Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-17 / 40. szám

1982. február 17. • PETŐFI NÉPE # 3 F gyík oldalról a Duna ka- •*“' nyargó szalagcsíkjával, másfelől pedig három járással és Pest megyével határos, területét tekintve leghosszabban elhelyez­kedő kalocsai járás. Gazdasága, kultúrája a hagyományosnak s az újnak sajátos és figyelemre érdemes keveredése. A megye lakosságának több mint 10 százaléka él e területen. Sorsuk alakulása, a tájkörzet fejlő­dése nagy felelősséget, következetességet igényel bárkitől is. aki részese a döntések meghozatalának és végrehajtásának. Különösen így van ez a járási pártbizottság első titkára esetében. Miskolczi János mindössze nyolc hónapja tölti be fontos megbízatását. Májusban lesz harminc- nyolc éves, és így korát tekintve a megyében a legfiatalabb első titkár. Miskei születésű. 1967-ben Jövőnk záloga: a jobb munka Beszélgetés a kalocsai járási pártbizottság első titkárával diplomát szerzett a kertészeti egyetemen. Ekkor került vissza szülőfalujába, ahol a termelőszövet­kezetben tíz év alatt gyakornoktól főkertészig min­den beosztást végigjárt, mígnem 1976-ban az egye­sült miskei-drágszéli tsz elnökévé választották. A pártnak 1969-ben lett tagja. Előzőleg a községi pártvezetőségben, később pedig a' járás párt-végre­hajtóbizottság tagjaként tevékeny részese a politikai munkának. Pártszékházbeli irodájában beszélgettünk nemrég, s az első kérdés nagyon is ..kéznél" volt. — Tsz-elnökböl járási part­bizottsági első titkár lett. Mit jelent a változás a munkastí­lusban, munkamódszerekben, milyenek az első tapasztala­tai? — Amikor ez a megtisztelő megbízatás ért, napokon, heteken át gondolkodtunk családommal együtt. Szabad-e vállalkoznom rá? Hiszen egy kis, de számomra jól ismert közösség munkáját irányí­tani nem ugyanaz, mint egy já­rás irányítása. Az elhatározásom- ’ban végül is azok segítettek; akik bizalmukat előlegezték, akik meg­választottak, és akik azóta is tá­mogatnak. segítenek. — Kezdetben meglehetősen hi­ányzott az a napi — meglehetősen felfokozott munkatempó, ami a szövetkezetben körülvett. Nem találkoztam annyi konkrét, jól érzékelhető gazdasági kérdéssel, problémákkal, amint korábban. Nehéz volt és ma sem könnyű a teljes átállás az elvi, politikai irányításra, az ehhez kapcsolódó munkastílus elsajátítására. Ami viszont kedvező és egyben köny- nyíti is • az alkalmazkodásomat: lehetőség arra, hogy a járásban, a községekben felhalmozódott gazdag tapasztalatokat részletei­ben is megismerhetem, tanulmá­nyozhatom. — A segítséget persze más irányból is megkapom. Például a pártbizottsági, végrehajtó bi­zottsági közösségektől. Ennek döntő jelentősége van, csakúgy, mint annak a jó munkakészség­nek, megértő és áldozatvállaló tevékenységnek, amit a függetle­nített apparátus részéről tapasz­talok. Az új munkastílusra ennek ellenére nem könnyű az átállás. Gyakran felteszem a kérdést ön­magámnak is, hogy ebben, vagy abban az ügyben helyesen csele- kedtem-e? Figyelembe vettem-e valamennyi körülményt, s mi­lyen hatás várható? — Hogyan értékeli a járás gazdasági helyzetét, milyen feltételekkel, tartalékokkal rendelkeznek a további fejlő­déshez? — Az elmúlt év összességében kedvező eredményt hozott. Meg­győződésem, hogy jó és reális alapokkal rendelkezünk az idei és a VI. ötéves tervi célkitűzése­ink megvalósításához. — Az iparban a szelektív fej­lesztés, a termékszerkezet korsze­rűsítése, tavaly mintegy 4 száza­lékos értéknövekedést hozott. A járás 20 ipari üzeme közül — Jeg- föbbje nem önálló vállalat — a