Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

i • PETŐFI NÉPE • 1W február 27.

TUDOMÁNY • TECHNIKA I

LESZ-E ÉRMES MAGYAR ÚSZÓ LOS ANGELESBEN?

Üjabb találmány a kecskeméti GAMF-on

A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1981, júliusi számában hírt ad arról, hogy a Villamos Berendezés és Készülék Művek bejegyeztette az Országos Találmányi Hivatalnál dr. Nádori László egyetemi tanár, Szűcs Árpád, Friedmann József, Weller György, Odor István okleveles mérnökök, dr. Molnár Benedek és dr. Lovas béla, a kecskeméti Gépipari Automatizálási és Műszaki Főiskola tanárainak találmányát, amely egy iramvezérlö berendezés, célszerűen ciklikus szerkezetű sportágak versenyzőinek irányítására szolgál. A berendezés lehetővé teszi, hogy olyan sportágakban, melyeknél a versenyeredményt időben is mérik, — edzések alkalmával — irányítsák a versenyzők erőkifejtésének időbeni menetét. A találmány lényege egy, a versenyző testén elhelyezhető adó-vevő berendezés, amely kapcsolatot tart az edző rendelkezésére álló központi adó-vevő berendezéssel.

Modern eszközök a sportban

Az iramvezérlö berendezés a jövőben igen nagy szerepet játszhat egyes sportágak versenyzőinek felkészítésében — erről beszélgettem a feltalálókkal. Először Nádori László egyetemi tanárt, a biológiai tudományok doktorát, az ötlet gazdáját kérdeztem.

— Professzor úr, ön a Test- nevelési Főiskola rektorhelyettese, a TF kutatóintézetének igazgatója, s nem utolsósorban az Európai Sportpszichológiai Társaság főtitkára. Hogyan jutott arra a következtetésre, hogy szükség lenne a sportedzéseknél iramvezérlö berendezésre?

— Természetesen engem elsősorban a magyar sport helyzete, és fejlődése érdekel. Eredményeink pedig az utóbbi időben igen szerények. Ennek egyik oka a hazai sportszergyártás elmaradottsága. — Közben tapasztalom, hogy nemzetközi viszonylatban a korszerű eszközök, felszerelések forradalmasítják az élsportot. Nagy szerepe van természetesen a modern edzési módszereknek, azonban ehhez is korszerű eszközökre van ma már szükség.

Mint pszichológus, 1962 óta foglalkozom az úszósporttal kap. csolatban a haladási sebesség és az időérzékelés, illetve iramérzékelés jelenségével. Nagyon fontosnak tartom ugyanis, hogy az úszó képes legyen felbecsülni saját iramát. Ez behatárolja az úszótehetségek eredményeinek prognosztizálási lehetőségeit is. Az az úszó ugyanis, amelyik az edzéseken be tudja programozni magának az iramot, fel tudja becsülni képességeit, az meg is tudja ajánlani az általa elérhető időeredményt.

Ugyanakkor vannak sebességhatások, amelyekhez meghatározott biokémiai, fiziológiai alkalmazkodás szükséges. Nem mindegy, hogy a sportoló fel tudja-e venni a szükséges sebességet, vagy nem. Ez azonban már az edzés hatékonyságán múlik.

Szegeden 1976-ban végeztünk irambecslési ' kísérletet kajakom zókkal arra vonatkozóan, hogy tanítható-e az iramérzék. Megállapítottuk, hogy ez a képesség kifejleszthető a sportolókban. Itt merült fel először bennem az a gondolat, hogy műszaki segítség

kellene az ilyen jellegű időméréshez, és sokáig kutattam erre

a lehetőségeket.

■»

Két hét múlva jelentkeztek

— Hogyan találta meg a kecskeméti GAMF-on az iramvezérlö berendezés formába öntésének lehetőségét?

_ A kecskeméti GAMF tanszékeivel korábban is kapcsdlat- ban álltam. Tagja voltam annak a zsűrinek is, amely_ a GAMF lézeres eredményjelzőjét (amit világviszonylatban is teljesen újszerűnek tartok) elbírálta. Egyik kecskeméti utam alkalmából dr. Molnár Benedek, kel és dr. Lovas Bélával néhány olyan problémáról beszélgettem, amelyen a mikroelektronika segíthet —, köztük az iramérzér kelő berendezésről is —, s azt a választ kaptam tőlük, hogy megoldható. Magam is meglepődtem, amikor két hét múlva jelentkeztek az iramvezérlő már működő modelljével.

T

ermészetesen ennek tökéletesítésére további — most már közös kutatásokat folytattunk. Gyártását a VBKM Erősáramú Elektrotechnikai Gyára vállalta, amelynek mérnökei — Szűcs Árpád, Friedmann József, Weller György, Odor István — a technológiai megoldások kutatásában vettek részt. Nagyon remélem, hogy az úszóválogatottnak az 1984-es Los Angeles-i olimpiára való felkészüléséhez ez a berendezés már rendelkezésére áll, s talán néhány aranyérmet is eredményez majd.

Egyébként a találmány — az iramvezérlő berendezés — a tob. bi ciklikus sportágakban (futás, kerékpár, kajak, kenu, gyorskorcsolyázás, sífutás stb.) is kiválóan alkalmazható. Az említett szegedi kísérlet elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia elnökének nagydíját. Jó lenne,

• Dr. Nádori László: Az úszó képes legyen felbecsülni saját iramát.

• Az úszósapkán látható fekete korong az adó-vevő készülék.

ha a hazai ipar mielőbb elkezdené az iramvezérlő és a lézeres időmérő berendezések gyártását, hogy a magyar sport visszakerülhessen a világ élvonalába. Az ipar szempontjából is hasznos lenne, bizonyosan sok külföldi megrendelést kapna. Ha viszont késlekedik, akkor majd más országokban elkezdik a gyártást, hiszen 14 fejlett ipari országban lett a szabadalom bejelentve.

Egyszerre negyven sportoló edzése

Az iramvezérlő berendezés műszaki megoldásáról dr. Molnár Benedeket és dr. Lovas Bélát. a GAMF tanárait kérdeztem.

— Egy adó-vevő készülék — mondották -r a sportoló testén,

— ez esetben az úszósapkában

— van elhelyezve. Ez közvetlen kapcsolatban áll a központi adóvevő berendezéssel, amely méri a sportoló haladási sebességét. A központi berendezésbe időmérő és számítógép is be van építve. Az utóbbi memóriájába betáplálhatók a világcsúcsok, országos rekordok, az úszó egyéni teljesítményei, és az elvárt edzési időeredmény.

Az edzésnél nyilván a célul tűzött időeredmény a lényeges. A berendezés időmérője érzékeli a sportoló tempóját, amit fémjelekkel kivetít egy képernyőre. Amennyiben az előírtnál gyorsabban, vagy lassabban halad, a központi berendezés hangjelekkel a megfelelő ütem betartására utasítja.

Arra is alkalmas a készülék, hogy az edző beszéljen az úszóval, és utasításokkal, tanácsokkal lássa el a vezérlőpult mellől. Például, hogy a karcsapások üteme ugyan jó, de nagyobb erővel tempózzon. Végül az edző a számítógép általi tárolt edzési adatokat utólag is elemezheti, és megbeszélheti a sportolóval.

Mindehhez még annyit kívánok hozzátenni mondotta Lovas Béla —, hogy a központi iramvezérlő berendezésbe 40 adó-vevő és időmérő is beépíthető, ily módon az edző egyszerre ennyi sportoló felkészülését irányíthatja. Nagy Ottó

Japán robotok

Egyre inkább teret hódítanak Japánban az ipari robotok. Legutóbb a Delta, a Televízió tudományos híradója mutatott be egy erről szóló' filmet. A robotok felhasználási területe igen változatos. Szolgálhatják az oktatást, a termelőmunkát és a katasztrófa-elhárítást is. A film első képsorain például az emberi életjelenségeket szimuláló robotot láthattunk. Ha az újraélesztést gyakorló orvosjelöltek hibátlanul végezték feladatukat, a gép lélegezni kezd, megindul a szívműködés, fényre érzékennyé válik a pupilld.

A japán autógyárakban számtalan nehéz, egyhangú, nagy figyelmet igénylő műveletet ipari robotok végeznek. Alkalmazásuk fokozza a termelékenységet, javítja a minőséget. A különösen balesetveszélyes munkahelyeken — például a présgépek mellett — ugyancsak robotok dolgoznak. A robot nem mélázik el, figyelme nem lankad, nem felejti „kezét” a prés alatt.

Az ipari robotok képesek olyan feladatok elvégzésére is. amelyeket az ember nem, vagy csak élete kockáztatása árán tudna megoldani. A körbe- forgó „szemekkel” ellátott számitógépagyú, önjáró robotok behatolnak a lángok közé, a gázzal szennyezett, vagy radioaktív sugárzásnak kitett területre. Feladatuk az emberek és az értékek mentése, a katasztrófa elhárítása. Am bármennyire okosak, hasznosak is a robotok, alkalmazásuk mégis tiltakozást vált ki a munkásokból. Egy-egy ipari robot beállítása ugyanis olykor tucatnyi munkás addigi tevékenységét teszi feleslegessé. A munkanélküliek számának növekedéséről természetesen nem a robotok tehetnek.

S. B

Számológép a XVII. századból

A technikatörténet csodálatos alkotása Blaise Pascal (1623—1662) francia matematikus 340 évvel ezelőtt, 1642-ben feltalált számológépe. Fő jellegzetessége az automatikus áttétel volt: a 36X13 centiméteres szerkezetben 0-tól 9-ig számozott, 10 kerék kapcsolódott egymásba. 50 darab készült a gépiből, amelyről a feltaláló nővére, Gilberte Pascal— Perier az 1667-ben megjelent életrajzában így emlékezik meg: „Ezt a művet csodának tartották, új tudomány született vele, mert feltalálták azt az eszközt, amely abszolút pontossággal végez el minden műveletet anélkül, hogy ész kelljen hozzá”.

Nem von le a feltaláló érdemeiből semmit, ha a mai krónikás ehhez hozzáteszi: csakis összeadást lehetett Pascal gépével végezni.

Képüpk: Pascal számológépe a drezdai „Matematikai—Fizikai Szalonban”.

ATOMERŐMÜVEK SOROZATBAN

Az atomenergia-ipar fejlesztése a KGST-országok hosszú távú energia-, tüzelőanyag- és nyersanyaggazdálkodási programjának fő iránya. A Szovjetunió műszaki közreműködésével az európai KGST-országokban és Kubában összesen több mint 30 000 millió watt kapacitású atomerőmű épül. A Szovjetunióban pillanatnyilag 25 atomerőmű működik és további 10 épül. Szovjet közreműködéssel épültek, illetve épülnek atomerőművek Bulgáriában, az NDKríoan, Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Kubában, sőt még a KGST-hez nem tartozó Finnországban is.

1990-re várhatóan az atomenergia biztosítja a testvéri országokban felhasznált villamos energia majdnem 25 százalékát, évente 75 millió tonna tüzelőanyag megtakarítását téve lehetővé. Ezenkívül órási előny az is, hogy a hőerőművektől eltérően nem fogyasztják az oxigént, nem szeny- nyezik az atmoszférát széndioxiddal, hamuval, kénes anhidriddel és más hulladékokkal, amelyek károsan hatnak a környezetre. A mai iparvállalatok közül az atomerőművek a legtisztábbak. További előnyük, hogy megoldják a helyi tüzelőanyag-források hiányát, szerves nyersanyagokat takarítanak meg, és enyhítik a szállítási gondokat. Csupán az egyetlen egymillió kilowatt kapacitású energiablokk évente több tízezer vagon szenet takarít meg.

A KGST-országok atomerőműépítésének új vonása a gyártási szakosodás. Csehszlovákiában például reaktoregységeket gyártanak nagy sorozatban. Bulgária, Magyarország és Lengyelország további részegységek gyártására szakosodott. Hamarosan teljes kapacitással dolgozik Volgodonszk- ban a Szovjetunió egyik legnagyobb és legkorszerűbb üzeme, az Atommas nevű reaktorgyár.

Tóth István

zaklatott idők

(54.) — Nesze, az anyád nyolcórás

istenit! Pusztulj innét, mert kihasítalak!

A fiú meghemperedett, de menten fel is ugrott, mint akit parázsra löktek, s menekült a tarlón át. Látta, hogy többen is hajlamosak Botos példájának követésére, mert vésztjóslóan elindultak, hogy közrekapják.

... Egyedül Rontóné szemében lobbant ellenséges fény Bálintra. Józanul, mint aki fölötte áll az ilyen dühkitöréseknek, odavetette a többieknek.

— Ez aztán -igazán nem volt pártszerű Botostól. Azt hiszi, mert brigádvezető, meg is verheti az embereket.

Még aznap éjszaka „összefoglaló". tehát részletes jelentést írt a Menjou-bajuszú megyei korifeusnak Botos Bálint minden •addigi bűnéről. „Illetékes elv- társaknak továbbítás végett.“

A kisgyerek már akkor meghallotta apja lépteit, amikor az még kívül járt a kapun. Kinyitotta a konyhaajtót, s míg kihajolt a sötétbe, a villanyfény megcsillant] szöszi haján, megvilágította pirosszegélyes, sötétkék játszóruháját. Aztán a kinti feketeség elnyelte az eleven színeket, s csak a kilincsbe kapaszkodó kis ember alakja sötétlett a lépcsőn.

— Apukaaa! — kiáltott a kis Bálint, ahogy apja becsukta maga mögött a kaput, és máris ugrott le, szaladt Botos elébe. Kitárta karját, úgy repült annak két várakozó kezébe, majd fel az arcához. Míg beértek, dörgö- lőzöít, hízelgett, puszira tartotta selymes kis nyakát, mert ott szokta^ neki „kiadni a porciót". A küszöbön már lemászott, szaladt játékai közé.

— Nézd, apuka, nézd, traktorállomást csináltam! — mutatta építőkockákból összerakott művét a gyerek. Míg feleségének, anyósának is szólt pár kedves szót az, apja, újból mellé senderedett, s mackómozgássall táncolt körülötte. Közben újságolta a napi eseményeket. Hogy

eltörte a piszkavassal a vizeskancsót, kizárta a nagymamát a szobából, aztán meg ő nem tudott kijönni, mert a kulcs nem engedelmeskedett pici ujjainak. A véletlenül bekukkantó szomszéd nyitotta ki az ajtót, miután sikerült a kulcsot kívülről kilökni a zárból.

— Bizony, gyütt sok néni! — bólogatott szorgalmasan a kicsi, mikor a nagymama részletesen elmesélte, mennyien összecsődültek, mire Miskolczi bácsi kitalálta a megoldást.

— Jött ám, haszontalan! — zsémbelt tréfás szigorral özvegy Karsainé.

— Most szólj hozzá, milyen gézengúz a fiad! — igyekezett Bálintot felderíteni a felesége. Rögtön észrevette, hogy bántja valami. Fáradtan ejtette le magát egy karszékre, és bár a kisfiát nézte, kövült mosollyal kísérte a beszámolót, • látszott a szemén, hogy gondolatai máshol járnak.-- Beteg vagy? — érdeklődött óvatosan az asszony, s észre se vette, hogy hosszú percek óta ugyanazt a nagy kék fedőt tö- rölgeti. Akkor tette le, mikor férje fásultan felelte.

— Megütöttem egy embert... — Érted. Mariska? Én, aki a belét taposnám ki annak, aki előttem embertársára emeli a kezét, én is embert ütöttem.

— Miért verekedtetek? —

ereszkedett le másik székre az asszony.

A kisgyerek eközben apja térdének támaszkodott, rendületlenül nyújtogatta kezét, sürgette picurka ujjaival.

— Apuka, vegyél fel!... Én

apukával vacsorázok.

— Jól van kisfiam, mindjárt.

Várhass! — tette odébb túl hirtelen a kisfiút Botos, amiért az megsértődött, és keservesen elsírta, magát. Kerek képén szétmázolta könnyeit, s megbántód- va bújt oda anyja öléhez. Zokogva panaszolta. — Nehem ihis szeh ... szeretem apukát!

Bálint ettől még idegesebben válaszolt.

— Miért, miért? Hogy jobb

legyen a káderem!... Mert tudálékos, tacskó elvtársak igen értenek hozzá, hogy alaposan felingereljék az embert.

— Felhívattak a tanácsházára, ugye?

— Tudod ezt is?

— Utána hozzánk is beugrott a megyei instruktor. Ugyancsak sza- pult téged a tegnap esti szereplésedért.

— És ti kinek adtok igazat? Az asszony felállt, bement a

spejzba. Egy tányéron szalonnát, szárazkolbászt hozott ki. Míg kenyeret. kést is tett az asztalra, határozatlanul válaszolt.

— Én csak annyit tudok, hogy kirohant rád Türke elvtárs. A

falusiak zokon vették, hogy lehetetlenné tetted az előadójukat.

A'brigádvezető csak most vette le a kalapját. Dühösen vágta a sezlon sarkába, ahol egy csomó lyukas zokni várt stoppolásra. Felállt, vizet öntött a lavórba, hogy' kezet mosson.

A csepp Balika már majdnem abbahagyta a sírást, visszasom- fordált apja elébe, várta, majdcsak észreveszi. De hogy az továbbra is a mérgével volt elfoglalva, megduplázott hangerővel kezdte rá megint.

— Anyám, vigye már át Pöté- ékhez ezt a gyereket! — szólt élesen anyósának Botos. Türelmetlenül, éppenhogy megmártotta képét a lavór vízben, lekapta a sparhert felett kifeszített madzagról a törülközőt, megnyomkodta vele vizes arcát, aztán visz- szadobta.

— Igen. Mindenki megsértődhet, mindenki sértegetheti az embert, ehhez jól értetek. Mikor aztán valaki kijön a dórából, szépen fegyelmi elé állítjátok.

— Mondd el ától cettig, hogy történt! — lett erélyesebb Mariska is.

Embere leült, vágott a szalonnából, szelt a kenyérből, s mialatt evett, beszámolt az esti '„csatáról”. Ezzel fejezte be.

— Nem rendbehoztam mindent? Nem alakítottunk új csoportot a legjelentősebb határrészen? És most azoknak áll félre az orruk,

akik majdnem mindent elrontottak ... Ha nem jelentkezek, mint aki elárulta a zseniális taktikát, kikészítik azt a rendes középparasztot. Mit gondolsz, kért volna azután belépési nyilatkozatot, s hozta volna magával a dűlőbelieket?

Tessék, te vagy áz agitprop titkár, ítéld meg, ezért fejmosást érdemeltem, és pont egy süvöl- vény politikustól?

Botosnéra is ráragadt férje szenvedélyessége. Megkönnyebbülve adott igazat kemény emberének.

— így már egészen más a kép. Nem is tudtam rólad elhinni, hogy pont termelőszövetkezeti kérdésben annyira melléfogtál volna ... Na persze, néhány helyi nagyokosnak — no meg Türkének — nem lehetett valami kellemes a nyilvános lebőgés.

— De hol verekedtél? — kérdezte nyugtalanul.

— Egész nap dúltam-fúltam a nagyképű kioktatás miatt. Mikor másodszor is embertelenségbe ütköztem, már nem bírtam uralkodni magamon.

— Te mit tettél volna a helyemben? — várta az asszony véleményét, miután Krizsóné esetét elmesélte.

Botosné nem felelt mindjárt. A kannából teleöntötte a vizeskancsót, pohárral együtt odatette az ura elé.

(Folytatjuk.)

A szovjet segítséggel épült atomreaktor vezérlőterme.