Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-21 / 44. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi 44. szám .Ara: 1,40 Ft 1982. Február 21. vasárnap • Honján javítható az anyag- és készletgazdálkodás, miként lehetne ugyanazt a terméket kevesebb anyagból olcsóbban előállítani? Ezekre a kérdésekre keresi a választ „A Fémmunkás szakemberei törik a fejüket” című írásunk a harmadik oldalon. • Kisorsoltuk az első játékhét telitalálatos VB-totószelvényeit. Az öt nyertes nevét Farkas Ildikó, a Kecskeméti SC NB I-es női kosárlabdacsapatának tehetséges, fiatal játékosa húzta ki a szerencsekerékből. Részletes beszámolónkat lapunk ?- oldalán találják meg olvasóink. ÚJ FORMÁK, ÚJ SZÍNEK A tavalyinál kétszer több fürdőkád — A fürdőkád közszükségleti cikk is, divatcikk is, és még valami — mondja Zárai Géza, a Kecskeméti Zománc- és Kád- gyár igazgatója. — Hogy még mi? Olyan áru. amelynek kelendőségét meghatározza az illető ország gazdasági helyzete, ezen belül is a lakásépítés alakulása. Ha több lakás épül, sok fürdőkád kell, ha. kevesebb, akkor kevés. A kecskeméti gyár termékeinek tekintélyes hányadát tőkés piacokon értékesíti. Immár hagyományos üzleti kapcsolat köti a .kádgyártókat és a forgalmazó külkereskedelmi vállalatot a közel-keleti országokhoz, közülük is elsősorban Irakhoz és Iránhoz. Sajnos, a két ország háborúja miatt ezeken a területeken mérséklődött a lakásépítések üteme, s emiatt csökkent a kereslet a kecskeméti fürdőkádak iránt. — Márpedig, ha meg akarjuk kétszerezni dollár-árbevételünket — s ez a tervünk —, akkor az eladott mennyiséget is a kétszeresére kell növelnünk — közli Zárai Géza igazgató. Kedvezőbb árszínvonal elérésére ugyanis 1982-ben nincs lehetőség. Tavaly — a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár önállóságának első évében — a korábbinál magasabb áron sikerült tőkés piacokon értékesíteni 'harmincegy és fél ezer fürdőkádat, aminek eredményeként a gyár dollárexport árbevétele 66 millió forintra, az előző évi másfélszeresére emelkedett. — Ebben az esztendőben, mint mondtam, még jelentősebb tőkés árbevétel-növekedést tervezünk folytatja az igazgató. — Az elképzelésünk 123 millió forint. Erre egyetlen mód kínálkozik: eny- nyivel több kádat kell szállítanunk és értékesítenünk. Hogy hogyan? Megpróbálunk közel-keleti pozícióink megőrzése mellett Nyugat-Európában is vevőkre találni. Jelenleg folyik a piackutatás, k'állításon is szerepeltünk Hannoverben, s az eddigi tapasztalatok szerint van érdeklődés, tudnánk kádakat eladni, csak még nem a nekünk is megfelelő áron. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban a befejezéséhez közeledő 420 milliós rekonstrukció révén nem csupán a gyártókapacitás növekszik, hanem a termékek fajtáinak is szélesebb választékát készítik majd az új gépeken, gépsorokon. Az eddigiektől eltérő íormájú, típusú, váKozatos színű kádak és zuhanyzótálak iránt bizonyára nemcsak belföldön, határainkon túl is fokozódik az érdeklődés. \ S. B. Fiatal pedagógusok megyei parlamentje Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központ nagytermében rendezték meg Bács-Kiskun fiatal pedagógusainak ifjúsági parlamentjét. A megjelent több mint 130 küldötthöz elsőként Krajcsovicz Mihály, a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője szólt. Az írásbeli beszámolót kiegészítette néhány gondolattal a megye közoktatásának fejlődéséről, az elmúlt ötéves tervben elért eredményekről, a tanerő, létszám- és a felsőfokú végzettség alakulásáról, a nevelő-oktató munka színvonalának javításáról, a "bérezésről és a megye legnépesebb értelmiségi csoportjának egyéb gondjairól. Az ezt követő hozzászólások többsége szintén foglalkozott a fenti megállapítások egy részével, kiegészítve azt a saját tapasztalataival, a kollégák képviseletében elmondottakkal. A megyei pedagógusparlament első hozzászólója Horváthné Pu- ruczki Ágnes volt, a kecskeméti egészségügyi szakiskola tanára. Felhívta a figyelmet egyebek között az egészségügyi alapellátás fontosságára, s ugyanakkor a szakiskola nem mindenben megfelelő oktatási körülményeire. Sürgette a VI. ötéves tervben felépítendő kecskeméti egészség- ügyi szakközépiskolai komplexum átadását. Kerner Erzsébet szalkszent- mártoni tanítónő a kisfalvakban dolgozó kollégák problémáira hívta fel a figyelmet. Említette egyebek között a falusi pedagógusok lakásépítési kölcsönfeltételeinek szükségszerű javítását, és az egyedülálló pedagógusnők túlterheltségét. Breuer Teréz kecskeméti tanítónő az alsó tagozatos oktatásnevelés szakmai problémáiról szólt, míg a kalocsai Rafjai Pálma hangsúlyozottan kérte a fiatal pedagógusok anyagi körülményeinek javítását. A tanári munka gondjainak sokoldalú megközelítése jellemezte Csák Istvánnak, a kecskeméti Katona József Gimnázium tanárának hozzászólását. Szólt egyebek között az iskolai követelményszint emelésének szükségességéről, és a Bács megyei, különösen a kecskeméti pedagógusok fizetésének az országos átlaghoz képest is alacsonyabb voltáról. Az óvónők, tanítók és tanárok anyagi helyzetének és lakáskörülményének javításával, különböző szakmai kérdésekkel, ezt követően még sok hozzászóló foglalkozott. Az ifjúsági parlament felszólalói között volt Kissné Csányi Anikó, a Magyar Űttörőszövetség megyei elnöke, majd őt követte Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára. Hozzászólásában hangsúlyozta egyebek között, hogy a fiataloknak a jogos igények és észrevételek mellett ki kell tartani, helyes álláspontjukat meg kell védeni. A gondok megoldásából azonban nagyobb részt vállalhatnának a fiatalok, a problémáknak nemcsak a felvetése, de cselekvő megoldása is szükséges. Ezt követően kiegészítették még az intézkedési tervet a parlamenten elhangzott javaslatokkal, majd megválasztották az országos pedagógusparlament küldötteit. P. E. A zöldségvirágmagvak zömét megkapták a szaküzletek Február vége felé számos jele észlelhető a tavasz közeledésének. A mezőgazdasági szaküzletekben megyeszerte egyre nagyobb a forgalom. A városok falvak családi otthonainak kertjében és külterületen napról napra sokasodnak a hajtatóházak, fóliasátrak. Vajon, milyen vetőmag- és ve- tőburgonya-kinálatra számíthatnak a kistermelők. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi területi központjának a szokásos idény eleji értekezletén, erről is tájékozódhattak a kereskedelmi vállalatok, a fogyasztási szövetkezetek, a kistermelőkkel legközvetlenebb kapcsolatban álló szervek képviselői. Bács-Kiskun megye településein 186 üzletben árusítanak magvakat a boltok rendelése alapján. A fogyasztási szövetkezetek és kereskedelmi vállalatok 20 nagyobb forgalmú üzletében, ABC-áruházában, szakboltjában a szaporítóanyagok, a zöldség-, virágmagvak teljes választékáról gondoskodik a megyei vállalat. Az idén 40 zöldségfaj 410 fajtájának, továbbá 125 virágfaj 430 fajtájának vetőmagja, szaporítóanyaga, ezek között számos külföldi eredetű, lesz kapható. A kisszállási vetőmagüzemben a magvak tasakolása rövidesen befejeződik. A zöldség- és virágmagvakon kívül, a vállalat a fűfélékből magkeveréket állított elő. Ezeket a vállalatok és a kiskerttulajdonosok számára, sportpálya-, park-, pázsit- továbbá ártéri és rézsűkeverékként forgalmazza. $ég- és virágmagvakat. Néhány keresett külföldi fajtának a m» nőségvizsgálata még tart, utána azokat is nyomban továbbítják a szaküzletbe. A szaporítóanyagok folyamatos szállítását különösen a múlt év utolsó hónapjaiban az hátráltatta, hogy néhány szaküzlet 1981- ben nem elég körültekintően mérte fel a várható forgalmát. Az idény végén emiatt tekintélyes mennyiségű tasakolt vetőmag- készlete marad a raktárában. Ennek visszáruzósa, szállítása idő- veszteséggel járt. • Megyeszerte egyre nagyobb a forgalom a zöldség- és virágmagvakat árusító üzletekben. (Tóth Sándor felvétele) A különböző burgonyafajták vetőgumóiból nagyobb készletet tárol a vállalat. Ezeket 20—30 kilogrammos csomagolásban a háztáji és kisgazdaságok számára adja át azoknak a szaküzleteknek, boltoknak, melyek a vetőburgonya értékesítésére berendezkedtek. A konzerv- és hűtőipari termékek, zöldségfélék vetőmagvai- nak 90 százalékát eljuttatta a rendeltetési helyekre a megyei vállalat. Hasonló arányban kapták meg az állami és szövetkezeti boltok a megrendelt zöldKülföldön sokszor mondogatják — s erre büszkék is vagyunk —, hogy a magyarok megbízható gazdasági partnerek. Legalábbis ami a pénzügyeket, az adósságok visszafizetését illeti. Ahhoz azonban, hogy ezt meg is tehessük — vagyis népgazdaságunk külgazdasági egyensúlyának helyzetét tovább javítsuk — helyt kell állnunk termékeinkkel a nemzetközi piacokon. Nem könnyű feladat ez a jelenlegi változó gazdasági körülmények között, mégis minden erőnkkel erre kell törekednünk, ha meg akarjuk őrizni elért életszínvonalunkat. Bács-Kiskun megye ipara az * elmúlt esztendőkben ért el bizonyos sikereket a nemzetközi piacokon. Az V. ötéves terv időszakában évente átlagban 14 százalékkal növelte exportját, sőt 1980-ban 28 százalékkal. Ekkor már az összes ipari termék 33 százalékát szállította a külföldi megrendelők ré •< szére. Jól indult az új tervidőszak is, 1981-ben további 17,8 százalékkal emelkedett az export, ezen belül a nem rubel elszámolású piacokra 14,3 százalékkal küldtek több árut a megye üzemei. A la- josmizsei székhelyű Vízgépészeti Vállalat például 4,4-sze- resére, a BRG kecskeméti magnetofongyára pedig mágneses hangrögzítőkből 29 százalékkal növelte a dollárbevételt. Tavaly a megye összes ipari termelésének 38 százalékát exportálta, mintegy 8,9 milliárd forint értékben. A külső piacokon értékesített áruk 47 százalékát a tőkés, 36 százalékát a szocialista országokban adta el, 17 százalékát pedig a külkereskedelmi vállalatnak adta át. Az exportból a nehézipar 2,3, az élelmiszeripar 5,2 milliárd forintot produkált, a többit a könnyűipari, a tanácsi vállalatok és a szövetkezeti ipar nyújtotta. Az adatokból kitűnik, hogy Bács-Kiskun mezőgazdasági jellegének megfelelően a külkereskedelemben is a döntő súlyt a megye élelmiszeripara képviseli. A minisztériumi ipar exportjának ugyanis 62 százalékát az élelmiszeripar állította elő. Az utóbbin belül is érdemes a baromfifeldolgozó ipar teljesítményére felfigyelni, ugyanis ez az ágazat adta az élelmiszeripar ösz- szes exportjának 51, nem rubel elszámolású értékesítésének pedig 64,6 százalékát. Az idei és az elkövetkező évek azonban nem ígérkeznek könnyűnek. A nemzetközi pof litika és gazdasági körülmények bonyolultabbá váltak, s máris tapasztalható, hogy bizonytalanabb a piac, és az árak is kedvezőtlenebbül alakulnak. Számolni kell tehát azzal, hogy az export növekedésének üteme lelassul. Ennek két oka van. A belső okok között említhetjük, hogy a szabályozók módosítására a jövedelmet nem hozó külföldi megrendeléseket mondják le. Természetesen érdemes figyelembe venni azokat az enyhítő rendelkezéseket, miszerint nem kell a világpiaci árakat a belföldi árakban érvényesíteni, ha egyébként a dollárban kapott ár nem teszi veszteségessé a termelést. A külső okokat, a nemzetközi piacon jelentkező gondokat azonban már nem lehet enyhíteni, legfeljebb ellensúlyozni. Növeli nehézségeinket, hogy a megye ipara viszonylag fiatal, amelynek a piacai még ki sem alakultak igazából, egy részük inkább még csak alkalmi jellegű. Most ezek stabilizálása, a külföldi partnerekkel kialakult kapcsolat megszilárdítása, állandósítása a legfontosabb feladat. Az ideális az lenne — ha az export mennyiségét nem is tudjuk olyan ütemben növelni mint eddig —, hogy a termékeinkbe fektetett élőmunka hatékonysága növekedne. Javulna a fajlagos anyag- és energiafelhasználás, csökkenne a költségráfordítás és javulna a minőség, növekedne a hozzáadott szellemi tevékenység, vagyis az áru korszerűsége. A tőkés piacon nagy szerepe van annak, hogy az áru magas színvonalú használati értéke mellett mennyire tetszetős formában, és szép csomagolásban kerül a vásárló elé. Meg kell tehát tanulnunk elfogadtatni termékeinket azáltal, hogy állandóan figyelemmel kísérjük a vevők igényeinek változásait. Hozzátartozik még a korrekt, jó külkereskedelmi kapcsolatokhoz a megrendelt áruk pontos szállítása, ugyanis nagy veszteségeket okoz a népgazdaságnak, ha a késve küldött cikkeket nem veszik át. Az elmondottakból kitűnik, hogy a külgazdasági egyensúly javítása számtalan összetevők-1 bői álló, nagyon fontos feladat. Sikeres elvégzésétől függ a nemzeti jövedelem, az élet- színvonal emelkedése, illetve elért eredményeink megőrzése. A termelésben dolgozók — legyenek azok munkások vagy igazgatók — felelősségteljes munkáján múlik, hogyan áll- juk meg helyünket termékeinkkel a nemzetközi piacokon. ; N. O. • Embert próbáló munka a téli folyami halászat — ezt mutatja be képriportunk a harmadik oldalon. Az öntés és a formázás az alakját.,.. • ... a zománcozás a színét adja meg a kádnak. (Méhesi Éva felvételei.)
