mert az eltelt idő tapasztalataiból érdemes levonni a tanulságokat. Pártunk továbbra sem tér ki a problémák elől, hanem igyekszik azokat rugalmasan megoldani. A biztonságot éppen az teszi tehetővé, hogy a körülményeknek megfelelően változtatjuk a szabályozókat, s ilyen módon teremtünk stabilitást a gazdasági életben. Pártunk a nehézségek ellenére is megtartja' ígéreteit, a lehetőségekhez mérten megvalósítja azokat. Közéjük tartozik nagy szociális vívmányunk, az ötnapos munkahét bevezetése, a tanulmányi ösztöndíjak emelése, az alacsony nyugdíjak reálértékének megőrzése. Aki tisztességgel dolgozik hazánkban, az boldogul is. Az elmúlt negyedszázadban eredményesen működik a társadalom politikai mechanizmusa. Ennek középpontjában a szocialista demokrácia fejlesztése áll. A gazdasági életben legfőbb célkitűzésünk a külső és belső gazdasági egyensúly megteremtése, a lakosság életszínvonalának megőrzése. Az elmúlt három esztendőben elértük, hogy jelentősen mérséklődött a nem rubel elszámolású kereskedelmi mérleghiányunk, rubelviszonylatban pedig teljesítettük kötelezettségeinket. A nem rubel elszámolású tőkés export — az ottani gazdasági vdsz- szaesés és termékedmk hátrányos megkülönböztetése ellenére — 20 százalékkal növekedett, a tőkés import pedig 10 százalékkal csökkent. Ennek megfelelően a dollárelszámolású adósságunk is mérséklődött. Nehéz körülmények között is sikerült tehát megőrizni az életszínvonalat, lényefl* A résztvevők egy csoportja. • Havasi Ferenc beszél. gesen javítani a lakosság áruellátását — mondta a KB titkára. Havasi Ferenc ezután részletesen elemezte az 1982. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Ezek közül elsőként a tőkés piacon verseny- képes áruk termelését említette, hangsúlyozva a minőség, a korszerűség javításának fontosságát. Igen lényeges, hogy az ipar kivitelének és behozatalának egyenlege a tavalyinál kedvezőbben alakuljon. A termelés emelkedését a takarékosabb, célszerűbb anyag- és energiafelhasználással keld megoldani. A mezőgazdaságnak a jó belföldi ellátás mellett az export fokozásával kell hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Kiemelt feladat a gabona- és hústermelés gazdaságos növelése. A terv teljesítésének fontosságán túl Havasi Ferenc beszélt a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről. Mint ismeretes, ennek három fontos eleme a tervezés, a szabályozás, és az intézményi rendszer. A tervezésnél változatlanul fő cél, hogy miközben jobban érvényesül a központi akarat, növekedjen a gazdálkodó egységek önállósága, s nagyobb rugalmasságra érdemes törekedni. A vállalati terveknek jobban meg kell határozni az eladható árucikkek termelését is. A szabályozásnál központi kérdés egyféle harmónia kialakítása. A juttatásoknál és az elvonásoknál nem szabad szaporítani az egyedi elbírálásokat, hanem meghatározott elvi alapon kell támogatni, illetve elvonni. A hitelhez jutás feltételeit ésszerű módon szükséges szigorítani, az úgynevezett ingyen-pénzhez jutást meg kell szüntetni. Szervezetileg pedig jobban elhatárolt viszony tegyen a minisztérium és a vállalatok között. A minisztériumok legyenek hatósági felügyeleti szervek, tudjanak műszaki és gazdasági prognózisokat nyújtani a vállalatoknak, amelyek viszont eredményesebben vállalkozzanak, termeljenek és gazdálkodjanak. Az előadó végül a sok vitát kiváltó kisvállalkozásokról szólt. A lakossági igények nem kis részét az eddig nem legalizált második gazdaság elégítette ki. A korábbinál jobban a lakosság, és a nagyüzemeket kiszolgáló háttéripari tevékenység szolgálatéiba állíthatjuk ezt az erőt, ha legalizáljuk, s intézményesen megoldjuk például az anyagellátásukat. A kisvállalkozások ily módon az ipar „háztáji gazdaságát” képezhetik a jövőben. A gazdasági aktíva Romány Pál zárszavával ért véget. Eszmecsere Kiskunfélegyházán ■Havasi Ferenc délután Kiskunfélegyházára látogatott, ahal felkereste az Április 4. Gépipari Művek központját. A vendéget Tóth György vezérigazgató és Füredi Imre, a pártbizottság titkára — Tóth Pál szakszervezeti és Nagy György KISZ-titkáir jelenlétében — tájékoztatta a vállalat munkájáról. Az Április 4. Gépipari Művek 1981. évi termelése meghaladta a másfél milliárd forintot, nyeresége csaknem két és félszerese az előző évinek, s több mint felével magasabb a tervezettnél. A nem rubel elszámolású exporthányad is jelentős. Az atomenergetikai gépgyártás fejlesztő, 300 millió forintos beruházása az idén fejeződik be. Tóth György ezután beszámolt a vállalatnak a paksi atomerőmű építkezésén folyó szerelési munkájáról. A Közpjomti Bizottság titkára az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárával is megismerkedett. Itt ígért János vállalati igazgató és Simon Jánosné megbízott pártvezetőségi titkár, valamint a helyű vezetők fogadták, és tájékoztatták a kollektíva 1981. évi eredményeiről és az idei tervekről. Éhben az évben főleg a minőség és a hatékonyság növelését szolgáló műszaki fejlesztéseket szorgalmazzák. A vállalati szinten 3 millió pár cipő gyártását előirányzó tervük jól indult. A tőkés országokiba várhatóan 350 ezer, a szocialista országokba p>e- dig megközelítően 1 millió párat exportálnak. A hazai és a külföldi piacon kedvelt Alfa márkájú, spjortos jellegű cipőket gyártó vállalat tervei és eddigi eredményei biztatóak. Havasi Ferenc az esti órákiban, — látogatásának befejezéseként — Sztanojev Andrásnak, a városi pártbizottság első titkárának és dr. Dobos Ferencnek, a városi tanács elnökének jelenlétében — í kötetlen eszmecserét folytatott a város termelőszövetkezeteinek elnökeivel. N. O. • A KB titkára a félegyházi cipőgyár Ságvárl szocialista brigádjának naplóját nézi. (Tóth Sándor felvételei)
