Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-26 / 48. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 26 Vita a lengyel BÉCS ~ haderőcsökkentési tárgyalások pártplénumon Véget ért a terméketlen viták korszaka A pártmunka hatékonyságának fokozása, a társadalom párt irán­ti bizalmának visszaszerzése volt a fő téma a LEMP KB hetedik teljes ülésének csütörtöki napján is, amikor a résztvevők folytat­ták a vitát a politikai bizottság szerdán előterjesztett beszámoló­járól és a programnyilatkozat tervezetéről. A felszólalások során javaslat hangzott el arról, hogy a plenum határozatában fogalmazzák meg: a szükségállapot bevezetése — minden más állítással ellentétben — nem cél volt, hanem szükség- szerű döntés, és hogy a központi bizottság tagjai fejezzék ki kö- szönetüket a nemzeti megmentés katonai tanácsa elnökének, s raj­ta keresztül mindenkinek, aki a nehéz időszakban vállára vette a felelősséget Lengvelors/ág sor­sinál események sorokban BUDAPEST ______________ J anez Stanovnik, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságá­nak főtitkára rövid látogatást tett Budapesten az EGB idei 37. ülésszakának előkészítése céljá­ból. Megbeszéléseket folyatatott az ülésszak jelenlegi alelnöké- vel, Bartha Ferenccel, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetőjével, Hol'lai Imre külügyminiszter-helyettes­sel és más magyar vezetőkkel. Janez Stanovnik csütörtökön el­utazott Budapestről.______________ B EJRÚT~________________________ M a hajnalban a géprablók őrizetbe vételével véget ért a bejrúti lepülőtéren a tegnap él­téi ített kuvaiti repülőgép ügye. Mint a helyi hatóságok jelentet­ték, izgalmas tárgyalások után a fegyveresek szabadon enged­ték az utasokat, és mindenki sértetlenül ejhagyta a repülőgé­pet.- Mielőtt a békés megegye­zés megszületett, lövöldözés tört ki a repülőtéren. A fegyveresek az irányítótornyot vették célba, azt állítva, hogy rájuk lőttek a tárgyalások idején. Sebesülés nem történt.__________.___________ B AGDAD__________________ 'Olaf'"Palme- volt svéd minisz- tei elnök, az ENSZ-főtitkár kü- lönmegbízottjaként tegnap Bag­dadba érkezett, ahol újból meg­kezdi az iraki—iráni háború bé­kés rendezését célzó tárgyalásait. A repülőtéren Hammadi iraki külügyminiszster üdvözölte a tendéget, akit elkísért több ENSZ-hivatalnok. Egy órával érkezése után már megbeszélést folytatott Hammadival, és talál­kozott* Tarik Aziz iraki minisz­terelnök-helyettessel. A megbe­s/.éléseket ma folytatják.________ W ASHINGTON__________________ A washingtoni kormány 835 millió dollár értékű újabb fegy­verüzlet lebonyolításához kérte a kongresszus hozzájárulását. Az amerikai hadiipar évi exportjá­nak csak töredékét kitevő cso­magtervben egyebek között a tu­néziai légierő modernizálása szerepel: 200 millió értékben szállítanak Tunéziának F—5E és F—5F típusú vadász-repülő­gépeket. Pakisztánnak 154 millió dol­lár értékben ajánlott fel az Egyesült Államok fegyvereket. Dél-Korea „a. koreai félsziget békéjének és stabilitásának meg­őrzése" címén 68 millióért vásá­rolhat Hawk típusú rakétákat. és más hadifelszeraléseket.