MEZŐGÉP solti gyáregysége, a dunavecsei Fémipari Vállalat, va­lamint a PNYV dunavecsei Kon­fekció Gyára termelésük nagyobb hányadát tőkés exportra tudták előállítani. A dunapataji KTSZ az elmúlt tervidőszakban mint­egy hatvan százalékkal növelte új termékeinek arányát. — A járás arculatát természe­tesen a mezőgazdasági termelés határozza meg, hiszen a lakosság negyven százaléka a mezőgazda­ságban dolgozik. A termelés érté­ke 2—3 százalékkal növekedett 1980-hoz képest. A búzatermesz­tés számottevő kiesést, az állat- tenyésztés és különösen a kiegé­szítő tevékenység eredményei tel­jes egészében pótolták. Közös gazdaságaink megerősödtek, ké­pesek a termelés fokozására. Kü­lön öröm, hogy a (kedvezőtlenebb adottsággal bíró tsz-ek közül is néhány igen figyelemreméltó eredményt ért el az elmúlt év­ben. A sorból is kiemelkedik a homokmégyi Aranykalász Tsz, ahol az előző évi eredményt hat­millióval tudták növelni. — Feladatainkról röviden a kö­vetkezőket mondhatom. A járási pártbizottság január 16-i ülésén meghatározta gazdaságpolitikai feladatainkat. Az iparban tovább kell növelni az exportra értéke­síthető áruk mennyiségét, min­denekelőtt azt, aminek hosszú távon lehet piacot biztosítani. — A mezőgazdaságban a ku­koricatermesztést emelte ki a tes­tület. A BKR-rel szorosabban együttműködve intenzív techno­lógiával, mintegy 2000 hektár ku­koricaterülettel számolunk. Javí­tani akarjuk a búzatermesztést, és továbbra is marad a naprafor­gó, a szója. — Az ország négy .agráripari egyesülése közül egy a mi járá­sunkban működik. A zöldség- és fűszerpaprika-termesztésben ta­pasztalható visszaesés miatt az egyesülés a jövőben jelentősebben bekapcsolódik a gabona-, illetve húsprogramba. Természetesen to­vábbra sem kerül ki a figyelem középpontjából a nem ok nélkül híres kalocsai paprika. — Bizakodásunk egyik alapja a vezető- és szakemberállomány stabilitása. Az utóbbi tervidőszak­ban sok fiatal került a termelő- egységek élére, felelős posztokon dolgoznak és eredményesen. Az idősebb generáció további után­pótlását folyamatosan meg tud­juk oldani az egyre hozzáértőb­ben, felelősséggel dolgozó „máso­dik” vonalból. — Az eredményekben, a já­rás egyenletes fejlődésében a lakosság hangulatának alaku­lásában fontos szerepe van a tanácsi szerveknek. Mi a vé­leménye a megyei tanács já­rási hivatala és a községi taná­csok munkájáról? , — A járási hivatallal, annak vezetésével jó összhangban, elv- szerűen és gyakorlatiasan tu­dunk együtt dolgozni. Olykor el­hangzik, hogy a járási hivatal nem tud jó partnere lenni a párt- bizottságnak, mert nincs elég ha­tásköre. Mi úgy látjuk, ez nem hatáskör kérdése. A kalocsai já­rási hivatal megtalálta és egyre jobban alkalmazza azokat a mód­szereket, amelyek segítségével színvonalasan meg tud felelni szakigazgatási feladatainak. Ez egyúttal azt is jelenti, jiogy párt- bizottságunk első számú partne­re. Nem kis Szerepe van a helyi tanácsokkal együtt pl. abban, hogy tavaly 100 millió forint ér­tékű társadalmi munkát teljesí­tett a járás lakossága. De sorol­hatnám a szociális, egészségügyi ellátásban, iskolabővítésben, a kereskedelmi és más lakossági szolgáltatás fejlesztésében elért eredményeket is. Ezekben szere­pe volt és van a tanácsi szerve­inknek. — Miben jelölné meg a já­rás pártszerveinek, kommu­nistáinak legfontosabb felada­tait? — Mindenekelőtt tovább akar­juk tökéletesíteni a járási párt- bizottság irányító tevékenységét. Saját feladataink meghatározásá­hoz figyelembe vesszük a megyei pártbizottság azon határozatát, amely a párttestületek és az ap­parátus munkamódszerének to­vábbfejlesztésével foglalkozik. — A másik? jelentős feladatunk: hatékonyabbá, még eredménye­sebbé tenni a községekben a po­litikai munkát. Pártbizottsága­ink, alapszervezeteink az első vonalban működnek. Helyzet- elemzéseiknek, iránymutató állás- foglalásainknak, vagy éppen a hatáskörükbe tartozó káderdön­téseknek nagy jelentősége van a további fejlődésben. Hasznosítani kívánjuk a Központi Bizottság e tevékenységre vonatkozó határo­zatát csakúgy, mint a megyei pártbizottság által megjelölt ten­nivalókét. — ' Ügy gondolom, ma a párt valamennyi tagjának az a leg­alapvetőbb feladata, hogy politi­kai és cselekvési egységben, szo­rosan együttműködve a párton kívüli tömegekkel, folyamatosan részt vegyenek a napi politikai munkában, politikánk hirdetésé­ben, megértetésében és a végre­hajtásban. — Külön is nagy figyelmet for­dítunk gazdaságpolitikai céljaink egységes értelmezésére, a gazda­sági, szóbeli agitáció fejlesztésé­re. Ezt sem, de a pártmunka más részterületeit sem tekintjük egy- egy osztály, vagy ágazat kizáróla­gos feladatának. Ezért joggal szá­mítunk a járás kommunistáira, vezetőkre, szakemberekre, az ér­telmiségre, s mindazokra, akik naponta érdekeltek és felelősek a maguk posztján eredményeink növekedéséért. Erősítem akarjuk a területünkön élő és dolgozó em­berek meggyőződéseit abban, hogy jövőnk záloga az egész ország­ban, de szűkebb pátriánkban is — a jobb munka. — Végül essen szó a ma­gánember Miskolczi Jánosról. Elégedett? — A magánéletemben igen. Fe­leségem is kertészmérnök, a mis­kei Március 15-e Tsz-ben dolgo­zik. Jól megértjük és segítjük is egymást. Három gyermekünk van, a fiunk 42, a két lány 9 és 6 éves. Ez is jelzi, hogy nem egy­hangú a családi körben eltöltött idő. Gyakran kérdezik, hogy mi­ért nem költözünk a járási szék­helyre. Ennek is több oka van. Az egyik, hogy szeretek ott élni, ahol születtem. A másik, szüleim, akik már nyugdíjasok, ugyancsak Miskén élnek. A kötődés duplán reális, meg aztán Kalocsa elég közel van Miskéhez. — Közelebbi-távolabbi célki­tűzéseim? íme kettő. Az egyik: mielőbb gyarapítani akarom po­litikai, ideológiai ismereteimet, így a felsőbb pártszerv egyetér­tésével elkezdem tanulmányai­mat a politikai főiskola levelező tagozatán. A másik célkitűzésem hosszabb távra szól. Szeretnék jól megfe­lelni azon a poszton, ahová a párt bizalmából kerültem. Tudom, nem lesz könnyű. De vállaltam. — Köszönjük az interjút. Szabó Attila Tavaszi vetőmagellátás Február derekára befejezték a vetőmagboltok feltöltését a Vető­mag Vállalat területi központjai, és időben elszállították a mező- gazdasági nagyüzemek által meg­rendelt növényi szaporítóanyago­kat. Lehetőség lesz a megrende­lések visszaigazolására, a pótigé­nyek fedezésére is — erről tájé­koztatták az MTI munkatársát a vállalat illetékesei. Van elegendő kukorica-vetőmag. A tavalyi harminckilenccel szem­ben az idén hatvanféle hibrid áll a felhasználók rendelkezésé­re. v Jobb és bőségesebb a kínálat vetőburgonyából is. A vetőgumót forgalmazó boltok és áfészek a pótmegrendeléseknek is eleget tesznek. ' A legtöbb fehérjét adó takar-- mánynövény, a lucerna termőte­rületének felújítása sem okoz gondot, de csak abban az esetben, ha az évenként kiöregedő mint­egy 80 ezer hektárnyi területen a szükségesnél több vetőmagot nem használnak fel. A háztáji- és kiskerttulajdono. sok termelési kedvének növeke­dését jelzi, hogy a zöldségfélék tasakolt vetőmagvaiból már az előzetes igény is négymillióval meghaladta a tavalyit. 1982-ben 43 millió tasak zöldség-., gazdasá­gi és virágvetőmag kapható a boltokban. (Minden betegséggel szemben ellenálló, kiváló tulajdonságokkal rendelkező búzával gazdagította a hazai fajtaválasztékot az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Ku­tatóintézete: az MV—10 középko­rai búza a közelmúltban lett ál­lamilag elismert fajta. A marton­vásári búzacsalád tizedik tagja egy francia és egy amerikai faj­ta keresztezéséből származik: francia ősétől a kiváló termőké­pességet, az amerikaitól a beteg­ségekkel szembeni ellenállóképes­séget örökölte, ugyanakkor mind­két szülőnél korábban érik. Szá­ra rövid, tehát gépi aratásra ki­válóan alkalmas. Igen bőtenmő: az országos fajtakísérletekben há­rom év átlagában a legnagyobb termést hozta, 1980-ban pedig hektáronként (íz tonnát termett a kísérleti táblákon. A fajta ge­netikai termőképessége még en­nél is nagyobb, a nemesítők sze­rint eléri a tizenegy tonnát. (MTI) AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL: A lökdösődéssel kezdődik... Sokan úgy érzik — nem is ok nélkül — hogy egyre durvábbak az emberek. Naponta hallani ar­ról, hogy ártatlan embereket vernek meg. S hogy miért? A legtöbb esetben' meg sem lehet mondani, mert annyira jelen­téktelen dolgok váltották ki az ökölcsapást. Az ököljog újraéledését talán látványos nyugati filmekkel ma­gyarázhatnánk, de alighanem kifelejtenénk a legfontosabbat: a családi nevelést. Vajon egy- eg.v utcai verekedéskor békíteni, segíteni fog-e az a fiatal, aki otthon azt látja, hogy apja — általában* részegen — veri az anyját? Sok-sok gaaázda fiatal öklén ott a tetoválás „ÜSS!”, ami eleve jelzi, hogy a kéz fő fel­adata az ütés, a szembenállás. Tehát: az erőszak. Bács-Kiskunban évente 60—80 fiatalkorú elíen folyik eljárás testi sértés, garázdaság miatt. A bíróságok többnyire szabad­ságvesztés-büntetéssel próbálják visszatartani az erőszakos cse­lekményektől a fiatalokat. A rendbontókat tehát meg­büntetik. Ügy hiszem azonban, mindenki segítségére szüksé­günk van abban, hogy a bör­tönbe zárás csak az utolsó lépés legyen. Az első a példamutatás, a nevelés. Gyakori a fiatalok között a lökdösődéssel kezdődő, orrbavágással folytatódó, kór­házzal befejeződő verekedés. Sajnos, az is épp olyan gyakori, hogy a felnőtt, aki szemtanúja iskolások veszekedésének, in­kább odébbáll. Holott: ilyenkor kellene utánanézni, hogy me­lyik iskola tanulóiról van szó, és intézkedni, mert ilyenkor _ még lehet! A bíróság étté kerülő ügyekben is tetten érhető az „otthonról hozott” durvaság. Egy példa: a fiatalkorú vádlott megállít vala­kit az utcán, és cigarettát kér tőle. Az ismeretlen meghökken, de megkínálja. Erre a vádlott „hálából” belefejel az ismeret­len arcába. Orrcsonttörés és 6 hónapi szabadságvesztés az „eredmény”. Talán érdemes meg­jegyezni, hogy a vádlott és csa­ládja mélyen felháborodott a szerintük aránytalanul súlyos ítélet hallatán . .. A példákat tovább lehet so­rolni. Két fiatalember félholtra vert két másikat, akik a szom­széd községből udvarolni jöt­tek. Büntetésük 10—10 hónap. Egy másik eset színhelye a diszkó. A vádlott valami miatt megsértődött, s társa mellkasá­ba döfte kését — csak’ a sze­rencsén múlt, hogy nem végző­dött halállal az ügy ... (Négy év a büntetése.) A kérdések kérdése az, hagy­juk-e egymásnak esni a fiata­lokat mondván, ez az 6 dolguk? Semmi esetre sem! Le kell fog­ni a verekedők kezét, né kese­rítsék mások életét. Bele kell nevelni gyermekeinkbe már kiskoruktól kezdve, hogy a dur­vaság, az erőszak méltatlan az emberhez. Rádadásul büntetik is ... Dr. Babay Imre a fiatalkorúak megyei ügyésze TÚL A MEGYEHATÁRON Csongrád Húszpercnyi autózással jutot­tunk Kiskunfélegyházáról Csong- rádra. Milyen közel van az ötezer éve lakott területen kialakult Tisza- parti település a homokvidékhez. És milyen messze! A megyehatár láthatatlan sö­vénye akadályozza gazdasági, kulturális kapcsolatok terebélye- sedését? Valószínűsíthető! A mostani el­különülés történelmileg is meg­határozott. Az utóbbi évszáza­dokban sohasem tartozott közös helyi igazgatási szervezetbe, so­hasem kötődött a Kiskunság és a fekete földű vidék. Mintha a táj is megváltozna a folyó közelében. Annyira tiszán- túlias hangulata, mint amennyi­re a Dunántúl világa Baja kör­nyékére is jellemző.. A 12 611 hektár területű város talán a mieinkétől eltérő utca­rendszerével, szabályos rendbe sorakozott belvárosával hat leg­inkább a kiskunsági látogatóra. Árvizek söpörték el az egykori girbe-gurba utcákat? Előbb a tö­rök! A Tiszától Gyuláig semmi­féle élő falut nem talált a visz- szafoglalt vidékről térképet ké­szítő császári tiszt. Iparral a régi malmokat és a bútorgyárat kivéve csak az utób­bi két évtizedben büszkélkedhet. A faipari üzemben a Tiszán le­úsztatott és az itteni fűrészüze­mekben felszabdalt fát dolgozták föl. A hazai lakásprogram meg­hirdetése után konyhabútorok gyártására álltak rá. Termékeik­ből mégis kevés jutott hazai pi­acra, olyan nagy.volt az export­igény. 1970-től próbálkoznak mo­dern lakőszobagyártással is. A körülményekhez sikerrel alkal­mazkodva kezdték meg a házgyá­ri termékekbe beépíthető bútorok gyártását. Az ÉM Fűtőber Épü­letgépészeti Termékeket Gyártó Vállalat, a- Hódiköt és más üze­mek jelzik Csongrád gazdasági szerkezetének változását. Dinamikus fejlődésről mégsem beszélhetünk. Kevés a nagycsalá­dos, sokan elköltöznek, így a la­kosság lélekszáma alig változik. A város külső képe is — szeren­csére — keveset. Kár lenne a hangulatos, fás, barátságos kisvárosért, ha kultú­rálatlan nagyzolás lesöpörné ked­ves utcáikat. A városi tanács épí­tési és műszaki osztályának ki­függesztett fejlesztési térképén láthattuk az ezredforduló utáni középfokú szerepkörű várost. Örömmel nyugtázhattuk: műem­léki védettségének köszönhetően megőrzik a hajdani vár környé­két, a nyaranta igen kedvelt strand közelében megbúvó „ha­lászfalut”. Szinte élő múzeum a zegzugos utcácskáknak ez a másutt már nem létező szövevénye. A csongrádi, a környékbeli hí­res kubikosok életét fölidéző ki­állítással várja az igazi múzeum •Csongrádi házak. csongrádi emberek. (Straszer András felvételei) a látogatókat. Alkalmi bemutató tájékoztat a szenzációs pénz- és éremleletekről. A nemrégiben megtalált és a kecskeméti szár­mazék Nagy Ádám által földol­gozott sok ezer darab nemesfé­met, tallért, forintot és ki tudja mennyi mindenféle fizetési esz­közt egy gazdag helyi család rej­tette el azóta — oktalanul — le­bontott házában. Jövőre új helyiségekkel gyara­podik a csongrádi múzeum. A zsúfolt raktárakba szorított ritka dokumentumokat, művészi alko­tásokat, néprajzi gyűjteményeket is megtekinthetik az érdeklődők. A felújított kulturális intéz­mény megnyitása előtt is érdemes időtöltés egy csongrádi kirándu­lás. A tavaszt ajánljam,, amikor zöld lomberdő sátorozza tágas utcáit? A nyarat, a Körös-torok­ban kiszélesülő Tiszát fodrozó csónak üde látványával? Az őszt, amikor öreg halászok lépdelnek a hulló avarban? A téli Csongrád- ról pedig ez a cikk rajzolt — gon­dolom — rokonszenves képét. Héltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents