Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-23 / 45. szám

A díszes betűket Zelenák Cres- cencia rajzolta. A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola tanácsterme Csik István intarziá­ja révén vált példásan megoldott belső térré. Kátai Mihály Élet­őriző című műve a Kiskunsági Nemzeti Park központjának szá­mon tartott értéke, vonzó látvá­nyossága. A Kodály Intézetben a cente­náriumi ünnepségekre a falra kerül Fürtös Ilona gobelinje. Au­gusztus 20-án avatják föl előre­láthatóan Kiss István és Kerényi József Széchenyi-emlékiművét a reformpolitikus nevét viselő vá­rosnegyedben. Az új sportcsarnok előtt állí­tották föl Baján Kirchmayer Ká­roly szobrászművész háromala­kos, Kosarasok című kompozíció­ját. A pártszékházat díszítik Túry Mária és Szabó Zoltán mozaik­jai. Az azóta elhunyt Mohácsi Ferenc festőművész, valamint Solti Gizella iparművész gobelin­jét is a politikai intézményben helyezték el. A stílusos feliratok Majoros Árpád ötvös tehetségét dicsérik. Rácz Edit modem plasz­tikája a Petőfi-szigetre került Szülővárosiába, Kiskunfélegy­házára készít mészkőplasztikát Kovács Ferenc szobrászművész. A Béke térre szánják. Mihály Gábor műtermében for­málódik a kiskunhalasi Lenin térre tervezett csobogó. Bronz platánlevelek diszkói­ként örvendeztetik a szemet a kalocsai művelődési központ és ifjúsági ház udvarán. (Melocco Miklós munkája.) Csíkszentmihályi Róbert szob­rászművész a kiskőrösi társintéz­mény homlokzatát dúsította szép kompozíciójával. Méltattuk már Kiss István já­noshalmi Forradalmak-kútját. Balás Eszterrel sajátos hangulatú emlékművet tervezett Kerekegy­házára Kerényi József. Az elesett szovjet katonák áldozatát, hősies­ségét kapcsolja össze gondolati­lag hazánk új életével. Kiss Sán­dor hajósi Felszabadulási-emlék­művének Vadász György az épí­tésze. Bújdosó Ernő gobelinjét a lajosmizsei tanyai kollégium szá­mára rendelték. H. N. „KOSARASOK” BÁJÁN, SZÉCHENYI-EMLÉKMÜ KECSKEMÉTEN Készülő köztéri képzőművészeti alkotások Bács-Kiskun gyarapodását ösz- szegező kimutatásokban bőven találunk értékes képzőművészeti alkotásokat. A „bekerülési összeg” ismerete nélkül is nyilvánvaló, hogy egy-egy szép szobor, han­gulatos diszkót, az arra járókat elgondolkoztató mozaik tényleges gazdagodást jelent. Kifejezhet- nők-e pénzben — például —, hogy mennyivel szegényebb len­ne a kecskeméti uszoda környé­ke Makrisz Agamemnon szökő­kutas kompozíciója nélkül? Vagy Kő Pál Hunyadi-portréja (építész Kerényi József) nélkül a jános­halmi Béke park? Megyénk valamennyi városa, sok faluja szépült 1981-ben vagy híresedbe idén művészi alkotá­sokkal. A kecskeméti új postaépületen látható színes kábelköteg .Szkok Iván és Paizs László munkája. MÁRCIUS 1-TŐL Munkaerő-szolgálat Kecskeméten Az utóbbi időiben a párt- és kormányszervek részéről több ajánlás hangzott el a munkaerő- közvetítés szolgáltatássá fejlesz­tésére. Ezek alapján Bács-Kis­kun megye párt- és állami szer­vei elhatározták, hogy a munka­erő-kereslet és -kínálat összehan­golására Kecskeméten munka­erő-szolgálatot létesítenek, amely március 1-én kezdi meg műkö- • dósét. Az új szolgáltatás — amelynek megszervezését a megyei tanács munkaügyi osztálya végezte — a munkavállalók és munkáltatók részére egyaránt rendelkezésre áll. Célja a munkaerő minél hatéko­nyabb foglalkoztatása. Ehhez pe­dig az szükséges, hogy minden munkavállaló lehetőleg azon a helyen dolgozzon, ahol képzettsé­ge és képességei szerint a leg­többet tudja nyújtani. Ugyanak­kor a gazdálkodó szervezetek — vállalatok, szövetkezetek — ren­delkezésére olyan létszámú és összetételű kollektíva álljon ren­delkezésre, amely lehetővé teszi termelési feladatainak elvégzését. A