______ MOSZKVA _______________________ L eonyid Brezsnyev nyújtotta át csütörtökön a Kremlben Gyinmuhamed Ahmedovics Ku- najevnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a .Kazalé Kommunista Párt Központi Bi­zottsága első titkárának ja Le- riin-rendet és a Szocialista mun. ka hősének arany csillagát, ame­lyet a' politikus már harmad­kapott meg. A kitüntetése- átadva, Leonyid Brezsnyev méltatta Gyinmuhamed Ahme­dovics Kunajev tevékenységét, s azokat az eredményeket, ame­lyeket Kazahsztán ért el,_________ K AIRO A Szadat egyiptomi elnök el­leni merénylet mögött álló ter­roristaszervezet akciója az or­szág határain túlmutató össze­esküvés része — állítják a kai­rói hatóságok. Az Al-Musszavar című hetilap, hivatalos forrásra hivatkozva csütörtökön arról számolt be, hogy az „iráni típu­sú forradalmat” importálni szán. dékozó mozgalom terveiben Egyiptom csak a kiindulópont volt, s célként a többi ‘arab or­szágot is magába foglaló iszlám állam — kalifátus — felállítását tűzték ki. A terrorista-összees­küvés kapcsán mintegy ezer személy ellen indítanak pert. a vádemelés márciusra várható — ír,iá af lap. .szór Két Csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyve^ rés erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalásso­rozat 297. plenáris ülését. A Va­lerian Mihajlov szovjet nagykö­vet elnökletével megtartott ta­nácskozáson dr. Walter Boss nyu­gatnémet nagykövet mondott be­szédet. Az NSZK küldötte felszólalásá­ban közölte: a NATO-tagországok' tudomásul vették a négy szocia­lista, ország, a Szovjetunió, Len­gyelország , Csehszlovákia és az. NDK küldöttsége által a megelőző teljes ülésen előterjesztett újabb javaslatot. A dokumentumról majd annak alapos tanulmányozá­sa után- kívánnak véleményt mon­dani, annyit azonban már előre megállapítanak, hogy hiányolják az utalásokat a két fél szárazföl­di haderői létszámára vonatkozó­an — mondotta az NSZK küldött­ségének vezetője. Az ülést követő sajtótájékozta­tón a szocialista országok képvi­selője rámutatott, hogy a nyuga­ti résztvevők halogató taktikája ellenére véget ért a bécsi tárgya­lásokon a terméketlen viták kor­szaka és már nem lehet tovább várni az első konkrét haderőcsök­kentési egyezmény megszövegezé­sével. Ehhez megfelelő alapot nyújt a négy szocialista ország február 18‘án beterjesztett — a tervezett haderőcsökkentés mindkét szaka­szát átfogó — kompromisszumos javaslata, amelyben — csakúgy, mint a szocialista országok ko­rábbi javaslataiban is — messze­menően figyelembe vették a nyu-* gáti fél szempontjait. Francia-nyugatnémet csúcstalálkozó Csütörtökön közös nyilatko­zat elfogadásával és sajtóértekez­lettel zárult a francia—nyugat­német csúcstalálkozó. A közös nyilatkozat hangsú­lyozza: Franciaország és az NSZK ezentúl még szorosabban együtt fog működni, hogy ezáltal növel­je Nyugat-Európa súlyát a világ­ban. Ehhez azonban múlhatatla­nul szükség van arra, hogy a kö­zös piaci országok késlekedés nél­kül oldják meg azokat a nehéz­ségeket, amelyek jelenleg akadá­lyozzák a közösség működését és fejlődését. Meg kell erősíteni a közös piaci országok politikai együttműködését is. A kelet—nyugati viszony kér­déséről szólva a nyilatkozat — az afganisztáni és lengyelországi eseményekre hivatkozva — a Szovjetunióra igyekszik hárítani a felelősséget a kapcsolatok meg­romlása miatt, majd hangsúlyoz­za. hogy a kelet—nyugati kap­csolatok csak az erőegyensúly, alapján fejlődhetnek kedvezően. Bonn és Párizs ragaszkodik a NATO 1979 decemberi kettős ha­tározatához (ennek értelmében közepes hatótávolságú amerikai rakétákat telepítenek Nyugat- Európába, ha a rakétakérdésről folyó szovjet—amerikai tárgyalá­sok 1983. végéig nem vezetnek eredményre.) Ezzel kapcsolatban úgy vélik, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket a fegyverzetek el­lenőrzésére és a leszerelésre. A nyilatkozat ugyanakkor leszögezi, ihogy a két kormány meg akarja őrizni a Helsinkiben megindult folyamatot, és a helsinki záróok­mány rendelkezéseinek betartása mellett foglal állást. A nyilatko­zat az „emberi jogok megsértésé­nek-' Hfevezi aJ fengyel"szükségál­lapotot,:.aunate o megsz ü ntetésé t sürgeti. ■ Az Egyesült Államokhoz való viszonyról szólva a nyilatkozat létfontosságúnak tartja az Egye­sült Államok és szövetségesei kö­zötti kapcsolatok szorosabbra fű­zését, de rámutat: ehhez széle­sebb körű 1 konzultációkra van szükség az európaiak és az ame­rikaiak között, jobban egyeztes­sék közös céljaikat és érdekeiket. A nyilatkozat bírálja az Egye­sült Államok pénzügyi politiká­ját, és hangsúlyozza, hogy a rendkívül magas amerikai kamat­láb súlyos következményekkel jár a nyugat-európai országok gazda­ságára. KÖZÖS PIAC Kereskedelmi szankciók a Szovjetunió ellen Az Európai Közösségek 'Bizott­sága csütörtökön meghatározta, mely szovjet árufélék behozata­lát korlátozza a jövőben a Közös Piac a lengyelországi szükségál­lapot bevezetése miatt. A bizott­ságot a külügyminiszteri tanács bízta meg, először január 23-i ölesén, majd e héten kedden, hogy készítsen konkrét javaslatot né­hány „nem létfontosságú” árucikk behozatalának korlátozására. A közös piaci1 bizottság — je­lentette be csütörtökön a szóvi­vő — mintegy száz terméket je­lölt ki, amelyek behozatala 1980- ban összesen 830 millió ecu-t (1 milliárd dollárt) tett ki. A korlá­tozás az 1980. évi behozatal 50 százaléka, ami a közös piaci or­szágokba irányuló teljes szovjet kivitel mintegy 4 százalékát te­szi ki. 1980-ban a Szovjetunió 10,8 ecu (13 milliárd dollár) értékben exportált az EGK-ba, főként ola­jat, földgázt, vasércet és egyéb nyersanyagokat, kisebb mérték­ben gépeket és vegyipari termé­keket. Ugyanabban az évben a közös piaci kivitel a Szovjetunió- ba 7,5 milliárd ecu-t (9 milliárd* dollárt) tett ki gépekből, kohá­szati termékekből, ipari berende­zésekből főképp. A kijelölt, korlátozás alá eső árufélék többnyire úgynevezett „luxuscikkek" (kaviár, vodka, prémek, gyémánt), továbbá gép­kocsik és fényképezőgépek, órák. Ezzel az intézkedéssel tényle­gessé vált a már korábban elha­tározott korlátozás, amely az első gazdasági-kereskedelmi jellegű megtorló intézkedés nyugat-euró­pai részről a Szovjetunióval szem­ben a lengyel események ürü­gyén. „Ezt az intézkedést világos politikai jelzésnek szánjuk” — jelentette ki lord Carrington brit külügyminiszter a keddi tanács­ülés után. A főibizottság illetéke­sei nem a korlátozás mennyisé­gét — amely nem túl jelentős —, hanem tényét tartják fontosnak. „Ez az első eset a Közös Piac fennállása óta, hogy egy intézke­dés kimondott célja a kelet—nyu­gati kereskedelem bővítése helyett annak «korlátozása” — mondta egy közös piaci főtisztviselő. A miniszteri tanácsülésen Gö­rögország a korlátozás ellen fog­lalt állást, Dánia technikai jelle­gű fenntartással élt. NAPI KOMMENTÁR „Különvélemény” INDIA—PAKISZTÁN Szembetűnő eltérés mutatkozik Washington és „hátsó udvara”, vagyis Közép-Amerika között nemcsak a térség helyzetének megítélésében, hanem a követen­dő irányvonal tekintetében is. Ez derül ki Reagan elnöknek az Amerikai Államok Szervezetében szerdán mondott beszédéből. Rea­gan tulajdonképpen semmi újat, nem mondott, amikor Kuba és a Szovjetunió, valamint Nicaragua ellen megismételte jól ismert vádjait. A „kommunista veszély­ével" szemben az Egyesült Álla­mok törekvése arra irányul, hogy fokozott katonai és gazdasági se­géllyel — szóhasználatában biz­tonsági segítségnyújtással — tá­mogassa a hozzá hű rendszere­ket. A ’„mi ni-marshall-terv” ke­retében 350 millió dollárt folyó­sít Washington a karibi térség és Közép-Amerika együttműködés­re kész néhány országának. A se­gély egyharmada