Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 4. SIKERÜLT A KÍSÉRLET Kevesebb energiával több baromfihús A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet elnöké­nek, Bátyai Józsefnek szobájában beszélgetünk, Sze- rezla László műszaki főágazat-vezetővel. A hely­szín megjelölése azért fontos, mert természetes vi­lágítás adja a fényt. Ahhoz, hogy feljegyezzem a közös gazdaság néhány eredményét, törekvéseit, a mennyezetbe épített két, másfél négyzetméter abla­kon át beáramló világosság elegendő. — Hátha még süt is a nap — magyarázza a főágazatvezető. — Mi tehát ily módon hasznosít­juk a természetes fényt. Ennél nagyobb jelentőségű az az ener- g'amegtakarítási program, áme- 1\ et a baromfitenyésztésben haj­lottunk végre. Gazdaságunknak saját törzsállományf«, keltető állomása és nevelőtelepei van­nak. Tavaly például 2 millió 81)0 ezer naposcsibét keltettünk. 3004 tonna pecsenyecsirkét ér­tékesítettünk. Ügy véltük, hogy a nevelési technológia „kibír" 2 Celsius- tok hőmérséklet-csökkentést. A szakemberek között nem alakult ki egyértelmű vélemény. Hosz- szas vita után azokban minden­ki beleegyezett a fűtés csökken­tőiébe. A kísérlet sikerült, mi lepődtünk meg legjobban, hogy ugyanannyi idő alatt 14 deka­grammal magasabb átlagsúlyt ér­tünk el. tehát nemcsak fűtő­anyagot — 150 ezer liter olajat — takarítottunk meg. hanem ta­karmányt is. Sokkal jobb ered­ményeket értünk el. mint az elmúlt esztendőben. A Kiskunhalas—Baja közötti földgázvezeték elkészülésével le­hetővé vált. hogy olcsóbb ener­gia hoz jussunk. Pályázat útján 2) millió forint hitelt kaptunk, és tavaly elkezdtük az építke­zést. A továbbiakban elmondja, so­kat izgultak azért, hogy a kuko­ricabetakarítás idejére a szárí­tóberendezés gázra történő át­állítása befejeződjön. Szerencsé­re a szakemberek jó munkát végeztek, és a tengeritörés meg­kezdésére elkészültek. Mirttegy 2.5 millió forint értékű olajat •takarítottak meg. Az I-es szá­mú telep gázfűtésre történő át­alakításával pedig évente 6—7 millió forinttal olcsóbb lett az energiaellátás. # A bábolnai rendszerű ikerszárító lemezborítású külső oldalát ponyvával takarták le, hogy csökken­jen a szabadba áramló hő mennyisége. Ez az el­járás elősegíti, hogy kevesebb fűtési energia szük­séges a szárításhoz. kenteni lehet a traktorok üres­járatát azzal, hogy a nagy tel­jesítményű. gépeket három mű­szakban üzemeltetik. Ahol lehet, alkalmazzák a szántás nélküli talajmüvelést. Jobb munkaszer­vezéssel a szállító járműveknél is mérsékelni lehet az üresjára­todat. Már azt elérték, hogy egy- harmactdal kevesebb a gázolaj- felhasználás. Az. ésszerű energiatakarékos­ságra való törekvés folyamatos a jánoshalmi Petőfi Termelő­szövetkezetben. Az eddigi igye­kezet meghozta gyümölcsét. Az energiamegtakarítás iis hozzájá­rult ahhoz, hogy minden eddi­ginél nagyobb nyereséget, 41 millió forintot értek el az el­múlt évben. K. S. • A takarmány fajtájának megfelelően állítják be a granuláló berendezést. Az optimális tömörségű préselvény előállításánál törekednek az ésszerű energia­takarékosságra. Témát váltunk. A villamos­energiára terelődik a szó. Mind a három telepünkön automati­kus fázisjavító kondenzátorokat szereltek fel. Csúcsidőben keve­sebb áramot fogyasztanak. Át­szervezték a műszakot a takar­mánykeverő üzemben, összesen 300 ezer forint értékű villamos- energia-megtakarítást jelentett ez a közösnek. Számos lehetőség van. Csők­HAVONTA TÍZEZER PÁR Bébicipők Lajosmizséről Az Alföldi Cipőgyár nemcsak a megye, hanem az ország cipő­iparának is öregbíti jó hírnevét bel- és külföldön egyaránt. Szá­mos szociálista és tőkés államba jutnak el lábbelijeinek tíz- és száz­ezrei. Sokan nem tudják, hogy ezek gyártásából jelentős részt vállalnak a bedolgozók, illetve termelőszövetkezeti melléküzem- ágak. A gyár szakemberei által betanított — főként lányok, asz- szonyok — jó minőségi cipőal­katrészek készítésével' járulnak hozzá a végtermék előállításához. A múlt év második felétől a vállalat kiskunfélegyházi gyára egyre több segítséget kap Lajos­mizséről. A napokban Mányoki Jánossal, a lajosmizsei Népfront Mgtsz cipőfelsőrész-készíitő üze­mének vezetőjével beszélgettünk az alakulás óta eltelt időszak eredményeiről. • Kócsó Klára szakmunkás, az üzem diszpécsere is az ingázást cserélte fel ezzel a beosztással. 0 Nagy Imréné segédművezető (középen) sokat segít a kevesebb tapasztalattal, illetve szaktudás­sal rendelkezőknek. — A múlt év március elején a tsz Gerébi-majorjában huszon­négyen kezdték meg a szakmával való ismerkedést — mondta az üzemvezető. — Három félegyházi szakember foglalkozott a jövendő oipőfelsőrészkészitő-jelöl lekkel, akik viszonylag hamar elsajátí­tották a szükséges ismereteket. Június elejére felépült az új mű­helycsarnokunk is, s azóta itt dol­gozunk. Ma már hetvenötén va­gyunk, s örömmel mondhatom, a gyár elégedett a munkánkkal. — S ön, az üzemvezető honnan került ide? — Az Alföldi Cipőgyár gyárt­mánytervezési osztályának veze­tője voltam, s mikor megkértek, vállaljam el az üzem irányítását, kevés gondolkodás után jöttem. Kecskemétről járok ide, nem va­lami kellemes, de kibírható. Az a három szakmunkás viszont, aki lényegében hazajött Lajosmizsé- re, jól járt. Példájukat hamaro­san még ketten követték, ily mó­don jelenleg már öt szakmunká­sunk van. Nagy Imréné például tizenhat év után jött haza és­• Meg­felelő körülmények között dolgoznak I.ajosmizsén. (Straszer András felvételei) mint segédművezető igen jó munkát végez. — A teljesítmények is megfe­lelnek a várakozásnak ? — Eleinte természetesen lassab­ban ment a munka és örültünk, ha naponta 500 pár felsőrészt készí­tettünk. Decemberben viszont férfiszandálból már elértük a na­pi ezer párat. A múlt évben 4,2 millió forint volt az árbevételi tervünk, amit sikerült 4,6 millió­ra teljesíteni. Az idei tervünk már 10,5 millió forint termelési érték. — Nem lesz ez egy kicsit sok? — Tervünk reális, ugyanis a csarnoképület másik hajójában — ahol most az étkezde van — a második félévben új szalag kezdi meg a munkát. Amint az idő en­gedi, azonnal hozzálátnak az új étkezde építéséhez, s bízunk ab­ban, hogy a második félévet már legalább százhúszan kezdjük. Szó van arról, hogy egyszerűbb tech­nológiájú, kész cipőket is gyár­tunk majd. Lesz olyan új termé­künk is, melynek előállításában bedolgozók, nyugdíjasok és csök­kent munkaképességűek is részt vállalhatnak. Méghozzá export­munkáról van szó, NSZK meg­rendelésre varrott bébicipőket ké­szítünk, havonta tízezer párat. A nyugatnémet partner 100 ezer párat rendelt erre az évre. de le­het, hogy többre lesz szüksége. • O L. Irányjelzö Döntési hibák a vezetésben A vezetői engedély megszerzé­se nem kis erőfeszítést kíván az erre vállalkozóktól. Sok új is­meretet kell elsajátítani a közle­kedés szabályaitól az elsősegély- nyújtásig. Emellett a jármű gya­korlati vezetésében kell megfe­lelő jártasságot szerezni. Kérdés, mikor lesz a kezdőből jó vezető, illetve mi az ismertető jegye a jó gépjárművezetőnek? Aki min­den forgalmi helyzetben helye­sen tudja eldönteni a tenniva­lóit és ezzel a haladást a cél felé a biztonság megteremtésével va­lósítja meg. Miféle döntéseket kell hozni vezetés közben? A vezetőnek mindig van úticélja, ami a belső hajtóerőt adja. A társadalom er­kölcsi elvárása, hogy saját cél­ját mindenki biztonságosan és ne mások rovására érje el. Az utakon a cél gyors elérését aka­dályok gátolják. A gyalogosok, a kerékpárosok, lovas kocsik, a lassabban haladók stb. Ráadásul a környezeti tényezők állandó mozgásban, változásban vannak. Ez a körülményrendszer készteti a vezetőt, hogy irányát, sebessé­gét a helyzet változásának meg­felelően átértékelje és eldöntse ezek helyes mértékét. A döntések ilyen értelmű sorozata tulajdon­képpen a sebesség és irány fo­lyamatos szabályozását jelenti. Ki képes arra, hogy minden helyzetben megfelelően tudjon dönteni, illetve mi ennek a fel­tétele? Az első feltétel, hogy a környezetét megfelelően át tud­ja tekinteni. Ehhez ki kell ala­kulni a dinamikus látásmódnak, ami nem fényképszerűén rögzíti a képet, hanem pár másodperc­nyire előrepörgeti és a várható közlekedési helyzetet is mutatja. A gyakorlat során kialakul egy szűrőképesség is, ami a haladás szempontjából lényeges dolgo­kat emeli ki, a közömböseket nem engedi tudatosulni. A hely­zetfelmérés nem hagyhat ki egyet­len fontos tényezőt sem, mert ennek baleset a következménye. A helyes döntés második fel­tétele a megfelelő elméleti és gyakorlati tudás. Ebbe tartozik a szabály-, a jármű- és partneris­mereten át többek közt az addig átélt siker- és kudarcélmény is. Ez teszi lehetővé, hogy a helyzet felmérésekor észlelt dolgok kö­zül azonnal elkülöníthesse a ve­zető a számára veszélyt. vagy akadályoztatást jelentő tényező­ket. A gyakorlatlan vezető mind­ezeket nehezebben ítéli meg. Jó példa erre a sebesség és távolság pontos becslése, vagy egy ka­nyarhoz tartozó még biztonságos sebesség az adott tapadási vi­szonyok között. A jó döntés harmadik feltétele, hogy a vezető erkölcsileg meg­feleljen a biztonságos közleke­dés által támasztott követelmé­nyeknek. Legyen képes együtt­működni a környezetét alkotó partnerekkel és alkalmazkodni a pillanatnyi helyzethez, a szabá­lyokhoz, a közlekedési feltéte­lekhez. Erkölcsi hiányosságot je­lent az erőszakosság, durvaság, agresszivitás, a felelősségtudat hiánya, a szabályokkal való tu­datos szembeállás stb. Éppen a helyes közlekedési erkölcs ki­alakítása érdekében kezdtük meg a gyermekek közlekedési neve­lését már az óvodában. Aki balesetet okoz. az ezt meg­előzően helytelen döntést hozott, vagy a helyes döntés valamelyik feltétele hiányzott, esetleg a hely­zetfelmérésből maradt ki egy fontos tényező. Tapasztalatlan­ságból, gyakorlatlanságból nem tudta helyesen értékelni a lá­tott dolgokat, vagy az erkölcsi hiányosság folytán döntött má­sok érdekeinek rovására. Ezekre az okokra minden baleset visz- szavezethető. A saját helyes dön­tési képességét mindenki tudja fejleszteni, aki rendelkezik ön­ellenőrző adottsággal. Azt is kell tudni ebben, hogy a baleset nem elkerülhetetlen sorscsapásként jelenik meg, hanem kialakulá­sának törvényszerűsége van. A közlekedés és annak bizton­sága nem magán-, hanem köz­ügy. Ez pedig az együttműködé­sen, n alkalmazkodásorv alapuló erkölcsi beállítódást követeli meg a forgalom minden résztve­vőjétől, akár gyalogosan, akár járművel vesz részt a közleke­désben. Szabó András Munkavédelem, közlekedésbiztonság A munkavédelem és a közlekedésbiztonság terjedelmes és speciális feladatai mellett sok közös tennivaló van. A leg­főbb cél az üzemi és közlekedési balesetek megelőzése, a dol­gozó és közlekedő ember egészségének, testi épségének vé­delme. A szakszervezeti munkavédelmi és a közlekedésbiz­tonsági szervek együttműködése több éves múltra tekint vissza, s az egyre szervezettebbé és hatékonyabbá válik — állapította meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkár­ságának és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács elnök­ségének állásfoglalása. A halálos üzemi baleseteknek mintegy fele a járművekkel ösz- szefüggésben, s ezek nagyobbik része közúton következett be. Az összes üzemi balesetek egyhar- mada kapcsolatban van a jármű­vekkel. Ezek az arányok 1981. év­től valószínűleg növekedni fog­nak, mert az új rendelkezések értelmében üzemi balesetnek szá­mít a dolgozót munkába menet, vagy onnan jövet ért baleset is. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a megyei közlekedésbiz­tonsági tanács rendszeresen fi­gyelemmel kíséri megyénk bal­eseti helyzetének alakulását s in­tézkedéseket tesz azok megelőzé­sére. Az SZMT munkavédelmi felügyelői, s a városokban mű­ködő szakszervezeti szakmaközi bizottságok társadalmi munkavé­delmi felügyelői az elmúlt évben rendszeresen végeztek közös el­lenőrzéseket a KBT-k tagjaival. Ezeken vizsgálták a járműveket, munkavédelmi és közlekedésbiz­tonsági szempontok szerint. A hi­bás járművek üzemelései mun­kavédelmi határozattal felfüg­gesztették. Ez az intézkedési for­ma — ha szükséges — a jövőben fokozottabban érvényesül. Egyes gazdálkodó szervezeteknél a jár­műveket munkavédelmi szem­pontból nem tekintik termelőesz­köznek, éppen ezért a szemle­rendszerbe be kell építeni a jár­művek ellenőrzését ugyanúgy, mint a forgácsológépek vagy más termelőberendezések vizsgálatát. A közös ellenőrzéseken a KBT szakemberei több szabálytalan­ságra hívták fel a gazdálkodó szervezetek vezetőinek figyelmét, s adtak tanácsokat helyes üzemi forgalmi rend kialakításához. Az ittasan végzett munka megaka­dályozása érdekében szükséges, hogy a vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok vezetői szervezzék meg az alkoholszondás ellenőr­zést. A tapasztalatok szerint je­lentős előrelépés történt, különö­sen amióta jogszabály rendezte az ittasság-ellenőrzés feltételeit. A balesetek megelőzésében je­lentős szerepe van az agitációs és propagandamunkának. A szak- szervezet a közlekedésbiztonsági tanácsokkal közösen vetélkedő­ket szervezett munkavédelmi és közlekedésbiztonsági ismeretek­ből. Szükségesnek látszik, hogy a munkavédelmi oktatás keretében a közlekedésbiztonsági ismerete­ket is oktassák és követeljék meg azok elsajátítását. Mindenki köz­lekedik, gyalog vagy járművön s csak az tud vigyázni saját és má­sok testi épségére, aki az alapve­tő közlekedésbiztonsági ismerete­ket elsajátítja és a gyakorlatban alkalmazza. Munkavédelem, közlekedésbiz­tonság. Elválaszthatatlan egy­mástól. A munkavédelmi és köz­lekedési szabályok szigorú betar­tása a balesetek csökkenését eredményezi. Ezen munkálkod­nak a társadalmi aktivistákkal együtt a szakszervezeti és a köz­lekedésbiztonsági szakemberek. Gergely Imre

Next

/
Thumbnails
Contents