munkaerő-szolgálat tehát azt kívánja elsősorban előmozdítani, hogy a pályakezdő fiatalok, a munkahelyet változtatók, s a vál­lalatoknál felszabaduló munka­erők olyan helyre kerüljenek, ahol népgazdasági szempontból is a leghasznosabb tevékenységet fejthetik ki, ugyanakkor megta­lálják egyéni boldogulásukat is. Egyébként az iroda igen sokol­dalú szolgáltatásra készült fel. Nemcsak vállalatok, szövetkeze­tek, intézmények, hanem magán- munkáltatók részére is irányít teljes vagy részmunkaidőben fog­lalkoztatható dolgozókat. Olyan gondokat is meg kíván oldani, amelyek intézményesen nem — vagy csak igen nehezen — orvo­solhatók. Ilyen humán szolgálta­tások közé tartozik például az iskolás gyermekek korrepetálása, a betegápolás, iUetve -gondozás, a pótmamaszolgálat, és gyermek- megőrzés. Üj tevékenységet jelent majd a postai kézbesítésre, a háztartási . vagy kerti munkák­ra való igénybevétel. Az említett szolgáltatásokra a munkaerő-szolgálat általában olyanokat irányít, akik csak né­hány órás munkára tudnak vál­lalkozni, mint például a szünidős diákok, a teljes jogú, a korked­vezményes, illetve rokkantnyug­díjasok. Ezen a területen nem­csak az igények jelentkeznek már hosszú ideje a lakosság részéről, | hanem a vállalkozási kedv is ta­pasztalható, csupán az a szerv \ hiányzott, amely közvetítsen. A kecskeméti munkaerő-szol­gálat országosan az elsők között jött létre. Működési területe a megyeszékhelyre és vonzáskörze- i téré — Helvéciára, Hetényegyhá- zára, Kerekegyházára, Lajosmi- zsére, Lászlófalvára, Nyárlőrinc- re, Városföldre — terjed ki. Már-* cius 1-től az Ókollégium épüle­tében (Kálvin tér 1.) kereshető fel szombat kivételével naponta ; 9-től 12 óráig. N. O. • Kovács Ferenc „Térplasztika" című műve az új megyei kórház előtt. vmamummmmumma Fontos szerep jut a vállalatok­nál a munkahelyi demokráciában a bizalmitestületnek: már az előkészítés időszakában minden döntés tervezetét alávetheti az általa képviselt nagy kollektíva „véleménypróbájának”. A gazda­sági vezetők beszámoltatásával rendszeresen ellenőrizheti, ho­gyan hajtották végre a minden­kit érintő határozatokat. Ezekben a napokban a megye ipari üze­meiben egyetértési jogkörben szerepel a testület napirendjén a 1981. évi szociálpolitikai terv megvalósításának, illetve az idei elképzeléseknek az elemzése. Vé­leményezési jogkörben foglalkoz­nak tagjai az előző évi gazdálko­dás eredményeivel. Tegnap Baján, a Finomposztó Vállalatnál hívták össze a szakszervezeti bizalmiak testületét. A tanácskozáson részt vett Papp György, a városi-járási pártbizottság első titkára. Már a szociálpolitikát taglaló napirendi pont élénkké tette az összejövetelt. Egymás után kértek szót a vállalat bajai, bácsalmási és hercegszántói üzemeinek szak- szervezeti tisztségviselői. A be­számolóban elhangzott, hogyan igyekeztek az elmúlt évben javí­tani a többséget képviselő nődol­gozók helyzetét, s miként változ­tak a fiatalok körülményei. Ba­ján, hatvan dolgozó munkafelté­teleit javították azáltal, hogy egy rosszul szellőző csarnokot jó le­vegőjű munkahellyé változtattak. (Sajnos, az e célt szolgáló beren­dezéssel olykor baj van, ez tűnt ki a hozzászólásokból.) Bácsalmá­son kártológépeket láttak el vé­dőfallal. (Ezekkel egyes dolgozók még nem barátkoztak meg, aka­dálynak tekintik őket, pedig a védelmüket szolgálják.) A Finomposztó üzemeiben fő-, illetve mellékfoglalkozású orvo­sok vigyáznak a dolgozók egész­ségére. Baján fogászati, bőr- és nőgyógyászati szakrendelés is A csipkék királya A század eleje óta készítik ügyeskezű asszo­nyok a halasi csipkét. Az 50-es években nem volt igény erre a finom és költséges kézimun­kára. Egyre kevesebben dolgoztak és a 70-es évekre mindössze négyen varrták a csipkét. Ma már 23, jórészt fiatal dolgozik a halasi házi­ipari termelőszövetkezet csipkevarrodájában. Minden évben a legügyesebb jelentkezők közül választják ki az utánpótlást. Érdekes, hogy még mindig a régi, ma már klasszikusnak számító minták a keresettek. Nemcsak térítőkét, hanem zsebkendőket, gallérokat is készítenek. Az idén 1 millió forint értékű művészi kézimunkát ad­nak át, elsősorban a legforgalmasabb Konzu- mex-üzleteknek. (Pásztor Zoltán felvételei) • A testületi ülés napirendjéhez Jakab Sándor, a SZOT főtitkár­helyettese is hozzászólt. van. Nem lényegtelen, hogy a vállalati óvodába és bölcsődébe minden jelentkező kisgyereket fel tudtak venni. Lakásépítési támogatásra 1981- ben egymillió forintnál többet fordítottak. Sajnos, az idén erre a célra kevesebb jut. Segélyt 113 ezer forintot fizettek ki. Természetesen maradtak teen­dők a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javítása terén 1982- re is. S mint a testületi ülésen részt vevő Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese is hangsúlyoz­ta: apró dolgokon is sok múlik, ronthatják a légkört, ha nem ren­dezik őket. Hozzászólásában a szocialista brigádmozgalom helyi és országos problémáival is fog­lalkozott a főtitkárhelyettes. Meg kell újulni a mozgalomnak, vég­leg szakitva a formális, túlhala­dott célú vállalásokkal. A bizalmiak egyöntetű tetszés­sel hallgatták végig Varga Attila igazgató beszámolóját a tavalyi gazdálkodási-termelési eredmé­nyekről. A tervezett 45 millió he­lyett 78 millió forint nyereséget értek el. Két év alatt mintegy 18 százalékkal emelték a béreket — érthető, hogy Sárközi Lajosné kikészítőbeli főbizalmi és Schay Ferencné szb-tag egyaránt öröm­mel szólt hozzá a napirendi pon­tokhoz. Kollár János szövődéi művezető, szb-tag azt a törekvést helyeselte, hogy a túlórázásra csak a nehéz helyzetekben akar­nak alapozni. A tartalékok ki­használásával lehet az eredmé­nyeket tovább javítani. Szanká- né Pinkovics Ágnes bácsalmási főbizalmi, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezető­ségének tagja a 49 ezer forint kö­rüli bérszínvonallal bizonyította a vállalatnál végbement változá­sok helyes irányát. Borsodi György, az SZMT ve­zető titkára gratulált a hullám­völgyből kijutott, pénzügyileg egyensúlyba került vállalatnak a jó eredményekhez. Kiemelte, hogy zökkenőmentesen tértek át tavaly az ötnapos munkahétre. A bizalmitestület — a többi előterjesztéssel együtt — elfogad­ta a szakszervezeti bizottság pozi­tív tartalmú minősítését Varga Attila igazgató és helyettese, Nagy Jenő múlt évi tevékenysé­géről. A. T. 8. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf 45. szám kt*i 1, 40 Ft 1982. február 23. kedd Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások Budapestre érkezett Jerzy Oz- dowski, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a magyar—lengyel gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság lengyel tagozatának elnöke, hogy tárgya­lásokat folytasson Marjai József miniszterelnök-helyettessel, a bi­zottság társelnökével a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének időszerű kérdéseiről. Itteni tartózkodása során tartja meg 19. ülésszakát a magyar- lengyel gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bizott­ság. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke hétfő délután fogad­ta Jerzy Ozdowskit. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, Garam- völgyi József, hazánk varsói, és Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagyköve­te. (MTI) A BIZALMITESTÜtÉT NAPIRENDJÉN ■ Gazdasági és szociálpolitikai eredmények a Finomposztóban

Next

/
Thumbnails
Contents