Salvadornak jut. Reagan szerint a térségben „a szabadság védelmezésére” van szükség. Valójában egészéh más­ról van szó. Arról — s ezt szám­talan helyszíni beszámoló, szem­tanúk serege, egyházi körök se­gélykérelme igazolja —. hogy né­hány országban az Am,erika-ba- rát junta lábbal tiporja a szabad­ságjogokat, halomra gyilkolja a diktatúrával szembenálló lakos­ságot, a félelem és a terror lég- „ körét tartja fenn csak azért, hogy* uralmát meghosszabbítsa. Guate­malából és Salvadorból a napok­ban katolikus papok fordultak a pápához felhívással: lépjen köz­be a hívők és az egvház'i szemé­lyek üldözése ügyében. Két ame­rikai demokratapárti képviselő — mindketten nemrég jártak Salva­dorban az amerikai kongresszus ténymegállapító küldöttségének tagjaként — követelte Reagan el­nöktől, hogy haladéktalanul füg­gessze föl a juntának nyújtott katonai segélyt. Hogy miént? Egyszerűen azért, mert szerintük az USA kormányának az a fel­tevése, miszerint Salvadorban az emberi jogok helyzete javult — hamis. López Portillo mexikói elnök a közelmúltban közvetítő szerepre vállalkozott Washington és Ha­vanna, illetve Managua között, s a salvadori válság ügyében is szívesen tenne békéltető lépése­ket. Nicaragua hárompontos bé­ketervet juttatott el az ENSZ fő­titkárához, s javasolta: Közép- Amerika államai kössenek egy­mással meg nem- támadási szer­ződést. Fidel Castro Portillo el­nökhöz írt levelében ugyancsak késznek mutatkozott a közép­amerikai feszültség csökkentésé­hez hozzájárulni. Mindez azonban falra hányt borsó. Washington tapodtat sem enged „különvéleményéből”, amelynek, értelmében a közép­amerikai társadalmi feszültségért, az elnyomás miatti elégedetlen­kedésért, a jogtipró diktatúrák­kal szembeni fegyveres harcért Kubát, a Szovjetuniót és Nicara­guát teszi felelőssé. Ezekből a hamis feltevésekből indulnak ki Reagan helyzetelemzői, s ahe­lyett. hogy levonnák a szükséges tanulságokat, tovább szítják a feszültséget, növelik a társadalmi robbanás veszélyét közvetlen szomszédságukban. Gy. D. Felfüggesztették a tárgyalásokat a meg nem támadási szerződésről India meghatározatlan időre el­halasztotta a március 1-re terve­zett pakisztáni—indiai tárgyalá­sokat, amelyekre a január 30— 31-én Űj-Delhiben megtartott külügyminiszteri találkozó folyta­tásaként Islamabadban került vol­na sor — jelentette be Naraszim- ha Rao indiai külügyminiszter csütörtöki parlamenti beszédében. A tárgyalások célja a két ország közötti meg nem támadási szer­ződés előkészítése lett volna. A döntést indiai részről azzal indokolták, hogy Pakisztán sváj­ci képviselője a hónap^ elején Genfben az ENSZ emberi jogok bizottságához fordult és kijelen­tette: Kasmir helyzete hasonló Palesztina és Namíbia helyzeté­hez. Ez India szemében világos célzás volt arra, hogy Pakisztán nem tekinti véglegesnek az In­diához tartozó kasmiri területek jelenlegi státusát. A két ország külügyminiszterei január végén Új-Delhiben álla­podtak meg abban, hogy március­ban folytatják a tárgyalásokat a Pakisztán által javasolt meg nem támadási szerződésről. A NÉPFRONT ÁLLÁSFOGLALÁSA Kisvállalkozások a szövetkezeti mozgalomban Cél: a lakossági ellátás javítása Mind több szövetkezet, illetve vállalkozó kedvű állampolgár is­meri fel az új típusú gazdasági kisvállalkozásokban rejlő lehető­ségeket, s a szövetkezeti mozga­lomban is sorra tervezik a kis­szövetkezetek, szakcsoportok, munkaközösségek létrehozását. Ám az eddigi kezdeményezések azt mutatják, hogy nem elsősor­ban a tömeges lakossági igénye­ket kielégítő, s a munkásság, a parasztság széles rétegeinek