Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 41. szám Ára: 1,40 Ft 19S2. február 18. csütörtök Városrész hátrányban 3. oldal Filmjegyzet 3. oldal A Ikalmazkodunk a piac igényeihez 4. oldal Önmagunkra ismerhetünk? 5. oldal Sport 1. oldal A tanácstagi munka tapasztalatai, feladatai a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága dr. Gajdócsi István el­nökletével tegnap megvitatta és jóváhagyta a tanácsülés elé ter­jesztendő tervezetet a megye hosszú távú környezet- és termé­szetvédelmi koncepciójáról. A továbbiakban a testület dr. Szabó Sándor megyei főügyész előterjesztése alapján tájékozta­tást kapott Bács-Kiskun törvé­nyességi helyzetéről. A tájékoz­tatás azt tükrözte, ihogy a megye ügyészei — az országos átlagot meghaladó leterhelés ellenére — a társszervekkel együttműköd­ve eredményesen dolgoznak a szocialista törvényesség megőr­zése, betartása, és védelme, a jog­szabályok egységes értelmezése és alkalmazása, a jogpolitikai elvek következetes érvényesítése érde­kében. Az ügyészi vizsgálatok azt is igazolják, hogy a jogalkalmazó szervek — köztük a tanácsok — tevékenysége az elmúlt évek so­rán sokat fejlődött. A tanácsi testületek szívesen fogadták és igényelték az ügyészi közremű­ködést a törvényesség erősítésé­ben. A tájékoztató hasznos ész­revételei a munka további javí­tásához nyújtanak segítséget. A napirend során ezt követően dr. Árvay Árpád, a megyei ta­nács vb-titkára a tanácstagok munkájával összefüggő tapaszta­latokat és feladatokat összegez­te előterjesztésében. Az 1980-ban megtartott általános választás óta több mint 3800 helyi, a megyei testület tagjaként pedig 115 ta­nácstag végzi közérdekű munká­ját', eleget téve a népképviseleti megbízatásnak. A megyei tanács­tagok közül hetvenhárom sze­mély egyben a helyi tanácsnak is tagja, ami fokozott felelősséget jelent számukra. Az előterjesztés a tanácstagi tevékenység tapasz­talatait olyan oldalról mutatta be, hogy az apparátus — felada­tainak teljesítése során — kellő Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a KISZ Bács-Kis­kun megyei Bizottsága. A tes­tület elfogadta a rétegtanácsok, a munkabizottságok összetételé­re és munkatervére vonatkozó javaslatot, majd a költségvetési gazdálkodásról szóló jelentést hagyta jóvá. Tájékozódtak az if­júsági parlamentek tapasztalatai­ról, a kecskeméti ifjúsági és út­törőház építésének helyzetéről és egyéb, hatáskörükbe tartozó kérdésekről határoztak. A KISZ megyei bizottsága elfogadta a politikai képzési feladatokról összeállított intézkedési tervet is. A politikai képzés legfonto­sabb feladata az ifjúság törté­nelmi szemléletének fejlesztése — összhangban a párt XII. és a KISZ X. kongresszusa hatá­rozatával. Ezért — főként az el­múlt negyedszázad eredményei­nek és tanulságainak ismerte­tésével — minden ifjúsági ré­tegben erre kell helyezni a fő hangsúlyt. Ezenkívül más-más feladat hárul a dolgozó fiatalok­ra és a tanulókra. Előbbiek leg­fontosabb feladata a munka, utóbbiaké a tanulás — és ami ezekkel összefügg. segítséget nyújt-e a tanácstagok munkájához, s mely területen van szükség a tennivalók újbóli meg­határozására. Mint megállapítot­ta: a tanácstagok munkájának ha­tékonysága a testületi döntések­ben mérhető leginkább. A taná­csi testületek felelősséggel kép­viselik a lakosság érdekeit. Ez megnyilvánul a testületi munka­tervekben meghatározott téma­körök időszerűségében, a testü­leti aktivitásban és a döntések realitásában. A munkatervek tar­talmazzák a jelölőgyűléseken, ta­nácstagi beszámolókon, falugyű­léseken és egyéb fórumokon el­hangzott lakossági igények alap­ján megvalósításra váró felada­tokat. A tanácstagság vitaképessége té­makörök szerint változó. Olyan ^napirendeknél például, mint a költségvetés, vagy a szervezeti és működési szabályzat megalkotá­sa, nem alakult ki érdemi vita. Élénk, gyakran szenvedélyes vi­ták vannak a fejlesztési, a kom­munális szolgáltatási, az egészség- ügyi és oktatásügyi kérdésekben. Változatlanul gátolja a sokoldalú testületi vitát az előterjesztések gyakran nehézkes, túlzottan szak­mai nyelvezete, a közérthetőség hiánya. Ez vonatkozik a határo­zattervezetek egy részére is. In­dokolt, hogy a tisztségviselők és a szakigazgatási szervek vezetői több figyelmet fordítsanak a tes­tületi előterjesztésekre. A tapasztalatok szerint a ta­nácstagok a testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzésénél, főleg a nagyközségekben és köz­ségekben, nem merítik ki az adott lehetőségeket. Ez egyébként az irányító tisztségviselők mun­kájának fogyatékosságait is tük­rözi. A testületi ellenőrzés felté­teleinek biztosításában nagyobb felelősség hárul a szakigazgatási szervekre is. A tanácstag évente jelentős szá­Az írásos előterjesztés szerint kiemelt feladat az aktuális tájé­koztatás rendszerének teljes ki­építése, és a KISZ-vezetők új képzésformájának kialakítása. Ezen belül a tömegpropaganda feladata a fiatalok széles töme­geiben felkelteni az igényt a marxizmus—leninizmus eszméi­nek megismerésére. A cél a po­litikai helytállás, az elkötelezett közéleti felelősségvállalás. E cé­lokat úgy kell elérni, hogy meg­felelő fórumot kapjanak azok is, akik nem tagjai az ifjúsági szö­vetségnek. Az ifjúsági fórumo­kon a KISZ-szervezeltek arra készülnek fel, hogy fontos ese­ményekről gyorsan tájékoztas­sák a fiatalokat. Néhány témát országosan is megvitatásra aján­lanak. Március 15-ig a műszaki fejlesztésről, az anyag- és ener­giatakarékosságról tájékoztatják a munkásfiatalokat. Fontos szerep jut továbbra is az ifjúsági vitaköröknek, ahol az aktuális események megértésé­hez szükséges ismeretek meg­szerzése a feladat. A körök fél­éves munkaterv alapján rend­szeresen napirendre tűzik a té­mákat. B. J. mű interpellációt terjeszt elő. Ezek intézése kellő gondossággal történik, a válaszokat a testüle­tek mérlegelik, szükség esetén új megoldásokra utasítják a vá­laszadókat. A felvetett kérdések zöme ihelyi eszközökkel rendez­hető. 'Gondot jelent, különösen a köz­ségi és nagyközségi tanácsoknál, a törvény által előírt bizottságok — ügyrendi, számvizsgáló bizott­ság — működtetése. Esetenként nehézkes a szabálysértési bizott­ságok munkája is. Jól működnek a társadalmi és szociálpolitikai kérdésekkel, az ellátással és a fej- lesztéssel foglalkozó bizottságok. Fontos szerepet töltenek be a közös tanácsoknál alakított ta­nácstagi csportok. Működésüket elősegíti, hogy valamennyi közös tanácsban megfelelő módon ér­vényesül a székhely és a társköz­ség lakosságának érdekképvisele­te. A városok többségében is ala­kultak hasonló céllal városrészi tanácstagi csoportok. Ezek a helyi pártalapszervezetekkel és a nép­front kerületi csoportjaival szo­rosan együttműködve fejtik ki tevékenységüket. Munkájukat még az útkeresés jellemzi, kü­lönösen a lakosság mozgósítását illetően akad teendő. A gondos szervezés ellenére is érdektelen­ség tapasztalható például a ta­nácstagi beszámolók iránt a vá­rosokban. Mint az előterjesztés is megál­lapította: a tanácstag munkájá­nak elengedhetetlen feltétele, hogy a testületi és a választóke­rületi munkához a szükséges in­formációt megkapja. De ezenkí­vül is még több követelményt és feladatot állított előtérbe a me­gyei tanács vb-titkára által ké­szített előterjesztés. A végrehajtó bizottság végeze­tül egyéb bejelentéseket és köz­érdekű határozatokat fogadott el. T. P. Szovjet— magyar kereskedelem A magyar—szovjet kereske­delmi kapcsolatok alakulásáról tájékoztatott szerdai sajtóérte­kezleten Molnár Endre kereske­delmi főtanácsos, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendelt­ség vezetője. A múlt esztendő eredményeiről szólva elmondot­ta, hogy az árucsere-forgalom meghaladta a 6,5 milliárd ru­belt, és az előirányzott szállítá­sokat mindkét fél csaknem egé­szében teljesítette. A nemrégiben aláírt jegyző­könyv tanúsága szerint az idei évben tovább növekszik az áru­csere-forgalom volumene. Szó van például mogyar csirkegyá­rak szállításáról Azerbajdzsán­ba, sertéshizlaJdák létesítéséről Grúziában. Tárgyalások folynak a magyar iparszerű kukóricater- mesztési rendszer alkalmazásá­nak kibővítéséről is. A főtanácsos megemlítette, hogy folyamatban vannak a tár­gyalások a Nyugat-Szibéria— Nyugat-Európa gázvezeték ma­gyarországi szakaszának építé­séről. A tervek szerint a ma­gyar területen épülő vezetéken évente 16—18 milliárd köbmé­ter szovjet földgázt szállítaná­nak nyugat-európai országokba, az összesen évi 40 milliárd köb­méter mennyiségnek csaknem a felét. A vezeték magyar be­ruházásban épülne, — s a szov­jet fél földgázzal fizetne. Napirenden a politikai képzés Az Országos Béketanács ülése Szervezeti és személyi változások A magyar békemozgalom tevé­kenységéről és idei munkaprog­ramjáról tárgyalt az Országos Bé­ketanács szerdán, a Parlament Vadász termében tartott ülésén. A tanácskozást Boldizsár Iván, az OBT elnökhelyettese nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet megváltozá­sa, a világ és a kontinensünk bé­kéjét fenyegető politikai törekvé­sek felerősödése megfelelő választ követel a nemzetközi, s benne a hazai békemozgalomtól is. E vál­tozáshoz munkájának megújhodá­sával kell alkalmazkodnia, érzé­kelve, s felhasználva az abban rejlő lehetőségeket, hogy minél nagyobb a háború veszélye, a lel­kekben érzett aggodalom, annál nagyobb tér kínálkozik a békesze­rető emberek összefogására, hang­juk hallatására, a cselekvésre. Ezt követően Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács el­nöke számolt be a magyar béke­mozgalom IX. kongresszusa óta éltéit három esztendő munkájá­ról, s terjesztette elő az 1982-es feladattervet. Elöljáróban szólt az utóbbi években az enyhülési politikát ért súlyos támadásokról, az erőegyen- súlv megbontására iránvuló imne- rialista kísérletekről. Utalt arra, hogy Béke-világtanácsot és a szo­cialista országok békemozgalmait kezdetben szinte váratlanul érte a nyugat-európai békedemonstrá­ciók hatalmas mérete, s számos új mozgalommal még nem sikerült megfelelő együttműködést kiala­kítani. — Mozgalmunk megnövekedett feladatai valamennyiünktől azt követelik, hogy legyünk még nyi- tottabbak, készségesebbek a pár­beszédre, s bátran kezdjünk hoz­zá tevékenységünk megújításához, az új típusú nemzetközi kapcso­latrendszer megteremtéséhez — hangsúlyozta Sebestyén Nándorné. — Az új nyugat-európai mozgal­makkal minden formaságtól és sablontól mentes kapcsolatokat kell kiépítenünk, összefogásra, kö­zös fellépésre törekedve minden­kivel, aki a békéért valamit tenni tud, tenni akar, függetlenül attól, hogy melyik társadalmi rendszert tartja előnyösebbnek, melyik val­lás híve, milyen a világnézete. Az eszmecserék során meg kell ra­gadnunk minden alkalmat arra, hogy ne csak hazánkat, hanem a szocializmus ügyét is képviseljük, saját példánkra hivatkozva verjük vissza — ha kell — a szocializmus úgynevezett általános válságával kapcsolatos rágalmakat. A békéért folyó küzdelem tehát a szocializ­mus védelmét is jelenti. — Hazai munkánkban arra tö­rekszünk, hogy a magyar béke­mozgalom kezdeményezései egész közvéleményünk érdeklődését fel­keltsék. Ezért kérjük, várjuk az írók, a tudósok, az értelmiség na­gyobb részvételét, cselekvő közre­működését tevékenységünk for­máinak és mondanivalójának ala­kításában — hangoztatta Sebes­tyén Nándorné. A beszámolót követő vitában felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtit­kára. A szocialista országok kormá­nyait, a békeszerető emberiséget ért imperialista kihívásról szól­va hangsúlyozta: bármily durva támadásokra sem válaszolhatunk meggondolatlanul, megfontolat­lanul. A megoldást keresve azt mondjuk, tárgyalni és megegyez­ni kell. Az emberi cselekvésnek, akaratnak, a békevágynak rend­kívül nagy szerepe van abban, hogy elkerüljük a háborút. De csak meggyőzéssel, csak szóval nem lehet lefogni a fegyvert eme­lők kezét. Ehhez a másik félnek is rendelkeznie kell megfelelő eszközökkel, még akkor is. ha támadásra soha, csupán védeke­zésre kívánja használni. E két tényező együtt jelentheti csak a megoldást, hiszen az erőnk tu­data is szerepet játszik abban, miként tárgyalunk partnereink­kel. — Az emberben mint alkotó, mint történelmet formáló lény­ben van erkölcsi, szellemi erő, s anyagi erő is ahhoz, hogy min­denfajta háborús konfliktust el tudjon hárítani, s e meggyőződés alapján a békemozgalom part­nerének tekinthet olyan erőket is, akik alapvető politikai kérdések­ben nem értenek velünk egyet, de a legdöntőbb kérdésben — abban, hogy tárgyalni kell és megállapodni — igen. Mert csak az eszmecsere, az érvek össsze- csapása változtathatja meg a nézeteket. (Folytatás a 2. oldalon.) EMELKEDETT A TERMELÉSI ÉRTÉK Zárszámadási közgyűlés Tiszakécskén a Béke és Szabadság Tsz-ben ta, hogy több kalászost vetettek, nagyobb területen termelnek cu­korrépát. Üjabb szőlő- és gyü­mölcsültetvényeket terveznek. A közös gazdaság egyébként az el­múlt három év alatt 120 hek­tár korszerű szőlőskertet léte­sített. Az idén is további feladat a belső tartalékok feltárása, az energiatakarékos megoldások be­vezetése. Az újítómozgalom már eddig is jelentős üzémi ered­ményt hozott. Példaként érde­mes megemlíteni a ma már or­szágosan is ismert és alkalma­zott kécskei silotárolót, amelyet az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi oltalom alá helye­zett. A vitában felszólalt dr. Ábra­hám Kálmán is. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése politikai kérdés is, hi­szen a társadalom közérzetét befolyásolja az élelmiszer-vá­laszték. A következő évtizedek­ben ez utóbbinak még fontosabb szerepe lesz. Nálunk biztató a helyzet, mert — mint a tisza- kécskei Béke és Szabadság Ter­melőszövetkezet példája is mu­tatja — növekvő 'költségek mel­lett jobb eredményeket értek el tavaly, mint az előző esztendők­ben. Hasonló tapasztalataink vannak más mezőgazdasági nagyüzemekben is. Helyes tö­rekvésekkel találkozunk az anyagi érdekeltség fokozására, az ésszerű takarékosság és a hatékonyabb gazdálkodás lehe­tőségeinek feltárására. A magyar parasztság 1981-ben jól megállta a helyét a terme­lésben, pedig nehéz esztendőt élt át. A szűkülő pénzügyi lehe­tőségek miatt az idei év sem lesz könnyebb, de jó alapokról jndulunk. Sok még a tartalék, amelyek feltárásával leküzdhet­jük az újabb akadályokat — hangoztatta a miniszter. A közgyűlés elfogadta a veze­tőség és a szakbizottságok jelen­tését. A vitában felmerült kér­désekre az elnöki zárszó adott választ. A tiszakécskei Béke és Szabadság Terme­lőszövetkezet tagsága tegnap a nagyközség művelődési házának tanácstermében tartotta az elmúlt év eredményeit értékelő zárszám­adási közgyűlését. Az eseményen jelen volt dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, a kecskemé­ti járás és a nagyközség több párt- és taná­csi vezetője. Eljöttek a csehszlovákiai test­vérgazdaság küldöttei, ezenkívül a közös gazdasággal kapcsolatban álló intézmények, vállalatok vezetői, a szomszédos szövetkeze­tek képviselői. Erős József elnökhelyettes be­vezetőjében megemlékezett az 1981-ben elhunyt tagokról. A szomorú névsort a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig., Ezt követően a közös gazdaság vezetői búcsúztatták az idén nyugdíjba vonuló tagokat, mind­egyikük köszönő szavak kísére­tében ajándékot is kapott. A munkában kiemelkedő ered­ményt elért tagok részére a ter­melőszövetkezet elnöke, Budai István kitüntétéseket adott át. Tizenöten kapták a Termelőszö­vetkezet Kiváló Dolgozója jel­vényt. A vezetőség beszámolóját Bu­dai István ismertette. Elmondta, hogy az egy évvel ezelőtti köz­gyűlési beszámolóban örömmel közölte a tagsággal, hogy a gaz­daság fennállása óta először ér­ték el a 200 millió forint terme­lési értéket. Most újabb siker­ről számolhat be a vezetőség, mert egy év alatt ismét sokat léptek előre, a termelési érték 16 százalékkal emelkedett. Ér­demes megjegyezni azt is, hogy az egy személyre jutó 264 ezer forint értékű termelés 100 szá­zalékkal több, mint öt évvel ez­előtt volt. A növekedés döntő része a munka hatékonyságának javulásából ered. A kedvezőtlen időjárás sok kárt okozott. A kiesések pótlá­• Az elnök köszönti a nyugdíja­sokat. sára számos intézkedést tettek. Az I-es fóliatelep dolgozói pél­dául zöldséghajtatás után pe­csenyecsirkét neveltek. — örömmel jelentjük a köz­gyűlésnek — hangsúlyozta az elnök — .hogy a szövetkezeti bruttó jövedelmünk, az eddigi zárszámadási eredményünk kö­zül a legmagasabb. A termé­szeti csapások által okozott ká­rokat és a közgazdasági szabá­lyozók változásai következtében ránk rótt nagyobb kötelezettsé­geket képesek voltunk ellensú­lyozni, sőt a 16 millió 600 ezer forint nyereségterv 25 százalékos túlteljesítésére is futotta erőnk­ből. Az elmúlt öt év átlagos nyereségszinfjéhea viszonyítva, pedig több mint 43 százalékos a növekedés. Az elnöki beszámoló hangsú­lyozta, hogy ezek az eredmé­nyek elsősorban a tagság tettre- készségének, szorgalmának kö­szönhetők. Az idei tervekre áttérve a ve­zetőség beszámolója hangsúlyoz­• A szövetkezet tagjai. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents