Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-19 / 42. szám
Várható időjárás ma estig: nyugaton változóan felhős lesz az ég, egy-két helyen hószállingózás is lehetséges. Másutt általában kevés felhő várható, csapadék nem lesz. Éjszaka néhány szélvédett helyen átmenetileg köd. A délkeleti szél többfelé élénk. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában minusz 2, mínusz 7 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet minusz 1 és plusz 1 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! / IDŐJÁRÁS AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 42. szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 19. péntek Lázár György fogadta Jose Ramon Fernandezt Megkezdődtek a magyar—kubai gazdasági tárgyalások. Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtök délután a parlamentben fogadta Jose Ramon Fernandezt, a Kubai Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, aki a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökeként a bizottság 11. ülésszakára érkezett hazánkba. A megbeszélésen részt vett Jose A. Taberes del Real, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete is. A két delegáció plenáris ülésén Marjai József miniszterelnök-helyettes és Jose Ramon Fernandez, a bizottság társelnökei vezetésével áttekintették gazdasági kapcsolataink alakulását az előző ülésszak óta eltelt időben, értékelték a két ország árucse- reforgalom-eredményeit és feladatait, beszámolót hallgatták meg # a műszaki-tudományos együttműködés fejlődéséről. (MTI) TUDOMÁNYOS MEGBESZÉLÉS A GABONÁRÓL Hasznosítani kell a külföldi tapasztalatokat Hazánknak nemcsak fontos kiviteli cikke, hanem alapvető élelmezési terméke is a gabona. Nem csoda hát, hogy termesztésével, tárolásával, feldolgozásával egyre többet foglalkoznak a szakemberek. A Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a MÉTE gabonaipari Szakosztálya és a budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ közös rendezésében tartottak tanácskozást Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Bács-Kiskunból és a környező megyékből érkezett közel száz szakember ismerkedhetett néhány olyan technológiával, amelyet Franciaországban alkalmaznak, s az ottani tapasztalatok közül bizonyára többet hasznosítanak majd megyénk szakemberei. Dr. Molnár István, a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi- és Malomipari Vállalat igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta, hogy Európa 17 országa közül hazánk negyedik helyen áll a rangsorban. ha az elfogyasztott táplálék • kalóriatartalmát vizsgáljuk. A gabonatermelés nemcsak megyénkben, hazánkban, hanem a világon is az egyik legfontosabb ágazata az élelmiszergazdaságnak. A párt XII. kongresszusának határozata kötelez bennünket arra, hogy a tervidőszak végére 15 millió tonna gabonát termeljünk hazánkban. Ennek érdekében fel kell használni a külföldről szerzett hasznos tapasztalatokat is. Juhászné Hettyey Mária a Malom- és Sütőipari Kutató Intézet tudományos munkatársa. A gabonatárolás és feldolgozás Franciaországban címmel tartott előadást. Franciaországban évente 45 millió tonna gabonát termesztenek. Ebből húszmillió tonna exportra kerül. Több mint 110 ez*er hektáron termesztik a tésztagyártásra felhasznált dúrumbúzát'. A magas fehérjetartalmú szemestermény átvételi ára 50 százalékkal meghaladja a hagyományos búzákét. Tehát lényegesen nagyobb becsülete és magasabb ára van ennek a búzafajtának Franciaországban, mint hazánkban. Egyre nagyobb szerep jut a búza intenzív termesztése mellett az energia- és költségtakarékosabb extenzív termesztésnek is. Kihasználják a klíma adta lehetőséget és fokozatosan törekednek arra, hogy költségkímélés végett a jobb minőség érdekében vállalják az alacsonyabb termésátlagokat. A nyugati országokban már általában, — így Franciaországban is — felfutóban van a triti- cale termesztése. A magas bélés kalóriatartalmú gabonaféle nálunk is nagyobb figyelmet érdemel. Minden iparilag fejlett országban nagy hangsúlyt fektetnek a már megtermett javak minőségére, védelmére. A világon évente másfél milliárd tonna gabonát termelnek. Ebből 460 mülió tonna a búza. Ha csak a tárolás körülményeit javítjuk s ez által a szemveszteséget néhány százalékkal csökkentjük, akkor is sok. millió tonnával több gabonát hasznosíthatunk. S akkor még nem szóltunk a betakarításnál és a betakarítást követő szállításnál elhullott szemekről, amelyek hazánkban is több tonnával csökkentik a termést. A meghívott szakemberek véleménye az volt, hogy szükség van munkánk javítása érdekében ezekre a kitekintésekre. A külországban szerzett tapasztalatokat kön-nyen, gyorsan mi magunk is hasznosíthatjuk. Sz. P. M. ZÁRSZÁMADÁS DUSNOKON, A MUNKÁS—PARASZT TSZ-BEN A szorgalmas munka ellensúlyozta a f DCOCf * A közgyűlés résztvevői a vezetőség beszámolóIC1 Aját hallgatják a Művelődési Házban. Termelési és munkasikerekben, időjárás okozta gondokban bővelkedő esztendő mérlegéről, a szövetkezeti tagok, alkalmazottak dicséretes helytállásáról adott számot Dús-, nokon a csütörtökön tartott évzáró közgyűlésen a Munkás-Paraszt Tsz vezetősége. Dudás János népfrontbizottsági elnök, tsz-vezetőségi tag üdvözölte az ünnepélyes alkalomra összesereg- lett szövetkezeti dolgozókat, s a közgyűlés vendégeit, dr. Sós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi államtitkárt, dr. Matos László megyei tanácselnök-helyettest, Kalocsa és a járás párt- és állami vezetőit, a szomszédos mezőgazdasági üzemek, a Munkás-Paraszt Tsz-szel kapcsolatban álló vállalatok, tudományos intézetek, termelési rendszerek képviselőit. Elöljáróban Zsilinszky M. László elnök ismertette a vezetőségi beszámolóban azokat az eredményeket, amelyek a Munkás-Paraszt Tsz 1981-es gazdasági évére voltak jellemzőek. Majd a szövetkezeti bizottságok elnökei számoltak be múlt esztendei tevékenységükről. — Az 1981-es évben a korábbinál magasabb követelmények teljesítésére vállalkozott a Munkás-Paraszt Tsz egész közössége — hangsúlyozta Zsilinszky M. László- — A fejlesztésre fordítható anyagi eszközök szűkös volta, a közgazdasági szabályozók változása, a tudományok rohamos fejlődése jelezte, hogy a dus- noki gazdaság területi adottságai folytán valamennyi termelési ágazatiban önmaga erejére utalva nem képes elérni a gazdálkodás kellő színvonalát. Ezért folyamatosan csatlakozott a termelési rendszerekhez. Az elmúlt év végéig a szövetkezet 7 rendszernek, társulásnak lett tagja, 1982-ben pedig a gödöllői búza-, borsótermesztési rendszernek, a kiskunhalasi broilertársulásnak is. Mindezek együttesen a szövetkezet valamennyi termelési ágazatát átfogják. A szövetkezet törekszik arra, hogy a tudományos eredményeket a gyakorlatban minél jobban hasznosítsa, széles köbben alkalmazza. Az idén a, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás irányításával növénytáplálási kísérleteket folytat. Ezek eredményétől függően alkalmazzák majd a legcélszerűbbet a kukorica egész vetésterületén. A tenmelés, a gazdálkodás szervezésében úgyszintén az újat keresi a Munkás-Paraszt Tsz. Ez évtől kezdődően áttér majd a gazdaságon belüli önálló elszámolási rendszerre. Ez megnöveli a gazdasági egységek vezetőinek és az irányításukkal dolgozóknak a felelősségét. (Folytatás a 2. oldalon.) EGYÜTTMŰKÖDÉS, KÖLCSÖNÖS S Február 18-át nem írjuk ugyan piros betűkkel a naptárunkban, de olyan dátumként tartjuk számon, amelyhez jeles, a magyar nép jövőjét befolyásoló esemény fűződik: 1948-ban ezen a napon írták alá Moszkvában a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Ez a dokumentum — az azóta eltelt 34 esztendő tanulsága szerint — hazánk szocialista fejlődésének, békés alkotó munkánknak a legfőbb biztosítéka. Az évforduló alkalmából tegnap Kecskeméten a város üzemeinek, intézményeinek dolgozói, az MSZBT-tagcsoportok barátsági nagygyűlést tartottak a Fémmunkás Vállalat gyárában. A gyűlést az ideiglenesen hazánkban állomásozó egyik gárdaalakulat fúvószenekara nyitotta meg a magyar és a szovjet himnusz hangjaival. Majd Vázsonyi Miklós, a Fémmunkás gyár MSZBT-tagcsoportjának elnöke Üdvözölte a résztvevőket, köztük a párt- és tömegszervezetek képviselőit, Valamint a szovjet vendégeket. A zenekar rövid ünnepi műsora után az MSZBT-tag- csoport elnöke így folytatta: • Jobbra: Tóthné dr. Bíró Magdolna méltatta a 34 éve megkötött szerződés jelentőségét. a törekvés, hogy minél hamarabb normalizálódjanak viszonyaink, szintén nem hagyta közömbösen a felszabadítókat. Megkötötték velünk az első kereskedelmi egyezményt, s kaptunk diplomáciai segítséget is. A Szovjetunió kiállt hazánk ENSZ-tagsága mellett. s együttműködött velünk a • A nagygyűlésen részt vevő munkások, diákok. (Tóth Sándor felvételei) — Az idősebbek még jól emlékeznek azokra a nehéz napokra, amikor a második világháború után - romokban hevert az ország. Szűkében voltunk az élelemnek és a ruházatnak. Akkor sokan remény nélkül néztek a jövő elé, nem látták a kiutat. Azonban a már legálisan tevékenykedő Magyar Kommunista Párt egyre több emberbe öntött, hitet, hogy lesz magyar újjászületés. És ehhez a megújhodáshoz igaz barátra lelt hazánk a Szovjetunióban. Miközben szovjet elvtársaink saját' országuk újjáépítésébe kezdtek, segítettek nekünk is talpra állni. így került sor 34 évvel ezelőtt arra, hogy az erősödő barátságot dokumentumban rögzítsék országaink vezetői. E bevezető után Tóthné dr. Bíró Magdolna, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Oktatási Igazgatóságának tanszékvezetője méltatta a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a két nép történelmi kézfogásának már előzményei voltak. Másodikként nálunk győzött a proletariátus, és létrehozta a Tanácsköztársaságot! Ezzel igazolta, hogy a forradalomról szóló lenini tétel nemzetközi érvényű. — Nemcsak a fiatal magyar tanácshatalom érezte természetes szövetségesének Szovjet- Qroszországot — mondotta az előadó —, hanem százezernyi magyar hadifogoly is felismerte azt, hogy az ő ügyéért folyik élethalálharc, s belépett a szovjet Vörös Hadseregbe. Amikor pedig Magyarországon a külső és a belső ellenforradalom leverte a tanácshatalmat, a magyar kommunisták Szovjetunióban találtak védelmet és lehetőséget a küzdelem további folytatásához. 1945-ben a felszabadulás körülményei mélyítették a barátságot. A háború embertelenségét enyhítették a Szovjetunió segítő gesztusai. A lakosság támogatása élelemmel Budapesten. Az szerződés megkötése előtt Magyarország nemzetközi helyzetének megszilárdításában. 1948. február 18-án újabb területekre terjesztették ki az együttműködést. Ezután az előadó a Szovjetunióval való világpolitikai együtt- szereplésünkről beszélt a béke, a biztonság és a leszerelés érdekében. Elemezte a két világ- rendszer, az ellentétes ideológiák harcát, s a globális biztonság megteremtésének feladatáról szólva hangsúlyozta: — 1917 óta felnőtt a Szovjetunió ezeknek a rendkívül nehéz feladatoknak a megoldásához. Képes a nemzetközi erőviszonyokat úgy befolyásolni, hogy a világ népeinek biztonsága a háborús törekvések ellenére se csökkenjen. A vele való együttműködés számunkra a szocializmus építését, népünk felemelkedését, gazdasági gyarapodását jelenti. A nagygyűlés szónoka kitért a kölcsönös segítségnyújtás előnyeire, majd így folytatta: — Elkötelezettségünk sokoldalú a szocializmus eszméje mellett. A barátainkkal közösen vállalt célokért folytatott küzdelem, a felelősségteljes nemzetközi magatartás, és annak eredményei arra ösztönöznek ben-; nünket, hogy az 1948-ban aláírt és 1967-ben megújított szerződés szellemében tovább erősítsük kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, s a szocializmus építésében további sikereket kívánt népünknek L eonyid Szergejevics Zolotov gárdaezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó egyik gárdaalakulat parancsnoka, az ünnepség vendége. A nagygyűlés az Internacio- náléval ért véget. A. T. S. Tessék hozzászólni! A tanácsülésen az idei költségvetési és fejlesztési tervekről beszélt az előadó elnökhelyettes. Majd, miután végére ért, kérte a jelenlevőket: — Tessék hozzászólni! Hasznos és figyelemre méltó, hogy a már kész r— de véglegesen még nem lezárt — tervet a lakosság képviselői a helyi tanácsok felelős tisztség- viselőivel még egyszer, tüzetesen átnézik. Nem maradt-e ki belőle' valami fontos dolog? Viszontlátják-e, ráismernek-e a tanácstagok a tervben azokra a véleményekre, közhasznú javaslatokra, amelyeket az elmúlt őszön gyűjtöttek a lakosokkal folytatott beszélgetés során? Mi valósul meg ezekből, mi nem? Izgalmas kérdések ezek, amelyek felcsigázzák az érdeklődést a különben lanyhának elkönyvelt tanácsüléseken is — jóllehet az ilyen, alacsony hőfokú testületi összejövetelek napjainkban, szerencsére, egyre ritkábbak. Az emberek mernek és akarnak is hozzászólni saját dolgaikhoz! Kedvező lehetőséget teremt az éves tanácsi tervezés továbbgondolására, némi, me- netközbeni módosítására, hogy az több egy mereven lezárt, semmiféle háborgatást nem. tűrő adatgyűjteménynél. Á pénzügyi erőforrások és a rangsorolásban elsőbbséget élvező kiemelt feladatok meglehet határt, vagy inkább irányt szabnak a mit, mennyit és hogyan kérdésének, a mai tervezés van annyira hajlékony, hogy ésszerű keretek közt elbír kevés módosítást. Valahol tűrhetetlenek az útviszonyok? Kátyús, sáros az utca? Megvan a módja, hogy ezt a tanácsülés és a végrehajtó bizottság tudomásul és fontolóra vegye, s intézkedjék. Valamilyen megoldás mindig kínálkozik. Ne csüggedjen viszont senki, ha kérésének, javaslatának az 1982-es tervben már nem jut hely. A következő évi terv- készítésnél majd azokat is figyelembe veszik. A „Tessék hozzászólni!’’ tervfejlesztéshez — alapjában véve a beleszóláshoz — való jog gyakorlása semmi mással nem pótolható eszköz (kitűnő lehetőség) mindennapjaink csiszolására, voltaképp az életkörülmények javítására. Számos jelét látjuk annak, hogy a valóban fontos, közérdekű problémák megoldásáról még viszonylagos huzavona ellenére sem szabad letenni. Ha évekkel korábban egyik városunk tanácstagjai például felhagytak volna azzal a reménnyel, hogy egy útkereszteződés forgalomszabályozását jelzőlámpa-rendszerrel sikerül majd biztosítani, ma azon a tájékon alighanem sűrűbben fordulna a mentőautó. Azt, hogy a jelzőlámpás — biztonságosabb — forgalom- irányításért érdemes volt éveken át küzdeni, az élet, a gyakorlat igazolta. S amikor valahol gyarapodik (szépül) a környezet, gyakrabban jár a busz, a járdán befedik az azelőtt bokatörő mélyedéseket, megjelenik a rendőr a csúcs- forgalomban, hogy a közlekedést irányítsa, gyermekeink fejlődéséért szép pénzeket fordíthattunk egy-egy jelentős létesítmény (bölcsőde, óvoda, játszóház stb.)' építésére, ezeket is megelőzte sok helyütt a „Tessék hozzászólni!" Mint láttuk, nem hiába. Kohl Antal Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Kecskeméten