tisz­tes többletjövedelmet nyújtó for­mák terjednek. így összegezhetők' annak a vitának a megállapítá­sai, amely a Hazafias Népfront sző vetkezetpol i ti kai a 1 b i zottsá­gának csütörtöki ülésén folyt. A testület tagjai, s meghívott szakemberek a többi között be­számoltak arról, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek tag­sága megfelelő tájékozottság hiá­nyában rna még ritkán él ezek­kel a lehetőségekkel, ahhoz azon­ban, hogy a jogszabályok,. ren­delkezések között kiigazodjanak; a téeszvezetőknek is több segít­séget kellene adniok, ők ugyanis már birtokában vannak a szük­séges információknak. A mező- gazdaságban nem könnyű megta­lálni azt a szervezetet, amely va­lóságos — elsősorban lakossági — szükségletekkel szolgál, s amely az eddig is meglévő kereteknél előnyösebb, hiszen éppen ebben az ágazatban évek óta eredmé­nyesen működnek a nagyüzemi gazdálkodást kiegészítő háztáji, kisegítő gazdasági, illetve szak­csoporti munkaformák. Többen is hangsúlyozták: a mezőgazdasá­gi nagyüzemek termelésének hasznos kiegészítése mellett ép­pen a kisebb települések javító­szolgáltató hálózatának megte­remtésében, a gazdagabb keres­kedelmi kínálatban vár jelentős feladat a kisvállalkozásokra. Bizonyos óvatosság jellemzi az ipari szövetkezetek útkeresését is. Gyakran nehezíti a kollektí­vák döntését, hogy a máig tisz­tázatlan részkérdések — a mű­ködési feltételek, az adózás, a jövedelemszabályozás homályos pontjai — miatt nem látják tisz­tán: előnyösebb-e változtatniuk. Az ülésfen szorgalmazták: a he­lyi népfrohtbizottságok, a társa­dalmi szervek, s a szövetkezetek területi szövetségei vállaljanak az eddigieknél nagyobb részt a kis­vállalkozások helyének, szerepé­nek megismertetéséből, a rendel­kezésekkel kapcsolatos tájékozta­tó munkából, s .ha kell, váljanak a szervező munka " kezdeménye­zőivé, segítve ezzel a lakossági ellátás javítását. A LEGFŐBB ÜGYÉSZ TÁJÉKOZTATÓJA 1981-ben emelkedett a bűncselekmények száma Magyarországon a nyugodt belső helyzet, a kedvező köz­hangulat egyik garanciája a minden területen — így az igazságszolgáltatásban is —- érvényesülő szocialista törvé­nyesség. Ugyanakkor a társadalmi valóságunkhoz hozzátar­tozó negatív jelenség a bűnözés. Mindezeket a tényeket együttesen figyelembe véve joggal elmondható, hogy ha­zánkban a közrend és közbiztonság alapvetően 'sziláid tr- hangsúlyozta csütörtöki sajtóértekezletén dr. Szíjártó Ká­roly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. Ezután ismertette azokat a leg­fontosabb ügyészi tapasztalatokat, amelyek tavaly gyülemlettek föl, egyebek között az ügyészségek ál­talános . felügyeleti tevékenységé­ben, az állampolgárok ügyeinek intézésével kapcsolatban, s szólt a bűnözés 1981. évi alakulásának jellemzőiről is, közreadva a most összesített bűnügyi statisztikát. Rámutatott: valamennyi bűnül­döző és igazságügyi szervvel együtt az ügyészségnek' is fontos feladata, hogy segítse, irányítsa, felügyelje és szervezze a kedve­zőtlen társadalmi jelenségek elle­ni fellépést. Az ügyészség az elmúlt évben is szorgalmazta, hogy az arra il­letékesek rendszeresen tegyenek eleget ellenőrzési feladataiknak, jobban hasznosítsák ellenőrzéseik tapasztalatait, intézkedjenek a hiányosságok megszüntetése ér­dekében és kérjék számon intéz­kedéseik végrehajtását. Ha azonban a jogsértés az ál­lami vagy az állampolgári fegye- lerh megszegéséből adódik, akkor az ügyészség kezdeményezi a vétkes személyek felelősségre vo­nását. Erre 1981-ben 724 — össze­hasonlításul: 1980-ban 591 — eset­ben került sor. A jogalkalmazás törvényessége kapcsán ismételten szóba került, hogy a jogszabályok száma még mindig nem csökkent a kívánatos mértékben, az ese­tenkénti túlszabályozás nemegy­szer lehetőséget ad a felelősség alóli kibúvásra. % Az állampolgárok törvényességi témákban előterjesztett kérelmei­nek, panaszainak intézéséről szól­va dr. Szíjártó Károly elmondta, hogy nem csökkent az ismételten alaptalanul panaszkodók száma, akik ügyükkel számos állami szervet foglalkoztatnak, gyakran indokolatlanul és éveken keresz­tül. Az államigazgatási szervek munkájával kapcsolatos, valamint a büntetőügyekben benyújtott panaszok mellett 1981-ben polgá­ri jogi tárgyú törvényességi óvás iránti kérelem összesen 3677 ér­kezett., Ezek számában évek óta nincs lényeges változás. Termé­szetesen sokszor előfordul, hogy a kérelmek megalapozatlanok; ta­valy zömmel ilyenek voltak, mindamellett a legfőbb ügyész — miként most elmondta — 352 esetben nyújtott b? törvényességi óváát a Legfelsőbb Bírósághoz, polgári tárgykörben; egyébként pedig valamennyi — büntetőjogi, munkaügyi, polgári jogi és egyéb — ügyben az összesen benyújtott törvényességi óvások száma 1981- ben 551 volt, tehát lényegesen csökkent az 1980. évi 659-hez ké­pest. Ami a bűnözést illeti: 1980-hoz képest 1981-ben a bűncselekmé­nyek száma 3,4, a bűnelkövetők száma pedig 6,5 százalékkal emel­kedett. Az összbűnözésen belül tavaly a személyek javait káro­sító, vagyon elleni bűncselekmé­nyek száma 9,8, az erőszakos, ga­rázda jellegű bűncselekményeké 10,4, a közlekedésieké 4,8. a gaz­daságiaké 2,4 százalékkal emel­kedett. Ugyanakkor több mint 10 százalékkal csökkent a társadal­mi tulajdont károsító bűncselek­mények száma. A korábbiakhoz viszonyítva . tavaly sem változott lényegesen különböző fajta bűn- cselekmények aránya, s ez azt jelenti, hogy a legnagyobb cso­portok (az összbűnözések mint­egy 60 százalékát) a vagyon elle­ni bűncselekmények jelentik. A második helyen szerepelnek a közlekedési bűncselekmények, amelyek száma az 1980. évi 16 906- ról 17 719-re nőtt, s az elkövetők között igen magas volt az ittas vezetők száma. A harmadik helyre kerültek a garázda jellegű és az életellenes bűncselekmények, illetve elköve­tőik. E téma kapcsán a legfőbb ügyész nyomatékkai felhívta a fi-* . gyeimet arra, hogy az ilyen cse- lekméhyek megelőzésére társa­dalmi szinten is nagy gondot kell fordítani, mert nemegyszer éppen a sértettek közreható magatartá­sa váltja ki az erőszak alkalma­zását. Példaként utalt a kirabolt, kifosztott részeg emberekre, s az olyan családi vitákra, amikor az elégtétel eszközéül a kést vá­lasztják. Azt is közölte dr. Szíjártó Ká­roly, hogy az elmúlt évben Ma­gyarországon az állam és az em­beriség elleni bűncselekmények aránya nem változott, számuk né­mileg emelkedett: 1980-.ban 65, 1981-ben 79 ilyen bűncselekmény vált ismertté. Az elmúlt évben ezek közül izgatás 75, állam el­leni bűncselekményt jelentő kém­kedést négy esetben • derítettek föl. Hazánkban a bűnüldöző szer­vek különös figyelmet fordítanak a politikai jellegű bűnelkövetések megelőzésére. Arra törekszenek, hogy a társadalmi rendünkre po­litikai szempontból veszélyt je­lentő magatartásokat megakadá­lyozzák. illetve folyamatukban megszakítsák. Az elmúlt évben is több eset­ben került sor büntető eljáráson kívüli olyan törvényes intézkedé­sekre, mint például a rendőrha­tósági figyelmeztetés, szabálysér­tési eljárás. Ha ézek eredmény­telenek, s ha a magatartás már törvényeinkbe ütköző cselekményt jelent, nem marad el a büntető­jogi felelősségre vonás sem. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents